Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉRŐL ÉS ELIDEGENÍTÉSÉRŐL
Hatályos: 2006. 03. 31- 2008. 01. 31
Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉRŐL ÉS ELIDEGENÍTÉSÉRŐL
2006.03.31.
I. Fejezet
A rendelet hatálya kiterjed minden Tiszakécske Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: lakás és helyiség).
Kiterjed a rendelet hatálya az önkormányzati intézmények kezelésében lévő szolgálati jellegű bérbe1 adható lakásokra. Az önkormányzati adott intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni azokat a munkaköröket, melyeknek betöltői az adott intézmény kezelésében lévő szolgálati jellegű bérbe adható lakásokra jogosultak. Ezen lakások szolgálati jellegű bérbe adásáról az adott intézmény vezetője rendelkezik.
(1) A képviselő-testület a bérleti jogviszonyból eredő bérbeadói jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottságnak adja át.
(2) A Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság
a) dönt arról, hogy a megüresedő lakást milyen jogcímen lehet bérbe adni,
b) dönt a szociális helyzet és egyéb jogcím alapján lakásra jogosult bérlő kiválasztására,
c) lefolytatja a pályázati eljárást és dönt a nyertes pályázó személyéről.
a) A Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról, valamint helyiségekről,
b) összegyűjti és nyilvántartja a szerződési ajánlatokat,
c) a szociális helyzet alapján kialakult sürgősségi sorrend figyelembe vételével javaslatot tesz a bizottságnak a bérlő személyének kiválasztására,
d) 3
e) megadja a bérleti jogviszonyt érintő jognyilatkozatokat,
f) Az érvényes rendeletek alapján megállapítja a bérleti díjakat és a külön szolgáltatások díjait, víz, villany, gáz, csatorna, stb.
A Polgármester e rendelet, valamint a képviselő-testület, illetve a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság határozatának megfelelő tartalommal megköti a bérleti szerződést, valamint gyakorolja a felmondási jogot.
II. Fejezet
(1) A lakásbérleti szerződés – ha a
törvény és e rendelet másként nem rendelkezik -, azzal a nagykorú magyar állampolgárral köthető, aki a
(2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján lakásra jogosult.
(2) Lakás bérbe adható:
a., bérleti ajánlatot tevőnek szociális helyzete alapján,
b., pályázati eljárás alapján,
c., bérlő kijelölésre, vagy bérlő kiválasztásra jogosult döntése alapján,
d.,
törvényben előírt elhelyezési kötelezettség alapján,
e.,
törvényben előírt bérbeadási kötelezettség alapján,
f., lakáscsere révén,
g., e rendeletben vállalt másik lakás bérbeadása alapján.
h., Önkormányzati intézményeknél jelentkező foglalkoztatási érdek alapján.5
(3) A lakásállomány legalább 25 %-át a szociális helyzetük alapján rászorultak részére kell bérbe adni. Ez az arány tartandó az évenkénti bérbeadások számánál is, kivéve ha a megüresedő lakások minősége olyan, hogy azokra nincs fizetőképes kereslet a szociálisan rászorultak köréből.
(1) A szociális helyzet alapján lakás annak adható bérbe:
a., aki a város közigazgatási területén legalább állandó lakóhellyel rendelkezik,
b., akinek – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló és nyugdíjas esetében a másfélszeresét.
(2) Vagyoni helyzete alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelemtől függetlenül szociális helyzet alapján nem adható lakás bérbe annak, aki – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – a bérleti ajánlat benyújtásakor, vagy a lakás biztosításakor :
a., lakástulajdonnal, lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti, vagy egyéb használati joggal, üdülővel, beépíthető lakótelekkel, vagy üdülőtelekkel rendelkezik,
b., a szokásos használati és lakberendezési tárgyakon túl 2.000.000.- Ft6 értéket meghaladó pénz vagy ingóvagyonnal rendelkezik.
(3) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyokat a bérleti szerződés megkötésekor is vizsgálni kell. A szerződés csak azzal köthető meg, aki a rendeletben előírt feltételeknek megfelel.
(1) Az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál a bérbevételi ajánlat benyújtását megelőző egy éves jövedelmet kell alapul venni.
(2) A jövedelem meghatározásánál a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások teljes összegű jövedelemnek minősül.
(3) A kereseti, jövedelmei viszonyt munkáltatói igazolással kell igazolni.
(1) Szociális helyzet alapján csak olyan szobaszámú lakásra köthető bérleti szerződés, amely a
(2) bekezdésben meghatározott lakásméreteket nem haladja meg.
(2) A lakás mértéke a következő:
- két személyig 1 - 1,5 lakószoba,
- 3 személy 1,5 - 2 lakószoba,
- 4 személy 2 - 2,5 lakószoba,
- 5 és több személy 2,5 - 3 lakószoba.
(3) A lakásmérték számításánál a bérlőt és azokat az együtt lakó személyeket lehet figyelembe venni,7 akiket a bérlő a lakásba befogadhat.
(4) Ha a bérlő halála esetén a lakásbérletet fiatal házaspár folytatja, a lakásmérték számításánál legfeljebb két születendő gyermek is figyelembe vehető.
(5) A
(2) és
(3) bekezdésben meghatározott lakásmérték tekintetében indokolt esetben pl. egészségi állapot, a bérlő kiválasztásakor a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság
8 kivételt tehet.
(1) Az az állampolgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérbevételi ajánlatot tehet a Polgármesteri Hivatalnál.
(2) A bérbevételi ajánlatot a Polgármesteri Hivatal akkor fogadhatja el, ha az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel e rendelet feltételeinek.
(3) Ha a Polgármesteri Hivatal megállapítja, hogy az ajánlattevő szociális helyzete megfelel e rendelet feltételeinek, értesíti a bérbevételi ajánlat elfogadásáról és egyúttal az ajánlatot nyilvántartásba veszi.
(4) Ha a bérbevételi ajánlat hiányos a Polgármesteri Hivatal 8 napos határidővel felhívja az ajánlattevőt a hiányzó adat pótlására, mely határidő elmulasztása esetén a bérbevételi ajánlat érvénytelenné válik.
(5) Az ajánlatokat a hivatal – várhatóan megüresedő lakások számához igazodóan – negyedévenként terjeszti sorrendiségi javaslattal a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság9 elé.
(6) A megüresedő, illetve megüresedett lakásokra a bérlőket a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság10 választja ki és meghatározza a bérlet időtartamát.
(7) A sürgősségi sorrend megállapításánál előnyben kell részesíteni a három és többgyermekes családokat, zsúfolt körülmények között lakókat, rokkantakat, munkaképtelen személyeket, akiknek állami gondozása 5 éven belül szűnt meg.
Ezen belül az ajánlattétel időrendje szerint kerül sor a bérleti szerződés megkötésére.
(1) A lakásbérleti szerződést – ha jogszabály, vagy a képviselő-testület másként nem rendelkezik -, csak határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet megkötni.
(2) A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
III. Fejezet
A BÉRBEADÁS KÜLÖN SZABÁLYAI KÖLTSÉGALAPON MEGHATÁROZOTT LAKBÉRŰ LAKÁSOK TEKINTETÉBEN
(1) A költségalapon megállapított lakbérű lakásokat pályázati eljárás keretében meg kell hirdetni. A pályázati eljárást a Polgármesteri Hivatal készíti elő, és a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság11 bonyolítja le.
(2) Pályázati eljárás során lakás bérbe adható bármely természetes személynek. A bérleti szerződés határozott időre köthető meg.
(3) A pályázati eljárás keretében bérbe adható lakást (helyiséget) az ajánlattevő megtekintheti.
(4) A pályázati felhívást a helyben szokásos módon ki kell függeszteni hirdetőtáblán (lakáson, helyiségen) és legalább egy alkalommal a helyi lapban is közzé kell tenni.
(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a., a lakás (helyiség) pontos megjelölését, utca, házszám, szint, ajtószám,
b., a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, közművesítettségét,
c., a használat célját,
d., az induló bérleti díj összegét, annak ismeretével, hogy a bérleti jogot az szerzi meg, aki pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű, a bérleti díj előre történő meg fizetésére tett ajánlatot. A bérleti díj mértékét jelen rendelet 42. §-a tartalmazza. Ezen lakások bérleti díjának meghatározásakor úgy kell a bérleti díjat kialakítani, hogy a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint a bérlakás bekerülési költségének 2%-a megemelve a lakás használatba vételét követően eltelt időszaki hivatalos inflációjának mértékével, és annak ismertetésével, hogy a bérleti jogot az szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson előre a legtöbb, de legalább 3 hónapra, egy összegben vállalja a lakbér megfizetését.12
e., a meghirdetés alkalmával használható fennálló külön szolgáltatási díjakat,
f., bérleti szerződés időtartamát és egyéb szerződési feltételeket,
g., a pályázni jogosultak körét,
h., a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, módját,
i., pályázati tárgyalás helyét, időpontját.
(6) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, személyi adatait és lakcímét,
b) a pályázóval együtt költöző személyek nevét, személyi adatait, rokonsági fokot,
c) az ajánlattevő nyilatkozatát, pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról,
d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy pályázó hány hónapra előre vállalja a bérleti díj egyösszegben történő megfizetését.13
(7) A pályázatok iktatása és iratkezelése az általános ügyiratkezelési szabályok szerint történik.
(8) Az ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 1514 nap különbség legyen.
(9) Érvénytelen az ajánlat, ha
- azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,
- az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek.
(10) A pályázati határidő lejártát követő 8 napon belül a bizottság pályázati tárgyalást tart, melyet a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság15 elnöke vezet.
(11) A pályázati tárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki érvényes ajánlatot nyújtott be.
(12) Több érvényes pályázat esetén a pályázati tárgyaláson16 a bérleti díj lakás esetén előre megfizetendő összegére, helyiség esetén összegére nyilvánosan licitálni lehet.
(13) A Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság a pályázati eljárás nyertesének az ajánlattevők közül azt hirdeti ki, aki lakás esetén előre a legtöbb hónapra vállalja a lakbér megfizetését, helyiség esetén azt, aki a legmagasabb összegű bérleti díjra tesz ajánlatot. A licit megszűnésekor több azonos ajánlat esetén a nyertes sorsolással kerül kiválasztásra.17
(14) A pályázati tárgyaláson jegyzőkönyvet kell készíteni.
(15) Eredménytelen pályázati eljárás során azt meg kell ismételni. A pályázati felhívást a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság18 írja ki.
(16) Egy érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő esetén is19 a pályázati eljárás eredményesnek minősül.
(17) Ha a pályázat nyertese 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, a bérbeadó a pályázaton részt vett érvényes ajánlatot benyújtó következő legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval20 köt szerződést.
(18) A 2002. január 01-ét követően épülő új, költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadásából befolyó bevételek csak a bevétel alapjául szolgáló épület és lakások működtetésére, karbantartására, valamint a lakóház felújítására lehet felhasználni.
(19) Ha bérleti díj meghaladja a lakások építéskori bekerülési költségének 2 %-át, megemelve az építés óta letelt időszak hivatalos inflációjának mértékével, az üzemeltetési fenntartási és felújítási költségeken felül kizárólag a településen lévő lakóépület létesítésére, fenntartására és felújítására lehet fordítani.
(20) 2002. január 01-ét követően újonnan épült költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadásából befolyó bevételeket külön erre a célra nyitott számlán kell kezelni és a (18), (19)21 bekezdéseknek megfelelően felhasználni, mely felhasználást a minden évben esedékes költségvetésbe ennek megfelelően kell tervezni.
A BÉRBEADÁS KÜLÖN SZABÁLYAI A SZOLGÁLATI JELLEGŰ BÉRBE ADHATÓ LAKÁSOK TEKINTETÉBEN
(1) 22
(2) A bérlő kijelölésére, vagy kiválasztására jogosult köteles a lakást a megüresedéstől számított 15 napon belül közölni a bérbeadóval, a bérlő személyét, a bérleti szerződés időtartamát és feltételeit.
(3) Ha a jogosult a
(2) bekezdésben megjelölt határidőben az adatokat nem közli, az elmaradt bérleti díjat és a felmerült közüzemi költségeket köteles viselni.
(4) Önkormányzati érdekből az önkormányzat intézményeiben és hivatalában fontosabb munkakört ellátó személyeknek – szociális helyzettől függetlenül – lakás bérbe adható az önkormányzatnál, vagy intézményeinél fennálló munkaviszony időtartamáig. Önkormányzati intézményeknél jelentkező foglalkoztatási érdek felmerülése estén a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság dönt a lakás biztosításáról.23
IV. Fejezet
A BÉRBE ADÓI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI
(1) Lakás csak kizárólag lakás céljára adható bérbe, más célú felhasználáshoz hozzájárulás nem adható.
(2) Ha a bérlő e rendelet hatálybalépésekor az egész lakást nem lakás céljára használja, a bérleti szerződést 60 napon belül fel kell mondani.
(1) Lakásra a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.
(2) Lakásra bérlőtársi szerződés közös kérelem esetén a bérlő gyermekeivel, valamint szülőjével köthető feltéve, hogy beköltözhető lakástulajdonnal, lakáson fennálló haszonélvezeti vagy más használati joggal nem rendelkeznek, és legalább 5 éve életvitelszerűen együtt laknak.
(3) Lakásra bérlőtársi szerződés a bérlő és élettársa közös kérelme setén is köthető, feltéve, hogy az élettársnak nincs lakástulajdona, lakáson fennálló haszonélvezeti, vagy más használati joga, és az élettársak közös kiskorú gyermekükről a lakásban együtt gondoskodnak, vagy legalább 5 éve életvitelszerűen együtt laknak.
(4) A bérlőtárs a lakásba más személyt – kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.
(2) A bérlő a lakásba a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja a testvérét és élettársát, ha azok lakástulajdonnal, lakáson fennálló haszonélvezeti, vagy egyéb használati joggal nem rendelkeznek és a bérleti szerződés megkötését megelőzően a bérlővel legalább két év óta életvitelszerűen együtt laktak, vagy az élettársaknak közös kiskorú gyermekük van.
(3) A fiatal házasok átmeneti elhelyezésre szolgáló lakásban a bérlő gyermekén kívül más személyt nem fogadhat be.
(1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja. A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.24
(2) A lakás albérletbe adásához akkor adható bérbeadói hozzájárulás, ha
a., a bérlő kizárólagos használatában legalább 1 db minimum 10 m2 nagyságú szoba marad
a., a lakásban lakó személyekre legalább 10 m2 nagyságú lakóhelyiség jut,
b., az albérlet szerződésben a felek kikötötték, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.
(3) Nem adható hozzájárulás
a., a lakás egészének,
b., a szükséglakásnak,
c., és egyszobás lakásnak
d., a szociális alapon bérbe adott lakásnak,
e., a fiatal házasok által megkapott,
f., és a szolgálati jellegű bérbe adott lakásnak
a lakáscélú albérletbe adásához..
(4) A bérbeadói hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a
törvény 24. §.
(1) bekezdés b., pontjában foglalt felmondást.
(1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság25 írásbeli hozzájárulásával köthet.
(2) Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha az eltartó tartási szerződés alapján lakásbérleti jog folytatására már jogosultságot szerzett, vagy egyébként sem jogosult a bérleti szerződés megkötésére.
(1) A bérlő a lakásbérleti jogát a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság26 hozzájárulásával csak másik lakás bérleti jogára, vagy lakástulajdonra cserélheti el. A csereszerződést írásba kell foglalni.
(2) Tulajdoni hányadra csak akkor lehet lakásbérleti jogot elcserélni, ha a tulajdoni hányad megfelel egy lakásnak.
(3) Lakásbérleti joga szükséglakás bérleti jogára nem cserélhető el.
(4) Bérlőtársak a lakásbérleti jogának elcserélésére csak együttesen jogosultak.
V. Fejezet
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
(1) 27
(2) A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni.
(3) A bérbeadó jogosult évente 2 alkalommal előre meg nem határozott időpontban ellenőrizni, hogy a bérlő a használatba adott lakást rendeltetésszerűen használja-e, valamint kötelezettségeit teljesíti-e. Az ellenőrzést a bérlő tűrni köteles.
(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő költségén teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy korszerűbbé.
(2) A bérbeadó és a bérlő az (1) bekezdésben foglalt megállapodását írásba kell foglalni, mely szerződésnek tételesen tartalmaznia kell a bérbeadó által elvégzendő munkákat, azok kezdésének és befejezésének időpontját, mindkét fél által elfogadott és szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget és a bérlő kötelezettségvállalását a költségek megfizetésére, bérleti díjának a költségek összegének megfelelő előre történő megfizetésével.
(3) A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadó, a bérlő által előre megfizetett, de a bérleti jogviszony alatt le nem lakott bérleti díjat egy összegben fizeti meg bérlő részére, mely tartozás a bérleti jogviszony megszűnésének napján válik esedékessé.
(1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő között létre jött megállapodás, szerződés az irányadó. Ha a bérlő és a bérbeadó között létrejött szerződés nem tartalmaz rendelkezést29 a fenti munkák költségeinek viselésére, úgy a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(2) Ha a bérbeadó és a bérlő
(1) bekezdésében foglaltaktól eltérően állapodik meg a szerződésben a bérlőnek hozzá kell járulni ahhoz, hogy az elvégzett munkák költségeivel az éves lakbér összege megemelhető.
(1) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.
(2) A felek akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakberendezéseket az átvételkori állapotnak megfelelő módon a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatara alkalmassá, mely költséget a bérlő köteles a bérbeadónak megfizetni.
A rendelet felhatalmazza a Polgármestert31, hogy e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a megállapodás tartalmát meghatározza.
VI. Fejezet
(1) A lakásbérleti szerződés megszűnik, ha:
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszűntetik
b) a lakás megsemmisül
c) az arra jogosult felmond
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy
e) a bérlő a lakást elcseréli
f) a bérlőt Magyarország32 területéről kiutasították
g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti
h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.
(2) Amennyiben a lakásbérleti szerződés az
(1) bekezdés a), b) pontjaiban foglaltak szerint, de cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg a bérbeadó a bérlőnek a visszaadott lakás éves lakbére legfeljebb kétszeresének megfelelő – a bérleti időre eső időarányos – összegű pénzbeli térítést fizethet.
(3) Ha a lakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérbeadó ezen költségeit a pénzbeli térítésből jogosult levonni.
(4) Ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy megszüntetése céljából felmondja, a bérlővel megállapodhat, hogy cserelakás helyet a
(2) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítést fizet.
(1) Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő, illetve használó elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, a bérlőt (használót) legalább szükséglakás illeti meg.
(2) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult köteles 60 napon belül a bérleti jog folytatását a bérbeadónak bejelenteni.
(3) Akit a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadhat a lakásba, az a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásba lakott. A lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője, ha másként nem állapodnak meg.
VII. Fejezet
(1) A helyiségek bérletének létrejöttére a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – e rendelet VII. Fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.
(2) Az üres és e rendelet hatálybalépése után megüresedett helyiségek ipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészet, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra adható bérbe.
(3) A helyiség használatának céljáról a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság34 dönt.
(1) A helyiséget a megüresedéstől számított 15 napon belül pályázati eljárás keretében meg kell hirdetni.
(2) A pályázati eljárásra a 12. §-ban35 foglaltakat kell alkalmazni.
(2a) A helyiségek
(2) bekezdés szerint lefolytatott pályázaton kialakult bérleti díja, a bérleti jogviszony időtartama alatt, minden tárgyév január elsejére visszamenőleg megemelésre kerül a tárgyévet megelőző év hivatalos inflációjának mértékével.
36 (3) A Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság37 döntése alapján mellőzhető a pályázati eljárás, ha a helyiségben folytatni kívánt tevékenység önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódik, vagy a helyiség használati céljának megvalósulása38 önkormányzati érdek.
(1) A helyiségre bérleti szerződés köthető azzal a természetes, jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal, aki a pályázati eljárás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot.
(2) A pályáztatás során a bérleti díj alsó határát minden esetben a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság39 határozza meg.
(3) A helyiség bérleti szerződését, határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet megkötni.
A szerződés megkötése előtt a helyiséget nem lehet használatba venni.
(4) A nyílt pályázati eljárás keretében bérbe adott helyiségre megkötött bérleti szerződés a határozott idő leteltével szűnik meg. Abban az esetben, ha a bérlő bérleti díj fizetési kötelezettségének a bérleti jogviszony időtartama alatt eleget tett, valamint nem folytatott olyan cselekményeket, melyek a bérleti szerződés felmondását vonják maguk után vagy erkölcsileg elítélhetők, a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság40 dönthet a bérleti szerződés változatlan feltételekkel, maximum 5 évvel történő meghosszabbításáról41. Ez esetben nem kell újra nyílt pályázati eljárás keretében hasznosítani a bérleményt.
VIII. Fejezet
A BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁS FELTÉTELEI
(1) Helyiségre bérlőtársi szerződés közös kérelem esetén a bérlő házastársával, gyermekével (örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermekével) és szülőjével (örökbefogadó, mostoha- és neveltszülőjével) köthető kizárólag a bérleti szerződésben foglalt feltételek figyelembe vételével.
(2) A bérlő a helyiségbe mást nem fogadhat be.
(1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó előzetes42 írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.
(2) A bérleti jog átruházásához hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő az éves bérleti díj kétszeresét ellenértékként az önkormányzatnak megfizeti.
(1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával másik helyiség bérleti jogára elcserélheti.
(2) A bérleti jog cseréjéhez hozzájárulás akkor adható, ha a bérlők a két helyiség éves bérleti díj különbözetének kétszeresét az önkormányzatnak megfizetik csere létrejöttekor, egy összegben.
A bérleti jogviszony fennállása alatt, valamint a bérleti jog átruházása és cseréje esetén a helyiségben folytatott tevékenységet csak a bérbeadó előzetes írásbeli43 hozzájárulásával lehet megváltoztatni.
IX. Fejezet
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
(1) 44
(2) A bérbeadó köteles gondoskodni
a., az épület épületszerkezeteinek karbantartásáról45,
b., az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c., a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá a helyiségek berendezésében következett hibák megszüntetéséről.
(3) A bérbeadó nem köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítani, felszerelni, illetőleg berendezni.
(4) A bérlő a bérleti szerződés megszűnése után köteles a bérbeadáskori eredeti állapotot visszaállítani, jogosult saját költségén létesített berendezési tárgyakat az állag sérelme nélkül leszerelni és elvinni.
(5) A felek jogaira és kötelezettségeire egyebekben e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
X. Fejezet
A BÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE
(1) Ha a felek az önkormányzat kezdeményezésére bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, a bérbeadó a bérlő részére pénzbeli térítést fizethet, mely összeg nem lehet nagyobb, mint a visszaadott helyiség éves bérleti díjának kétszerese.
(2) Ha a bérlő a bérleti jog megszerzéséért az éves bérleti díj kétszeresét meghaladó igénybevételi díjat fizetet, akkor a pénzbeli térítés a befizetett összeggel egyenlő.
(3) A pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a helyiséget tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.
(4) A bérbeadó a bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérlő részére cserehelyiséget nem köteles biztosítani.
XI. Fejezet
A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÁSE
LAKÁSELIDEGENÍTÉS FELTÉTELEI
(1) A
törvényben biztosított vételi joggal nem érintett lakásokat a képviselő-testület jogosult elidegenítésre kijelölni.
(2) Tiszakécske Város Önkormányzatának tulajdonában vételi joggal érintett lakás és helyiség nincs.
(3) Ha a lakásra nem áll fenn vételi jog, vagy azt nem a vételi, vagy elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a lakást pályázat útján kell meghirdetni és a legmagasabb vételi ajánlatot tevőnek kell értékesíteni.
(4) Az induló vételár a helyi forgalmi értékkel egyenlő, melyet szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
(5) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátásba részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének a fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(1) Az elővásárlási joggal terhelt lakás vételára a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával a bérlő által a lakásra fordított összeg46 és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 100 %-a.
40. § (1) Az eladó az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba vételár hátralék és járuléka erejéig jelzálogjogot, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be.
(2) A havi vételár részletfizetés elmaradása esetére a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
(1) Tiszakécske Város Önkormányzatának a tulajdonát képező helyiségek elidegenítése Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló
17/2014. (VIII.01.) önkormányzati rendelet47, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók.
XII. Fejezet
LAKBÉR ÉS LAKÁSHASZNÁLATI DÍJ MÉRTÉKE1
(1) A 2002. január 01. után létesülő, a lakáscélú állami támogatásokról szóló
12/2001. (I.31.) Korm. rendelet VIII. fejezetében foglaltak alapján a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett pályázat során elnyert, központi költségvetési előirányzat felhasználásával létesülő – költségelven megállapított lakbérű – önkormányzati bérlakások havi lakbérének mértéke a 2020. október 31-ig megkötött lakásbérleti szerződések esetén 332,-Ft/m²+ÁFA.
48 (1a) A 2002. január 01. után létesülő, a lakáscélú állami támogatásokról szóló
12/2001. (I.31.) Korm. rendelet VIII. fejezetében foglaltak alapján a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett pályázat során elnyert, központi költségvetési előirányzat felhasználásával létesülő – költségelven megállapított lakbérű – önkormányzati bérlakások, valamint ezen bérlakások elkülönítetten kezelt lakbéréből részben, vagy egészben létesült lakások havi lakbérének mértéke a 2020. november 1-jét követően megkötött lakásbérleti szerződések esetén 700,-Ft/m²+ÁFA, mely összeg minden tárgyév január elsejére visszamenőleg megemelésre kerül a tárgyévet megelőző év hivatalos inflációjának mértékével.
49 (2) A havi lakbér mértéke (az
(1) bekezdésben foglaltakkal nem érintett lakásokra) – 2006. február 01. napjától kezdődően – a lakás alapterülete és minősége (komfort fokozata) után:
1 - összkomfortos lakás 310.- Ft/m2 +ÁFA
- komfortos lakás 280.- Ft/m2 +ÁFA
- félkomfortos lakás 150,- Ft/m2 +ÁFA
- komfort nélküli lakás 100.- Ft/m2 +ÁFA
- szükség lakás 50.- Ft/m2 +ÁFA
(3) A havi lakbér a
(2) bekezdésben meghatározott lakásoknál mértéke az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben növelhető, illetve csökkenthető:
a., a havi lakbér mértéke a lakás településen belüli fekvése alapján a megállapított lakbérövezetnek megfelelően csökkenthető, illetve növelhető (1. sz. melléklet)
b., az egy vagy két lakásos lakóépület esetén, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar, vagy kert terület tartozik, a lakás havi lakbére 20 %-kal növelhető
c., a lakás minőségének állapota szerint is módosítható a lakbér (2. sz. melléklet)
(4) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfort fokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
(5) A lakbér összegét – a kerekítés szabályai szerint – forintra kerekítve kell megállapítani.
(1) A lakást jogcím nélkül használó, lakáshasználati díjat köteles fizetni.
(2) A lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap lejártáig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű.
(3) A lakáshasználati díj mértéke a
(2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően egy évig a lakásra megállapított lakbér összegének kétszerese.
(4) A lakáshasználati díj mértéke a
(3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően a lakásra megállapított lakbér összegének háromszorosa.
42/B. § (1) 42-42/A. §-okban meghatározott lakbért és lakáshasználati díjat a mindenkor hatályos ÁFA törvény alapján ÁFA fizetési kötelezettség terheli.
XIII. Fejezet
Lakbértámogatás nyújtható annak a családnak, illetve személynek, aki Tiszakécske város közigazgatási területén az e rendelet 9 §. )2) bekezdésében ismert minimális lakásnagyságot
és minőséget meg nem haladó önkormányzati szociális bérlakásban lakik, ha annak hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik és jövedelméhez képest a lakbér költségei olyan nagyságúak, hogy a lakásigény mértékénél figyelembe vett együttlakó személyek összjövedelméből azt levonva az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 /-át.
Támogatás nyújtható azoknak a 65 év feletti egyedülálló vagy együttlakó személyeknek, akiknek a lakbér költségei elérik vagy meghaladják a lakásigény mértékének meghatározásánál figyelembe vett személyek összjövedelmének 25 %-át.
(1) A támogatás ugyanazon lakásra csak bérlőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) A lakásfenntartási támogatás 1 évre szól, de az
(1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén további egy-egy évre
50 megállapítható.
(3) Amennyiben a kérelmező azért lakik az
(1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb lakásban, mert beköltözése után a lakásban lakók száma csökkent, méltányosságból el lehet tekinteni az
(1) bekezdésben meghatározott lakásnagyságtól.
(1) A lakbértámogatás mértéke havonta eltérő nagyságú lehet, de maximum akkora, hogy a lakásban lakók egy főre eső jövedelmét a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 70 %-ára egészítse ki, de éves szinten nem haladhatja meg a 36.000,-Ft-ot, illetve a kérelem tárgyát képező lakbér éves összegének 50 %-át.
(2) A megállapított támogatás a bérlő részére készpénzben kerül kifizetésre.
(1) A lakbér támogatási kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szervezési Osztályára51 kell benyújtani.
(2) A kérelmet az arra jogosult, vagy
törvényes képviselője terjesztheti elő.
(3) A Hatósági és Szervezési Osztály52 az eljárás egyszerűbbé és gyorsabbá tétele érdekében formanyomtatványokat alkalmazhat.
(4) A kérelem indokoltságának tisztázása során az igénylő köteles együttműködni a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjével.
(5) Az ellátásra szoruló köteles saját, valamint a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, erről igazolást csatolni.
A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknek a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző év átlagát kell figyelembe venni.
(6) A Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézője a lakbértámogatás indokoltsága megállapítása érdekében környezettanulmányt végezhet.
(7) Ha a pénzbeli és természetbeli ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
XIV. Fejezet
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2002. (II.11) KR. számú rendelet.
Átmeneti rendelkezés:
(3) A R. 42.
(1) bekezdésben meghatározott piaci alapú lakbérű lakásoknak e rendelet hatálybalépésekor szerződéses jogviszonyban lévő bérlői részére megállapított lakbér ÁFA-s lakbérnek minősülnek.
LAKBÉR ÖVEZETEK
lakbérövezet sorszáma |
az épület elhelyezkedése
(utca, házszám) |
lakbér %-os módosítása |
1 |
külterületi övezet |
- 5 % |
2 |
belterületi övezet |
|
3 |
belváros |
+ 10 % |
|
|
|
belváros: Szabolcska-Erkel-Kossuth-Kőrösi-József A.-Béke-Szolnoki utcák és az általuk határolt terület. |
LAKÁS MINŐSÉGÉNEK ÁLLAPOTA
lakásminőség állapota |
lakbér %-os módosítása |
a. nagymértékű vizesedés, gombás, egyéb strukturális hiba |
- 5%-tól – 20%-ig |
b., udvari lakás |
- 5% |
c., lapostetős házaknál közvetlenül a tetőszint alatti lakások |
- 5% |
d., a lakóház építésére vagy teljes felújítására |
|
- 5 éven belül került sor |
+ 10 % |
- 5-10 éven belül került sor |
+ 7,5 % |
- 11-15 éven belül került sor |
+ 5% |
e., komfortos lakás szén, olaj fűtése esetén |
- 10% |