1. § A rendelet hatálya kiterjed minden Tiszakécske Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásra (a továbbiakban: lakás) és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség).

2. § E rendelet alkalmazása során

3. § (1) A lakásokra és helyiségekre vonatkozóan Tiszakécske Város Önkormányzata tulajdonosi és bérbeadói jogait Tiszakécske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), a Bizottság, valamint a Polgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület a bérleti jogviszonyból eredő bérbeadói jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését e rendeletben foglalt eltérésekkel a Bizottságnak adja át.

(3) A (2) bekezdés alapján a Bizottság dönt

(4) A Polgármester

(5) A Polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatásköreit és feladatait a Hivatal közreműködésével gyakorolja.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár feladatai ellátásához biztosított helyiségek bérbeadásának feltételeit a költségvetési szerv önállóan határozza meg.

4. § A tulajdonosi és bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges döntések előkészítése és végrehajtása, valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok megszervezése a Hivatal feladata.

5. § (1) A Képviselő-testület, a Bizottság, a Polgármester és a Hivatal az e rendeletben szabályozott lakásigénylési névjegyzékkel összefüggésben hozott döntéseknél, illetve feladatok ellátása során személyes adatokat kezel.

(2) Személyes adatot kezelni csak az Ltv. 84. §-ában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Info tv.) 4. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően lehet.

(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján

(4) A (3) bekezdésben meghatározott hozzájárulás hiányában az érintett a névjegyzékbe nem vehető fel.

6. § A lakásokat

7. § A bérleti jogviszony a bérbeadási feltételek alapján

8. § (1) A lakásbérleti szerződést – ha jogszabály vagy a Képviselő-testület másként nem rendelkezik – csak határozott időre, e rendeletben meghatározott időtartamra lehet megkötni.

(2) Lakás kizárólag természetes személynek adható bérbe, kivéve, ha a Képviselő-testület ettől eltérően nem rendelkezik.

(3) Az Ltv. 3. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembe-vételével a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(4) Lakás nem lakás célra történő használata nem engedélyezhető.

9. § (1) A 2002. január 1. után létesülő, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet VIII. fejezetében foglaltak alapján a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett pályázat során elnyert, központi költségvetési előirányzat felhasználásával létesülő önkormányzati bérlakások, valamint ezen bérlakások elkülönítetten kezelt lakbéréből részben, vagy egészben létesült lakások – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak piaci alapon, pályázat útján adhatóak bérbe.

(2) A Képviselő-testület döntése alapján az (1) bekezdés alá tartozó lakás közérdekből, pályázat kiírása nélkül is bérbeadható.

(3) Az (1) bekezdés alá tartozó lakások listáját az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A szociális alapon bérbeadható lakások listáját a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A költségelven bérbeadható lakások listáját a 3. melléklet tartalmazza.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, költségelven bérbeadható lakás esetében a bérbeadás jogcíméről az V. Fejezetben foglalt jogcímek alapján a Bizottság dönt.

10. § (1) Lakás piaci alapon határozott, legfeljebb 5 év időtartamra adható bérbe, piaci elvű bérleti díj alkalmazása mellett. A határozott idő lejártával a bérleti szerződés meghosszabbítására nincs lehetőség, a lakás pályázat útján adható ismételten bérbe.

(2) A 9. § (1) bekezdésében meghatározott pályázati eljárást a Hivatal készíti elő és a Bizottság folytatja le, amelynek során jóváhagyja a pályázati felhívást, lebonyolítja a pályázati tárgyalást, dönt a pályázaton nyertes személyről.

(3) A pályázati eljárás során lakás olyan természetes személynek adható bérbe, aki Tiszakécskén lakás vagy üdülő haszonélvezettel nem terhelt tulajdonjogával, vagy haszonélvezeti jogával nem rendelkezik.

(4) Több személy együttes pályázata esetén a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek minden pályázónak meg kell felelnie.

(5) Egy személy csak egy lakásra szerezhet bérleti jogot.

(6) Egy pályázó egyidejűleg több pályázatot is benyújthat, azonban amennyiben a pályázati tárgyaláson nyertes pályázóvá válik, a Bizottság által ugyanazon az ülésen lefolytatott következő pályázati tárgyaláson abban az esetben vehet részt, amennyiben nyilatkozik arról, hogy a nyertes pályázatáról lemond.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozat esetén a lemondással érintett lakásra vonatkozóan a 11. § (18) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(8) Amennyiben a nyertes pályázó a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot nem teszi meg, a Bizottság által ugyanazon az ülésen lefolytatott következő pályázati tárgyaláson a pályázata - az (5) bekezdésre tekintettel - érvénytelenné válik, és nem vehető figyelembe.

11. § (1) A pályázati kiírásnak legalább tartalmaznia kell:

(2) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek legalább tartalmaznia kell

(3) A pályázati kiírást a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, és az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A pályázati kiírás nyomtatott sajtótermékben is megjelentethető.

(4) A nyomtatott sajtótermékben történő megjelentetés esetén elegendő rövid felhívást közzétenni azzal, hogy utalni kell a pályázat teljes szövegének az elérhetőségére.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáról a Hivatal gondoskodik.

(6) A pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázónak a Bizottság által meghatározott összegű ajánlati biztosítékot kell fizetnie. Az ajánlati biztosíték összege a nem nyertes pályázó részére a pályázati tárgyalást követő 8 napon belül visszautalásra kerül. A nyertes pályázó esetében az ajánlati biztosíték összege a fizetendő bérleti díj előleg összegében beszámításra kerül. Amennyiben a bérleti szerződés a (18) bekezdésben foglaltak szerint a nyertes pályázóval nem kerül megkötésre, az ajánlati biztosítékot a nyertes pályázó elveszíti, az részére nem jár vissza.

(7) A pályázatok iktatása és iratkezelése az általános ügyiratkezelési szabályok szerint történik.

(8) A pályázatok benyújtási határidejére vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése és a pályázat benyújtására megállapított határidő utolsó napja között legalább 15 nap különbség legyen.

(9) Érvénytelen a pályázat, ha

(10) A pályázati eljárás keretében bérbe adható lakást a pályázó megtekintheti.

(11) A pályázat benyújtási határidejének lejártát követő 15 napon belül a Bizottság pályázati tárgyalást tart.

(12) A pályázati tárgyaláson az a pályázó(k) vehet(nek) részt, aki(k) érvényes ajánlatot nyújtott(ak) be.

(13) Több érvényes pályázat esetén a pályázati tárgyaláson a bérleti díj előleg előre fizetendő összegére nyilvánosan licitálni lehet. A licit a pályázatban megjelölt, a bérleti díj előleg legtöbb hónapra, előre történő megfizetéséről tett ajánlatról indul.

(14) A Bizottság a pályázati eljárás nyertesének az ajánlattevők közül azt hirdeti ki, aki előre a legtöbb hónapra vállalja a bérleti díj előleg megfizetését. A licit megszűnésekor több azonos ajánlat esetén a nyertes sorsolással kerül kiválasztásra. Amennyiben kettőnél több személy között kerül a nyertes sorsolással kiválasztásra, további sorsolással, kettőnél több személy esetén sorsolásokkal ki kell választani azt a személyt is, akivel a (18) bekezdés esetében a szerződés megkötésre kerül. Amennyiben a pályázó nem jelenik meg a pályázati tárgyaláson, a pályázatában megjelölt számú hónapot kell a bérleti díj előleg előre történő megfizetésére vonatkozó vállalásának tekinteni.

(15) A pályázati tárgyalás eredményét a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.

(16) Egy érvényes pályázatot benyújtó pályázó esetén is a pályázati eljárás eredményesnek minősül.

(17) Eredménytelen pályázati eljárás esetén azt meg kell ismételni a Bizottság döntése szerint.

(18) Ha a bérbeadó és a pályázaton nyertes személy - a pályázó hibájából - 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, a bérbeadó a pályázaton részt vett, érvényes pályázatot benyújtó következő legkedvezőbb ajánlatot tevő vagy a (14) bekezdés alapján sorsolással kiválasztott pályázóval köt szerződést.

(19) A 9. § (1) bekezdés szerinti lakások bérbeadásából befolyó bevételeket külön, erre a célra nyitott számlán kell kezelni, és csak a bevétel alapjául szolgáló épület és lakások működtetésére, karbantartására, felújítására vagy új lakás építésére lehet felhasználni.

12. § (1) A Bizottság az Ltv. 84. § (1) bekezdése szerinti lakásigénylési névjegyzéket vezet. A lakások bérbevételére vonatkozó igényeket folyamatosan lehet benyújtani a Bizottsághoz.

(2) A lakásigénylési névjegyzékbe vétel az igénylés benyújtása évének december 31. napjáig tartó határozott időre szól. A lakásigénylési névjegyzékbe vétel egymást követő több alkalommal, ismételten is kérhető. A (3) bekezdést az ismételten benyújtott igények esetén is alkalmazni kell. Amennyiben az igénylő ismételt kérelmet nem nyújt be, úgy őt a lakásigénylési névjegyzékből a nyilvántartásba vételt követő év január 1. napjára szóló időponttal törölni kell.

(3) Nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki

(4) A lakásigénylési névjegyzékbe vételről a Bizottság a benyújtást követő 60 napon belül dönt. A döntésről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(5) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint elveszíti a lakás bérlésére való jogosultságát az, aki a (10) bekezdés alapján került bérlőként kiválasztásra, azonban önhibájából, a lakás bérbeadására vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül a polgármesterrel nem köt lakásbérleti szerződést. Amennyiben 30 napon belül a lakásbérleti szerződés a (10) bekezdés alapján kiválasztott személy önhibáján kívül nem jön létre, a 30 napos határidő az akadály megszűnésének napját követő napon kezdődik.

(6) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint a törlést követő egy évig nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki a bérbeadás feltételének, vagy a kizáró ok hiányának igazolásával összefüggésben valótlan adat, azt alátámasztó hamis vagy hamisított dokumentum vagy nyilatkozat szolgáltatásával, vagy az adatokban történt változások elhallgatásával a bérbeadót megtévesztette.

(7) A lakásigénylési névjegyzékből a (6) bekezdés alapján való törlésről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(8) Az igénylő a nyilvántartásba vett adatainak megváltozását a változástól számított 30 napon belül köteles bejelenteni.

(9) Szociális alapon lakást bérbeadni – a szerződés időtartama meghosszabbítása esetét kivéve – csak olyan személy részére lehet, aki a lakásigénylési névjegyzékben szerepel.

(10) A lakásbérleti szerződést – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – azzal az igénylővel kell megkötni, aki a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek megfelel, és a szociális rászorultság mértékének részletes vizsgálati szempontrendszere (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban: szempontrendszer) alapján a lakásigénylési névjegyzékben – az adott lakásra vonatkozóan – a legtöbb ponttal rendelkezik. Azonos pontszámmal rendelkező személyek közül az jogosult a lakásbérleti szerződést megkötni, akinél az egy főre eső jövedelem alacsonyabb. A bérlőként történő kiválasztásról az igénylőt írásban kell értesíteni.

(11) A Bizottság felmentést adhat a (10) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól, ha

(12) A szempontrendszert az 4. melléklet tartalmazza. A pontok megállapítása során a mellékletben található egyes pontokon belüli alpontokra adható pontszámok nem adódnak össze, az egy ponton belül adható legnagyobb pontszámot kell figyelembe venni.

13. § (1) Szociális alapon történő bérbeadásra az a nagykorú, Európai Gazdasági Térség állampolgára jogosult, aki és a vele jogszerűen költöző személy

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl további feltétel az is, hogy a kérelmező vagy a vele jogszerűen együttköltözők együttes jövedelméből számított egy főre eső jövedelem a kérelem benyújtásának időpontjában nem haladja meg a mindenkori szociális vetítési alap

14. § (1) A bérbe adható lakás nagysága az együttköltözők számától függően

(2) A bérbe adható lakás méretének megállapításánál a lakás bérbeadását igénylő, és a vele jogszerűen együttköltözők vehetők figyelembe, akik a bérleti szerződés megkötését megelőzően már legalább 6 hónappal az igénylővel egy háztartásban laktak.

(3) Amennyiben a jogosultság bekövetkeztekor nincs az együttköltözők számának megfelelő méretű lakás, úgy eggyel nagyobb együttköltözői kategóriába tartozó lakás is bérbe adható részére.

15. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés legfeljebb egy éves határozott időtartamra köthető.

(2) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejártát megelőzően – a bérlő kérelme alapján – a Bizottság megvizsgálja a bérlő 13. §-ban foglaltaknak való megfelelését.

(3) Ha a bérlő megfelel a 13. §-ban foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződés újabb, legfeljebb 1 éves határozott időtartamra, több alkalommal is meghosszabbítható.

(4) Ha a bérlő már nem felel meg a 13. §-ban foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződésének meghosszabbítására – a szükséges módosításoknak a lakásbérleti szerződésben történő rögzítése mellett – költségelven megállapított lakbér alkalmazásával kerülhet sor. Ha a bérlő nem vállalja a költségelven megállapított lakbér fizetését, úgy a lakásbérleti szerződés megszűnik, és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a lakás elhagyására köteles.

16. § (1) Kérelem alapján a Bizottság dönthet úgy, hogy átmeneti elhelyezést biztosít

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bérbeadás további feltétele, hogy az igénylő a kérelem benyújtásakor bejelentett tiszakécskei lakóhellyel rendelkezzen, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy életvitelszerűen Tiszakécske város közigazgatási területén lakik.

(3) Átmeneti elhelyezés biztosítására lakás meghatározott időre, legfeljebb egy évre adható bérbe.

(4) Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb egy év időtartamra meghosszabbítható, amennyiben a bérlő a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(5) Az átmeneti elhelyezés alapján bérbe adott lakás esetén a fizetendő bérleti díj megegyezik a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra megállapított lakbérrel.

17. § (1) Költségelven bérbeadható lakás pályázat útján történő bérbeadásáról a Bizottság dönt, amelynek során jóváhagyja a pályázati felhívást, lebonyolítja a pályázati tárgyalást, dönt a pályázaton nyertes személyről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakás – a (7) bekezdés kivételével - legfeljebb 5 év határozott időtartamra adható bérbe.

(3) A pályázati eljárást a Hivatal készíti elő, és a Bizottság folytatja le.

(4) A pályázati eljárás során lakás olyan természetes személynek adható bérbe, aki

(5) Több személy együttes pályázata esetén a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek minden pályázónak meg kell felelnie.

(6) A pályázati eljárás lefolytatására a 10. § (5)-(8) bekezdéseit és a 11. § (1)-(18) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(7) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján a lakásbérleti szerződés egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható.

(8) A (7) bekezdésben foglalt időtartam alatt a bérlőnek havonta, a rendeletben meghatározott költségelvű bérleti díjat kell fizetnie.

18. § (1) Lakás - pályázaton kívül - költségelvű bérleti díj fizetésével

(2) A közérdekből bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető el.

(3) A bérleti jogviszony legfeljebb öt év határozott időre jön létre, amely a Bizottság egyedi döntése alapján legfeljebb öt évvel, több alkalommal meghosszabbítható.

(4) Amennyiben a lakás bérbeadásának alapjául szolgáló, (1) bekezdésben meghatározott közérdekű cél megszűnik, vagy a bérlő már nem vesz benne részt, vagy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervvel a munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnik, úgy a bérlő köteles a lakást minden elhelyezési igény nélkül a megszűnést követő harminc napon belül kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

19. § (1) Lakásra vonatkozóan jogi személyek részére pénzbeli térítésért bérlőkiválasztási jog biztosítható.

(2) Bérlőkiválasztási jog alapján a bérlő személy költségelvű lakbér fizetésére köteles.

(3) A pénzbeli térítés mértéke a lakás (1) bekezdésben meghatározott jog biztosításakor megállapított forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 10%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlőkiválasztási jog.

(4) A bérlő kiválasztására jogosult köteles írásban tájékoztatni a bérbeadót a bérlő személyéről, a bérleti szerződés időtartamáról és feltételeiről.

(5) Amennyiben a bérlőkiválasztási joggal érintett lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, a lakás üresen állása időtartamára a bérlőkiválasztás jogosultja köteles a bérleti díjat, a felmerülő közüzemi és külön szolgáltatás díjakat kifizetni, amennyiben annak időtartama a 15 napot meghaladja.

20. § (1) Önkormányzati érdekből az önkormányzatnál, annak hivatalánál, valamint költségvetési szerveinél foglalkoztatott személyek részére lakás adható bérbe az önkormányzatnál, annak hivatalánál, valamint költségvetési szerveinél fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony időtartamáig.

(2) Az (1) bekezdés alapján létrejövő bérleti jogviszony legkorábbi napja az önkormányzatnál, annak hivatalánál, valamint költségvetési szerveinél létrejövő, munkavégzésre irányuló jogviszony kezdetének napja.

(3) Az önkormányzati intézményeknél jelentkező foglalkoztatási érdek alapján történő bérbeadásról az igénylő által benyújtott kérelem alapján a Bizottság dönt.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell megszüntetni a bérleti jogviszonyt a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését követően, ha a bérlő munkavégzésre irányuló jogviszonya nyugdíjazás következtében szűnt meg, és a tulajdonában vagy haszonélvezetében nincs lakás.

(5) E §-ban foglalt szabályok alapján létrejött bérleti jogviszonyban a bérlőnek költségelven megállapított bérleti díjat kell fizetnie.

21. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utalásakor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadását ajánlhatja fel.

22. § (1) A bérleti szerződés – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem hosszabbítható meg, ha az erre irányuló kérelem benyújtásakor a bérlő 100.000,- Ft összeget meghaladó bérleti díj-, közüzemi díj- vagy bérleti díjjal egybeszámított közüzemi díj tartozással rendelkezik.

(2) A bizottsága felmentést adhat a (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól, ha

23. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot

24. § (1) A bérlő a bérleti díjat a bérbeadó által kiállított számla alapján köteles a bérbeadónak megfizetni. A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a különszolgáltatások díját is megfizetni.

(2) A piaci alapon történő lakásbérbeadás esetén a bérbeadás feltételeként 3 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki a bérbeadó óvadékként. Az óvadék összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

(3) Lakás pályázati úton történő bérbeadása esetén a bérlő köteles háromhavi bérleti díj összegének megfelelő mértékű óvadékot a bérbeadónak előre megfizeti. Bérbeadó az óvadékot a bérleti díj és közüzemi díj tartozás vagy kártérítés összegébe beszámíthatja.

(4) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést addig nem írja alá, amíg a bérlő az óvadékot igazoltan nem fizeti meg.

(5) Az óvadék összege a bérleti szerződés megszűnésekor kamatmentesen visszajár, amennyiben a bérlő a lakást a bérbeadó részére a szerződésben rögzítettek szerint átadja.

25. § (1) A lakás átadásakor leltárt kell készíteni és jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, továbbá a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(2) A lakás átadásakor észlelt, rendeltetésszerű használatot lényegesen akadályozó hibák, hiányosságok megszüntetéséről - ha a felek másként nem állapodnak meg - a bérbeadó köteles gondoskodni.

(3) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást, a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően jogosultak használni.

(4) A feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőnek határidőt kell biztosítani az őt terhelő karbantartási, felújítási és egyéb, a lakás állapotát veszélyeztető kötelezettségeinek a teljesítésére. Ha a megállapított határidőre sem tesz eleget a kötelezettségének, a lakásbérleti jogviszonyát felmondással meg kell szüntetni, továbbá a bérlőt terhelő munkák ellenértékének megtéríttetéséről kell gondoskodni.

(5) A bérlő köteles gondoskodni

(6) A bérbeadó köteles gondoskodni az Ltv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzéséről.

(7) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor, a lakás kiürítésekor a bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett berendezéseket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(8) A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések állapotát. Az esetleges hibákat, hiányosságokat és megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(9) A bérlő a megállapított, a nem rendeltetés szerű használatból adódó hibákért, hiányosságokért, és az őt terhelő kötelezettségének elmulasztása miatt keletkezett károkért felel.

26. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időtartamra szóló lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti akként, hogy bérbeadó a bérlő részére

(2) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, az alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén, a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbözet kétszeresére, mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítésre.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a bérlő a lakásra megállapított előző tizenkettő havi lakbérének kétszeresére — mint pénzbeli térítésre — tarthat igényt, mely összeg nem lehet magasabb a lakásra megállapított beköltözhető forgalmi érték ötven százalékánál, melyet bérbeadó 30 napon belül térít meg a bérlőnek.

(4) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a 32. §-ban foglaltak szerint bérleti jog folytatására jogosult személy kivételével – másik lakásba való elhelyezésre nem tarthat igényt.

27. § (1) A lakást jogcím nélkül használó lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap lejártáig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű.

(3) A lakáshasználati díj mértéke a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően 6 hónapig a lakásra megállapított lakbér összegének kétszerese.

(4) A lakáshasználati díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően a lakásra megállapított lakbér összegének háromszorosa.

28. § (1) A bérlő, bérlőtárs és a társbérlő kérelmére az Ltv. 21. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott személyek kivételével más személy befogadásához történő hozzájárulás megadásáról a Bizottság dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás megadása esetén a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az (1) bekezdés alapján befogadott személyek a lakásból elhelyezési igény nélkül kötelesek kiköltözni.

29. § (1) A bérlő a lakás bérleti jogát – amennyiben ahhoz a bérbeadó előzetesen hozzájárul – az Ltv.-ben meghatározott feltételekkel elcserélheti.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez a hozzájárulást megtagadhatja, ha az jogát, vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti.

(3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadja, ha

30. § (1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, a szerződés írásba foglalásával lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) A lakás albérletbe adásához akkor adható bérbeadói hozzájárulás, ha

(3) Nem adható hozzájárulás

31. § (1) Bérlőtársi szerződés az Ltv. 4. § (4) bekezdésén túl csak az e szakaszban meghatározott esetekben köthető.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén akár a beköltözéskor, akár azt követően csak akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlő és a bérlőtárs együttesen megfelelnek a szociális helyzet alapján történő bérlőkiválasztás feltételeinek, és közeli hozzátartozók.

(3) A piaci alapon és költségelven bérbe adott lakásra akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlőtársak egymás közeli hozzátartozói vagy élettársi kapcsolatban élnek.

32. § (1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében kötött tartási szerződést kizárólag határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés esetén a Bizottság előzetes hozzájárulásával köthet.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben foglalt tartási szerződés megkötéséhez akkor járulhat hozzá, ha

(3) A Bizottság megtagadja a bérlővel kötött tartási szerződéshez való hozzájárulást, amennyiben az eltartó

33. § (1) A megüresedett társbérleti lakrész a másik társbérlő részére – annak kérésére – csak akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakás-alapterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését a bérbeadó felmondja cserelakás biztosítása mellett. A cserelakás megfelelőségénél a társbérlet során kizárólagos bérleményként használt társbérleti lakrész szobaszáma vehető figyelembe.

34. § (1) Az e fejezetben megállapított lakbért és a 27. §-ban szabályozott lakáshasználati díjat a mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény alapján általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli.

(2) A bérbeadó a rendelet III. fejezetében szabályozott lakások bérbeadása esetén piaci alapú, a IV. fejezetében szabályozott lakások bérbeadása esetén szociális alapú, az V. fejezetében szabályozott lakások bérbeadása esetén költségelvű bérleti díjat állapít meg.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott jogcímektől eltérő jogcímű bérbeadás esetén bérbeadó költségelvű bérleti díjat állapít meg.

35. § (1) Az 1. mellékletben található piaci alapon bérbeadható lakások esetében a lakbér általános forgalmi adó nélküli mértéke 950 Ft/m² 2023. december 31-ig, mely összeg 2024. évtől kezdődően évente 5%-kal megemelésre kerül a 5. mellékletben található képlet szerint.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapított lakbért kell alkalmazni az új szerződésekre és a már megkötött bérleti szerződésekre vonatkozóan is.

36. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások havi lakbérének mértékét a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A költségelven bérbe adható lakások havi lakbérének mértékét a 7. melléklet tartalmazza.

(3) A lakás komfortfokozatának meghatározására a Ltv. 91/A. §-a szerinti értelmező rendelkezésekben foglaltak az irányadóak.

(4) A bérbeadó az (1) és (2) bekezdésben meghatározott lakások lakbérének mertékét a lakás településen belüli fekvése alapján a 8. melléklet szerinti, a lakás minőségének állapota alapján a 9. mellékletben foglalt feltételek fennállása esetén az ott meghatározottak szerint százalékos arányban eltéríti.

(5) A bérbeadó az (1) és (2) bekezdésben meghatározott olyan lakás esetében, amely egy vagy kétlakásos lakóépületben található, és amelyhez legalább 150 m² nagyságú udvar, vagy kert terület tartozik, a lakás havi lakbérét a lakásra meghatározott lakbérnél 20 %-kal magasabb összegben állapítja meg.

(6) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfort fokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(7) A lakbér összegét – a kerekítés szabályai szerint – forintra kerekítve kell megállapítani.

37. § A külön szolgáltatás díját a Ltv. 35. § (1)-(2) bekezdése alapján a Bizottság állapítja meg.

38. § (1) Lakbértámogatásra azon szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője jogosult, akinek, a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 200 %-át, egyedülélő esetén 250 %-át.

(2) Meg kell szüntetni a lakbértámogatást, ha a bérlőnek legalább 2 havi lakbér vagy közüzemi díj hátraléka keletkezik. A lakbértámogatást a második havi hátralék bekövetkezését követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(3) A lakbértámogatás havi mértéke

39. § A helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – e fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

40. § (1) Az üres és megüresedett helyiség az Ltv. 91/A. § 12. pontjában meghatározott célra, határozott időre adható bérbe.

(2) Helyiség bérbeadásáról és használatának céljáról a Bizottság dönt.

41. § (1) Helyiség bérbeadása a 44. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltak kivételével pályázat alapján történhet.

(2) Pályázati eljárás során helyiség bérbe adható bármely nagykorú, természetes személy részére, vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek.

42. § (1) A pályázati eljárást a Hivatal készíti elő, és a Bizottság bonyolítja le, amelynek során jóváhagyja a pályázati felhívást, lebonyolítja a pályázati tárgyalást, dönt a pályázaton nyertes személyről.

(2) A pályázati kiírásnak legalább tartalmaznia kell

(3) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek legalább tartalmaznia kell

(4) A pályázati kiírást a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, és az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A pályázati kiírás nyomtatott sajtótermékben is megjelentethető.

(5) A nyomtatott sajtótermékben történő megjelentetés esetén elegendő rövid felhívást közzétenni azzal, hogy utalni kell a pályázat teljes szövegének az elérhetőségére.

(6) A (4)-(5) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáról a Hivatal gondoskodik.

(7) A pályázatok iktatása és iratkezelése az általános ügyiratkezelési szabályok szerint történik.

(8) A pályázat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése és a pályázat benyújtására megállapított határidő utolsó napja között legalább 15 nap különbség legyen.

(9) Érvénytelen a pályázat, ha

(10) A pályázati eljárás keretében bérbe adható helyiséget a pályázó megtekintheti.

(11) A pályázati határidő lejártát követő 15 napon belül a Bizottság pályázati tárgyalást tart.

(12) A pályázati tárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki érvényes pályázatot nyújtott be.

(13) Több érvényes pályázat esetén a pályázati tárgyaláson a bérleti díj összegére nyilvánosan licitálni lehet.

(14) A Bizottság a pályázati eljárás nyertesének a pályázók közül azt hirdeti ki, aki a legmagasabb összegű tárgyévi bérleti díjra tesz ajánlatot. A licit megszűnésekor több azonos ajánlat esetén a nyertes sorsolással kerül kiválasztásra.

(15) A pályázati tárgyalás eredményét a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.

(16) Eredménytelen pályázati eljárás esetén azt meg kell ismételni a Bizottság döntése szerint.

(17) Egy érvényes pályázatot benyújtó pályázó esetén is a pályázati eljárás eredményesnek minősül.

(18) Ha a bérbeadó és a pályázaton nyertes személy között a pályázó hibájából 8 napon belül nem jön létre a bérleti jogviszony, a bérbeadó a pályázaton részt vett, érvényes pályázatot benyújtó következő legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval köt szerződést.

43. § (1) A pályázati eljárás során a bérleti díj alsó határát minden esetben a Bizottság határozza meg.

(2) A helyiségek pályázaton kialakult bérleti díja - a bérleti jogviszony időtartama alatt, a bérleti jogviszony létrejöttét követő évtől - minden tárgyév január elsejére visszamenőleg megemelésre kerül a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző év hivatalos inflációjának mértékével. A bérleti díj összegét a bérlővel írásban közölni kell.

(3) Helyiség pályázati úton történő bérbeadása esetén a bérlő köteles háromhavi bérleti díj összegének megfelelő mértékű óvadékot a bérbeadónak előre megfizeti. Bérbeadó az óvadékot a bérleti díj és közüzemi díj tartozás vagy kártérítés összegébe beszámíthatja.

(4) A bérbeadó a helyiségbérleti szerződést addig nem írja alá, amíg a bérlő az óvadékot igazoltan nem fizeti meg.

(5) Az óvadék összege a bérleti szerződés megszűnésekor kamatmentesen visszajár, amennyiben bérlő a bérleményt a bérbeadó részére a szerződésben rögzítettek szerint átadja.

44. § (1) Helyiségre vonatkozóan bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet megkötni. A szerződés megkötése előtt a helyiséget nem lehet használatba venni.

(2) A pályázati eljárás keretében bérbe adott helyiségre megkötött bérleti szerződés – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a határozott idő elteltével megszűnik.

(3) Ha a bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségének a bérleti jogviszony időtartama alatt eleget tett, valamint nem folytatott olyan magatartást, amely a bérleti szerződés felmondását vonja maga után, a Bizottság a bérleti szerződést változatlan feltételekkel, alkalmanként legfeljebb 5 évvel, több alkalommal is meghosszabbíthatja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben nem kell pályázati eljárást lefolytatni.

(5) A helyiség a (3)-(4) bekezdéseken túl legfeljebb 5 éves időtartamra pályázati eljárás nélkül bérbe adható

(6) Az (5) bekezdés szerinti bérbeadásról a Képviselő-testület dönt, amely során meghatározza a bérleti díj összegét.

(7) A Képviselő-testület a helyiségben végzett, ellátott közfeladat fontosságától, jellegétől, jelentőségétől függően a bérleti díjat mérsékelheti, vagy elengedheti.

45. § (1) A bérlő a helyiségbe mást nem fogadhat be.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogát a Bizottság előzetes írásbeli hozzájárulásával - írásba foglalt szerződéssel - másra átruházhatja vagy a helyiséget albérletbe adhatja.

(3) A bérleti jog (2) bekezdésben foglalt átruházásához vagy albérletbe adásához a Bizottság akkor járulhat hozzá, amennyiben az az önkormányzat érdekével nem ellentétes, és ha a bérlő az éves bérleti díj kétszeresét ellenértékként az önkormányzatnak megfizeti.

(4) A bérlő a helyiség bérleti jogát a Bizottság előzetes írásbeli hozzájárulásával másik helyiség bérleti jogára elcserélheti.

(5) A bérleti jog (4) bekezdésben foglalt cseréjéhez a Bizottság akkor járulhat hozzá, amennyiben ez az önkormányzat érdekével nem ellentétes, és ha a bérlők a két helyiség éves bérleti díj különbözetének kétszeresét a csere létrejöttekor az önkormányzatnak egyösszegben megfizetik.

(6) A bérleti jogviszony fennállása alatt, valamint a bérleti jog átruházása, albérletbe adása vagy cseréje esetén a helyiségben folytatott tevékenységet csak a Bizottság előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet megváltoztatni.

46. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni

(2) A bérbeadó nem köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítani, felszerelni, illetőleg berendezni.

(3) A bérbeadó a bérleti jogviszony szünetelésének időtartamára a bérlő részére cserehelyiséget nem köteles biztosítani.

47. § (1) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérleti szerződésben rögzített módon, ennek hiányában rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán és kifestve, az átvételkori felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) Ha a felek a bérbeadó kezdeményezésére a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, a bérbeadó a bérlő részére pénzbeli térítést fizethet, mely összeg nem lehet nagyobb, mint a visszaadott helyiség éves bérleti díjának kétszerese.

(3) A pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a helyiséget tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

(4) A helyiségbérleti szerződés megszűnésekor, a helyiség kiürítésekor a bérlő a helyiséget és a leltárban feltüntetett berendezéseket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(5) A helyiség visszaadásakor meg kell állapítani a helyiség és a helyiség berendezéseinek állapotát. Az esetleges hibákat, hiányosságokat és megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(6) A bérlő a megállapított, a nem rendeltetés szerű használatból adódó hibákért, hiányosságokért, és az őt terhelő kötelezettségének elmulasztása miatt keletkezett károkért felel.

48. § (1) A helyiséget jogcím nélkül használó használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap lejártáig a helyiségre megállapított bérleti díjjal azonos összegű.

(3) A használati díj mértéke a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően 6 hónapig a helyiségre megállapított bérleti díj összegének kétszerese.

(4) A használati díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően a helyiségre megállapított bérleti díj összegének háromszorosa.

49. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakás és helyiség elidegenítése az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint történhet.

50. § (1) A elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint történhet e fejezetben foglalt eltérésekkel.

(2) Az Ltv. 49. §-ban biztosított elővásárlási jog jogosultjainak (a továbbiakban: elővásárlásra jogosult) történő lakás értékesítés esetén a vételár mértéke megegyezik a lakás értékesítésére kiírt pályázati eljárás során, a nyertes ajánlatban szereplő vételárral. Amennyiben a vagyonrendelet alapján a lakás értéke miatt nem kell pályázati eljárást lefolytatni, a vételár a helyi fogalmi értékkel egyenlő, melyet ingatlanforgalmi szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.

(3) Az elővásárlásra jogosultnak a szerződéses ajánlatot meg kell küldeni, melynek tartalmaznia kell

(4) Elővásárlási jog gyakorlása vonatkozásában az önkormányzat ajánlati kötöttségének ideje az ajánlatnak az elővásárlási jog jogosultja általi kézhezvételtől számított harminc nap.

(5) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot az (4) bekezdésben foglalt határidő alatt elfogadja, úgy az erről szóló nyilatkozat átvételét követő harminc napon belül az adásvételi szerződést vele kell megkötni.

(6) Az elővásárlásra jogosultnak a kérelmére, az Ltv. 53. §-a szerint szabályozott részletfizetési kedvezményt kell adni.

(7) Amennyiben az elővásárlásra jogosult kéri a (6) bekezdés szerinti részletfizetést, a szerződés megkötésekor a lakás vételárának húsz százalékát egyösszegben meg kell fizetnie.

(8) Az elővásárlásra jogosult a szerződés megkötését követő hónap első napjától a fennmaradó vételárhányadra a Ptk. 6:47. § szerinti kamatot köteles megfizetni.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben fizeti meg, abban az esetben a teljes vételárból öt százalék árengedmény illeti meg.

(10) A vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén, amennyiben elővásárlásra jogosult a fennálló vételártartozás legalább húsz százalékát előre teljesíti, úgy a még fennálló vételártartozásából a teljes vételárra vonatkoztatott egy százalék engedményt kell adni elővásárlásra jogosult részére, amíg a törlesztés során a kedvezmény összege el nem éri a teljes vételár 4 %-át.

51. § (1) Az elővásárlásra jogosult által kedvezménnyel vásárolt lakásra a kedvezmény és annak járulékai erejéig jelzálogjogot és a vételár megfizetésétől számított öt évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni, és azt az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt az elővásárlásra jogosult a kedvezményesen megvásárolt lakás tulajdonjogát csak az önkormányzat hozzájárulásával ruházhatja át. A hozzájárulás feltétele az igénybe vett fizetési kedvezmény megtérítése az önkormányzat javára.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult részletfizetési kedvezményt vett igénybe, úgy a tartozás és annak járulékai erejéig jelzálogjogot és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni az önkormányzat javára a vételár-hátralék és járulékai kiegyenlítésének időtartamáig.

52. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiségek értékesítése az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint történhet, e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Amennyiben az értékesítés az Ltv. 59. §-ban foglalt elővásárlásra jogosult részére pályázati eljárás lefolytatása nélkül történik, úgy a vételár mértéke megegyezik az ingatlan helyi forgalmi értékével. Pályázati eljárás útján történő értékesítés esetén a vételár a pályázati eljárás során tett legmagasabb érvényes ajánlattal egyező.

(3) Az elővásárlásra jogosultnak vételárengedmény vagy részletfizetés nem adható.

53. § (1) Az Ltv. 62. § (1)-(2) bekezdése szerinti, külön számlán kezelt lakásalap bevételei elsődlegesen meglévő önkormányzati lakás felújítására és új lakás építésére használhatóak fel.

(2) A lakásalap adott évi felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletében dönt.

54. § Hatályát veszti a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 4/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelete.

55. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

56. § (1) E rendelet hatálybalépésekor határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező személynek a rendeletben meghatározott szociális vagy költségelven bérbeadható lakás bérlőjére meghatározott feltételeknek való megfelelését a határozott idejű szerződés lejártakor kell vizsgálni.

(2) Amennyiben a rendeletben foglalt feltételeknek az (1) bekezdésben foglalt időpontban a bérlő megfelel, és vállalja az adott lakásra meghatározott lakbér fizetését, a bérleti szerződés szükséges módosításával egyidejűleg a szociális alapú és a költségelven bérbeadható lakás bérleti jogviszonya is meghosszabbítható a rendelet 15. § (2)-(4) valamint 17. § (7)-(8) bekezdéseinek alkalmazásával.

(3) A rendelet hatályba lépésének napján érvényes lakásigénylési névjegyzéket a rendelet hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül felül kell vizsgálni e rendelet feltételeinek való megfelelés céljából, mely során az abban szereplő személyeket nyilatkoztatni kell, hogy a korábban benyújtott bérbevételi igényüket fenntartják-e.

(4) Amennyiben a lakásigénylési névjegyzéken szereplő személy a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat során nem felel meg a feltételeknek, vagy a bérbevételi igényét nem tartja fenn, úgy őt a lakásigénylési névjegyzékből a rendelet hatálybalépésétől számított 60. nappal törölni kell.

(5) A rendelet hatálybalépésekor határozott vagy határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személyek által fizetendő lakbérek mértéke 2023. augusztus 31. napjáig a rendelet hatályba lépésének napját megelőző napon érvényes összeg, 2023. szeptember 1. napjától a lakás jelen rendelet 2. és 3. melléklete alapján történő besorolása szerint, a lakás besorolása alapján e rendelet szabályai szerint megállapított lakbér.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bérleti szerződéseket 2023. augusztus 31. napjáig felül kell vizsgálni, és az (5) bekezdésben meghatározottakról a bérlőket tájékoztatni kell.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt szabályok nem vonatkoznak az 1. mellékletben meghatározott lakásokra.

(8) A 35. § (1) bekezdésében foglalt szabályok nem vonatkoznak az e rendelet hatályba lépésének napjáig meghirdetett lakáspályázatokban szereplő lakásokra.