Ladánybene Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 7.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról
Hatályos: 2022. 03. 10- 2022. 03. 10Ladánybene Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 7.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról
Ladánybene Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 13/2019. (XI. 20.) önkormányzati rendeletének 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Ügyrendi- Vagyonnyilatkozat-tételi, Összeférhetetlenségi és Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a ladánybenei lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdéseiben, valamint az Szt. 7. §-ában meghatározott személyekre.
Települési támogatás
2. § (1) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból állapítható meg.
(2) Települési támogatás nyújtható különösen:
a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (továbbiakban: lakhatási támogatás)
b) gyógyszer-kiadások, gyógyászati segédeszközök beszerzésének viseléséhez (továbbiakban: gyógyszertámogatás)
c) rendkívüli élethelyzet esetén (továbbiakban: rendkívüli támogatás).
1. Lakhatási támogatás
3. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat a villany-, a víz- és a gázfogyasztás, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatás nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(3) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0.9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0.8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0.8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0.7,
(4) Ha a háztartás
ahol a J jogosult háztartásban egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.4. § (1) A lakhatási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni és egy évre kell megállapítani.
(2) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
5. § (1) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet az önkormányzati hivatalnál az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A lakhatási támogatás megállapításához
a) az önkormányzati hivatalnál erre a célra rendszeresített vagyonnyilatkozati formanyomtatvány, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, valamint
c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén az Szt. 18. § l) pontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása szükséges.
6. § (1) Természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakhatási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.
(2) A polgármester a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére – a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig – elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.
(3) Az adatszolgáltatást az önkormányzati hivatalnál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni, és tartalmaznia kell
a) a határozatot hozó szerv megnevezését,
b) a határozat számát,
c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,
d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,
e) az Szt. 18. § l) pont la) alpontjában meghatározott azonosító adato(ka)t,
f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,
g) a támogatás havi összegét,
h) amennyiben az nem azonos a g) pont szerinti összeggel, akkor a támogatás folyósítására kerülő összegét, azon hónapok megjelölésével, amelyekre tekintettel a folyósításra sor kerül,
i) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.
(4) A lakhatási támogatással szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.
2. Gyógyszertámogatás
7. § (1) Gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult részére orvos által rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez adott támogatás.
(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át.
(3) Különös méltányosságból gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén a 250 %-át, de az orvos által felírt gyógyszerek, vagy gyógyászati segédeszköz ára jövedelmének 25 %-át meghaladja.
(4) A gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz költségét orvos által kiállított vények alapján a gyógyszertár, vagy egészségügyi szolgáltató által kiállított igazolással kell a kérelmezőnek igazolnia.
(5) A gyógyszertámogatási kérelmet a vények kiállítását követő 5 napon belül lehet benyújtani. Rendkívüli gyógyszersegély igénylése esetén a kérelmet haladéktalanul el kell bírálni.
(6) A gyógyszertámogatás összege maximum 10.000 Ft lehet.
(7) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet az önkormányzati hivatalnál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.
3. Rendkívüli támogatás
8. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható rendkívüli élethelyzet esetén, így különösen
a) családot ért elemi kár, rendkívüli helyzet, súlyos természeti csapás vagy súlyos betegség esetén, ha annak következményeként a rászorult lakhatása vagy napi megélhetése ellehetetlenül,
b) ha a családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él és napi megélhetése veszélyeztetett,
c) fűtési szezonban egy alkalommal a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező tüzelőanyagra kapott lakhatási támogatásban nem részesül,
d) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya részére, gyermeke megtartása céljából vagy a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,
e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,
f) a gyermek nevelésével, iskoláztatással kapcsolatos vagy óvodai neveléssel kapcsolatos egyszeri kiadásokra, gyermekenként,
g) ellátással és önellátó keresettel nem rendelkező fiatal felnőtt támogatására az ellátás nélküli időszakra,
h) haláleset miatt, a temetési költségek csökkentésére.
(2) Rendkívüli támogatásban részesíthető az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, egyedálló esetén a 250 %-ot.
(3) Különösen méltányosságból rendkívüli támogatásban részesíthető azon személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen: betegség, elemi kár – miatt anyagi segítségre szorul és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén a 350 %-át.
(4) Rendkívüli támogatás összege
a) a 8. § (1) bekezdés a) pont esetén családonként legfeljebb 50.000 Ft,
b) a 8. § (1) bekezdés b) – g) pontok esetén maximum 20.000 Ft,
c) a 8. § (1) bekezdés h) pont esetén minimum 10.000 Ft, maximum 40.000 Ft lehet.
(5) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet az önkormányzati hivatalnál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.
9. § (1) A rendkívüli támogatás megállapításához a jogosultságot az alábbi dokumentumok benyújtásával kell igazolni:
a) kórházi kezelést, betegséget, betegszabadságot a kórházi zárójelentés, szakorvosi igazolás vagy táppénzes papír másolatával,
b) a fűtés költségeit
ba) gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolásával, vagy a közüzemi számla eredeti vagy másolati példányával,
bb) egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelő anyag kifizetését igazoló eredeti számlával,
c) gyermek születését a születési anyagkönyvi kivonat másolatával,
d) a nevelésbe vételt vagy annak megszüntetését gyámhivatali határozat másolatával,
e) a tanulói jogviszonyt eredeti iskolalátogatási igazolással, az óvodai nevelést az óvoda látogatási igazolással,
f) a várandóságot eredeti orvosi igazolással.
(2) Az iskoláztatással, az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét az önkormányzati hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.
(3) Haláleset miatti rendkívüli támogatási igény esetén a támogatási kérelemhez mellékelni kell – ha a haláleset nem Ladánybene közigazgatási területén történt, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, s – a temettető nevére kiállított számla másolatát is.
10. § (1) Évente két alkalommal a 60 éven felüli idős személyek, nyugellátásban részesülő személyek, a 3 vagy több gyermeket nevelő családok, tartósan beteg, sérült gyermeket nevelő személyek, gyermeket egyedül nevelő személy, azon családok, amelyeknek gyermeke oktatási-nevelési intézményben tanul, szociális helyzettől függetlenül – alkalmanként pénzbeli vagy természetbeni ellátásban részesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásban részesíthető az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át.
11. § Az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév május 1. napján fennáll a tárgyév június hónapjában természetbeni juttatásban – elsősorban tartós élelmiszer – részesíthető.
12. § (1) Az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át és 90. életévet betöltötte 50.000 Ft egyszeri támogatásban részesíthető.
(2) Az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át és 95. életévet betöltötte 60.000 Ft egyszeri támogatásban részesíthető.
Egyéb támogatások
4. Gyermekszületéshez kapcsolódó települési támogatás
13. § (1) A gyermekszületéséhez kapcsolódó települési támogatás a szülők számára a gyermek születését követően nyújtott egyszeri szociális pénzbeli ellátás. A támogatásról a polgármester átruházott hatáskörben dönt.
(2) Az önkormányzat gyermekszületéséhez kapcsolódó támogatást biztosít azon szülők számára, ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át.
(3) A támogatás összege gyermekenként egyszeri 50.000 Ft, amelyet a gyermek három hónapos koráig lehet igényelni. A támogatás iránti kérelmet a szülők együttesen nyújthatják be az önkormányzathoz, amelyhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a szülők személyi igazolványának másolatát.
(4) Egyedül álló szülő esetén az a szülő jogosult támogatásra, aki gyermekével egy háztartásban él. Erről a kérelmező írásban nyilatkozik.
(5) Egyedülálló szülő esetében a kérelmező egyedülálló szülőre kell alkalmazni a (3) bekezdést.
(6) A gyermekszületéshez kapcsolódó települési támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az önkormányzati hivatalnál nyújthatja be.
5. Gyermekétkeztetési támogatás
14. § (1) Az önkormányzat gyermekétkeztetési támogatást biztosít azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő családok részére, ahol az egy főre jutó jövedelem összege
a) meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, de nem éri el annak 200%-át.
b) egyedülálló szülő esetén meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, de nem éri el annak 250%-át.
(2) A támogatás összege gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-a, melyet az önkormányzat a gyermekétkeztetés térítési díjából kedvezményként érvényesít.
(3) A támogatás
a) bölcsődés,
b) óvodás,
c) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
d) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, a)-c) alpont szerinti életkorú gyermek után vehető igénybe.
(4) A támogatás akkor nyújtható, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (7) bekezdésben meghatározott értéket.
(5) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál az Szt. 10. §-ának (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.
(6) A kedvezményt a gyermekétkeztetést nyújtó intézmény a gyermekétkeztetési támogatást megállapító határozat kézhezvételétől a tanév végéig nyújtja, a fizetendő gyermekétkeztetési térítési díjból. A gyermekétkeztetési támogatás megállapításáról szóló határozatot az önkormányzati küldi meg az intézménynek, a határozat jogerőssé válását követően haladéktalanul.
(7) A gyermekétkeztetési támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az önkormányzati hivatalnál kell benyújtani.
6. Fiatal házasok vissza nem térítendő támogatása
15. § (1) A támogatás azoknak az igénylőknek nyújtható, akiknek:
a) egy főre eső jövedelmük a hivatalosan megállapított nettó minimálbér legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg,
b) legalább az egyik házastárs két éve ladánybenei lakos,
c) nincs és nem is volt, sem magának, sem a házastársának, kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjának lakástulajdona, résztulajdona.
(2) Az első lakás megszerzéséhez vissza nem térítendő egyszeri támogatást kaphat a fiatal házaspár, ha a kérelem benyújtásának évében a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévet.
(3) A támogatást csak a fiatal házaspár önálló, teljes lakásépítéséhez, vásárlásához, vagy építési telek vásárlásához adható.
(4) Nem nyújtható támogatás annak a családnak vagy személynek:
a) ha a kérelmezőnek vagy házastársának, kiskorú gyermeknek együtt költöző családtagjának tulajdonában van ingatlan, függetlenül attól, hogy örökölte vagy más módon szerezte,
b) tanyával, külterületi ingatlannal rendelkező abban az esetben minősül lakástulajdonnal rendelkezőnek, ha a tanya, külterületi ingatlan állandó lakás célját szolgálja,
c) aki a rendelet hatályba lépését megelőzően használatbavételi engedélyt már megkapta,
d) aki már részesült e támogatási formában.
(5) Az első lakáshoz jutók támogatásának mértéke lakásvásárlás és építés esetén 150.000 Ft, építési telek vásárlása esetén 500.000 Ft.
(6) A támogatásra irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) jövedelemigazolást (igénylő, házastársa, élettársa),
b) élettársak esetén a tanúval igazolt nyilatkozatot a együttélésükről,
c) az ingatlan tulajdoni lap másolatát,
d) nyilatkozatot a meglévő ingó- és ingatlan vagyontárgyakról,
e) lakásváráslás, telekvásárlás esetén 6 hónapnál nem régebbi adásvételi szerződést (előszerződést).
(7) Amennyiben a támogatásban részesítettek a lakóingatlant a támogatás folyósítását követő 3 éven belül elidegenítik, őket annak visszafizetésére kell kötelezni.
(8) A támogatás fedezetére a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben elkülönített alapot képez.
(9) A támogatás az éves költségvetési rendeletben biztosított forrás erejéig nyújtható.
7. Köztemetés
16. § (1) A polgármester kérelemre a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személyt
a) egészben mentesítheti a megtérítési kötelezettség alól, ha a megtérítésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.
b) 50 %-os mértékben mentesíti a megtérítési kötelezettség alól, ha a megtérítésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt, de nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
(2) A köztemetés költségeinek megtérítésére irányuló kérelmet az önkormányzati hivatalban erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.
Eljárási szabályok
17. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet az önkormányzati hivatalnál kell benyújtani.
(2) Az e rendeletben szabályozott ellátásokról - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -, az Szt. 17. § (1) bekezdése szerinti megtérítésre kötelezésről, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról első fokon – átruházott hatáskörben – a polgármester dönt.
(3) E rendeletben szabályozott első lakáshoz jutó fiatal házasok vissza nem térítendő támogatásáról a képviselő-testület dönt.
(4) A kérelemhez csatolni kell az igénylő és családja rendszeres jövedelmét igazoló iratokat.
(5) A döntés előkészítés során az önkormányzati hivatal tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről az ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerint, valamint, ha a kérelmezőre vagy az együtt élő személyekre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, de azok felülvizsgálata indokolt, környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán.
(6) Nem állapítható meg az e rendeletben szabályozott ellátás,
a) ha hitelt érdemlő módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat, valamint az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, vagy
b) a 8. § (1) bekezdés a), g) és h) pontja esetén, ha a kérelmet az annak alapjául szolgáló eseményt követő 60 napon túl nyújtották be.
(7) A települési támogatás kifizetése a támogatást kérő személy nyilatkozata alapján házipénztár útján vagy banki átutalással történik.
18. § Hatályát veszti a települési támogatásokról szóló 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.