Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének

10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezet és Működési Szabályzatáról

Orgovány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32.§ (2) bekezdésben, 33.§-ban, 37.§ (1) bekezdésben, 39.§ (3) bekezdésben, 43.§ (3) bekezdésben, 44.§-ben, 45.§-ben, 48.§ (2)-(3) bekezdésben, 49.§ (2) bekezdésben, 50.§-ban, 51.§ (2) bekezdés n) pontban, 53.§ (1) és (3) bekezdésben, 57.§ (1)-(2) bekezdésben, 59.§ (2) bekezdésben, 6.§ (2)-(3) bekezdésben, 69.§ (2) bekezdésben, 82.§ (3) bekezdésben, 84.§ (2) bekezdésben, valamint a 143.§ (4) bekezdés f) p ontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat és szerveinek hivatalos megnevezése

1.§ (1) Orgovány nagyközség.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Orgovány Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 6077 Orgovány, Molnár Gergely u. 2.

(3) Az önkormányzat működési területe: Orgovány Nagyközség közigazgatási területe.

2.§ (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét külön rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat, hagyományaihoz igazodva a következő rendezvényt határozza meg: Orgoványi Falunap és Helyi Termék Ünnep, amelynek célja a helyi termékek színvonalas és ismeretterjesztő bemutatása.

3.§ Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatot tart fenn:

1. a romániai Mezőmadaras és
2. a németországi Pilsting

településekkel.

4.§ A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a Képviselő-testület a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy civil szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt vagy tesz kezdeményezést.

5.§ (1) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése Orgovány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(2) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának a hivatalos elnevezése: Orgoványi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

2. Az Önkormányzat feladatai és azok ellátásában résztvevők

6.§ (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. számú melléklet, míg a kormányzati funkciókat a 7. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. számú melléklet.

(3) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.

2. Fejezet

A Képviselő-testület MŰKÖDÉSE

3. A működés Általános szabályai

7.§ (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés.

4. Az alakuló ülés

8.§ Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,

b) a képviselők eskütétele,

c) a polgármester eskütétele,

d) a polgármester programjának ismertetése,

e) a polgármester illetményének megállapítása,

f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása.

5. A rendes ülés

9.§ A Képviselő-testület – január, július és augusztus hónapok kivételével – havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó szerdai napján 15.00 órától rendes ülést tart szükség esetén szünet biztosításával. A Képviselő-testület az ülésein kétóránként szünetet tarthat.

6. A rendkívüli ülés

10.§ (1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44.§-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

7. A munkaterv

11.§ (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület a polgármester javaslatára féléves munkatervet határoz meg. A következő félévi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a júniusi, valamint a decemberi ülésre kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett főbb napirendi javaslatokat,

b) az ülések tervezett időpontját, ideértve a közmeghallgatást is,

c) a napirendek előadóit, a napirendhez meghívni javasoltakat,

d) azon napirendeket, amelyek előkészítéséhez javasolt a lakossági fórum közreműködése,

e) az előkészítésben résztvevő személyek, bizottságok vagy szervek, szervezetek helyi önszerveződő közösségek megjelölését,

f) az éves pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló időpontját,

g) az adott félévre beszámoltatásra kötelezetteket vagy a tájékoztatásra felkérteket.

(3) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kér a

a) Képviselő-testület tagjaitól,

b) tisztségviselőktől,

c) Képviselő-testület bizottságaitól,

d) Polgármesteri Hivatal csoportvezetőitől,

e) területi gazdasági kamaráktól.

8. A Képviselő-testület összehívása, meghívója

12.§ (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testületet írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

(3) A Képviselő-testület meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 5 nappal megkapják azzal, hogy a határidőbe a kézbesítés napja nem számít bele.

(4) A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,

c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

(5) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

(6) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját a polgármester a bizottsági elnökök előzetes véleményének meghallgatásával tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

(7) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület időpontjának és a napirendi javaslat Orgovány község honlapján történő közzétételéről.

9. A meghívottak

13.§ (1) A Képviselő-testület tagjai mellett, állandó meghívottként, valamint további meghívottként – tanácskozási joggal – az ülésre meg kell hívni a 4. számú mellékletben szereplő személyeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett, az ülésére meg kell hívni a település civil szervezeteinek képviselőit.

(3) A 4. számú melléklet 2. pontjában felsorolt meghívottak az ülést megelőzően a Polgármesteri Hivatalban tekinthetik meg az ülés anyagát.

10. Az ülések nyilvánossága

14.§ (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület az érintett kérésére tart zárt ülést az Mötv. 46.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

11. A határozatképesség

15.§ (1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. A napirend

16.§ (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(3) Az ülésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a Képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet az ülésen kiosztásra:

a) a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,

b) 10 millió forintot meghaladó mértékű költségvetés-átcsoportosítást, vagy költségvetés-módosítást eredményező javaslat,

c) az Mötv. 41.§ (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,

d) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,

e) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,

f) rendeletalkotás vagy módosítás.

17.§ (1) A napirendet a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg – figyelemmel a 15.§ (3) és a 19.§ (4) bekezdésére – a Képviselő-testület eltérő döntése hiányában az alábbi sorrend megtartásával:

a) előterjesztés, e körben a tárgyalási sorrend:

aa) rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés,

ab) minősített többséget igénylő előterjesztés,

ac) az aa) és ab) pont alá nem tartozó előterjesztés,

b) beszámoló,

c) tájékoztató,

d) indítvány,

e) bejelentés,

f) jellegétől függetlenül az ülésen kiosztott anyag,

g) interpelláció, kérdés.

(2) A Képviselő-testület – bármely bizottsági elnök vagy a polgármester javaslatára – legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban – előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.

(3) Lehetőség szerint kétfordulós tárgyalást kell tartani helyi adók bevezetéséről szóló rendelet megalkotásánál, településrendezési terv és településfejlesztési koncepció elfogadásánál, kivéve azok módosítását.

13. A tanácskozás rendje

18.§ (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.

(2) A Képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki

a) az adott ülésen több mint két alkalommal – engedély nélkül – túllépte a részére biztosított időkeretet,

b) az ülésen másokat sértő vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használt,

c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.

(3) A rendbírság összege alkalmanként 3.000,- Ft.

(4) A rendbírság megfizetése a kiszabást követő tiszteletdíj, vagy illetmény kifizetésekor esedékes.

(5) Amennyiben a polgármester az ülést nem a rendelet szabályainak megfelelően vezeti, a Képviselő-testület ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának elnöke jelzéssel él a polgármester felé.

19.§ (1) Rendes ülésen napirend előtt bármely képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a település életét, a Képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő.

(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőknek feltéve, hogy

a) a napirend előtti felszólalás szándékát legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával a polgármesternek, vagy a jegyzőnek írásban a tárgy megjelölésével előre jelezte, és

b) a felszólalás a rendelet szerinti szabályoknak megfelel.

(3) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásnak, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, akkor a képviselő igényéről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett képviselő 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a Képviselő-testület határozatot nem hoz.

20.§ (1) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket – külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(3) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.

21.§ (1) A kérdésekre adott válaszok ismertetését követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett a tájékoztatók és a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével vitát nyit.

(2) A költségvetési rendelet-tervezet tárgyalásakor, valamint ha a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára úgy dönt, a napirendi pont vitájánál elsőként – jelentkezésük sorrendjében – a tárgyban érintett bizottság elnöke legfeljebb 5 percben ismertetik a bizottság véleményét. Ezt követően az elsőként szólásra jelentkezett képviselő, majd – jelentkezési sorrendben – a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót.

(3) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb 5 percig tarthat.

(4) Az ülésen megjelent meghívottaknak a polgármester a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 5 percnél hosszabb.

(5) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.

(6) A rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester – a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.

(7) Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő,

b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(9) A vita során a képviselők a (3) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(10) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(11) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.

22.§ (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.

(2) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a Képviselő-testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz. Ebben az esetben a Képviselő-testület a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.

(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.

(4) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(5) Az előterjesztő a (3) bekezdés szerinti válasz, valamint a nyilatkozat megtétele előtt, a szavazás előtt kérheti szünet elrendelését, amelyet a polgármester köteles megtenni.

(6) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.

(7) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület döntése alapján, valamint az előterjesztő kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a Képviselő-testület külön-külön szavaz.

23.§ (1) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely – a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző – szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot képviselő-testületi döntés nélkül visszavonhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület a napirendi pontot a következő rendes ülésre elnapolhatja. A Képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.

(5) Ugyanazt a napirendi pontot a Képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

14. Személyes érintettség

24.§ (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

15. Összeférhetetlenségi eljárás

25.§ A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálásra. A Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

16. A döntések meghozatala

26.§ (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

27.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatokat a polgármester a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

28.§ (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, és a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(6) A képviselőknek lehetőségük van feltételtől függő, kapcsolódó módosító javaslat megfogalmazására. Ezeket csak akkor kell szavazásra bocsátani, ha a képviselő által megfogalmazott feltétel az előterjesztő felvállalása vagy a módosítások megszavazása során bekövetkezik.

29.§ (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a) a Képviselő-testület munkatervének elfogadásához,

b) gazdasági program, közép- és hosszú távú program, annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,

c) kötvény kibocsátásáról szóló döntéshez,

d) gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági társaság üzletrészének átruházásáról szóló döntéshez,

e) kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozásához,

f) fegyelmi eljárás megindításához,

g) a képviselő rendbírsággal való sújtásához,

h) amennyiben a vagyontárgy értéke a költségvetési törvényben meghatározott, az ellenérték fejében történő hasznosítással és elidegenítéssel kapcsolatos kötelező versenyeztetést megalapozó értékhatárt meghaladja, az önkormányzati vagyontárgy visszterhes szerződés keretében történő elidegenítéséhez, hasznosításának átengedéséhez, valamint gazdasági társaságba viteléről, vagyonkezelésbe adásáról és haszonélvezeti jogának átengedéséről szóló döntéshez, továbbá az elővásárlási jogról való lemondáshoz,

i) önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, valamint az ingyenes használatba adott vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségnek az önkormányzat általi átvállalásáról szóló döntéshez,

j) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben meghatározott mértéknél alacsonyabb éves bérleti díj ellenében történő bérbeadásról szóló döntéshez,

k) az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlan forgalomképessé nyilvánításához.

(3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot – a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.

30.§ (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

17. Az ülések jegyzőkönyve

31.§ (1) Az ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 3 példányban. Az ülés teljes hanganyaga számítógépen kerül rögzítésre, melynek anyagát CD-lemezen, vagy DVD-lemezen kell tárolni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,

b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét, és a Képviselő-testület döntését,

c) a napirenden kívül felszólaló nevét, felszólalása lényegét,

d) az elhangzott bejelentések lényegét.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) a névszerinti szavazás névsora,

d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

e) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,

f) a jelenléti ív.

(4) A zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre. A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv is tartalmazza a zárt ülésen hozott határozat szövegét és kihirdetésének tényét.

(6) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(7) A jegyzőkönyv és a hangfelvétel elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(8) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.

(9) Az ülések jegyzőkönyvét az elkészültétől számított 5 napon belül el kell juttatni az Orgoványi Művelődési Ház és Könyvtárba, és ott nyilvános helyen elhelyezni. A lakosság számára a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével – a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

(10) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

18. A közmeghallgatás és a lakossági fórum

32.§ (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az érdekelteket 30 nappal előtte a helyi elektronikus és írott sajtó útján értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

3. Fejezet

A Képviselő-testület DÖNTÉSEI

19. A rendelet

33.§ (1) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél – alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A rendelet-tervezetet és annak indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) a Polgármesteri Hivatal készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett állandó bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet állandó bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el. A megbízásról – ha a tervezetet nem a Polgármesteri Hivatal készíti el – a Képviselő-testület vagy a polgármester dönthet.

(3) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a Polgármesteri Hivatal folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.

(4) A tervezetet – a jegyző törvényességi véleményével együtt – véleményezés céljából valamennyi tárgykör szerint érintett bizottság, valamint a Képviselő-testület rendeletalkotási és jogszabály-szerkesztési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága elé kell terjeszteni.

(5) A (10) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(7) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelet-tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(8) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(9) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Polgármesteri Hivatal lakossági fórumot szervezhet.

(10) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint

c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

34.§ (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület bizottsága, az ideiglenes bizottság vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Képviselő-testületet az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben fel nem vett kisebbségi javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

35.§ (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 9.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

20. A határozat

36.§ (1) A határozatokat a KIM rendelet 13.§-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.

(3) A végrehajtásért felelősek lehetnek:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a bizottság elnöke,

c) a jegyző.

(4) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek, valamint a végrehajtás és az érintettek részére történő megküldés végett a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett csoportjainak. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A határozat végrehajtásáról a felelős a határidő lejárta után, negyedévente beszámol a Képviselő-testületnek.

(6) A normatív határozatot Orgovány Nagyközség honlapján közzé kell tenni.

4. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ANYAGOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI ÉS A BENYÚJTÁSUKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

21. A képviselő-testületi anyagok általános szabályai

37.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

a) napirend előtti felszólalás,

b) előterjesztés,

c) beszámoló,

d) tájékoztató,

e) képviselői indítvány,

f) interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor – az e)-f) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló 12.§ (3) bekezdés szerinti időpontra.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti anyagok esetén a felszólalások tárgyát, annak tartalmára egyértelműen utaló módon írásban kell benyújtani.

22. Az előterjesztés

38.§ (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a Képviselő-testület bizottsága és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

a) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi ülés napirendjén való megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,

b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,

c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,

d) mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést igényel,

e) mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely lehetővé teszi az értékelést és a döntést indokolja,

f) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak, az egyeztetésben résztvevő személyek és szervezetek, a felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek, valamint a döntésre vonatkozó javaslatból mellőzött kisebbségi vélemények bemutatása,

g) azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása, amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges,

h) a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető eredmények konkrét megjelölése,

i) a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g) pont szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,

j) az előterjesztés megállapításaira – logikailag és tartalmilag – épülő döntési javaslat, amely

ja) egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

jb) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről, módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról,

k) önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata, és arra való utalás, hogy az eljárás iratanyaga a Polgármesteri Hivatalban tekinthető meg.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések sokszorosítási példányának az előterjesztő vagy kijelölt helyettese aláírását tartalmaznia kell, továbbá meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtása a Polgármesteri Hivatal mely csoportjának feladatkörébe tartozik, több csoport esetén pedig a területet irányító csoportvezető, aki a végrehajtás koordinálását végzi.

(5) Az előterjesztést a 2. számú melléklet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottság előzetesen véleményezi.

(6) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a Képviselő-testület költségvetést érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága állásfoglalásával lehet benyújtani.

(7) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(8) Az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervezet vagy területi gazdasági kamara kezdeményezése alapján készített képviselő-testületi anyagot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(9) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azokat a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén csak az érintett bizottság tagjai részére kell megküldeni. Személyi jellegű döntés esetén, ha az érintett nem kérte a személyét érintő ügy zárt ülésen történő tárgyalását, a további meghívottak a Polgármesteri Hivatalban tekinthetnek be a pályamunkákba.

(10) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

23. A beszámoló

39.§ (1) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

c) az interpellációk kivizsgálásáról

d) a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a 38.§ (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(3) A beszámoló elfogadásáról - a 42.§ (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Képviselő-testület határozatot hoz.

24. A tájékoztató

40.§ (1) A tájékoztató olyan információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni

a) a jogszabályok ismertetését,

b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,

c) a Képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,

d) a településre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,

ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.

(3) Tájékoztató benyújtására a 38.§ (1) bekezdésben meghatározottak jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

25. Indítvány

41.§ (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 2. napon.

(3) A képviselői indítvány vonatkozhat

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a Képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármesternek, a jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.

26. Interpelláció

42.§ (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja, időtartama maximum 3 perc.

(2) Az interpellált az ülésen szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a következő ülésen napirendre kell tűzni.

(4) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor

a) az eredetileg a polgármesternek címezett interpellációt a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek,

b) az a) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek

adja kivizsgálásra.

(6) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.

27. A kérdés

43.§ Kérdés feltevésére és megválaszolására a 42.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a képviselő viszontválaszra nem jogosult,

b) a kérdésre adott írásbeli választ a Képviselő-testület csak akkor tűzi napirendjére, ha azt a képviselő beadványában kifejezetten kéri,

c) a Képviselő-testület napirendjére vett írásbeli válasszal együtt a képviselő kérdését is meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjainak.

5. Fejezet

A Képviselő-testület SZERVEIRE, TAGJAIRA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

28. A polgármester

44.§ (1) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, a település első tisztségviselője. Megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Orgovány Nagyközség fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.

(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések, szervezetek együttműködését.

(4) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(5) Az önkormányzat állandó bizottságainak véleménye alapján a polgármester kiadmányozza a pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati nyilatkozatokat.

29. Az alpolgármester

45.§ (1) A Képviselő-testület a képviselők közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy - társadalmi megbízatású - alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

30. A jegyző

46.§ (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységén keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. Ellátja a Képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő helyettesítésre alkalmas hivatali köztisztviselője látja el.

31. A képviselő

47.§ (1) A képviselő:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

c) részt vesz a Képviselő-testület ülésein,

d) felszólalhat,

e) indítványt tehet,

f) kérdéseket tehet fel,

g) interpellálhat,

h) szavaz a döntést igénylő ügyekben.

(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást – a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján – az önkormányzat indítja meg.

48.§ (1) A képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti.

(2) A képviselő a fentieken túl:

a) képviselői munkája keretében a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségét használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti,

b) a polgármester hozzájárulásával a Polgármesteri Hivatal gépkocsiját díjmentesen használhatja.

(3) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

32. Az állandó bizottságok

49.§ (1) A Képviselő-testület kettő állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok megnevezése, tagjainak száma:

a) Jogi és Ügyrendi Bizottság – feladat- és hatáskörébe tartoznak az oktatási, nevelési, kulturális, turisztikai, szociális, egészségügyi, ifjúsági, nemzetiségi és egyházügyek –, 5 fő (3 képviselő + 2 fő nem képviselő),

b) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság – feladat- és hatáskörébe tartoznak a sportügyek, településrendezési, településüzemeltetési, környezetgazdálkodási is –, 5 fő (3 képviselő + 2 fő nem képviselő).

50.§ (1) A Képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladat- és hatáskört, amelyet önkormányzati döntés számára meghatároz. E körben a bizottság:

a) dönt

aa) a Képviselő-testület által részére átruházott hatáskörökben,

ab) az I. és II. féléves munkatervéről,

b) előkészíti

ba) a szakterületét érintő önkormányzati koncepciót,

bb) a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztést,

bc) a hatályos önkormányzati rendeletek feladatkörébe tartozó szükség szerinti módosítását,

c) javaslatot tesz

ca) a szakterületéhez tartozó, önkormányzati fenntartású intézmény vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatot értékelő bizottság személyi összetételére,

cb) az I. és II. féléves képviselő-testületi munkaterv összeállításához,

cc) az önkormányzat felügyelete alatt álló és a bizottság szakterületét érintő gazdasági társaság, intézmény létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,

cd) a külön önkormányzati rendeletben meghatározott kitüntetések, elismerő címek és díszoklevél odaítélésére és indokolt esetben történő megvonására,

d) véleményezi

da) a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések feladatkörébe tartozó kérdéseit,

db) az önkormányzat éves pénzügyi tervének és költségvetési rendelet-tervezetének szakterületét érintő részét,

dc) a szakterületéhez tartozó Mötv. 41.§ (6) bekezdés szerinti intézmény szakmai munkáját,

dd) az önkormányzat nevében a szakterületét érintően a területfejlesztési és egyéb támogatások elnyerésére külső szervezetek vagy személyek által benyújtandó pályázatokat,

de) a hatályos önkormányzati rendeletek feladatkörébe tartozó szükség szerinti módosítását,

e) ellenőrzi

ea) a Képviselő-testület és a bizottság döntéseinek végrehajtását,

eb) a szakterületükhöz tartozó önkormányzati fenntartású intézmények működését,

f) beszámol éves tevékenységéről,

g) kezdeményezi a szakterületéhez tartozó önkormányzati rendeletek szükség szerinti módosítását.

(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága állásfoglalását kell kérni. A Képviselő-testület dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.

51.§ (1) A bizottság a működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – a rendelet keretei között – maga állapítja meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. Az ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel a rendelet és a jogszabályok változásaira.

(2) A Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat a napirendről való levételnél azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a levételt a bizottság elnöke vagy alelnöke kezdeményezheti, továbbá elnapolás és vita lezárása esetén azzal az eltéréssel, hogy az elnapolásra és vita lezárására a bizottság bármely tagja javaslatot tehet.

(3) A bizottság döntési, képviselő-testületi döntésre előkészítési, beszámolási hatáskörébe és feladatkörébe tartozó kérdésekben előterjesztés benyújtására – a 38.§ (1) bekezdésében felsoroltak mellett – a bizottsági elnök is jogosult.

(4) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább három nappal – írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.

(5) A meghívót a hivatalos hirdetőtáblára is el kell helyezni.

(6) A jegyző, a Polgármesteri Hivatal csoportvezetője – vagy az általa megbízott személy – tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésén.

(7) A bizottság határozatot hoz.

(8) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(9) A bizottság munkacsoportot vagy szakértői testületet hozhat létre.

52.§ (1) A Képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésre a bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2) Az együttes bizottsági ülés elnöke

a) az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök, vagy

b) amennyiben az együttes ülés összehívását a Képviselő-testület rendeli el, úgy a Képviselő-testület ezen határozatában megjelölt bizottsági elnök.

(3) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint. A jegyzőkönyvet a résztvevő bizottságok elnökei írják alá.

(4) Az együttes bizottság által a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztést a résztvevő bizottságok elnökei írják alá.

53.§ (1) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot,

e) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel.

(2) A bizottság elnökének helyettesítésére a Képviselő-testület alelnököt választ. Helyettesítés esetén az alelnököt a bizottság elnökével azonos jogok illetik meg.

54.§ A bizottság tagja:

a) részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatja témakörök napirendre tűzését,

c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti, javasolhatja az elnöknek a bizottság ülésére való meghívását

d) az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.

55.§ (1) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) a Képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) visszahívással.

(2) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására.

33. Az ideiglenes bizottság

56.§ (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a rendelet vagy a Képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában.

34. A vizsgáló bizottság

57.§ (1) A Képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.

(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

a) a bizottság feladatát,

b) a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,

c) a bizottság megállapításait,

d) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,

e) a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,

f) szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

35. A Polgármesteri Hivatal

58.§ (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését az 5. számú melléklet, munka- és ügyfélfogadási rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza. A Polgármesteri Hivatal szervezete csoportokra tagolódik, vezetésüket csoportvezetők látják el – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott osztályvezetői szint szerinti besorolásban – vezetik.

(2) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait a polgári jogi szabályok szerint megbízási szerződés útján látja el. A belső ellenőrzési vezető az ellenőrzési feladatkörében független, nem utasítható.

6. Fejezet

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSRE, TISZTELETDÍJRA ÉS TERMÉSZETBENI JUTTATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

36. Költségtérítés

59.§ A Képviselő-testület tagjának a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett és számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

37. Tiszteletdíj

60.§ (1) A képviselőt a (2) bekezdés szerinti alapdíjból és – arra való jogosultsága esetén a jogosultsága időtartamára - a (3) vagy (4) bekezdés szerinti pótdíjból álló tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselő – tisztségei számától függetlenül megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132.§-a alapján az adott évi állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott illetményalap 0,6-szorosának megfelelő összegű havi alapdíjra jogosult.

(3) Amennyiben a képviselő bizottságnak is tagja – több bizottsági tagság esetén is – a havi alapdíj 30 százalékának megfelelő összegű havi pótdíjra jogosult.

(4) Amennyiben a képviselő bizottság elnöke vagy – több tisztség vagy bizottsági tagság esetén is – a havi alapdíj 60 százalékának megfelelő összegű havi pótdíjra jogosult.

(5) A bizottságok nem képviselő tagjait – megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig – a (2) bekezdés szerinti alapdíj 45 százalékának megfelelő összegű tiszteletdíj illeti meg.

61.§ (1) A tiszteletdíj kifizetésének alapbizonylata a képviselő-testületi, bizottsági (a továbbiakban: testületi) ülésen aláírt jelenléti ív, amit a polgármester illetve a bizottsági elnök záradékol és ellátja aláírásával.

(2) Amennyiben egy hónapon belül több testületi ülés kerül megtartásra, akkor a tiszteletdíj összege ülésarányosan oszlik meg, kivéve ha így a megtartott ülések száma éves szinten a tizenkettőt meghaladja, mely esetben a tiszteletdíj utólag esedékes a 61.§-ban foglaltak figyelembevételével.

(3) A tiszteletdíj csak akkor fizethető ki, ha a jogosult a testületi ülésen részt vesz.

7. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

62.§ A képviselőtestület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

8. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63.§ (1) Ez a rendelet 2014. november 27. napján 18 órakor lép hatályba.

(2) A rendelet 6. számú melléklete a kihirdetést követő hónap 15. napján lép hatályba.

64.§ (1) Hatályát veszti Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelete, Orgovány Önkormányzat Képviselőtestületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2013.(IX.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2014. (IV.14.) önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti Orgovány Község Önkormányzat Képviselő-testületének a települési képviselők, bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíjáról szóló 9/2010.(XI.5. önkormányzati rendelete.

Dr. Lóczi Boglárka                                                             Spádáné dr. Pelsőczi-Kovács Marianna

      Polgármester                                                                                      jegyző

ZÁRADÉK:

A rendelet kihirdetése a mai napon 17 óra 15 perckor a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

Kecskemét, 2014. november  27.

Spádáné dr. Pelsőczi-Kovács Marianna

jegyző