1. § (1) Akasztó Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címeréről és zászlajáról szóló rendelkezéseket a Képviselő-testület Akasztó Község Önkormányzatának jelképeiről, kitüntetéseiről, elismerő címeiről és a településnév használatáról szóló önkormányzati rendeletében szabályozza.

(3) A Képviselő-testület üléstermében kell elhelyezni a Magyar Köztársaság címerét, zászlaját, az önkormányzat címerét és zászlaját.

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település helyi ünnepe: Kisasszony-napi Búcsú.

(6) A Képviselő-testület AKASZTÓ DÍSZPOLGÁRA címet és AKASZTÓÉRT kitüntetést adományoz. Az adományozására vonatkozó szabályokat Akasztó Község Önkormányzatának jelképeiről, kitüntetéseiről, elismerő címeiről és a településnév használatáról szóló önkormányzati rendeletében szabályozza.

(7) Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

2. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Akasztó Község Önkormányzata (rövidített neve: Akasztó Önkormányzata). Székhelye: 6221 Akasztó, Fő utca 40.

(2) A Képviselő-testület hivatalának neve: Akasztói Polgármesteri Hivatal (rövidített neve: Polgármesteri Hivatal). Székhelye: 6221 Akasztó, Fő utca 40.

3. § (1) A Képviselő-testület 7 főből áll. A Képviselő-testület évente szükség szerint a mindenkori munkatervében meghatározott számú 12 rendes ülést tart. A rendes ülések időpontja általában az adott hónap harmadik egész hetének keddi napja. Az ülést úgy kell összehívni, hogy az ülés napja ne essen ünnepnapot megelőző vagy azt követő napra. Az ülés kezdő időpontja általában 17 óra. Rendkívüli ülés esetén az ülés kezdő időpontja 7:30 óra. Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme. A Képviselő-testület indokolt esetben külső helyszínen, Faluház, Akasztó, Fő utca 75. kihelyezett ülést is tarthat.

(2) 22 óra után új napirendi pont tárgyalására nem kerülhet sor, az ilyen okból elmaradt előterjesztések napirendre tűzésére és tárgyalására a napirendi pontok tárgyalásának elnapolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülés.

4. § (1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselő-testülettől. A program testületi előterjesztése előtt a polgármester figyelembe veszi a bizottságok és képviselők javaslatait is. A program időarányos megvalósulásáról évente, a közmeghallgatást követő testületi ülésen, értékelést készít a polgármester.

(2) A Képviselőtestület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó – éves munkaterv.

(3) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottságok munkatervei között összhang legyen.

(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a tárgyév utolsó ülésnapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

5. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság elnöke jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére.

(2) A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak - a (6) bekezdésében foglalt rendkívüli ülés kivételével - meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívó mellékletét képezi:

(4) A meghívó kiküldése a képviselők részére ügyfélkapun keresztül történik. Az előterjesztések megküldése elektronikus formában történik, a képviselő kérésére azonban azt nyomtatott formában is meg kell küldeni.

(5) A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés napját megelőző négy nappal megkapják.

(6) A Képviselő-testület szükség szerint, halaszthatatlanul fontos kérdés tárgyalása esetén tart rendkívüli ülést. Az erre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kézbesíteni kell. A rendkívüli ülés halaszthatatlan döntés esetén elektronikus úton vagy telefonon is összehívható, ilyenkor a papír alapú meghívót mellőzni lehet.

6. § (1) A Képviselő-testület és a Bizottságok ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

(2) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azt a napirendhez kapcsolódó előterjesztést kell megküldeni, melyben érintett. Az előterjesztést – amennyiben lehetséges - elektronikus formában kell részükre továbbítani.

(3) Bárki kezdeményezheti valamely ügynek a napirendi pontokba való felvételét írásos előterjesztéssel, melyet a jegyzőhöz kell eljuttatni az ülést megelőző 8 nappal. A meghívóban szereplő napirendi pontokba való felvételről és az előterjesztés kiküldéséről a polgármester dönt.

7. § (1) A képviselő-testületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát a meghívónak az Önkormányzat honlapján történő közzétételével kell tájékoztatni.

(2) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető, meghívása esetén az érintett, a hivatal ügyintézője és a szakértő vesz részt. Amennyiben az érintett a téma napirendre tűzése előtt nem nyilatkozott a napirend nyilvános vagy zárt ülésen történő tárgyalásáról, erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a Képviselő-testület ülését megelőző napig kell megküldenie a polgármesterhez.

(3) Zárt ülésről egyéni hangfelvétel nem készíthető.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokat - figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseire - a polgármester a zárt ülést követő nyílt ülésen ismerteti. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(5) Zárt ülés tartása esetén a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Képviselő-testület a polgármester által készített – a hivatal hirdetőtábláján kihelyezett - tájékoztató útján biztosítja.

(6) Zárt ülésről videó felvétel készül. A felvételt készítő büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik, hogy a zárt ülésen megismert adatokat bizalmasan kezeli, azokat harmadik fél számára nem teszi nyilvánossá. A zárt ülésről készült felvételt az ülést követően haladéktalanul a jegyzőnek adja át.

8. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot a munkaterv figyelembevételével, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg. A sürgősségi indítvány kivételével új napirend nem vehető fel.

(2) A Képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel – határozathozatal nélkül dönt. Előterjesztését, határozati javaslatát az indítvány benyújtója részben vagy egészben visszavonhatja a napirendről történő szavazás megkezdéséig.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában a következő:

(4) Az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről a polgármester szóbeli tájékoztatást ad. A tájékoztatók elfogadása esetén nem kell formális határozatot hozni.

9. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

(2) Az előterjesztés tartalmazza a Képviselő-testületnek a témára vonatkozó korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a testület döntésének szükségességét, továbbá mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek. Tartalmazza továbbá az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklását, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatását, valamint tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről.

(3) A határozat tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölését, a végrehajtás határidejét, javaslatot az azonos témakörben hozott korábbi határozat idejétmúlt rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére. Az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni.

10. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata. Rendelet-tervezet csak írásban, az adott Bizottság előzetes véleményezése mellett kerülhet a Képviselő-testület elé.

(2) Az előterjesztések szövegének elkészítésénél alapvető követelmények:

(3) A Képviselő-testület elé az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban is lehet tenni. Írásban kell előterjeszteni a rendelet tervezeteken kívül:

(4) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő rövid előterjesztés és határozati javaslat készítése vagy előterjesztés nélküli határozati javaslat. A napirend tárgyalása során a polgármester kezdeményezheti a napirend elnapolását és elrendelheti az írásbeli előkészítést.

(5) Előterjesztés, határozati javaslat csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet Képviselő-testület elé.

(6) A határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét, naptár szerinti vagy „folyamatos”, vagy „értelemszerű” megjelölést. Folyamatos végrehajtás esetén, ha az időközi beszámolás időpontja nincs megjelölve, a végrehajtásról a téma újabb napirendre tűzésekor kell számot adni.

(7) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott tartalmi és formai követelményeknek, valamint ha a Bizottsággal és a jegyzővel az egyeztetés és véleményezés megtörtént.

(8) A Bizottság előzetes véleményezése után terjeszthetők a Képviselő-testület elé a 2. melléklet szerinti előterjesztések.

(9) A Képviselő-testületi ülésen a polgármester engedélyével szabad előterjesztést kiosztani.

11. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottaknak legalább az ülést megelőző munkanapon írásban megkapnak. Rendkívüli esetben az előterjesztés és a határozati javaslat az ülés előtt is kiosztható.

(2) Sürgősségi indítványt a csatolt írásos határozati javaslattal, a polgármesternél kell benyújtani, legkésőbb az ülést megelőző munkanapon.

12. § (1) Módosító indítványt az önkormányzati rendelet tervezetéhez és az előterjesztés határozati javaslatához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előzetesen, írásban és szóban is tehetnek.

(2) Az írásbeli módosító indítványokat legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) A szóbeli módosító indítványt a képviselő az ülésen is előterjesztheti.

13. § (1) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes tartama alatt figyelemmel kísér. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést legfeljebb fél órára felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, a polgármester az ülést elnapolja. Elnapolás esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra új ülésnapot tűz ki.

(2) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3) Az ülést vezető biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

(4) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a képviselőt az ülést vezető figyelmezteti, ha eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít.

(5) A rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedés ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(6) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.

(7) A folytatólagosan megnyitott ülésen a rendzavarás ismétlődése esetén a polgármester az ülést berekesztheti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.

(8) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarókat. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a tanácskozóterem elhagyására.

(9) A nyilvánosság biztosítása érdekében a nyílt ülésen bárki részt vehet, a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. Amennyiben az ülésről hangfelvételt kívánnak készíteni, azt az ülés előtt a polgármesternek be kell jelenteni.

(10) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. A napirend tárgyalása idején a polgármesternek jelezhetik hozzászólási szándékukat. A polgármester a napirend tárgyalása után, határozathozatal előtt engedélyezi a hallgatóság hozzászólását.

(11) Az állampolgárok és a sajtó képviselői a Képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül, az ülés megkezdése után is beléphetnek. Az ülésről a műsorszolgáltatási engedéllyel rendelkező szervezetek hang-, vagy televízió-felvételt készíthetnek, a nyílt ülésekről készült jegyzőkönyveket az önkormányzat a honlapján közzéteszi, illetve a nyílt ülésről készült képfelvételt a közösségi médiában közzé teszi.

(12) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a polgármester jelzésük sorrendjében köteles szót adni. A tanácskozási joggal nem rendelkező meghívottak és a hallgatóság csak a polgármester külön engedélyével szólalhatnak fel.

(13) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

14. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát.

(2) A Képviselő-testület ülésén elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó, aki az írásbeli előterjesztést röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.

(4) A válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.

(5) Az előterjesztő egy alkalommal indokolással javasolhatja a napirend tárgyalásának elnapolását, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Egyidejűleg meghatározhatja a további előkészítés rendjét.

15. § (1) A Képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

(2) A Képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót.

(3) A polgármester a hozzászólások rendjét felülbírálhatja.

16. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban vagy szóban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. Ha a kérésre írásban kerül sor, a felszólalás szövegét az ülés megnyitása előtt át kell adni a polgármesternek.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő mellette és egy képviselő ellene kaphat két-két percre szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

17. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző, valamint a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselő utaljon e rendelet azon szabályára, amellyel ellentétes intézkedést tapasztalt, vagy amely alapján felszólalni kíván.

(3) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történt, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

18. § (1) Napirendhez kapcsolódó felszólalási, hozzászólási szándékukat a képviselők a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a polgármester adja meg a szót. A napirend előterjesztőjét szóbeli kiegészítés joga illeti meg, de annak az írásbeli előterjesztéséhez képest új információkat is kell tartalmaznia.

(2) A napirendhez kapcsolódó hozzászólások sorrendje:

(3) A polgármester egyes napirendi pontok tárgyalása során az előterjesztő, valamint a feladatkörében a bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

19. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatóra, valamint a képviselő közérdekű kérdés, bejelentés vagy javaslat tételére vonatkozó napirend megtárgyalására az ülés végén, a közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok, egyéb ügyek napirendi pont keretében kerül sor.

(2) A polgármester indokolt esetben hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent olyan személynek is, aki nem szerepel a testületi ülésre meghívottak között. Döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát, de a megadott szót a felszólalás időtartama alatt bármikor megvonhatja, ha a hozzászóló a tárgytól eltér.

20. § (1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a vita folytatását a polgármester javaslatára mellőzi. A vita lezárását ügyrendi javaslatként indokolással bármely képviselő is kezdeményezheti.

(2) A vita lezárására vonatkozó döntést követően még azok kaphatnak szót, akik az adott napirendhez első hozzászólásukra jelentkeztek. A napirend előterjesztője válaszol a felvetésekre. A válaszadást követően a képviselők az elhangzottakkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, ha a felszólalási időkeretüket még nem merítették ki.

(3) A napirend előterjesztőjét a részletes vita után megilleti a zárszó joga.

(4) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

21. § (1) Az ülésteremben lévő és nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A döntéshozatal kétféle módon történhet:

(3) A döntési kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként kell szavazni.

22. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás megkezdése előtt a képviselő köteles érintettségét szóban bejelenteni, ha a tárgyalt napirend során közeli hozzátartozója miatt összeférhetetlenség alakulna ki, vagy az adott témában elfogulatlan döntésre nem lenne képes.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

(5) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Képviselő-testület tagjának a mulasztásról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül a tárgyévben – 10 %-kal csökken.

(6) A szavazás lehet nyílt vagy titkos vagy név szerinti.

(7) A polgármester előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat az elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő eredeti határozati javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

23. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A polgármester köteles a szavazatokat megszámlálni. Kétség esetén a szavazást kézfelnyújtással meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát.

(4) Név szerinti nyílt szavazást tart a Képviselő-testület, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott eseteken kívül

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja az ülésvezetőnek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és a 76. § d) pontjában meghatározott ügyekben.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat. Titkos szavazást a polgármester rendelhet el, titkos szavazás tartására javaslatot tehet(nek) az alpolgármester, bármely képviselő és a jegyző.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság, ennek hiányában külön erre a feladatra létrehozandó 3 képviselőből álló szavazatszámláló bizottság feladata.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon urna igénybevételével, külön szavazóhelyiségben történik.

(5) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételét.

(6) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság értékeli és összegzi a szavazás eredményét és azt jegyzőkönyvbe foglalja.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság elnöke, tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(9) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

25. § (1) A Képviselő-testület döntései lehetnek:

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és fontosabb határozatairól a település lakossága az önkormányzat honlapján értesüljön.

(4) A rendeletek és határozatok nyilvántartása a jegyző feladata.

(5) A Képviselő-testület az elvégzett munkájáról évente a lakosság részére egy díjmentes papíralapú kiadványban, röviden és lényegre törően, közérthetően tájékoztatja a lakosságot.

26. § (1) Nem kell sorszámozott határozatot hozni a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről, módosító indítványokról képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, tájékoztatók elfogadásáról, személyes érintettség bejelentéséről.

(2) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.

(3) A normatív tartalmú határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a jegyző teszi közzé.

(4) A Képviselő-testület a döntés hozatalt a polgármesterre az 1. mellékletben meghatározott határkörökben átruházza.

27. § (1) Határidőhöz kötött, valamint fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. Kivételesen a rendkívüli ülés meghívójának elküldése elektronikus úton is lehetséges. Az előterjesztés a rendkívüli ülésen kiosztható.

(2) A rendkívüli képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

28. § (1) A település életében jelentős évfordulók, események alkalmával a polgármester ünnepi képviselő-testületi ülést hívhat össze.

(2) Az ünnepi képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

29. § (1) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(2) A jegyzőkönyv mellékletét a meghívó, az előterjesztések és javaslatok anyagai, a rendeletek szerkesztett teljes szövege, a titkos szavazás jegyzőkönyve, valamint a jelenléti ív képezik.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, melyeket évenként be kell fűzni és irattárba kell helyezni.

(4) A jegyzőkönyvekbe az alábbiak szerinti személyek tekinthetnek be:

30. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás összehívásáról a polgármester köteles gondoskodni. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján és a honlapon történő megjelentetés útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat szervezeti egységeinek vezetőit, intézményvezetőket.

31. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, valamint a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés összehívásáról a polgármester köteles gondoskodni. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján és a honlapon történő megjelentetés útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal. A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat szervezeti egységeinek vezetőit, intézményvezetőket.

(3) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület előterjesztéséhez kell csatolni.

32. § (1) A képviselő köteles a Képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni, az üléseken megjelenni. Amennyiben a Képviselő-testület vagy a Bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében gátolva van, legkésőbb az ülést megelőző napon köteles írásban, legalább e-mail formájában bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek távolmaradását.

(2) A képviselő köteles a Képviselő-testület és a Bizottság felkérésére részt venni egyes Képviselő-testületi, valamint Bizottsági ülések napirendjének előkészítésében, határozatainak ellenőrzésében.

(3) A képviselők havi tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól, a folyósítás szabályairól az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(4) A képviselő kezdeményezheti határozat meghozatalát, rendelet megalkotását, mely kezdeményezést előzetesen írásban vagy az ülés jegyzőkönyvében való rögzítéssel teheti meg. A kezdeményezést a jegyzővel együttműködve a következő Képviselő-testületi ülésre terjeszti elő a polgármester.

33. § (1) A Képviselő-testület állandó jelleggel Pénzügyi és Kulturális Bizottságot, valamint Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottságot hoz létre.

(2) A Pénzügyi és Kulturális Bizottság 6 főből (5 fő képviselő-testületi tag, 1 fő külsős tag) áll, az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság 3 főből (3 fő képviselő-testületi tag) áll.

(3) A Képviselő-testület egyes jelentősebb, időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére - az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján - ideiglenes bizottságot alakíthat jelen rendelet módosítása után, melyről határozatot hoz.

(4) Ideiglenes bizottság különösen az alábbi feladatok ellátására alakítható:

(5) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. Megválasztásakor egyben megjelöli az ideiglenes bizottság által elvégzendő konkrét feladatokat, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát.

(6) Az ideiglenes bizottság működésére a bizottságok működésére vonatkozó rendelkezések irányadók.(7) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzését követően, arról tett beszámoló után megszűnik.

34. § (1) A bizottságok elnökből és tagokból állnak.

(2) A bizottság elnökét távollétében a legidősebb bizottsági tag helyettesíti, annak akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott legidősebb bizottsági tag.

(3) A bizottság elnöke összehívja és vezeti a bizottság ülését, szervezi és összehangolja a bizottság munkáját, képviseli a bizottságot.

35. § (1) A bizottság belső működési szabályait maga állapítja meg.

(2) A bizottságok a Képviselő-testület éves munkatervéhez igazodva végzik tevékenységüket.

(3) A bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(5) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozatok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

36. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(5) A bizottság a határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza.

(6) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz.

37. § (1) A bizottsági ülésre meg kell hívni:

(2) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg az (1) bekezdés b) - f) pontjában felsoroltakat.

(3) A bizottság elnöke köteles a Polgármesteri Hivatalt a bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről, a külön meghívottakról legalább 3 nappal korábban értesíteni. A jegyző legalább 2 nappal korábban köteles gondoskodni a bizottság tagjainak a meghívó és az előterjesztések, a tanácskozási joggal résztvevők részére az ülésre szóló meghívó megküldéséről.

(4) Az ülések helye általában a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme.

38. § A nyílt ülés jegyzőkönyvét a honlapon szükséges elhelyezni.

39. § (1) A polgármester főállású jogviszonyban látja el feladatát.

(2) A polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, illetményének emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, valamint a két ülés között felmerült döntés halaszthatatlan, a polgármester - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – bármely ügyben dönt. A polgármester a döntésről a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4) A polgármester külön rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5) A polgármester minden hét keddi napján délelőtt 8-12 óra között fogadónapot tart.

40. § Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

41. § (1) A jegyző, mint a polgármesteri hivatal vezetője, szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. A jegyző figyelemmel kíséri a Képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni. A jegyző törvényességi jelzését a polgármesternek írásban köteles benyújtani, illetve a képviselő-testületi jegyzőkönyvhöz csatolni.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Szakmai segítséget nyújt a Képviselő-testület és a Bizottságok elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez.

(3) A jegyző rendszeres tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, a Bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról. Rendszeres kapcsolatot tart más Polgármesteri Hivatalok jegyzőivel, továbbá azokkal a nem önkormányzati szervezetekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefüggenek.

(4) A jegyző minden hét hétfőn és szerdán 8-12 óráig fogadóórát tart.

42. § A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a gazdálkodási ügyintéző I./gazdasági vezető gondoskodik.

43. § (1) A jegyző döntése szerint belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.

(2) A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait külön Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

44. § (1) A Képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás, melyen keresztül egészségügyi, környezet-egészségügyi, településfejlesztési és településrendezési alapfeladat ellátás történik.

(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

45. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonával kapcsolatos gazdálkodásról külön önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(2) Az önkormányzat által ellátott közfeladatok, szakmai alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti részletezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

46. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladata, hogy anyagi lehetőségeihez mérten, eseti döntések alapján a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel

(2) Az egyes szervezetek támogatása pályázat útján történik, külön önkormányzati rendelet alapján.

47. § Ez a rendelet 2025. október 18-án lép hatályba.