1. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az önkormányzat számára egyéb jogszabályban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat megnevezése: Fülöpszállás Községi Önkormányzat.

(3) Az önkormányzat hivatala: Fülöpszállási Polgármesteri Hivatal

(4) Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal székhelye: 6085 Fülöpszállás, Kossuth L.u.2.

(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(6) A képviselő-testület a címer és zászló használatára vonatkozó szabályozásáról külön önkormányzati rendeletet alkot.

(7) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(8) A képviselő-testület bélyegzője: körbélyegző, a Magyarország hivatalos címerét ábrázolja középen, a köríven Fülöpszállás Község Képviselő-testülete felirat olvasható, melyet a képviselő-testület és bizottságai üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére kell használni.

(9) Az önkormányzat bélyegzője: körbélyegző, a Magyarország hivatalos címerét ábrázolja középen, a köríven Fülöpszállás Községi Önkormányzat felirat olvasható.

(10) A polgármester, a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

2. § (1) A lakosság helyben szokásos tájékoztatása a Fülöpszállási Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján keresztül valósul meg.

(2) Az önkormányzat a lakosság tájékoztatására az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a www.fulopszallas.hu weboldalt használja fel.

(3) Az önkormányzat lapjaként jelenik meg időszakonként a Fülöpszállási Újság, melynek főszerkesztőjét a Képviselő-testület választja meg.

3. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak a soron következő munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adnak.

4. § (1) A Képviselő-testület összehívására, az ülés nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő-testület évente legalább 10 ülést tart.

(3) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, amely meghatározza az ülések számát és időpontját. A munkaterv elkészítése és előterjesztése a polgármester kötelező feladata.

(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni írásban, határidő megjelölésével

5. §¹ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén ezt a hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére.

(3) A képviselő-testület ülését írásbeli (papíralapú vagy elektronikus levél formájú) meghívóval kell összehívni.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell

(5) A képviselő-testületi ülés meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével - úgy kell megküldeni, hogy azt a képviselő-testület tagjai, valamint a meghívót a 8. § (1) bekezdésében meghatározott, általános tanácskozási joggal rendelkező tisztségviselők, személyek, az adott napirendhez kapcsolódóan pedig a 8. § (2) bekezdésében felsorolt személyek, tisztségviselők az ülésnap előtt a kézbesítés napját is beleértve legalább 5 nappal korábban megkapják. A meghívók kézbesítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A meghívót

(7) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok, előterjesztések. A mellékleteket a (6) bekezdés a) – b) pontja szerint kell megküldeni. Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések kizárólag a zárt ülésen részt vevők részére küldhetőek meg a (6) bekezdésben foglaltak alapján.

(8) A jegyző gondoskodik az ülés meghívójának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kihirdetéséről, valamint Fülöpszállás község honlapján történő közzétételéről.

6. § (1) A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni a képviselő-testület tagjait, valamint állandó és általános tanácskozási joggal

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére tanácskozási joggal – amennyiben az ülésen tárgyalandó napirend az adott személyt, szervezetet érinti – e napirendhez meg kell hívni

(3) A képviselő-testület üléseire a napirendekhez, beszámolókhoz kapcsolódóan más személyek, szervezetek képviselői is meghívhatók.

(4) A (2) – (3) bekezdésben meghatározott meghívottak körét a polgármester az ülés összehívásának előkészítése során határozza meg, a meghívandókra ezen túl bármely képviselő, illetve a jegyző tehet javaslatot.

(5) A képviselő-testületi ülés írásos előterjesztéseibe, anyagába – a zárt ülés anyagainak kivételével – az (1) bekezdés b), c) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott személyek, valamint a választópolgárok a Polgármesteri Hivatalban az ülés időpontját megelőzően betekinthetnek.

(6) A zárt ülésre készült írásos előterjesztéseket az ülést megelőzően kizárólag a képviselő-testület tagjai, a jegyző és meghívása esetén az érintett és a szakértő részére lehet megküldeni.

7. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

(2) Kizárólag halaszthatatlan döntést igénylő - (4) bekezdés d.) pontjában részletezett - ügyekben rendkívüli ülést kell összehívni.

(3) A rendkívüli ülés szóban és írásban is összehívható, az ülést megelőző 24 órával korábban.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a

8. § A képviselő-testület elé kerülhet:

9. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely képviselő és a jegyző terjeszthet elő.

(2) Az indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával és a szükséges iratok becsatolásával – írásban, az ülést megelőző munkanap 12 óráig a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt napirendjére tűzi.

(4) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem fogadja el, dönt arról, hogy az ügyet mely ülésén tárgyalja.

10. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosult:

11. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról, az interpelláció kivizsgálásáról, a képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető írásban.

(2) A beszámoló benyújtására a képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek –a polgármester, bizottságok elnökei, jegyző, intézményvezetők- továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

12. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.

(2) Tájékoztató benyújtására a 13. § (2) bekezdésében megjelöltek jogosultak írásban.

(3) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.

13. § (1) A képviselői indítvány javaslatot tartalmaz rendelet vagy határozat meghozatalára, intézkedés megtételére.

(2) Indítványt bármely képviselő írásban terjeszthet a képviselő-testület elé.

(3) A képviselői indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármelyik képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat.

(4) Az indítvány elfogadása esetén a képviselő-testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek, az illetékes bizottságnak adja ki a testületi döntés előkészítése céljából.

14. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A képviselő az interpellációt - lehetőség szerint - az ülés megkezdése előtt írásban a polgármesternek nyújtja be, aki azt továbbítja a címzetthez. Kivételesen az interpelláció a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.

(3) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy 15 napon belül írásban az interpellálónak, legkésőbb azonban a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles érdemi választ adni.

(4) A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A válasz testületi elutasítása esetén az interpellációt a képviselő-testület részletes vizsgálatra a tárgya szerint illetékes bizottságnak adja ki. A vizsgálatban lehetővé kell tenni az interpelláló képviselő részvételét. Az interpelláció tárgyában a képviselő-testület a bizottsági jelentés beérkezését követő ülésén dönt.

15. § (1) A képviselők kérdést intézhetnek a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz és az intézmények vezetőihez a feladatkörükbe tartozó ügyekben.

(2) A kérdést az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni, a napirendi pontok tárgyalását követően.

(3) A kérdezett - lehetőség szerint- a képviselő-testületi ülésen vagy a soron következő ülésen köteles válaszolni. A válasz felett vita nem nyitható.

16. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével- megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A határozatképességet az ülés teljes időtartama alatt figyelemmel kell kísérni.

(2) A képviselő-testület határozatképességére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.

17. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.

(2) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, új napirendi pont felvételét, illetve a tárgyalási sorrend megváltoztatását.

(3) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a testület elnapolta, a következő rendes ülés napirendjére fel kell venni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

(4) Az ülés napirendjének megállapításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

18. § (1) A napirendi pont megvitatását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről.

(2) A kiegészítés után az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(3) Ezután a polgármester napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát. A hozzászólásra jelentkezőknek a polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(4) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(7) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.

19. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására az Mötv. 49. § (1) – (3) bekezdéseinek rendelkezései az irányadók.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága hatáskörébe tartozik.

(3) A Pénzügyi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A Pénzügyi bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) Ha a felszólaló személy eltér a napirend tárgyától a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester megvonhatja a szót, ha a második felszólítása is eredménytelen. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.

(4) Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását nem teszi lehetővé, a polgármester az ülést meghatározott időre felfüggesztheti. A rendzavarás tényét minden esetben jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

(5) A polgármester bármikor szünetet vagy tárgyalási szünetet rendelhet el.

21. § (1) A döntési javaslat elfogadására, a minősített többséggel meghozandó döntések körére, a minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A szavazás általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik, melynek eredményét a polgármester állapítja meg. A képviselő-testület tagjai “igen”-nel vagy “nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményének megállapítása céljából a tartózkodók szavazatát a nem szavazatokhoz kell számolni.

22. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat, amelynek lebonyolítás a Pénzügyi Bizottság feladata. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására - nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás a jelenléti ív névjegyzékként történő felhasználásával, legalább egy szavazófülke felállításával, a jegyző által elkészített és a Pénzügyi Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság által kiadott szavazólapon történik.

(3) A titkos szavazás eredményét a Pénzügyi Bizottság, ill. a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testület ülésén azonnal kihirdeti és az ülés jegyzőkönyvébe foglaltatja.

(4) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára névszerinti szavazást rendelhet el. A képviselő-testület a névszerinti szavazásra vonatkozó képviselői javaslatról vita nélkül határozattal dönt.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként olvassa a testületi tagok nevét, akik nevük elhangzásakor “igen”, “nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, amelynek eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

24. § (1) A polgármester bocsátja szavazásra az eldöntendő javaslatokat. Egy előterjesztésről általában csak egy határozat hozható. A polgármester először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra, elhangzásuk sorrendjében.

(2) A képviselő-testület a módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt az eredeti előterjesztés szerinti javaslat képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

25. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotására az Alaptörvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő-testület állást foglal a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. A rendelet előkészítésével megbízhatja valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hozhat létre.

(3) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. A tervezet előkészítéséhez a testület szükség esetén más külső szakértőt is felkérhet.

(4) A rendelet tervezetét a tárgya szerinti illetékes bizottság előzetesen megvitatja. A gazdasági programról, a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet valamennyi bizottság megvitatja.

(5) A rendelet-tervezetet előterjesztheti a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottságok, a jegyző és az aljegyző.

(6) Az önkormányzati rendelet megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.

(7) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendelet aláírására és a kihirdetésével kapcsolatos feladatok ellátására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.

(8) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotástól számított 8 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(9) A képviselő-testület rendeleteit szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja.

(10) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

26. § (1) A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését.

(2) A képviselő-testület által hozott határozatok megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölését szabályozó közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.

(3) A képviselő-testület normatív határozatának közzétételére a 27. § (8) bekezdése előírásait kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

27. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvvezető által vezetett írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben az Mötv. 32. § (2) bek. c.) pontja alapján.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

28. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek és gazdálkodó szervek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A lakossággal való kapcsolattartás formája a

29. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét a képviselő-testület határozza meg.

(3) A közmeghallgatás idejéről és helyéről hirdetmény útján legalább 15 nappal korábban a polgármester tájékoztatja a lakosságot.

(4) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülése keretében történik.

30. § (1) A települési képviselő a választói érdekek képviseletével kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Ha a képviselő a testület, vagy -mint bizottsági tag- a bizottság ülésén nem tud részt venni, ezt a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének köteles bejelenteni.

(3) A képviselők és a bizottságok tagjai a munkájukhoz szükséges jogszabályokat és egyéb dokumentumokat a polgármesteri hivataltól igényelhetik, a jegyzőnek történő előzetes bejelentés alapján.

(4) A települési képviselő képviselői munkája során a Polgármesteri Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

(5) A települési képviselő külön önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.

31. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére a választási ciklus időtartamára

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A bizottság a települési képviselők közül elnökhelyettest választhat a bizottság zavartalan működésének biztosítása érdekében.

(4) A bizottság elnöke az ülések tervezett időpontjáról és napirendjéről a képviselő-testület munkatervének előkészítése során tájékoztatja a polgármestert.

(5) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

32. § (1) A bizottság elnöke:

33. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására, bármelyik képviselő kezdeményezésére ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.

(3) A bizottság a feladat elvégzéséről beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra megállapított szabályok vonatkoznak.

34. § A bizottságok előzetesen véleményt nyilvánítanak

35. § A pénzügyi bizottság az önkormányzatnál és költségvetési szerveinél

36. § Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság

37. § (1) A polgármester a Fülöpszállás Községi Önkormányzat vezetője, a képviselő-testület elnöke, a község első számú tisztségviselője. Megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Szervezi az önkormányzat és más szervezetek együttműködését.

(2) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(3) A költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett költségvetési és zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a bizottságok elé terjeszti, annak megtárgyalása és véleményezése végett.

(4) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(6) A képviselő-testület a polgármestert érintő munkáltatói jogkörében hozott határozatok, jogszabályi rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást és a szabadság engedélyezésével kapcsolatos munkáltatói jogkört az alpolgármester, akadályoztatása, vagy az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke gyakorolja.

38. § (1) A képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére és a polgármester helyettesítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester távolléte és akadályoztatása esetén gyakorolja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat.

(3) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásának megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

39. § (1) A jegyző – a Mötv. 81. § (3) bekezdésben meghatározott – feladatai körében:

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző akadályoztatása esetén helyettesítését legfeljebb hat hónapig tartó időtartamra a polgármester által megbízott, a Polgármesteri Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban levő köztisztviselője látja el.

40. § Az önkormányzat az Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására polgármesteri hivatalt tart fenn Fülöpszállási Polgármesteri Hivatal néven.

41. § (1) A községi önkormányzat a helyi roma nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény CLXXIX. törvény alapján kötött együttműködési megállapodás szerint.

(2) A működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

42. § Az önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodás szabályaira vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

43. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet előkészítésére, tartalmára, elfogadásának rendjére, módosítására és a beszámolásra, valamint az ellenőrzésre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. valamint a végrehajtására kiadott 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet, a belső ellenőrzésre a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet helyi önkormányzatokra és helyi önkormányzatok által irányított költségvetési szervekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglaltak betartásával.

(3) Az önkormányzat alaptevékenysége keretében ellátott feladatai államháztartási szakágazati besorolását, valamint államháztartási kormányzati funkciók szerinti besorolása felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

44. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Fülöpszállás Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát megállapító 20/2014.(XII.12.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) A szabályzat mellékletei: