(1/2015.(II. 02.), 5/2015.(II.27.), 7/2015.(III.27.), 13/2015.(IX. 21.), 4/2016.(II.15.), 18/2016.(XI.25.), 12/2017.(VI.23.), 14/2017.(X.03.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)

I.

Általános rendelkezések

1.§ ^[1](1) Jánoshalma Városi Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

A Képviselő-testület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdése, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ban foglalt felhatalmazás alapján, a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ).

^[2](2) Az önkormányzat

- Hivatalos megnevezése: Jánoshalma Városi Önkormányzat

                                          (a továbbiakban: Önkormányzat)

-Székhelye: Jánoshalma, Béke tér 1. 6440.

-Hivatala: Jánoshalmi Polgármesteri Hivatal

-Működési területe: Jánoshalma város közigazgatási területe

(3) Az önkormányzat jogi személy.

2.§ (1) A település történelmi múltjának bemutatását az 1. sz. függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat főbb adatait a 2 sz. függeléke tartalmazza.

3.§ (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A Képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön önkormányzati rendelettel szabályozza.

4.§ (1) Az önkormányzat bélyegzője kör alakú, középen a Magyarország címere van, a köríven a Jánoshalma Város Képviselő-testülete Bács-Kiskun Megye olvasható.

(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni:

- a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

- a Képviselő-testület által adományozott oklevelekre,

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumaira.

5.§ (1) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország
címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a.) Jánoshalma Város Polgármestere,

b.) Jánoshalma Város Jegyzője.

6.§ (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi
ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A település ünnepe a Jánoshalmi Napok.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Jánoshalmi Hunyadi Népe.

7.§ (1) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatokat tarthat fenn. Az együttműködésről szóló megállapodás megkötése a Képviselő-testület át nem       ruházható hatáskörébe tartozik. Jánoshalma város partner kapcsolatot tart fent e          rendelet 5. számú függelékében meghatározott településekkel.

II.

A helyi önkormányzás általános szabályai

1.Az önkormányzati jogok

8.§ (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. (Mötv. 2.§ (1).bek.)

9.§ (1) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (Mötv. 10.§ (2) bek.)

10.§ (1) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

- Képviselő-testülete,

- a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Bizottsága,

- a társulás,

- a polgármester,

- a jegyző,

- a helyi népszavazás hozhat.

2.Feladatok és hatáskörök

11.§  (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (Mötv. 13.§. (1) bek.)

(2) A Jánoshalma Városi Önkormányzat által ellátott helyi önkormányzati feladatok alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

12.§ (1) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei (a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, polgármesteri hivatala, jegyző és társulás) útján látja el.

(2) A képviselő-testület a törvényben meghatározott kivételekkel, egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, valamint társulására ruházhatja.  E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A képviselő-testület hatáskör gyakorlását a 3. számú mellékletben foglaltak szerinti
felsorolással a polgármesterre ruházza át.

(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskört gyakorló a képviselő-testületnek
évente beszámol.

13.§ (1)Az önkormányzati feladat-, és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.
Ennek megfelelően a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42.§.-ban felsorolt feladatok.

14. § (1) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. (Mötv. 41.§ (6) bek.)

15.§ (1) A Képviselő-testület hatásköreinek és feladatainak részletes jegyzékét az 1. és 2. sz.
            melléklet tartalmazza.

III.

Képviselő-testület működése

16.§ (1) A városi önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatáskörét a Képviselő-testület látja el, illetve gyakorolja. A képviselő testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 8 fő, a polgármesterrel együtt 9 fő.  A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A Képviselő-testület ülésszünetet tart minden év július 1-től augusztus 20-ig.

17.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester hívja össze.

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.

(2) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők 1/4-nek, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

18.§ (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, valamint a meghívót a tanácskozási joggal meghívottaknak, olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket elektronikus úton kell megküldeni.

(2)       A helyben szokásos módon közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és
napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a Polgármesteri
Hivatalban. A Képviselő-testületi ülés meghívóját ki kell    függeszteni a Polgármesteri Hivatal bejáratánál lévő belső hirdetőtáblára és meg kell küldeni Jánoshalma Város honlapjára.

19.§ (1) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább
50%-nak, vagy a bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 12 órával is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. A sürgősség okát azonban          mindenképpen közölni kell.

(2) A polgármester a - képviselő-testület munkatervétől eltérően - sürgős, halasztást    nem tűrő esetekben rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

20.§ (1) Közmeghallgatást igénylő napirendeket a Képviselő-testület külön döntése határozza
meg. Közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét
legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

21.§ (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

• a jegyző
• az állandó meghívottak,
• a Képviselő-testület bizottságainak külső tagjai,
• önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői
• Gazdakör, Gyümölcs- és Szőlőtermesztők Egyesülete,
• egyéni választókerületi országgyűlési képviselő
• Jánoshalma város díszpolgárai.

A testületi ülés állandó meghívottjai:

• Polgármesteri Hivatal témafelelősei,
• Hunyadi Népe kiadója, a honlap szerkesztésével megbízott vállalkozó.

1.Munkaterv

22.§ (1) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, a
polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A munkaterv  előkészítése során a polgármester javaslatot kér:

- a képviselő-testület tagjaitól,

- a bizottságoktól,

- a jegyzőtől

- Polgármesteri Hivatal osztályvezetőitől

- az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok szakfeladatok vezetőitől.

További javaslatok kérhetők:

• a közszolgáltatást nyújtó szervezetektől,
• a városban működő pártoktól, egyesületektől, egyházaktól, társadalmi szervezetektől,
• a nemzetiségi Önkormányzattól.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

• a tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a Képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését,
• a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendi pontjai bizottsági ülések tervezett időpontjai,
• azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
• a napirend előterjesztőjének megjelölése.

(4) A munkatervet legkésőbb a tárgyév január hó végéig állapítja meg a képviselő-testület.

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

- a képviselő-testület tagjainak,

- a nem testületi tag bizottsági tagoknak,

- egyéni választókerületi országgyűlési képviselőnek,

­- a munkatervben érintett előadóknak.

2.Képviselő-testület ülései

23.§ (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (Mötv. 46.§ (2) bek.)

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (Mötv. 46.§. (3) bek.)

(4)^[3] A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját valamint a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(5) A meghívóhoz mellékelni kell:

     - az előterjesztéseket,

     - a határozat-tervezeteket.

(6) A meghívót a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetén a 24. §-ban meghatározott helyettesítési szabályokat kell alkalmazni.

24.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Távollétében a főállású alpolgármester, annak távollétében a polgármester által kijelölt képviselő.

(2)       A testületi ülés vezetője az ülés vezetése során:

a.) megállapítja az ülés határozatképességét,

b.) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,

c.) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

d.) előterjeszti az ülés napirendjét.

(3)       A Képviselő-testület a napirend elfogadásáról külön határoz.

3. Napirend előtti felszólalás

25.§  (1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő egy
alkalommal 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni helyi     közérdekű ügyben, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az adott ülésen       napirendként szerepelnek, illetőleg kérdésként, interpellációként, vagy javaslatként       terjeszthetők elő.

(2) A polgármester, vagy a testületi ülést levezető elnök a napirendi pontok tárgyalása
előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy
a napirend előtti felszólalási szándékát a képviselő az ülést
megelőzően legkésőbb 2 órával a polgármesternek - a tárgy megjelölésével -
előre jelezte.

(3)^[4] Ha a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselő nem az /1/ pontban meghatározottak szerint szólal fel, a polgármester, illetve a levezető elnök a szót megvonja.

(4) A napirend előtti felszólalásra maximum 3 perc időtartamban a polgármester,
illetőleg az ülés levezető elnöke vagy az általa kijelölt személy válaszolhat, illetve
véleményt nyilváníthat.

(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a
képviselő-testület határozatot nem hoz, erről vitát nem nyit.

4. Az előterjesztés

26.§.(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervben felvett a Képviselő-testület vagy a
bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-, és határozattervezet, beszámoló és
tájékoztató.

Beszámoló esetén a Képviselő-testület határozatot hoz annak elfogadásáról vagy el nem fogadásáról. Előterjesztés általában határozati javaslattal zárul, kivéve a tájékoztató, amelynek tárgyalása esetén a Képviselő-testület nem hoz határozatot.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztéseknek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3)Határozati javaslatot tehet a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság
elnöke a bizottság nevében és bármely képviselő.

(4) Minden esetben írásos előterjesztést kell készíteni az Mötv. 42.§-ban és a Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben.

(5)^[5] Az előterjesztéseket legkésőbb az azt tárgyaló bizottsági ülés előtti csütörtökön 12 óráig meg kell küldeni e-mail-ben a testületi anyagkezelőnek vagy a jegyzőnek.

27.§ (1) Az előterjesztés készítésénél törekedni kell az áttekinthetőségre, egyértelműségre és kerülni kell a terjengősséget.

(2) Az előterjesztés főbb elemei:

a.) előlap, amely tartalmazza az alábbiakat: az előterjesztés tárgyát, készítőjét, előadóját, a bizottságok felsorolását, akik tárgyalásra megkapták, az elfogadásához szükséges szavazattöbbséget, a törvényességi véleményezésre felkértek megjelölését valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az előterjesztés egésze van annak valamely része a honlapon nyilvánosságra hozható-e.

b.) a következő részben meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

c.) a harmadik rész a határozati javaslatot tartalmazza, pénzügyi vonzat esetén a forrás megjelölésével, a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidő megjelölésével. Ahol lehetőség van, csatolni kell a gazdaságossági számításokat is, és utalni kell a tárgyban született korábbi képviselő-testületi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira is. Az előterjesztéseket a Képviselő-testület jobb tájékoztatása érdekében, ha a tárgyuk szükségessé teszi fényképekkel, térképekkel, helyszínrajzokkal, értékbecslésekkel stb. kell kiegészíteni.

28.§ (1) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az
előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(2) Az előterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni mely az előterjesztés mellékletét képezi.

(3) Az írásbeli előterjesztésen, amennyiben annak tartalma ezt indokolttá teszi, fel kell
tüntetni, hogy csak a döntés után hozható a tájékoztatási eszközök útján
nyilvánosságra. A zárt ülésre készült előterjesztések, amelyek személyi adatokat tartalmaznak, vagy amelyek közléséhez az érintett nem járult hozzá, a honlapon semmiképpen sem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Előterjesztést a testületi ülésre csak akkor lehet benyújtani, amennyiben azt az
illetékes bizottság előzőleg megvitatta. Amennyiben az illetékes bizottság azelőterjesztést nem tűzi napirendre, vagy azt a bizottság bármilyen okból nem tárgyalja meg, a polgármester az előterjesztést napirendre tűzheti, ennek indokáról a testületet tájékoztatni kell.

5. Sürgősségi indítvány

29.§ (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a települési képviselők és a jegyző
 terjeszthetnek elő. Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a Képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgy olyan ügy, amely soron kívüli Képviselő-testületi ülés összehívását indokolja.

(2) Ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését szavazásra kell bocsátani.

Ha a Képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a Képviselő-testület ülésén megtárgyalja.

(3) Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával és az indítvány megküldésével - írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell     benyújtani.

6.A vita és a szavazás

30.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a.) lehetővé teszi, hogy az előadó a napirendhez vita előtt szóban tájékoztatást adjon,     kiegészítést tegyen, melynek időtartama 5 percre korlátozódik,

b.) biztosítja a bizottsági kisebbségi vélemény elhangzását,

c.) lehetővé teszi az előadóhoz és az előterjesztés készítőjéhez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők részéről a kérdések feltevését, amelyre a megkérdezett köteles rövid választ adni.

31.§ (1) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama maximum 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Egy napirendhez egy képviselő maximum két alkalommal szólhat          hozzá.

(2) Polgármester soron kívüli felszólalást engedélyez annak a képviselőnek, aki a vitában
az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzését kívánja elutasítani vagy a
hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni, az mindezt
"személyes megjegyzés" intézményét felhasználva teheti meg 2 perces időtartamban.

(3) A Képviselő-testületi ülésen a polgármester engedélyezheti, hogy a megjelent állampolgárok az őket érintő napirendhez kapcsolódva a képviselők hozzászólása után maximum két percben hozzászólhassanak vagy kérdést tegyenek fel a határozathozatal előtt.

32.§ (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita
bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig, azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot, ennek elfogadása a polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik.

33.§ (1) A határozathozatalra általában egyszerű szótöbbséggel kerül sor. Az egyszerű szótöbbség a testületi ülésen jelenlévő képviselők többségének a szavazatát jelenti.

(2) Szavazás előtt a polgármester, vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet /maximum 30 perc/ javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű
szótöbbséggel dönt.

(3) Eredménytelen szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő ismételt szavazást indítványozhat. 

A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A szavazás egyszer ismételhető meg.

(5) Ügyrendi kérdésekben a képviselő bármikor maximum 2 percben szót kérhet,
javaslatáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

34.§ (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati
javaslatokat bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt   a testület, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról.

35.§ (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 42.§-ban felsorolt pontokban, továbbá törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez, önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez valamint e rendelet 23.§ /2/c. pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(2) Minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének támogató szavazatát jelenti a jelenlévők számától függetlenül.

36.§ (1)Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a.) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára,

     b.) önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés esetén (eladás, ingyenes tulajdonba vagy használatba átadás, önkormányzati támogatás 10 000 000 Ft feletti érték esetén)

c.) 10 000 000 Ft és annál nagyobb összegű hitelfelvételnél.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő képviselők
nevét, akik a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak.

37.§ (1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

38.§ (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) ^[6]A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A kézfelemeléssel történő szavazásnál először az „igen”, majd a „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel jelezni.”

(3)^[7] Képviselői javaslatra, egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület titkos szavazásról mindazokban az ügyekben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tart képviselői javaslatra.

(4)^[8] Zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen kell ismertetni.

(5)^[9] Szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a polgármester a szavazást            köteles megismételni.

39.§ (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően -
folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

“ Jánoshalma Város Önkormányzat  ...../20....(....hó....nap) Kt. sz. határozat. “

(2) A Képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős
            nyilvántartást vezet.

40.§ (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a
            végrehajtásáért felelős személynek és intézménynek.

7. Tanácskozás rendjének fenntartása

41.§ (1) Tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a.) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz
nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonja a szót a hozzászólótól.                          

b.) Rendre utasítja az ülésteremben azt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

42.§ (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
Képviselő-testület ülésének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi.

(2) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni,
azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

8.A jegyzőkönyv

43.§ (1) Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

• meghívó,
• írásos előterjesztések,
• képviselő kérésére az írásban benyújtott képviselői hozzászólás,
• jelenléti ív.

(4) A nyílt és zárt ülés jegyzőkönyvét külön kell kezelni. A zárt ülés jegyzőkönyvét (kivéve a határozatot) elzárva kell tartani. Az ülésről készített hangfelvételt elzárva kell tartani és meg kell őrizni. Meghallgatásáról nyilvántartást kell vezetni. Zárt ülés hangfelvételét csak olyan személy hallgathatja meg, aki az ülésen jogszerűen részt vett.

44.§ (1) A jegyzőkönyv feltöltéséről a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületére a jegyző gondoskodik az ülést követő 15 napon belül.

(2) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet annak mellékleteivel együtt a lakosság részére hozzáférhetővé kell tenni.

A testületi dokumentumok megtekinthetőségének lehetőségét a jegyző biztosítja.

IV.

Az önkormányzati rendeletalkotás

45.§ (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok
rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására -
önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

a.) Szervezeti és Működési Szabályzatról;

b.) Települési képviselőnek, bizottsági elnöknek, bizottság tagjainak tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásának megállapításáról;

c.) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról;

d.) önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdésekről;

e.) önkormányzat költségvetéséről;

f.) költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról;

g.) a helyi adó megállapításáról;

h.) közterület elnevezésének rendjét.

46.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

• polgármester,
• települési képviselő,
• a Képviselő-testület bármely bizottsága,
• jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint
illetékes képviselő-testületi bizottságok és a hivatal bevonásával a kezdeményezést,
majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszteni.

47.§ (1) A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat - kell megállapítani.

(2) A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő is. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni  az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság illetőleg szakértő készíti el.

(3) Rendelet előkészítése során előzetes hatástanulmányt kell készíteni, széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges        forrása: szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye.

(4) A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-
tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(5) A jegyző illetve más előterjesztő az előkészítést követően a rendelet-tervezetet
indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

48.§ (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően  folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

49.§ (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzati rendelet kihirdetéséről, annak a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltéséről. A rendeleteket a helyben szokásos módon is közzé  kell tenni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel és a városi honlapon  való megjelentetésével.

(2) Rendelet alkalmazása szempontjából az érintett szervekhez a rendelet 1 példányát meg kell küldeni.

50.§ (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, és a fontosabb tapasztalatokról, valamint utólagos hatástanulmányt készítenek. 

(2) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek
felülvizsgálatáról.

(3) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni,
valamint köteles jelezni jogszabály változása esetén a Képviselő-testületnek az
önkormányzati rendelet módosításának szükségességét.

V.

A települési képviselő

51.§ (1) A képviselőt a törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik
meg, illetőleg terhelik.

(2) Képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el, és a település egészéért
vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. A képviselők saját elhatározásukból a várost képviselői körzetekre osztották, amely a helyi újságban kihirdetésre került. Az egyes képviselői körzetekhez tartozó utcajegyzéket a 7. sz. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő főbb jogai:

a.) részt vehet a  Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk
  megszervezésében és ellenőrzésében,

b.) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a
  polgármesternek a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott
  döntését,

c.) Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselő munkájához szükséges
  tájékoztatást, illetve közreműködést,

d.) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését. A Hivatal dolgozója az ügyben megtett intézkedésről 15 napon belül köteles érdemi választ adni,

e.) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehet részt.

52.§ (1) Képviselő főbb kötelezettségei:

a.) tevékeny részvétel a  Képviselő-testület  munkájában,

b.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c.) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző
vizsgálatokban,

d.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

e.) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő
lakossági közösségekkel,

f.) személyes érintettség bejelentése,

g.) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség,

h.) méltatlanság intézményéből fakadó kötelezettségek.

52/A. § ^[10](1) Azon képviselő esetében, aki a személyes érintettségének bejelentését – akár a képviselő-testületi, akár a bizottsági ülésen – elmulasztja, e tény ismertté válásakor a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság előtt haladéktalanul vizsgálatot kell lefolytatni.

A vizsgálat lefolytatását bármely képviselő, a bizottság vagy polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja.

A vizsgálat eredményéről az Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke – az elnökkel szembeni eljárás esetén a bizottság által erre kijelölt képviselő – annak soron következő rendes ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet, továbbá indokolt javaslatot tesz a képviselő-testületnek a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazására, vagy e jogkövetkezmények alkalmazásának mellőzésére. Az érintett képviselőt – írásban vagy szóban, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság és a képviselő-testület ülésén egyaránt – megilleti a nyilatkozattétel joga.

(2) A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén:

a) a képviselő-testület az érintett döntését megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti,

b) felróhatóság esetén az érintett képviselő tisztelet díját, az eset összes körülményének mérlegelésével a képviselő-testület döntését követő hónapra az általa meghatározott arányban csökkentheti, vagy teljes egészében megvonhatja,

c) törvényben meghatározott jogkövetkezmény iránti intézkedést kezdeményezhet.”

VI.

A Képviselő-testület bizottságai

53.§ (1) A fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos
feladatokra az önkormányzat bizottságokat hoz létre.

(2) Képviselő-testület állandó bizottságokat, esetenkénti feladatokra ideiglenes (ad hoc bizottságot hozhat létre.

54.§ (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre:

1. Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi Bizottság, amelynek 5 tagja van.
2. Gazdaságfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság, amelynek 4 tagja van.

(2) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok, és a képviselő-testület által    átruházott hatásköreik részletes jegyzékét az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság belső működési szabályait a törvény és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.

55.§ (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes
bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

56.§ (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell
választani. A polgármester, a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

57.§ (1) A bizottság működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, esetleges akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak, a képviselő-
testületi döntéseknek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól       való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés         elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

57/A. §^[11] (1)   Több bizottság hatáskörét érintő feladat ellátása érdekében a bizottságok együttes ülést tarthatnak.

(2)       Az együttes ülést – megegyezés alapján – az együttes ülésen résztvevő valamelyik bizottság elnöke vezeti.

(3)       Az együttes ülésen a határozatképességet külön-külön kell megállapítani, és a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.

(4)       Az együttes bizottsági ülésen született döntésekről a bizottságok önálló határozatot hoznak.

(5)       Az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet az 58. §-ban meghatározottak szerint kell elkészíteni.”

58.§ (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid
ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket
tartalmazza.

VII.

Polgármester, alpolgármester, jegyző

1. A polgármester

59.§ (1) Polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester elnöke a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület
határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.  (Mötv. 67.§.)

(4) Ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja
be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt. (Mötv. 68.§ (1) bek.)

(5)^[12] A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

A foglalkoztatási jogviszony, az illetmény, tiszteletdíj meghatározása, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítása, valamint az összeférhetetlenség kimondása a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

A polgármester foglalkoztatási jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény VII/A. fejezetét kell alkalmazni.

(6) A polgármester a közigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok
szerint felelős.

(7)A polgármester törvényben szabályozott hatáskörét a 5. sz. melléklet tartalmazza.

2. Az alpolgármester és a tanácsnok

60.§ (1)^[13] A Képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2)^[14] Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester jogviszonyával kapcsolatosan – a jogszabályban előírt eltérésekkel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény VII/A. fejezetét kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület a Jánoshalma városban felmerült szociális és egészségügyi jellegű feladatkörök ellátásának felügyeletére szociális és nemzetiségi tanácsnokot választ. A tanácsnok előre meghirdetett időpontban ügyfélfogadási napokon (hétfő, szerda, péntek 9 – 11 óra között) szociális ügyekben a polgármester megbízásából ügyfélfogadást tart.

3. A jegyző

61.§ (1)A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény vezetői megbízására vonatkozó rendelkezéseivel összhangban jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével
kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. (Mötv. 81.§. (3) bek.)

61/A. §^[15] A jegyző tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetében, legfeljebb hat hónap időtartamra, a polgármester által írásban megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő – a polgármesteri hivatal állományában tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

VIII.

Polgármesteri Hivatal

62. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Jánoshalmi Polgármesteri
Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv. Költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működésével szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási     költségeket.

(3) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg a hivatal belső tagozódását, részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, valamint a polgármester és a jegyző fogadóóráit, melyet a Képviselő-testület határozatával hagyja jóvá.

IX.

K ö z m e g h a l l g a t á s  é s  l a k o s s á g i  f ó r u m

63.§ (1) A Képviselő-testület szükség esetén, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

a.) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő
  társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű
ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek,
illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b.) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges tárgyalásra
kerülő tárgykörökről a város hirdetőtábláin, az önkormányzati sajtó útján, valamint az önkormányzat internetes honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

c.) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d.) Közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a  Képviselő-testületi jegyzőkönyvre irányadó szabályok.

e.) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

64.§ (1) A polgármester meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések
sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések
közvetlen tájékoztatása céljából polgárok gyűlését (lakossági fórumot) hívhat össze.

(2) A lakossági fórum fontosabb szabályai:

a.) A gyűlés helyéről, idejéről a város hirdetőtábláin kell tájékoztatást adni a
  rendezvény előtt legalább 15 nappal,

b.) A lakosság fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket,
  jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit,

c.) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melyről a jegyző gondoskodik.

IX/A ^[16]

64/A. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.

X.^[17]

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL

65. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület vagy szervei a hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél, a feladatkörrel megbízott tanácsnoknál kezdeményezheti a képviselő-testület vagy szerve döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a képviselő-testület vagy szerve részére a polgármester vagy a tanácsnok útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehet.

(2) A 60. § (3) bekezdés szerinti tanácsnok részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésein, az ott elhangzó javaslatok, kezdeményezések ügyében a képviselő-testületet vagy szervét a hatáskörükbe tartozó ügyekben tájékoztatja, szükséges esetben azok intézkedését kezdeményezi.

(3) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, a (2) bekezdésben megjelölt tanácsnok, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el.

66. § (1) Az önkormányzat a jegyző és polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodásban rögzített feltételek alapján:

a) a nemzetiségi önkormányzat munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja;

b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát

– a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan –szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.

XI.^[18]

Záró rendelkezések

67.§^[19] (1) Az SZMSZ 2014. december 1-én lép hatályba.

(2) SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 2/2013 (III. 01.) számú rendelet. 

Jánoshalma, 2014. november 20.

                          Czeller Zoltán sk.                                                     Dr. Benda Dénes sk.

                            polgármester                                                        címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetve:

Jánoshalma, 2014. november 24.

                                                                                                            Dr. Benda Dénes

                                                                                                            címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva: 2017. június 23.

Az egységes szerkezetű rendelet hatályba lépése: 2017. június 24.

Hitelesítve: Jánoshalma, 2017. június 23.

Dr. Benda Dénes

                                                                                                            címzetes főjegyző

Az SZMSZ mellékletei, függelékei:

Mellékletek:

1. A Képviselő-testület önkormányzati törvényben szabályozott feladata és hatásköre

2. A Városi Önkormányzat, Képviselő-testület hatásköre, törvényben szabályozott feladat és hatásköre

3. Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

4. A bizottságok részletes feladatainak jegyzéke

5. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

6. Szabályzat a polgármester, alpolgármester és képviselői vagyonnyilatkozatok kitöltésére és ellenőrzésére

7. A Jánoshalma Városi Önkormányzat által ellátott helyi önkormányzati feladatok alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

Függelékek:

1. Adatok Jánoshalma történetéhez

2.

3. Jánoshalma Város Képviselő-testülete tagjainak névsora

4. Bizottságok tagjainak névsora

5  Testvérvárosi kapcsolatok

6. Képviselői körzetekhez tartozó utcajegyzék