1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Jánoshalma Városi Önkormányzat tulajdonában lévő minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Jánoshalma Kálvária utca 1/A sz. alatti 6 darab fecskeházi lakás bérlési szabályairól külön rendelet, bérleti díjairól jelen rendelet 1. melléklete rendelkezik.

2. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások típusai:

(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakásokat szociális helyzet alapján vagy piaci alapon adja bérbe.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában bérbeadói jogokat és kötelezettségeket Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja.

(2) A bérbeadó a rendelet hatálya alá tartozó lakásokat, kérelemre jogosult bérbe adni.

(3) A bérbeadó:

4. § (1) Bérbeadó lakásonként egy bérlővel köt bérleti szerződést.

(2) A lakástörvény 4. § (4) bekezdés kivételével a bérbe adott lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

(3) A bérleti jogviszony lehet határozott vagy határozatlan idejű.

(4) A bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárata miatti megszűnése esetén a bérleti szerződés újabb határozott időtartamra a bérbeadó döntése alapján meghosszabbítható, amennyiben a bérlő önkormányzati lakásra való jogosultságai továbbra is fennállnak, és a bérleti jogviszony ideje alatt nem volt kettő hónapot meghaladó meg nem fizetett lakbértartozása.

(5) A bérlet hosszabbítását a lejárat előtt 30 nappal kell kezdeményezni a bérbeadónál.

5. § Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

6. § A bérlő a bérelt lakást albérletbe nem adhatja.

7. § A bérlő köteles életvitelszerűen a bérlakásban lakni a lakásbérleti szerződés fennállása alatt.

8. § Bérlő köteles gondoskodni a lakáshoz tartozó udvar és utcarész tisztántartásáról és az odatelepített növényzet gondozásáról.

9. § (1) Bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(3) Bérlő (1) és (2) bekezdésben foglalt tevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha annak tartalmáról és várható költségeiről előzetesen írásban megállapodtak.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy bérlő a ráfordításait a lakbérének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza.

10. § A rendeltetésszerű használatot, és a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a bérbeadó naptári évenként kétszer ellenőrizni.

11. § A lakást leltárral kell átadni és visszavenni. A leltár tartalmazza a lakás berendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat.

12. § Lakásbérleti szerződés azzal a kérelmezővel köthető, aki megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

13. § (1) A lakbért a lakás elhelyezkedése és komfortfokozata alapján kell megállapítani.

(2) A bérlakás bérleti jogára jogosult személy kiválasztása kérelem benyújtására történik. A kérelem mintáját a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A bérlőnek a lakásbérleti szerződés megkötését megelőzően 2 havi lakbérnek megfelelő összegű óvadékot kell Önkormányzat bankszámlájára igazolt módon befizetni.

(4) A bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbítása esetében – amennyiben időközben a bérleti díj mértéke emelésre került – az óvadék összegét a bérlő köteles kiegészíteni a meghosszabbítás időpontjában érvényben lévő bérleti díj három havi összegére.

(5) Az óvadék összegét kizárólag a bérleti jogviszony megszűnésekor lehet beszámítani a lakás rendetetésszerű használatra alkalmassá tétele érdekében, továbbá lakbér vagy közüzemi díj tartozás kiegyenlítésére.

(6) Amennyiben a bérlő a lakást a bérleti jogviszony megszűnését követően rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza és a bérlőnek igazoltan nincs lakbér vagy közüzemi díj hátraléka sem, úgy az óvadék összegét a közüzemi elszámoló számla megfizetésének igazolását követően haladéktalanul vissza kell fizetni a bérlő részére.

(7) A bérlő az óvadék összegét akkor kapja vissza, ha igazolja, hogy a lakcímnyilvántartó hatóságnál a bérleményből a bérlő, valamint a vele jogszerűen együtt lakó személyek kijelentkeztek, lakóhelyüket, tartózkodási helyüket a bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az önkormányzati bérlakás esetében megszüntették és az önkormányzat részére átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével visszaadta.

(8) A piaci alapon bérbe adható lakásokat és azok lakbérének mértékét a 1. melléklet tartalmazza.

14. § (1) Szociális helyzet alapján adható bérbe az önkormányzati tulajdonú lakás annak, akinek a vele költöző családtagokat is figyelembe véve az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül költöző esetében a 300 %-át, és lakástulajdonnal, vagy haszonélvezeti joggal sem a kérelmező, sem a vele költöző családtag nem rendelkezik.

(2) A szociális bérlakás bérleti jogára jogosult személy kiválasztása kérelem benyújtására történik. A kérelem mintáját a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) Szociális bérlakás igénylésére legalább öt éves folyamatos jánoshalmi állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy jogosult.

(5) Az elbírálásnál előnyt élvez:

(6) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén szociális lakbért kell fizetni.

(7) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások négyzetméterenkénti bérleti díja nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 1%-át.

(8) A szociális alapon bérbe adható lakásokat és azok lakbérének mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A bérlő a bérleti díjat minden hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.

16. § (1) A bérlő kérelmére a lakbérhátralékra, valamint azok járulékaira a bérbeadó legfeljebb 6 havi részletfizetést engedélyezhet. Ezen részletfizetési megállapodás megkötésére akkor kerülhet sor, ha a bérlő és a vele együtt lakó hozzátartozóinak jövedelme legalább háromszorosa, a törlesztő részletekkel növelt lakásfenntartás elismert havi költségeinek.

(2) Ismételt részletfizetési kedvezmény engedélyezésére egy éven belül nem kerülhet sor kivéve, ha annak indoka

(3) A részletfizetési megállapodásban meghatározott feltételek betartása esetén a bérlőt további kamatfizetés nem terheli.

17. § (1) Lakbértámogatásra azon szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője jogosult, akinek, a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át.

(2) Meg kell szüntetni a lakbértámogatást, ha a bérlőnek legalább 2 havi lakbér vagy közüzemi díj hátraléka keletkezik. A lakbértámogatást a második havi hátralék bekövetkezését követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(3) A lakbértámogatás havi mértéke 1.000 Ft.

(4) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Képviselő-testületnek címezve a Polgármesterhez kell írásban benyújtani az egy főre jutó jövedelemre vonatkozó igazolással együtt.

(5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármester bírálja el.

(6) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

18. § (1) A bérlő a bérleménybe a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján a

(2) A befogadáshoz való hozzájárulást a bérlő köteles kérni a bérbeadótól.

(3) A bérbeadói hozzájárulás akkor adható ki, ha a bérlőnek nincs a bérbeadóval szemben fennálló tartozása és a lakás mérete alapján az abban már lakók száma ezt lehetővé teszi.

19. § (1) Önkormányzati lakásbérleti jogot kérelemre kizárólag másik önkormányzati lakás bérleti jogára lehet cserélni.

(2) A lakáscsere érvényességéhez a bérbeadó írásos előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) A bérbeadó az írásos hozzájárulását akkor adja ki, ha:

(4) A lakáscsere következtében a bérleti szerződés időtartama változatlan marad.

(5) Amennyiben a bérbeadói hozzájárulás kézhezvételét követő 30 napon belül a felek a lakáscserét nem hajtották végre, a bérbeadói hozzájáruló nyilatkozat hatályát veszti.

20. § (1) Bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a lakást tiszta, üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő pénzbeli térítési díjra nem jogosult.

(3) Amennyiben a határozatlan időtartamra szóló lakásbérleti szerződés a bérlő kezdeményezésére szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésre nem jogosult.

(4) Amennyiben a határozatlan időtartamra szóló lakásbérleti szerződés az Önkormányzat kezdeményezésére szűnik meg, bérbeadó a bérlő részére

(5) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a (3) bekezdés 2. pontja szerint szűnik meg, az alacsonyabb komfortfokozatú és lakbérű cserelakás biztosítása esetén, a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbözet kétszeresére, mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítésre.

(6) A (3) bekezdés 3. pontja esetén a bérlő a lakásra megállapított előző tizenkettő havi lakbérének ötszörösére – mint pénzbeli térítésre – tarthat igényt, mely összeg nem haladhatja meg a lakásra megállapított beköltözhető forgalmi érték 30 százalékát.

(7) A bérleti szerződés megszűnése után a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

21. § A jogcím nélküli lakáshasználó a használat kezdetétől számított két hónap elteltével a rendeletben meghatározott lakbér háromszorosának megfelelő lakáshasználati díjat köteles megfizetni.

22. § (1) A bérbeadó jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyet a rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) A bérbeadó a bérbeadói feladatok zavartalan ellátásával kapcsolatban, kizárólag a bérleti jogviszonyt létesített természetes személyek nyilvántartása érdekében a bérleti jogviszony időtartama alatt jogosult az alábbi személyes adatok kezelésére:

(3) A kezelhető személyes adatokat a bérleti jogviszony keletkezésekor, illetve a helyszíni ellenőrzés lefolytatásakor az érintett természetes személyektől gyűjti be.

(4) A bérbeadó a személyes adatok kezelése folyamán köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit.

23. § (1) A lakások csak abban az esetben idegeníthetők el, ha a bérbeadó a lakásokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodási szabályairól szóló 22/2023. (X.26.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Vagyonrendelet) szabályai szerint értékesítésre jelöli ki.

(2) A piaci alapon bérbe adható bérlakások használatba vételi engedélytől számított 10 évig nem idegeníthetők el.

(3) A törvény alapján elővásárlásra jogosult részére a lakás eladásra történő kijelölését követő 15 napon belül írásban ajánlatot kell tenni.

(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a rendeletben meghatározott értékesítési és fizetési feltételeket.

(5) Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételétől számított 30 nap.

(6) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultjának lakbér, közüzemi díj, vagy a bérleti jogviszonyból eredő tartozása van, részére a lakás csak abban az esetben idegeníthető el, ha az adás-vételi szerződés megkötéséig tartozását megfizeti.

24. § Az elővásárlásra jogosult kérelmére 2 évi részletfizetési kedvezményt ad az önkormányzat, ilyen esetben a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 50 %-át egy összegben kell megfizetni, a fennmaradó részt havi egyenlő részletekben köteles a vevő kamatmentesen megfizetni.

25. § (1) Bérlakást – elővásárlási joggal érintett vagy elővásárlási joggal nem érintett lakást is – e rendeletben foglaltak figyelembevételével a Vagyonrendelet szabályai szerint kell értékesíteni.

(2) A vételárat – kivéve, ha a bérbeadó másként nem rendelkezik – egy összegben kell a szerződés megkötésekor megfizetni.

26. § Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit az alábbi célokra használhatja fel:

27. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való gazdálkodás és bérbeadás jogát.

(2) Önálló lakóingatlanban vagy ahhoz tartozó területen lévő gépkocsitárolót az ingatlan bérlője részére lehet bérbe adni. A bérlő a helyiséget kizárólag a saját, vagy vele jogszerűen és állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában lévő személygépkocsi tárolására használhatja, abba mást nem fogadhat be, használatát más célra nem engedheti át.

(3) Nem lakás célú helyiség üzleti célú bérbeadása esetén a bérlő a bérelt helyiségben csak olyan tevékenységet végezhet, amelyhez a Képviselő-testület előzetesen hozzájárult.

(4) A helyiségek bérleti díját a Képviselő-testület egyedileg határozza meg.

(5) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlésére és elidegenítésére a Vagyonrendelet szabályai az irányadóak.

28. § (1) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiséget az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulásával – írásba foglalt szerződéssel – albérletbe adhatja.

(2) Az albérletbe adáshoz az Önkormányzat akkor járulhat hozzá, amennyiben az albérletbe adás az önkormányzat érdekével nem ellentétes.

(3) A bérlő az albérleti díj 50 %-át köteles az Önkormányzatnak megfizetni.

29. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.

30. § Hatályát veszti Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete.

31. § A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.