Harkakötöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelete
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2025. 12. 03- 2025. 12. 16Harkakötöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelete
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL1
Harkakötöny Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS JELKÉPEI
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:Harkakötöny Község Önkormányzata, Székhelye: 6136 Harkakötöny, Kossuth u. 1.,Működési területe: Harkakötöny község közigazgatási területe.
(2) Az önkormányzat igazgatási feladatait a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(3) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő.
(4) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. Az önkormányzati jelképek leírását és azok használatát külön rendelet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat hazai kapcsolatai:
a) Halasi Többcélú Kistérségi Társulás
b) Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
c) Felső-Bácska Vidékfejlesztési Egyesület
d) Falugondnokok Duna-Tisza közi Egyesülete
e) Magyar Faluszövetség
f) Százszorszépföld Egyesület
(6) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai: Lengyelország: Walim, Románia: Maksa településsel.
2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre
2. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága
c) a jegyző
d) a társulás
e) a képviselő-testület hivatala látják el.
3. § Az önkormányzat a törvény által előírt kötelező feladatai keretében gondoskodik:
a) a településrendezés és településfejlesztés,
b) az épített és természeti környezet védelme,
c) a lakásgazdálkodás,
d) a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, csatornázás,
e) a köztisztaság, a helyi tűzvédelem és közbiztonság,
f) a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátásáról
4. § Az önkormányzat közreműködik:
a) az energiaszolgáltatás,
b) a foglalkoztatás feladatainak megoldásában.
5. § Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak részletes felsorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület - az át nem ruházható hatáskörök kivételével – egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint a társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlására utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(3) Az átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
7. § A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-a tartalmazza.
Az Önkormányzat működésének szabályai
3. A Képviselő-testület működése
8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv-tervezet elkészítése a jegyző, előterjesztése a polgármester feladata és a képviselő-testület hagyja jóvá. A következő évi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb decemberi ülésre kell a képviselő-testület elé terjeszteni. A munkaterv indokolt módosításait a polgármester terjeszti elő és a képviselő-testület fogadja el.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni a képviselőktől, a bizottságtól, az intézmények vezetőitől.
(3) A képviselő-testület munkaterve tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontját,
b) a napirendek címét,
c) a napirend előkészítésének felelősét,
d) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok felsorolását, - az előterjesztők nevét, tisztségét vagy beosztását, - a meghívottak körét.
(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a munkatervet mindazok megkapják, akiktől az összeállításra javaslatot kértek.
9. § (1) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.
(2) A képviselő-testületi ülést össze kell hívni az Mötv 44. §-ban meghatározottak szerint.
(3) Rendes testületi ülésen az (1)–(2) bekezdés napirendjét meg kell vitatni.
(4) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(5) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze.
(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
4. A képviselő-testület ülései
10. § (1) A képviselő-testület, döntéseit a képviselő-testületi üléseken hozza meg.
(2) A képviselő-testületi ülések típusai:
a) alakuló ülés: amelyen esküt tesz a polgármester, a képviselők, megválasztják az alpolgármestert, a testület bizottságainak elnökeit, képviselő és nem képviselő tagjait és elvégzik az alakuló ülésre előírt, törvényben meghatározott feladatokat,
b) rendes (tervezett) ülés: amelyen a képviselő-testület éves munkatervében rögzített napirend, jogszabályban előírt módon előkészített megtárgyalását hajtja végre,
c) rendkívüli ülés: amelyet a képviselő testület rendkívüli körülmények által indokolt, szükség szerinti időpontban tart.
11. § (1) A képviselő-testület ülésének meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal elektronikus formában kell kézbesíteni a képviselők részére.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendeket,
c) a napirendek előterjesztőit.
(3) Rendkívül indokolt, halaszthatatlan esetben 3 napnál rövidebb időpontban, de legalább egy nappal az ülés előtt is összehívható a képviselő-testület ülése. Ebben az esetben a meghívót tértivevénnyel kell kézbesíteni a meghívott részére.
12. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozás joggal kell meghívni:
a) az országgyűlési képviselőket
b) a települési képviselőket,
c) a jegyzőt,
d) az intézmények vezetőit,
e) a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit - a harkakötönyi székhelyű civil szervezetek vezetőit.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a napirend tárgya szerint érintett civil szervezet(ek) vezetőjét,
b) mindazokat, akiknek jelenlétét a napirend megtárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja.
13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Erről a lakosságot a községháza előtti hirdetőtáblán való közzététellel kell tájékoztatni.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy tarthat, az Mötv. 46. § (2), (3) bekezdésében és 50. §-ban szabályozottak szerint.
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(4) Az ülés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(5) A polgármester az ülés vezetése során:
a) megállapítja a határozatképességet,
b) tájékoztatást ad a két ülés közötti, fontosabb eseményekről,
c) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére és azok tárgyalási sorrendjére, melyről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) az ülés előtt írásban kiadott un. egyéb ügyben készített előterjesztés elolvasására biztosítja a szükséges időt,
g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti azokat,
h) biztosítja a képviselők interpellációs jogát,
i) javaslatot tesz, illetve kér, a következő ülés időpontjára és napirendjére, - összefoglalja, értékeli és berekeszti az ülést.
(6) Amennyiben a határozatképesség nem biztosított és ennek létrehozása is eredménytelen marad, a testületi ülést be kell rekeszteni. A soron következő testületi ülésen először az elmaradt napirendeket kell megtárgyalni, vagy soron kívüli ülést kell összehívni, amennyiben az elmaradt napirendek megtárgyalása ezt indokolja.
(7) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend megtárgyalásának – indokolt – elnapolását. Erről a képviselő-testület határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.
5. Az előterjesztés
15. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
a) testületi döntést igénylő előterjesztések,
b) tájékoztató jellegű anyagok.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a címet, a tárgyat és a tényállást,
b) a vonatkozó jogszabályokat,
c) az utalást arra, hogy a napirend korábban szerepelt-e napirendként és ha igen, a végrehajtásának eredménye,
d) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják. - a lehetséges alternatívákat.
(3) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben nem szükséges a (2) bekezdésben részletezett előterjesztést készíteni.
(4) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző
6. Beszámoló
16. § (1) A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselő-testület határozatának végrehajtásáról,
c) az interpellációk kivizsgálásáról,
d) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.
7. A képviselői önálló indítvány
17. § (1) Az előterjesztések alapján napirendre felvett ügyekkel össze nem függő, önálló indítványt tehetnek a képviselők, amelyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal korábban írásban beterjeszteni.
(2) A polgármester a képviselői önálló indítványt, a képviselő-testület ülésén, napirendi pontként javasolja megtárgyalni. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról tájékoztatja a képviselő-testületet és az elutasítást köteles megindokolni.
(3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell: az önálló indítványt beterjeszteni szándékozó képviselő nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő saját aláírását.
(4) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok:
a) rendeleti javaslatok
b) határozati javaslatok
8. A sürgősségi indítvány
18. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt a sürgősségi indítvány tárgyában.
(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:
a) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – a képviselő –testületi ülést megelőző nap 14.00-ig óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, az alpolgármester, képviselők és a jegyző. Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli megtárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.
b) Ha a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak, a sürgősség lényegének rövid megindokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendi pontként kerül megtárgyalásra.
(3) Ha a képviselő – testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt az első napirendként kell megtárgyalni.
9. A módosító javaslat
19. § A rendeleti és határozati javaslathoz a képviselők és a jegyző módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolni kell.
10. A vita
20. § (1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid válasz adni.
(2) A napirend feletti vitában a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak általában egy alkalommal fejthetik ki véleményüket, maximum 3 perces időtartamban. Az ettől történő eltérésről a testületi ülés vezetőjének javaslatára, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Személyes érintettség esetén, a viszonválaszra 2 perces lehetőséget adhat a testületi ülés vezetője.
(3) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának további korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a vitában elhangzottakra.
21. § (1) Az előterjesztést a napirend előterjesztője a szavazást megelőzően bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről való levételét a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő indítványozhatja.
(2) Az indítványról a képviselő-testület –vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.
22. § A szavazás előtt a jegyzőnek a szót meg kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
11. A szavazás
23. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként vitára bocsátja úgy, hogy előbb a vitában elhangzó módosító kiegészítő indítványokról (az elhangzás sorrendjében), majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a képviselő-testület.
(2) A javaslat elfogadáshoz a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára, a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(4) A polgármester a személyesen érintett ügy súlyától függően az érintett képviselőt
a) figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon törvénysértés elkövetéséről vagy
b) polgármester javaslata alapján a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozott döntés érvényességéről.
(5) A minősített többséghez a megválasztott képviselők, több mint felének szavazata szükséges
(6) Minősített többségi szavazat szükséges a Mötv-ben meghatározottakon túl:
1. a gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaságban lévő üzletrész elidegenítéséhez,
2. korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé történő nyilvánításához;
3. fegyelmi ügyben hozott döntéshez;
4. közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez;
5. gazdasági program, közép- és hosszú távú program elfogadásához, és ennek végrehajtásáról szóló beszámolója elfogadásához
6. sürgősségi indítvány elfogadásához
7. hitel felvételéhez,
8. kitüntetés, díszpolgári cím, kitüntető díjak adományozásához,
9. községrendezési terv elfogadásához,
10. testületi hatáskörök átruházásához,
11. alapítvány létrehozásához, módosításához és megszüntetéséhez, - az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések meghozatalához.
12. titkos szavazás elrendeléséhez;
13. bizottsági véleményezés nélküli előterjesztés megtárgyalásához;
14. sürgősséggel, 48 órán belül összehívott rendkívüli ülésen tárgyalt előterjesztések esetében.
15. önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, valamint az ingyenes használatba adott vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségek az önkormányzat általi átvállalásához
16. önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlan forgalomképessé nyilvánításához
(7) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő-testület tagjai igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavazhatnak
(8) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(9) Nem vehet részt a döntéshozatalban az, aki a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági jogkör gyakorlása során az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.
(10) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester a jegyző útján gondoskodik.
24. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart vagy tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igényvételével történik. Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A titkosság feltételeinek a biztosítása a jegyző feladata.
(3) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(4) A Képviselő-testület – bizottsági, polgármesteri, képviselői javaslatra - a jelenlévő képviselők egynegyedének igen szavazata alapján név szerinti szavazást rendel el.
(5) Név szerinti szavazással kell dönteni a helyi népszavazás kiírásáról, a Képviselő-testület feloszlatásáról. A név szerinti szavazáskor a jegyző, a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik szóban igen-nel vagy nem -mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.
25. § (1) A határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019.(III.13.) IM rendelet 11. §. (2) bekezdésben foglaltak szerint kell megjelölni.
(2) A határozatok kivonatait, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül, meg kell küldeni az érintetteknek, valamint a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
12. Személyes érintettség
26. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) Az személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) Az Ügyrendi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
13. Összeférhetetlenségi eljárás
27. § A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről – törvény eltérő rendelkezése hiányában - döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.
14. Kérdés és interpelláció
28. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelyek a belső működés viszonyait érintik.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén a megkérdezett köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A felvetésnek rövidnek és tömörnek kell lennie.
(3) A képviselő-testületi ülésen, a napirendek elfogadása előtt bármely képviselő:
a) a polgármestertől
b) az alpolgármestertől,
c) a jegyzőtől,
d) a bizottságok elnökeitől önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban kötelesek érdemi választ adni. Ha az interpelláció címzettje írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kel juttatni. Ez esetben a válasz elfogadásáról a testület a következő ülésen határoz.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 (öt) percet nem haladhatja meg. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy az interpellációját előterjeszteni nem lehet.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásba az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, amellyel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül, a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációt, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.
15. A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
29. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy túllépte a hozzászólásra rendelkezésére álló időtartamot. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.
b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja a szót.
c) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy az ülés rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha az ismételt figyelmeztetés sem jár eredménnyel – felfüggesztheti a képviselő-testületi ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok, a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén, a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni, nem lehet.
16. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell, az önkormányzatra vonatkozó iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell megőrizni.
(3) A jegyzőkönyv főbb tartalmi és formai követelményeit az Mötv. 52. § (1) bekezdése tartalmazza.
(4) Az írásos jegyzőkönyvnek az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) az ülésen végig és annak egyes napirendi pontjainál, tanácskozási joggal jelenlévők nevét,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás, - név szerinti szavazás esetén annak részletes eredményét, az elhangzott bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
c) a képviselő kérésére, írásos külön véleményét,
d) az elhangzott interpellációt, s az arra adott szóbeli válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a Képviselő-testület döntését,
e) a napirenden kívüli felszólaló nevét, felszólalása lényegét,
f) az elhangzott bejelentések lényegét,
g) a polgármester és a jegyző aláírását
(5) A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni, melyhez mellékelni kell a meghívót az írásos előterjesztéseket és a jelenléti ívet.
(6) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, jegyző és a jegyzői referens írja alá. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 1 példányban. Az eredeti példányt a jegyzői referens kezeli a mellékletekkel együtt a Kirendeltségen. Az jegyzőkönyvek eredeti példánya megtekinthető a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltségén. A jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint - az ülést követő 15 napon belül – a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének. Az eredeti példányt évente be kell köttetni.
(7) Az állampolgárok az ügyfélfogadási napokon a jegyzői referensnél megtekinthetik a jegyzőkönyvet.
(8) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét a titkos ügykezelés szabályai szerint kell megőrizni és tárolni.
(9) Az elkészült jegyzőkönyveket elektronikusan menteni kell.
A Képviselő-testület döntései
17. Az önkormányzati rendeletalkotás
31. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján ennek végrehajtására.
(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a jegyző
b) polgármester
c) alpolgármester
d) települési képviselő,
e) a képviselő-testület bizottsága,
A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.
(3) A képviselő-testület előzetesen állást foglal a rendelettervezet előkészítésének szükségességéről. Meghatározza azok menetét, az egyeztetés, és a vitafórumok rendjét. A lakosság széles rétegeit érintő rendelettervezetet előzetesen lakossági vitára kell bocsátani, vagy a testület döntése alapján közmeghallgatást kell tartani. A rendelettervezet szakmai előkészítése, elfogadás után a hiteles szöveg szerkesztése, a jegyző feladata.
(4) A hatályos önkormányzati rendeletek a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltségén megtekinthetők.
(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendelet tervezet előzetes hatásvizsgálata készüljön el, és a rendelet tervezet indoklásához a 6. mellékletben szereplő Tájékoztató az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tárgyú dokumentumot csatolni kell.
32. § (1) A rendelettervezetet az indoklással együtt a polgármester nyújtja be a képviselő-testülethez. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, kihirdetésről a jegyző gondoskodik. Kihirdetésének módja: hirdetőtáblán történő kifüggesztés. Kihirdetés ideje: a kifüggesztés napja.
(3) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019.(III.13.) IM rendelet 11. §.(2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
(4) A rendelet folyamatos hatályosulásának vizsgálata az Ügyrendi Bizottság, a jegyző és a jegyzői referens feladata.
18. Önkormányzati határozatok
33. § (1) Az önkormányzati határozatok lehetnek:
a) normatív határozatok (közjogi szervezetszabályozó eszköz)
b) hatósági határozat
c) egyéb határozat (sem közjogi szervezetszabályozó eszköz, sem hatósági határozat)
(2) A képviselő-testület normatív határozatát a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.
(3) A határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019.(III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.
(4) A képviselő-testület határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, szavazással dönt az alábbi kérdésekben:
a) napirend elfogadása
b) ügyrendi kérdések
c) név szerinti, illetve titkos szavazás elrendelése.
Szervezeti szabályok
19. A képviselő
34. § (1) A képviselő, a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
(2) A képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen, az Mötv. 1. melléklete szerinti esküt tesz.
(3) A képviselő tevékenysége során, hivatalos személyként jár el.
(4) A képviselő jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében, - kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntését,
b) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást és ügyviteli együttműködést,
c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
d) a képviselő-testület a képviselőnek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjainak- a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetben juttatást állapíthat meg.
(5) A képviselő kötelességei:
a) köteles részt venni a képviselő testület munkájában,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutott állami, szolgálati titok, valamint az önkormányzat vagyonával, gazdálkodásával összefüggő üzleti titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
20. A képviselő-testület bizottságai
35. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fő
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A bizottság minősített többséggel akkor dönt, ha átruházott hatáskörben jár el, és a döntés meghozatalában minősített döntés szükséges.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az erről szóló meghívót, a csatolt előterjesztésekkel együtt legalább 5 nappal a bizottsági ülés előtt meg kell küldeni a bizottság tagjainak és a bizottsági ülés részvevőinek. Az ülést a bizottság elnöke vezeti. Indokolt és sürgős esetben a bizottság telefonos vagy szóbeli kiértesítés útján, de legalább az ülés előtt egy nappal előbb is összehívható.
(5) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnök a bizottság tagjának írásban adhat eseti képviseleti megbízást.
(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó (2. melléklet) – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. Kizárásáról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag estében a bizottság dönt.
(8) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi.
(9) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati, valamint üzleti titkot megőrizni.
(10) A bizottság üléseiről a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok alapján jegyzőkönyv készül. A bizottság üléséről hangfelvétel nem készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(11) A jegyzőkönyv 1 példányát az üléstől számított 15 napon belül meg kell küldeni a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal részére.
(12) A bizottságok a belső működés szabályait az e rendeletben szabályozottakon túl saját maguk határozzák meg.
(13) Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényben foglalt vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.
(14) Az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben foglaltak szerinti összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.
21. A polgármester
36. § (1) Harkakötöny Község Önkormányzat Polgármestere megbízatását főállású jogviszonyban látja el.
(2) A polgármesternek az Mötv. 67. §-ban meghatározottakon túl a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai, különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testületi üléseket,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról negyedévenként
e) szervezi a településfejlesztési közszolgáltatásokat,
f) biztosítja a helyi, demokratikus hatalomgyakorlás és a közakarat harmonikus érvényesülését,
g) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok működtetéséről, - a települési közérdek szem előtt tartásával, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, - kapcsolatot tart a helyi párt, társadalmi és civil szervezetek vezetőivel.
(3) A polgármester az önkormányzati, valamint a közigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el.
(4) A polgármester Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltségével összefüggő jogosítványai:
a) A Kirendeltségen dolgozó köztisztviselő kinevezéséhez, felmentéséhez egyetértése szükséges.
b) Kirendeltségen jegyzői referens megbízásához egyetértése szükséges.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladata, hogy bizottsági döntéshozatal esetén, dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartóját személyesen érinti.
(6) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és meghatározza – jogszabályok keretei között – illetményét. A képviselő-testület munkáltatói jogkörében hozott határozatok, jogszabályi rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.
(7) A polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(8) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhessék.
22. Az alpolgármester
37. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester felelősségi és feladatkörét, valamint részletes feladatait a polgármester határozza meg, amelyről tájékoztatja a képviselő-testületet.
23. A jegyző
38. § (1) A jegyző vezeti a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalt és annak Kirendeltségeit.
(2) A jegyző egyéb feladatai
a) előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testület és a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a testületi és bizottsági üléseken,
d) köteles jelezni a testületnek, a bizottságnak, és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
f) a jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal részére, - rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságot, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és ügyintézéséről. - döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket,
g) ellátja a jogszabályban előírt közigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket,
h) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
i) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét: gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében.
j) szervezi a hivatal felvilágosító munkáját,
k) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével és korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
(3) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű köztisztviselője látja el, akit Kiskunhalas város polgármestere jelöl ki.
24. Kirendeltség
39. § (1) Kiskunhalas, Harkakötöny, Pirtó Önkormányzatok az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoztak létre.
(2) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségei:
a) Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltsége
b) Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Pirtói Kirendeltsége
(4) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(5) A KÖH fenntartásának költségeihez a képviselő-testületek a KÖH fenntartására kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően járulnak hozzá.
(6) A KÖH munkarendjét, az ügyfélfogadás idejét, valamint a polgármester és a jegyző fogadóóráját a 3. melléklet tartalmazza. A KÖH szervezeti felépítésével, feladataival és működésével kapcsolatos részletes szabályokat KÖH szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
25. A társulásra vonatkozó átfogó szabályok
40. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében, társulásokban vehet részt.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi, anyagi) eszközökkel támogatja a település lakosságának olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulás célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) lakossági közügyek intézésébe való bevonása, jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek, közös konzultációkon történő megvitatása.
41. § Azon társulások listáját, amelynek tagja Harkakötöny Község Önkormányzata, az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.
26. Lakossági Fórumok
42. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok, a községben érdekelt szervezetek, önszerveződő körök képviselői kérdést intézhetnek, és javaslatot tehetnek. Közmeghallgatást kell tartani az önkormányzati költségvetési tervezet érdemi vitája előtt. A közmeghallgatáson felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő- testületet.
(2) A lakossági fórumok szervezése a KÖH feladata.
(3) A közmeghallgatásról és a falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveire irányadó szabályok.
27. Helyi népszavazás
43. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.
Az önkormányzat vagyona, költségvetése, tiszteletdíj
28. Az önkormányzat vagyona
44. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza.
29. Az önkormányzat költségvetése
45. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait és a finanszírozás rendjét az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet figyelembevételével a jegyző készíti el. A polgármester a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
30. Az önkormányzat gazdálkodása
46. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a KÖH látja el.
47. § (1) Az önkormányzat költségvetése vonatkozásában a polgármester, vagy az általa megbízott személy, az intézménynél az intézmény vezetője, vagy az általa megbízott, az intézmény alkalmazásában lévő személy jogosult a kötelezettség vállalására, valamint a kiadások teljesítésének elrendelésére.
(2) A kötelezettségvállalás, a kiadások teljesítésének elrendelése, csak pénzügyi ellenjegyzés mellett érvényes, amelyre az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 55. §-ban meghatározott személy írásban jogosult.
48. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek belső- és felügyeleti ellenőrzéséről.
(4) A közös önkormányzati hivatal a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben előírt belső ellenőrzési kötelezettségét belső ellenőr útján látja el. A belső ellenőr ellenőrzési feladatkörében független, nem utasítható, és csak a jegyzőnek van alárendelve. A belső ellenőrzés rendjét részletesen a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
31. Tiszteletdíj
49. § (1) A képviselőt – megválasztása napjától megbízatása megszűnéséig – havonta tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 25 %-ával.
(2) A képviselő kötelessége és így a jelen szakaszban meghatározott tiszteletdíj teljes összegű kifizetésének feltétele, hogy a képviselő minden képviselő-testületi ülésen, illetve – amennyiben bizottság tagja - minden bizottsági ülésen részt vegyen. A képviselői kötelezettségét megszegő képviselővel, illetve bizottság tagjával szemben a képviselő-testület a (4)–(5) bekezdés szerint jár el.
(3) A képviselő-testületi és bizottsági ülésen a megjelenést a jelenléti ív és a jegyzőkönyv igazolja.
(4) A képviselő-testület tagjának és a bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíját 25 %-al csökkenteni kell abban a hónapban, amelyben igazolatlanul maradt távol a képviselő-testület, illetve a bizottság üléséről.
(5) Igazoltnak tekintendő az a képviselő-testület, bizottsági ülésről történő távolmaradás, amelyet a polgármester, vagy a bizottság elnöke igazol.
(6) Ha az adott hónapban képviselő-testületi, illetve bizottsági ülés nem volt, a tiszteletdíj teljes egészében megilleti a képviselőt, illetve a bizottság tagját.
(7) A távolmaradás miatti tiszteletdíj-megvonást a tárgyhót követő kifizetéseknél kell számításba venni.
(8) A tiszteletdíj kifizetéséről a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell gondoskodni.
A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai
32. A vagyonnyilatkozatok benyújtása, átvétele
50. § (1) A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat 1 példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: bizottságnak) címezve kell benyújtani a vonatkozó jogszabályban előírt határidőn belül.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a KÖH ezzel a feladattal megbízott köztisztviselője veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről.
33. A vagyonnyilatkozat kezelése és nyilvántartása
51. § (1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni.
(2) A vagyonnyilatkozatokról a KÖH köztisztviselője nyilvántartást vezet.
(3) A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat).
(4) A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
(5) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a KÖH Harkakötönyi Kirendeltségén előre egyeztetett időpontban az Ügyrendi Bizottság egy tagjának jelenlétében bárki megtekintheti.
34. Az ellenőrzési eljárás
52. § (1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzési eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.
(3) A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül, elutasíthatja a kezdeményezést.
(5) A bizottság, a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén, a képviselőt, ill. a hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok, nyolc napon belül írásban történő bejelentésére. Ezeket, az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket, az eljárást követő 8 napon belül törölni kell.
(6) Az ellenőrzési eljárás eredményéről a bizottság, a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.
(7) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének, ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést a bizottság, eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
Záró rendelkezések
53. §2
54. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 9/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságra ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását: A polgármester tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.
2. A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását:
2.1. Tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére rendkívüli települési támogatást, étkezést ill. szállást biztosít az arra rászorulónak, ha ennek hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti.
2.2. Az ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
2.3. Megszünteti az 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást, kötelezi az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt, a törvényben foglaltak szerinti visszatérítésre.
2.4. Szociális rászorultság esetén – szociális alapellátás keretében –, rendkívüli települési támogatást biztosít.
2.5. Rendeletben meghatározott rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.
2.6. Biztosítja a közút tisztántartását, a hó eltakarítását tovább az utak síkosság elleni védelmét.
2.7. Azonnali intézkedést igénylő halaszthatatlan esetben önkormányzati segélyt, temetési segélyt folyósít.
2.8. Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről.
2.9. Dönt a banki szolgáltatások igénybevételéről.
2.10. Lakásbérleti szerződést aláír és szavatol a lakás átadásakor annak rendeltetésszerű használatra való átadásáért.
2.11. A lakbér meg nem fizetése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.
2.12. jogosult behajthatatlan követelés törlésére a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig,
2.13. Jogosult az önkormányzati tűzvédelmi, munkavédelmi és biztonságtechnikai szerződések megkötésére
2.14. dönt ingatlan végrehajtás során a végrehajtás alá vont ingatlanra vonatkozóan az önkormányzat elővásárlási jogáról,
2.15. jogosult az önkormányzat vagyonbiztosítási szerződésének megkötésére,
2.16. önkormányzati vagyont érintő eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá közigazgatási és bírósági eljárásban a képviselő-testületet képviseli,
2.17. az önkormányzati tulajdonú és résztulajdonú gazdasági társaságokban és civil szervezetekben a képviselő-testület tulajdonosi jogosítványait gyakorolja
2.18. a polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint pályázatot nyújthat be.
2. melléklet a 9/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Általános feladatok: A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző feladatokat is ellátó, a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható választott, testületi szerve. Ennek megfelelően:
1.1. Előkészíti feladatkörükben a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
1.2. Ellenőrzi feladatkörében a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére végrehajtására irányuló munkáját.
1.3. Beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról. (negyedévenként)
1.4. Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdeksérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik.
1.5. Elkészíti a hatáskörébe tartozó és a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket, az előterjesztéssel kapcsolatos állásfoglalásokat.
1.6. Dönt a képviselő-testület által meghatározott ügyekben, gyakorolják az átruházott hatásköröket.
1.7. Indítványozza a képviselő-testület összehívását.
1.8. Javaslatot tehetnek a képviselő-testület ülésének napirendjére.
1.9. Előzetesen véleményezik a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.
1.10. Megállapítja saját működési rendjét.
2. Ügyrendi Bizottság
2.1. Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat működését érintő jogszabályokat.
2.2. Előkészíti és véleményezi a szervezeti és működési szabályzatot, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.
2.3. Ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
2.4. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a képviselő-testületi határozatok végrehajtását.
2.5. Figyelemmel kíséri a bizottságokat és az önkormányzati intézmények működését.
2.6. Vizsgálja a fegyelmi és összeférhetetlenségi ügyeket.
2.7. Végzi a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokkal kapcsolatos előkészítő elemző munkát, bérére, jutalmára javaslatot tesz.
2.8. Ellátja a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési és eljárási feladatokat.
2.9. ellenőrzi a képviselő-testület és szervei szabályzatszerű működését, a szabályzat előírásainak megsértése esetén intézkedéseket kezdeményez;
2.10. vizsgálja a képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását;
2.11. vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését;
2.12. figyelemmel kíséri a más képviselő-testületekkel, testvértelepülésekkel, gazdasági szervekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodásokat és azok végrehajtását;
2.13. közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében;
2.14. felügyeli a képviselő-testület határozatainak és rendeleteinek törvényességét;
2.15. figyelemmel kíséri a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését;
2.16. ellátja - a béremelés, jutalmazás, fegyelmi - anyagi felelősségrevonás kivételével, a polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását;
2.17. javaslatot tesz a tisztségviselők béremelésére, jutalmazására;
2.18. a jegyző közreműködésével, figyelemmel kíséri az önkormányzatot érintő peres eljárásokat;
2.19. elvégzi az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását és átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló írásban megerősített lemondó nyilatkozatokat
2.20. a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetében vizsgálat lefolytatása
3. melléklet a 9/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Munkarend
1.1. A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltségének munkarendje.
a) Hétfő: 730-tól - 1600 óráig,
b) Kedd: 730-tól - 1700 óráig,
c) Szerda-Csütörtök: 730-tól - 1600 óráig,
d) Pénteken: 730-tól - 1230 óráig,
1.2. A teljes munkaidőben, valamint a legalább 6 órában foglalkoztatott köztisztviselő részére hétfőn, szerdán, csütörtökön 30 perc, kedden 50 perc munkaközi szünetet munkaidőben kell kiadni.
2. Ügyfélfogadás rendje
2.1. A polgármester minden hónap első hétfőjén 13-15 óráig tart ügyfélfogadást.
2.2. A kirendeltség vezető minden héten hétfőn 8-12 óráig, pénteken 8-12 óráig tart ügyfélfogadást.
2.3. A KÖH Harkakötönyi Kirendeltségének dolgozói hétfőn, szerdán 730 órától 1200óráig, 1230órától 1600 óráig, kedden 1700 óráig, pénteken 1200 óráig tartanak ügyfélfogadást. Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel.
2.4. Az közigazgatási és egyéb lakossági szolgáltatásokat (házasságkötés, névadás, családi és társadalmi események rendezése) a lakossági igényeknek megfelelően szabadnapon, illetve a heti pihenő- és munkaszüneti napon-feltéve, hogy nem ünnepnapra esik- is el kell látni.
4. melléklet a 9/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Halasi Többcélú Kistérségi Társulás
2. Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
Az önkormányzati rendeletet a Harkakötöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 46. §-a hatályon kívül helyezte 2025. december 17. napjával.
Az 53. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 5. melléklet a Harkakötöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Harkakötöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.