Kunbaja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014 . (XI.13.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 11. 13- 2016. 12. 12


Kunbaja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


Az Önkormányzat


  1. §


(1)    Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kunbaja község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)


(2)    Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6435 Kunbaja, Rákóczi út 16.


(3)    Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kunbaja község Önkormányzatának Képviselő-           testülete


(4)    Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.               A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.


(5)    Az önkormányzat illetékességi területe: Kunbaja község közigazgatási területe.


(6)    A Képviselőtestület hivatalának neve: Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH)


(7)    A KÖH székhelye, pontos címe: 6435 Kunbaja, Rákóczi út 16.              


 (8)    A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.



II. fejezet


Az önkormányzat jelképei


2. §


(1)   Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.


(2)   A címer leírást és heraldikai értelmezését, a zászló és a pecsét leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.


(3)   Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

-          a testület által adományozott okleveleken;

-          az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon;

-          az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott            pecsét használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(4)   Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


(5)   A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a           következő felirat olvasható: Kunbaja Község Polgármestere, Bács-Kiskun Megye

III. fejezet


Kunbaja Község nemzetközi és partnerkapcsolatai


3. §


Az önkormányzat hivatalos testvérközségi kapcsolatot tart fenn a németországi Dinkelscherben településsel.



IV. fejezet


A  önkormányzat feladatai és hatáskörei


4. §


(1)   A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és                 hatásköröket.


(2)   Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei:         a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.


(3)   Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján       a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.


(4)    A képviselő-testület – törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit önkormányzati rendeletben a                polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást            adhat, e hatáskört visszavonhatja.  Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.


(5)   A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi           CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42.§-a tartalmazza.


(6)    A Képviselő-testület átruházott hatásköreit – a hatáskört gyakorló szerv megjelölésével - jelen rendelet 3                számú melléklete tartalmazza


(7)   Az átruházott hatáskört gyakorló szerv illetve annak vezetője, elnöke az átruházott hatáskörben hozott                  döntésekről, megtett intézkedésekről - a polgármester, a bizottságok, a jegyző esetében - a Képviselő-testület        soron következő ülésén beszámol a képviselő testületnek. A társulások esetében az átruházott hatáskörben          hozott döntésekről, megtett intézkedésekről a társulás vezetője évente legalább egy alkalommal írásban                számol be a képviselő testületnek.


V. fejezet


A képviselőtestület működése


A működés általános szabályai


5.§


(1)   A Képviselő-testület létszáma hét fő, tagja a polgármester és a megválasztott hat települési képviselő. A               tagok nevét a 4. számú melléklet tartalmazza.


(2)   A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.


(3)    Az ülések típusai:

                    a) alakuló ülés,

                    b) rendes ülés,

                    c) rendkívüli ülés


(4)   A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az Mötv. 54.§-ban foglaltaknak és        jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A Képviselő-testület megalakulása


6. §


Az alakuló ülés napirendje:


-          a helyi választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevelek ünnepélyes átadása;

-          a képviselők és a polgármester eskütétele, az esküokmány aláírása;

-          egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).

A Képviselő-testület ülései


7. §


(1)       A Képviselő-testület munkaterv illetve szükség szerint tart ülést. A képviselő-testület évente legalább 6              ülést tart.


(2)       A Képviselő-testület az (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit a Községháza tanácskozó termében              tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a                    székhelyen kívül máshová is összehívható.


A Képviselő-testület munkaterve


8.§.


(1)    A képviselőtestület működésének alapja éves munkaterv, amely az adott évi rendes ülések konkrét számát és            időpontját tartalmazza.


(2)    A munkaterv tervezetét minden év december 31-ig – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a            bizottságok elnökeivel történt egyeztetés után a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselőtestület elé.


(3)    A munkaterv tervezetére javaslatot kell kérni:

-          a Képviselő-testület tagjaitól,

-          a bizottságoktól,

-          a jegyzőtől,

-          a szakterületeiket érintően a polgármesteri hivatal előadóitól,

-          az intézményvezetőktől,

-          a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetőitől,

-          helyi önszerveződő közösségektől.


      (4) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.


      (5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

                 - az ülések helyét, időpontját és napirendjét,

                 - a napirendi pontok előadóit,

                 - a napirend tárgyalásához állandó jelleggel meghívottak megnevezését,

                 - a napirend tárgyalásához eseti jelleggel meghívottak megnevezését.


(6) A polgármester a munkaterv tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a Képviselő-testülettel mindazon              véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem vett figyelembe, és közli a mellőzés                    indokait is.


(7) A munkatervtől határozatot hoz, attól történő eltérésre csak a Képviselő-testület döntése  alapján van lehetőség.


       (8) A munkaterv – elfogadását követően - a község honlapján közzétételre kerül.


A képviselő-testület összehívása


9. §


(1)   A képviselőtestület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.


(2)   A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, polgármester és az                 alpolgármester tartós akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi és Gazdasági                Bizottság elnöke hívja össze.


(3)    A képviselőtestületet írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.


(4)   A képviselőtestület meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy         azt a meghívottak az ülésnap előtt 3 nappal megkapják.


(5)   A képviselőtestület meghívójának tartalmaznia kell:

             a) az ülés helyét és időpontját,

             b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,

             c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

       A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.


(6)   A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az                     összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a            képviselőtestület ülésének azonnali megtartását indokolja. Az írásbeli meghívó mellőzése esetén a képviselő-                testület összehívása telefonon történik.


(7)   A jegyző gondoskodik a képviselőtestületi ülések meghívójának - telefonos meghívás esetén a meghívás

      tartalmának - (annak kiküldésével illetve telefonos meghívással egy időben) Kunbaja község honlapján történő

      közzétételéről.

A meghívottak


10.§


(1)   A Képviselő-testület üléseinek állandó meghívottjai:

  - az önkormányzati képviselők,

  - tanácskozási joggal:

  - a jegyző,


(2)    A Képviselő-testület üléseire - tanácskozási joggal – eseti jelleggel meg kell hívni:

    - választókerület országgyűlési képviselőjét,

    - nemzetiségi önkormányzat elnökét,

    - a bizottságok nem képviselő tagjait.

    - a polgármester rendelkezése alapján, a bizottsági elnökök javaslatainak figyelembe vételével meghívandó

      személyeket,

    - a napirend szerinti illetékes intézmény vezetőjét,

           - az előterjesztő javaslata alapján azt a személyt, illetve annak a szervezetnek a vezetőjét, akinek jelenléte a

             napirend tárgyalásánál szükséges,

    - egyes napirendi pontok előadóit,

    - a KÖH előadóját, ha a napirendi pont érinti a szakterületét.


(3)  A helyi önszerveződő közösségek képviselői - tevékenységi körüket érintő előterjesztés tárgyalására – a

     képviselő-testület ülésére meghívásra kerülnek, amely ülésen a tevékenységi körüket érintő napirendi pont

     tárgyalása során tanácskozási jog illeti meg őket.


(4)  Azon helyi önszerveződő közösségek elnevezését, képviselőjének adatait és székhelyük címét, melyek

     képviselői (3) bekezdés szerint a Képviselő-testület ülésére meghívásra kerülnek, jelen rendelet 5 számú

     melléklete tartalmazza.

A rendkívüli ülés összehívása


11. §


(1)   A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

      Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának,    

      időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.


(2)   Az (1) bekezdésben illetve a 9.§ (6) bekezdésében meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a

      polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.


(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak

       összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné. 


Az ülések nyilvánossága


12. §


       (1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.


(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem

     zavarva.


(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás

    esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.


(4) A Képviselő-testületi ülésen a hallgatóság tagjainak tanácskozási joga nincs, kivéve, ha azt az ülés előtt legalább

    1 nappal írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt, a jog megvonása esetén tájékoztatja  

    a Képviselő-testületet döntésének tényéről és indokairól.


(5) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester          adja meg, legfeljebb 3 perc időtartamra.


(6) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.


(7) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt

     ülést tart.


(8)  A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján –

     minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.


(9)  Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.


A Képviselő-testület tanácskozási rendje


Az ülés vezetése


13. §


(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk

     esetén az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elnöke vezeti. Az ülések vezetőjének munkáját a jegyző segíti.


Határozatképesség


14. §


(1) A polgármester az ülés megnyitásakor és az ülés során folyamatosan – a jegyző közreműködésével – vizsgálja a

     Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

     A képviselő-testület akkor határozatképes, ha tagjai közül az ülésen – az önkormányzati képviselőknek több mint  

     a fele, azaz – 4 fő jelen van.


(2) Ha a Képviselő-testületi ülés határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség

     helyreállítására.


(3) Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést

     berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi

     pontokat tárgyalja.


A Napirend tárgyalása előtt


15.§

(1)  A jegyzőkönyv-hitelesítő személyére a polgármester tesz javaslatot. A hitelesítő csak képviselő-testületi tag

      lehet. Egy fő hitelesítőt lehet választani. A képviselő-testület a hitelesítő személyéről vita nélkül dönt. A hitelesítő

      feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásával történő hitelesítése.


(2)  A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. Az önkormányzati képviselő indokolt sürgős esetben, szóban

      indítványt tehet a 33.§ (1)-(3) bekezdésének megfelelően. A szóbeli indítvány napirendre tűzését a polgármester –

      az általa előterjesztett napirendi pontok tárgyalását követő napirendi pontként – a képviselő-testület elé terjeszti.         Az ülés napirendjét a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal fogadja el.


(3)   A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen


-          tájékoztatást ad a két ülés közötti tevékenységről,

-          beszámol: a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörbe hozott döntésekről,

           a kérdésekre, felszólalásokra adott válaszokról, ha nem került sor azonnali válaszadásra.


(4)  A polgármester (3) bekezdésbe foglalt tájékoztatását, beszámolóját követően az 4.§ (7) bekezdésében előírt

     további beszámolók hangzanak el, illetve a határozatok végrehajtásért a 27.§ 3) b), c), d) pontja szerint felelős      

     személyek beszámolnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.


A Napirend tárgyalása


16. §


(1)  A polgármester az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések felett külön külön vitát nyit, amelynek

     során:

   - az írásbeli előterjesztést az előadó szóban is megindokolhatja vagy kiegészítheti, ha az anyag leadása és az

     ülés időpontja között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik,

   - a bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági állásfoglalást,

     véleményt, beleértve a kisebbségi véleményt is,

   - a napirend előadójának a Képviselő-testület tagjai, és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést

     tehetnek fel, amelyre választ kell adni.


(2)  A vitában a szót a polgármester adja meg, és ő határozza meg a hozzászólások rendjét. Ha a polgármester a

     hozzászólást megtagadja, a képviselő vagy a tanácskozási joggal meghívott a Képviselő-testülettől kérheti a

     felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület a felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.


(3)   A vita során bármikor szót kérhet:

              a) az előterjesztő,

              b) bármely képviselő tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan és ügyrendi kérdésben,

              c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.


(4)  Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával –

      ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.


(5)   A vita során a képviselők hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy

      kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új

      változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.


(6)  Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita

      során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását

      felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.


(7)  A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak

      szövegszerűen, írásban legkésőbb a rendelet-alkotást, rendelet-módosítást napirendjére tűző ülést megelőző    

      napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.


(8)  A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita

      lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja. A polgármester az elhangzott módosító javaslatokat

      összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti és javaslatot a 18.§ - 22.§

      szerint szavazásra bocsátja.


(9)  A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A

      javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(10) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek

      vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja

      eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy

      alkalommal élhet.


 (11) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni, részére a szót meg kell adni.


A tanácskozás rendjének fenntartása


17. §


(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.


(2) A polgármester a rendfenntartás során:

- figyelmezteti a hozzászólókat, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem méltó módon nyilatkozik,

- rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.


A DÖNTÉSEK MEGHOZATALA


18. §


 (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”,

      „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.


        (2)  A szavazás nyílt vagy titkos.


        (3)  A Képviselő-testület név szerinti nyílt szavazással dönt az alábbi esetekben:

       a) ha a megválasztott képviselők 1/4-e kéri,

       b) kötvénykibocsátás, helyi adó jogcímének és mértékének megállapítása esetén,

       c) a Képviselő-testület feloszlatása kérdésében,

       d) az önkormányzati vagyon 2 millió forint feletti összeggel való megterhelésénél, elidegenítésénél,

              e) 2 millió forint feletti hitelfelvétel esetén,

              f) ha ezt törvény előírja.


        (4) Név szerinti nyílt szavazás rendelhető el, ha:

  a)      a polgármester indítványozza,

  b)      bármelyik önkormányzati képviselő kezdeményezi,

  c)      bizottság kéri.


       (5) A név szerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

19. §


(1)  A szavazás kézfelemeléssel történik, a polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével    

      megszámláltatja.


(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”,

     „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, a polgármester utolsóként szavaz. A szavazás eredményét a jegyző

     összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a

     Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


(3)   A Képviselő-testület titkos szavazással dönt:

a)    Az Mötv 46.§ (2) bekezdésbe foglalt ügyekben, ha a titkos szavazást a megválasztott képviselők 1/4-e kéri,

      ez esetben a titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület a 21.§ (2) bekezdés g) pontja szerinti dönt,

b)    ha jogszabály titkos szavazást ír elő. 


(4)  A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.  A titkos szavazás lebonyolításával

      kapcsolatos teendőket, mint szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottsága

      látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester

      javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.


(5)  A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

      A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.


(6)  A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

-          a szavazás helyét, idejét,

-          a szavazás kezdetének, végének időpontját,

-          a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

-          a szavazás tárgyát,

-          a szavazás során felmerült körülményeket,

-          a szavazás kapcsán tett megállapításokat (érvényes, érvénytelen szavazás),

-          a szavazás eredményét.

-          a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírását.

20. §


(1) Az javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat

     szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.


(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A

    javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az

    eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha a Képviselő-testület a vitában elhangzott

    módosító és kiegészítő javaslatokat elfogadta, és a javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel

    megfogalmazást nyertek.


(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja

    szavazásra.


(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület által elfogadott

     módosításokat, kiegészítéseket is tartalmazó egészéről.


(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja. 

21. §


(1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen

    szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).


(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) a

     Mötv. 50-§-ban szabályozott esetekben valamint, minősített többség szükséges:

a)      valamennyi pénzügyi gazdálkodási ügyben

b)      hitelfelvétel ügyében,

c)      önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés esetén,

d)      Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

e)      helyi népszavazás kiírásához,

f)       alapítvány létesítéséhez,

g)      titkos szavazás elrendeléséhez,

h)      Kitüntető cím adományozásához,

i)        belföldi önkormányzatokkal való együttműködési megállapodáshoz,

j)       gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, illetve a gazdasági társaságba belépés és kilépés 

         kérdéskörében hozott döntéshez.


(3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az

     elfogadásához szükséges szavazatot – a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen”      

     szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást

     egy esetben meg kell ismételni.  

22. §


(1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene

     szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.


(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell

     ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása          előtt kerülhet sor.


VI. fejezet


A Képviselő-testület döntései


23. §


(1) A Képviselő-testület döntései:

     - önkormányzati rendelet

     - Képviselő-testületi határozat.

24.§


A RENDELET


(1)   A rendelet-tervezetet és annak indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) a KÖH készíti elő. Megbízható

      azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett állandó bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő         is. A KÖH akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet állandó bizottság, ideiglenes bizottság         vagy külső szakértő készíti el. A megbízásról – ha a tervezetet nem a KÖH készíti el – a Képviselő-testület vagy

      a polgármester dönthet.


(2)  A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a KÖH

     folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása

     mellett – a polgármester határozza meg.


(3)  A tervezetet – a jegyző törvényességi véleményével együtt – véleményezés és állásfoglalás kiadása céljából

     valamennyi tárgykör szerint érintett bizottság, valamint a Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni.


(4)  A (9) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek

     keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban:

     véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat

     honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.


(5)  Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik,

     vagy név nélküli.


(6)  A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és

     hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelet-                tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.


(7) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a  

     véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett    

     adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.


(8)  A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése

     érdekében a KÖH lakossági fórumot szervezhet.


(9)   Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a közszolgálati

    jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint

c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

25. §


(1)  A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület bizottsága, vagy a jegyző terjeszti a

     Képviselő-testület elé.


(2)  A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a

     Képviselő-testületet az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben fel nem vett kisebbségi

     javaslatokról - utalva a mellőzés indokaira is.

26. §


(1)   A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi

     szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII. 31.) KIM rendelet

     (továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.


(2)  A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a KÖH hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel

     valósul meg.


(3)  A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.


(4)  A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és

     intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.


(5) Az elfogadott és kihirdetett rendeletet a Kunbaja község hivatalos honlapján közzé kell tenni


27. §


A Képviselő-testület határozatai


(1)   A határozatokat a KIM rendelet 13. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.


(2)   A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.


(3)   A végrehajtásért felelősek lehetnek:

    a)      a polgármester,

    b)      az alpolgármester,

    c)      a bizottság elnöke,

    d)      a jegyző.


(4) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek,

     valamint a végrehajtás és az érintettek részére történő megküldés végett a KÖH-nek. A határozatokról a jegyző

     nyilvántartást vezet.


(5)  A Képviselő-testület által elfogadott határozat közzététele a KÖH hivatalos hirdetőtáblájára történő

     kifüggesztéssel valósul meg.


(6)   Az elfogadott és közzétett határozatot Kunbaja község hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.


(7)  A (3) bekezdésben jelölt személyek a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a 30.§ szerinti formában a

     15.§ (4) bekezdése szerint beszámolnak a képviselő-testületnek.


VII. fejezet


A Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve


28. §


     (1) A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.


     (2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, jegyzet alapján.


     (3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl

          - egy fő jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.


     (4) A jegyzőkönyv mellékletei:

          - a képviselő-testületi ülésre szóló meghívó,

          - jelenléti ív,

          - előterjesztések,

          - önkormányzati rendeletek,  Képviselő-testületi határozatok hiteles szövege,

          - titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

          - név szerinti szavazásról készült dokumentumok,

          - a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzés.


(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A Képviselő-

    testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok tárgyalása előtt

    elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A szó szerinti jegyzőkönyv    

    elkészítéséért a jegyző a felelős.


(6) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről

     – ha az érintett kéri – az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság dönt.


(7) A jegyzőkönyvből a jegyző határozati kivonatot(okat) készít, amelyet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon

     belül megküld:

     a) a polgármesternek,

     b) a végrehajtásban érdekelteknek, ill. a végrehajtásért felelősöknek.

     c) a KÖH ügyben érintett előadójának.


(8) A képviselő-testületi ülést követő 10 napon belül a jegyző köteles az aláírásával ellátott jegyzőkönyvet a

    polgármester részére átadni és egyidejűleg a 16.§ (1) bekezdése szerint választott jegyzőkönyv-hitelesítő    

    képviselőkkel egyeztetni a jegyzőkönyv hitelesítés időpontját. A jegyző az ülést követő 15 napon belül a

    jegyzőkönyvet és mellékleteit a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően felterjeszti az illetékes

    Kormányhivatalhoz.


(9) A lakosság – a zárt ülés kivételével – betekinthet a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe, amelyek

    községi önkormányzat honlapján – aláírásokat követően – közzétételre kerülnek.


VIII. fejezet


A képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok


A képviselő-testületi anyagok általános szabályai


29. §


        (1) A képviselőtestület elé kerülhetnek:

    a)   előterjesztés,

    b)   beszámoló,

    c)   tájékoztató,

    d)  képviselői indítvány,


 (2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat – a 33.§ (6) bekezdésében meghatározott szóbeli indítvány kivételével -

     előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére. A jegyző a benyújtott anyagok alapján – az d) pont

     kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének

     elkészítéséről. Az anyagok benyújtásakor – az d) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának

     kiküldésére vonatkozó elírásokra.



AZ ELŐTERJESZTÉS


30.§


(1)  Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselőtestület

     bizottsága, az önkormányzati képviselő és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek

     jogosultak.


(2)  Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.


(3)  A képviselőtestület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

 a) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi képviselőtestületi ülés napirendjén való

    megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,

      b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,

      c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,

 d) mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést

     igényel,

      e) mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely a döntést indokolja,

    f) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak, az egyeztetésben résztvevő

       személyek és szervezetek, a felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek, valamint a döntésre    

       vonatkozó javaslatból mellőzött kisebbségi vélemények bemutatása,

   g) azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása, amelyeknek törvény alapján véleményezési,

       egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges,

   h) a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető

       eredmények konkrét megjelölése,

      i) a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g) pont szerinti

         személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,

      j) az előterjesztés megállapításaira – logikailag és tartalmilag – épülő döntési javaslat,

        amely

         ja) egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza  

             a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

    jb) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon

       kívül helyezéséről, módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról,

k) önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata, és arra való

    utalás, hogy az eljárás iratanyaga a KÖH-ben tekinthető meg.


(4)  A képviselőtestület elé kerülő előterjesztésnek az előterjesztő aláírását tartalmaznia kell,


(5)  Az rendelet alkotására irányuló előterjesztést (tervezetet) a tárgya szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező

     bizottság és az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság előzetesen véleményezi, arról állásfoglalást fogad el a 24.§ (3)

     bekezdésben foglaltaknak megfelelően.


(6)  A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító  

     javaslatot csak az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság állásfoglalásával lehet benyújtani.


(7)  Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének

     csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt

     megoldást is.


(8)  A képviselőtestület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra

     beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik. Személyi jellegű döntés esetén, ha az érintett nem

     kérte a személyét érintő ügy zárt ülésen történő tárgyalását, a további – nem állandó - meghívottak a KÖH-nél

     tekinthetnek be a pályamunkákba.


(9)  A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.


A BESZÁMOLÓ


31. §


      (1) A beszámoló:

      a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

      b) a képviselőtestület valamely határozatának végrehajtásáról,

      c) a képviselőtestület és szervei tevékenységéről készíthető.


(2) A beszámoló benyújtására a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak valamint az önkormányzati intézmények

    vezetői, a 4.§ (4) bekezdése szerinti társulások képviselői jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján

    beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.


       (3) A beszámoló elfogadásáról a képviselőtestület határozatot hoz.


A TÁJÉKOZTATÓ


32. §


(1) A tájékoztató olyan információk képviselőtestület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések

     meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek,

     nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.


       (2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:

          a) a jogszabályok ismertetését,

          b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,

          c) a képviselőtestület és szervei működésére jellemző adatokat,

          d) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,

            ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.


(3) Tájékoztató benyújtására a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak valamint az önkormányzati intézmények

     vezetői jogosultak.


(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselőtestület vita és felszólalás nélkül dönt.

     Amennyiben a képviselőtestület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be

     kell terjeszteni.

INDÍTVÁNY


33. §


(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak

     tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.


(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselőtestület ülését megelőző    

     napon.


          (3)  A képviselői indítvány vonatkozhat:

      a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

      b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.


(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselőtestület az indítványban javasolt döntésről annak

     elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.


(5)  A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely

     képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselőtestület vita és felszólalás

     nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselőtestület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a

     jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.


(6) Az (1) és (3) bekezdésnek megfelelő Indítvány a 15.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint a Képviselő-testület ülésén

     szóban is előterjeszthető. Indítvány szóbeli előterjesztése esetén a döntési javaslatot az indítványozó, a jegyző

     közreműködésével az ülésen írásba foglalja, ezt követően kerül sor a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés szerinti

     döntésre.


INDÍTVÁNY


33. §


(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak

     tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.


(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselőtestület ülését megelőző

    napon.


          (3)  A képviselői indítvány vonatkozhat:

      a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

      b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.


(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselőtestület az indítványban javasolt döntésről annak

     elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.


   (5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely

       képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselőtestület vita és

       felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselőtestület a döntés előkészítésére a polgármestert, az

       alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.


   (6) Az (1) és (3) bekezdésnek megfelelő Indítvány a 15.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint a Képviselő-testület

        ülésén  szóban is előterjeszthető. Indítvány szóbeli előterjesztése esetén a döntési javaslatot az indítványozó, a

        jegyző közreműködésével az ülésen írásba foglalja, ezt követően kerül sor a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés

        szerinti döntésre.


35.§


Személyes érintettség


(1)  A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a

     napirendi pont tárgyalása kezdetén köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési      képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési    

     képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.


(2)  A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté

     válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása

     a Képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottsága hatáskörébe tartozik.


(3)  A Ügyrendi és Gazdasági Bizottság személyes érintettségi ügyben folytatott eljárása során biztosítja az érintett

     képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.


(4)  A Ügyrendi és Gazdasági Bizottság  személyes érintettségi eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a

     Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen

     érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben-hatályban tartásáról.


(5)  A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának Ügyrendi és Gazdasági

     Bizottság általi megállapítása esetén a Képviselő-testület külön határozattal az érintett képviselő vonatkozásában

     megállapítja személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának tényét és a

     kötelezettség szegő képviselő egyhavi képviselői tiszteletdíját megvonja. Ismételt kötelezettség szegés esetén a

     megvonás – a leírt eljárás során – újra megállapítható.


(6)  A polgármester és az alpolgármester esetében lefolytatása kerülő személyes érintettségi eljárásan a (2)-(5)

     bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltéréssel:

a)      az (5). bekezdésbe foglalt egyhavi képviselői tiszteletdíj megvonás a polgármester esetében a havi

         polgármesteri illetményből egyhavi képviselői tiszteletdíjnak megfelelő összeg megvonását jelenti.

b)      az (5). bekezdésbe foglalt egyhavi képviselői tiszteletdíj megvonás az alpolgármester esetében a havi

         alpolgármesteri tiszteletdíjból egyhavi képviselői tiszteletdíjnak megfelelő összeg megvonását jelenti.

36.§


Összeférhetetlenségi eljárás


(1)  Az önkormányzati képviselőre, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 36.§

     és 40.§-ba foglalt összeférhetetlenségi előírások alkalmazandók.


(2)  Az önkormányzati képviselő az Mötv. 37. §-ban foglalt kötelezettsége teljesítése során szükségessé váló, a

     törvényben előírt módon kiállított nyilatkozatát a képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottságnak adja át.


(3)  A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Ügyrendi és

     Gazdasági Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A Ügyrendi és Gazdasági Bizottság a vizsgálat eredményét –

     törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti. a képviselő-testület az

     Mötv. 37.§ (2) bekezdése szerint eljárva határozatot hoz az összeférhetetlenségi ügyben.



37.§


Méltatlanság


(1)  Az önkormányzati képviselőre, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 38. §-

     ba foglalt méltatlanságra vonatkozó előírások alkalmazandók.


(2)  A méltatlansági eljárásra az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően

     alkalmazni.

38.§


Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás


(1)  Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. §-ba foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.


(2)  A vagyonnyilatkozatot Ügyrendi és Gazdasági Bizottság tartja nyilván, őrzi, ellenőrzi és jár el az Mötv. 39.§ (3)

     bekezdése szerint. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságára az Mötv.39.§ (3) bekezdésében foglaltak

     alkalmazandóak.


(3)  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Gazdasági Bizottságnál bárki kezdeményezheti,

     amely eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.


(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Mötv. 39.§ (5) bekezdésébe foglaltakat kell megfelelően  

    alkalmazni.



X. fejezet


A Képviselő-testület bizottságai


39.§


(1)  A Képviselő-testület döntés kezdeményező, előkészítő, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel

     bizottságokat hozhat létre.


       (2)  A Képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó és ideiglenes bizottságok.


(3)  A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint a felét a önkormányzati képviselők közül kell megválasztani.


(4)  A nem önkormányzati képviselő tag (továbbiakban: külsős tag) jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein

     megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.


(5) A bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza,


Állandó bizottságok


40. §


(1)  A Képviselő-testület – feladatainak eredményesebb ellátása érdekében – az alábbi állandó bizottságokat hozza

     létre:

          - Ügyrendi és Gazdasági Bizottság,

          - Humánszolgáltatási Bizottság.

          - Mezőgazdasági és Vállalkozói Bizottság

     A Képviselő-testület az állandó Bizottságok létszámát 3 (három) főben határozza meg.


       (2)  Az állandó bizottságok jogai:

         - döntések a hatáskörükbe utalt ügyekben,

       - a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése során megvitatják és állást foglalnak a feladatkörükbe tartozó

         ügyekben, beleértve a Képviselő-testület határozati javaslatainak a véleményezését is,

         - előkészítik a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

       - közreműködnek a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében, a rendelet

         tervezeteket véleményezik illetve azokkal kapcsolatban állásfoglalást adnak ki,

       - ellenőrzik a KÖH a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját,

       - javaslatot tesznek a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét   érintő személyi      

         kérdésekben.


(3)  A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet.


(4)  A bizottság tagjait polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület választja meg..



Ideiglenes bizottságok


41. §

 

       (1)  A Képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.


(2)  Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság

      megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart. Összetételére és           működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

A bizottságok szervezete és működése


42. §


(1)  Egy önkormányzati képviselő legfeljebb három állandó bizottságnak lehet tagja, elnök azonban csak egy

     bizottságban lehet. Az állandó bizottsági tagság nem érinti az ideiglenes bizottsági tagságot.


(2)  A bizottság ülését a bizottsági elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a

     képviselő-testületi bizottsági tag látja el.


(3)   A bizottság elnöke a bizottsági ülést köteles összehívni:

-          a polgármester indítványára az Mötv. 61.§ (1) bekezdése szerinti határidőben,


(4)  A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és

     határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített

     jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. 60. §-ban foglaltakat valamint jelen rendelet képviselő-testületre vonatkozó

     szabályit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a

     jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet

     megküldeni az illetékes kormányhivatalnak.


(5)  A bizottságok belső működésük további szabályait – az Mötv. és jelen SZMSZ keretei között – saját maguk

     állapíthatják meg.


(6)  A képviselő-testület a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak, külön  rendeletben meghatározott tiszteletdíjat

     állapít meg.

43. §


A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok


(1)  A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 40.§-ban és jelen rendeletben előírt

     rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.


XI. fejezet


Az önkormányzat tisztségviselői


A polgármester


44. §


       (1)  Kunbaja Község polgármestere megbízatását főállásban látja el.


(2) A polgármester az Mötv.71.§-ban meghatározottak szerint külön képviselő-testületi határozatban megállapított

    illetményre és költségtérítésre jogosult.


(3) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi és

    Gazdasági Bizottság elnöke helyettesíti.


       (4) A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.


(5) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, és

     működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.


(6) A polgármester Mötv. 65.§- 67.§-ban megfogalmazott feladatain túl, főbb feladatai különösen:

     - a település fejlődésének elősegítése,

     - az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,

     - demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

     - a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szerzése,

     - a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés

     kialakítása.


       (7)  A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:

    - a testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

    - a képviselők munkájának segítése,

    - testület döntéseinek előkészítése, végrehajtása, illetve végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.


      (8) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

 - felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti

   az önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz,

   - indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását.

45.§


        A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az Mötv.72.§-ba valamint jelen rendeletbe foglalt önkormányzati

        képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat.


Az alpolgármester


46. §


(1)  A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester

     helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.


(2)  Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek.

     Részt vesz

      - a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervekkel, továbbá a lakossággal való

        kapcsolattartásban;

             - segíti a bizottságok és képviselők munkáját.


(3)  Az alpolgármester társadalmi megbízásban látja el feladatát.


(4)  Az alpolgármester az Mötv. 80.§-a alapján külön képviselő-testületi határozatban megállapított tiszteletdíjra és

     költségtérítésre jogosult.


(5)  Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.


A jegyző


47. §


(1) Az Mötv. 82.§-83.§-a szerinti pályázat és eljárás alapján – a jogszabályban megállapított képesítési

    követelményeknek megfelelő jegyző kerül kinevezésre. A kinevezés határozatlan időre szól.


(2) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdéseiben illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatokat,

    amelynek során jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük,

    működésük jogszabálysértő.


(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat

    hónap időtartamban – a jegyzőre vonatkozó képesítési szabályoknak megfelelő a KÖH-nél foglalkoztatott

    közszolgálati tisztviselő látja el a jegyző feladatait.



XII. fejezet


A Közös Önkormányzati Hivatal


48. §


(1) A Képviselő-testület Tataháza Község Önkormányzatának képviselő-testületével kötött külön megállapodás szerint

     az Mötv. 85.§-ban foglaltak szerint közös önkormányzati hivatalt hoz létre – Kunbajai Közös Önkormányzati

     Hivatal elnevezéssel – Mötv. 84.§ (1) bekezdésébe foglalt feladatok ellátására.


       (2) A Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal önálló költségvetési szerv.


(3) A jegyző ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.



XIII. Fejezet


A Társulások


49.§.


(1)  A képviselő-testület és más helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy

     több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és      

     hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre

     figyelemmel az Mötv. 89.§-92.§-ban foglaltakra.


(2)  Az önkormányzat társulásainak felsorolását, mint az önkormányzat szerveit jelen rendelet 7. számú melléklete

     tartalmazza a társulások megnevezésével.




XIV. fejezet


A Nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos szabályok


A Nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása


50. §


(1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése

    érdekében együttműködik a Kunbajai Német Önkormányzattal.


(2) Az önkormányzat a Kunbajai Német Önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott

    egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek

    szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére

          a) a helyiséghasználatot, és

          b) a KÖH közreműködésével

              ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint

              bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi

                   és tárgyi feltételeket.


 Együttműködés a Nemzetiségi önkormányzattal


51.§


 (1) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a

     KÖH köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.


(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek

     intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről

     tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.


       (3) A polgármester a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (2) bekezdés szerinti  

           kezdeményezéssel kapcsolatos Képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan

           időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a

           továbbiakban: Njtv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.


XV. Fejezet


Lakossággal való kapcsolati formák


Közmeghallgatás


52. §


(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.


         (2)   A Képviselő-testület döntése előtt közmeghallgatást kell tartani:

      - a település általános rendezési tervének jóváhagyásakor,

      - a jelentősebb fejlesztésekhez kapcsolódóan,

      - jogszabályok által kötelezően előírt esetekben.


         (3)   Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha :

      - a Képviselő-testület előzetesen úgy döntött,

      - a települési képviselők fele indítványozza,

   - a településen a választásra jogosultak 15%-a az ügy tárgyának megjelölésével írásban   kéri.


(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről – legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt - hirdetéssel és

     plakátok útján, községi honlapon történő közzététellel a lakosságot tájékoztatni kell.


(5) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek,

     önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az

     alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5

     percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.


       (6)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti.


(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre Képviselő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre vonatkozó

     előírások megfelelően alkalmazandóak. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni

     kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a

     polgármesternek, a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ

     írásban meg kell adniuk a kérdés feltevőjének. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen

     tájékoztatást kell adni.


Falugyűlés


53. §


(1)   A képviselőtestület, a polgármester közreműködésével évente egy alkalommal összehívja a Falugyűlést


(2)   A Falugyűlés előkészítésével, szervezésével és vezetésével kapcsolatos feladatokat polgármester végzi el.


(3)   A Falugyűlésre kerülő napirendet a képviselőtestület állapítja meg és az előterjesztéseket véleményezi.


(4)   A Falugyűlésen elhangzott javaslatok nyomán tett intézkedésekről – a helyben szokásos módon hirdetőtábla

      útján, községi honlapon történő közzététel útján – a lakosságot tájékoztatni kell. 

Együttműködés a lakosság önszerveződő közösségeivel


54. §


(1)  Kunbaja Község Önkormányzat Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel    

     tevékenységük, feladataik körében.

     Az együttműködés célja és rendeltetése:

-          tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

-          a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek

           véleményeztetése,

-          a lakossági közügyek intézésébe való bevonás.


(2)  A helyi önszerveződő közösségek képviselői a 10.§ (3) bekezdése szerint meghívottként, tanácskozási joggal

     vesznek részt a képviselő-testület ülésein.


(3)  A lakosság egészét vagy nagyobb csoportját érintő helyi közügyekben a döntés előkészítése során a tervezett

     intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az

     érdekegyeztetésről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.


(4)  A Képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig –anyagilag is támogathatja a helyi

     társadalmi szervezetek tevékenységét.


(5)  A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek az

    önkormányzat időszakos újságjában, és az internetes honlapon való megjelentetése.


XVI. fejezet


Záró rendelkezések


55. §


(1)   Ez a rendelet 2014. november 13. napján 1445 órakor lép hatályba


(2)   Hatályát veszti:

              1. a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(III.30.) önkormányzati

                  rendelet

              2. a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(III.30.) önkormányzati

                  rendeletet módosító 5/2012.(IV.25.) önkormányzati rendelet

              3. a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(III.30.) önkormányzati      

                  rendeletet módosító 13/2013.(I.4.) önkormányzati rendelet


        Kunbaja, 2014. november 13.



Franzné Lakner Éva                                                      Szöllősi Csaba

polgármester                                                                   jegyző


       Záradék:


        A rendelet kihirdetése a mai napon a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel

        megtörtént.


        Kunbaja, 2014. november 13.


                                                                                                        Szöllősi Csaba

                                                                                                                 jegyző