Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2004. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a rászoruló lakossági kibocsátók részére adható kedvezményekről
Hatályos: 2004. 07. 01- 2004. 08. 26Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2004. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a rászoruló lakossági kibocsátók részére adható kedvezményekről
A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1), a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: tv.) 21.§ (2) valamint 26.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a rászoruló lakossági kibocsátók részére adható kedvezményekről az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése érdekében elősegítse a környezetbe történő anyagkibocsátás csökkentését, a leghatékonyabb megoldások alkalmazását.
A rendelet területi hatálya
2. § E rendelet hatálya Szarvas Város Önkormányzat közigazgatási területén a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornával ellátott területre terjed ki.
A rendelet alkalmazási köre
3. § (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni a kibocsátó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatásával, díjfizetésével, valamint a talajterhelési díjkedvezmények megállapításával kapcsolatos eljárások során.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) kibocsátó: Az 1995. évi LIII. tv. 2. § (2) bekezdésére és fenti tv. 2. §-ára figyelemmel mi9nden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz;
b) műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva lehetővé teszi a rácsatlakozást;
c) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére- tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és – tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizeken történő ártalommentes elhelyezését (174/2003.(X.28.) Korm.rendelet 2. § ba) pontja)
d) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó; (174/2003.(X.28.) Korm.rendelet 2. § bb) pontja)
e) vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és a lakásbérlet.tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki (amely) az ingatlan- nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
f) Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a földhivatal széljegyezte – a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetében a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadóak.
g) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2004. évi XXVI törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint
h) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek,
i) egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik,
j) építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül
Díjfizetésre kötelezett
4. § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség alanya az a kibocsátó, aki az év első napján olyan építmény tulajdonosa, amely műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nincs rákötve, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában válnak a díjfizetés alanyaivá. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, akkor a vagyoni értékű jog jogosultja a díjfizetésre kötelezett. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja a továbbiakban: tulajdonos).
(2) Több tulajdonos esetén az általuk írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(3) Társasház esetében a tulajdonosok önálló alanyok, a közös használatú helyiségek után pedig a díjfizető az említett közösség.
(4) A tv. 13. § (2) bekezdés rendelkezése szerint nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.
A díjfizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése
5. § (1) A díjfizetési kötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását, valamint az építmény vársárlását követő hónap első napján keletkezik.
(2) A díjfizetési kötelezettség megszűnik az építmény megszűnése, illetve eladása hónapjának utolsó napján.
A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás
6. § (1) A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségét évente – a tárgyévet követő áv március 31. napjáig – Szarvas Város Önkormányzata Jegyzőjének, mint önkormányzati adóhatóságnak (továbbiakban: Jegyző) köteles bejelenteni a helyi adóhatósági formanyomtatványon.
(2) A víz- és csatornamű üzemeltetője a Jegyző részére a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatokat szolgáltat:
a) tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel,
b) a kibocsátók körének változásáról a negyedévet követő hónap 15. napjáig.
(3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság.
(4) Díjfizetésre kötelezett adatainak megváltozását, továbbá díjfizetési kötelezettségének megszűnését a változást követő hónap 15 napjáig az adóhatóságnak köteles bejelenteni.
(5) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző nyilvántartást vezet.
A talajterhelési díj mértéke
7. § (1) A tv. 12. §-a szerint a talajterhelési díj mértékét (TTD) a talajterhelési díj (2) bekezdésében meghatározott alapja, a talajterhelési díj egységdíja, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.(TTD=AxExTxV)
(2) Ahol:
a) a talajterhelési díj alapja (a): a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel;
b) a talajterhelési díj egységdíjának mértéke €: 120 Ft/m2
c) területérzékenységi szorzó (T): 1,0;
d) veszélyeztetési szorzó (V): 1,0
(3) A tv. 14. §-a értelmében a talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
(4) A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló többször módosított 23/2001.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése értelmében a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. (5540. szarvas, Ipartelep u. 2.)
8. § (1) A talajterhelési díjat a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél vezetett 10402142-21423475-03920000 számú Talajterhelési díj számla javára kell teljesíteni.
(2) A talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi, felhasználására a törvényi előírások az irányadók.
9. § A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Talajterhelési díjkedvezmények
10. § (1) A kibocsátót 50 %-os díjkedvezmény illeti meg, ha
a) a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum);
b) egyedülálló és havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át;
c) a kibocsátó 70 év feletti és egyedülálló.
(2) A díjkedvezmény igénybe vételét a kibocsátó az éves díjfizetési kötelezettségről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg közli.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
11. § (1) A kibocsátó 2004. évi díjelőleg fizetési kötelezettségéről 2004. augusztus 31. napjáig tesz bevallást.
(2) A szolgáltató 2004. július 31. napjáig adatot szolgáltat a kibocsátók 2003. évi vízfogyasztásáról, amit korrigál a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel.
(3) A tv. 27. § (1) bekezdése értelmében a talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2004. évben a tv. alapján megállapított talajterhelési díj 20 %-át, 2005. évben 40 %-át, 2006. évben 50 %-át, 2007. évben 75 %-át, 2008. évben 90 %-át, 2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni.
12. § E rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.