DOBOZ NAGYKÖZSÉG

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

A 11/2008 (III. 28.) sz. Önkormányzati rendelettel hatályba léptetve

Doboz, 2008. április 1.

Doboz Nagyközség Önkormányzata

Képviselő-testületének 11/2008 (III. 28.) sz. rendeletével módosított 25/2007 (XII. 14.) sz. rendelete

Doboz nagyközség helyi építési szabályzatáról

Doboz nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Az előírások hatálya

1. §

1. A rendelet hatálya Doboz eljes közigazgatási területére kiterjed.
2. Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni

• az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai,
• az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint
• a jelen rendelet és ennek mellékletét képező szabályozási tervlapok

(SZA-2/1-17) szerint szabad.

1. A HÉSZ-ben hivatkozott magasabb rendű jogszabályok függelékben szerepelnek.

Szabályozási elemek

2. §

1. A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

Ezek az elemek a következők:

• közigazgatási határ,
• szabályozási vonalak,
• övezet határ,
• az egyes övezeteken belüli szabályozási előírások

Általános érvényű előírások

3. §

1. Beépítésre szánt területen az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás és a közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.
2. Utak alatti közművek létesítése az út szilárd burkolatú kiépítését meg kell előzze
3. A tartalék lakóterületek mezőgazdasági művelésből való kivonása csak a terület felhasználás aktualitása esetén lehetséges. Addig a jelenlegi művelési ág szerint kell használni.

A település területének felhasználása

4. §

1. Az 1. § (1) bekezdés szerinti közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.
2. Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

• lakóterületek,
• vegyes területek,
• gazdasági területek,
• üdülő területek,
• különleges területek.

1. A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege szerint:

• közlekedési és közmű területek,
• zöldterületek,
• erdőterületek,
• mezőgazdasági területek,
• vízgazdálkodási területek.
  

Beépítésre szánt területek előírásai

5. §

1. A beépített és beépítésre szánt területek határát az SZA-1/1, SZA-1/2; SZA-2/1, SZA -2/2 tervek tüntetik fel.
2. Beépítésre szánt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (utcaszélesítés, elő-közművesítés) el kell végezni.
3. Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig az övezetre előírt közművesítettség biztosítandó.
4. Beépítésre szánt területeken a csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell. A belvíz által veszélyeztetett területeken építési engedély csak akkor adható ki, ha a területen a belvíz elvezetésének a kiépítése megoldott, vagy akkor, ha az építési engedélydokumentáció olyan műszaki megoldásokat tartalmaz, amelyekkel az építményben a belvízkárok kialakulása megelőzhető.
5. Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl. lakóterületen lévő intézmény vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).
6. 
   
7. Beépítésre szánt területen, ahol az állattartási rendelet megengedi az állattartást a a fő rendeltetésű épület a telek 25,00 m mélységéig építhető be. Az állattartó épület a telek homlokvonalától 30,00 m távolságra építhető. Ahol ezt a szabályt a telek geometriai adottságai miatt nem lehet alkalmazni ott az állattartó épület elhelyezését az építési hatóság az érintett szakhatóságok bevonásávalegyedileg határozza meg.

Építési övezetek

6. §

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi építési övezeteket jelöli ki:

• lakóterületek:

a.)a.     Lk  – kisvárosias,

a.)b.     Lf   – falusias,

a.)c.     Lke – kertvárosias

• vegyes terület:

b.)a.     Vt – településközpont vegyes terület,

• gazdasági területek:

c.)a.     Gksz – gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató terület,

c.)b.     Gip – gazdasági-ipari terület,

c.)c.     Gm – mezőgazdasági területen lévő majorok, telepek, termékfeldolgozók területe,

• üdülőterületek:

d.)a.     Ü₁ – üdülőházas terület

d.)b.    Ü₂ – hétvégi házas terület

• különleges területek:

e.)a.     Kt   – temető területe,

e.)b.     Ks   – sportterület,

e.)g.     Ksz  – szabadidős és rekreációs terület

e.)f.     Kk   – kommunális telep

1. Meglévő épület funkcióváltása esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az OTÉK előírásait be kell tartani.
2. Az övezetekben, illetve területeken szennyvizet csak szennyvízcsatornába, annak kiépítéséig vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni.
3. Az övezetekben kivételesen elhelyezhető építmények építési engedélyezése csak elvi építési engedélyezés alapján történet. A beépítés feltételei az övezetre elírt szabályoktól nem térhetnek el..
4. Állattartó épületet csak az állattartást szabályzó önkormányzati rendeletben meghatározott helyeken, és nagyságrendben lehet építeni.²⁶
5. Lakóterületen az egyébként megépíthető lakásszám az építési telken csak akkor helyezhető el, ha az egy lakásra jutó telek területe eléri a:

• Kisvárosias lakóterületen a 300 m² -t
• Kertvárosias lakóterületen a 350 m²-t
• Falusias lakóterületen a 400 m²-t

1. Az országos védettség alatt álló építészeti értékvédelmi területen, és az utcakép védelem alatt álló utcaszakaszokon az övezeti előírásokban megengedett tetőhajlásszög nem alkalmazható. E területeken legalább 40^o-os hajlásszögű tető építhető a környezet építészeti összhangjának megteremtésével.

Lk jelű építési övezetek előírásai

7. §

Az Lk jelű kisvárosias lakóövezet területén a kialakult kisvárosias beépítés figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK 12. § (2)-, kivételesen a (3) bekezdéseiben felsorolt építmények helyezhetők el. Állattartó épület csak a saját szükségletet meg nem haladó mértékű egyedszám figyelembe vételével építhető. ²⁶

• Beépítési mód: oldalhatáron álló.
• Beépítés mértéke max. 40 %.
• Építmények legnagyobb magassága 6,5 m lehet.
• A szintterületsűrűség 1,00
• A telek területének min. 30 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
• A telek minimális területe: 600 m²
• Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
• A telekmélység min. 25,00 m.
• Oldalkert mérete legalább 6,00 m.
• Hátsókert min. 6,00 m.
• A telken nem lakóépület célú kiszolgáló épület építménymagassága

max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.

• Az épületeken 30-45^o-os, hajlásszögű utcával párhuzamos, vagy merőleges gerincű magastető építhető a szomszédos épületekhez igazodóan.
• Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).

Lke jelű építési övezetek előírásai

8. §

Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, kertes családi házak, valamint az OTÉK 13. § (2)-, kivételesen a (3) bekezdéseiben felsorolt építmények helyezhetők el. Állattartó épület csak a saját szükségletet meg nem haladó mértékű egyedszám figyelembe vételével építhető. ²⁶

Beépítési mód: oldalhatáron álló.

• Beépítés mértéke max. 30 %.
• Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
• A szintterület sűrűség 0,5
• A telek területének min. 50 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
• A telek minimális területe: 700 m²
• Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
• A telekmélység min. 30,00 m.
• Előkert mérete 5,00 m.
• Oldalkert mérete legalább 6,00 m.
• Hátsókert min. 6,00 m.
• A telken nem lakóépület célú kiszolgáló melléképület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.
• Az épületeken 30-45^o-os hajlásszögű magastető építhető.
• Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).

Lf jelű építési övezetek előírásai

9. §

Az Lf jelű falusias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el. Állattartó épület a helyi állattartási rendelet²⁶ előírásait figyelembe véve korlátlanul építhető.

• Beépítési mód: oldalhatáron álló.
• Beépítés mértéke max. 30 %.
• Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
• A szintterület sűrűség 0,5.
• A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
• A telek minimális területe: 800 m²
• Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
• A telekmélység min. 40,00 m.
• Oldalkert mérete legalább 6,00 m.
• Hátsókert min. 6,00 m.
• A telken nem lakóépület célú kiszolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.
• Az épületeken legalább 30-45^o-os hajlásszögű magastető építhető,
• Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).

Vt jelű építési övezet előírásai

10. §

A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató-kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

• Beépítési mód a kialakult állapot szerint. Az adott telek beépítésének speciális feltételeit elvi engedélyezés során kell megállapítani a b)-n) pontokban előírt szabályok figyelembe vételével. (beépítési mód jele: E)
• Beépítés mértéke max. 50 %.
• Az építmények magassága legfeljebb 7,50 m lehet, kivéve a templomok vagy emlékművek létesítését. Ezek esetében az építménymagasságot elvi engedélyezés során kell megállapítani.
• A szintterület sűrűség 1,2.
• A telek területének min. 30 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
• A telek minimális területe: 800 m²
• Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
• A telekmélység min. 25,00 m.
• Oldalkert mérete az előírt telepítési távolság, de min. 6,00 m.
• Hátsókert min. 6,00 m.
• A telken nem a főépület célú kiszolgáló épület csak azzal összeépítve, legfeljebb 1,50 m-rel kisebb építménymagassággal létesíthető.
• Az épületeken 30-45^o-os hajlásszögű magastető építhető, a magastetősépületek felújítása esetén is.
• közterület felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán csak áttört kerítés létesíthető max. 60 cm-es magas tömör lábazattal.
• Állattartási épület és helyiség nem létesíthető.

Gksz jelű építési övezet előírásai

11. §

A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, nagyobb védőtávolságot nem igénylő, gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál az OTÉK 18. § (1) és (2) bekezdésének 1.pontja, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdésének 1; 2; 3; 4. és 5. pontja szerint.

• A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni. A parkolók kötelező fásításánál csak nagy lombkoronájú fák telepíthetők.
• Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló épületek szabadon állóan helyezhetők el.
• Az építménymagasság max. 6,50 m, kivéve a technológiai berendezéseket, vagy építményeket.
• A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
• A teleknagyságúj telek kialakítása esetén min. 1400 m².
• Oldalkert min. 6,00 m.
• Hátsókert min. 6,00 m.
• A telek hátsó kertjének 6,00 m mélységében beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken megépült épület használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.
• Szintterület sűrűség: 1,5.
  

Gip jelű építési övezet előírásai

12. §

A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál az OTÉK 18. § (1) és (2) bekezdésének 2. pontja, valamint a 20. § (1) és (2) bekezdésének 1; 2; pontja továbbá a (3) és (4) bekezdése szerint.

a)      A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges. A parkolók kötelező fásításánál csak nagy lombkoronájú fák telepíthetők.

b)      Az övezet építési telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el.

c)      Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.

d)     A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.

e)      A teleknagyság új telek kialakítása esetén min. 2.000 m².

f)       A telek utcai homlokvonala új telek kialakítása esetén min. 25,00 m.

g)      Előkert 10,00 m.

h)      Oldalkert min. 6,00 m.

i)        Hátsókert min. 10,00 m.

j)        Szintterület sűrűség: 1,5.

k)      A lakóövezettel határos telkeken 25,00 m szélességben beültetési kötelezettséget kell előírni a lakóterület felőli telekhatár mellett, kialakult telkek esetében is az építési engedély köteles bővítések,korszerűsítések, vagy rendeltetés megváltozások alkalmával.

Gm jelű építési övezet előírásai

13. §

A Gm jelű övezetek területe a mezőgazdasági területeken lévő meglévő és létesülő majorok, állattartó telepek, termékfeldolgozó üzemek, valamint a kialakuló birtokközpontok.

a)      A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 5000 m².

b)      Lakóépület csak szolgálati lakás céljára építhető.

c)      Birtokközpontok az OTÉK előírásai szerint létesíthetők.

d)     Az övezetben a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el

e)      A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.

f)       Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.

g)      Előkert min. 10,00 m.

h)      Oldalkert min. 6,00 m.

i)        Hátsókert min. 10,00 m.

j)        Szintterület sűrűség: 1,0.

Üdülőházas építési övezet előírásai

14. §

Az Ü₁ jelű övezetek területén a az OTÉK 22. § (1,2)-, kivételesen a (3) bekezdéseiben felsorolt építmények helyezhetők el. Melléképület az övezet építési telkein nem építhető. Kiszolgáló funkciójú helység csak az főépülettel összefüggően annak tömegébe illesztve építhető.

Beépítési mód: oldalhatáron álló.

a)      Beépítés mértéke max. 30 %.

b)      Építmények legnagyobb magassága 7,50 m lehet.

c)      A szintterület sűrűség 0,8

d)     A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

e)      A telek minimális területe: 900 m²

f)       Utcai telekszélesség legalább 20,00 m.

g)      A telekmélység min. 35,00 m.

h)      Előkert mérete 5,00 m.

i)        Oldalkert mérete legalább 3,75 m.

j)        Hátsókert min. 6,00 m.

k)      A telken más célú kiszolgáló melléképület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.

l)        Az épületeken legalább 35^o-os hajlásszögű magastető építhető.

Hétvégi házas építési övezet előírásai

15. §

Az Ü₂ jelű övezetek területén a az OTÉK 23 § (1,)-, kivételesen a (3) bekezdéseiben meghatározott építmények helyezhetők el. Melléképület az övezet építési telkein nem építhető. Kiszolgáló funkciójú helység csak az főépülettel összefüggően annak tömegébe illesztve építhető.

Beépítési mód: oldalhatáron álló.

a)      Beépítés mértéke max. 20 %.

b)      Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.

c)      A szintterület sűrűség 0,4

d)     A telek területének min. 60 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

e)      A telek minimális területe: 300 m²

f)       Utcai telekszélesség legalább 12,00 m.

g)      A telekmélység min. 30,00 m.

h)      Előkert mérete 5,00 m.

i)        Oldalkert mérete legalább 3,00 m.

j)        Hátsókert min. 6,00 m.

k)      A telken más célú kiszolgáló melléképület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.

l)        Az épületeken legalább 35^o-os hajlásszögű magastető építhető.

K jelű különleges területek

16. §

A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24. §-a tartalmazza.

(1)   Az adott telek beépítésének speciális feltételeit elvi engedélyezés során kell megállapítani a a)-c) pontokban előírt szabályok figyelembe vételével. (beépítési mód jele: E)

(2)   Különleges területek építési övezetei:

a)      Ks jelű sportterület:

a.)a.     szintterület sűrűség max. 0,5

a.)b.     beépítettség max. 5 %,                

a.)c.     építménymagasság max. 7,50 m

a.)d.     legkisebb zöldfelület 80 %,

a.)e.     előkert min. 6,00 m,

a.)f.     oldalkert min. 6,00 m,

a.)g.     hátsókert min. 6,00 m.

b)      Kt jelű temetőterület:

b.)a.     szintterület sűrűség max. 0,1

b.)b.     beépítettség max. 2 %,

b.)c.     építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a kápolna építménymagassága lehet,

b.)d.    legkisebb zöldfelület 50 %,

b.)e.     előkert min. 30,00 m,

b.)f.     oldalkert min. 30,00 m,

b.)g.     hátsókert min. 30,00 m.

c)      Kk jelű kommunális telepek:

c.)a.     szintterület sűrűség max. 0,1

c.)b.     beépítettség max. 2 %,

c.)c.     építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a technológiai építmény magassága lehet,

c.)d.     legkisebb zöldfelület 40 %,

c.)e.     előkert min. 10,00 m,

c.)f.     oldalkert min. 10,00 m,

c.)g.     hátsókert min. 10,00 m.

d.) Ksz  – szabadidős  és rekreációs.

d.)a.    szintterület sűrűség max. 0,3

d.)b.    beépítettség max. 10 %,              

d.)c.     építménymagasság max. 4,50 m

d.)d.    legkisebb zöldfelület 80 %,

d.)e.     előkert min. 6,00 m,

d.)f.     oldalkert min. 6,00 m,

d.)g.    hátsókert min. 6,00 m.                      

A beépítésre szánt területek övezeti előírásait az I. sz. melléklet összesítve tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési területek

17. §

1. A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. §-a tartalmazza.

• Közúti Közlekedési terület (Köu): a szabályzat szempontjából a nagyközség közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és amelyet az ingatlan-nyilvántartás is közterületként tart nyilván, továbbá olyan külterületi területek melyek az ingatlan nyilvántartásban út ill. közlekedési területként vannak nyilvántartva.
• Külterületen a gyűjtőúttal vagy annál magasabb rendű utakkal határolt területen belüli, a szabályozási terven nem szabályozott köz- és magánutak műszaki szélességét a kialakult állapot figyelembe vételével minden esetben egyedileg, a szakhatóságok közreműködésével kell megállapítani.
• A közterületek és azon belül a közlekedési területek összefüggő hálózatot kell alkossanak.
• Magánút csak közúti területhez csatlakoztatható.
• Magánút lakóterületen csak szabályozási terv alapján alakítható ki.
• A közlekedési utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, sétányok, közös kerékpár és gyalogutak, gépjárműparkolók, busz megállóhelyek stb.) terepszinti magassági elrendezését, valamint a felszíni és felszínalatti vizek megfelelő és biztonságos elvezetését biztosítani kell.
• Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:

• azokról a telkek biztonságos megközelítése,
• az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
• a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, bővíthetősége továbbá
• a vonatkozó hatályos jogszabályokban, rendeletekben előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen.

• A közlekedési területeken belül műtárgyakat, közvilágítási és közlekedési jelzőlámpákat, közterületi építményeket, növényzetet, közterületi bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy azok fényei, méretei az előírásokban rögzített és szabályozott szabad látótávolságot, kanyarodási látótávolságot, megállási látótávolságot, az útfelületek, útburkolati jelek, és a KRESZ jelzőtáblák láthatóságét ne zavarják.
• A közterületi bútorozás csak egységes, településképbe illeszkedő lehet.
• A közlekedési területen.Az OTÉK 26§ (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

• A közúti közlekedést szolgáló országos fő és mellékutak összekötő utak települési gyűjtő utak, kiszolgáló utak.
• Tömegközlekedést szolgáló létesítmények.
• Vasúti ill. egyéb kötött pályás közlekedést szolgáló létesítmények.
• Kerékpáros és gyalogos közlekedést szolgáló létesítmények.
• Gazdasági területeket kiszolgáló közlekedési létesítmények (kiszolgáló, mezőgazdasági, ipari, és szerviz utak, dűlőutak, valamint javított ill. burkolatlan földutak.)

Már kialakult és tervezett közlekedési területek bel- és külterületi szakaszán, (országos fő és mellék utak, regionális és helyi jelentőségű utak, kerékpáros és gyalogos utak, valamint kötöttpályás közlekedési pályák) tervezett további közlekedési pályák egy helyrajzi számon belüli elhelyezése a magasabb rendű közlekedési pálya egységét képezi. Ezért a tervezett további közlekedési pályák az egységen belül nem képeznek alcsoportú közlekedési területeket.

A településen belüli új utcák és terek szélességét, helyigényét, a védőtávolságokat csak az OTÉK előírásainak megfelelően lehet kialakítani.

A rendezési terv a belterületen és belterületbe vont területeken rendelkezik az új utcák, utak szabályozási szélességére vonatkozóan.

A tervezett közművek csak a keresztszelvényekben meghatározott helyeken épülhetnek.

Elő kell írni a gáz-, víz-, szennyvíz bekötések megfelelő mélységű elhelyezését. A nyílt árkok építésénél a közművek takarását figyelembe kell venni! Szükséges a csapadékvíz-elvezető rendszerben épülő árkok, csatornák terveit, a közművek keresztezési pontjait egyeztetni.

1. Köu-1 országos főutak :Tervezett 46 j. FKL út :

Békés – Doboz viszonylatban a Kettős – Körös bal parti területe mellett kapcsolódva a 4239 j Doboz - Békéscsaba összekötő út kialakult nyomvonalához és a meglévő közúti hídhoz. Meglévő országos mellékút fejlesztése főközlekedési úthálózattá. Tervezett szabályozási szélesség 30,00 m. Burkolat szélesség 2 x 3,50 m burkolat + 2 x 2,00 m padka.(IV.sz melléklet) Védőtávolság  a külterületen 100,00 – 100,00 m.

1. Köu-2 országos mellékutak (összekötő utak) külterületi szakaszai:

Köu-3 országos mellékutak (összekötő utak) belterületi szakaszai:

Más előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában legalább a következő szabályozási szélességű területet kell biztosítani.

a./ 4219 j. Furta - Gyula összekötő út kialakult

b./ 4234 j. Szeghalom – Vésztő - Gyula összekötő út kialakult

c./ 4239 j.  Doboz - Békéscsaba összekötő út kialakult

d./ 4244 j. Sarkad – Doboz összekötő út kialakult

Doboz külterületi szakaszán a az országos mellékutak védőtávolsága az úttengelytől számítva a külterületen 50-50 m. A védőtávolságon belül minden létesítmény megvalósításához a közútkezelő hozzájárulását kell kérni

1. Köu-k önálló kerékpárutak.

Szükséges szabályozási szélesség 3,0 m,.A Doboz és Gyula között építendő kerékpárút a meglévő útkoronán kívül önállóan megépíthető.

1. Köu-6 gyűjtő utak:

Szabályozási szélessége: új utca nyitása esetén min. 22,00 m . Burkolat szélesség min 6,00 m. A forgalom növekedésével az utcában meglévő útburkolat építését fokozatosan 6,0 m szélességre kell bővíteni. (IV.sz melléklet)

1. Köu-10 Kiszolgáló utak:

Szabályozási szélessége: belterületi új utca nyitása esetén min. 12,00 m, mezőgazdasági területen 10,00 m, gazdasági területen 16,00m.Burkolat szélesség min. 5,5 m, egy forgalmi sávos útnál 3,0 m.Az útburkolatok szélességét minimálisan a két forgalmi sáv szélességének megfelelően, azaz legalább 5,5 m szélességben kell meghatározni.

1. Köu-t turisztikai út, településeket összekötő önkormányzati út:

Szabályozási szélessége min 16,0 m, az út gépjármű célforgalom, gyalogos, kerékpáros illetve a lovas forgalom lebonyolítását szolgálhatja.  Az út keresztszelvény berendezésénél biztosítani kell szilárd burkolatot is. (IV.sz melléklet)

1. Köu-p parkolók:

Általános előírás a parkolók építéséhez:

Országos közút mellett az útburkolathoz kapcsolódóan csak párhuzamos parkolók létesíthetők. Merőleges vagy ferde beállás esetén külön terelőszigettel kell a közúttól leválasztani.

Merőleges állású személygépkocsi parkoló

hossza min. 4,5 m,

szélessége 2,3 m,

csatlakozó út 6,0 m széles.

5,5 m-nél kisebb szélességű burkolat esetén párhuzamos állású személygépkocsi parkolót kell építeni, melynek szélessége min. 2,3 m, hossza 5,5 m.

A ferde állású személygépkocsi parkoló 30°-os, illetve 45°-os változatban is megépíthető.

Zöldterületek

17. §

1. Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.
2. Kül- és belterületen a meglévő közlekedési területek rendezése során fakivágás csak a növényállomány egészségi állapotának és eszmei értékének megőrzése javítása érdekében történhet.
3. Fapótlás csak azonos fajjal vagy kertépítészeti, dendrológiai szakvéleményben vagy a fásítási tervben rögzített fafajjal történhet.
4. Védett fasor, védett ligetcsoport, védett egyedülálló fa zöldsávjában, vonalában hirdetőtábla nem helyezhető el.
5. Zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt és alátámasztott esetben történhet. A facsoport vagy fasor pótlását a tervben ki kell dolgozni.
6. A nagyobb, 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó parkoló felületeket 4 parkoló- helyenként 1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

Erdőterületek

18. §

1. Az jelű gazdasági erdőterületeken épületet elhelyezni az OTÉK 28.§-ának betartásával és az erdészeti hatóság előzetes igénybevételi engedélyével lehet.
2. Az jelű védelmi erdőterületek övezete. A terület művelési ágát ill. rendeltetését csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével változtatható meg, ha a védelmi funkció megszűnik. Az övezeten belül épületet elhelyezni tilos.
3. A NATURA 2000 – különleges természet megőrzési területek tekintetében az élőhellyel összefüggő bármilyen építési tevékenység csak a szakhatóság engedélyével végezhető.

Mezőgazdasági területek

19. §

(1)   Az Má-1 jelű mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.

(2)   Az Má-1 jelű szántó művelési ágú övezetek területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:

a)      Az építmények elhelyezéséhez művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.

b)      Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,00 m távolságban lehet

c)      A tanyaudvar beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot.

d)     A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen.

e)      A lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel épülhet. Az építménymagasság max. 4,50 m, a tetőidom 35-45^o közötti hajlásszögű lehet.

(3)   Az Mk jelű kert művelési ágú övezetek területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:

a)      Az építmények elhelyezéséhez művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.

b)      Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 10,00 m távolságban lehet

c)      A tanyaudvar beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot. .

d)     A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen.

e)      A lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel épülhet. Az építménymagasság max. 4,50 m, a tetőidom 35-45^o közötti hajlásszögű lehet.

(4)   Az Mk-k jelű korlátozott funkciójú kert művelési ágú mezőgazdasági területekre építeni csak az érintett szakhatóság eseti hozzájárulásával lehet. A vonatkozó előírások megegyeznek az Mk jelű övezetekre előírt szabályokkal.

(5)   Az Má-gy jelű értékes gyepfelületeken építési tevékenység csak a természetvédelmi szakhatóság eseti hozzájárulásával folytatható.

(6)   Termőföldet érintő beruházások esetén a talajvédelmi hatóságot szakhatósági hozzájárulásért meg kell keresni.

Vízgazdálkodási területek

20. §

(1)   A V jelű területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 30. §-a és állami rendelet¹ tartalmazza.

(2)   A V-l jelű területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 30. §-a és állami rendelet¹ tartalmazza.

(3)   V-n jelű területek értékes nádasok területén építési tevékenység nem folytatható.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Levegőtisztaság védelem

21. §

1. Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni.^2,3,4,5,6
2. Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Doboznagyközség területére a vonatkozó⁷ rendeletet figyelembe véve az„F”zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.
3. A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.
4. A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni az erre vonatkozó rendelet⁸ védelmi övezetre vonatkozó előírásait.
5. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.
6. Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, illetve technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az I. fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
7. Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre⁹ az építési hatósági eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.
8. Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos!

Zajvédelem

22. §

1. Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb, helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet¹⁰ követelményeit.
2. Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
3. Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló, a vonatkozó rendelet¹⁰ követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni, az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.
4. A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a vonatkozó rendelet¹⁰ belső terekre vonatkozó követelményei.
5. Anagyközségterületén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a munkavállalóknak a munka közben zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet¹¹ előírásai.
6. Amennyiben új létesítésű közlekedési út, vagy meglévő korszerűsített, útkapacitását bővített út forgalma a környező területeken a megengedettnél nagyobb zaj- vagy rezgésterhelést okoz, akkor a közút tulajdonosának a vonatkozó rendelet¹⁰ szerint gondoskodnia kell a környező területek védelméről.
7. A létesítmények tervezésekor és megvalósításakor a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet³⁰ előírásaitbe kell tartani.

Talaj- és vízvédelem

23. §

(1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) Külterületen 500 m³ / év mennyiségnél nagyobb szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával közműpótló – zárt tározó is létesíthető, mely esetben az ide vonatkozó rendelet¹² előírásait is figyelembe kell venni. 500 m³ / év mennyiségnél kevesebb kommunális szennyvíz elhelyezése engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik. Szikkasztás  csak előtisztított szennyvízre engedélyezhető..

(3) A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Szennyvízcsatornába csapadékvizet, csapadékvíz csatornába, illetve árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.¹³

(4) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.

(5) Talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton , külön jogszabály rendelkezései szerint¹² lehet végezni.

(6) Új állattartási épületek építése esetén a trágya tárolására csak zárt szivárgásmentes műtárgy engedélyezhető.

(7) A közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés létesítményeinél az ide vonatkozó rendelet¹³ előírásait figyelembe kell venni.

1. A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.
2. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében az ide vonatkozó rendeletek^14,31 előírásait kell figyelembe venni.
3. A szennyvízelvezetésnél és –tisztításnál a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet értelmében¹⁵ figyelembe kell venni a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló és a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szólókormányrendeleteket.^16,17Doboz – ha egyedi lokális érzékenységi vizsgálat nem készül – a „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területek közé van sorolva.¹⁸
4. A településen keletkező szennyvizek és szennyvíziszapok esetleges mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének kapcsán a vonatkozó rendelet¹⁹ előírásait kell figyelembe venni.
5. Mezőgazdasági eredetű folyékony hulladék (hígtrágya) kizárólagtalajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki termőföldre.
6. Tilos kutakba bármilyen halmazállapotú hulladék, vagy szennyező anyag bevezetése, elhelyezése.

Hulladékkezelés

24. §

1. A szabályozási területen lévő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.
2. A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybe veendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.
3. A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a vonatkozó törvények^22,23 valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.
4. A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az ide vonatkozó rendelet²⁴ előírásai az irányadóak.
5. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló rendeletben²⁵ leírtak szerint kell eljárni.
6. A szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét az önkormányzat által biztosítani kell az SZA-1 jelű terven feltüntetett helyeken.
7. A megszüntetett szilárd hulladéklerakó rekultivációja, utógondozása a vonatkozó előírások szerint történjen.³²

Épített környezet védelme

25. §

1. A település területén országos védelem alatt álló épített örökségek (műemlékek) a 3.sz függelék szerint.
2. Műemléki környezet határa: Az SZA-1 jelű terv szerint lehatárolva. ( az érintett ingatlanok jegyzéke a II. sz. mellékletben

(4) Védett településszerkezet: SZA-1 jelű terv szerint a helyi értékvédelmi terület határa elnevezésű vonaljelzéssel (-he-)lehatárolva.

 (5)  Utcakép védelem:

• Kinizsi Pál u. 10-18-ig
• Lehel u. mindkét oldala
• Kölcsey u. 15- a Rákóczi utcáig
• Ságvári e. u. páratlan oldala
• Áchim L. A. u. 14- a Sport utcáig
• Árpád u. mindkét oldalán.

(6)  Jelen rendelet hatálybalépésével védelem alá kerülő helyi művi értékek jegyzékét a II sz. melléklet tartalmazza

(7) A Műemléki Környezet (MK) területén kialakult telekhatár megszüntetésére (telkek összevonására) és telek megosztására csak az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján kerülhet sor.

(8) Védett területen új építési telket kialakítani és azon építményt elhelyezni az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján, a létesítményt környezetével együtt bemutató utcakép alapján szabad.

(9) Védett területen az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, stb.) meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegű tevékenység csak az illetékes (szak)hatóság hozzájárulásával illetve engedélyével végezhető.

(10) A települési önkormányzat – a jóváhagyott rendezési terv alapján - a helyi  (településtörténeti, építészeti, néprajzi, termeléstörténeti vagy régészeti) értékek megóvása érdekében helyi védelmet rendelhet el.

• A helyi védelem vonatkozhat épületre (az épület, építmény teljes tömegére és homlokzati részleteire, vagy csak az épület, építmény részértékeire), illetve területre ( településrész, tér, utca, utcaszakasz, utcakép) és természeti értékekre, területekre.
• A védett építmények és területek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére, esetleges bontására vonatkozóan a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
• A védett területeken elektromos hálózat létesítése esetén, illetve a meglévők átépítésekor, valamint korszerűsítés esetén csak földkábel létesíthető.
• Jelen építési szabályzatban szereplő védett helyi művi értékekkel kapcsolatos tevékenységeket a Doboz Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének²⁹ rendeletének módosításában kell részletesen szabályozni.
• Az önkormányzat - törvényben foglalt²⁷ együttműködési kötelezettségére figyelemmel – a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetésről szóló rendelet tervezetét megküldi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak.

(11) A műemléki védettség alatt álló területeken elhelyezésre kerülő létesítmények engedélyezési folyamatába elvi építési engedélykötelezettséget kell előírni.