1. § E rendelet hatálya kiterjed a Sarkad város közigazgatási területén az önkormányzat tulajdonában vagy más módon rendelkezésében lévő minden lakásra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

2. § A lakásbérleti szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik.

3. § (1) Az eljárás az ügyfél kérelmére indul meg.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

4. § Nem létesíthető bérleti jogviszony azzal, aki:

5. § (1)² A szociális helyzet alapján történő bérbeadás útján az e rendelet 1. melléklet 1. pont a) - d) alpontjaiban felsorolt bérlakások hasznosíthatók.

(2)³ Az (1) bekezdésben felsorolt bérlakásokat a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével kell bérbe adni, elsősorban annak, akinek a családjában az együtt költözőket is beleszámítva, az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap másfélszeresét, egyedülálló esetén annak kétszeresét.

(3) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás során előnyt élveznek azok, akik

(4) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az együtt költözők számát is figyelembe véve, legfeljebb az alábbi mértékek szerint adható bérbe a lakás:

6. § A kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében a jegyző a bérleti szerződés megkötése előtt környezettanulmányt készít, melynek megvalósulása érdekében a kérelmező köteles vele mindenben együttműködni.

7. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás során a bérleti idő határozott, mértéke legfeljebb öt év.

(2) A határozott idő elteltével a bérleti szerződést ismételten meg lehet kötni, feltéve, hogy a bérlő az 5. §. (1)-(4) bekezdéseinek megfelel.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben szociális helyzet alapján történő bérbeadás során a bérleti idő határozatlan idejű is lehet.

(3a)

8. § Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

8/A. §⁴ A költségalapú bérlakás az az önkormányzati bérlakás, melyet e rendelet 1. melléklet 2. pont a) - q) alpontjai akként minősítve sorolnak fel, különösen az önkormányzati bérlakás-állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból kialakított bérlakás.

8/B. § A költségelven történő bérbeadás során előnyben részesítendő az a kérelmező, aki:

8/D. § (1) Piaci alapú bérlakás az az önkormányzati bérlakás, amelyet e rendelet 1. melléklet 3. pontjának 3.1. és 3.2. alpontjai akként minősítve sorolnak fel.

(2) A piaci alapon történő bérbeadás során az előnyben részesítés szempontjaira e rendelet 8/B. §-a megfelelően irányadó.

9. § A Képviselő-testület az önkormányzati lakásra vonatkozóan a bérlő kijelölésére, illetve kiválasztására mással szerződést köthet, feltéve, hogy a másik fél vállalja a következőket:

10. § (1) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő élettársával, ha az élettársi közösség legalább 2 éve fennáll a 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítvány szerint és az élettárs megfelel az adott jelleggel történő bérbeadás feltételeinek.

(2) A bérbeadó, a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

11. § (1) Amennyiben önkormányzati lakásban társbérleti lakrész ürül meg, a visszamaradó társbérlő részére az egész lakás bérbeadását fel kell ajánlani, feltéve, hogy megfelel az 5. §. (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak.

(2) Ha a visszamaradt társbérlő az (1) bekezdésben foglaltakkal nem kíván élni vagy nem felel meg az 5. §-ban előírtaknak, részére cserelakást lehet felajánlani.

(3) Ha a visszamaradt társbérlő a megüresedett társbérleti lakrész piaci bérleti díjának megfizetését vállalja a saját bérleményrész piaci lakbérének megfizetésével együtt, részére a visszamaradt társbérleti lakrész a saját bérleményi résszel azonos időtartamra bérbe adható.

12. § (1) A kérelmezővel a bérleti szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha a kérelmező nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az e rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott lakbért elfogadja.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület a 2. sz. mellékletében szereplő lakbér mértékét megváltoztatja e rendelet módosításával egyidejűleg, a kihirdetést követő hónap első napjától a már megkötött szerződésekben szereplő lakbér mértéke automatikusan megváltozik.

(3) Ha a bérlő az így módosított díjjal nem ért egyet, az Ltv. 6. §. (2) bekezdése alapján bírósághoz fordulhat.

13. § (1)⁷

(2) A bérlő látja el az épület, illetőleg a közös használatú helyiségek (mosókonyha, szárító, tároló, stb.) tisztántartásával, megvilágításával, esetleg a háztartási szemét eltávolításával kapcsolatos feladatokat.

(3) A bérbeadó, illetve a lakásgazdálkodási feladatok ellátásával megbízott szervezet legalább évente egyszer köteles ellenőrizni a lakásbérleti szerződésben foglaltak teljesítését.

14. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmazna kell az elvégzendő munkák:

15. § A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - az e rendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

16. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltét követő hónaptól havonta 10 % százalékkal emelkedő mértékű használati díjat köteles fizetni.

(2) Ha a jogcím nélküli használó által fizetett használati díj mértéke eléri a 2. sz. mellékletben szabályozott legmagasabb összegű lakbér mértékének négyszeresét, a díj mértéke nem emelkedhet tovább.

17. § (1) Önkormányzati lakás esetén a lakásba történő befogadáshoz bérbeadói hozzájárulást a polgármester adja meg, egyedi mérlegelés alapján.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően visszamaradó befogadó személyeknek a lakásból ki kell költözni.

(3) A bérbeadói hozzájárulás egyedi mérlegelése során az alábbi szempontokra kell tekintettel lenni:

18. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2)

(3)

19. § Ha a felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, a bérlő részére csak akkor lehet pénzbeli térítést fizetni, ha a lakás nagysága az 5. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg, és az előző lakást azon indokkal cserélik, hogy a bérlő az 5. §. (4) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen.

20. § A 19. §. paragrafus alapján kifizetett pénzbeli térítés mértéke nem lehet nagyobb, mint a két lakás közötti piaci értékkülönbözet fele.

21. § Ha a bérbeadó /polgármester / az Ltv. 26. § (1) bekezdésének megfelelően a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondja, és megfelelő cserelakás felajánlására nincs lehetőség, a bérlővel megállapodhat, hogy részére pénzbeli térítést fizet.

22. § A 21. § paragrafus alapján kifizethető pénzbeli térítés legmagasabb mértéke:

23. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulást, ha az önkormányzati lakás bérlője s lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

24. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az e rendelet 5. § (2-4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő - élettárs vonatkozásában fennáll a bérbeadó elhelyezési kötelezettsége.

(2) Az elhelyezés során az e rendelet mellékletében felsorolt lakást kell rendelkezésre bocsátani. Amennyiben ilyen lakás nem áll rendelkezésre, a lakhatást az eredeti feltételekkel az adott lakásban kell biztosítani.

25. § (1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja.

(2) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza az Ltv. 24. §. (2) b) pontjában foglalt felmondási okot.

26. § (1) A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely garantálja, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérleti jogviszony is megszűnik.

(2) Nem adható hozzájárulás:

27. § .

28. § (1)⁸ A szociális helyzet alapján történő bérbeadás útján hasznosított komfort nélküli lakás lakbérének a mértékét e rendelet 2. melléklet 1.1. pontja határozza meg.

(1a)⁹ A szociális helyzet alapján történő bérbeadás útján hasznosított komfortos lakás lakbérének a mértékét e rendelet 2. melléklet 1.2. pontja határozza meg.

(1b)¹⁰ A költségelven történő bérbeadás útján hasznosított komfortos lakás lakbérének a mértékét e rendelet 2. melléklet 2.1. pontja határozza meg.

(1c)¹¹ A költségelven történő bérbeadás útján hasznosított komfortos lakás lakbérének a mértékét e rendelet 2. melléklet 2.2. pontja határozza meg.

(1d)¹² A piaci alapon történő bérbeadás útján hasznosított lakás lakbérének a mértékét e rendelet 2. melléklet 3. pontja határozza meg.

(2) A lakbértámogatásra vonatkozó szabályokat a szociális ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzati bérlakás-állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból kialakított, költségelven bérbe adott lakás bérleti díját az önkormányzat a vonatkozó Korm. rendelet alapján határozza meg, mely az első évben nem lehet kisebb, mint a lakás számított, teljes bekerülési költségének 2 %-a.

29. § Az önkormányzat, mint bérbeadó, a bérlő részére külön szolgáltatást nem nyújt.

30. §¹³ A nem lakáscélú önkormányzati helyiségek hasznosításáról Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2022. (XII.16) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Vagyonrendelet) 20. § (1) - (8) bekezdéseiben meghatározott esetekben és a 21. §-ban meghatározott esetben a Gazdasági Bizottság, a 20. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a Képviselő-testület dönt.

31. §¹⁴ A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása versenyeztetés útján történik, kivéve, ha a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt a Képviselő-testület egyedi határozata alapján versenyeztetés lefolytatása nélkül hasznosítja. A versenyeztetés eljárási szabályait a Vagyonrendelet 20. és 20. §-ai tartalmazzák.

32. § A bérlő bérleti díjat köteles fizetni, melynek legalacsonyabb mértékét a Képviselő-testület minden évben a költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletében állapítja meg.

33. § A helyiségbérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

34. § (1) Helyiségbérleti jogviszonyt több személy együttesen is létesíthet, mint bérlő.

35. § (1) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiségeket az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

36. § A bérlő kötelezettségei közé tartoznak a következők is:

37. § A bérlő a helyiséget a helyiségbérleti jogviszony megszűnésekor - ha a felek másként nem állapodnak meg - az átadáskori állapotban és felszereléssel köteles visszaadni.

38. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával csak akkor ruházhatja át vagy cserélheti el, ha:

39. § (1) Ha az önkormányzati lakást az Ltv 45. §. (1) bekezdése alapján vételi joggal rendelkező személy vagy az Ltv.49. §. (1) és (2) bekezdése alapján elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg, a vételár az Ltv.52. §. (1) és (2) bekezdése szerinti, hivatalos értékbecsléssel megállapított vételár értékével azonos.

(2) Minden más esetben az önkormányzati lakás vételára a lakás napi piaci értékével azonos.

40. § (1) A szerződés megkötésekor a vételár tíz százalékát készpénzben kell megfizetni.

(2) Ha a lakást a vételi vagy az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére legalább 25 évi részletfizetési kedvezményt kell adni. A jogosult kérelmére ennél rövidebb időtartam is megállapítható a törlesztésre vonatkozóan

(3) A részletfizetés során a szerződéses kamat mértéke 20 %.

41. § (1) Az elidegenített lakásra Sarkad Város Önkormányzata javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A tilalom időtartama vételár egy összegben szerződéskötéskor történő megfizetése esetén 5 év, részletfizetés esetén a törlesztési idővel azonos, és a jelzálog bejegyzése is hozzájárul.

(2) A szerződéskötéstől számított 5 éven belül a megvásárolt lakás elidegenítéséhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha azt egészségügyi ok vagy munkahely megváltozása különösen indokolja.

(3) Nem adható meg az elidegenítéshez a hozzájárulás, ha az eladás célja konjunkturális jellegű (pl.: nem lakás céljára történő értékesítés).

42. § (1) Az elidegenített lakásra vonatkozóan Sarkad Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az önkormányzat elővásárlási joga 5 évig terjed.

43. § A megvásárolt lakás megterheléséhez az eladó legfeljebb a vételár felének mértékéig járul hozzá. Ha a törlesztési hátralék több mint a vételár fele, ez a szám a hátralék felével azonos, kivéve, ha a megterhelés a lakás felújítása vagy korszerűsítése érdekében történik.

44. § A vételár egy összegben történő megfizetése esetén a vevőt az alábbiak szerint illeti meg árengedmény:

45. § A 41. §. a) pontja szerinti egy összegben történő megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat pénzintézeti hitel felvételével fizeti meg.

46. § Részletfizetési kedvezmény esetén a vételár egy összegben válik esedékessé, ha:

47. § (1) Az elővásárlási jogosultjával a vételi jogra vonatkozó szabályok alapján kell az ajánlat tartalmát meghatározni.

(2) Az elővásárlási jog érvényesítése során az önkormányzati eladói ajánlati kötöttség három hónapig áll fenn.

(3) A vételi, illetőleg elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakásokra azok elidegenítése esetén a polgári jog általános szabályi az irányadók, és az értékmeghatározások során a piaci szabályokat kell alkalmazni.

47/A. § Az önkormányzati bérlakás-állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból kialakított önkormányzati tulajdonú bérlakás a használatbavételtől számított 20 évig nem idegeníthető el.

49. § (1) Az önkormányzati helyiség elidegenítése során a Képviselő-testület a vevő részére részletfizetési kedvezményt biztosíthat.

(2) A részletfizetés időtartama legfeljebb három év lehet.

(3) A részletfizetés esetén a vevő a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1959. évi IV. tv. 232. §. /2/ bekezdésében foglaltaknak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni.

50. § (1) Sarkad Város Önkormányzatát a vételár megfizetésétől számított 5 évig az elidegenített önkormányzati helyiségre elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az elidegenített önkormányzati helyiségre, Sarkad Város Önkormányzata javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ennek időtartama a vételár egy összegben, a szerződéskötéskor történő megfizetése esetén öt év, részletfizetés esetén a törlesztési és öt év, amelyhez, a törlesztés idejére, a jelzálog bejegyzése is hozzájárul.

(3) Részletfizetés esetén az elidegenített önkormányzati helyiségre vonatkozóan Sarkad Város Önkormányzata javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni, amelyhez a jelzálog bejegyzése is hozzájárul.

51. § (1) Az elidegenítési és terhelési tilalom alóli felmentéshez, elidegenítés estén a Képviselő-testület, terhelés estén a jegyző hozzájárulása szükséges.

(2) A megvásárolt helyiség megterheléséhez a jegyző legfeljebb a már kifizetett vételár felének mértékéig járul hozzá.

52. § (1) Részletfizetési kedvezmény esetén a vételár egy összegben, készpénzben válik esedékessé, ha a vevő ismételten nem fizette meg a törlesztő részletet.

(2) A vevő súlyos szerződésszegése esetén az eladó választhat az (1) bekezdésben szereplő szankció vagy a helyiségnek, a már kifizetett vételár összegéért, történő visszavásárlása között.

53. § (1) Az elővásárlás megvalósítása során az önkormányzat ajánlati kötöttsége egy hónapig tart.

(2) Az elővásárlási ajánlatnak a hivatalos értékbecslés alapján kialakított vételár közlésén kívül, az elővásárlásra jogosult bérlő bértartozása esetén tartalmaznia kell a hátralék megfizetésének módját és határidejét. A hátralék megfizetésének határideje legfeljebb az ajánlati kötöttség határidejével lehet azonos, és a teljesítés elmaradása esetén az elővásárlást a vevő hibájából meghiúsultnak kell tekinteni.

54. § (1) Az adásvételi szerződésben minden esetben külön szabályozni kell az ÁFA elszámolásának módját.

(2) Kárpótlási jegy csak az ÁFA nélküli vételár, illetve a törlesztő részlet után fogadható el, a vevőnek az ÁFÁ-t készpénzben kell kiegyenlíteni.

55. § A 2. §. paragrafusban foglaltakon kívül a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatok az önkormányzat városgazdálkodási feladatokat ellátó szervezet látja el.

56. § A vételi jog gyakorlásával történő szerződések megkötése a jegyző hatáskörébe tartozik.

58. § (1) Az önkormányzati lakás, illetve az önkormányzati helyiség elidegenítése során a vételár megállapításának alapját a jegyző által kirendelt hivatalos értékbecslő szervezet áltat megállapított értékét képezi.

59. § (1) E rendelet az 1993. évi LXXVIII. törvénnyel egyidejűleg lép hatályba (1994. január l.), egyidejűleg az e rendeletben foglaltakkal kapcsolatos minden korábbi szabályozás hatályát veszti.

(2) Az elidegenítésre vonatkozó szabályok (X. fejezet 39. § - 54. §) hatályba lépése igazodik az Országgyűlés e tárgyú döntéséhez.

(2a)