A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2023. július 1-jei módosítása következtében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok már nem terhelik a helyi önkormányzatokat, mely módosítással összhangban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 19. pontja hatályát vesztette.

2023. július 1-jével megszűnt a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos feladata (hulladékgyűjtés, szállítás, kezelés, előkezelés, hulladékkal való kereskedés. A Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontja alapján továbbra is helyi önkormányzati feladat a környezet-egészségügy keretén belül a köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-és rágcsálóirtás. A Mötv ezen pontjával párhuzamosan a Ht. 35. § (1) bekezdés h) pontja és a 88. § (4) bekezdés c) pontja alapján továbbra is önkormányzati rendeleti szintű szabályozási körbe tartozik az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körére és a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályoknak a meghatározása.

A közterület tisztán tartására vonatkozó szabályok Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakóhelyi környezet védelméről szóló 10/2014. (V.29.) önkormányzati rendeletben kerültek elhelyezésre.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 48. § (3) bekezdése szerint a települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.

A Kvtv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján a vármegyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban.

Miután a közterületen elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedéseknek a meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet környezetvédelmi tárgyú, így a képviselő-testületnek fenti szabály alapján első lépésben a rendelet tervezetét kell elfogadnia határozati javaslat formájában. Majd az így elfogadott rendelettervezetet kell véleményezésre, illetve állásfoglalásra megküldeni a környezetvédelmi igazgatási szervnek, a Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya részére, illetve a Békés Vármegyei Önkormányzat részére. A vélemény, illetve az állásfoglalás megérkezését követően második lépésben fogadható el az önkormányzati rendelet az abban foglaltak átgondolása mellett.

Fentiek alapján a képviselő-testület az elfogadott rendelet tervezetét megküldte egyrészt a Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, másrészt a Békés Vármegye Önkormányzatának részére.

Békés Vármegye Önkormányzata állásfoglalásában a rendelettervezetet Békés vármegye hatályos Környezetvédelmi Programjával összhangban állónak találta, ahhoz észrevételt nem tett.

Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztálya (Hatósági Osztály) 2023. szeptember 15. napján érkezett véleményében rögzítette, hogy a megküldött rendelettervezetben meghatározásra kerültek az elhagyott hulladékkal kapcsolatos rendelkezések megfelelve a Ht. 35. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezéseknek, viszont a Ht. 61. § (25) bekezdésére, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdésére tekintettel indokoltnak tartja a rendelettervezet 2. § (3) bekezdését módosítani.

Ezen kívül felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a bírság kiszabására a települési önkormányzat jegyzője jogosult.

A véleményezésre megküldött rendelettervezet hivatkozott bekezdése a következő:

Amennyiben az adatgyűjtés eredményre vezet, a Városgazdálkodási Iroda felszólítja a hulladék korábbi tulajdonosát, birtokosát, hogy azt saját költségén haladéktalanul szállítsa el és a területben okozott károkat állítsa helyre. Amennyiben a hulladék korábbi tulajdonosa, birtokosa nem deríthető fel vagy a felszólítás ellenére a hulladékot nem távolítja el, úgy a hulladék elszállítását és a kárelhárítási munkálatok elvégzését a Városgazdálkodási Iroda végzi a mindenkori közszolgáltató útján.

A Hatósági Osztály által javasolt rendelettervezet hivatkozott bekezdése a következő:

Amennyiben az adatgyűjtés eredményre vezet, a Városgazdálkodási Iroda haladéktalanul bejelentést tesz – a hulladék elhagyójának beazonosításához rendelkezésére álló adatok átadásával együtt – a hulladékgazdálkodási hatóságnak, és – a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó útján – tudomásszerzéstől számított 30 napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról, és a Ht. 61. § (4) bekezdés szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a hulladék felszámolásával összefüggésben felmerült költségei kimutatását megküldi a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

A Ht. 61. §

(1) bekezdése szerint hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért.

(2) bekezdése szerint az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (a továbbiakban: elhagyott hulladék felszámolása) – a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított harminc napon belül – a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

(3) bekezdése szerint, ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége – ellenkező bizonyításig – azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét.

(4) bekezdése szerint az elhagyott hulladék felszámolására a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és a hulladéknak a megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítása tényét a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes szervénél az átvevő által a miniszter rendeletében meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratokkal, vagy a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti szállítási lappal, illetve bizonylattal igazolja.

Miután a Ht. 61. § (4) bekezdése alapján a hulladék elhagyójának beazonosítása esetén a Városgazdálkodási Irodának nincs lehetősége a felszólításra, hanem haladéktalanul bejelentést kell tennie a hulladékgazdálkodási hatóságnak, és azzal egyidejűleg gondoskodnia kell a hulladék megfelelő elszállításáról, így arra teszek javaslatot, hogy a Képviselő-testület a rendelettervezet szövegét a véleményben foglaltaknak megfelelően módosítsa.

A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására az illetékes hulladékgazdálkodási és az országos hulladékgazdálkodási hatóság mellett a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) is jogosult a következő esetekben

a) az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy

b) a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezése történik, vagy

c) a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el, vagy

d) az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy

e) az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f) a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi, vagy

g) a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

Fentiek alapján a rendelettervezet 3. § (1) bekezdésének kiegészítését tartom szükségesnek azzal, hogy a hulladék elhelyezése körülményeinek ismeretében a Városgazdálkodási Iroda vezetője nemcsak a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál kezdeményez eljárást, hanem a jegyzőnél is.