Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XI. 13.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 14- 2024. 11. 14Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XI. 13.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kaszaper Község Képviselő Testülete - Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotó hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kaszaper Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat működési területe: Kaszaper Község közigazgatási területe
(3) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Kaszaper Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)
(4) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:
a) Kaszaper Község Polgármestere
b) A Képviselő-testület állandó bizottsága: Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testületének Településfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási és Ügyrendi Bizottsága
c) Kaszaperi Közös Önkormányzati Hivatal
d) Kaszaperi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
(5) Az önkormányzat, a Képviselő-testület és szerveinek székhelye: 5948 Kaszaper, Szent Gellért tér 1.
(6) Kaszaper Község Önkormányzatának részvételével működő társulások
a) Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása,
b) Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás.
(7) Kaszaper Község Önkormányzatának bélyegzője: körívben Kaszaper Község Önkormányzata, középen Magyarország címere.
(8) A Kaszaperi Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzője: körívben Kaszaperi Közös Önkormányzati Hivatal, középen Magyarország címere.
(9) A Képviselő-testület tagjainak felsorolását ezen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(10) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.kaszaper.hu
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak, városi ünnepek, rendezvények és a nyilvánosság
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
a) Az önkormányzat címere: Hegyes alapú, felül körívben végződő, arany szegélyű, zöld alapú, felső csúcsain ívben metszett pajzs, tetején aranyszínű, két végén bevágott szalagban KASZAPER felirattal. A pajzs közepén két irányban álló, kifelé forduló kasza és sarló. A kasza és sarló nyele fekete, pengéjük ezüst színű. A kasza markolatában aranyszínű, hajló búzakéve, alatta öt, csokorba fogott, aranyszínű dohánylevél. A pajzs alsó szögletében 1241 aranyszínű felirat. A pajzsfőn a szalag mögött egy fekete kontúros vörös szív növekszik, melyből egy ezüst Árpádházi kettőskereszt emelkedik ki. A szív a szeretet és testvériség jelképe, a kettőskereszt pedig a település vallási hovatartozására utal. A keresztből kiindulva vörösezüst levélformájú címertakaró koszorúzza a pajzsot, utalva a település Árpád korbeli létezésére, annak fő színeit visszatükrözve.
b) Az önkormányzat zászlaja és lobogója: téglalap alakú fehér színű, a közepén a község címere.
(2) A helyi önkormányzati kitüntetések, díjak és elismerő címek alapítására, valamint adományozására vonatkozó szabályokról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
Önkormányzati feladat- és hatáskörök
3. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
4. § Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében felsorolt kötelező feladatokat látja el.
5. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:
a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(5) Az önként vállalt feladatok felsorolását tájékoztató jelleggel jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Hatáskörök átruházása
6. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörét az Mötv 42. §-a állapítja meg.
(2) Az Mötv 42. §-ban felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe más tárgykört nem kíván vonni.
7. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.
(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő Képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.
(5) A polgármesterre átruházott hatásköröket ezen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
8. § (1) A Képviselő-testület létszáma a polgármesteri tisztséget főállásban betöltő polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A Képviselő-testület alakuló és munkaterv szerinti rendes ülést tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.
9. § (1) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából akadályoztatásnak minősül
a) a 30 napot meghaladó betegség miatti keresőképtelenség,
b) a büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság miatti távollét.
(3) Szabadságolás, hivatali távollét esetén az (1) és (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
10. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a - (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az önkormányzat székhelyére hívja össze.
(2) A Képviselő-testület kihelyezett ülést tart, amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja.
11. § A polgármester, vagy a jegyző a Képviselő-testületi, vagy a bizottsági előterjesztéseket, más önkormányzati anyagokat e-mail formájában küldi meg a képviselő-testületi és külsős bizottsági tagok részére.
A képviselő jogállása
12. § (1) A képviselőt a Mötv-ben foglaltakon túl az alábbi jogok illetik meg:
a) felvilágosítást kérhet a jegyzőtől a polgármesteri hivatal működéséről, a közös önkormányzati hivatal tevékenységével kapcsolatos iratokba titoktartási kötelezettség mellett betekinthet,
b) felvilágosítást kérhet önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőitől, a tevékenységükkel kapcsolatos iratokba titoktartási kötelezettség mellett betekinthet.
c) igényelheti a hivataltól a képviselői munkájához szükséges feltétel biztosítását, a megfelelő operatív segítségnyújtást
d) a köztisztviselők munkaidőben kötelesek soron kívül fogadni
e) képviselői fórumot szervezhet.
(2) A képviselőt az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjaiban meghatározottakon túl az alábbi kötelezettségek terhelik:
a) felkérés alapján részt vesz az ülések előkészítésében, különböző vizsgálatok lefolytatásában,
b) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkokat meg kell őriznie,
c) tájékoztatja a választópolgárokat a Képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
d) köteles személyes érintettségét bejelenteni,
e) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
f) a Képviselő-testületi és a bizottsági üléseken részt vesz,
g) távollétét igazolja oly módon, hogy azt az ülés megkezdése előtt szóban vagy írásban, személyesen vagy telefonon a polgármesternek, a bizottság elnökének vagy a jegyzőnek bejelenti,
h) előzetesen bejelenti, amennyiben egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(3) A képviselői összeférhetetlenségre, méltatlanságra, vagyonnyilatkozat tételre a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
13. § (1) A Képviselő-testület a képviselőnek- Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint - külön rendeletben szabályozott tiszteletdíjat állapít meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével és az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) Az Mötv.-ben és e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület határozattal 6 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
14. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 44. §-ban meghatározottak szerint évente legalább 6 alkalommal köteles ülést tartani.
(2) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
b) ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az 14. § (4) bekezdésén kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.
15. § (1) A Képviselő testület ülése nyilvános. Zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben lehet tartani.
(2) Az önkormányzat működése során biztosítja a nyilvánosságot.
(3) A polgármester vagy a jegyző hirdetményt:
a) a polgármesteri hivatal épületében, valamint a község több pontján kihelyezett erre a célra kijelölt hirdetőtáblán vagy
b) az önkormányzat honlapján a www.kaszaper.hu weboldalon tesz közzé.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Képviselő-testület döntésének helyben szokásos módon történő közhírré tételét jelenti, ha a jegyző hirdetményt vagy hiteles szövegmásolatot a polgármesteri hivatalban elhelyezett hirdetőn 5 napra kifüggeszt. A hirdetmény tartalmazza a hirdetmény kifejezést, a hirdetni kívánt információt, a keltezést, a jegyző aláírását, pecsétjét. A jegyző az elfogadott rendeletet a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére törvényben meghatározott határidőt követő 5 napon belül kifüggeszti. A rendelet kihirdetésének a napja a kifüggesztés napja.
Az ülések tervezése, a munkaterv
16. § (1) A Képviselő-testület üléseit meghatározó munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A polgármester az éves munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év decemberi rendes Képviselő-testületi ülésen terjeszti a Képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv előkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:
a) a Képviselő-testület tagjaitól,
b) a Képviselő-testület bizottságától,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
e) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőitől,
f) a választókerület országgyűlési képviselőjétől.
(4) A munkaterv:
a) jelzi a tárgyidőszak fő feladatait,
b) tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
c) megjelöli a napirendi pontok előadóit, valamint az előkészítésért felelős személyt,
d) meghatározza azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
e) megjelöli az ülésre meghívottakat,
f) rögzíti a bizottság és a közös önkormányzati hivatal adott évre vonatkozó legfontosabb feladatait,
g) tartalmazhat egyéb szervezési feladatokat.
17. § (1) Az elfogadott munkatervet a polgármester megküldi azoknak akiktől az összeállításához javaslatot kért.
(2) A jegyző a község honlapján való közzététellel gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.
Az előterjesztés
18. § (1) Az előterjesztés a Képviselő-testület döntésére irányuló írásbeli javaslat.
(2) Az előterjesztés határidőben történő megfelelő előkészítését, az egyeztetések elvégzését a jegyző ellenőrzi és biztosítja az előterjesztés törvényességét.
(3) A jegyző a Képviselő-testület döntésének jogszabálysértő voltát
a) a Képviselő-testület ülésén a döntés meghozatalának megtárgyalása során jelzi vagy
b) a polgármesternek írásban benyújtja és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolja.
19. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújt be:
a) a polgármester vagy
b) az alpolgármester vagy
c) a Képviselő-testület tagja vagy
d) a Képviselő-testület bizottsága vagy
e) a jegyző vagy
f) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője vagy
g) önkormányzati intézmény vezetője vagy
h) más olyan személy, aki a jogszabálynál fogva beszámolási, tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az önkormányzat felé.
(2) Az előterjesztő, amennyiben az előterjesztés jellege vagy terjedelme indokolja, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt von be az előterjesztés előkészítésébe (továbbiakban: előkészítő).
(3) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban kell benyújtani.
(4) Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek és a döntési javaslatnak a Képviselő-testület ülésén történő kiosztását és megtárgyalását (szóbeli előterjesztés).
20. § Az előterjesztés tartalmazza
a) a címet,
b) az előterjesztő személy nevét, aláírását,
c) az előkészítésben részt vevő személy, – több előkészítő estén – személyek, szervezetek nevét,
d) azokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, indokokat, amelyek a döntés alapjául szolgálnak,
e) a tárgykört érintő jogszabályokat vagy jogszabályhelyeket,
f) a határozati javaslatot,
g) végrehajtandó előterjesztés esetén a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét.
A Képviselő-testület ülésének előkészítése, összehívása, vezetése és a tanácskozás rendjének fenntartása
21. § Az ülés előkészítését a polgármester a jegyző közreműködésével látja el.
22. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülése a választási eredmény jogerőssé válását követően, törvényben meghatározott időtartamon belül kerül megtartásra.
(2) A Képviselő-testület a munkaterv alapján tartja meg rendes üléseit.
(3) A Képviselő-testület a rendes ülést általában szerdánként tartja 8:00 órai kezdettel, ettől eltérést polgármester kezdeményezhet.
(4) A Képviselő-testület a közmeghallgatás időpontját a munkatervében határozza meg.
(5) A polgármester a Képviselő-testület tájékoztatására, valamint a döntés előkészítő munka hatékonyságának növelése érdekében munkamegbeszélést hívhat össze. A munkamegbeszélésen a Képviselő-testület döntést nem hoz. A munkamegbeszélésről a jegyző feljegyzést készít. A feljegyzést a polgármester írja alá.
23. § A képviselők, vagy a kormányhivatal vezetője a Mötv. 45. §-ában meghatározottak szerint kéri a Képviselő-testület ülésének összehívását, amely alapján a polgármester köteles a Képviselő-testület ülésének összehívására.
24. § (1) A Képviselő-testületi ülések összehívása - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a meghívó elektronikus úton történő megküldésével történik.
(2) A polgármester a meghívót úgy küldi meg és a meghívó mellékleteit úgy teszi hozzáférhetővé, hogy azok a meghívottakhoz a rendes ülés előtt legalább 4 nappal eljussanak. Az ezt követően elkészült előterjesztések azonnal – elektronikus úton – elküldésre kerülnek.
(3) A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését legkésőbb az ülést megelőző napon hívja össze, oly módon, hogy a meghívó és a tárgyalandó napirendek postázása legkésőbb az ülést megelőző nap 17 órájáig megtörténjen. A rendkívüli ülés napirendjének módosítására, vagy a tárgyalandó napirendek számának emelésére csak kivételesen fontos okból, a napirendek elfogadásával egyidejűleg kerülhet sor
(4) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, napját, nyilvános ülés kezdetének időpontját, a zárt ülés megjelölését,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előterjesztőit, előkészítőit,
d) az utalást arra, hogy az anyag később kerül kiküldésre, vagy az ülésen kerül kiosztásra,
e) a polgármester aláírását.
(5) A rendes ülés meghívójának mellékletét képezi:
a) a polgármester tájékoztatója az előző rendes ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, eseményről,
b) a határidőre leadott előterjesztést.
(6) A Képviselő-testület ülésére egy meghívó készül, amelyben fel kell tüntetni az ülés rendes, vagy rendkívüli jellegét és az előterjesztés tárgyalásának módját
25. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére a Képviselő-testület tagjain, a jegyzőn kívül elektronikus úton kell meghívni:
a) meghívóval és az őket érintő napirendhez tartozó anyaggal:
aa) az előterjesztés elkészítésében résztvevő közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit,
ab) az önkormányzati intézményvezetőt,
ac) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetőjét,
ad) a bizottság nem Képviselő-testületi tagjait,
ae) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
af) a szakértőt,
b) meghívó küldésével:
ba) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
bb) a Mezőkovácsházai Járási Hivatal vezetőjét.
(2) A meghívót és az előterjesztéseket a rendes Képviselő-testületi ülés időpontja előtt négy nappal, rendkívüli ülés esetén a meghívót a 24. § (3) bekezdése szerint, az előterjesztéseket főszabály szerint a 24. § (3) bekezdése szerint kell kiküldeni, kivételesen fontos okból a 24. § (3) bekezdésében leírtaktól eltérően legkésőbb az ülés megkezdéséig is kiküldhetők. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról. A meghívónak és mellékleteinek az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésével értesíteni kell a község lakosságát a testületi ülésről.
(3) A Képviselő-testület zárt ülésére Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül - lehetőleg elektronikus úton - meg kell hívni
a) meghívóval és az őket érintő napirendhez tartozó anyaggal:
aa) az előterjesztés elkészítésében résztvevő közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit,
ab) az önkormányzati intézményvezetőt,
ac) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetőjét,
ad) a bizottságok nem Képviselő-testületi tagjait,
ae) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
af) a szakértőt,
b) meghívó küldésével:
ba) hatósági ügy tárgyalásánál az ügyfelet,
bb) önkormányzati vagyont érintő ügy tárgyalásánál az ismert érintettet.
(4) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztést a polgármester és a jegyző aláírását követően kell megküldeni elektronikus formában.
(5) Az előkészítő felelős azért, hogy a Képviselő-testület ülésén tárgyalandó napirendhez minden olyan személy elérhetősége rendelkezésre álljon a meghívót kiküldő közszolgálati tisztviselőnek, akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges.
26. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetésére a Mötv. szabályait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(2) Polgármester távolléte esetén a 9. §.-ban meghatározott helyettesítési rend szerint az alpolgármester vezeti a Képviselő-testület ülését.
(3) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívásáról és vezetéséről a korelnök gondoskodik.
(4) A polgármester a Képviselő-testületi ülés vezetése során:
a) megnyitja és berekeszti az ülést,
b) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
c) kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt és a testületi tagok közül az egy fő jegyzőkönyv hitelesítőt,
d) előterjeszti az ülés napirendjét,
e) tájékoztatást ad a két ülés között történt eseményekről,
f) tárgyalási szünetet rendel el.
(5) A Képviselő-testületi ülés határozatképességére egyebekben a Mötv. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
27. § (1) A polgármester
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki
aa) eltér a tárgyalt témától vagy
ab) a tanácskozáshoz nem illő kifejezéseket használ,
b) rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testület tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ,
c) megvonja a szót, amennyiben az a)–b) pontban nevezett intézkedései nem vezetnek eredményre,
d) ismétlődő rendzavarás esetén, újabb figyelmeztetés után - a képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
e) az ülést legfeljebb 30 perces időtartamra félbeszakítja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
f) Az ülést elnapolja, ha az a) - e) pontban meghatározott intézkedései nem vezetett eredményre.
(2) Amennyiben a képviselő úgy ítéli meg, hogy az előterjesztés tárgyalása során valamely, a tárgyhoz kapcsolódó kérdés tisztázása szükséges, az előkészítőhöz vagy az előterjesztőhöz a vita során egy alkalommal, legfeljebb 2 perc időtartamban kérdést intézhet. A válaszadást követően az előterjesztés vitája során a képviselő két alkalommal szólhat hozzá a napirendhez. Első hozzászólása 3 perc időtartamú lehet, második hozzászólása 2 perc időtartamú lehet.
(3) Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel ügyrendi határozatot hoz.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül egyszerű szótöbbséggel ügyrendi határozatot hozhat arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a Képviselő-testület ülésén.
(5) Az előterjesztő, vagy az előkészítő az előterjesztés ismertetésére legfeljebb 5 percben szólhat hozzá. A polgármester a hosszabb időtartamú hozzászólást kivételes méltányosságból engedélyezi.
(6) A polgármesternek, mint az ülés vezetőjének a hozzászólásainak száma és terjedelme nem korlátozott.
(7) A polgármester a napirend vitája során a hozzászólások számának korlátozását feloldhatja, amennyiben a vita jellege azt indokolja.
A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja, a napirend megállapítása
28. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjét, a tárgyalt napirendek sorrendjét a polgármester állapítja meg.
(2) A polgármester a rendes nyilvános ülés napirendi tervezetét a következő tartalommal terjeszti elő:
a) Az ülés napirendi pontjait - rendelet-tervezetek, határozati javaslatok - és egyéb előterjesztéseket tárgyalja meg a Képviselő-testület.
b) A Képviselő-testület rendes ülései között eltelt időszakban végzett tevékenységéről a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek.
c) A Képviselő-testület tagjai közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek.
(3) A képviselők javaslatot tehetnek a fő napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, napirendi pont törlésére, továbbá elfogadott napirendi pont tárgyalásának elnapolására.
(4) Amennyiben az előterjesztés megtárgyalása vagy elfogadása az általánostól eltérő módon kell, hogy történjen, azt az előkészítőnek az előterjesztésben fel kell tüntetni. Ilyen lehet különösen a név szerinti szavazás, vagy egy előterjesztéshez tartozó több határozati javaslat.
(5) Az elfogadott napirendi pont tárgyalásának elnapolását bármely települési képviselő indítványozhatja a szavazás megkezdéséig, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
(6) Bármelyik képviselő legfeljebb 3 perc időtartamú napirend előtti felszólalásra kérhet lehetőséget a polgármestertől legkésőbb az ülés kezdetéig. Ekkor köteles közölni a felszólalás tárgyát is. Amennyiben a polgármester a lehetőséget megtagadja, a képviselő kérésére a tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
A napirend tárgyalása
29. § (1) A polgármester az elfogadott napirendnek megfelelő sorrendben külön-külön vitára bocsátja az előterjesztéseket.
(2) A polgármester javasolja az egyes egymással összefüggő napirendi pontok összevont tárgyalását, amennyiben a napirendek tárgyalása azt indokolttá teszi. Erről a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot.
(3) A polgármester szóbeli kiegészítésre felkéri a napirend előkészítőjét, amennyiben a napirend terjedelme vagy a tárgyalás sürgőssége indokolja.
(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előkészítőhöz, az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előkészítő vagy az előterjesztő köteles rövid választ adni.
30. § A napirendi pont tárgyalása során a napirendet véleményező bizottság álláspontját a polgármester, vagy a bizottság elnöke röviden ismerteti. Ezután a napirend vitája során a polgármester a kérdésre, hozzászólásra jogosultaknak lehetőleg jelentkezésük sorrendjében ad szót. Bizottság véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztést a bizottság előzetes véleménye nélkül csak akkor tárgyalhat a képviselő testület, ha jogszabályi előírás alapján a döntés a következő munkaterv szerinti ülésre nem halasztható, vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja.
31. § A polgármester engedélyezi az önkormányzati intézmények, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, az előkészítő vagy az önkormányzati hivatal köztisztviselőinek a hozzászólását a tárgyalt napirendi ponthoz, amennyiben a napirend tárgyalása azt szükségessé teszi.
32. § A Képviselő-testület tagja a vita lezárására vagy a hozzászólás befejezésére a Képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tesz, amennyiben a vita jellege azt indokolja. A képviselő vita lezárására irányuló javaslatáról a Képviselő-testület soron kívül, vita nélkül határoz.
33. § A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
34. § (1) A tanácskozási joggal részt vevő személy a vita során tett módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig indokolás nélkül visszavonhatja.
(2) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joga van annak a személynek, aki előterjesztési joggal rendelkezik. A tanácskozási jog magában foglalja a Képviselő-testület ülésén a hozzászólás és az előterjesztés módosítására irányuló javaslattétel jogát.
35. § (1) Az előterjesztés feletti vitát a polgármester zárja le. A Képviselőnek a vita lezárását követően csak ügyrendi hozzászólásra van lehetősége.
(2) A polgármester összefoglalja és ismerteti az elhangzott, szavazás tárgyát képező javaslatokat. A polgármester az elhangzott módosító javaslatokra utalást tesz. Amennyiben a módosító javaslat jellege, összetettsége indokolja, a polgármester a módosító javaslatot szövegszerűen bocsátja szavazásra.
(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra az alábbiak szerint:
a) az anyagot véleményező bizottság módosító javaslatát vagy
b) a képviselői módosító javaslatot – több képviselői módosító javaslat esetén a javaslat indítványozásának sorrendjét figyelembe véve,
c) végül az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot valamennyi elhangzott módosítással együtt.
(4) A polgármester nem bocsátja szavazásra a módosító indítványt, amennyiben a Képviselő-testület az időrendben korábban szavazásra bocsátott és ugyanabban a tárgyban beterjesztett módosító indítványt elfogadta.
(5) A polgármester, a Képviselő-testület tagja vagy a jegyző, amennyiben az előterjesztésben név-, szám- vagy más elírást, számítási hibát észlel, az előterjesztés feletti vita során jelzi azt a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület az elírásról vagy számítási hibáról vita nélkül a határozati javaslat vagy a rendelet tervezet elfogadásakor dönt.
(6) A szavazás után a polgármester a javaslat mellett és az ellene szavazók számának vagy az egyhangú szavazás ismertetésével kihirdeti a döntést.
Szavazás módja
36. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt, névszerinti, vagy titkos szavazással hozza.
(2) A Képviselő-testület tagja a döntési javaslat elfogadásáról „igen”-nel, annak elutasításáról „nem”-mel szavaz.
(3) A Képviselő-testület nyílt szavazására esetén kézfelemeléssel történik.
(4) A kézfelemeléssel történő nyílt szavazás esetén a szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik.
(5) Bármely képviselő - szavazás megkezdése előtt előterjesztett - ügyrendi indítványára a Képviselő-testület vita nélkül névszerinti vagy titkos szavazást rendelhet el.
37. § (1) A névszerinti szavazáskor a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét.
(2) A képviselő a nevének felolvasásakor az „igen” vagy a „nem” szó kimondásával szavaz.
(3) A név szerinti szavazás során a jelen lévő képviselő és az általa leadott szavazat a jegyzőkönyvben külön feltüntetésre kerül.
(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
38. § A képviselő a szavazás megkezdése előtt köteles bejelenteni az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét. Amennyiben a bejelentési kötelezettségének a képviselő nem tesz eleget, a polgármester felhívhatja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségének elmulasztására. A Képviselő-testület a képviselő döntéshozatalból való kizárása kapcsán az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak alapján jár el.
39. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazás elrendeléséről azokban az ügyekben dönt, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést rendelhet el.
(2) A titkos szavazást a Képviselő-testület Területfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(3) A szavazás szavazólapon, urna és szavazófülke igénybevételével történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(4) A szavazatszámláló bizottság feladatai:
a) ismerteti a titkos szavazás módját,
b) ismerteti a szavazás leadására rendelkezésre álló időt,
c) elkészíti a szavazólapokat,
d) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
e) a szavazás lefolytatásáról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza: a szavazás helyét és napját, a szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült tényeket, a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat, valamint a szavazás eredményét,
f) a szavazásról készített jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják,
g) a szavazás eredményét a bizottság elnöke a Képviselő-testületi ülésen kihirdeti.
(5) Ha bármely szavazáskor az igen és nem szavazatok valamint a személyes érintettség esete miatt nem szavazó képviselő együttes száma nem egyezik meg a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak létszámával, a szavazás érvénytelen, és azt meg kell ismételni.
A szavazati arány
40. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatával hozza.
(2) A jogszabályban meghatározott minősített többségű szavazás esetén a határozat, vagy rendelet-tervezet elfogadásához az összes képviselő több mint felének, azaz 4 főnek igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többséget igénylő előterjesztés tárgyalása során a módosító indítvány elfogadása is minősített többséget igényel.
(4) Minősített többséget igényel a Mötv. 50. §-ban meghatározottakon kívül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó munkáltatói döntés meghozatala önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetén.
A Képviselő-testület döntései
41. § (1) A Képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az önkormányzat határozata, annak kihirdetése során az alábbi sorrendben
a) az önkormányzat megnevezését,
b) a határozat sorszámát,
c) a Képviselő-testület ülésének hónapját és napját,
d) a „képviselő-testületi” kifejezést,
e) a „határozat” kifejezést és
f) a határozat tárgyának megjelölését foglalja magában.
(3) A határozatok jelölése a következő formában történik: Kaszaper Község Önkormányzata ....../….év (... hó ... nap) KT határozata (a határozat tárgya) –ról, -ről.
42. § (1) A Képviselő-testülettől önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti az alább felsoroltak közül:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a Képviselő-testület tagja,
d) a Képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző.
(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez nyújtja be az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott személy vagy szerv.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata. Az elkészítés során a jegyző:
a) szükség szerint szakértőt vesz igénybe az előkészítéshez,
b) elkészíti a rendelet szövegtervezetét,
c) indokolást készít a rendelethez.
(4) A polgármester a jegyző által elkészített a rendelet-tervezetet a véleményezésben illetékes bizottság elé, majd a bizottság véleményével együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.
(5) Rendkívüli ülésen tárgyalandó rendelet Képviselő-testület általi megtárgyalásához bizottsági vélemény nem szükséges.
43. § (1) A rendelet-tervezet tárgyalása során a rendelet-tervezethez módosító javaslatot a módosítani kívánt jogszabályhely pontos megjelölésével és az új jogszabályi szöveg ismertetésével teheti az előterjesztésre jogosult.
(2) A jogszabály hiteles szövegét a jegyző készíti el, a polgármester és a jegyző írja alá a kihirdetést megelőzően.
44. § A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testületének ....../…..év (......... hó ... nap) önkormányzati rendelete (a rendelet címe).
Jegyzőkönyv
45. § (1) A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésekről a jegyzőkönyv elkészítéséhez hangfelvétel készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az alábbiakat:
a) az ülés
aa) rendes,
ab) rendkívüli,
ac) alakuló vagy
ad) közmeghallgatás jellegét,
b) az ülés nyilvános vagy zárt módjának megjelölését,
c) és az igazolással, vagy igazolatlanul távolmaradt települési képviselők nevét,
d) a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő nevét,
e) a képviselők szóban megtett kérdéseit, az arra adott válaszokat,
f) bármely települési képviselő kérésére hozzászólása szószerinti rögzítését,
g) az ülésen történt fontosabb eseményeket, a polgármester által az ülés rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseit,
h) ülés berekesztésének tényét,
i) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,
j) a polgármester, a jegyző, az ülésen a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt képviselő aláírását.
(3) A jegyzőkönyv eredeti és a törvényességi ellenőrzés céljából megküldött példányának mellékleteként kell kezelni:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) írásbeli kérdéseket, beszámolókat, tájékoztatókat,
d) írásbeli előterjesztéseket, írásbeli módosító, kiegészítő javaslatokat,
e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
f) a települési képviselő írásbeli hozzászólását, ha kérte annak jegyzőkönyvhöz csatolását, az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles szövegét.
(4) A Képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről a jegyzőkönyvet 1-1 eredeti példányban kell elkészíteni. A törvényességi felügyeletért felelős szerv az erre vonatkozó jogszabály alapján elektronikus formában kapja meg a jegyzőkönyvet. A jegyző gondoskodik a nyilvános ülés jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozataláról.
(5) A nyilvános Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét az önkormányzat honlapján legalább a soron következő rendes ülésig közzé kell tenni.
46. § (1) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a Képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek és annak a személynek van betekintési joga, aki számára azt törvény lehetővé teszi.
(2) A Képviselő-testületi ülésen készült hangfelvétel tárolásáról, megőrzéséről az irattári tervről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell gondoskodni.
(3) A bizottsági ülésen készült hangfelvétel a jegyzőkönyv elkészítéséhez nyújt segítséget, annak tárolásáról, megőrzéséről az irattári tervről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell gondoskodni.
(4) A Képviselő-testület üléséről készült dokumentumok, hangfelvétel megismerésére a Mötv. 52. § (3) bekezdése vonatkozik.
(5) A jegyzőkönyvről, hangfelvételről vagy annak egy részéről hiteles másolat készítésével kapcsolatban a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzatot kell alkalmazni.
A helyi népszavazás
47. § Kaszaper Község Önkormányzatának 11/2017 (X.7.) önkormányzati rendelete mely a helyi népszavazáshoz szükséges választópolgárok számáról szól kimondja, hogy Kaszaper Községben 290 fő kezdeményezhet helyi népszavazást.
48. § Helyi népszavazást kell kiírni az Mötv-ben meghatározott esetekben, az eljárási szabályokra választási eljárásról szóló törvény vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Közmeghallgatás, lakossági fórumok
49. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a jegyző valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(5) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
50. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a Képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
51. § (1) A Képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a Képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a Képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
52. § (1) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
(2) A feltett kérdéseket a közmeghallgatásról készülő jegyzőkönyvben rögzíteni kell. S feltett kérdések megválaszolására vagy azonnal sor kerül, vagy 15 napon belül írásban kap rá választ a kérdező.
53. § A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
54. § (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tarthat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a Képviselő-testület által felkért - a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
A Polgármester, az Alpolgármester és a Jegyző
A polgármester
55. § A polgármester jogállására, jogaira és kötelezettségeire Mötv., a polgármesteri tisztség jogállását szabályozó törvények vonatkozó szabályait, valamint e rendelet, vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
56. § A polgármester a Képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének eredményes működéséért.
57. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit,
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d) ellátja a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatásköröket, az átruházott hatáskörökben hozott döntéseiről a Képviselő-testület rendes ülésén beszámol,
e) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatokat és irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
f) gondoskodik az önkormányzat működésének széles körű nyilvánosságáról, ennek keretében:
fa) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
fb) nyilatkozatot ad a sajtónak,
g) gondoskodik a Képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, kapcsolati tevékenység kialakításáról,
h) gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,
i) biztosítja a helyi hatalom demokratikus gyakorlását, a közakarat érvényesítését, melynek keretében
ia) a lakosság részére rendszeresen ügyfélfogadást tart, gondoskodik közmeghallgatások megtartásáról,
ib) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
ic) kapcsolatot tart a környező települési önkormányzatokkal, önkormányzati érdekszövetségekkel, vármegyei közgyűléssel, felettes szervekkel,
j) ellátja a vezetői ellenőrzési feladatokat.
k) amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a 7. § (1) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
l) a polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(2) A polgármester a Képviselő-testület bizottságainak működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozza a bizottság összehívását,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
(3) A felfüggesztett bizottsági döntést a Képviselő-testület elé terjeszti, majd arról a Képviselő-testület következő ülésén határoz.
58. § A polgármester az önkormányzat épületében, a polgármesteri irodában, a hét minden napján 8:00-tól - 12:00-ig fogadónapot tart.
Az alpolgármester
59. § (1) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ a képviselő-testület.
(2) Több alpolgármester választása esetén a jelöltekről a polgármester által meghatározott sorrendben külön - külön történik a szavazás. Az első szavazást követően a szavazatszámlálás és eredményhirdetés után dönthet a képviselő-testület a második jelöltről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látják el feladataikat.
(4) Az alpolgármester a polgármester által meghatározott rendben látják el a polgármester helyettesítését.
(5) Az alpolgármester fogadóórát tart minden hónap első hétfői napján 14:00-tól - 16:30-ig az önkormányzat tanácskozótermében.
60. § Az alpolgármester jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Mötv, valamint e rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
61. § Az alpolgármester a tisztséget társadalmi megbízatású foglalkoztatási jogviszonyban tölti be a polgármester Mötv. 74. § (1) és az Mötv 75. § (1) bekezdés szerinti javaslata alapján.
A jegyző
62. § (1) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.
(2) A jegyző ügyfélfogadását a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.
A közös önkormányzati hivatal jogállása
63. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84-86. §-ai alapján hozza létre a hivatalát.
(2) A Képviselő-testület a jegyző feladatköréről, valamint a közös önkormányzati hivatal szervezetéről és működésének szabályairól külön határozatot hoz.
(3) A Képviselő-testület közös önkormányzati hivatal kialakításáról, módosításáról vagy ahhoz való csatlakozásról vagy megszüntetéséről külön határozatot hoz.
A Képviselő-testület bizottsága
A bizottság létrehozása
64. § (1) A Képviselő-testület bizottsága a működésére vonatkozó szabályokat, az Mötv 57–61. §-ában és a rendeletben foglaltakra figyelemmel alkalmazza.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságot hoz létre és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(3) A polgármester írásbeli előterjesztése alapján az állandó bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg az alakuló ülésen.
(4) Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak személyére javaslatot tesz a polgármester vagy bármely képviselő.
A Képviselő-testület állandó bizottsága
65. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
a) Településfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság. Létszáma 7 fő.
b) A bizottság 5 fő képviselő tagból és 2 fő külsős tagból áll.
c) A bizottság tagjainak névsorát e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
d) A bizottságnak nem lehet tagja a polgármester és az alpolgármester.
(2) A Képviselő-testület a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és ellenőrzésével, a képviselőkkel szembeni összeférhetetlenségi bejelentések vizsgálatával, méltatlansági eljárás előkészítésével a Bizottságot bízza meg.
A bizottság működése
66. § (1) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét valamint tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság meghatározza ügyrendjét.
(2) A bizottság a munkáját éves munkaterv alapján végzi, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervének elfogadását követő 30 napon belül készít el. A bizottság a munkatervét önállóan - a Képviselő-testület munkaterve alapján - állítja össze. A polgármester és a jegyző gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottság munkaterveinek összehangolásáról.
(3) A bizottság a munkatervében meghatározottak szerint rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.
67. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság ülésére a bizottság elnöke meghívja a bizottsági tagokon kívül a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt valamint mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tart.
(3) A bizottság ülése nyilvános, kivéve a (4) bekezdésben meghatározottak.
(4) A bizottság által állandó meghívott nem bizottsági tag (továbbiakban: állandó meghívott), - kivéve az önkormányzati tisztségviselőt - a bizottság zárt ülésén csak meghívó és előterjesztés megküldése esetén vehet részt. A zárt ülésre egyebekben a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a Képviselő-testület határozatára, a polgármester, a jegyző, vagy a bizottsági tagok legalább felének indítványára.
(6) A bizottságok képviselői és a meghívottak a kérdések és hozzászólások időtartamánál és számánál a Képviselő-testület kérdéseire, hozzászólásaira meghatározott időtartamot és a hozzászólások számának korlátozását nem léphetik túl - amennyiben az időtartam mérésének lehetősége biztosítva van.
(7) A bizottság rendes és rendkívüli ülései a Képviselő-testület ülései előtt kerülnek megtartásra.
68. § (1) A bizottság elnöke vagy tagja javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti.
(2) A bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlása során és más hatáskörében eljárva határozattal dönt.
69. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a Képviselő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat – a Mötv. vonatkozó szabályaival együtt - kell alkalmazni.
(2) A bizottság működésével kapcsolatos előkészítői, jegyzőkönyvvezetői feladatokat a közös önkormányzati hivatal erre kijelölt köztisztviselői látják el.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) Egyebekben a bizottság működésére a Képviselő-testület működésének szabályai az irányadóak.
A bizottságok feladat- és hatásköre
70. § (1) Településfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási és Ügyrendi Bizottsága:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámolók tervezetét;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek, különösen a saját bevételek alakulását;
c) értékeli a vagyonváltozás alakulását és az azokat előidéző okokat;
d) vizsgálja a hitelfelvétel indokát és annak megalapozottságát, javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a hitelfelvételre.
(2) A Bizottság feladatai az önkormányzat és intézményei, gazdasági társaságai gazdálkodásának ellenőrzése terén:
a) ellenőrzi az operatív gazdálkodást, különös tekintettel a pénzkezelési szabályzat megtartására, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülésére;
b) közreműködik a vagyonkataszterben a becsült értékek megállapításában és azok rendszeres felülvizsgálatában;
c) véleményezi a belső ellenőr által végzett ellenőrzés megállapításait.
(3) A Bizottság egyéb feladatai:
a) javaslatot tesz a polgármester illetménye és költségátalánya mértékének megváltoztatására, a polgármester jutalmának megállapítására;
b) ellátja települési támogatásokról szóló rendelet tartalma szerinti hatáskörébe utalt feladatokat.
(4) A Bizottság feladatai a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban
a) A polgármester, a települési képviselők, valamint házas és élettársuk és gyermekeik által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése;
b) A bizottság előtt indított vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása.
(5) A Bizottság feladatai közé tartozik a titkos szavazások lebonyolítása.
(6) A Bizottság szükség szerint véleményezi a rendelet tervezeteket.
(7) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlensége esetén – amennyiben annak megszüntetése 30 napon belül nem lehetséges - átveszi az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszonya megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot.
A Képviselő-testület ideiglenes bizottsága
71. § (1) A Képviselő-testület esetenként meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes (ad hoc) bizottság alakításáról hoz határozatot.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséről szóló jelentésnek, előterjesztésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig vagy a bizottság Képviselő-testület általi megszüntetéséig tart.
(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor meghatározza annak elnevezését, feladat- és hatáskörét, létszámát, személyi összetételét, esetleges költségkeretét. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az önkormányzati társulás és testvér-települési kapcsolatok alapvető szabályai
72. § (1) Az önkormányzat Magyarország területén található önkormányzattal társulási vagy az együttműködés más formáját szabályozó megállapodás alapján működik együtt.
(2) A Képviselő-testület önkormányzati társulásban való részvételről, az együttműködés formájáról és módjáról határozattal dönt.
73. § (1) Az önkormányzat Magyarország területén, határain kívül található településsel testvér-települési megállapodást köt, amennyiben az önkormányzatok közötti kulturális, gazdasági vagy más egyéb kapcsolatok jellege azt indokolja.
(2) Kaszaper Község testvértelepülései:
a) Pereg község Romániából,
b) Csernáton község Romániából és
c) Zenta-Felsőhegy Helyi Közössége Szerbiából.
(3) A Képviselő-testület testvér-települési megállapodásban meghatározza a települések önkormányzatai közötti együttműködés módját és formáit.
(4) A Képviselő-testület a testvér-települési kapcsolatokra fordítható éves előirányzatot a költségvetésben elkülönítetten tervezi meg és számol be arról a zárszámadásban.
A Képviselő-testület gazdasági programja fejlesztési terve
74. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzat gazdasági alapjai, vagyona
75. § Az önkormányzat gazdasági alapjaira, vagyonára, bevételeire, gazdálkodására, költségvetésére, ellenőrzésére a vonatkozó törvények jogszabályok vonatkozó és e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
76. § A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás alapvető szabályairól és módjáról külön rendeletet alkot.
77. § (1) A Képviselő-testület az egyes kötelező feladatainak, vagy kötelező közszolgáltatások ellátására külön törvényben és jogszabályban meghatározottak alapján intézményt, gazdasági társaságot alapíthat, egyéb szervezethez csatlakozhat vagy ilyet hozhat létre.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati intézmény, gazdasági társaság alapításáról, egyéb szervezet létrehozásáról, ahhoz történő csatlakozásról szervezeti és működési szabályzatáról, a szervezettel és működéssel kapcsolatos személyi tárgyi anyagi feltételekről határozatot hoz.
78. § (1) A Képviselő-testület a vonatkozó törvényben és jogszabályban meghatározottak alapján a költségvetéséről költségvetési és zárszámadási rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
79. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonát külön rendeletben határozza meg (a továbbiakban: vagyonrendelet).
(2) A vagyonrendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonát a vagyonrendelet mellékletében feltüntetett vagyontárgyak képezik.
(4) Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyait a közös önkormányzati hivatal által vezetett külön nyilvántartás tartalmazza.
Titoktartási kötelezettség
80. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottságok nem Képviselő-testületi tagjai, az állandó meghívottak és a közös önkormányzati hivatal dolgozói a tudomásukra jutott állami, szolgálati valamint üzleti titkot kötelesek megtartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek illetéktelen személynek nem adhatnak tájékoztatást olyan tényről, amely tevékenységük során jutott tudomásukra és kiszolgáltatásuk az önkormányzat, képviselőtársak, munkatársak, a község lakossága számára jogellenesen előnyös vagy hátrányos következményekkel járna.
(3) A Képviselő-testület döntéshozatali eljárásában résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. A személyes adatok védelmére vonatkozó titoktartási kötelezettség.
Záró rendelkezések
81. § Hatályát veszti a Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet.
82. § Ez a rendelet 2024. november 14-én lép hatályba.