Nagykamarás község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Az önkormányzat megnevezése, szervei, jelképe

1. §

(1)Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagykamarás Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat)

(2)Az önkormányzat székhelye: 5751 Nagykamarás, Kossuth u. 2.

(3)A képviselő-testület szervei:

a)polgármester,

b)képviselő-testület bizottságai,

c)képviselő-testület hivatala

2. §

(1)Az önkormányzat múltjára utaló szimbólumok: címer, zászló, pecsét, melynek leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(2)Az önkormányzat hivatalos bélyegzői, használata:

a.)A képviselő-testület hivatalos körbélyegzője „Községi Önkormányzat Békés megye Nagykamarás” középen a magyar címerrel. A képviselő-testület hivatalos körbélyegzőjét a polgármester, alpolgármester használhatja azon esetekben, amikor a képviselő-testület nevében vagy megbízásából járnak el.

b.)Saját feladat és hatáskörben eljárva a polgármester és az alpolgármester a következő bélyegzőt használhatja:

Körbélyegző: „ Községi Polgármester Nagykamarás” középen a magyar címerrel.

II. FEJEZET

Az önkormányzat feladata, hatásköre

3. §

(1)Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatain kívül, elsődlegesen azok jobb ellátása érdekében, saját vagyonával vállalkozási tevékenységet végez

a)gazdasági társaság/ok/ létesítésével, azokban való részvétellel,

b)ingatlan-hasznosítással,

c)közös önkormányzati hivatal és az intézmények által végzett – alapító okiratban meghatározott – vállalkozási tevékenységgel,[1]

d)a képviselő-testület által meghatározott egyéb módon.

(2)Az önkormányzat önként vállalt feladata:

a)az idősek nappali szociális ellátása,

b)támogató szolgáltatás,

c)a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d)a civil szféra támogatása.

(3)A polgármesterre átruházott hatáskörök: szociális ügyekben a szociális rendelet szerint, a közfoglalkoztatás szervezése, Munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlása. A helyi rendeletekben meghatározott hatáskörök átruházása.

III. FEJEZET

A képviselő-testület működése

4. §

A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

Alakuló ülés

5. §

(1)A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

a)a Helyi választási bizottság beszámolója a választások eredményéről,

b)a képviselők eskütétele,

c)a polgármester eskütétele,

d)a polgármester programjának ismertetése,

e)a polgármester illetményének megállapítása,

f)az alpolgármester megválasztása, eskütétele,

g)az alpolgármester illetményének megállapítása

h)az állandó bizottságok létrehozása.

A képviselő-testület ülései

6. §

(1)A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

(2)A képviselő-testület az előző ülésen dönt a következő rendes ülés várható időpontjáról és annak napirendjeiről, ettől eltérni csak indokolt esetben lehetséges.

(3)A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a.)a település képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványozására,

b.)az illetékes Kormányhivatal Vezetőjének kezdeményezésére,

c.)azokban az esetekben, amikor az ülés összehívása egyéb fontos okból szükséges, ennek eldöntésére a polgármester jogosult.

A képviselő-testületi ülések összehívása

7. §

(1)A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(2)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3)A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4)Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(5)A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtábláin.

8. §

(1)A képviselő-testület rendes ülésének napja lehetőleg szerdai nap, kezdete 14 óra. A nyilvános ülést megelőzően kell a zárt ülést megtartani, melynek állandó napirendje a szociális ügyekben való döntés. A lejárt határidejű képviselő-testületi határozatokról szóló jelentést és a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatást a rendes ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni.

(2)A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(3)A meghívónak tartalmaznia kell:

a)az ülés helyét,

b)az ülés időpontját,

c)a tervezett napirendeket,

d)a napirendek előadóit.

(4)A meghívót és az ülés írásos anyagát úgy kell kiadni, hogy a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt lehetőleg 5, de legalább 3 nappal megkapják. Az egyéb meghívottak pedig legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják a meghívót. Ettől a rendkívüli ülés esetén indokolt esetben lehet eltérni.

(5)A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)jegyzőt,

b)napirendi pontok előadóit, előterjesztőit,

c)kisebbségi önkormányzat elnökét.

d)[2]aljegyzőt

(6)A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)az illetékes országgyűlési képviselőt,

b)a civil szervezetek képviselőit,

c)önkormányzati intézmények vezetőit,

d)akit a polgármester indokoltnak tart.

9. §

(1)A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és amennyiben lehetséges a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2)Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi összehívására:

a)telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b)szóbeli meghívással.

(3)A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések képviselőkhöz történő eljuttatását.

(4)A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely a tanácskozás jogát is magába foglalja.

Előterjesztés, sürgősségi indítvány

10. §

(1)A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a.)beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, stb.

b.)döntést igénylő javaslat, amely rendelet alkotására vagy határozathozatalra is irányulhat

c.)tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2)Az előterjesztés benyújtására jogosult személyek:

a.)a polgármester és az alpolgármester,

b.)települési képviselő,

c.)a képviselő-testület bizottsága,

d.)a jegyző

e.)kisebbségi önkormányzat elnöke,

f.)önkormányzati intézmény vezetője,

g.)napirend előterjesztésére felkért szervezet vezetője.

(3)Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

(4)Az előterjesztés a képviselő-testület elé írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.

(5)Az előterjesztés tartalmi elemei:

a)az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b)a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c)a téma ismertetése,

d)a jogszabályi háttér bemutatása,

e)érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f)döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g)anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h)egyéb körülmények összefüggések, adatok, melyek segítik a döntéshozatalt,

i)határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.

(6)Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 6. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

(7)Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(8)Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a)Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16,00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

b)Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(9)Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

A képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendjének fenntartása

11. §

(1)A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a)a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b)a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c)az ülés jellegének (nyilvános, zárt) megítélése, az ülés tényének bejelentése,

d)napirendenként:

1)vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

2)a vita összefoglalása,

3)az indítványok szavazásra való feltevése,

4)határozati javaslatok szavaztatása,

5)a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

6)a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

e)a rend fenntartása,

f)ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g)időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h)tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i)az ülés bezárása,

j)tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

(2)A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a)figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel. Rendre utasítja azt, aki a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b)Rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

c)Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó tiszteletdíját csökkentse.

d)A hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását.

e)Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja és berekesztheti.

f)Amennyiben szükséges, úgy felszólítja a mobil telefon használót a készülék kikapcsolására

(3)A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4)A képviselő-testületi ülést a mobiltelefonok nem zavarhatják, ezért azt néma vagy rezgő állapotban szükséges tartani.

(5)A polgármesternek a rendfenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalásnak, vitának helye nincs.

A határozatképesség megállapítása

12. §

(1)A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2)A határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni, kivétel, ha ezen időszak alatt soron következő ülés megtartására kerül sor.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

13. §

(1)A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlése. A napirendre javaslatot tehet még a bizottságok, a jegyző, a település civil szervezetei.

(2)A napirend elfogadásáról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Nyilvános és zárt ülés

14. §

(1)A képviselő-testület ülése nyilvános, zárt ülést a jogszabályban meghatározott esetekben tarthat.

(2)A képviselő-testület tagjai a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk, üzleti titkok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Napirendek tárgyalása- vitától a döntéshozatalig

15. §

(1)A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a)az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b)az előadóhoz előbb a képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2)A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3)A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4)Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5)Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerinti érintett bizottságnak átadhatja.

(6)A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7)A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

16. §

(1)A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként szavazásra teszi fel. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

(2)A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).

(3)A javaslat elutasítása esetén a képviselő-testület a szavazás megismétléséről határozhat, melynek száma nem korlátozott.

17. §

(1)A képviselő-testület a döntéseit főszabályként nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2)Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a)azt a törvény előírja,

b)azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri,

c)A képviselők többsége kezdeményezi.

(3)A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő testület tagjainak nevét, a jelen lévő tagok pedig nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(4)A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5)A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

18. §

(1)Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére, és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2)A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi és pénzügyi bizottság vagy az erre a célra megválasztott bizottság gondoskodik.

(3)Titkos szavazás eljárása: borítékban helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a)a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b)a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)a szavazás során felmerült körülményeket,

d)a szavazás eredményét.

(4)Titkos szavazásnál a javaslat elutasítása esetén a képviselő-testület a szavazás megismétléséről határozhat, melynek száma nem korlátozott.

A kérdés, interpelláció szabályai

19. §

(1)Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2)A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.

(3)A képviselő a testületi ülésen - lehetőleg a napirendi pontok lezárása után interpellálhat.

(4)Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(5)Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet vonni, a képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

(6)A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt.

A képviselő-testület döntései

20. §

(1)A képviselő-testület döntései:

a)határozat,

b)rendelet.

(2)A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza.

(3)A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a)a napirend meghatározásáról,

b)az ügyrendi kérdésekről,

c)a képviselői felvilágosítás – kérésről, valamint a kérésre adott válasz elfogadásáról.

(4)A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését, kivételt képez a beszámolók, tájékoztatók elfogadása.

(5)A képviselő-testület hatósági határozataira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. §

(1)A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Nagykamarás Község Önkormányzat ……/…….(…..hó….nap ) számú KT határozata

(2)A jegyző gondoskodik a közös önkormányzati hivatal útján a képviselő-testületi határozatok időrendi és betűrendes nyilvántartásáról.[3]

(3)A határozatok jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervezetnek.

(4)A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5)A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés tartalmi elemei:

a)határozatszám

b)a határozat rövid megfogalmazása

c)a határozat végrehajtásának rövid összefoglalója

(6)A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés elfogadása egy határozattal történik.

22. §

(1)Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2)A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(3)Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4)Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a közös önkormányzati hivatala épületének hirdetőtábláján történő kifüggesztés.[4]

(5)A rendeletet meg kell küldeni a községi könyvtárnak a lakosság szélesebb körének tájékoztatása céljából.

23. §

(1)A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Nagykamarás község Önkormányzat Képviselő-testületének

……/….. (….hó…..nap) számú önkormányzat rendelete

…………….-ról/-ről [

(2)A képviselő-testület szükség esetén felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

A jegyzőkönyv

24. §

(1)A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a)a meghívót,

b)a jelenléti ívet,

c)az írásos előterjesztéseket

d)a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

e)írásban benyújtott hozzászólásokat, egyéb írásos beadványokat.

(2)A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

a)az eredeti példányt a mellékleteivel együtt a közös önkormányzati hivatal kezeli.[5]

b)Az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül az illetékes kormányhivatal részére.

c)A másik példányt a helyi könyvtár részére kell megküldeni.

(3)A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a közös önkormányzati hivatalánál és a helyi könyvtárban az állampolgárok részére hozzáférhetővé kell tenni.[6]

(4)A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni 2 pld.-ban (eredeti példányt a hivatal kezeli, a másik példányt az illetékes kormányhivatal részére kell megküldeni). A zárt ülés jegyzőkönyveiben, az érintetteken és a képviselő-testület tagjain, a jegyzőn és a jegyző által kijelölt közös önkormányzati hivatali dolgozón kívül más nem tekinthet be, kivétel ha közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz.[7]

(5)A jegyzőkönyv tartalmazza az ötv. 17. §-ban foglaltakon felül az alábbiakat:

a)a távolmaradt képviselők névsorát,

b)napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdését, a hozzászólások lényegét,

c)a határozathozatal módját,

d)a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbség véleményét,

e)a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülése történt fontosabb eseményeket),

f)az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét,

g)az ülés bezárásának időpontját.

IV. FEJEZET

A települési képviselő

25.§

(1) A települési képviselőt a jogszabályban meghatározottakon túl az alábbi jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő joga: részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

(3)A képviselő kötelezettségei:

a)Köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni az ülésről való távolmaradását a polgármesternek illetve a bizottság elnökének,

b)A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot, a zárt ülésen tudomására jutott személyes adatot, egyéb információt megőrizni.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

26. §

(1)A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2)A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület fontosabb önkormányzati feladatokra állandó bizottságokat hozhat létre.

(3)A képviselő-testület állandó bizottsága az ügyrendi és pénzügyi bizottság és a Települési Értéktár Bizottság. A Települési Értéktár Bizottság működési szabályzatát a képviselő-testület külön határozatával fogadja el.[8]

(4)A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, a feladat elvégzését követően a bizottság megszűnéséről a képviselő-testület határoz. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5)A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

27.§.

(1)A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2)A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze, akadályoztatása esetén a korelnök. A polgármester és a jegyző is kezdeményezheti a bizottság összehívását. A bizottságot úgy kell összehívni, hogy a meghívót a tagok az ülés tervezett időpontja előtt lehetőleg három nappal megkapják.

(3)A bizottságok tervezett üléseiről és napirendjeiről a képviselőket tájékoztatni kell. A bizottsági ülésre az önkormányzati intézmények vezetői is meghívásra kerülnek.

(4)Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság megválasztott tagjainak több mint a fele jelen van.

(5)A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(6)A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7)A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kissebségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(8)A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

28. §

(1)A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester fogadóórája: hétfő, kedd,csütörtök, péntek reggel 8 órától 9 óráig tart.

(2)A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3)A polgármester feladatai a képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a következők:

a.)biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését.

b.)A képviselő-testület tevékenységéről évente tájékoztatást ad a képviselő-testülettel együttműködő szervek vezetőinek,

c.)Segíti a képviselők munkáját,

d.)Biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését, ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,

e.)Szervezi a községfejlesztés és közszolgáltatásokat,

f.)Meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

g.)Kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel,

h.)Elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

i.)Rendszeres időközönként fogadóórát tart,

j.)Ápolja az önkormányzat hazai és külföldi kapcsolatait,

k.)Szervezi és koordinálja a községben a nemzeti és helyi ünnepek rendezését. A település ünnepei a nemzeti ünnepeken túlmenően

ka) minden évben október első vasárnapján Búcsú

kb) minden évben halottak napja előtt, október utolsó hetében ünnepi megemlékezés a település I. és II. világháborús halottairól, koszorúzás az emlékműnél.

29. §

(1)A polgármester a jogszabályokban meghatározott hatáskörén túlmenően:

a)dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be,

b)fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit,

c)véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

d)nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,

e)jóváhagyja az önkormányzati hivatal ügyrendjét.

(2)A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat közalkalmazottjai tekintetében.

(3)Amennyiben a polgármester hosszabb idejű, 8 napot meghaladó (egybefüggő) szabadságot kíván kivenni, úgy azt előzetesen, az ezt el nem érő szabadságok tekintetében pedig utólag kell bejelentést tennie a képviselő-testületnek.

Az alpolgármester

30. §

(1)A képviselő-testület a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül az alakuló ülésen egy alpolgármestert választ társadalmi megbízatású státusszal. Az alpolgármester fogadóórája minden hónap első hét keddje: 9 órától 12 óráig tart.

(2)Az alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését tartós akadályoztatása esetén, valamint ellátja mindazt a feladatot, amivel a polgármester megbízza.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

31. §

(1)A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

(2)Tartós akadályoztatásnak minősül:

a)30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b)büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c)30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság stb.

A jegyző

32. §

(1)A jegyző feladata a jogszabályokban meghatározottakon felül az alábbiak:

a)a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket , illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,

b)tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabály-változásokról,

c)ellátja a testület, bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d)igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről,

e)javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

f)gondoskodik az SZMSZ függelékeinek napra készen tartásáról.

(2)A Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. CLXXXIX. Törvény 83. § b) pontja szerint a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei aljegyzőt neveznek ki a a jegyző javaslatára. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.[9]

A közös önkormányzati hivatal[10]

33. §

(1)A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok, részleteiben az Alapító okiratban megfogalmazott feladatok ellátására Dombiratos Község Önkormányzat Képviselő-testületével és Medgyesbodzás Község Önkormányzat Képviselő-testületével közösen közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A Közös Önkormányzati hivatal elnevezése és székhelye:

Nagykamarási Közös Önkormányzati Hivatal ( 57 Nagykamarás Kossuth u. 2.)

Kirendeltségei:

-Nagykamarási Közös Önkormányzati Hivatal Dombiratosi Kirendeltsége

5745 Dombiratos Széchenyi u. 42.

-Nagykamarási Közös Önkormányzati Hivatal Medgyesbodzási Kirendeltsége

5663 Medgyesbodzás Széchenyi u. 38.

A Közös Önkormányzati Hivatal önálló jogi és költségvetési szerv.

(2)A pénzügyi és létszám adatokat a költségvetési rendelet valamint a hivatal szervezeti és működési szabályzata és a hivatal ügyrendje tartalmazza.

(3)A közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4)A Közös Önkormányzati Hivatal előző évi munkájáról a képviselő-testületnek beszámol.

(1)

Nemzetiségi önkormányzat[11]

34. §

(1) Nagykamarás községben két nemzetiségi önkormányzat működik, a román nemzetiségi önkormányzat és a roma nemzetiségi önkormányzat.

(2)A nemzetiségi önkormányzat elnökei tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testületi ülésen.

(3) A települési és a nemzetiségi önkormányzat kapcsolatát, munkáját a két önkormányzat között külön megállapodás tartalmazza.

(4)[12]A képviselő-testület a megfelelő célú közösségi helyiségek rendelkezésre bocsátásával segíti a nemzetiségi önkormányzatok működését.

VII. fejezet

A társulások

35. §

(1)Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.

(2)Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

(3)A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi / eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek / megoldására irányulnak.

(4)A társulások célja és rendeltetése:

a)tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, megvalósítása,

b)a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,

c)lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

d)Közszolgáltatások hatékonyabb, költségtakarékosabb ellátása.

(5)A koordináció főbb módszerei:

a)a polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalása,

b)testületi ülések együttes tartása,

c)munkacsoport szervezése a meghatározott közös érdekű feladatok ellátására,

VIII. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

36. §

(1)A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok közösségeinek a helyi ügyekben való részvételre:

a)a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény-nyilvánításra,

b)a közvetlen tájékoztatásra,

c)közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2)Fontosabb lakossági fórumok:

a)közmeghallgatás,

b)állampolgári közösségek rendezvényei,

c)falugyűlés.

(3)Állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak, a rendezvényekről a polgármester a következő ülésen ad tájékoztatást.

37. §

(1)Aképviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2)A közmeghallgatást, ennek időpontját legalább 5 nappal előbb az önkormányzat hirdetőtábláin közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(3)Szükség szerint a témák jellegétől, közérdekű jelentőségétől, vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően a polgármester

d)a soron következő képviselő-testületi ülésre a napirendek tárgyát megelőző időpontra,

e)külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.

(4)Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.

(5)A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert vagy a bizottságot, ha szükséges az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.

IX. fejezet

Önkormányzati gazdálkodás

Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, ellenőrzése

38. §

(1)A költségvetési rendelet elfogadása legalább 2 fordulóban történik.

(2)A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést az ügyrendi és pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

(3)A zárszámadási rendelettel együtt kerül beterjesztésre a helyi adókról szóló beszámoló.

(4)A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszköz lekötéséről vagy befektetéséről a számlavezető pénzintézetnél – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatás mellett – saját hatáskörben döntsön. Nem számlavezetőnél történő lekötés, befektetés esetén a képviselő-testület dönt.

(5)A képviselő-testület az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról külön rendeletet alkot.

(6)A település vagyoni helyzetének alakulásáról, a fejlesztési, községpolitikai elképzelésekről a lakosságot falugyűlés vagy közmeghallgatás formájában évenként tájékoztatja a polgármester.

39. §

(1)A képviselő-testület intézményeinek pénzügyi belső ellenőrzését a többcélú kistérségi társulás keretében látja el.

(2)Az ügyrendi és pénzügyi bizottság – egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

a)véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves, beszámoló tervezeteit,

b)figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat,

c)vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelemérvényesítését.

(3)A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel.

X. fejezet

Záró rendelkezések

40. §

(1)Ez a rendelet 2011. május 1-én lép hatályba.

(2)A rendelet mellékletei:

1.Az Ügyrendi és pénzügyi bizottság feladat és hatásköre

2.Közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódása, munka- és ügyfélfogadásának rendje[13]

(3)A rendelet függelékei:

1.A település fontosabb adatai

2.A képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme és az ügyrendi és pénzügyi bizottság tagjai

3.A kisebbségi önkormányzatok képviselőinek névsora

4.[14]

5.Az önkormányzat közhasznú és gazdasági társasokban való részvétvétele és társulások felsorolása, melynek tagönkormányzata

6.[15] Nagykamarás Község Önkormányzat államháztartási szakágazat szerinti besorolása és

Nagykamarás Község Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

(4)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nagykamarás Község Önkormányzat képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2007.(III.20.) helyi rendelet és az ezt módosító 8/2010. (X.18.) a 7/2009. (V. 28.) és a 11/2007. (IX.20.) helyi rendelet.

Nagykamarás, 2011. április 27.

Pelle István Hoffmann Andrásné

Polgármester jegyző

[1] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja, hatály 2013.03.01-től

[2] Új d) ponttal egészül ki a 4/2013. (II.28.) rendelet 1. § (1) bekezdésével, hatály 2013. 03.01-től.

[3] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja, hatály 2013.03.01-től.

[4] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja, hatály 2013.03.01-től.

[5] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja, hatály 2013.03.01-től.

[6] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 5. § (1) bekezdés e) pontja, hatály 2013.03.01-től.

[7] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 5. § (1) bekezdés f) pontja, hatály 2013.03.01-től

[8] Módosította a 20/2013. (XII.19.) rendelet 1. §-sa, hatálybalépés 2014. 01-01-től

[9] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 1. § (2) bekezdése, hatály 2013. 03.01-től.

[10] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 2. §-sa, hatály 2013. 03.01-től.

[11] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 3. § (1) bekezdése, hatály 2013.03.01-től.

[12] Új (4) bekezdéssel egészítette ki a 4/2013. (II.28.) rendelet 3. § (2) bekezdése, hatály 2013.03.01-től

[13] Módosította a 4/2013. (II.28.) rendelet 5. § (1) bekezdés g) pontja, hatály 2013.03.01-től

[14] Hatályát veszti a 4/2013. (II.28.) rendelet 6. §-sa szerint, hatály 2013. 03.01-től.

[15] Módosította az 1/2014. (II.20.) rendelet 1. §-sa, hatály 2014. 02.21-től

Nagykamarás község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Az önkormányzat megnevezése, szervei, jelképe

1. §

(1)Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagykamarás Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat)

(2)Az önkormányzat székhelye: 5751 Nagykamarás, Kossuth u. 2.

(3)A képviselő-testület szervei:

a)polgármester,

b)képviselő-testület bizottságai,

c)képviselő-testület hivatala

2. §

(1)Az önkormányzat múltjára utaló szimbólumok: címer, zászló, pecsét, melynek leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(2)Az önkormányzat hivatalos bélyegzői, használata:

a.)A képviselő-testület hivatalos körbélyegzője „Községi Önkormányzat Békés megye Nagykamarás” középen a magyar címerrel. A képviselő-testület hivatalos körbélyegzőjét a polgármester, alpolgármester használhatja azon esetekben, amikor a képviselő-testület nevében vagy megbízásából járnak el.

b.)Saját feladat és hatáskörben eljárva a polgármester és az alpolgármester a következő bélyegzőt használhatja:

Körbélyegző: „ Községi Polgármester Nagykamarás” középen a magyar címerrel.

II. FEJEZET

Az önkormányzat feladata, hatásköre

3. §

(1)Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatain kívül, elsődlegesen azok jobb ellátása érdekében, saját vagyonával vállalkozási tevékenységet végez

a)gazdasági társaság/ok/ létesítésével, azokban való részvétellel,

b)ingatlan-hasznosítással,

c)közös önkormányzati hivatal és az intézmények által végzett – alapító okiratban meghatározott – vállalkozási tevékenységgel,^[1]

d)a képviselő-testület által meghatározott egyéb módon.

(2)Az önkormányzat önként vállalt feladata:

a)az idősek nappali szociális ellátása,

b)^[2]

c)a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d)a civil szféra támogatása.

(3)A polgármesterre átruházott hatáskörök: szociális ügyekben a szociális rendelet szerint, a közfoglalkoztatás szervezése, Munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlása. A helyi rendeletekben meghatározott hatáskörök átruházása.

III. FEJEZET

A képviselő-testület működése

4. §

A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

Alakuló ülés

5. §

(1) ^[3]

(2) Az alakuló ülés napirendje:

a)a Helyi választási bizottság beszámolója a választások eredményéről,

b)a képviselők eskütétele,

c)a polgármester eskütétele,

d)a polgármester programjának ismertetése,

e)a polgármester illetményének megállapítása,

f)az alpolgármester megválasztása, eskütétele,

g)az alpolgármester illetményének megállapítása

h)az állandó bizottságok létrehozása.

A képviselő-testület ülései

6. §

(1)A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

(2)A képviselő-testület az előző ülésen dönt a következő rendes ülés várható időpontjáról és annak napirendjeiről, ettől eltérni csak indokolt esetben lehetséges.

(3)A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a.)a település képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványozására,

b.)az illetékes Kormányhivatal Vezetőjének kezdeményezésére,

c.)azokban az esetekben, amikor az ülés összehívása egyéb fontos okból szükséges, ennek eldöntésére a polgármester jogosult.

A képviselő-testületi ülések összehívása

7. §

(1)A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(2)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3)A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4)Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(5)A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtábláin.

8. §

(1)^[4]A képviselő-testület rendes ülésének napja lehetőleg csütörtöki nap, kezdete 14 óra. A nyilvános ülést megelőzően kell a zárt ülést megtartani, melynek állandó napirendje a szociális ügyekben való döntés. A lejárt határidejű képviselő-testületi határozatokról szóló jelentést és a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatást a rendes ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni.

(2)A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(3)A meghívónak tartalmaznia kell:

a)az ülés helyét,

b)az ülés időpontját,

c)a tervezett napirendeket,

d)a napirendek előadóit.

(4)A meghívót és az ülés írásos anyagát úgy kell kiadni, hogy a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt lehetőleg 5, de legalább 3 nappal megkapják. Az egyéb meghívottak pedig legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják a meghívót. Ettől a rendkívüli ülés esetén indokolt esetben lehet eltérni.

(5)A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)jegyzőt,

b)napirendi pontok előadóit, előterjesztőit,

c)^[5]nemzetiségi önkormányzat elnökét.

d)^[6]aljegyzőt

(6)A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)az illetékes országgyűlési képviselőt,

b)a civil szervezetek képviselőit,

c)önkormányzati intézmények vezetőit,

d)akit a polgármester indokoltnak tart.

9. §

(1)A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és amennyiben lehetséges a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2)Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi összehívására:

a)telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b)szóbeli meghívással.

(3)A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések képviselőkhöz történő eljuttatását.

(4)A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely a tanácskozás jogát is magába foglalja.

Előterjesztés, sürgősségi indítvány

10. §

(1)A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a.)beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, stb.

b.)döntést igénylő javaslat, amely rendelet alkotására vagy határozathozatalra is irányulhat

c.)tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2)Az előterjesztés benyújtására jogosult személyek:

a.)a polgármester és az alpolgármester,

b.)települési képviselő,

c.)a képviselő-testület bizottsága,

d.)a jegyző

e.)^[7]nemzetiségi önkormányzat elnöke,