Nagykamarás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018. (X.2.) önkormányzati rendelete

Nagykamarás Község településképének védelméről

Nagykamarás Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint azegyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdése c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáróaz állami főépítészi hatáskörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter valamint a 29/A. § (1)-(2) bekezdésben előírt Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

a. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b. településképi szempontból meghatározó területek megállapításával;

c. településképi követelmények meghatározásával;

d. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

A helyi értékvédelem általános feladata az oltalmat igénylő építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, ipartörténi és természeti szempontból értékes területek, építmények, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása és nyilvántartása. Feladat ezek megismertetése a nyilvánossággal.

1. A helyi védelem egyedi védelem lehet.

2. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, egyedi helyi értéket, hagyományt hordozó

a. egyedi tájértékre és ezek együttesére,

b. építményre, építményrészletre,

c. képzőművészeti alkotásra,

d. egyéb műtárgyra

terjedhet ki.

3. A helyi védelem olyan, a 4. § (2) bekezdésében részletezett elemekre állapítható meg, amely a település

a. helytörténetében,

b. művelődéstörténetében,

c. építészettörténetében,

d. ipartörténetében,

e. természeti környezetében

meghatározó jelentőséggel rendelkezik.

4. Az egyedi védett értékeket a 1. melléklet tartalmazza.

1. A helyi védelem megállapítását illetve annak megszüntetését bármely Nagykamarás közigazgatási területén ingatlannal rendelkezni jogosult magánszemély, a közigazgatási területre bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Nagykamarás Önkormányzat jegyzőjénél, továbbá hivatalból az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.

2. A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezést írásban lehet előterjeszteni Nagykamarás Önkormányzat jegyzőjénél.

3. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

a. a kezdeményező nevét, címét,

b. a védelemre javasolt objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,

c. a javaslat rövid indoklását.

4. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a. a kezdeményező nevét, címét,

b. a védelem megszüntetésével érintett objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,

c. a javaslat rövid indoklását.

5. A védelem elrendelésére vagy megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tartalmazhatja az értékvizsgálatot is.

1. A védelem alá helyezési eljárásról vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról írásban legalább az alábbi érdekelteket kell tájékoztatni:

a. a kezdeményezőt,

b. a kezdeményezés tárgyát képező objektum tulajdonosát, aki erről köteles tájékoztatni a használatra jogosultakat,

c. a kezdeményezéssel érintett objektum telkével szomszédos telkek tulajdonosait,

d. az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját

2. Helyi védelem elrendeléséről vagy törléséről írásban értesíteni kell:

a. a rendelet 6. § (1) bekezdése szerinti érdekelteket,

b. az I. fokú építési hatóságot.

3. Amennyiben valamely helyi érték egyedi országos védettséget kap, úgy a helyi egyedi védelem megszüntetését az Önkormányzat Képviselő-testülete vizsgálat nélkül elrendeli.

4. Amennyiben valamely helyi védettség nem a 6. § (3) bekezdése miatt szűnik meg és a védett érték bontásra kerül, úgy a bontás előtt el kell rendelni:

a. az építmény és telke felmérési és fotódokumentációjának elkészítését,

b. az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentését és esetleges újra-felhasználását.

5. A 6. § (4) a) pontjában ismertetett dokumentáció elkészíttetése a bontást kérő feladata és kötelezettsége.

1. A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

2. A védett érték eredeti külső megjelenését, azaz:

a. az egészének és a részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b. az eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c. az eredeti épület tartozékait és felszerelését

a megalapozó értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

3. Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:

a. az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b. ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú építmények eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával

kell helyreállítani.

4. A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni

a. településképi bejelentési eljárás vagy

b. egyszerű bejelentés alá tartozó vagy építési engedély nélkül, településképi bejelentési eljárás alá nem eső építési tevékenység esetén szakmai konzultáció

lefolytatása alapján lehet.

a. a rendelet 1. melléklete tartalmazza a tételes listát,

b. az értékvizsgálat, az értékleltár és az örökségvédelmi hatástanulmány vonatkozó részeit az iratkezelés szabályai szerint Nagykamarás Község Önkormányzati Hivatala őrzi meg.

1. A településen az eltérő karakterű területek egyben településképi szempontból is meghatározó területek.

2. Településképi szempontból meghatározó területek:

a. településközpont,

b. lakóterület,

c. beépítésre nem szánt terület.

3. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

1. A településközpont területén az utcai főépületet ténylegesen az utcai telekhatárra és az oldalvonalra kell telepíteni. Az Ady utcán jellemző a földszintes kialakítás kell legyen.

2. Az új főépületet utcával párhuzamos gerincvonalú nyeregtetővel kell építeni, a tetőhajlásszög 32°-45° között változhat.

3. Új főépület tetőzetét mázatlan kerámiacseréppel, ennek színvilágához illeszkedő mázas és betoncseréppel lehet fedni. Természetes pala használata megengedett.

4. Tömör kerítés anyaga nem lehet látszó betonelem és fémlemez.

5. Klíma kültéri egységét, antennaberendezést és az ezekhez tartozó vezetékeket tilos elhelyezni a közterületet határoló homlokzatokon. Kondenzvíz közterületre csak a járdasík feletti 20,0 cm-es magasságban folyhat ki.

1. Az utcai főépületet ténylegesen az utcai telekhatárra és az oldalvonalra kell építeni.

2. Új utcai főépületet olyan tetőformával kell építeni, mint ami a két-két szomszédos főépületen többségben levő tetőforma. A többségében sátortetős környezetben kontyolt nyeregtető és az utcával párhuzamos gerincvonalú nyeregtető is megfelelő.

3. A Petőfi utcán és az attól D-re fekvő utcákban, továbbá a Munkácsy utcán a lakóépületek mellett az utcavonalra elhelyezhető gazdasági épületeket jellemzően utcával párhuzamos gerincvonalú nyeregtetővel kell kialakítani.

4. Az utcavonalon álló épületeken a tetőhajlásszög 32°-45° között változhat.

5. Tömör kerítés anyaga nem lehet látszó betonelem és tömör fémlemez.

6. Klíma kültéri egységét, antennaberendezést és az ezekhez tartozó vezetékeket tilos elhelyezni a közterületet határoló homlokzatokon. Kondenzvíz közterületre csak a járdasík feletti 20,0 cm-es magasságban folyhat ki.

1. Beépítésre nem szánt területen major, birtokközpont létesítésére, lakóépület kialakítására vonatkozó szabályok:

a. major, birtokközpont telkére bevezető utat legalább egyik oldalon fasor kell kísérje,

b. a telket legalább egyes fasorral kell körbevenni,

c. fasor és cserjesáv telepítésénél őshonos fajokat kell alkalmazni,

d. lakóépületet 32⁰-45⁰ közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni, a tetőfedő anyagként mázatlan kerámiacserép és ezek hagyományos színvilágához illeszkedő mázas és betoncserép használható.

2. Közutak burkolattal történő ellátása esetén min. az egyik oldalon fasort kell telepíteni. A fasorok telepítésekor őshonos fajokat kell alkalmazni.

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási, közmű és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az ilyen célra kijelölt különleges és a gazdasági területek. Közvetlenül a vezetékhálózatok részét képező felszíni létesítményeket közterületen kell elhelyezni.

2. Új légvezeték létesítésekor elsősorban a már meglevő oszlopokat kell használni.

1. Utcai homlokzaton kizárólag saját rendeltetéshez kapcsolódó felirat helyezhető el – kivéve utcai portál üvegfelületét – ahol a saját felirat mellett az ahhoz kapcsolódó grafikai elemek is elhelyezhetők.

2. Más célú berendezés – a közterület fölé nyúló árnyékoló kivételével – reklám elhelyezésére nem használható.

3. Építési reklámháló az építés idejére létesíthető.

1. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos tájékoztatók,

c. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d. idegenforgalmi és közlekedési információk;

e. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

2. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb egyharmada igénybe vehető reklám közzétételére..

1. Reklámhordozó berendezés anyaga lehet:

a. horganyzott és szinterezett acél, szinterezett alumínium,

b. fa és farostlemez,

c. plexi, biztonsági üveg,

d. állandó vagy változó tartalmat megjelenítő digitális adathordozó.

2. A reklámfelület megvilágítására fényforrás alkalmazható.

1. A szakmai konzultáció az építtető, beruházó kérésére indul. Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni a településközpont és a helyi védett terület területén kezdeményezett építési beruházások esetében.

2. A szakmai konzultáció helyszíne az Önkormányzat épülete. Kérés esetén a konzultáció a beruházás helyszínén is lefolytatható.

3. A konzultáció a tartalma az építéssel érintett ingatlanra vonatkozó településképi követelmények ismertetése, amely kérésre kiegészíthető a helyi építési szabályzatban megfogalmazott előírások ismertetésével.

1. A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendeli a településképet rontó reklámok, hirdetőberendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok:

a. elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

b. műszaki állapota nem megfelelő,

c. tartalma elvesztette az aktualitását,

d. mérete, formája, anyaga nem illeszkedik az elhelyezésre használt épület homlokzati adottságaihoz,

2. A településképi kötelezés helyi védett értékek esetén is elrendelhető, ha a védett objektum:

a. műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes,

b. a használat módja veszélyezteti a védett érték megőrzését,

c. felületképzése, színezése idegen az eredeti karaktertől.

3. A polgármester önkormányzati döntés alapján településkép-védelmi bírságot szab ki épületek, építmények esetében, ha az érintett fél nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt rendelkezéseknek. A közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság legkisebb összege 50.000,- forint.

4. A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell különösen:

a. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

b. a jogsértéssel érintettek körét,

c. a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a településkép érdekében jelen rendeletben védetté nyilvánított területek és egyedi értékek megőrzését.

5. A kiszabott bírságot a jogsértést elkövető a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül köteles az Önkormányzat számlájára megfizetni.

1. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvének (2006. december 12.) megfelel.