„1. § A képviselő-testület és szervei számára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, és az ágazati jogszabályokban foglalt feladat és hatáskör, szervezeti és működési eljárásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.”

„(1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalható feladat- és hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, és az ágazati jogszabályok rögzítik. Ellátásukról a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott módon a Képviselő-testület saját, vagy átruházott hatáskörben gondoskodik.”

„(1) A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján éves munkatervet fogadhat el.

(3) A munkaterv a képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezet időpontját, és a tárgyalásra tervezett napirendek címét tartalmazza.”

„(3a) A képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatás időpontját a munkatervében határozhatja meg. ”

„(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését. Tartós akadályoztatásnak minősül e bekezdés alkalmazásában a 34. § (2) bekezdés rendelkezései.”

„(5) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláin, valamint a honlapon, melyről a kirendeltségvezető gondoskodik.”

„(1) A képviselő-testület rendes ülésének napja lehetőleg szerdai nap, kezdete 14 óra. A lejárt határidejű képviselő-testületi határozatokról szóló jelentést a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatást a minden második rendes ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni. A nyilvános ülést követően kell a zárt ülést megtartani, melynek állandó napirendje a szociális ügyekben való döntés.”

„(4) A meghívót és az ülés írásos anyagát úgy kell kiadni, hogy a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt 3 nappal megkapják. Ettől a rendkívüli ülés esetén indokolt esetben lehet eltérni.”

„(2) Az előterjesztés benyújtására jogosult személyek:

„(7) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel és a jogszabályban előírt, vagy a képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy a pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolt. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.”

„(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

„(3a) A napirend lezárása előtt a polgármester hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek 1 alkalommal, 3 percben.”

„(3) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve ne tekinthessék meg. ”

„(3) Szavazategyenlőség esetén döntéshiány miatt a képviselő-testület tovább folytatja a vitát és megismétli a szavazást. A második eredménytelen szavazás után a polgármester szünetet rendel el, majd még egyszer szavazásra teszi fel a kérdést. Abban az esetben, ha a harmadik szavazás is eredménytelen, az előterjesztést a soron következő ülés elé kell terjeszteni.

(4) A javaslat elutasítása esetén a képviselő-testület a szavazás megismétléséről határozhat, melynek száma nem korlátozott. ”

„(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az elfogadott rendelet kihirdetésének módja az önkormányzat épületének hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(5) Az önkormányzati rendeleteket kétévente felül kell vizsgálni.”

„(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

„(4) A zárt ülés jegyzőkönyveibe, az érintetteken és a képviselő-testület tagjain, a jegyzőn, az aljegyzőn és a kirendeltségvezetőn és a jegyző által kijelölt közös önkormányzati hivatali dolgozón kívül más nem tekinthet bele, kivétel, ha közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz.”

„(2) A képviselő-testület nyilvános ülésekről digitális kép, hanganyag és videofelvétel készülhet.

(3) A képviselő-testület zárt üléséről hanganyag készül, képanyag és videofelvétel nem készülhet.”

„26. § Az állampolgárok a képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet megtekinthetik a Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal Nagykamarási Kirendeltség kirendeltségvezetőjének irodájában, a videofelvétel webes felületen kerül közzétételre.”

„(3a) Az ügyrendi Bizottság feladat és hatáskörét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3b) A Vagyongazdálkodási Bizottság feladat és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. ”

„(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze, akadályoztatása esetén a korelnök. A polgármester és a jegyző, aljegyző, valamint a kirendeltségvezető is kezdeményezheti a bizottság összehívását. A bizottságot úgy kell összehívni, hogy a meghívót a tagok az ülés tervezett időpontja előtt három nappal megkapják.”

„(8) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket.”

„(3) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog, esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.”

„(1a) A jegyző Nagykamarás községben csütörtöki napon 9 és 12 óra között tart fogadóórát.”

„(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű tartós akadályoztatása esetén, a jegyző helyettesítését a Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén anyakönyvvezetői, hagyatéki ügyintézői feladatokat ellátó köztisztviselő látja el.”

„(1) A Nagykamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testületével Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testületével és Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közösen, közös önkormányzati hivatalt hoztak létre 2025. január 1. napjától.

(2) A hivatal megnevezése és székhelye: Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal 5746 Kunágota, Rákóczi utca 9. szám.

(3) Kirendeltségei:

„(5) A Közös Önkormányzati Hivatal alakítását, működését, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a hivatalt létrehozó települések közigazgatási szerződésben szabályozzák.”

„(7) A jegyző a közös önkormányzati hivatal előző évi munkájáról minden év április 30-ig a képviselő-testületnek beszámol.”

„(1a) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban is el lehet juttatni az önkormányzathoz.”

„(2) A közmeghallgatás, ennek időpontját legalább 15 nappal előbb az önkormányzat hirdetőtábláin, a település honlapján, valamint a település frekventált helyein közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik. ”

„(4a) A közmeghallgatáson a tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik az SZMSZ 11. §-ában foglaltak szerint. ”

„(5) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, aljegyző és a kirendeltségvezető vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert vagy a bizottságokat, ha szükséges az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.”

„(6) A kérdező, javaslattevő személy maximum 2 alkalommal, 3-3 percben szólalhat fel, melyre irányuló szándékát kézfelnyújtással jelezheti.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. ”

„(2) Az egységes és szabályszerű iratkezelési gyakorlat általános felügyeletét a jegyző, aljegyző, valamint a kirendeltségvezető felügyeli.

(3) A jegyző, aljegyző és a kirendeltségvezető közvetlenül felelős az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok jogszerű, szakszerű, és biztonságos megőrzésére, kezelésére alkalmas irattár kialakításáért és működéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért.”

„41. § A képviselő-testület intézményeinek pénzügyi belső ellenőrzését a Képviselő-testület által megbízott belső ellenőr, vagy ellenőrző szervezet látja el.”