Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

a környezet védeleméről, a köztisztaságról és a Környezetvédelmi Alapról

Hatályos: 2023. 10. 01- 2023. 10. 01

Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

a környezet védeleméről, a köztisztaságról és a Környezetvédelmi Alapról

2023.10.01.

Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (4) bekezdés f) pontjában, 58. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 11. pontja szerinti feladatkörében eljárva, a Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály véleményének kikérésével a települési környezet megóvása érdekében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Dombegyház Nagyközség közigazgatási területén minden

a) természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,

b) ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, a közterületekre, a közcélú zöldterületekre, parkokra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy (ingatlanbérlet esetén a bérleti joggal rendelkező személy, intézmény esetén az intézmény vezetője, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység esetén az egység üzemeltetője), ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa;

b) járda (köztisztasági szempontból): köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed:

c) közterület: a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában közterületként meghatározott terület,

d) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység: olyan zajhatással járó, háztartáson belüli tevékenység, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, így különösen lakásfelújítással, építéssel, bontással kapcsolatos tevékenységek, kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással, mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos tevékenységek, motoros fűnyírás, favágás, fűrészelés traktor üzemeltetése, egyéb motoros gép üzemeltetése, zenélés, zenehallgatás, sporttevékenység, játék;

e) zöldterület: növényzettel fedett közterület. Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított játszóterek. Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték,

f) mobil hangreklám: olyan hangszóró reklámberendezés, amely alkalmas az információ közvetítése közbeni helyváltoztatásra,

g) mezőgazdasági haszonállat: az élelmiszer, gyapjú, bőr, szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat.

II. Fejezet

A föld védelme

3. Az ingatlanok, közterületek tisztántartása

3. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlan telekhatárától az úttestig terjedő teljes terület, – ide értve a járdát, a nyílt árkot és ennek műtárgyait is – tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomirtásáról, a lehullott levelek, virágok összegyűjtéséről és eltávolításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a járda hótól, jégtől való mentesítéséről, járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.

(2) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az ingatlan használójának kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szennyeződés az ingatlan használójának tevékenységéből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarításával, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(3) Az ingatlan használója köteles az ingatlanát rendben tartani, az aktuális növényápolási feladatokat, különösen a fű rendszeres kaszálását, az ingatlan gyomtalanítását, valamint a kártevő rovarok és állatok irtását elvégezni.

(4) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, pótlásáról, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(5) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyezést okozó szerv, vagy személy feladata.

(6) A közutat, járdát, zöldterületet állati ürülékkel beszennyező állat gazdája köteles a szennyezést megelőzni, vagy annak bekövetkezése esetén a szennyezéstől a közutat, járdát megtisztítani.

(7) Tilos csapadékvíz elvezető árokban bármilyen anyagot, tárgyat elhelyezni, tárolni.

4. Síkosság-mentesítés

4. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a csúszást okozó anyagtól szükség szerint, naponként többször – első alkalommal reggel 8.00 óráig meg kell tisztítani, amennyiben ez nem lehetséges, úgy fel kell hinteni.

(2) A felhintésre homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt vagy kereskedelmi forgalomban kapható, a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő síkosság-mentesítő anyag használható.

(3) Szóróanyagként tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyag nem használható. A szóróanyag beszerzéséről, és a téli időszak elmúltával a terület szóróanyagtól való megtisztításáról a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(4) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

5. Építési és bontási területek tisztántartása

5. § (1) Az épület-, építmény-, út-, közmű építésének, bontásának, felújításának (a továbbiakban együtt: építés) munkái során az építtető köteles gondoskodni a közterületre szálló por elleni védelemről, a tisztaság fenntartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás megakadályozásáról. E rendelkezés alkalmazása tekintetében építtető a hatósági engedély jogosítottja, a hatósági bejelentéstétel kötelezettje, vagy ha nem építési engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységről van szó, építtető az, akinek a megrendelésére az építési munkát végzik.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(3) Építési és területrendezési munkák során tilos a felszíni és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása.

6. Az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések köre

6. § (1) A lakosság az elhagyott hulladékot, annak helyéről, jellegéről és mennyiségéről a jegyzőnek jelentheti be.

(2) A jegyző feladatkörébe tartozik az elhagyott hulladék hulladékgazdálkodási hatóság felé történő bejelentése, a jogellenesen lerakott hulladék tulajdonosának beazonosítása érdekében szükséges intézkedések megtétele, a hulladék felszámolásával kapcsolatban felmerült költségekről szóló kimutatás hulladékgazdálkodási hatóságnak való megküldése.

III. Fejezet

A víz védelme

7. A víz védelmére vonatkozó szabályok

7. § (1) Az ingatlan használójának kötelessége:

a) az ingatlan előtti szakaszra terjedően a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása, a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel,

b) a járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása,

c) az épület tetőzetéről az esővíz és a hólé a járdára folyásának megakadályozása.

(2) A Dél utcai, a Jókai utcai, a Tavasz utcai (Kossuth Lajos utca és Jókai Mór utca közötti szakasza), a Szabadság utcai (Jókai utca és Szabadság utca 32. szám közötti) valamint a Kossuth utcától a köztemetőig vezető belvízelvezető árkok tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan lefolyásának biztosításáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A szennyvizet szennyvízcsatornába kell bevezetni, ennek hiányában hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.

(5) A közcsatornába tilos csapadékvizet, szippantott szennyvizet és az állattartásból származó híg trágyát, valamint állattartó létesítmények tisztításából származó csurgalék vizet belevezetni.

8. Vegyi anyagok használata

8. § (1) A település közterületén tilos gépjárművet, munkagépet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) Magánterületen az (1) bekezdésben foglalt munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre, csapadékvíz csatornába ne kerüljön, az ingatlan talaját ne szennyezze, a talajvizet ne veszélyeztesse.

(3) A településen közterületen vegyszeres gyomirtás nem végezhető.

9. Felszíni vizek elvezetése

9. § (1) A nyílt csapadék-, és belvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos.

(2) Az ingatlan használója - a 6. § (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - köteles:

a) az ingatlana mellett húzódó árkok partjain lévő növényzetet rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról,

b) a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok kitisztítását elvégezni, ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba került szemét vagy hordalék akadályozza.

IV. Fejezet

A levegő védelme

10. A tűzgyújtásra vonatkozó szabályok

10. § (1) A település az avar és a kerti hulladék kezelése, megsemmisítése elsősorban komposztálással történjen. Indokolt esetben, légszáraz állapotban, megfelelő légköri és időjárási viszonyok esetén az avar és kerti hulladék égetés szabályairól szóló 10/2015. (IX.29.) önkormányzati rendelet előírásainak betartásával végezhető az égetés.

(2) Tilos nyílt téren vagy bármilyen tüzelőberendezésben veszélyes hulladékot, vagy égetése során veszélyessé váló anyagot (műanyag, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, száraz elem stb.) égetni.

11. Allergén növények elleni védekezés

11. § (1) Az ingatlan gyom és allergiát okozó növényektől való folyamatos mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.

(2) Az ingatlan telekhatárától az út széléig terjedő közterület gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.

12. Az ebek tartására vonatkozó szabályok

12. § Az ebek tartásával összefüggésben az ingatlan használójának kötelessége:

a) az ingatlanon keletkezett szilárd ürülék naponta egy alkalommal való összeszedése és annak az ingatlanról való elszállításáig zártan való tárolása,

b) az eb tartására szolgáló építmény havonta legalább egyszer való fertőtlenítése,

c) az eb által keltett kellemetlen szaghatás mérsékléséről szagtalanító anyagok használatával, folyamatosan gondoskodni.

13. A mezőgazdasági haszonállatok tartására vonatkozó szabályok

13. § A mezőgazdasági haszonállatok tartásával összefüggésben az ingatlan használójának kötelessége:

a) az ól és a kifutó havonta legalább egyszer való fertőtlenítése,

b) a trágya elhelyezésére zárt, szivárgásmentes trágyatároló, a trágyalé gyűjtésére zárt, szivárgásmentes trágyalégyűjtő létesítése,

c) a szilárd trágya alomanyaggal keverve való tárolása,

d) a keletkezett szilárd trágya ingatlanról való elszállítása havonta legalább egyszer, május 1. és október 31. között havonta legalább kétszer, mélyalmos tartás esetén negyedévente legalább egyszer,

e) mélyalmos állattartás esetén a trágyaszag megszüntetéséről szagtalanító anyagok használatával, folyamatosan gondoskodni,

f) a megtelt trágyalé gyűjtő akna haladéktalan ürítése,

g) a kellemetlen szaghatással járó takarmányok zárt térben való tárolása.

V. Fejezet

A zöldterületek védelme

14. A zöldterületek védelmére vonatkozó szabályok

14. § (1) Zöldterületet bármi módon károsítani tilos.

(2) A játszóterek területére kutyát bevinni tilos.

(3) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarására alkalmas magatartástól.

(4) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák virágok és egyéb növények károsítása.

(5) A gyeptakaróval részben, vagy egészben borított árkok gyep-felületét elsősorban kaszálással, fűnyírással kell kezelni.

15. A zöldterületek fenntartása

15. § A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről az önkormányzat gondoskodik.

VI. Fejezet

A fák védelme

16. § (1) A fás szárú növények fenntartására, kezelésére, kivágására, pótlására a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) és az Európai Parlament és a Tanács idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU Rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) Közterületen a fás szárú növények telepítését a közművek – víz-, gázvezeték, csatorna, elektromos hálózat biztonságos működésének – figyelembevételével kell végezni.

(3) A közterületen lévő fás szárú növények a biztonságos közlekedést nem veszélyeztethetik, ennek biztosításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(4) A belterületi ingatlanok előtti földterületre telepítendő fás szárú növények ültetésénél, pótlásánál korlátozott növekedésű, maximum 4-5 m-re növő, a koronametszést toleráló, valamint kertészeti kialakítású fás szárú növények telepíthetők.

(5) A Kormányrendelet 2. § (3) bekezdése szerint meghatározott inváziós fás szárú növények ültetése közterületen tilos.

(6) Közterületen fás szárú növényt ültetni a Jegyzőhöz benyújtott bejelentés alapján lehet. A Jegyző megtilthatja a fás szárú növény ültetését, amennyiben az nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak.

(7) A településen lévő parkokra, terekre a (4) valamint (6) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak.

VII. Fejezet

Zajvédelem

16. A zajkibocsátással járó tevékenységekre vonatkozó szabályok

17. § (1) A település belterületének ingatlanain a településen élő nyugalmának biztosítása érdekében a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajjal zajkibocsátással járó tevékenység naponta 08.00-20.00 óra között végezhető.

(2) A település belterületén zajt keltő pirotechnikai termék 22.00 óra és a következő nap 06.00 között nem használható.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a december 31. 22.00 óra és január 1. 06.00 óra közötti időszakra, valamint az önkormányzati szervezésű falunapon 22.00 óra és 24.00 óra közötti időszakra.

17. Mobil hangreklámokra vonatkozó szabályok

18. § (1) Mobil hangreklám hangteljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a kívánt figyelemfelkeltő hatás csak a közvetlen környezetben érvényesüljön és a közvetlen környezetében élők nyugalmát ne zavarja.

(2) Mobil hangreklám kizárólag munkanapokon 08.00-18.00 óra között, szombaton 08.00-15.00 óra között működtethető.

(3) Mobil hangreklám álló helyzetben nem üzemeltethető.

(4) Mobil hangreklám kizárólag gazdasági reklámtevékenység céljából üzemeltethető.

VIII. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

18. Önkormányzati Környezetvédelmi Alap

19. § (1) Az Önkormányzat - a környezetvédelmi feladatai megoldása érdekében - Környezetvédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap bevételi forrásai a következők:

a) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés a) – d) pontjában foglaltak, valamint

b) az Önkormányzat külön rendeletével megállapított talajterhelési díj teljes összege,

c) az Alap lekötéséből származó kamatbevétel,

d) az állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történt befizetések, továbbá bármely, az Alapot megillető bevétel.

(3) Az Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente, a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

(4) Az Alap bevételeit környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célra azok még ideiglenesen sem vonhatók el.

(5) Az Alapot a község közigazgatási területén az alábbi célokra lehet felhasználni:

a) a vizek mennyiségi és minőségi védelmére,

b) a talaj védelmére,

c) a zöldterületek védelmére, fejlesztésére, allergén növények elleni védekezésre,

d) a hulladékgazdálkodásra, települési szilárd- és veszélyes hulladék kezelésére,

e) a környezetvédelmi felmérésekre, tanulmányok elkészítésére, valamint

f) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenységre.

(6) Az Alap felhasználásáról szóló képviselő-testületi döntések végrehajtását a pénzügyekért felelős bizottság ellenőrzi.

(7) Az Alapba befolyt összeget és onnan történő kifizetéseket elkülönített számlán kell kezelni.

19. Záró rendelkezések

20. § Hatályát veszti a környezet védelméről, a közterületek használatáról és az állattartásról szóló 13/2001. (IX. 4.) önkormányzati rendelet.

21. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.