Kétsoprony község Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ Kétsoprony község Önkormányzata e rendeletben határozza meg szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységben résztvevők jogait és kötelezettségeit, rögzíti az eljárási szabályokat.

2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:

Kétsoprony község Önkormányzata

(2)    Székhelye: 5674 Kétsoprony Dózsa út 11.

(3)    Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

Kétsoprony község Képviselő-testülete

(4)    Az önkormányzat működési területe:

Kétsoprony község közigazgatási területe

(5)    Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei; a polgármester, az Ügyrendi és Munkaügyi, a Népjóléti Bizottság, a jegyző, a Kétsopronyi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

 A feladatellátás megvalósulhat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 87-88. §-ában foglaltak szerint, társulás létrehozásával is.

3.§ (1)A képviselő-testület száma 7 fő. A képviselő-testület névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

4.§ Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét rendeletben állapítja meg.

5. § Az önkormányzat által alapított kitüntetést és az adományozás rendjét rendelet szabályozza.

6. § Az önkormányzat hivatalos testvér települési kapcsolatot nem  tart fenn.

7. § (1)A lakosság helyben szokásos tájékoztatása a községháza hirdető táblája útján valósul meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatáson felül a tájékoztatás megtörténik a www. ketsoprony.hu honlapon is.

8. § Kétsoprony község ünnepe: Szent István falunap, minden év augusztus 20.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladatai és hatásköre

9. §  A képviselő-testület ellátja a jogszabály által megállapított, s az általa önként vállalt önkormányzati feladatokat. E feladatait az éves költségvetési rendeletében állapítja meg.

10. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. § tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) önként vállalt feladatok meghatározása,

b) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése, gazdasági társaságba történő belépés, kilépés.

11.§ (1) A képviselő-testület e rendelet 1. számú mellékletében szereplő hatásköreit a Népjóléti Bizottságra ruházza.

2) A képviselő-testület e rendelet 2. számú mellékletében szereplő hatásköreit a polgármesterre ruházza.

(3) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

III. Fejezet

1.A képviselő-testület munkaterve, ülései

12. § (1) A képviselő-testület rendes üléseinek tervszerű megtartása érdekében félévenként munkatervet készít.

(2) A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér: a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, társadalmi szervezetektől, a szlovák nemzetiségi önkormányzat elnökétől, valamint az önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől.

(3) A tervezet összeállításánál figyelembe kell venni az Mötv-ben és egyéb vonatkozó jogszabályokban az önkormányzat és szervei feladataira vonatkozó rendelkezéseket.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések tervezett időpontjait, az ülések napirendjét, a napirend előadóit, állásfoglalás szükségességét, a közmeghallgatás és falugyűlés időpontját, valamint ezek napirendjét.

(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselőknek;

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előadójának;

13. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv. 43.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint tartja.

(3) Rendes ülést a képviselő-testület a munkatervében meghatározott számban tart. A polgármester a munkaterv szerinti napirendtől indokolt esetben eltérhet.

(4) Rendkívüli ülést az Mötv.44.§-ában meghatározott esetben össze kell hívni. A meghívás történhet sms-ben, telefonon is, az értesítést követő napra, napirend megjelöléssel.

(5) Rendkívüli ülés összehívható, ha a polgármester úgy ítéli meg, hogy a tárgyalandó napirend halasztást nem tűr. A meghívás történhet a (4) bekezdésben foglaltak szerint is.

2. A képviselő-testületi ülések összehívásának rendje

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat- kezelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.

(3) Az ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés előtt 5 nappal kell kézbesíteni, vagy a meghívottak e-mail címére megküldeni.

(4) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni: a jegyzőt, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, a napirend előadóját, a napirend által érintett személyeket, ha jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges, valamint akit a polgármester indokoltnak tart.

3. Az ülések nyilvánossága, zárt ülés

15. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének meghívóját az ülés időpontját megelőző 5. naptól az önkormányzat hivatalában – annak hirdetőtábláján – kell közszemlére tenni.

(2) A hallgatóság az ülésteremben az erre a célra kijelölt helyet foglalhatja el. A napirendhez a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján hozzászólhat, az ülést azonban nem zavarhatja.

(3) A hallgatóság közötti rendzavarókat a polgármester figyelmezteti, s ha ez nem jár eredménnyel, a tanácskozás helyéről kiutasítja.

16.§ (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tarthat az érintett kérésére és az az Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben.

(3) Zárt ülést rendelhet el az Mötv.46.§ (2) bekezdésének c) pontjában foglalt esetekben, ha azt bármely képviselő, az előterjesztő, az ügyben érdekelt fél kéri.

17.§ (1) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak, de ez nem sértheti a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló szabályokat.

(2) A zárt ülések előterjesztéseit az arra jogosultak kötelesek úgy kezelni, hogy azok tartalmát jogosulatlan nem ismerhesse meg.

4. A képviselő-testület ülése, a tanácskozás rendje

18. § A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja – majd az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri - az ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére és megindokolja, ha az a tervezettől eltér.

A javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

19. § (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.

(2) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előadó vita előtt válaszol.

(3) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatról a képviselők vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel döntenek. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.

20. § (1)A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltért a tárgyalt témától; a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ;

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

c) az a) és b) pontban foglaltak ismétlődése esetén a képviselőtől a szót megvonhatja.

5. Előterjesztés

21. § (1)Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:

1. tájékoztató
2. beszámoló
3. rendelet-tervezet
4. határozati javaslat

(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére a jegyző jogosult, kivéve- a költségvetésről és zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, valamint az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet E rendelet tervezetek előterjesztője a polgármester.                

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult a képviselő-testület szervein túl:

a) az önkormányzati intézmény vezetője, az általa érintett intézményt illetően,

b) azon rendészeti és egyéb közigazgatási szerv vezetője, akinek beszámolója, tájékoztatója jogszabályon alapuló kötelezettsége,

c) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(4) Az előterjesztést a jegyzőnek törvényességi véleményezés céljából be kell mutatni.

(5) Az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell megküldeni. Az előterjesztések ülésen történő kiosztását – sürgős esetben – a polgármester engedélyezheti, megtárgyalásáról a képviselő-testület dönt. Ebben az esetben a jegyzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az előterjesztést a képviselő-testületi ülésen törvényességi szempontból véleményezni tudja-e.

6. Kérdés, interpelláció

22. § (1) Kérdést az ülés megkezdését megelőzően a polgármesterhez lehet benyújtani.

(2) Az, akihez a kérdést intézték, lehetőség szerint a képviselő-testületi ülésen, vagy ha az nem lehetséges 15 napon belül köteles írásban válaszolni.

(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a képviselőtestülettel nem kell elfogadtatni.

23. § (1) Interpelláció az a felvetés, melyben a képviselő valamilyen hibás, vagy helytelen gyakorlatot jelez.  A képviselő bármilyen önkormányzati ügyben interpellálhat a képviselő-testület szerveihez.

(2) Az interpellált a képviselő-testületi ülésen szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(3) Az interpellált válasza után az interpellálónak viszontválaszra van lehetősége, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. A válasz elfogadásáról – ha az interpelláló azt nem fogadja el – a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy elrendeli annak vizsgálatát, melybe az interpelláló képviselőt is bevonja. A vizsgálatba szakértő is bevonható.

(5)A (4) bekezdésben foglaltak alapján a képviselő-testület a soron következő ülésen dönt.

(6) Az írásban benyújtott interpellációra adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni, elfogadására a soron következő ülésen kerül sor.

7. A szavazás rendje, döntéshozatali eljárás, jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testület döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg.

25. § (1) A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik.

A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodik” nyilatkozattal szavaznak.

(2) Szavazategyenlőség áll fenn, ha a javaslatra a jelenlevő képviselők pontosan fele szavazott igennel, a másik fele nemmel. A tartózkodás szavazatösszesítés szempontjából „nem” szavazatnak minősül.
(3) Szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület dönt a határozati javaslat további tárgyalásáról;

a) leveszi a napirend tárgyalását, azt a soron következő ülésen tárgyalja, vagy

b) ismételt szavazásra bocsájtja az előterjesztést.

26. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt ügy tárgyalásakor, valamint a b) pont szerinti ügyekben, ha azt az érintett kéri.

Titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt ügyekben a polgármester, vagy a képviselők ¼-ének indítványára. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi és Munkaügyi Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólapok, urna, fülke) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.  Amennyiben a titkos szavazás eredménye szavazategyenlőség, a szavazás továbbfolytatásáról a képviselő-testület dönt a 25.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján.

27. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart az Mötv.48. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(2) A képviselő-testület név szerinti szavazást igénylő ügyeket nem határoz meg.

(3) Név szerinti szavazás estén a jegyző ABC sorrendben olvassa a települési képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően hangos „igen”, ”nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

28 § (1)Az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyeken túl minősített többség szükséges – a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata -

a) titkos szavazás elrendeléséhez,

2. zárt ülés elrendeléséhez,
   
3. a képviselő-testület munkatervének elfogadásához.
4. hitelfelvételhez,

8. Jegyzőkönyv

29. § A képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről külön jegyzőkönyv készül.

Elkészítéséért a jegyző felelős.

30. § (1)A jegyzőkönyv tartalmi elemeit az Mötv. 52. §-a, valamint e rendelet

határozza meg.

(2) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles

a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben a szavazás eredményét úgy kell rögzíteni, hogy az tartalmazza a szavazás számszerű „igen”,”nem”,„tartózkodik” adatait.

31.§ Zárt ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, hogy a meghívottak milyen minőségben tartózkodnak az ülésen.

32. § (1) Az elfogadott rendeletet minden esetben a jegyzőkönyv mellékleteként kell a jegyzőkönyvhöz csatolni.

(2) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni.

1. eredeti példány irattárba kerül ülésenként lefűzve, jegyzői hitelesítéssel,
2. egy másolati példány beköttetésre kerül, polgármester részére kerül átadásra
3. egy másolati példány jegyzői munkapéldány.

(3) A jegyzőkönyvet elektronikus úton (njt) továbbítani kell a Békés Megyei Kormányhivatalnak törvényességi ellenőrzés céljából.

(4) Az Mötv. 52.§ (3) bekezdésében foglalt betekintési jog biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyvek beköttetéséről, közzétételéről a jegyző gondoskodik

(6) Zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni, közzétenni nem szabad.

IV. Fejezet

A képviselő-testület döntései, jelölésük, kihirdetésük és közzétételük módja

33.§ (1)A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendelet

b) önkormányzati határozat

(2) Az önkormányzati rendeleteket az év elejétől kezdve folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a kihirdetésének napját, év hó nap megjelölésével, a következő formában:

Kétsoprony község Képviselő-testületének sorszám/év.(hó.nap.) önkormányzati rendelete a rendelet tárgyáról.

(3) Az önkormányzat határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A határozat sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozat meghozatalának napját év, hó, nap megjelölésével, a következő formában: Kétsoprony község Képviselő-testületének sorszám/év.(hó.nap.) önkormányzati határozata

(4) Az önkormányzat határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

(5) A rendeletek kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés a községháza hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A rendeleteket a Kétsoprony község honlapján közzé kell tenni.

V. Fejezet

A helyi önkormányzati képviselők

34. § (1)Az önkormányzati képviselők megbízatása keletkezésének és megszűnésének eseteit az Mötv. 28-31. §-a szabályozza.

(2) Az önkormányzati képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32-34. §-a határozza meg.

(3) Az önkormányzati képviselők feladataikat tiszteletdíj nélkül végzik.

(4) A képviselők e tisztségük ellátásával, kapcsolatos számlával igazolt költségei a polgármester igazolása alapján megtérítendők.

(5) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével, annak eljárási szabályaival kapcsolatos rendelkezéseket az Mötv. 36-38. §-a tartalmazza.

VI. Fejezet

A képviselő-testület szervei

1. A bizottságok
   

35. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok ellátására állandó bizottságokat hoz létre.

A bizottságok tagjainak száma 3 fő.

(2) A képviselő-testület az SZMSZ 2. számú függelékében rögzített bizottságokat hozza létre.

(3) A bizottságok feladat és hatáskörét e rendelet 3. sz. melléklete, a bizottságok tagjainak névsorát 2. számú függeléke tartalmazza.

36. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátásra ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működési szabályzatát a képviselő-testület állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.

37. §) (1) A bizottság feladatai a feladatkörébe utalt ügyekben:

a) előkészíti a képviselő-testület döntéseit;

b) dönt az önkormányzati rendelettel a hatáskörébe utalt ügyekben;

c) szervezi a képviselő-testületi döntések végrehajtását;

d) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat;

38. § (1)A bizottságok működési szabályzatukat maguk határozzák meg.

(2) A bizottság feladatát, hatáskörét ülésén gyakorolja.

(3) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(4) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. Polgármester

39. § A polgármester főbb feladatait az Mötv. 63-68. §-a tartalmazza.

40. § (1) A polgármester dönthet az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján;

a) élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet elhárítása, elemi csapás, illetve annak következményei elhárítása érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a polgármester jogosult a költségvetés terhére átmeneti pénzügyi intézkedések megtételére is.

(3) A tett intézkedésről a soron következő ülésen a képviselő-testületnek beszámolni köteles.

41. § A polgármester az Mötv.68. § (4) bekezdésében foglaltak alapján saját hatáskörben dönthet az önkormányzat vagyonát, költségvetését érintő ügyben a költségvetési tartalék terhére 500.000.-Ft értékhatárig.

3.Alpolgármester

42. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester a képviselő-testület által – jogszabályi keretek között - meghatározott tiszteletdíjban és költségtérítésben részesül.

 (3) A polgármester tartós akadályoztatása esetén – a polgármester megbízása nélkül – teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.

(4) Az alpolgármester minden hét szerdán 14-16 óráig a községházán ügyfélfogadást tart.

4.Jegyző, aljegyző

43. § (1) A jegyző feladatait az Mötv.81.§-a és más jogszabályok tartalmazzák.

(2) A jegyző, aljegyző kinevezésére az Mötv.82-82.§-ai, valamint a Gerendás község Képviselő-testületének Kétsoprony község Képviselő-testületével kötött megállapodásában foglaltak az irányadóak.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén - a betöltetlenség, ill. akadályoztatás kezdő időpontjától számított legfeljebb 6 hónap - a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Hivatal olyan tisztségviselőjét bízza meg, aki a képesítési előírásoknak megfelel. Amennyiben ilyen köztisztviselő nincs, úgy más önkormányzati hivatal jegyzőjét bízza meg.

5.Közös önkormányzati hivatal

44. § (1) A képviselő-testület az Mötv.84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Kétsopronyi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A közös hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(4) A közös hivatal számára a polgármester az Mötv. 67. § (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározza az önkormányzat munkájának szervezésével, döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(5) A közös hivatal, belső szervezeti tagozódását, létszámát, munka és ügyfélfogadási rendjét, részletes feladatait a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a képviselő-testület határozattal hagy jóvá – Mötv. 67. § (1) d)pont –

6.A társulás

45. § (1) A helyi önkormányzatok társulásokra vonatkozó szabályait az Mötv. 87-95. §-ai szabályozzák.

(2) Kétsoprony község Önkormányzata az Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás tagja.

(3) Az Önkormányzatot a társulási üléseken a polgármester képviseli.

(4) A társulás keretében ellátott önkormányzati feladatokat a társulás megállapodás tartalmazza.

A társulási megállapodás e rendelet 3 számú függeléke.

VII. Fejezet

Lakossági fórumok

46.§ (1) A képviselő-testület köteles évente legalább egyszer közmeghallgatást tartani.

(2) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét a tervezett időpont előtt 10 nappal közzé kell tenni a községháza hirdetőtábláján.

(3) A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre lehetőség szerint azonnal kell válaszolni. Amennyiben ez nem lehetséges, a válaszadásra illetékes köteles 15 napon belül írásban válaszolni. A kérdésre adott válaszról a soron következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, s a 32- § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

47. § (1) A képviselő-testület döntése alapján polgármester falugyűlést hívhat össze a lakosság közvetlen tájékoztatása, a falu lakosságának többségét érintő fontosabb döntések meghozatala előtt.

(2) A falugyűlést a polgármester hívja össze, hirdetőtáblán történő meghívó kifüggesztésével, szórólappal, a meghívó honlapon történő közzétételével. A meghívót úgy kell elkészíteni, hogy arról a lakosság a gyűlést megelőző 5. napig értesüljön. 

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

48.§ (1)E rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti az 1/2013. (III.15.) önkormányzati rendelet.

     Völgyi Sándor                                                   Surinné Szász Margit

       polgármester                                                               jegyző