Kétsoprony Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelősminiszter, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési     és településrendezési dokumentumok,  valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 13/2017. (VI. 27.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet – Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Kétsoprony Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet mellékletei: 

1. melléklet: A településképi szempontból -  meghatározó területének lehatárolása
2. melléklet: Helyi jelentőségű védett természeti értékek listája
3. melléklet: Egyedi tájértékek listája
4. melléklet: Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
5. melléklet A Településképi véleményezési– KÉRELEM minta
6. melléklet A Településképi bejelentési tervdokumentáció – KÉRELEM minta

3. § Jelen rendelet függelékei:

1.sz.függelék: Növénytiltó listák

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1.^[1]

2.Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor

3.Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

4.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

5.Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

II.Fejezet - A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott azon tájalkotó elemek, beleértve az emberi tevékenység során hasznosított természeti elemeket is, amelyek történelmi, kultúrtörténeti vagy esztétikai szempontból valamely közösség számára jelentőssé váltak, ugyanakkor nem állnak sem műemléki, sem természetvédelmi oltalom alatt.

4. A helyi védelem fajtái

6.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére     terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi jelentőségű védett természeti értékek védelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott természeti értékeket.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a  3. melléklet az egyedi tájértékek listáját tartalmazza.

5. A helyi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai

7. § (1)^[2] A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

3. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

4. A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

5. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.

8.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Kétsoprony Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3)   Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Kétsoprony Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4)   A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2)   A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás

11. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a)  egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b)  eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)  ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d)  az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)  az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)  ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3)   Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

12. § A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

3. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.
4. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.
5. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

III.Fejezet – A helyi védelem településképi követelményei

9.A helyi egyedi védelem alatt álló területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

13. §A helyi védelem alatt álló természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk kertépítészeti terv, dendrológiai szakvélemény előírásai alapján szakértő közreműködésével lehetséges. Gondozásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.

14. § A helyi védelem alatt álló tájértékek megőrzendők, fenntartásuk, növények esetében kertépítészeti terv, dendrológiai szakvélemény előírásai alapján szakértő közreműködésével gondozandók. Gondozásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.

15.§ Helyi védett épület bontására, növényzet esetében kivágására csak a védettség a 7.§ (4) bek.  szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

IV.Fejezet  A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

16. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1.melléklet szerint Kétsoprony Község teljes közigazgatási területét:

a) a település belterülete - településképi szempontból meghatározó területe,

b)a település külterülete - településképi szempontból meghatározó terület.

17.§ Az e rendelet 1.mellékletének a) pontjában meghatározott településképi szempontból meghatározó belterületen a településképet meghatározó építmények az alábbiak szerint alakítandók ki:

1. a fő- és mellékfunkció beépítésének telepítési módja:

aa) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

ab) Állattartó építmény az előkerten kívül építendő.

2. az utcafronti kerítés:

ba) az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó.

bc) A gázfogadó területét kerítéssel kell körbevenni.

3. A belterületi településrészek közlekedési célú közterületei az alábbiak szerint alakítandók ki:

53. Az utcákon a meglévő fasorok nem számolhatók fel kivéve, ha különben 6 méter széles útburkolat nem építhető ki.
54. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a helyben honos fajok alkalmazhatók, jellemzően a 4. melléklet szerinti fa- és cserjefajok alkalmazásával, és az 1.sz.függelékben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.
55. A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 200 mm belső átmérővel alakítandók ki.
56. Közterületen elhelyezett, a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló vagy a közlekedést bármilyen módon akadályozó természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy elhelyezése tilos.
57. Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.

4. A település belterületén fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően a 4. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, az 1.sz.függelékben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.

18. § Az e rendelet 1.mellékletének b) pontjában meghatározott településképi szempontból meghatározó külterületen a településképet meghatározó területek az alábbiak szerint alakítandók ki:

1. Fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, tájképvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően a 4. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, az 1.sz.függelékben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.
2. A mezőgazdasági birtokközpont területének határán - a belső oldalon – legalább hármas fasort kell kialakítani.

11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § (1) Az e rendelet 1.mellékletének a) pontjában meghatározott, a település belterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

1. Lakóterületen:

1. A lakóépületek csak magastetős (35-45 fok) kialakítással építhetők.
2. A Mikszáth Kálmán utcától délre, a belterület határán fekvő új lakóterületen legfeljebb 30 fokos hajlásszögű lakóépület építhető.
3. A tetőgerinc iránya a két szomszédos épület valamelyikével egyező lehet, amelynek eldöntéséhez főépítészi szakmai konzultáció kérhető. Utcára merőleges, vagy hajlított ház esetén utcával párhuzamos, összetett lehet.
4. A harsány színű faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

ae)A lakóterületen tetőhéjalás anyaga és színezése a kialakult utcakép figyelembe vételével határozható meg, illetve ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag (pl. cserépmintás zsindely vagy cserépmintás lemezfedés) lehet.

6. Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
7. Műanyag előtető nem építhető

ah)A homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos színezés alkalmazható.

ai)Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín).

aj)A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt  - nem helyezhető el.

ak)A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.

al)Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a  terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

am)Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

2. Gazdasági területeken:

ba) Ipari gazdasági területen elhelyezésre kerülő épületek magastetős kialakításúak lehetnek, a tetőhajlásszög 12-38 fok között alakítható ki.

bb) Az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, épített kerítés, örökzöld növényzet.)

bc) A tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

3. Különleges sportterületen:

Az épületek magastetős kialakítással építhetők.

(2)A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat   színéhez igazodva   lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(3)Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

(4)Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.

(5)Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.

(6)Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen – a műszaki szükségszerűség esetét kivéve - nem helyezhető el.

(7)Műholdvevő, illetve hírközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén – a műszaki szükségszerűség esetét kivéve - nem helyezhető el.

(8)A közterületen elhelyezhető közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

(9)Közterületi burkolattal szembeni elvárás:  

1. burkolatbontás akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
2. kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

20. § (1) Az e rendelet 1.melléklet b) pontjában meghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében új épületek telepítésénél a meglevő környezethez és a terepviszonyokhoz az építészeti kialakítással illeszkedni kell.

(2)Mezőgazdasági területen:

a)Az elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

b)Az épületek tájba illően, természetes anyagból építendők.

c)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható ki.

d)Az épületet 30-45 fokos lejtésű nyeregtetővel kell ellátni, a tetőtér beépíthető, fedésre cserép vagy nád használható.

e)Birtokközpont területén: Az épületeket magastetősre 30-45 fokos nyeregtetővel kell megépíteni, fedésre csak cserép vagy nád alkalmazható ez alól kivétel csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög és más fedőanyag is használható.

(3)Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.

(4)A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.

(5)A településképi szempontból meghatározó területen jellemzően csak a 4. mellékletben szereplő településen honos a fás szárú növényfaj vagy növényfajok alkalmazandók, az 1.sz.függelékben szereplő növényfajok ültetésének kizárásával.

(6)Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

V.Fejezet – Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata

12. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

21.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

2. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra és a településképre egyaránt figyelmet kell fordítani.
3. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
4.  Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a   meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
5. A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. A továbbiakban megvalósuló villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
6. Településközpont vegyes területen tilos lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
7. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. Műszaki szükségszerűségből az utcai homlokzaton csak - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhetők el.
8. A távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
9. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
10. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

13. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

22.§ A település területén a vezeték nélküli  hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:

1. Belterület,
2. lakóépülettől 50 méteres távolságon belül,
3. fokozottan védett természetvédelmi terület,
4. ökológiai hálózat részét képező magterület,
5. ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosó területe,
6. tájképvédelmi terület,
7. Natura 2000 terület.

23.§ A település területén a vezeték nélküli  hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek:

1. a meglévő antennatartó-szerkezet fejlesztése, bővítése,
2. amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben történhet (pl. templomtoronyban)
3. természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területek.

VI.Fejezet - Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó   településképi követelmények

14. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

24.§ (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

2. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

25.§ Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban – de egy évre számítva, legfeljebb 12 hétre - az eseményre vonatkozó tájékoztató molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

26.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

27.§ (1)^[3]  A település közigazgatási területén a reklámhordozót tartó berendezés reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felülete az A0 (841X1189 mm) méretet nem haladhatja meg.

2. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

1. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
2. helyi jelentőségű védett érték területén;
3. NATURA 2000 területen, nemzeti park területén, tájvédelmi körzet területén, országos jelentőségű természetvédelmi területen, fokozottan védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén;
4. tájképvédelmi területén, egyedi tájérték területén;
5. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.

VII.Fejezet - A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

17. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

28. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész –amennyiben főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) A (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.

(3) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
5. Lakóépület az előírt tetőhajlásszögtől való eltérő tetőkialakítása esetén.
6. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
7. közterületen vízáteresz építése, átépítése
8. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ha) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

hb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

4. A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül nem távolította el.

5. E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban főépítészi konzultáció kérhető.

18. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

29.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során tájékoztatást kell nyújtani az azt kérő számára az érintett telek beépítési lehetőségeiről. Amennyiben az építtető tervet készíttetett vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

 (2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

 (3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

VIII.Fejezet A településképi véleményezési eljárás

19. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

30.  § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;

31. § A polgármester a véleményét a 30. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.

20. A településképi véleményezés szempontjai

32. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Kormányrendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

21. A településképi véleményezési eljárás szabályai

33.§ A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

IX.Fejezet A településképi bejelentési eljárás

22. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

34. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le.

35. § Településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben foglaltak megfelelően, valamint meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

36. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

23. A településképi bejelentési eljárás szabályai

37. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

24. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

38. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 6. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

X.Fejezet A településképi kötelezés szabályai

39. §^[4] (1) A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

(2)     A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, mértéke 50.000,- forinttól 1.000.000,- forintig terjedhet.

(3)     A településkép-védelmi bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

(4)     A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.

40.§ ^[5]

IX. Záró rendelkezése

25. Hatályba léptető rendelkezések

41. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kétsoprony Község Önkormányzata Képviselő -testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2007. (II.07.) számú rendeletének alábbi rendelkezései:

4.§ (3);

5.§ (5) bekezdés tetőgerincre vonatkozó előírásrésze és (6);

7/A.§ (5) bekezdés tetőhajlásszögre vonatkozó előírásrésze;

12.§ (3) bekezdés utolsóelőtti – magastetőre és tetőhajlásszögre vonatkozó sora;

13.§ (6);

15.§ (10);

19.§ (2) bekezdésének – reklámhordozóra vonatkozó -  2.franciabekezdése;

20.§(2)bekezdés felsorolásából a reklámhordozóra vonatkozó szövegezése, valamint a (3)bekezdés;

21/A.§ (2);

24.§(1)bekezdés felsorolásából a reklámhordozóra vonatkozó szövegezése,

27.§ (3) utolsó– a tetőkialakítással kapcsolatos – mondata, valamint az (5) bekezdés;

31.§ (1)bekezdés és a (2) bekezdés utolsó – tetőhajlásszögre és tetőfedőanyagra vonatkozó előírása;

2.sz.melléklet

…………………………………..                                           ……………………………………

        Völgyi Sándor László                                                              Krajcsóné Tóth Ágnes

              polgármester                                                                                jegyző