Kardoskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 6. § (3) bekezdés szerinti hatáskörében eljárva az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. § alapján a község településrendezési tervének megvalósítása érdekében (egyeztetve: a Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítészetével, Kulturális Örökségvédelmi Irodájával, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságával, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatalával, Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával, Közlekedési Felügyelőségével, a Szolnoki Bányakapitánysággal, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalával, a Honvéd Vezérkarral, Orosháza Város Jegyzőjével mint I. fokú Építéshatósággal) a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

(1)       E rendelet hatálya Kardoskút Község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1.§ (3) bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.

(2)       Jelen rendelet mellékletét képezik a 2012. évben készített SZ-1 jelű, M=1:10000, SZ-2 jelű és SZ-3 jelű M=1:2000 méretarányú szabályozási tervek; az SZ-1 jelű mint 1., az SZ-2 jelű mint 2., továbbá a szöveges 3-6. mellékletek.

(3)       A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.

2.§

(1)       Az 1.§ (3) bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha:

1. az vészhelyzet elhárítását szolgálja.

(2)       Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. miatt nem biztosítottak,

1. azokat az építkezések megkezdése előtt el kell készíteni.
2. A szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig zárt szennyvízgyűjtő kialakítása megengedett.

(3)       Beépítési módok és az építési helyek értelmezése a településen:

1. oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatár a tényleges építési vonal is egyben,
2. az Ou jelű beépítéseknél az utcai telekhatár is kötelező építési vonal,
3. az Oe jelű beépítéseknél az előkert új beépítés esetén 5,0m, saroktelkek estében, amennyiben mindkét utca előkertes beépítésű, a saroktelken mindkét utca irányába be kell tartani az előkert kialakítására vonatkozó előírásokat, azaz szabadon állóan kell elhelyezni a saroképületet,
4. az Oe jelű beépítés a Béke utcában fűrészfogas beépítési módot jelent, ahol az 5,0m előkert a beépítési oldalhatáron betartandó távolság.

(4)       Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések:

1. Lapostetős épületet a belterületen kizárólag gazdasági területen szabad elhelyezni technológiai szükségszerűség esetén úgy, hogy az nem lehet az utcakép része; külterületen ugyancsak kivételes esetben és technológiai szükségszerűség miatt engedélyezhető a lapostetős épületkialakítás a terület-felhasználástól függetlenül, de a természetvédelmi területek és a Pusztaközpont területének kivételével.
2. A településen a nyeregtetők hajlásszögét 30-45⁰ között kell kialakítani, gazdasági területen ez lehet 20-45⁰ között.
3. A Béke utcán kizárólag a beépítési oldalhatárral párhuzamos, utcai oromfalas nyeregtetős épület építhető.
4. A Petőfi Sándor utcai lakóterületeken csak utcavonalra merőleges gerincű nyeregtetős épület építhető.
5. Az Árpád soron a belterületen csak az utcavonallal párhuzamos gerincű nyeregtetős épület építhető.
6. A Pusztaközpont különleges területein az épületeket a Múzeum épületéhez illeszkedően kell kialakítani a tetőforma vonatkozásában is.

A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

3.§

            A beépítésre szánt terület lehet:

1. lakóterület,
2. vegyes terület,
3. gazdasági terület,
4. különleges terület.

Lakóterületek

4.§

            Lakóterületek lehetnek:

1. falusias lakóterületek.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

5.§

Lf jelű építési övezetek

(falusias lakóövezetek)

(1)       Falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület, építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. kézműipari építmény,
6. egészségügyi, szociális épület,
7. sportépítmény,
8. kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.

(2)       Az Lf-1 jelű övezet jellemzően kialakult telekosztású, oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterületek övezete.

1. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 5.§ (1) bekezdésében felsorolt épület, építmény elhelyezhető.
2. Az övezetben egy telken legfeljebb két lakás építhető.
3. Az övezetben a közművesítettség mértéke részleges.

(3)       Az Lf-2 jelű övezet a külterületi jellegű, oldalhatáron álló beépítésű falusias      lakóterületek övezete.

1. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 5.§ (1) bekezdésében felsorolt épület, építmény elhelyezhető, továbbá a 5.§ (1) h) pontja szerinti épületek általános jelleggel megépíthetők.
2. Az övezetben egy telken legfeljebb egy lakás helyezhető el.
3. Az övezetben a közművesítés hiányos.

6.§

A lakóterületeken betartandó beépítési paraméterek

1. táblázat

Vegyes terület

7.§

(1)       A településközponti vegyes területen elhelyezhető épületek:

1. lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény,
7. parkolóház, üzemanyagtöltő,
8. kivételes jelleggel elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület (állattartó is) és
9. termelő kertészeti építmény.

(2)       A vegyes területek lehetnek:

1. településközponti vegyes területek.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

8.§

(1)       A Tk-1 jelű övezet jellemzően a település intézményeit magába foglaló övezet.

1. Az övezetben a 7.§ (1) a)-e), az f) – az állattartó kivételével – és i) pontjaiban felsorolt létesítményeket lehet elhelyezni.
2. A közművesítettség mértéke részleges.

(2)       A Tk-2 jelű övezet a Pusztaközpont intézményi területének övezete.

1. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 7.§ (1) bekezdésében felsorolt épület, építmény elhelyezhető, de telkenként csak egy lakás építhető.
2. Trágyatároló csak zárt, fedett kivitelben építhető.
3. Az övezetben a közművesítettség mértéke részleges.

9.§

Vegyes területen betartandó beépítési paraméterek

2. táblázat

Gazdasági területek

10.§

            A gazdasági területek lehetnek:

1. kereskedelmi, szolgáltató területek,
2. ipari területek.

11.§

Kereskedelmi, szolgáltató terület

(1)       A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)       A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épületek:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
5. sportépítmény a gazdasági célú épületben dolgozók számára,
6. oktatási, egészségügyi, szociális épület a gazdasági célú épületben dolgozók számára.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

12.§

Gksz jelű építési övezetek

(kereskedelmi, szolgáltató területek övezetei)

A Gksz-1 jelű övezet a kistelkes kereskedelmi, szolgáltató területek övezete.

1. Az övezetben jelen rendelet 11.§ (2) a)-d) pontjaiban felsorolt épület, építmény helyezhető el.
2. Új telek kialakítása esetén a telkek átlagos szélessége nem lehet kevesebb, mint 18,0m.
3. Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes.

13.§

Ipari terület

(1)       Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál,     amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)       Az ipari terület lehet:

1. jelentős mértékű zavaró hatású terület,
2. egyéb ipari terület.

(3)       A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanásveszélyes,), gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

14.§

Gip jelű építési övezetek

(ipari területek övezetei)

(1)       A Gip-1 jelű övezet a nagytelkes, zavaró hatású ipari gazdasági területek övezete.

1. Az övezetben az elsődleges felhasználás igényeit kielégítő épületet, építményt lehet elhelyezni. Minden további épület elhelyezése csak az övezetben folytatott tevékenységekhez kapcsolódó biztonsági előírások figyelembevételével lehetséges.
2. Új telek kialakítása esetén a telkek átlagos szélessége nem lehet kevesebb, mint 30,0m.
3. Amennyiben technológiai szükségszerűség igazolja, a megengedett legnagyobb építménymagasság a műszakilag igazolt mértékig növelve engedélyezhető.
4. Az övezetben a közművesítettség mértéke hiányos.

(2)

2. A Gip-2 jelű övezet egyéb ipari övezet.
   1. Az övezetben valamennyi, nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület elhelyezhető.
   2. Kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások és oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
   3. Az övezetben a közművesítettség mértéke hiányos.

15.§

Gazdasági területeken betartandó beépítési paraméterek

3. táblázat

Különleges területek

16.§

(1)       A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelen rendelet 4-15.§-ok szerinti területektől jelentős mértékben eltérő felhasználású területek.

(2)       Különleges terület:

1. a Kbb jelű bányászati övezet,
2. a Ksz jelű szabadidőközpont övezete,
3. a Km jelű mezőgazdasági üzemi területek övezete,
4. a Khu jelű hulladékudvar övezete.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

17.§

(1)       A Kbb jelű övezet a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgál.

(2)       A Kbb-1 jelű övezet a bányászati nyersanyag előfeldolgozás létesítményeinek övezete.

1. Az övezetben csak a nyersanyag előfeldolgozáshoz szükséges épületeket és építményeket lehet elhelyezni, továbbá a dolgozók számára szükséges iroda, szociális, egészségügyi és sportlétesítményeket.
2. Építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.

18.§

(1)       A Ksz jelű övezet a szabadidőközpont övezete.

(2)       Az övezetben elhelyezhető létesítmények:

1. lakóépület vagy szolgálati lakás,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyéb közösségi szórakoztató épület,
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény,
7. a szabadidő eltöltését szolgáló egyéb építmények,
8. a turizmushoz kapcsolódó állattartó épületek, építmények, ha a trágyatárolás zárt módon történik.

19.§

(1)       A Km jelű övezetek a mezőgazdasági üzemi területek övezetei. Az övezetben a:

1. mezőgazdasági gépjavítás és tárolás,
2. terménytárolás,
3. a növénytermesztés és feldolgozás,
4. a nagyüzemi állattartás és feldolgozás,
5. továbbá amennyiben az alaprendeltetés nem zárja ki, kivételesen elhelyezhetőek a tulajdonos vagy a használó számára szolgálati lakás és a személyzet számára szolgáló szociális helyiségek,
6. valamint a természetvédelemmel összefüggő tudományos létesítmények.

(2)       A Km jelű mezőgazdasági üzemi területek övezetei:

1. a Km-1 jelű övezet az általános jellegű mezőgazdasági üzemi területek övezete, ahol csak nyeregtetős épületeket lehet építeni, melytől csak technológiai szükségszerűség esetén lehet eltérni,
2. a Km-2 jelű övezet a természetvédelemhez kapcsolódó mezőgazdasági üzemei területek övezete, ahol a hagyományos rendeltetésű (istálló, terménytároló, lakóház,…) épületek kialakításánál (külső felületképző anyaghasználat, tömegforma) a pusztai magyar népi építészeti hagyományokhoz kell igazodni.

(3)       A Km-1 jelű övezetben jelen rendelet 19.§ (1) a)-e) pontjaiban felsorolt épületet, építményt lehet elhelyezni. Az övezet telkein, amennyiben állattartó tevékenységet is folytatnak, az elő-, oldal- és hátsókertekben legalább hármas fasor telepítése kötelező, amelyben cserjeszintet is ki kell alakítani, és ezek kialakítása az építkezés megkezdésének időpontjára kötelező.

(4)       A Km-2 jelű övezet a természetvédelemhez kapcsolódó mezőgazdasági üzemei területek övezete. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 19.§ (1) bekezdésében felsorolt épületet el lehet helyezni, ha ahhoz az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárul.

20.§

(1)       A Khu jelű övezet a hulladékudvar övezete. A hulladékudvaron komposztálható növényi hulladék, bontási törmelék, lomtalanítási hulladék, veszélyes hulladék, stb. helyezhető el a környezetszennyezést kizáró gyűjtési feltételek (pl. konténerben gyűjtve) mellett. Az övezetben kizárólag az ehhez szükséges épületeket, építményeket szabad elhelyezni.

(2)       A Khu jelű övezet telkeit min. hármas fasorral kötelező körülvenni.

21.§

Különleges területen betartandó beépítési paraméterek

4. táblázat

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

22. §

            A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

1. közlekedési és közműterületek,
2. zöldterületek,
3. erdőterületek,
4. mezőgazdasági területek,
5. vízgazdálkodási területek,
6. természetközeli területek,
7. beépítésre nem szánt különleges területek.

Közlekedési és közműterületek

23. §

(1)       A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket szabad elhelyezni. Óriásreklámot csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni az általános előírások betartásával.

(2)       Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése, kivéve a természetvédelmi területeken belül létesítendő utakat.

(3)       A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

1. Köu-I jelű az országos mellékutak övezete; építési területük kialakult.

Külterületen az út tengelyvonalához képest 50 m-en belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a kezelő hozzájárulásával lehetséges.

2. Köu-1 jelű a települési gyűjtőutak övezete; építési területük és szabályozási szélességük a meglevő nyomvonallal rendelkezők esetében kialakult
3. Köu-2 jelű a lakóutak övezete; építési területük min. 12,0 m.
4. Köu-3 jelű az egyéb, jelentős külterületei utak övezete.
5. Kök a vasúti terület övezete. Az övezeten belül csak vasúti létesítményeket, továbbá a teherszállításhoz kapcsolódó tárolókat szabad elhelyezni. A külső vágány szélétől 50,0m-en belül tilos lakó-, oktatási és egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni.
6. Kr jelű a mezőgazdasági repülőtér övezete. A környezetét épülettel csak olyan mértékig szabad megközelíteni, hogy a repülőtér működőképessége megmaradjon.

Zöldterületek

24.§

(1)       A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, ezen belül is a Zkk jelű a közkertek, a Zkp jelű közparkok övezete.

(2)       A Zkk jelű közkertben a növényzeten kívül kialakítható:

1. a telkek közterületi kapcsolatát biztosító kapubejáró.

(3)       A Zkp jelű általános jellegű közparkokban a növényzeten kívül elhelyezhető vagy kialakítható:

1. sétaút, pihenőhely illemhellyel együtt,
2. szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű,
3. játszótér.

Erdőterületek

25.§

(1)       Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Erdősítés az erdőterületeken (Eg, Ev-1, Ev-2) túl csak a természetvédelemben nem részesített mezőgazdasági övezetben lehetséges.

(2)       Az erdőterület rendeltetése szerint:

1. gazdasági és
2. védelmi.

(3)       Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az általános érvényű előírásainak betartásával lehet.

(4)       Az Ev-1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni.

(5)       Az Ev-2 övezeti jelű területek a védett erdők övezetei. Az övezetben tilos épületet elhelyezni. A művelésnél a védelem jellege elsődleges, melyen belül az őshonos fajtákat meg kell tartani és telepítésnél ezeket kell alkalmazni; az erdőgazdálkodás (erdő felújítás, fa kitermelés stb.) módját az erdészeti szakhatóság az érintett szakhatóságok bevonásával határozza meg.

Mezőgazdasági területek

26.§

(1)       A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés céljára szolgáló része. A mezőgazdasági övezetekben épületeket, építményeket a teleknagyság függvényében, az általános előírásoknak megfelelően szabad elhelyezni.

(2)       A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhető:

1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
2. a köztárgyak,
3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
4. a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
6. a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények (terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító),
7. növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor,
8. présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület) és pince,
9. biztonsági okokból szükséges őrház és
10. lakóépület.

1. Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani, melyet művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 500 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél – kivéve a szérűskertet – . A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni – kivéve, ha azt az illetékes természetvédelmi hatóság kizárja – ; a fasor telepítését a használatbavételi engedély kiadásáig el kell végezni.

(4)       A tanyaudvaron 30%-ot meg nem haladó beépítettséggel földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50m-t nem haladhatja meg. (Az 5,50m –t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja.) A lakóépületek padlószintje min. 0,70 m-rel kell magasabban legyen a környező terepszintnél.

(5)       A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de:

1. épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3m-nél jobban nem szabad megközelíteni, és
2. állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1. mellékletének előírásait.

(6)       Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott és működő lakóépülettel is rendelkező tanyahely épületeinek fenntartása és felújítása, korszerűsítése akkor is megengedett, ha a tanya telke kisebb a jelen rendeletben leírtaknál. A beépítés növelése ezekben az esetekben nem megengedett.

27.§

Nagygazdaságokra vonatkozó előírások

(1)       Amennyiben jelen rendelet 26. § (2) f), g) és h) pontjaiban ismertetett épületek tervezett bruttó alapterülete egy telken meghaladja a 600m²-t, nagygazdaságról beszélünk.

(2)       A nagygazdaságok telkén az épületek termékfeldolgozás és tárolás esetén 50 m-nél, állattartó telep esetén 100 m-nél jobban nem közelítheti meg számozott utak tengelyét.

(3)       A telkeken legfeljebb 7,5m építménymagasságú létesítményeket szabad elhelyezni. Ennél magasabb építménymagasság csak igazolt technológiai szükségszerűség esetén megengedett.

(4)       A telkeket minimum 15 m széles fásított sávval kell körülvenni, kivéve, ha ezt az illetékes természetvédelmi hatóság nem engedélyezi.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

28.§

Mk jelű övezet előírásai

(kertes mezőgazdasági területek)

(1)       Az övezetben jelen rendelet 26. § (2) a)-g), és i) pontjaiban felsorolt épületeket, építményeket, továbbá gazdasági épületet – az állattartó kivételével – szabad elhelyezni.

(2)       Az övezet telkeit tilos beszámítani birtoktest kialakításába.

29.§

Má-1. jelű övezet előírásai

(általános használatú mezőgazdasági terület)

(1)       Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 26.§(2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.

(2)       Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.

30.§

Má-2 jelű övezet előírásai

(szénhidrogén-bányászat miatt

korlátozott használatú mezőgazdasági terület)

(1)       Az övezetben tilos bármilyen épületet elhelyezni. A meglevő tanyák épületállománya megtartható, korszerűsíthető. Művelési ág változtatása lehetséges.

(2)       Az övezet telkei birtoktest kialakításába beszámíthatók, de a birtokközpont itt nem alakítható ki.

31.§

Má-3 jelű övezet előírásai

(természetvédelem miatt korlátozott használatú

szántóterületek övezete)

(1)       Az övezetben a művelés, a művelési ág megváltoztatása és bármilyen építési tevékenység jelen rendelet általános előírásai mellett csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(2)       Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatók.

32.§

Má-4 jelű övezet előírásai

(természetvédelem miatt korlátozott használatú

rétek, gyepek övezete)

(1)       Az övezetben a művelés, a művelési ág megváltoztatása és bármilyen építési tevékenység jelen rendelet általános előírásai mellett csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető. Az általános jelleggel elhelyezhető építményeken túl épületet csak a gyepgazdálkodás folytatása érdekében lehet elhelyezni.

(2)       Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatók.

Vízgazdálkodási területek

33.§

(1)       A vízgazdálkodással összefüggő területek:

1. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
2. állóvizek medre és parti sávja,
3. a vízbeszerzési, vízellátási területek.

(2)       A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

34.§

Csatornák és állóvizek övezetei

(1)       A V-1 jelű övezet az ATIVIZIG kezelésű csatornák övezete. A csatornák 6,0-6,0m-es parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani.

(2)       A V-2 jelű övezet az egyéb csatornák övezete. A csatornák 3,0-3,0m-es parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani.

(3)       A V-3 jelű övezet az állóvizek, időszakos vízállások övezete. Az övezetben a természetes állapotot fenn kell tartani. Az övezeten belül a vízgazdálkodási szempontok helyett elsődlegesnek kell tekinteni a természetvédelmi szempontokat.

(4)       A V-4 jelű övezet az ivóvíz beszerzés és az ehhez kapcsolódó tárolás övezete. A kutak fúráspontja körül 10,0m-es sugarú kör védőidom megtartása kötelező.

Természetközeli területek

35.§

            A TTn jelű övezet a természetközeli területeken belül a nádasok övezete. Az övezetben tilos épületet, építményt elhelyezni.

Beépítésre nem szánt különleges területek

36. §

            Különleges terület:

1. a Kt jelű temető övezete,
2. a Kkp jelű kegyeleti park övezete,
3. a Ksp jelű sportpálya övezte,
4. a Kb-1 jelű szénhidrogén kutak övezete,
5. a KTt jelű természetvédelmi kutató- és látogatóközpont övezete.

37. §

A temető övezete

(1)       A Kt jelű övezet a temető övezete.

(2)       A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés legalább 1,20m, legfeljebb 2,0m magas lehet. Kialakításánál használható anyagok:

1. fa és, vagy
2. kő és, vagy
3. égetett agyag és, vagy
4. kovácsoltvas.

Drótfonatos kerítést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azt élősövény „közepébe” telepítik és a sövény kifejlődve azt egész évben eltakarja.

(3)       A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság értékébe, amely 6,0m, a kápolna vagy a ravatalozó tornyát nem kell beszámítani.

A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága – kivéve a képzőművészeti alkotást – nem lehet nagyobb mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb mint 0,8m.

38.§

További különleges területek övezetei

(1)       A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete. Az övezetben a temetést le kell zárni. Be kell tartani jelen rendelet 37.§ (2) bekezdésének előírásait a kerítés kialakítására vonatkozóan.

(2)       A Ksp jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket, valamint az ezekhez kapcsolódó vendéglátó és szolgáltató épületeket szabad elhelyezni. Lelátó létesíthető.

(3)       A Kb-1 jelű övezet a szénhidrogén fúráspontok és kutak övezete. A kutak fúráspontja körül 50,0m-es védőtávolságot kell biztosítani, melyre az általános érvényű előírásokat kell betartani.

39.§

Természetvédelmi kutató- és látogatóközpont övezete

(1)       A KTt jelű övezetek a természetvédelmi kutató- és látogatóközpont övezetei. Az övezetben a:

1. mezőgazdasági gépjavítás és tárolás,
2. terménytárolás,
3. a növénytermesztés és feldolgozás,
4. az állattartás és feldolgozás,
5. amennyiben az alaprendeltetés nem zárja ki, elhelyezhetőek a tulajdonos vagy a használó számára szolgálati lakás és a személyzet számára szolgáló szociális helyiségek,
6. továbbá a természetvédelemhez kapcsolódó kutatási, bemutatási és szálláshely, valamint ezekhez kapcsolódóan vendéglátási létesítmények helyezhetők el.

(2)       Ezekben az övezetekben valamennyi épületek kialakításánál (külső felületképző anyaghasználat – pl.: nád, fehér meszelés, fa – , tömegforma – pl. 38-42^o-os nyeregtető, oldalfolyosó – ) a pusztai magyar népi építészeti hagyományokhoz kell igazodni. Az épületek külső kialakítása egyben bemutató jellegű is lehet, így tetőfedésre szakhatósági hozzájárulás esetén a nád használata megengedett.

IV. fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

40.§

Régészeti értékek védelme

            Régészeti érintettség esetén a vonatkozó jogszabály előírásai alapján kell eljárni. Védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás; és régészeti lelőhelyen 30cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák esetén az engedélyezési eljárás során az illetékes szakhatóságot is be kell vonni az eljárásba.

Épített örökség védelme

41.§

(1)       Óriásreklám elhelyezését önálló építményként nem lehet engedélyezni. Épülethez, építményhez tervezve csak akkor engedélyezhető, ha ahhoz az illetékes szakhatóság hozzájárul.

(2)       A helyi védelem alatt álló épület lebontására csak úgy lehet engedélyt adni, ha az az épület állaga miatt válik szükségessé és ezt tartószerkezeti szakértői vélemény alátámasztja. Az épületről a bontáshoz teljes felmérési dokumentációt kell készíteni, fényképekkel is kiegészítve.

(3)       Helyi védett épület átalakítása, korszerűsítése során a külső megjelenést (tömeg, homlokzat, tetőforma, kémény) meg kell tartani az eredeti anyaghasználattal, vagy vissza kell azt állítani eredeti formájára.

(4)       A természetvédelmi területen a kialakult természetes pusztai táj látványát meg kell őrizni. Tilos olyan épület, építmény, növényzet elhelyezése, kialakítása, amely tájidegen.

42.§

Környezetvédelem

(1)       Új állattartó létesítmények építése és a meglevők korszerűsítése esetén a trágyatárolók csurgalékvizét és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt   műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni.

(2)       Zaj- és rezgésterhelési határértékek:

Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára használt telephelyek által okozott környezeti zajterhelés, a környezetükben levő, lakó- és intézményépületek védendő homlokzata előtt és a pihenésre szolgáló területek határán nem haladhatja meg az adott területekre előírt határértékeket.

(3)       Levegővédelem:     

A település belterületén bűzhatással járó tevékenység nem folytatható.

(4)       Felszíni víz: 

Felszíni víz igénybevétele vagy terhelése vízjogi engedély alapján folytatható. Vízminőség területi kategória: „egyéb védett”.

(5)       Földtani közeg:

A talajban vagy annak felszínén kockázatos anyagok tárolására, kezelésére szolgáló építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezését műszaki eszközökkel kizárják és a védelemnek a figyelembe vehető rendkívüli események bekövetkezésekor is biztosítani kell a szennyezés megelőzését

A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység vonatkozásában a település és a terület besorolása:

1. Település szennyeződés érzékenységi besorolása:             fokozottan érzékeny
2. Terület szennyeződés érzékenységi besorolása:     fokozottan érzékeny

(6)       Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését.

            A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell a település igazgatási területén kívül levő hulladéklerakóba.

43.§

Természetvédelem

(1)       A település közigazgatási területén országosan védett természeti érték:

1. Ramsari-egyezmény alapján védett területek,
2. Körös-Maros Nemzeti Park területe,
3. fokozottan védett természeti területek,
4. a Natura 2000 területek,
5. természeti területek,
6. a törvény erejénél fogva védett kunhalmok.

(2)       A kunhalmok mesterséges eredetű földtani képződmények. A kunhalmok területén a szintvonalakhoz, a kiemelkedésekhez igazítottan a szántóföldi művelést meg kell szüntetni, azokon csak gyepesítést lehet kialakítani és fenntartani.

(3)       A helyi természetvédelmi területeket és egyedeket a védelmükről szóló önkormányzati rendelet szerint kell fenntartani és védeni.

Általános biztonsági előírások

44.§

Közlekedési létesítmények védőterületei

            Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 50-50m-en, és a vasútvonalak szélső vágánytól mért 50-50m-es távolságán belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Nonprofit Zrt hozzájárulása esetén az 50 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja, továbbá a Pusztaközpont területét ebből a szempontból „belterületkén” kell kezelni.

            Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.

45.§

Önálló antenna berendezések és szélkerék elhelyezése

            Mobiltelefon átjátszót, önálló antennaépítményt, szélturbinát csak a vasútvonaltól K-re eső területeken lehet elhelyezni. Ezeket a berendezések elhelyezhetők még a vasútvonal, az Aranyadéri-főcsatorna és a 4418-as számú út által körbezárt területen.

46.§

Bányászati érdekek védelme és tilalma

(1)       Tilos külszíni bányát nyitni a település teljes közigazgatási területén.

(2)       A szénhidrogén-bányászat létesítményeit is csak úgy szabad elhelyezni, ha azok a táj- és természetvédelem érdekeit nem sértik.

V. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47.§.

(1)       Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.

(2)       A rendelet 2012. november 26-án lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

(3)       E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfeleltetést szolgálja.

(4)       Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kardoskút Község építési szabályozásról szóló, a 17/2009. (XI. 27.) sz. ÖKT rendelettel módosított 13/2002Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi. (XII. 13.) sz. ÖKT rendelete.

Kardoskút, 2012. október 27.