Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a nagyközség helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 03. 28Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a nagyközség helyi építési szabályzatáról
Csorvás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Csorvás nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni), és ezekre hatósági engedélyt adni
a) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.törvény, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997(XII.20.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai,
b) az egyéb, az adott tárgykört szabályozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint
c) a jelen rendelet, és az ennek mellékletét képező szabályozási tervlapok (SZA-1, SZA-2) szerint szabad.
Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. Ezek az elemek a következők:
3. § (1) Beépítésre szánt területen az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás és a részleges közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.
A település területének felhasználása
4. § Az 1. § (1) bekezdés szerinti közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.
(1) Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:
a) lakóterületek,
b) településközponti vegyes területek,
c) gazdasági területek,
d) különleges területek.
(2) A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:
a) zöldterületek,
b) erdőterületek,
c) mezőgazdasági területek,
d) vízgazdálkodási területek.
e)1 közlekedési területek
Beépítésre szánt területek előírásai
5. § (1) A beépített és beépítésre szánt területek határát az SZA-1 és SZA-2 tervek tüntetik fel.
(2) Beépítésre kijelölt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (utcaszélesítés, előközművesítés) el kell végezni.
(3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8. § (2) b)) biztosítandó.
(4) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl. lakóterületen lévő intézmény vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).
Építési övezetek
6. § (1)2 A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi építési övezeteket jelöli ki:
a) Lakóterületek:
aa) Lk – kisvárosias lakóterület,
ab) Lf1, Lf2, Lf3, Lf3*, Lf4 – falusias lakóterület,
b) településközpont vegyes területek: Vt1, Vt2 – településközpont vegyes övezetek
c) gazdasági területek:
ca) Gksz – gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató övezet,
cb) Gip – gazdasági-ipari övezet,
cc) Gm – mezőgazdasági területen lévő majorok, telepek, termékfeldolgozók övezete,
d) különleges területek:
da) Kt – temetők területe,
db) Ks – sportterületek,
dc) Kk – kommunális telepek,
dd) Ksz – szennyvíztisztító telep.
(2) Meglévő épület funkcióváltása esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az OTÉK előírásait be kell tartani.
(3) Az övezetekben, illetve területeken szennyvizet csak szennyvízcsatornába, ennek hiányában vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni.
Lk jelű építési övezet előírásai
7. § (1) Az Lk jelű kisvárosi lakóövezet területén a kialakult kisvárosias beépítést figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK 12. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
b) Új telek legkisebb területe legalább 600 m2.
c) Beépítés mértéke maximum: 40 %.
d) Építmények legnagyobb magassága 7,5 m lehet.
e) A szintterületsűrűség 1,00.
f) A telek területének min. 20 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
g) Utcai telekszélesség legalább 14,00 m.
h) A telekmélység min. 25,00 m.
i) Előkert csak a kialakult beépítések esetében és méretben alkalmazható.
j) Oldalkert mérete legalább 7,50 m.
k) Hátsókert min. 6,00 m.
l) A közterületek felől tömör kerítés nem építhető.
m)3
n) Félnyeregtetős épület nem építhető.
o) A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 5,50 m, gerincmagassága max. 7,50 m lehet.
p) Az utcafronton utcával párhuzamos gerincű, legalább 35o-os hajlásszögű magastető építhető.
Lf jelű építési övezet előírásai
8. § (1) Az Lf jelű falusias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
b) Beépítés mértéke max. 30 %.
c) Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
d) A szintterületsűrűség 0,5.
e) A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
f) Utcai telekszélesség legalább 18,00 m.
g) A telekmélység min. 40,00 m.
h) Előkert az alövezeti előírások szerint alkalmazható
i) Oldalkert mérete legalább 6,00 m.
j) Hátsókert min. 6,00 m.
k) A telken az - Lf3* övezet kivételével - lakóépület kiszolgáló funkció célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,5 m, gerincmagassága max. 5,5 m.
l) A főépületeken legalább 35o-os hajlásszögű magastető építhető.
(2) Az Lf-1 jelű övezet területén:
a) A beépítési mód: utcavonalon és oldalhatáron álló úgy, hogy az épület utcai homlokzatának 50 %-a az utcavonalon kell, hogy álljon.
(3) Az Lf-2 jelű övezet területén:
a) A beépítési mód: 5,00 m előkertes, oldalhatáron álló.
b) Közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem létesíthető.
(4) Az Lf-3 jelű övezet területén:
a) A beépítési mód: oldalhatáron álló, előkert a kialakult állapot szerint, vagy utcafronton álló.
b) Előkert esetén a közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem létesíthető.
(5) Az Lf-4 jelű övezet területén:
a) A beépítési mód: oldalhatáron és utcafronton álló.
b) Teleknagyság új telek esetén min. 500,00 m2.
c) A telken csak egy épület létesíthető, melyen belül max. 12,00 m2-es állattartásra szolgáló épületrész alakítható ki.
(6) Az Lf3* övezet területén:
a) A beépítési mód: oldalhatáron álló, előkert a kialakult állapot szerint, vagy utcafronton álló.
b) Előkert eseten a közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem létesíthető.
c) Az övezetben építhető gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m , gerincmagassága 9,5 m lehet.
Vt jelű építési övezet előírásai
9. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató-kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.
a) Beépítési mód a kialakult állapot szerint. Az adott telek beépítését elvi engedélyezés során kell megállapítani.
b) beépítés mértéke max. 60 %.
c) Építmények legnagyobb magassága 9,50 m lehet, kivéve a templomok vagy emlékművek létesítését. Ezek esetében az építménymagasságot elvi engedélyezés során kell megállapítani.
d) A szintterületsűrűség 1,5.
e) A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
f) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
g) A telekmélység min. 25,00 m.
h) Előkert az alövezeti előírások szerint alkalmazható.
i) Oldalkert mérete egyedileg megállapított, de min. 6,00 m.
j) Hátsókert min. 6,00 m.
k) A telken nem a főépület célját szolgáló épület csak azzal összeépítve, legfeljebb 1,50 m-rel kisebb építménymagassággal létesíthető.
l) A főépületeken legalább 35o-os hajlásszögű magastető építhető.
(2) Beépítési mód:
Gksz jelű építési övezet előírásai
10. § (1) A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, nagyobb védőtávolságot nem igénylő, gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál a 253/1997.(XII.20.) Korm. sz. rendelet 18. § (1) és (2) bekezdésének 1. és 2. pontja, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdésének 1; 2; 3; 4. és 5. pontja szerint.
a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.
b) Az övezet telkein a fő- és kiszolgálólétesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
c) Az építménymagasság max. 6,50 m, kivéve a technológiai berendezéseket, vagy építményeket.
d) A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
e) A teleknagyság kialakult és új telek kialakítása esetén min. 1.500 m2.
f) Oldalkert min. 6,00 m.
g) Hátsókert min. 6,00 m.
h) A telek hátsó kertjének 6,00 m és előkertjének 5,00 m szélességében fásítási kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken megépült épület használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.
i) Szintterület-sűrűség: 1,5.
Gip jelű építési övezet előírásai
11. § (1) A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál.
a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.
b) Az övezet telkein a fő- és kiszolgálólétesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
c) Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
d) A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
e) A teleknagyság kialakult és új telek kialakítása esetén min. 2.000 m2.
f) A telek utcai homlokvonala kialakult és új telek kialakítása esetén min. 25,00 m.
g) Előkert 10,00 m.
h) Oldalkert min. 6,00 m.
i) Hátsókert min. 10,00 m.
j) Szintterület-sűrűség: 1,5.
k) A lakóövetezzel határos telkeken 30,00 m szélességben véderdő sávot kell létesíteni a lakóterület felőli telekhatár mellett.
Gm jelű építési övezet előírásai
12. § (1) A Gm jelű övezetek területe a mezőgazdasági területeken lévő meglévő és létesülő majorok, állattartó telepek, termékfeldolgozó üzemek, valamint a kialakuló birtokközpontok
a) A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 3.000 m2.
b) Lakóépület csak szolgálati lakás céljára építhető.
c) Birtokközpontok az OTÉK előírásai szerint létesíthetők.
d) Az övezet telkein a fő- és kiszolgálólétesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
e) A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
f) Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
g) Előkert min. 10,00 m.
h) Oldalkert min. 6,00 m.
i) Hátsókert min. 10,00 m.
j) Szintterület-sűrűség: 1,0.
K jelű különleges területek
13. § (1) A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24. §-a tartalmazza.
(2) Egy telken több épület is elhelyezhető.
(3)4 Különleges területekre tartozó létesítmények:
a) Ks jelű sportpálya:
aa) szintterület-sűrűség max. 0,1,
ab) beépítettség max. 5 %,
ac) építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a nézőtéri lelátó építménymagassága lehet,
ad) legkisebb zöldfelület 40 %,
ae) előkert min. 10,00 m,
af) oldalkert min. 6,00 m,
ag) hátsókert min. 10,00 m.
b) Kt jelű temetőterület:
ba) szintterület-sűrűség max. 0,1,
bb) beépítettség max. 2 %,
bc) építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a kápolna építménymagassága lehet,
bd) legkisebb zöldfelület 50 %,
be) előkert min. 30,00 m,
bf) oldalkert min. 30,00 m,
bg) hátsókert min. 30,00 m.
c) Kk jelű kommunális telepek:
ca) szintterület-sűrűség max. 0,1,
cb) beépítettség max. 2 %,
cc) építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a technológiai építmény magassága lehet,
cd) legkisebb zöldfelület 40 %,
ce) előkert min. 10,00 m,
cf) oldalkert min. 10,00 m,
cg) hátsókert min. 10,00 m.
d) Ksz jelű szennyvíztisztító telep:
da) kialakítható legkisebb telekterület 7000 m2,
db) szintterület-sűrűség max. 0,6,
dc) beépítési mód szabadonálló,
dd) beépítettség max. 40%,
de) terepszint alatti építmény a beépítés mértékéig helyezhető el,
df) építménymagasság max. 12,0 m,
dg) legkisebb zöldfelület 40 %,
dh) előkert min. 10,00 m, oldalkert min. 4,00 m, hátsókert min. 6,00 m.
A beépítésre szánt területek övezeti előírásait az 1. sz. melléklet összesítve tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
Közlekedési területek
14. § (1) A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. §-a tartalmazza.
(2) Köu-1 Országos főutak külterületi szakasza:
a) Tervezett M 47. sz. főút Csorvást megkerülő külterületi szakasza
Védőtávolság az úttengelytől 100-100 m, ezen belül minden létesítmény építéséhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. A szabályozási szélesség 60 m beépítési tilalommal. Útkorona kialakítása 2 x 2 forgalmi sávos autóút középső elválasztó sávval. Alternatív útpálya kialakítása 2 x 2 forgalmi sávos főút középső elválasztó sávval.
b) 47. sz. másodrendű főút külterületi szakasza
Védőtávolság az úttengelytől 100-100 m, ezen belül minden létesítmény építéséhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. A szabályozási szélesség kialakult
c) 47. sz. másodrendű főút megkerülő út csatlakozási pontjai közötti külterületi szakasza a megkerülő út megépítése után
Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m (mellékút funkció), ezen belül minden létesítmény építéséhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. A szabályozási szélesség kialakult 30 m. A megkerülő M 47. sz. főút szakasz kiépítése után átkerül az önkormányzat kezelésébe. Az útszakasz főút szerepét a helyközi autóbusz forgalom, valamint a hálózati, vagy turisztikai jellegű kerékpárút hálózat kiépítése miatt meg kell őrizni.
(3) Köu-2 Országos mellékutak (összekötő utak) külterületi szakasza:
Szabályozási szélesség 30,00 m.
Más előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükséglete méretezése hiányában legalább a következő szabályozási szélességű területet kell biztosítani:
Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. A szabályozási szélesség 14-15 m. A jelenlegi betonburkolat szélessége 5,00 m. A burkolatszélesítés min. 7,00 m szélességre szükséges. Tervezett útkoronaszélesség 1 x 2 forgalmi sávos országos mellékút. Burkolatszélesítés esetén, illetve a tervezett Csorvás-Gerendás kerékpárút építése esetén a jelenlegi szabályozási szélességet szükség szerint max. 30 m szélességig növelni lehet.
Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. A szabályozási szélesség 30 m. A tervezett burkolat szélessége min. 7,00 m. Tervezett útkoronaszélesség 1 x 2 forgali sávos országos mellékút. az útpálya kiépítése után az önkormányzat a kezelői jogot a Közútkezelő KHT (KKHT) részére átadja. A tervezett összekötő út nem hálózati, csak helyi jelentőségű, a megyei rendezési tervben nem szerepel.
sz. másodrendű főút megkerülő út csatlakozási pontjai közötti szakasza belterületen
Kötöttpályás közlekedési terület5
14/A. § (1) A Kök jelű övezet a kötöttpályás közforgalmú vasúti terület övezete.
(2) Az övezet kizárólag a vasúti közlekedés építményeinek, a szükséges műszaki kiszolgáló épületeknek, utasforgalmi létesítményeknek az elhelyezésére szolgál.
(3) Az övezetben elhelyezhetők még:
a) az utazóközönség ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények;
b) meglevő szolgálati lakások, melyek korszerűsítése és a nettó alapterület 20%-át nem meghaladó bővítése megengedett.
(4) Az övezetben épület legfeljebb földszint + egy emelet szintszámmal létesíthető.
Zöldterületek
15. § (1) Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.
(2) A Z jelű közparkokat és a Zv helyi védettségű közparkot a szabályozási terv jelöli.
(3) A közparkokat más célra igénybe venni tilos!
(4) A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles a telek határától az útburkolat széléig.
(5) A nagyobb, 20 gépkocsi férőhelyet meghaladó parkolófelületeket 6 parkolóhelyenként 1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.
Erdőterületek
16. § (1) Az E jelű erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28. §-a tartalmazza.
Mezőgazdasági területek
17. § (1) Az Má jelű mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.
(2) A külterületen az Má jelű mezőgazdasági terület tanyás övezet.
(3) Az Má jelű tanyás gazdaságok övezetének területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:
a) Az építmények elhelyezéséhez művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.
b) Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,00 m távolságban lehet
c) A tanyaudvar beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot.
d) A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen.
e) A lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel épülhet. Az építménymagasság max. 4,50 m, a tetőidom 35-45o közötti hajlásszögű lehet.
(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területek nagyüzemi gyümölcstermesztés célját szolgáló övezet. Csak tárolóépület építhető legfeljebb 3 %-os beépítettséggel.
(5) Az N jelű területek jellegét, jelenlegi terület és művelési ág felhasználását megváltoztatni nem lehet. A területen az ettől eltérő tevékenységhez a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulása szükséges. Ezeken a területeken építmény elhelyezése a Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes véleményezését követően engedélyezhető. A területek határától 50,00 m-en kívül lehet csak épületet, trágyatárolót, komposztálót elhelyezni és műtrágyázást végezni. Ezeken a részeken birtokközpont (OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdések) nem alakítható ki.
(6) Az Mgy jelű értékes gyepfelületeken és a -ht- jelű helyi jelentőségű természetvédelmi területeken építési tevékenység nem folytatható.
(7) A Ttp jelű „potenciális természeti területek” –re a védetté nyílvánítást követően a jelen szabályzatot módosítani kell. Addig a terven feltüntetett területfelhasználási jelek csak tájékoztató jellegűek.
Vízgazdálkodási területek
18. § (1) A V jelű területekre vonatkozó általános előírásaokat a 46/1999.(III.8.) Korm. sz. rendelet és az OTÉK 30. §-a tartalmazza.
(2) A nagyközség területén V jelű terület: csatorna nyomvonalak, melyek mindkét partja mentén 6,00-6,00 m széles sávot kell szabadon hagyni, illetve biztosítani a csatorna kezelése érdekében.
KÖRNYEZETVÉDELEM
Levegőtisztaság védelem
19. § (1) Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni (jelenleg a 10/2001.(IV.19.) KöM, a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM, a 23/2001.(XI.13.) KöM, a 22/1998.(VI.26.) KTM és a 3/2002.(II.22.) KöM rendeletek).
(2) Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Csorvás nagyközség területére a 4/2002.(X.7.) KvVM rendeletet figyelembe véve az „F” zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.
(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.
(4) A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni a 21/2001.(II.14.) Korm. sz. rendelet védőövezetre vonatkozó előírásait.
(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.
(6) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, illetve technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az I. fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(7) Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre (20/2001.(II.14.)) az építési hatósági eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.
(8) Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos!
Zajvédelem
20. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb, helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet követelményeit.
(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
(3) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló, a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni, az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.
(4) A tervezett területre kerülő létesítmények épületharároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet belső terekre vonatkozó követelményei.
(5) A nagyközség területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a „18/2001.(IV.28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közben zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet előírásai.
Talaj- és vízvédelem
21. § (1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet. A területen folytatni kívánt bármely tevékenység során úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek állapota ne romoljon. A felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának megőrzése érdekében a megelőző intézkedéseket már a tervezés során figyelembe kell venni.
(2) Csatornázatlan területeken szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával közműpótló – zárt tározó is létesíthető.
(3) A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Csapadékvíz csatornába, illetve árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet meg előtisztítás után sem szabad bevezetni.
(4) A létesítési, használatba vételi és fennmaradási engedélyezési eljárások során az engedélyt kérőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizet a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.
(5) Talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.
(6) A közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés létesítményeinél az 58/2013. (II.27) Korm. Rendelet előírásait figyelembe kell venni.
(7) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.
(8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében a vizekmezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(9) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM. rendelet értelmében Csorvás az „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területek közé van sorolva, ezért a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009.(IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete 2.sz mellékletben foglalt szennyezettségi határértékeket kell irányadónak tekinteni.
Hulladékkezelés
22. § (1) A szabályozási területen lévő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.
(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybe veendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.
(3) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban az 1995. évi LIII. és a 2000. évi XLIII. törvény, valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.
(4) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
Épített környezet védelme
23. § (1) Helyi védettség alatt álló épületek:
Országos jelentőségű természetvédelmi terület
Helyi jelentőségű védett természeti területek
24. § - Rákóczi utca hársfái,
Megszakított ökológiai folyosók
Természeti területek
25. § (1) Az igazgatási terület szabályozási tervén jelölt természeti területeken az 1996. évi LIII. törvény 21. §-ában foglaltak az irányadóak.
A régészeti értékek védelme
26. § (1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az általa nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a 2001. évi LXIV. Tv. 62§ (2) bekezdése értelmében szakhatósági feladatokat lát el, ezért bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunkával járó fejlesztés és beruházás tervezése során állásfoglalását szakhatóságként meg kell kérni. A régészeti lelőhelyek területével érintett ingatlanok helyrajzi számait az örökségvédelmi alátámasztó munkarész tartalmazza.
(2) Az ismert régészeti lelőhelyeken kívüli - földmunkával járó - építési munka folytatása során váratlanul előkerült régészeti leleteket be kell jelenteni a település jegyzőjének és a területileg illetékes múzeum régészeti osztályának.
Védőterületek, védősávok
27. § (1) A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. §-a, továbbá a jelen rendelet 19. § (2) bekezdésének előírásai tartalmazzák.
(2) Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.
(3) Külterületen a közművek részére az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet – kell biztosítani:
a) elektromos légvezeték – 20 kV: 10,0-10,0 m,
b) ellátó gázvezeték – GKN: 9,0-9,0 m,
c) vízelvezető csatorna: 6,0-6,0 m,
d) vízellátó vezeték: 2,0-2,0 m.
(4)6 A szennyvíztisztító telep körül 300 m, a dögtér körül 1000 m védőtávolságot kell biztosítani.
Egyéb rendelkezések
28. § (1) A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott magasságok figyelembe vételével kell megállapítani.
(2) Építési korlátozás áll fenn a 2588/1-2628. hrsz. telkeken az utcanyitások biztosítása érdekében a mezőgazdasági művelésből való kivonás után, a telekalakítás kezdetétől.
(3) Építési tilalom áll fenn a 2588/1-2596/1. hrsz. telkeken közterület és intézménytelek kialakítása miatt a mezőgazdasági művelésből való kivonás után a telekalakítás kezdetétől.
(4) Építési tilalom terheli a 011/30 hrsz alatti bányatelket az 1997. évi LXXVIII. Tv. 39. §. (3) bek. alapján.
(5) Építési tilalom terheli a megkerülő út építési területe által érintett külterületi földrészleteket a megkerülő út végleges nyomvonalának kijelölését követően.
(6) Az állattartás céljára szolgáló melléképületeket rendszeresen ki kell takarítani, és szükség szerint mésztejjel, vagy más fertőtlenítő szerrel a falakat és a padozatot fertőtleníteni kell. A szagártalom, elsősorban az ammónia képződés csökkentésére a trágyába, alomanyagba megfelelő szert (pl.:zeolit, klórmészpor) kell keverni. A rágcsálók, legyek, és más kártevők irtásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(7) Az állattartásra szolgáló melléképületek lakóingatlanon való elhelyezése során betartandó védőtávolságok:
a) Kisállat (baromfi, galamb, stb.) ketrece, kifutója, ólja
aa) lakóépülettől: 10 m,
ab) ásott és fúrt kúttól: 10 m
b) Nyúl, juh, kecske, szamár, ló, öszvér, sertés, szarvasmarha istállója, ólja, kifutója
ba) lakóépülettől: 16 m
bb) ásott és fúrt kúttól: 10 m
(8)7
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba és egyidejűleg a Csorvás Nagyközség összevont rendezési tervéről szóló 7/1990.(XII.19.) és a település külterületének rendezési tervi szabályozásáról szóló 6/1996.(V.9.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 4. § (2) bekezdés e) pontját a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 6. § (1) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a nagyközség helyi építési szabályzatáról szóló 7/2004. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 19/2012. (XI.7.) önkormányzati rendelet 2. §-a 2012. november 8. napjával.
A 13. § (3) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A „Kötöttpályás közlekedési terület” alcímet (14/A. §-t) a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 27. § (4) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a nagyközség helyi építési szabályzatáról szóló 7/2004. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2013. (III.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2013. március 30. napjával.
Az 1. melléklet a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 5.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 5.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.