1. § E rendelet hatálya kiterjed az e rendeletben meghatározott azon temetőkre, ahol Orosháza Város Önkormányzata a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik, valamint e temetők fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos összes tevékenységre.

2. § (1) Orosháza Város Önkormányzata a köztemető fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján az alábbiak szerint teljesíti: Alvégi temetőben (Orosháza Vásárhelyi út, 453., 454., 455/2. hrsz.) a 31. számú parcellában; Felvégi temetőben (Orosháza Csizmadia Sándor utca 5904.,5905.,5906. hrsz.; Orosháza Szegfű utca 5942. hrsz.) 30 sírhelyen.

(2) A köztemetők (továbbiakban: temető) tulajdonosa, fenntartója (továbbiakban: fenntartó) az Orosházi Evangélikus Egyházközség; üzemeltetője az Orosházi Evangélikus Egyházközséggel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozás.

3. § (1) Fenntartó feladata:

4. § (1) A sírhelyeken sírdomb kialakítása (felhantolás) nem kötelező. A hant nélküli parcellák létesítésére kijelölt területen sírdomb nem alakítható ki.

(2) A sírbolt, síremlék karbantartásáról annak létesítője (örököse) vagy a sírhellyel egyébként rendelkezni jogosult köteles gondoskodni. A biztonságos használatot veszélyeztető sírbolt, síremlék esetén a fenntartó határidő tűzésével felszólíthatja a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a helyreállításra.

(3) Közvetlen veszély fennállása esetén a (2) bekezdésben foglalt felszólítás kötelező. Azt – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(4) Ha a sírhellyel rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírhelyet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető fenntartója szünteti meg.

(5) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

5. § (1) A sírhelyek méretei:

• a) felnőtt egyes sírhely: 310 cm hosszú, 200 cm mély, 180 cm széles,
• b) felnőtt iker sírhely: 310 cm hosszú, 200 cm mély, 290 cm széles,
• c) felnőtt hármas sírhely: 310 hosszú, 200 cm mély, 400 cm széles,
• d) gyermek sírhely: 150 cm hosszú, 160 cm mély, 120 cm széles,
• e) urna földbe temetésénél: 130 cm hosszú, 100 cm mély, 100 cm széles.

(2) A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.

(3) A sírhelyeken állított síremlékeket úgy kell kialakítani, hogy a síremlék mellett körben minimum 30 cm szabad járófelület maradjon, és az egymás melletti sírok között szintkülönbség ne keletkezzen.

5/A. § (1) A temetési hely megjelölésére sírjel (fejfa, kopjafa, kereszt) létesíthető.

(2) A sírjel a kerettel együtt nem foglalhat el felnőtt egyes sírhely esetén 120, felnőtt iker sírhely esetén 220 cm-nél szélesebb területet.

6. § (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad.

(2) A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhelytáblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

(3) Felnőtt temetési hely megváltási díjának befizetése mellett a felnőtt sírhelytáblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben azonban a sír méreteinek a felnőtt sír méreteivel azonosnak kell lenni. Felnőtt sírba elhelyezett két koporsón kívül még urnák is temethetők.

(4) A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(5) A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Kivételt képez ez alól a fertőző betegségben elhunytak koporsója.

(6) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben (rátemetéssel), urnasírban vagy sírboltban lehet elhelyezni.

(7) Az eltemettető, vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(8) A temetőkben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról a fenntartó gondoskodik. Az urna kiadását az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kérheti az átvétel egyidejű igazolásával.

6/A. § A temetőn belüli, az elhunyt hűtésével, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, sírhelynyitással és visszahantolással kapcsolatos feladatok ellátása az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételével történik.

7. § (1) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a terület használati díját megfizette.

(2) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírboltkönyvben bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(3) Amennyiben a sírbolt tulajdonosa a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el.

(4) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették.

(5) A sírbolt tulajdonosának kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő, porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak egy urnahelynek számítanak.

8. § (1) Temető és temetési hely lezárásáról, megszüntetéséről és kiürítéséről a fenntartó dönt a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

(2) A temető lezárását és megszüntetését megelőzően jogszabályban meghatározott módon a megszüntetés tényét közzé kell tenni.

(3) Lezárt temető vagy temetőrész betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlék a használati idő le nem jártáig – kegyeleti szempontból – nem idegeníthető el, és más sírra, sírboltra nem helyezhető át.

(4) Működő temetőben vagy temetőrészben felállított síremléket lebontani, áthelyezni csak a fenntartó engedélyével szabad.

9. § A temetkezéssel összefüggő díjakat az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek kell fizetni. A temetési hely megváltási díját és újraváltási díját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

10. § (1) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek felsorolását a Tv. 25. §-a tartalmazza.

(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők.

(3) A temető-fenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények vállalkozók részéről történő igénybevételének díját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált érték biztonságos megőrzéséről a jogosultaknak történő átadásig a fenntartó gondoskodik.

11. § A temetőben az üzemeltető által vezetett nyilvántartásokra és az azokba történő betekintésre vonatkozó szabályokat a temetőkről és temetkezésről szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott Korm. rendelet tartalmazza.

12. § (1) A temető nyitvatartási ideje:

• a) október 01. és március 31. között: 8 órától 16 óráig,
• b) április 1. és szeptember 30. között 8 órától 19 óráig.
• c) Halottak Napján 8.00 órától 21.00 óráig.

(2) A temető rendjét, nyitvatartását szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.

(3) A temetőből a nyitvatartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni.

(4) A temetőkben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

(5) A temetők területére kutyát bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos.

13. § (1) A temetőben csak a sírok, síremlékek, stb. díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák , stb.) helyezhetők el.

(2) A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni, elmozdítani tilos.

(3) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető fenntartójával történő előzetes egyeztetést követően szabad kivinni.

14. § (1) A temetőn belüli úthálózatot – gépjárművel is – járható állapotban kell tartani.

(2) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve

15. § (1) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről gondoskodni kell, folyamatosan biztosítva a rendezett környezeti megjelenést és a temető tisztaságát. Ennek keretében a temetőben

• a) a hulladék elhelyezésére hulladékgyűjtő-helyeket kell kialakítani,
• b) a zöldfelületek folyamatos gondozásáról, az utak és az utak menti területek tisztántartásáról gondoskodni kell,
• c) a keletkezett hulladékot (különösen a lekaszált fű és a gyomnövények, a koszorúk, az elszáradt virágok) keletkezését követően haladéktalanul a hulladékgyűjtő-helyekre kell szállítani,
• d) a hulladék elszállításáról - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - szükség szerint, de legalább 2 hónaponként gondoskodni kell,
• e) nem lehet építési törmeléket elhelyezni.

(2) A sírhely tulajdonosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni.

(3) A temető látogatói, és a temetőben munkát végző vállalkozók kötelesek az ott tartózkodás során keletkezett minden hulladékot a kijelölt hulladékgyűjtő-helyen elhelyezni, valamint a munkát végző vállalkozók az építési törmeléket kötelesek feltakarítani és a temetőből elszállítani a munka befejezését követően.

(4) A temetőben tilos gyertyagyújtáson kívül bármiféle tűzrakás, szemétégetés vagy tűzveszélyes anyag használata, elhelyezése, vagy bármiféle anyag meggyújtása, ide értve a temetőben keletkezett bárminemű hulladékot, szemetet, növényi maradványokat. Gyertyagyújtásnál és annak égetésénél ügyelni kell a tűzveszély megelőzésére.

(5) A sírhelyekre egynyári vagy évelő lágyszárú növény telepíthető. Fás szárú növény telepítéséhez az üzemeltető előzetes engedélye szükséges, ennek hiányában a növény eltávolítható.

16. § A vízvételt (kút, közkifolyó) - a csurgalékvíz megfelelő elvezetésével - legalább 150 méterenként biztosítani kell.

16/A. § (1) Azzal szemben, aki a rendelet 12. § (4) és (5) bekezdésében, a 13. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében 15. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megszegi, a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankció tv.) meghatározott szankció szabható ki.

(2) Közigazgatási bírság szankcióként történő alkalmazása esetén az elkövetővel szemben tízezer forinttól ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve – a jogsértő személyétől függően – természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatósági ügyekben az eljárás lefolytatásával kapcsolatos hatáskört Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a jegyzőre ruházza át.

(4) Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései irányadók azzal, hogy az eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a rendelkezések megsértését természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

19. § (1) E rendelet 2008. augusztus 15. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 21/2000. (XI.25.) Ö.r. számú rendelet.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.