Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Hatályos: 2022. 10. 01- 2022. 10. 01Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 26. § a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja, hatálya, hatáskörök
1. § E rendelet célja a szociális igazgatási feladatok helyi végrehajtásának, valamint a települési pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályozása.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában felsorolt azon személyekre – figyelemmel az ott felsorolt feltételekre -, akik életvitelszerűen Orosháza város közigazgatási területén élnek és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. Köztemetés vonatkozásában az Orosházán elhunyt személyek esetében kell e rendelet szabályait alkalmazni.
(2) E rendelet hatálya kiterjed a hajléktalan személyekre is az Szt. 6. § -ban meghatározottak alapján.
(3) E rendelet hatálya kiterjed a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás, vagy a köztemetési költség megtérítésére kötelezettekre, tekintet nélkül arra, hogy Orosháza város közigazgatási területén rendelkeznek-e lakcímmel.
(4) E rendelet hatálya tekintet nélkül az Önkormányzat hatáskörére és illetékességére, rendkívüli települési támogatást kell nyújtania az Szt. 7. §-ának megfelelően.
(5) A lakcím megállapítása szempontjából a központi személyiadat - és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
3. § (1) Orosháza Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) az Szt.-ben és az e rendeletben foglalt szociális igazgatási hatásköreit gyakorolják és feladatait végrehajtják:
a) döntéshozó szervként: a képviselő-testület, a polgármester,
b) döntés előkészítő és javaslattevő szervként a képviselő-testület bizottságai az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt munkamegosztás szerint,
c) döntés előkészítő és végrehajtó szervként az Orosházi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal).
(2) Orosháza Város Önkormányzat Egységes Szociális Központ (a továbbiakban: Központ) és az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) munkatársai ellátottjaik vonatkozásában, meghatalmazás útján, az e rendelet 6. § (1) bekezdésében jelölt rendszeresített formanyomtatványok felhasználásával, települési támogatás jogcímén kérelmet terjeszthetnek elő, a hivatal I. fokú szociális feladatokat ellátó szervezeti egységéhez. Az I. fokú döntésben foglalt pénzbeli ellátásokat meghatalmazás útján felvehetik a hivatal házipénztárában.
4. § A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az Szt.-ben és az e rendeletben a települési önkormányzatokhoz rendelt szociális igazgatási feladat- és hatásköröket az I. fokú eljárásban. Ez alól kivételt képez e rendelet 15. § (1) bekezdésben és a 40. §-ban foglalt méltányossági hatáskör.
5. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. elemi kár: a károsult mindennapi életviteléhez elengedhetetlenül szükséges, személyi tulajdonát képező ingóságokban − beleértve a személyazonosítást szolgáló iratokat is −, valamint a károsult lakhatását biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben természeti csapás (földrengés, árvíz, vihar, jégeső, rendkívüli mértékű csapadékmennyiség, belvíz, villámcsapás) vagy tűz által bekövetkezett károsodás;
2. rendkívüli élethelyzet: a kérelmezőnél, illetve családjában bekövetkezett rendkívüli esemény, így különösen a gyermek születése, haláleset, 3 hónapot meghaladó tartós betegség, súlyos fogyatékosság, baleset, káresemény, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet; rendkívüli élethelyzetűnek kell tekinteni az egyedülélőt, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülőt, törvényes képviselőt;
3. környezettanulmány: a kérelmező és családja vagy háztartása szociális, családi, viszonyainak, lakás- és egyéb körülményeinek tisztázása érdekében végzett helyszíni szemle.
(2) E rendeletben használt kifejezéseket és fogalom-meghatározásokat az Szt. 4. §-ában rögzített tartalomnak megfelelően kell értelmezni és alkalmazni.
Eljárási rendelkezések a pénzbeli és természetbeni ellátás igénylésekor
6. § (1) Az Szt. és az e rendelet alapján megállapítható települési támogatás jogcímen nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat az ellátást igénylő vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt az e rendelet 10. mellékletben foglalt meghatalmazással eljáró meghatalmazott, illetve kiskorú, gyámság vagy gondnokság alá helyezett személyre tekintettel a szülő, vagy a törvényes képviselő kérelmezheti a hivatalban az e rendelet 1–10. mellékleteiben foglalt formanyomtatványok és azok mellékleteinek felhasználásával.
(2) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban vagy a gondozó családban vagy az egy háztartásban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit. Ezt az elvet kell érvényesíteni a települési támogatással érintett háztartás vonatkozásában is.
(3) A házastársak a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 2. § (2) bekezdése szerint tekinthetők különélőnek. Elvált kérelmező volt házastársával megegyező lakcíme esetén a lakás használatának megosztásáról szóló jogerős bírósági határozat bemutatása mellett tekinthető külön élőnek.
(4) Az elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági döntést vagy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben rögzített jegyzőkönyvet a kérelemhez mellékelni kell. Amennyiben bírósági vagy gyámhatósági eljárásra a gyermek elhelyezése kapcsán nem került sor, úgy a kérelmező nyilatkozata szükséges, hogy az előzőekben foglalt iratokkal nem rendelkezik.
7. § A polgármester által az Szt. 7. § (1) bekezdése alapján nyújtott rendkívüli települési támogatás megtérítését az ellátás kifizetését követő 8 napon belül követelni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.
8. § (1) Az Szt.-ben és e rendeletben foglalt szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához és az ellátás kérelemre vagy hivatalból indított felülvizsgálata alkalmával a kérelmező, illetve az ellátott köteles saját maga, családtagjai, háztartásának tagjai jövedelmi viszonyairól, – ha azt jogszabály rögzíti – vagyoni viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni a rendelkezésre bocsájtott 6. § (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelem benyújtásakor, hivatalból vagy kérelemre történő felülvizsgálatkor, de legkésőbb a hivatal nyilatkozattételi vagy hiánypótlási felhívásában szereplő határidő betartásával.
(2) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja és a jövedelem számítása tekintetében az Szt. 10. §-ában és a Pr. 3. § (1)-(1a) bekezdései szerint kell eljárni. A jövedelmigazolásokat a kérelmező vagy családja vagy gondozó családja – vagy amennyiben a települési támogatás háztartás részére állapítható meg, a vele egy háztartásban élők – vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell. A jövedelem igazolások mellett szükséges egyéb dokumentumok:
a) nyugdíj, nyugdíjszerű, egyéb rendszeres pénzellátások esetén a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény, amennyiben a nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátás folyószámlára érkezik, a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző havi bankszámlakivonat vagy banki igazolás,
b) gyermektartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző havi postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás, ennek hiányában a kérelmező nyilatkozata,
c) állami foglalkoztatási szerv által folyósított rendszeres pénzellátás esetén az erről szóló határozat és az utolsó havi postai szelvény vagy bankszámlakivonat vagy banki igazolás,
d) bérbeadásból származó jövedelem eseten a bérleti szerződés,
e) ösztöndíj esetén a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy a kifizető igazolása, amennyiben a nem tanköteles korú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató tanuló vagy hallgató ösztöndíjban nem részesül a közép- vagy felsőoktatási intézmény erről szóló igazolása,
f) az ellátást kérő nyilatkozata, amennyiben rendszeres pénzbeli ellátással, jövedelemmel nem rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés szerinti igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a hivatal az Szt. által megjelölt szervezeteket és hatóságokat megkeresheti, továbbá:
a) elrendelheti környezettanulmány készítését,
b) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.
(4) A települési támogatásokra való jogosultság megállapítását megelőzően a hivatal vizsgálja az ügyfél, család, gondozó család vagy a háztartás lakókörnyezetének rendezettségét. Az e rendelet (3) bekezdés a) pontja szerint elrendelt környezettanulmány elvégzését az ügyfélnek tűrnie kell. Amennyiben a hivatal szociális ügyintézője a környezettanulmány során a lakókörnyezet rendezetlenségét rögzíti a jegyzőkönyvben, a kérelmezőt, illetve az arra jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítani. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek a felszólítás ellenére sem tesz eleget vagy a környezettanulmány - megbeszélés, írásbeli tájékoztatást követően két alkalommal - megvalósulását akadályozza, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.
(5) E rendeletben szabályozott szociális ellátásban részesülő személy a körülmények megváltozásáról értesíti a hivatalt az Szt. 9. § (1) bekezdés szerint.
(6) A lakhatási települési támogatás, a rendszeres települési támogatás és a gyógyszer - kiváltás települési támogatásról szóló határozatban, a jogosultság megállapítása a kérelem benyújtása hónapjának első napjától esedékes.
(7) A hivatal illetékességét érintő lakcímváltozás vagy a jogosult halála, illetve a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló feltételeknek fenn nem állása esetén a lakhatási települési támogatást, a rendszeres települési támogatást és a gyógyszer-kiváltás települési támogatást a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A változás hónapjára járó támogatásokat a hivatal teljes összegben folyósítja. A 3 hónapra előre kifizetett gyógyszer-kiváltás települési támogatás a jogosult szerzett joga, nem kell a hivatal részére visszatéríteni.
(8) E rendelet alapján
a) a végleges döntéssel megállapított, a jogosult halálának hónapjára járó, de a haláleset miatt fel nem vett rendszeres települési támogatást és pénzbeli ellátásként nyújtott lakhatási települési támogatást a jogosulttal közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér – egymást követő sorrendben – jogosult felvenni a haláleset hónapját követő hónap utolsó napjáig,
b) a végleges döntéssel megállapított, a jogosult halálának hónapjára járó természetben nyújtott lakhatási települési támogatás az elhunyt jogosultat megilleti, azt a közüzemi számlájára történő utalással kell teljesíteni,
c) az a) és b) pontban nem szabályozott, a jogosult halála miatt fel nem vett, végleges döntéssel megállapított települési támogatást a döntés véglegessé válását követő hat hónapon belül a jogosulttal közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér – egymást követő sorrendben – felveheti.
(9) Nem állapítható meg települési támogatás – elemi kár bekövetkezésének és lakhatási települési támogatás kivételével − annak a személynek,
a) aki, illetve akinek a vele együtt élő közeli hozzátartozója vagyonnal rendelkezik,
b) aki bentlakásos szociális intézményben bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.
9. § E rendeletben szabályozott települési támogatások ügyintézési ideje - a lakhatási települési támogatás, az adósságkezelési célú települési támogatás és a köztemetés kivételével, - 8 nap. Az Szt. 7. § (1) bekezdésben foglalt esetek azonnali ügyintézést igényelnek.
10. § (1) A pénzbeli ellátások közül
a) a lakhatási települési támogatást és a rendszeres települési támogatást utólag, a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell folyósítani a jogosult folyószámlájára történő utalással, vagy postai úton,
b) a temetési települési támogatás, a gyermekek rendkívüli települési támogatása, az átmeneti települési támogatás kifizetése a jogosult által megjelölt folyószámlára utalással történik, vagy − amennyiben a jogosult folyószámlát nem tud megjelölni − a kifizetés a hivatali segélypénztárban történik az ellátás megállapítója által megjelölt időpontban,
c) a gyógyszer-kiváltás települési támogatás e rendelet 34. §-a szerinti folyósítása 3 havi rendszerességgel, előre történik postai úton vagy a jogosult folyószámlájára történő utalással, az ellátás megállapítója által megjelölt hónapok 5. napjáig. A korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző 2 hónapon belül benyújtott kérelem alapján, amennyiben az ügyfél részére ismételten jogosultság kerül megállapításra, a támogatás folyósítása első alkalommal a korábbi jogosultság lejártát követő hónap 5. napjáig történik.
(2) A pénzbeli ellátások közül az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt ellátásokat természetbeni ellátás formájában is lehet nyújtani, ha az a rendeltetési célt hatékonyabban szolgálja.
(3) Kizárólag természetbeni ellátás formájában nyújtott szociális ellátás a szemétszállítási települési támogatás, az adósságkezelési célú települési támogatás, a védőoltás települési támogatás, az életkezdési támogatás és a köztemetés.
(4) Ha a jogosult a végleges döntésből eredő készpénzben kifizetendő ellátási igényét a megjelölt kifizetési időpontban és az azt követő 8 napon belül nem érvényesíti, az ellátás megállapítója haladéktalanul az ügyfél bevonásával megvizsgálja a jogérvényesítés elmaradásának okát.
(5) A jogosult az e rendelet alapján a végleges döntéssel megállapított szociális ellátás iránti igényét a határozat véglegessé válása napját követő 6 hónapon belül érvényesítheti.
(6) A települési támogatások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi előirányzatot, az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
11. § (1) Az e rendelet alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás felhasználásának ellenőrzését a polgármester írásban rendelheti el, amennyiben gyanú merül fel az ellátás rendeltetésellenes felhasználására. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, alkalmi jelleggel nyújtott ellátás esetén az igénybevételt követő 30 napon belül rendelhető el az ellenőrzés.
(2) A szociális ellátás nyújtását előkészítő ügyintéző a munkáját közvetlenül irányító vezető által kijelölt ügyintézővel együtt, az elrendelés napját követő 3 munkanapon belül megkezdi és lehetőség szerint lezárja a felhasználás ellenőrzését. A szociális ellátást igénybevevő személynek együtt kell működnie az ellenőrzést végzőkkel.
12. § Rosszhiszeműnek kell tekinteni a szociális ellátás igénybevevőjét, ha
a) a jogosultságát érintő változás esetén elmulasztja 15 napon belüli bejelentési kötelezettségét,
b) valótlan adatok közlésével vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az ellátás megállapítóját, amelynek figyelembe vételével nem lett volna jogosult az ellátásra,
c) az igénybe vett ellátásra való jogosultság kérelemre induló vagy hivatalból történő felülvizsgálata alkalmával, vagy az ellátás felhasználásának ellenőrzése során nem együttműködő.
13. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén az Szt.-ben, vagy az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy az Szt., illetve az e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátások esetén az Szt. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, valamint a 17. § (2) és (3) bekezdései az irányadók.
14. § (1) Az e rendeletben szabályozott hatáskörrel rendelkező, az ügyfél részére megállapított kötelezettség megfizetése tekintetében, az Szt. 17. § (5) bekezdése értelmében méltányosságot gyakorolhat.
(2) Akkor tekinthető a kötelezett személy és családjának megélhetése az egyösszegű megtérítés esetén súlyosan veszélyeztetettnek, ha az egy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörben, a hivatal a kötelezettséget megállapító határozat véglegessé válását követően, engedélyezheti az ügyfél részére a részletfizetést. A kötelezettséget megállapító határozat véglegessé válását követő 30 napon belül egyösszegű visszafizetésnek van helye, amennyiben az ügyfél a visszafizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget a rögzített határidőn belül részletfizetés iránt kérelmet nyújthat be. Kéthavi részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztását követően a megtérítés egy összegben esedékessé válik, és kezdeményezni kell a végrehajtás foganatosítását az illetékességgel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az Szt. 17/A. § (2)-(5) bekezdései alapján, figyelemmel az Szt. 14. §-ban foglaltakra.
15. § (1) A képviselő-testület pénzügyi bizottsága a kötelezett személy méltányossági kérelmére a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és kamatát csökkentheti vagy elengedheti, amennyiben a megtérítés a kötelezett személy és családja
a) megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy
b) egészségét veszélyeztető helyzetet idéz elő, vagy
c) rendkívüli élethelyzetében szociális biztonságát veszélyezteti, vagy
d) lakhatása megszűnését eredményezheti.
(2) A képviselő-testület pénzügyi bizottságának a méltányossági kérelem ügyében hozott döntése ellen, a kötelezett fellebbezést nyújthat be a képviselő-testülethez.
(3) Akkor tekinthető a kötelezett személy és családjának megélhetése a megtérítés esetén súlyosan veszélyeztetettnek, ha a megtérítés összegének legalább 2.000,- Ft/hó részletekben való megfizetése esetén maradó egy főre jutó havi jövedelmük nem érné el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(4) A szociálisan veszélyeztetett helyzet (1) bekezdésben felsorolt ismérveinek halmozott előfordulása, megalapozza a megtérítés összegének teljes elengedését.
Az egyes önkormányzat által biztosított szociális ellátásokra vonatkozó szabályok
Az Önkormányzat kríziskezelő rendkívüli települési támogatás típusai
16. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellátásként rendkívüli települési támogatást nyújt, melynek formái:
a) gyermekek rendkívüli települési támogatása,
b) átmeneti települési támogatás,
c) rendszeres települési támogatás.
(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt.
1. gyermekek rendkívüli települési támogatása
17. § (1) A képviselő-testület a gyermekek esetenkénti létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállásakor a gondjainak enyhítésére, az alkalmanként jelentkező többletkiadások fedezése céljából a gyermekek rendkívüli települési támogatását nyújtja, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, amennyiben
aa) a gyermeket egyedülálló szülő, vagy más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, vagy
ac) a nagykorúvá vált gyermek köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,
ad) a családban gyámság alatt álló, vagy családba fogadott, vagy nevelésbe vett gyermek nevelkedik;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben.
(2) A gyermekek rendkívüli települési támogatására való jogosultságnak és a támogatás összegének megállapításánál figyelembe kell venni a gyermekek rendkívüli települési támogatását kérővel közös háztartásban élő valamennyi vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, a házastárs gyermekeit, a családban gyámság alatt álló, vagy családba fogadott, vagy nevelésbe vett gyermeket, valamint azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, aki 30 napot meg nem haladóan nevelésben van.
(3) A pénzbeli ellátásként nyújtott, gyermekek rendkívüli települési támogatásának összege alkalmanként
a) az első gyermekre 8.000 forint,
b) a második gyermekre 3.500 forint,
c) a harmadik gyermekre 2.100 forint,
d) a negyedik és minden további gyermekre 1.000-1.000 forint.
(4) A támogatásra okot adó körülményekre tekintettel a gyermekek rendkívüli települési támogatását természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, ha a támogatás
a) védelembe vett gyermek részére került megállapításra, amely esetben a támogatásra jogosult a Családsegítő Szolgálat munkatársa bevonásával gondoskodik a gyermekek rendkívüli települési támogatásának rendeltetésszerű felhasználásáról,
b) célja a tankönyvek és tanszerek árának, a tandíjnak, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjának, illetve egyéb, az iskoláztatással összefüggő ellátás térítési díjának részben vagy egészben történő átvállalása, amely esetekben a gyermekek rendkívüli települési támogatása a követelés jogosultjának a számlájára kerül átutalásra.
(5) A természetbeni ellátás formájában nyújtott gyermekek rendkívüli települési támogatásának pénzbeli ellenértéke alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(6) A gyermekek rendkívüli települési támogatása – a pénzbeli és természetbeni ellátási forma együtt – ugyanazon jogosultra tekintettel általában négy alkalommal nyújtható egy évben. További támogatást az Szt. 45. § (3)-(4) bekezdésében leírt szociális körülmények igazolt fennállása esetén kell nyújtani.
2. Átmeneti települési támogatás
18. § (1) A képviselő-testület esetenként a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, önmagukról vagy családjukról más módon gondoskodni nem tudó személyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában átmeneti települési támogatást nyújt.
(2) Átmeneti települési támogatásra az a család, illetve személy jogosult, amelynél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, a gyermekét egyedül nevelő szülő, illetve az egyedülélő személy esetén 270 %-át.
(3) Kivételes méltányosságból a (2) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is nyújtható átmeneti települési támogatás. Kivételes méltánylást érdemlő esetek különösen a létfenntartást veszélyeztető helyzetek és fizetési kötelezettségek halmozódása, úgy mint elemi kár, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiváltása, tüzelővásárlás, közüzemi számlák kifizetése. A kérelmező a kivételes méltánylást érdemlő eset fennállását igazolni köteles.
(4) Az átmeneti települési támogatás – a pénzbeli és természetbeni ellátási forma együtt – ugyanazon jogosultra tekintettel általában négy alkalommal nyújtható egy évben. További támogatást az Szt.45. § (3)–(4) bekezdésében leírt szociális körülmények igazolt fennállása esetén kell nyújtani.
(5) Nem részesülhet átmeneti települési támogatásban a 17. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti nagykorúvá vált gyermek a gyermekek rendkívüli települési támogatásának igénybe vétele esetén, kivéve, ha az átmeneti települési támogatás hiányában bekövetkeznek a (3) bekezdésben felsorolt feltételek, vagy veszélybe kerül vállalt tanulmányi kötelezettségének teljesítése.
(6) Az átmeneti települési támogatás összege alkalmanként legalább 2.000 forint és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos.
19. § (1) Elemi kár esetében az átmeneti települési támogatás a 18. § (6) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapítható
a) a mindennapi életvitelhez elengedhetetlenül szükséges, a károsult személyi tulajdonát képező ingóságokban bekövetkezett kár enyhítésére és a személyazonosítást biztosító iratok pótlására szolgáló támogatás pénzben nyújtható a károsodás mértékéhez igazodóan, de legfeljebb 50.000 forint összegben, elszámolási kötelezettség nélkül;
b) a károsult lakhatást biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben bekövetkezett kár enyhítésére szolgáló, 50.000 forintot meghaladó összegű támogatás elsősorban természetbeni juttatás formájában nyújtható, feltéve, hogy a károsult az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja
ba) a természetbeni juttatás - kivételesen pénzbeli juttatás - rendeltetésszerű felhasználását,
bb) a bizonyító erejű dokumentumokkal (számlák, szállítólevelek, adásvételi szerződés) történő elszámolást a felhasználásról,
bc) a helyreállítási munkák elvégzésének, illetve a megsemmisült dolgok pótlásának ellenőrzését,
bd) rendeltetésellenes felhasználás, rosszhiszeműség esetén a támogatás visszafizetését, illetve pénzbeli ellenértékének megfizetését.
(2) Szilárd tüzelőanyag – tűzifa, szén - vásárlása céljából nyújtott átmeneti települési támogatásra való jogosultság 18. § (2) bekezdésében foglalt feltételeinek meglétét azon háztartás vonatkozásában kell vizsgálni, amelyhez a kérelmező tartozik.
(3) Az (2) bekezdés szerinti települési támogatás ugyanazon lakásban csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit és az osztatlan közös tulajdonban lévő lakrészeket, ha külön háztartások lakják. Osztatlan közös tulajdon esetén a külön háztartás igazolására szolgál a lakáshasználat megosztásáról szóló szerződés vagy a közüzemi szolgáltató háztartásonként különböző fogyasztásmérőjének megléte. Kétség esetén helyszíni szemle megtartása szükséges a döntés előkészítése során.
(4) Az (2) bekezdés szerinti települési támogatás iránti kérelem évente két alkalommal, január 1. napjától február 28. napjáig - szökőév esetén február 29. napjáig -, valamint október 1. napjától november 30. napjáig nyújtható be e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon, az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt. További kérelem az igénylésre meghatározott időtartam alatt abban az esetben terjeszthető elő és elégíthető ki ugyanazon jogosult esetében, ha vélelmezni lehet, hogy a szilárd tüzelőanyag vásárlása céljából nyújtott további átmeneti települési támogatás iránti kérelem nem teljesítése esetén a kérelmező és háztartásának tagjai a 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt élethelyzetbe kerülnek.
(5) Az (2) bekezdés szerinti települési támogatás esetenként 30.000 forint, vagy azt megközelítő értékben nyújtott természetbeni juttatás.
3. Rendszeres települési támogatás
20. § (1) Képviselő-testületi hatáskörben a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendszeres települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként.
(2) Különösen akkor indokolt rendszeres települési támogatást nyújtani, ha a kérelmező
a) önhibáján kívül átmenetileg nem rendelkezik jövedelemmel,
b) alkalmi munkavállalási lehetősége korlátozott (egészségi állapot, életkor, téli időszak miatt), továbbá
c) nincs olyan közeli hozzátartozója, aki vállalná és tudná biztosítani a napi létfenntartását.
(3) A rendszeres települési támogatás évente egy alkalommal, a támogatásra okot adó körülmény fennállásának időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra állapítható meg, havi összege 25.000 forint. Rendszeres települési támogatás ugyanazon személy részére nem állapítható meg az előző rendszeres települési támogatás lejártától számított 6 hónapon belül.
Az Önkormányzat szociális biztonságot erősítő települési támogatásai
4. A szociális biztonságot erősítő települési támogatás típusai
21. § A képviselő-testület az Szt. pénzbeli és természetbeni ellátásainak kiegészítéseként a személyek, családok, gondozó család, egyes esetekben háztartásaik szociális biztonságának erősítése érdekében, célhoz kötötten, települési támogatás keretében az alábbi támogatásokat nyújtja:
a) lakhatási települési támogatás,
b) szemétszállítási települési támogatás,
c) adósságkezelési célú települési támogatás,
d) gyógyszer-kiváltás települési támogatás,
e) védőoltás települési támogatás,
f) temetési települési támogatás.
5. Lakhatási települési támogatás
22. § (1) A lakhatási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló, azonban abban életvitelszerűen ott lakó személynek, a helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásainak viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A lakhatási települési támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Támogatható lakhatási kiadások: áramdíj, gázfogyasztás díja, víz- és csatorna-használat díja, szemétszállítás díja, lakbér, albérleti díj, közös költség, tüzelőanyag költsége. Azon jogosult esetében, akinél előfizetéses gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatási települési támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. Ez alól kivétel az a jogosult, aki lakásbérleti szerződésből eredően lakbér fizetésére kötelezett és a részére megállapítható, a (10) bekezdésben foglalt módon kiszámított lakhatási települési támogatás összege nem éri el az 5.000,- Ft-ot. Ez esetben a lakhatási települési támogatást a lakbér megfizetéséhez kell nyújtani.
(3) Lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, és a háztartás tagjainak a vagyona(i) az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjaiban foglalt összegeket nem haladja meg. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) A lakhatási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) Ha a háztartás
a) (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A lakhatási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összeg 550 forint.
(8) A lakhatási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(9) A lakhatási települési támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, lakásbérleti szerződésből eredő fizetési kötelezettség támogatása esetén 5000 forint, azzal, hogy a lakhatási települési támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM egyenlő 0,3 - (J-0,5NYM : NYM)x0,15, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
23. § (1) A lakhatási támogatást egy évre, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított 12. hónap végéig, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony fennállásának időtartamára kell megállapítani. A lakhatási települési támogatást évente meg kell újítani, ismételt megállapításához a kérelmezőnek új kérelmet kell előterjesztenie. Az ismételt megállapítás iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző 2 hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(2) Az adósságkezelési célú települési támogatásban részesülő személy a támogatás időtartama alatt lakhatási települési támogatásra jogosult, amelynek összegét is a 22. §-ban foglalt szabályok alapján kell kiszámítani. Az adósságkezelés jogcímen nyújtott lakhatási települési támogatásban részesülő személy egyidejűleg további lakhatási települési támogatás megállapítására és folyósítására nem jogosult.
(3) Amennyiben a lakhatási települési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 8. § (4) bekezdése szerinti okból el kellett utasítani, vagy a megállapított lakhatási települési támogatást meg kellett szüntetni, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés véglegessé válásától számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatási települési támogatás iránti kérelmet.
(4) Lakhatási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(5) Az (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit és az osztatlan közös tulajdonban lévő lakrészeket, ha külön háztartások lakják, melyekhez külön fogyasztásmérő órák tartoznak.
(6) Nem állapítható meg lakhatási települési támogatás annak a személynek,
a) akinek közüzemi díj-fizetési kötelezettsége vagy bérleti díj fizetési kötelezettsége nincs, és tüzelőanyag költsége sem támogatható,
b) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja az ingatlanát,
c) akinek a lakásbérleti, vagy a tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn.
(7) A kérelmező közüzemi díj-fizetési kötelezettségét a nevére szóló szolgáltatási szerződéssel vagy nevére kiállított közüzemi számlával köteles igazolni. A kérelmező bérleti díj fizetési kötelezettségét teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt bérleti szerződéssel köteles igazolni.
24. § (1) A lakhatási települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt, amelyek az alábbiak:
a) a 8. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
b) a lakáshasználat jogcímének hitelt érdemlő igazolása, valamint
c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása, továbbá-a 24. § (6) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében-közös képviselő nyilatkozata szükséges.
(2) Az adósságkezelési célú települési támogatás keretében nyújtott lakhatási települési támogatás megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtani.
(3) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatási települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.
(4) A hivatal a (3) bekezdés szerinti támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról, a hivatal mindenkori pénzügyi feladatait ellátó szervezeti egysége gondoskodik.
(5) A lakhatási települési támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában vagy részszámlában havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.
(6) Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában vagy részszámlában külön soron, a társasházban lakó jogosultakra összesen jutó támogatást összevontan kezelve érvényesíti. A szolgáltatónak továbbá a társasház részére kiállított számlán vagy annak mellékletében a támogatással érintett lakás pontos címét - házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó jelöléssel - és az adott számlán rájuk tekintettel jóváírt összeget tételesen fel kell tüntetnie. A szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg. Amennyiben a közös képviselő a társasház részére kiállított számlában érvényesített támogatást a fogyasztó részére nem állapítja meg, a hivatal erre határozatban kötelezi.
(7) A szolgáltató a támogatást első ízben a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.
(8) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlában a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.
(9) A (8) bekezdés szerinti különbözeti összeget a (6) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében a közös képviselő érvényesíti.
25. § Amennyiben az adósságkezelési célú települési támogatás megszűnése miatt megszűnik az adósságkezelés keretén belül nyújtott lakhatási települési támogatásra való jogosultság, hivatalból meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a 22. § (1) bekezdése szerinti lakhatási települési támogatásra való jogosultság feltételei. Az ügyintézési határidőt az adósságkezelési célú települési támogatásra való jogosultság megszűnésének napjától kell számítani.
26. § (1) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.
(2) Ha a 22. § (1) bekezdés szerinti lakhatási települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik vagy szolgáltató váltás történik, a szolgáltató és a fogyasztó közti-a 24. § (6) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében a közös képviselő és a fogyasztó közti-elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató, illetve a közös képviselő a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.
6. Szemétszállítási települési támogatás
27. § (1) A lakásfenntartással kapcsolatos terhek csökkentésére a még meg nem fizetett tárgyévi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj részben vagy egészében történő kiegyenlítésére képviselő-testületi hatáskörben szemétszállítási települési támogatás nyújtható.
(2) Szemétszállítási települési támogatásra jogosultak azok a kérelmezők, akik esetében – figyelemmel a velük egy háztartásban élő személyekre is – az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) az egy főre számított havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 360 %-át és
b) a 70. életévüket betöltötték.
(3) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) számlázási gyakorlatát figyelembe véve a szemétszállítási települési támogatás a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévének hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjára is megállapítható a tárgyév első negyedévében.
(4) A szemétszállítási települési támogatás összegének megállapítása a tárgyévi, vagy tárgyévet megelőző utolsó negyedév meg nem fizetett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj összegéről kiállított igazolás, vagy a Zrt. által kiállított, negyed éves számla, valamint az ahhoz tartozó, még be nem fizetett csekk bemutatása alapján történik. A támogatás természetbeni ellátásként kerül átutalásra a jogosultnak a Zrt.-nél vezetett számlájára.
(5) A szemétszállítási települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt.
7. Adósságkezelési célú települési támogatás
28. § (1) A képviselő-testület a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítése és lakhatási körülményeinek javítása érdekében adósságkezelési célú települési támogatást nyújt, amelynek keretében a jogosultak adósságcsökkentési támogatásban és 12 hónapon át adósságkezelési tanácsadásban részesülnek. Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója (a továbbiakban: adósságkezelési tanácsadó) biztosítja. Az adósságkezelési célú települési támogatás igénybevételének időtartamára a jogosultak lakhatási települési támogatásban is részesülnek az adósságkezelési célú települési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követő hónap első napjától.
(2) Adósságkezelési célú települési támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy (a továbbiakban: adós), akinél az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át,
b) a (5) bekezdésben meghatározott adósságai
ba) összességükben meghaladják az 50.000 forintot, és az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi, vagy
bb) okán a közüzemi szolgáltatást kikapcsolták,
c) az (4) bekezdés szerinti minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,
d) vállalja az adósság és a megállapított adósságkezelési célú települési támogatás különbözetének megfizetését egy összegben, vagy - a hitelezővel kötött megállapodással igazoltan - az adósságkezelési célú települési támogatás időtartama alatt részletekben,
e) vállalja az együttműködést a hitelezővel és az adósságkezelési tanácsadóval,
f) életvitelszerűen benne lakik az adóssággal érintett lakásban, és a lakhatása jogszerűségét igazolni tudja,
g) a személyazonosító igazolványa, illetve lakcímkártyája érvényes bejegyzéssel az adóssággal érintett lakáshoz köti.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában a fogyasztási egység vonatkozásában a 22. § (4)–(6) bekezdésében foglalt szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában:
a) Minimális lakásnagyság az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően 2 személyig 2 lakószoba és minden további személy esetén személyenként további egy lakószoba. E rendelet alkalmazásában a félszoba is egy lakószobának minősül. A helyiség besorolását az határozza meg, hogy a kérelmező milyen rendeltetésre használja. Vitás esetben a kérelmező nyilatkozata és a helyszín megtekintése képezik a döntés alapját.
b) Elismert minőségű az a lakás, amelynek becsült forgalmi értéke - kirívóan magas igényszintje miatt - nem lépi túl a vele azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakások helyben szokásos forgalmi értékét.
(5) Adósságkezelési célú települési támogatás nyújtható az alábbi adósság fajták rendezéséhez:
a) vezetékes gázdíjtartozás,
b) áramdíjtartozás,
c) víz- és csatornahasználati díjtartozás,
d) szemétszállítási díjtartozás,
e) központi fűtési díjtartozás (többlakásos lakóépületeknél, háztömböknél),
f) közös költség hátralék,
g) lakbérhátralék, ide értve a bizonyító erejű magánokiratba foglalt albérleti szerződéssel igazolt lakáshasználat során keletkezett albérleti díjhátralékot is,
h) az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,
i) a kikapcsolt közüzemi szolgáltatás visszakapcsolásának költsége.
29. § (1) Nem részesülhet adósságkezelési célú települési támogatásban az, aki jogcím nélküli lakáshasználó.
(2) Az e rendeletbe foglalt feltételeknek megfelelő igényjogosultak közül előnyben kell részesíteni azt a személyt,
a) akinek a háztartásában három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,
b) aki gyermekét egyedülálló szülőként neveli,
c) akinek a háztartásában súlyosan fogyatékos személy él,
d) aki a nevelésbe vételből a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül került ki,
e) aki, illetve akivel egy háztartásban élők mindegyike betöltötte a 70. életévét,
f) aki, illetve akivel egy háztartásban élők egyike sem rendelkezik keresőtevékenységgel.
30. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.
(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósságkezelés körébe vont adósság legfeljebb 90 %-a, a további – legalább - 10 % adósságrészt az adós köteles megfizetni. Az adósságcsökkentési támogatás összege legfeljebb 270.000 forint.
(3) Az adósságkezelésbe vonható adósságok összegének felső határa 300.000 forint. Amennyiben az adósságok összege meghaladja a kezelhető felső határt, az adósságkezelési célú települési támogatás akkor nyújtható, ha az adós vállalja, hogy egy összegben vagy a hitelezővel kötött előzetes megállapodás alapján megfizeti az adóssága és a kezelésbe vonható adósság felső határa közötti különbözetet.
(4) Nem vonható be az adósságkezelésbe az az adósság, amelynek behajtására végrehajtási eljárás van folyamatban. A végrehajtási eljárás felfüggesztése esetén az adósság kezelhető, amennyiben az e rendeletben foglalt többi feltétel teljesül.
31. § (1) Az adósságkezelési célú települési támogatás iránti kérelmet az adósságkezelési tanácsadónál folyamatosan lehet benyújtani az 6. melléklet szerinti formanyomtatványon az abban felsorolt dokumentumok egyidejű csatolása mellett. A vagyonnyilatkozathoz a 8. melléklet szerinti formanyomtatványt kell felhasználni.
(2) Az adósságkezelési célú települési támogatásról szóló érdemi határozatot hoz a hivatal az adósságkezelési tanácsadó javaslatának figyelembe vételével az alábbi tartalommal:
a) az adós személyes adatai,
b) az adósságkezelésbe vont adósságok összege,
c) az adósságcsökkentési támogatás összege, a folyósítás módja, az érintett hitelezők neve, címe, számlaszáma és az adós számla adatai adósságtípusonként,
d) az adósságkezelés időtartama,
e) az adós kötelezése arra, hogy a döntés véglegessé válását követő 15 napon belül kössön megállapodást az adósságkezelési tanácsadóval, és igazolja azt,
f) az adós kötelezése arra, hogy a döntés véglegessé válását követő 15 napon belül kössön megállapodást a hitelezővel az adósság 10 % önrésze megfizetésének módjáról és igazolja azt, illetve a kezelhetőség mértékének a 30. § (3) bekezdésében foglalt felső határát meghaladó adósság esetén – a 10 % önrészen túl - a felső határt meghaladó adósságrész megfizetésének módjáról és igazolja azt,
g) tájékoztatást arról, hogy az f) pontban foglalt megállapodás megkötésére vonatkozó kötelezettség alól az adós akkor mentesül, ha a döntés véglegessé válását követő 15 napon belül teljesíti a megállapodás tárgyát képező fizetési kötelezettségét és igazolja azt,
h) tájékoztatást az adós mulasztásának jogkövetkezményeiről.
(3) Ha az adós elmulasztja a (2) bekezdés e), f) és g) pontjában foglalt határidőben a megállapodások megkötését, illetve a fizetési kötelezettségek teljesítését és azok igazolását, úgy a jogosultságot meg kell szüntetni. Ebben az esetben ugyanaz a személy vagy háztartásának tagja újabb kérelmet adósságkezelési célú települési támogatás iránt a jogosultságot megszüntető döntés véglegessé válását követő három hónap eltelte után nyújthat be.
(4) Az adósságcsökkentési támogatás hitelezőkhöz történő átutalására egy összegben kerül sor 8 napon belül azt követően, hogy az adós a hivatalban igazolta a határozatban foglalt kötelezettségeinek teljesítését.
32. § (1) Az adósságcsökkentési támogatást vissza kell téríteni, ha a jogosult
a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe és megszegi az adósságkezelési tanácsadóval kötött megállapodást,
b) az általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti,
c) az adósságkezelési célú települési támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt visszatérítéstől számítva ugyanazon személy vagy háztartásának tagja 48 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési célú települési támogatásban.
(3) Az adósságkezelési célú települési támogatás 12 hónap időtartama alatt és az azt követő 24 hónapon belül ugyanazon személy vagy háztartásának tagja nem részesülhet adósságkezelési célú települési támogatásban.
33. § (1) Az adósságkezelési tanácsadó feladata:
a) döntés-előkészítés és javaslattétel az adóstól közvetlenül átvett adósságkezelési célú települési támogatás iránti kérelmek ügyében,
b) az adósságkezelési megállapodás megkötése az adóssal,
c) havonkénti kapcsolattartás az adóssal az adósságkezelési célú települési támogatás időtartama alatt.
(2) Az adósságkezelési tanácsadó a döntés-előkészítés során:
a) környezettanulmányban felveszi az alapvető adatokat a lakásban élő személyekről, a lakás jellemzőiről, a lakáshasználati jogcímről,
b) számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét, adósságtípusonként,
c) megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását,
d) megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére,
e) vizsgálja az adósságkezelés várható eredményességét,
f) javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem teljesítésére, a kezelésbe vonandó adósságok körére és összegére, adósságtípusonként.
(3) Az adósságkezelési tanácsadó az adósság rendezésének feltételeiről írásos adósságkezelési megállapodást köt az adóssal, melynek kötelező tartalmi elemei:
a) az adósságkezelési tanácsadó javaslata és az adós vállalása az adós háztartás fogyasztásának racionalizálására,
b) tanácsadás felajánlása az adósnak a hitelezővel kötendő megállapodásához, az adós törlesztési kapacitásának kiszámítása az önrész teljesítéséhez,
c) az adós hozzájárulása az adósságkezelési tanácsadó részére az adósságra vonatkozó információk és adatok nyilvántartásához, a változások követéséhez, az adósságkezelési megállapodásban foglaltak folyamatos figyelemmel kíséréséhez,
d) az adós és az adósságkezelési tanácsadó havonkénti kapcsolattartásának szabályai az adósságkezelés időtartamára,
e) az adósságkezelési tanácsadóval és a hitelezővel kötött megállapodások be nem tartásának jogkövetkezményei, az adós nyilatkozata a következmények tudomásul vételéről.
(4) A folyamatos kapcsolattartás során az adósságkezelési tanácsadó
a) figyelemmel kíséri az adósságrendezés érdekében kötött megállapodások betartását,
b) feltárja az adósságkezelés időtartama alatt felmerülő problémákat és okait,
c) közvetítőként részt vesz a megoldások keresésében,
d) az adós egyetértésével preventív intézkedéseket hoz az újabb eladósodás elkerülése érdekében.
(5) Ha az adósságkezelési tanácsadó az adóssal való kapcsolattartása során arra okot adó körülményt észlel, haladéktalanul írásban kezdeményezi az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó döntés felülvizsgálatát.
(6) Az adósságkezelési tanácsadó jogosult kezdeményezni a hivatalban az adós részére megállapított adósságkezelési célú települési támogatás megszüntetését és az adósságcsökkentési támogatás visszatérítésének elrendelését, ha arra okot adó körülményt észlel, illetve az adós nem működik együtt az adósságkezelési tanácsadóval.
(7) Az adósságkezelési célú települési támogatás eredményessége érdekében a hivatal és a tanácsadó folyamatosan együttműködik, az adósra vonatkozó adatok változásáról haladéktalanul értesítik egymást.
8. Gyógyszer-kiváltás települési támogatás
34. § (1) A képviselő-testület gyógyszer-kiváltás települési támogatást nyújt kérelemre azon személy számára, aki az Szt. szerinti alanyi vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de esetében a havi rendszeres gyógyszerszükséglet - beárazva a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által közzétett, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek térítési díja alapján - eléri
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedülélő esetén 220 %-a,
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-a, egyedülélő esetén 320 %-a,
c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a, egyedülélő esetén 370 %-a.
(2) A gyógyszer-kiváltás települési támogatás iránti kérelem a hivatalban nyújtható be a 5. melléklet szerinti formanyomtatványon, az abban felsorolt csatolandó dokumentumokkal egyidejűleg. A havi rendszeres gyógyszerszükséglet igazolását a kérelmezőnek a háziorvosától kell kérni, amelyben fel kell tüntetni a társadalombiztosítás által támogatott, havi rendszerességgel és tartósan szedett gyógyszerek nevét, a szükséges havi mennyiségét és a támogatással csökkentett vételárát. Az alanyi vagy normatív közgyógyellátásra való jogosultság hiányát a járási hivatal 3 hónapnál nem régebben véglegessé vált, az alanyi vagy normatív közgyógyellátás iránti kérelmet elutasító határozatával kell igazolni.
(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdésben foglalt együttes feltételeknek megfelel, részére egy évre gyógyszer-kiváltás települési támogatásra való jogosultságot kell megállapítani. A támogatás mértéke a háziorvos igazolása alapján - a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek figyelembe vételével - a havi rendszeres gyógyszerszükséglet térítési díja, de összege legfeljebb havi 7.000 forint. A támogatás összegét 100 forintra felfelé kerekítve kell megállapítani.
(4) A gyógyszer-kiváltás települési támogatást évente meg kell újítani, ismételt megállapításához a kérelmezőnek új kérelmet kell előterjesztenie. Az ismételt megállapítás iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző 2 hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(5) A gyógyszer-kiváltás települési támogatás összegének felülvizsgálatára a jogosult kérelmére lehetőség van, amennyiben a jogosult egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, a támogatás megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest legalább 1.000 forinttal megváltozik. A gyógyszer-kiváltás települési támogatás összegének újbóli megállapítására – az egy évre megállapított jogosultság időtartamából még hátralévő időtartamra - abban az esetben kerül sor, ha a figyelembe vehető gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000 forintot eléri.
9. Védőoltás települési támogatása
35. § (1) A védőoltás települési támogatást az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt annak a személynek, aki
a) az Orosháza város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező 0 -18 éves korú gyermekek részére évente két alkalommal az agyhártyagyulladás, a rota vírus, a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni védőoltás költségeihez való hozzájárulás nyújtható, amennyiben
aa) a gondozó család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg,
ab) és vagyona nem haladja meg a gondozó család tagjainak a vagyona(i) az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjaiban foglalt összegeket;
b) a 65. életév feletti személyek részére a pneumococcus okozta megbetegedési veszély elhárítása célját szolgáló védőoltás költségeihez megelőlegezett hozzájárulás, amennyiben
ba) a kérelmező, a család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg, vagy
bb) orosházi idősek otthonának ellátottja.
(2) A védőoltás települési támogatás személyenként és alkalmanként az oltóanyag vételárának igazolt összegéig, de legfeljebb 20.000,-Ft-ig terjedhet.
(3) A védőoltás települési támogatás iránti kérelmet a nagykorú jogosult, a szülő vagy más törvényes képviselő nyújthatja be. A kérelem mellett be kell csatolni a háziorvos, a házi gyermekorvos igazolását a védőoltás időszerűségéről, az oltóanyag szükségletről és annak költségéről. Amennyiben az oltóanyag költségét az orvosi igazolás nem tartalmazza, úgy az igazolás alapján a gyógyszertárban kell a receptet beáraztatni.
(4) A 30 napnál régebbi háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy gyógyszertári igazolást nem lehet elfogadni.
(5) A védőoltás települési támogatás a jogosultság tényét bizonyító igazolás ellenében vehető igénybe. Az igazolás az abban megjelölt gyógyszertárban váltható be, a kézhezvételétől számított 30 napon belül. Az igazolás határidőn belül történő be nem váltása esetén a védőoltás települési támogatást újból meg kell igényelni.
(6) Az oltóanyagot biztosító gyógyszertár az igazolást bevonja, majd az átadott oltóanyag áráról az Önkormányzat részére számlát állít ki, csatolva a bevont igazolást.
10. Temetési települési támogatás
36. § (1) Temetési települési támogatás nyújtható képviselő-testületi hatáskörben annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját maga, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetés céljából - kérelmére - temetési települési támogatást kell megállapítani annak az eltemettetőnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő esetén annak 350%-át.
(3) A temetési települési támogatás összege egyszeri 50.000,- forint.
(4) A temetési települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt a haláleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet benyújtani. A kérelmező az eltemettetést a nevére, a temetkezési szolgáltató által kiállított temetési számlával igazolja, melyet a temetkezési szolgáltató állított ki.
Újszülöttek köszöntése, Életkezdési támogatás
37. § (1) Az Önkormányzat életkezdési támogatást nyújt azon újszülöttnek, akinek anyakönyvezése időpontjában Orosháza város közigazgatási területén bejelentett lakóhelye van.
(2) Az életkezdési támogatás mértéke gyermekenként 25.000,- Ft.
(3) Az életkezdési támogatás gyermekenként egy alkalommal vehető igénybe.
(4) Az életkezdési támogatás félévente egy alkalommal, ünnepélyes keretek között kerül átadásra.
(5) Az életkezdési támogatás vonatkozásában e rendelet 6–15. §-ának rendelkezései nem alkalmazandók.
Az Önkormányzat kötelező természetbeni szolgáltatása a köztemetés
38. § (1) A köztemetést a Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet arra kijelölt munkatársa vagy az eltemettetésre köteles(ek), vagy az arra nem képes vagy a kötelezettséget teljesíteni nem szándékozó személy(ek) kezdeményezheti(k) e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt.
(2) Az orosházi lakóhelyű, köztemetés útján eltemetett elhunyt esetében a hivatal az Szt. 48. § -a alapján jár el.
(3) A köztemetés lebonyolítására a vállalkozási keretszerződésben rögzített feltételekkel, a mindenkori temetkezési szolgáltató jogosult. Az egyházi búcsúztatásban közreműködő egyházi szervezetek szolgáltatási díját temetésenként az Önkormányzat a köztemetést végző temetkezési szolgáltatóhoz benyújtott számla és a hivatal szociális ügyintézője által kiállított teljesítésigazolás alapján térít meg a temetkezési szolgáltatóhoz történő utalással, a köztemetés többi költségének az átutalásával együtt. A temetkezési szolgáltató a jogosult egyházi szervezet részére az átutalt szolgáltatási díjat kifizeti.
(4) A megtérítés megfizetésére a kötelezett az e rendelet 7. melléklet szerinti formanyomtatványon az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt méltányossági kérelmet nyújthat be, ha az egyösszegű teljesítés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné a rendelet 14.-15. § -aiban rögzítetteknek megfelelően. A köztemetés költségére kamat nem számolható fel.
Záró rendelkezések
39. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló OROSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015 (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE.
40. § Ez a rendelet 2022. október 1-jén lép hatályba.
41. § E rendeletet az életkezdési támogatásban részesülő 2022. július 1. napjától születendő gyermekekre is alkalmazni kell.