Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 16/2006. (IX.15.) Ö.r. számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) legutóbb a 15/2021. (VII.15.) önkormányzati rendelettel módosult. Jelen módosító rendelkezések 2022. május 1. napjától lépnek hatályba.

Polgármester úr kezdeményezésére az Ör. módosításával kapcsolatban 2022. április 6-án egyeztető megbeszélés tartására került sor, melyre az Orosházi Polgármesteri Hivatal érintett munkatársain túl meghívást kaptak:

- Bojtor István alpolgármester,

- Oravecz Nóra alpolgármester,

- Dr. Burai Mihály, az Orosházi Polgármesteri Hivatal Jegyzője,

- Lövei Ferenc, Orosháza Város Önkormányzat Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke,

- Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati képviselői,

- Benkő Ferenc, az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója,

- Halustyik Éva, az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) intézményvezetője,

- Nagy Beatrix, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Orosháza intézményvezetője,

- Benedek Szilvia, a Nagycsaládosok Egyesülete Orosháza Elnöke,

- Klemmné Kalcsó Lilla, az Orosházi Polgármesteri Hivatal Szociális, Gyámhatósági és Egészségügyi Osztályának osztályvezetője,

- Püspöki - Sinka Edit, az Orosházi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Településüzemeltetési Osztályának osztályvezetője.

Az egyeztetésen az Ör. módosításával kapcsolatosan a következő javaslatok merültek fel:

Az egyeztetést követően a javaslatok vizsgálata megtörtént. Megállapításra került, hogy a jövedelmi helyzet igazolása időszakának változása (1. pont), az együttköltözők számának meghatározása során a fogyatékos gyermek pozitív irányban történő megkülönböztetése (3. pont), az egyedülálló és az egyedülélő bérlő fogalmának elválasztása (4. pont), a kilakoltatási moratórium rögzítése (5. pont) és az elavult fogalmak és rendelkezések, pontatlanságok felülvizsgálata (6. pont) nem ütközik akadályba.

A lakásbérleti szerződések közjegyzői okiratban történő megkötésével kapcsolatos javaslatnál (7. pont) figyelembe kell venni a következőket:

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5075/2012/4. számú határozatában megállapította, hogy Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) önkormányzati rendelet 19/A. § (2) bekezdés b) pontja törvénysértő, ezért e rendelkezést megsemmisítette.

Az Ör. 19/A. § (2) bekezdés b) pontja szerint a bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy „a jogosult köteles a kiürítési kötelezettségét közjegyzői okiratban vállalni az Önkormányzat költségére. A bérleti szerződés hatályba lépésének, meghosszabbításának feltétele a közjegyzői okirat bemutatása.”

Ezt erősíti meg a 3/1999. (III. 24.) AB határozat: A helyi önkormányzat jogalkotói hatásköre a lakásbérleti viszonyok szabályozására nem korlátlan. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályozási módszerére az a jellemző, hogy nem általános felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos lakásbérleti jogviszonyok tartalmának szabályozására, hanem konkrétan meghatározza azokat a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos szabályozási tárgyakat, amelyekre nézve az önkormányzat rendeletében rendelkezhet. (ABH 1999, 375, 377-378.)

Az Ör. 8. § (8) bekezdése kimondja, hogy „a polgármester a döntés előkészítése során – a (6) bekezdésben foglaltakon túl – a pályázatokban feltüntetett adatokat és tényeket az adatvédelmi szabályok betartásával adatgyűjtés, személyes meghallgatás során ellenőrizheti.” Az adatgyűjtés tartalmába beletartozik a Családsegítő Szolgálat véleménye is, így a 8. pont külön szabályozást nem igényel.

Új bérlők esetén gyakoribb bérbeadói ellenőrzés (9. pont) az Ör. 32. § (1) bekezdésében a legutóbbi módosítás során Orosháza Város Képviselő-testületének 15/2021. (VII.15.) önkormányzati rendeletével szabályozásra került.

Az előfizetős mérőórák alkalmazása (10. pont) még további vizsgálatot és számításokat igényel.

Az Ltv. 79. § (1) bekezdése szerint: „Az önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelettervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére.”

Településünkön ilyen érdekképviseleti szerv nem működik, ezért vélemény kikésésére nem került sor.

A rendelettervezet 1. §-ához: Az Ör. 6. § (4) bekezdésében szociális rászorultság megállapításakor az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál a pályázat benyújtását megelőző 3 havi összes nettó jövedelem helyett a 6 havi összes nettó jövedelem kerül figyelembe vételre arra tekintettel, hogy így a kérelmező jövedelmi helyzete valósabb képet mutat.

Az Ör. 6. § (4a) bekezdése szerint az együttköltözők számának meghatározása során a kiskorú gyermekek 0,3 főnek számítanak. Szükséges volt a fogyatékos gyermek pozitív irányban történő megkülönböztetése arányszámának 1,0-ra való növelésével, azzal, hogy őt az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, így az Ör. 6. § (4a) bekezdése b) ponttal egészült ki.

A rendelettervezet 2. §-ához: Az előző módosításhoz kapcsolódóan az Ör. 7. § (4) bekezdésének a) pontjában hat hónapra kiterjedő jövedelemigazolás kerül meghatározása. Jelen szakaszban néhány rendelkezés pontosításra került.

A rendelettervezet 3. §-ához: pontosítást tartalmaz.

A rendelettervezet 4. §-ához: Az Ör. 9. § (4a) bekezdése szerint, ha a bérbeadó azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, és körülményeinek változása eléri a 10. § (1) bekezdésben meghatározott mértéket, valamint a bérlő lakáshelyzetét – nyilatkozatával igazoltan - nem tudja megoldani, a Képviselő-testület hozzájárulhat a bérleti szerződés legalább 1 évig való fenntartásához, a közérdekű bérlakásokra vonatkozó lakbérfizetési kötelezettséggel. A rendelkezést szükséges volt kiegészíteni azzal, hogy a bérlő vállalja a közérdekű bérlakásokra vonatkozó lakbér megfizetését.

A rendelettervezet 5. és 6. §-ához: pontosítást tartalmaznak.

A rendelettervezet 7. §-ához: A közérdekből feltétellel bérbe adott lakás bérleti jogviszonyának öregségi nyugdíj miatti megszűnése esetén lehetőség nyílik a Képviselő-testület döntése alapján a jogviszony meghosszabbítására. Ezáltal biztosított, hogy a nyugdíjba vonuló, de lakáshelyzetét megoldani nem tudó bérlő időt kapjon lakhatásának megoldására.

A rendelettervezet 8. §-ához: pontosításokat tartalmaz.

A rendelettervezet 9. §-ához: pontosítást tartalmaz.

A rendelettervezet 10. §-ához: pontosítást tartalmaz.

A rendelettervezet 11. §-ához: Az ingatlanok árverezésére és kiürítésére a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről szóló 229/2021. (V. 5.) Korm. rendelet alapján szükséges volt annak rögzítése, hogy a bérbeadó a kilakoltatási moratórium időszakának végéig a bérlő a szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit gyakorolhatja.

A rendelettervezet 12. §-ához: pontosítást tartalmaz.

A rendelettervezet 13. §-ához: az 1. melléklet I. Személyi körülményeim címének 4. pontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján meg kell különböztetni azt, hogy a pályázó egyedülélő vagy egyedülálló.

Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik (Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontja).

Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; (Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontja).

Az 5. pontban rögzítésre került, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülőnek ezt a tényt igazolni kell bíróság vagy gyámhatóság által hozott határozattal.

A 6. pontban az ellátások pontos elnevezései kerültek rögzítésre.

A rendelettervezet 14. §-ához: Hatálybalépésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A rendelettervezet 15. §-ához: Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.

A rendelettervezet hatásai:

1. Társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások:

Orosháza városa számára kiemelt fontosságú, hogy rendezett, élhető városnak mutatkozzon. Ehhez tartozik a bérlakásokkal való gazdálkodás szabályainak felülvizsgálata és ebből fakadó indokolt változások átvezetése.

2. Környezeti és egészségi következmények:

A rendelet megalkotása nem jár környezeti és egészségi következményekkel.

3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:

Adminisztratív terheket befolyásoló hatások nincsenek.

4. A rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következményei:

A változások átvezetésével a lakosság szélesebb rétege tud pályázni a kiírt bérlakásokra.

5. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, mely indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a értelmében − az IM rendelet 21. §-a szerinti kivételek alkalmazásán kívül − az adott jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást − a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján − nem kell közzétenni, ha a jogszabály

a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve

b) technikai vagy végrehajtási jellegű.

A jelen önkormányzati módosító rendeletnek az előzetes hatásvizsgálat alapján a település lakosságára hatása kimutatható - tekintettel a pályázat benyújtására vonatkozó változásokra -, mely jelentős tényre tekintettel szükségesnek tartom a kihirdetésre kerülő önkormányzati rendelethez csatolt indokolásnak a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételét.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a rendelettervezet megtárgyalására és a rendelet megalkotására.