Orosháza Város Önkormányzata a 222/2023. (XI. 30.) K.t. és a 243/2023. (XII.20.) K.t. számú Képviselő-testületi határozatokkal elindította a Településrendezési eszközök részleges módosításának tervezését a lakosság és vállalkozások kérelmeinek kezelése és a közösségi fejlesztési szándékok tervbe való beillesztése érdekében. A módosítás a 69/2017. (III.31.)
K. t. határozattal elfogadott szerkezeti tervet és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2017. (III.31.) önkormányzati rendeletet érinti a város öt különböző helyszínén.

A helyi építési előírásokban és a szabályozási tervekben elvégzett módosítások révén Orosházán újabb napelempark létesülhet, elősegítve a fenntartható energiagazdálkodást. Lakosok kérését teljesítve javulhatnak a lakhatás feltételei Gyopáros városrészben. A gazdaságfejlesztést segítő ügyekben meglévő vállalkozások működési feltételei bővülhetnek, korszerűsödhetnek

Az M47 gyorsforgalmi út és a várostestet D-ről kerülő tervezett távlati főút nyomvonala biztosított marad, de a bizonytalan időtávlatra való tekintettel a rövidebb élettartamú mezőgazdasági növényházak elhelyezhetőségét lehetővé teszi a módosítás.

A módosítási ügyek a következők:

Az 1. ügyben a belterületi fekvésű telek a Szarvasi út (4404 jelű összekötő út) városból kivezető szakaszának K-i oldalán található. Területe 9,30 m², az ingatlannyilvántartásban kivett megnevezéssel szerepel. Jelenleg túlnyomórészt szántóművelésre használják, határa mentén fásbokros növényzet alakult ki. Az ingatlanon a Huanita Solis Kft. 2023. májusi kérelme szerint egy 3,978 MVA teljesítményű kiserőművet terveznek. Időközben az Euronergy Telesto Kft. vette át a projektet és készíttetett rá terveket. Az üveggyárak telephelyei D-i irányban a helyszíntől 50-100 m-re találhatók, a telek közvetlen D-i szomszédságában egy régi hulladéktelep húzódik. A területtől K-re már létesültek egyéb napelemparkok. A 2. ügyben a Szentesi út Gyopárosi szakasza mentén tulajdonközösségben használják a 8179 helyrajzi számú telket egy két nemzedékkel ezelőtti megállapodás szerint. A telek nagyobbik (Ny-i) része legalább 15 éve kemping céljára van kijelölve, a maradék rész (ÉK) lakóterületbe sorolt. A kemping nem valósult meg, a tulajdonosok egyike sem emlékszik már, hogy milyen okból került ebbe az építési övezetbe a terület. A környéken és az adott helyszínen is kialakult területfelhasználási jellegnek megfelelően a telkek különleges kemping építési övezet helyett falusias lakóövezetbe kerülnek. A 3. ügyben a Re-Glass Kft. telephelye, mint módosítási helyszín üzemi területként szerepel az ingatlannyilvántartásban A telephellyel a Településrendezési eszközök módosításai már többször is foglalkoztak. A kialakult tevékenység és a telekhasználat megfelel a jelenlegi övezeti előírásoknak, a telephelyen belüli csarnokbővítés is megoldható a jelenlegi építési övezeti paraméterek keretei között, azonban a fatüzelésű kazán gáz üzemű kazánra való lecserélése a HÉSZ környezetvédelmi előírásaiba ütközik, melyet a kérelmezett módosítás felold. A 4. ügyben az OVM-Karsai Zrt. a Gyártelep utca 5. szám alatti (a Déli Ipari Parkban található) telephelye nyugati részén kijelölt ültetési kötelezettségi területsáv csökken annak érdekében, hogy a meglévő technológiai sorhoz kapcsolódóan raktárral bővíthesse üzemcsarnokát. A telken kijelölt beültetési kötelezettségű terület 20 m szélességű telekrésszel csökken azért, hogy a technológiai sorba illeszkedő raktárbővítés megvalósulhasson. A megszűnő fásítás rövidebb oldala mentén 2 m széles járda építését is lehetővé teszi. A tervezett épület nyugati határolófalának vonala egy új jelölést fog kapni a szabályozási tervben a következő magyarázattal: „zajvédelmi okból zárt épület-határoló fal”. Az 5. ügyben a Varjasi Farm Kft. baromfitelepére kiadott környezethasználati engedély szerint fel kell tüntetni és szabályozni szükséges a levegőtisztaság-védelmi övezetet, amely az ólak sarkaitól számított 182 méterre terjed ki. A határozat szerint a bűzforrás védelmi övezetben „nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelés, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építmény”, az előírás a HÉSZ normaszövegbe bekerül.

A HÉSZ 18. §-ában szereplő, a Gip ipari övezetben folytatható hulladékgazdálkodási célú tevékenység eddig indokolatlanul szigorú feltételeit észszerűsíti az országos környezetvédelmi jogkörnyezethez illeszkedve.

Enyhíti a távlatban megvalósuló gyorsforgalmi és főúti elkerülő útszakaszok nyomvonal-biztosítására vonatkozó előírásokat. Orosháza mezőgazdasága számára fontos az intenzív gazdálkodási módok térnyerése, ezért további növényházak telepítésére módot kell adni. A távlati nyomvonaltól 15 méternél távolabb a növénytermesztési célú fóliasátrak és üvegházak elhelyezése nem veszélyezteti az utak megvalósítását.

A HÉSZ 28. alcím címében a különleges beépítésre nem szánt övezetek jelei közé felveszi a napelempark övezet Kb-En jelét.

A HÉSZ 28. § új (6) bekezdésében a Kb-En jelű, a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges övezet szabályait rögzíti.

A HÉSZ 1. mellékletének, a HÉSZ 2. mellékletének és a HÉSZ 3. mellékeltének módosítását tartalmazza.

A rendeletmódosítás hatályba lépését szabályozza.

Az új rendelkezéseket a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is alkalmazni lehet, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, mely indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a értelmében - az IM rendelet 21. §-a szerinti kivételek alkalmazásán kívül - az adott jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

A központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni.

Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály

a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve

b) technikai vagy végrehajtási jellegű.