OROSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2017 (III.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Orosháza Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 09. 27OROSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2017 (III.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Orosháza Város Helyi Építési Szabályzatáról
Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/C. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Építésügyi Osztály, Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófa-védelmi Hatósági Osztály, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Osztály, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi Osztály, Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály Repülőtéri és Repülésvédelmi Osztály, Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Békés Megyei Közgyűlés Hivatala, valamint a területileg szomszédos önkormányzatok és a partnerségben résztvevők véleményének kikérésével, az állami főépítész jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatalnak az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb előírásokra vonatkozó BE/12/20-7/2017. ügyiratszámú engedélye alapján, a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Általános előírások
1. § (1) Orosháza közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendeletben és ennek
a) 1. mellékletét képező SZ-1 jelű, a város igazgatási területére vonatkozó szabályozási tervben (továbbiakban: SZ-1 terv),
b) 2. mellékletét képező SZ-2 jelű, az SZ-1 terven „SZ-2 terv hatályos területe”-ként lehatárolt településrészen hatályos szabályozási tervben (továbbiakban: SZ-2 terv),
c) 3. mellékletét képező, a szabályozási tervek jelmagyarázatát tartalmazó táblázatban,
d) 4. mellékletét képező, Orosháza területére jellemző őshonos, vagy élőhelynek megfelelő fa- és cserjefaj listában
e) 5. mellékletét képező, Állattartó melléképületek védőtávolságai táblázatban
foglaltak szerint megengedett.
(2) E rendelet alkalmazása során „meglévő tanyás teleknek” minősül az ingatlan-nyilvántartásban 2017. január 1. napját megelőzően tanyaként szereplő telek.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
2. Közterület alakítására vonatkozó előírások
2. § (1) A közterület kiterjedését a szabályozási tervek ábrázolásának megfelelően, a következők szerint kell megállapítani:
a) A terület szélességi méretének kótázott értéke (jelmagyarázat 1. pont) megmutatja, hogy milyen minimális közlekedési és közműsávot kell kialakítani.
b) A meglévő közterülethatár és a szabályozási vonal közötti távolság kótázása megmutatja, hogy a közlekedés és közműellátás fejlesztésére milyen szélességű közterületsávot vagy magánutat kell kialakítani.
c) Amely közterületre a tervlap nem ír elő kótázott szélességi értéket, ott a meglévő közlekedési és közmű területsáv szélessége nem csökkenthető.
(2) Tervezett közterületként szabályozott telekrészen
a) meglévő építményrészben értéknövelő építési tevékenység nem végezhető,
b) új építmény csak a közterületre vonatkozó szabályok szerint létesíthető,
c) közterület felől kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető,
d) új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembe vételével létesítendő.
(3) Közterületen épület (pl. árusító-, szolgáltató-pavilon) érvényes közterület alakítási terv alapján helyezhető el.
(4) Közterületi közművek földmunkával és burkolatbontással járó karbantartása és fejlesztése során
a) a szabályozási tervekben szereplő Helyi jelentőségű védett természeti érték (jelmagyarázat 4.3.3 pont) és Védelemre javasolt természeti érték (jelmagyarázat 4.3.5 pont) megtartandó, szükség szerint kézi földmunka alkalmazásával,
b) érvényes közterület alakítási tervnek való megfelelés biztosítandó,
c) a szabályozási tervekben előírt Gyalogút (jelmagyarázat 2.4. pont), Kerékpárút tervezett tengelyvonal (jelmagyarázat 2.5 pont) keresztmetszeti helye megtervezendő és figyelembe veendő,
d) nyomvonalas létesítményhez oszlopsor csak érvényes közterület alakítási terv alapján létesíthető,
e) utcai zöldsáv biológiai aktivitásértéke nem csökkenhet.
(5) Közterület zöldsávjaiban táj- és kertépítészmérnök által készített kivitelezési terv hiányában az érvényes közterület alakítási tervben szereplő, vagy az 4. melléklet szerinti fa- és cserjefajok alkalmazandók.
3. A tájkép alakítására vonatkozó előírások
3. § (1) A szabályozási tervben lehatárolt Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (jelmagyarázat 4.2.9 pont) földrészletein az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín). Homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.
(2) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (jelmagyarázat 4.2.9 pont) földrészletei kivételével
a) az SZ-2 terv hatályos területén és az azt övező 300 m széles területen belül legfeljebb 25 m teljes magassággal,
b) az a) bekezdésben foglalt területen kívül magassági korlátozás nélkül
elhelyezhető.
(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetők ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítéséhez szükséges létesítés kivételével nem helyezhető el mikrohullámú telefontorony lakó-, vegyes és üdülőövezetekben.
4. Környezetvédelmi előírások
4. § (1) Az övezetekben és építési övezetekben az üzemi és szabadidős létesítménytől az építési kivitelezési tevékenységből és a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg. A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik az e rendelet szerinti övezeti, építési övezeti besorolással. A „Kgl” jelű különleges beépítésre szánt gazdasági-lakó övezet zajvédelmi szempontból gazdasági területnek minősül.
(2) Hulladékudvar csak mezőgazdasági övezetben, gazdasági építési övezetben, hulladékkezelő, -lerakó különleges építési övezetben, és mezőgazdasági üzemi építési övezetben helyezhető el.
(3) A szabályozási terven a szennyvíztisztító mű Kkö jelű építési övezete körül kijelölt Kkö 150 m jelű védőövezeten belül meglévő lakóépület nem bővíthető, a Kkö 300 m jelű védőövezeten belül új lakóépület nem létesíthető.
(4)1
(5) Állattartó építmények az 5. melléklet szerinti telepítési feltételekkel helyezendők el.
(6) Trágyatároló nem helyezhető el vegyes, nagyvárosias lakó, kisvárosias lakó, kertvárosias lakó, üdülő- és különleges strand övezetben.
(7) Építési telken belüli védőterületen a 4. mellékletben felsorolt fa- és cserjefajtákból választott növényállomány valósuljon meg.
(8) Előkerthez csatlakozó új épület létesítése vagy közterület felőli építési vonalon történő bővítése során az előkertben legalább 1 db előnevelt fa ültetése kötelező a 4. mellékletben felsorolt fafajták közül.
(9) Az előkerteket díszkertként kell kialakítani és fenntartani. Előkertben parkolóhelyek megfelelő növényzet (pl. fa, cserje, lugas) telepítésével alakíthatók ki, parkolóhelyenként legalább 1 db előnevelt fa ültetése kötelező a 4. mellékletben felsorolt fafajták közül.
(10)2 A 0460/6 helyrajzi számú telken működő állattartó telep óljai körül a szabályozási terven kijelölt 182 m-es levegőtisztaság-védelmi védőövezetben meglévő lakóépület nem bővíthető, lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelés, egészségügyi, szociális és igazgatási épület nem létesíthető, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építmény.
5. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
5. § (1) A szabályozási terven lehatárolt Belvízjárta területen (jelmagyarázat 5.9 pont) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületrész földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ezek hiányában a csatlakozó rendezett terep szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön. Terepszint alatti épületszint nem építhető, a lábazat és a talajvíz-szigetelések víznyomás ellen méretezendők, ha geotechnikai jelentés ekként javasolja.
(2) Kiscsákó külterületrész az országos vízminőség-védelmi övezettel érintett, ezért területén belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.
(3) A „V” vízgazdálkodási övezetbe tartozó gyopárosi tórendszer környezetében kijelölt V 500 m jelű védőövezeten belül
a) a szennyvízszikkasztás, trágyatárolás – minden oldalon zárt tárolóban való trágyaelhelyezés kivételével – tilos;
b) nem helyezhető el bűz kibocsátással járó, környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység építménye.
6. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (telekalakítás, településrendezési kötelezések)
6. § (1) Szabályozási vonallal leszabályozott, építési tilalommal nem terhelt építési telek leszabályozás szerinti telekalakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg, de egyéb előírások teljesülnek.
(2) Az építési telkek tömbjeinek gazdaságos felhasználását és a telekcsoport célszerű átosztását szolgálja a Közforgalom elől el nem zárt magánút irányadó határa (jelmagyarázat 1.9 pont) jelölése a szabályozási tervben, amelytől a telekalakítás során eltérni csak az egész telektömbre vonatkozó Beépítési terv, valamint szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv alapján szabad.
(3) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg azon ingatlanokon, melyeket a szabályozási terv a közlekedési nyomvonalak biztosítására, közterület bővítésre jelöl, közintézmény fejlesztésre, közműfejlesztésre vagy Ipari Park bővítésre szán. Az elővásárlási jog megszűnik a megosztással keletkező olyan telkeken, amelyeket a megjelölt településrendezési cél nem érint.
(4) A tervszerű telekgazdálkodást célozza a szabályozási terven jelölt beépítési kötelezettség (jelmagyarázat 7.6 pont)
(5) Beültetési kötelezettséggel érintett területen (jelmagyarázat 7.8 pont) kert- és tájépítész által készített kiviteli terv szerinti, vagy a 4. mellékletben felsorolt fa- és cserjefajtákból választott növényállomány valósuljon meg. A területen telekalakítás úgy történjen, hogy az egyes telkekre eső beültetési kötelezettséggel érintett terület ne haladja meg a telekre előírt legkisebb zöldfelület területét.
7. Közművek előírásai
7. § (1) Teljes közműellátottság szükséges az Ln, Lk, Vt, Vi, Kgl és Kst jelű építési övezetek építési telkein létesülő épülethez, kivéve a közel nulla energiaigényű épületet, melyhez energia közműellátás nem kötelező.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő építési övezet belterületi fekvésű telkén létesülő épülethez előírt közműellátás:
a) távhőszolgáltatás, ha a hálózat elérhető és a telek ellátása a hálózat kapacitásában tervezve van,
b) villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,
c) ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 50 méteren belül adott, egyébként elegendő, ha a telken vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül ivóvíz minőségű vizet szolgáltató közcélú kút van,
d) közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 20 m-en belül adott, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
e) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása, ha az kiépített, vagy 20 m-en belül rá lehet csatlakozni, egyébként a telek 20 %-ot meghaladó beépítettsége esetén a beépített terület minden megkezdett 10 m2-ére számítva 0,3 m3 zárt csapadékvíz-tárolót (ciszternát vagy mobil tárolót) kell biztosítani,
f) Lng alövezetben elegendő a villamosenergia-ellátás és a csapadékvíz-elvezetés biztosítása.
(3) Az (1) bekezdésben nem szereplő építési övezet külterületi fekvésű telkén létesülő épülethez előírt közműellátás:
a) villamos-energia közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, vagy alternatív energiaforrás alkalmazandó,
b) ivóvíz közüzemi vagy közcélú ellátása, vagy elegendő, ha a telken vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van, ezek hiányában legalább 3 napi ivóvízhasználatra méretezett ivóvíztárolót (épített vagy mobil tárolót) kell létesíteni,
c) közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi megoldás (tisztítómű, zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás) alkalmazandó,
d) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha az kiépített, egyébként telken belüli tárolás és elszikkasztás is alkalmazható.
(4) Térszint alatti vezeték-elhelyezés alkalmazandó a villamosenergia-ellátás és a hírközlés új nyomvonal-szakaszain a belterületen.
8. Építés, telekhasználat általános szabályai
8. § (1) Terepszint alatti építés az építési helyen belül, annak egész területén megengedett.
(2) Fát, 3,0 méternél magasabbra növő fásszárú bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább a fa várható koronaátmérője felének megfelelő távolságra, épülettől legalább 3,0 méterre kell ültetni.
(3) A Magyar Honvédség Békéscsaba MJV igazgatási területén lévő távolfelderítő radarberendezése korlátozásmentes működése érdekében a középmagas vagy ennél magasabb építmények elhelyezése esetén egyedileg vizsgálni kell a megvalósíthatóság feltételeit.
9. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
9. § Orosháza Város az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:
a) Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítási módja a lakosság körében a elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, valamint a lakossági riasztó rendszer eszközeivel, elektronikus hírközléssel, hangosbemondóval, hírvivővel és falragaszokkal.
b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapított alábbi veszélyeztető tényezőknek megfelelően elsősorban elzárkóztatás, szükség esetén kitelepítés:
ba) belvíz
bb) rendkívüli időjárás
bc) más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata
bd) veszélyes áruk szállítása
be) jelentős forgalom
bf) nagy kiterjedésű tűz
c) Felkészítés:
ca) a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása,
cb) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával,
cc) a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.
d) Védekezés:
da) települési polgári védelmi szervezet gyakoroltatás és szükség szerinti bevonása a védekezésbe,
db) járási mentőcsoport bevonása,
dc) a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.
e) Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
10. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
10. § (1) Építési övezetek előírásait a szabályozási tervek állapítják meg az e rendelet 3. mellékletében szereplő jelmagyarázatnak megfelelően.
(2) Az építési helyen, építési határvonalon belül több épület is elhelyezhető. Lakó-, üdülő- és településközpont övezetben
a) a fő rendeltetést tartalmazó második és további épület elhelyezésének feltétele, hogy mindegyikhez biztosítva legyen a legkisebb kialakítható telekterületnek legalább a 75 %-a,
b) fő rendeltetést tartalmazó épület elsőként a közút, vagy – ennek hiányában – a magánút felőli építési határvonalon létesüljön.
(3) Beépítési módra vonatkozó helyi szabályok:
a) „Telepszerű” beépítési módhoz tartozó építési hely a telekhatároktól 3,5 m távolságra lévő telekrész, de kialakult oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalhatárra is lehet építeni.
b) „Kialakult” beépítési mód szabályai:
ba) Az építmények elhelyezési módja zártsorú, oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a meglévő beépítési móddal megegyezően, vagy a telektömbben kialakult jellemző mód szerint.
bb) Az épület-elhelyezés módja a 10,0 méter átlagszélességet el nem érő telken csak zártsorú lehet.
bc) Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 14,0 méter átlagszélességű telken megengedett.
bd) Az adott telken, vagy a telekhatáron meglévő tűzfal takarandó, ha a műszaki lehetőség és az építési program ezt nem zárja ki.
be) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
c) „Oldalhatáron álló” építési helyen belül egyéb jogszabályok betartásával szabadon álló beépítés is megengedett, ha egyéb építési előírásoknak megfelel.
d) „Ikres” építési helyen belül szabadon álló beépítési mód is megengedett, ha a telekhatáron nem marad takaratlan tűzfal.
e) „Zártsorú” beépítési mód helyi előírásai:
ea) Építési helynek minősül a közút vagy magánút felőli építési határvonaltól számított 15,0 m széles telekrész és a hátsókertig terjedő telekrésznek a D-i irányhoz közelebb eső oldalhatártól legalább 4 m-re lévő része.
eb) A közút vagy magánút felőli építési határvonalon álló beépítésben, valamelyik oldalhatár mentén, vagy köztes szakaszon képezhető egy legalább 4,0 méteres épületköz későbbi beépítési ütem céljára.
(4) Elő-, oldal- és hátsókert helyi előírásai:
a) Lakó-, üdülő- és településközponti övezetekben, ha szabályozási terv másként nem rendeli, az elsőként létesülő fő rendeltetésű épületnek a homlokzati hossz legalább 1/3-án az előkert vonalán kell elhelyezkednie, más építési övezetekben az előkert-méret az építési helynek a közterület vagy magánút felőli minimális távolságát jelöli. Utcavonalra nem merőleges oldalhatáron történő épületelhelyezés esetében legalább az épület sarokpontjának kell az előkertvonalon állnia.
b) Az előkert mérete lakó- üdülő- és vegyes építési övezetben – ha a szabályozási terv másként nem rendeli – túlnyomórészt beépített telektömb esetén az adott utca mentén jellemzően kialakult mérethez igazodó, a túlnyomórészt beépítetlen telektömbben 5,0-6,0 méter közötti érték. Létesíthető 5,0-6,0 méter közötti méretű előkert abban az esetben is, ha a határoló közút szélessége kevesebb 12,0 méternél. Gazdasági és különleges építési övezetben – ha szabályozási terv másként nem rendeli – a területhasználat sajátosságainak megfelelő előkert alakítható ki.
c) Megengedett az előkert méret növelése a telken, vagy a telek előtti közterületen meglévő értékes fa megmaradása érdekében, a törzstől számított 5 méter mértékig.
d) Oldalkert legkisebb mérete – ha szabályozási terv másként nem jelöli – az országos előírások szerint állapítandó meg, „Kialakult” beépítési módú övezetben a telektömbben jellemző méret alkalmazása is megengedett.
e) A hátsókert legkisebb mérete – ha szabályozási terv másként nem jelöli –
ea) a 35,0 méternél hosszabb méretű telken az országos előírások szerint állapítandó meg,
eb) a 35,0 méternél nem hosszabb telken 0,0 m, vagy legalább 3,0 m,
ec) „Kialakult” beépítési módú övezetben az ea)-eb) pont szerinti méret, vagy a telektömbben jellemző méret alkalmazása is megengedett.
f) A hátsó telekhatáron álló épülethatároló fal tűzfalként alakítandó ki, legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 4,5 métert.
(5) Telekalakítás helyi előírásai
a) A kialakítható telek legkisebb területére vonatkozó előírás csak telekalakítás során kötelező, a már kialakult építési telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha tilalommal nem terheltek és egyéb építési szabályok teljesülnek.
b) Úszótelek, nyúlványos telek a vonatkozó egyéb jogszabálynak megfelelően bármely építési övezetben létesíthető.
(6) Megengedett legnagyobb beépítettség és legkisebb zöldfelület helyi előírásai: Az építési telken az országos jogszabály szerinti legkisebb zöldfelület biztosítandó, kivéve a 80 % megengedett legnagyobb beépítettséggel szabályozott ipari övezetet, amelyben a telekre előírt legkisebb zöldfelület 10 %, az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb érték, az állami főépítész jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal BE/12/20-7/2017 számú engedélye alapján.
(7) Megengedett épületmagasság helyi előírásai:
a) Építmény megengedett legnagyobb épületmagassága a beépíthető telekterület 30 %-án legfeljebb 25,0 méter magasságig növelhető, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges,
aa) ipari, kereskedelmi szolgáltató vagy különleges mezőgazdasági üzemi övezetben gyártás-, raktározás- vagy feldolgozás-technológiai okból,
ab) hitéleti vagy sportépítmény jellegéből adódóan,
ac) csúszda, kilátó esetében.
b) Az előírt legkisebb épületmagassági érték betartása telepszerű és kialakult beépítési módú övezetben, továbbá a lakó-, üdülő- vagy településközpont övezet telkén megvalósuló második és további épület esetében nem kötelező.
c) A kisvárosias, a kertvárosias és a falusias lakóövezet, továbbá az üdülő- vagy településközpont övezet telkén megvalósuló második és további épület esetében a legnagyobb megengedett épületmagasság értéke 4,5 m, kivéve a telekhez csatlakozó közút vagy – ennek hiányában – a feltáró magánút felőli építési határvonalra telepített épületet, amelyre az övezetben előírt érték vonatkozik.
d) Az előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő, a korábbi jogszabályok szerint létesített meglévő épület épületmagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változtatható.
11. Nagyvárosias lakóövezet (Ln, Lng) részletes előírásai
11. § (1) Az Ln övezet sajátos előírásai:
a) Az övezetben nem helyezhető el önkiszolgáló autómosó, húsfüstölő, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
b) A megengedett legnagyobb beépítettség az övezet egész területére értendő.
c) A zöldfelületi fedettséget az övezet egészén, a vele határos közkert-területtel együttesen kell biztosítani, két építési övezettel is határos közkert területét az építési övezetek területének arányában megosztva kell beszámítani.
d) Úszótelken vagy közterületen álló, iparosított technológiával épített lakóépület hőtechnikai korszerűsítésével egybekötött bővítése az övezetben előírt beépítettségi határérték keretei között, egyéb előírások betartása mellett, a beépítettség számításakor figyelembe vett falsík legfeljebb 3 m-rel való kiléptetésével megengedett, az úszótelek az új határolófalhoz igazítható.
(2) Lng jelű alövezet sajátos előírásai:
a) Az alövezet a nagyvárosias lakóterületet kiszolgáló sorgarázsok, tömbgarázsok elhelyezésére szolgál.
b) Az alövezetben a rendezési tervben kijelölt építési helyen belül és a meglévő épületek helyén sorgarázsok, garázsudvarok ütemezve is megépíthetők a teljes megvalósulásra vonatkozó építési engedély alapján.
12. Kisvárosias lakóövezet (Lk, Lkg) részletes előírásai
12. § (1) Az övezetben nem helyezhető el húsfüstölő, siló, gáztároló, új üzemanyagtöltő állomás, új önkiszolgáló autómosó.
(2) Lkg jelű alövezet sajátos előírásai:
a) Az alövezet a kisvárosias lakóterületet kiszolgáló sorgarázsok, tömbgarázsok elhelyezésére szolgál.
b) Az alövezetben a rendezési tervben kijelölt építési helyen belül és a meglévő épületek helyén sorgarázsok, garázsudvarok ütemezve is megépíthetők a teljes megvalósulásra vonatkozó építési engedély alapján.
13. Kertvárosias lakóövezet (Lke) részletes előírásai
13. § Az övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, önkiszolgáló autómosó, húsfüstölő, siló.
14. Falusias lakóövezet (Lf, Lfk) részletes előírásai
14. § (1) Az övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.
(2) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú tevékenységek technológiái közül – a létesítmény fűtési célú technológiájának kivételével – csak azok telepíthetők az övezetben, amelyeknél a tervezett légszennyező forrás(ok) számításokkal igazolt hatásterülete a telekhatáron belül marad.
15. Településközpont övezet (Vt, Vt*) részletes előírásai
15. § (1) A Vt és Vt* övezetben nem helyezhető el önkiszolgáló autómosó.
(2) A Vt* alövezetben vendéglátóhely kizárólag szálláshely-szolgáltató rendeltetési egységgel együtt helyezhető el.
16. Intézmény övezet (Vi) részletes előírásai
16. § (1) Az övezetben nem helyezhető el önkiszolgáló autómosó, diszkó.
(2) Lakás a földszint és az alagsor kivételével elhelyezhető az épület összes szintterületének legfeljebb 50 %-án.
17. Kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz) részletes előírásai
17. § (1) Az övezetre az országos előírások érvényesek, de gazdasági (gyártási, raktározási, szolgáltatási) és hulladékgazdálkodási tevékenység végzése csak azzal a feltétellel megengedett, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint
a) nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött;
b) előzetes vizsgálat köteles, de a környezetvédelmi hatósági eljárásban megállapításra kerül, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása.
(2) Az övezet telkének lakótelekkel közös határán nyílásmentes épület, vagy zárt kerítés álljon, a telek zöldfelülete legalább részben a zárt kerítés mellett legyen biztosítva.
18. Ipari övezet (Gip) részletes előírásai
18. §3 Az övezet gazdasági célú felhasználására az országos előírások érvényesítendők, hulladékgazdálkodási tevékenység csak azzal a feltétellel megengedett, ha környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett.
18/A.4 Általános gazdasági övezet (Gá) részletes előírásai
18/A. § Az övezet gazdasági célú felhasználására az országos előírások érvényesítendők, hulladékgazdálkodási tevékenység esetén a hatályos jogszabályokban definiált, számításokkal igazolt hatásterülete nem terjedhet túl az övezet határán.
19. Üdülőövezetek (Üü, Üüi, Üüs, Üh) részletes előírásai
19. § (1)5 Az üdülőövezetekben
a) kemping nem helyezhető el,
b) meglévő lakóépület szintterületének növelése csak üdülési célra megengedett.
(2) Az Üü üdülőházas övezetben legfeljebb 4 db, az Üh hétvégi övezetben legfeljebb 2 db üdülőegység helyezhető el.
(3) Üüi intenzív beépítésű üdülőházas alövezetben az üdülőegységek száma nem korlátozott, egy gondnoki lakás elhelyezhető, az üdülőterületet használók számára ellátást nyújtó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kulturális, egészségügyi, szociális, oktatási és sporttevékenység építményeinek elhelyezése megengedett.
(4) Üüs speciális üdülőházas alövezet sajátos előírásai:
a) Telekalakítás a szabályozási tervben javasolt telekhatáron történjen, ettől eltérő telekalakítás akkor megengedett, ha a telekalakításba bevont telkekre előírt beültetési kötelezettség területe nem csökken és a keletkező telkek mindegyikének átlagszélessége eléri a 25 métert.
b) Építési helynek tekintendő a telek homlokvonalától számított 60 méter hosszúságú, elő- és oldalkerttel csökkentett földrészlet.
c) A beültetési kötelezettségű terület előírt növénytelepítése a beépítés feltétele.
20. Beépítésre szánt különleges építési övezetek (Sp, KEn, Hull, Mü, Kkö, Nk, Kgl, Kc, Kst, Kör, Kip) részletes előírásai
20. § (1) Az „Sp” jelű különleges nagy kiterjedésű sportolási célú övezetben sportlétesítmények és kiszolgáló, valamint üzemviteli épületek, öltözőépületek, vendéglátóegységek és klubépületek helyezhetők el. A klubépület a szintterület legfeljebb 50 %-áig szálláshelyet is tartalmazhat.
(1a) A „KEn” jelű különleges, a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló övezetben az alaprendeltetés szerinti, egyéb engedélyekben rögzített tevékenység végezhető és annak építményei helyezhetők el.
(2) A „Hull” jelű különleges hulladékkezelő, -lerakó övezetben az egyéb engedélyekben rögzített rendeltetéshez szükséges, valamint a rekultivációt szolgáló építmények helyezhetők el
(3) Az „Mü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben a mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó terményfeldolgozás, tárolás, állattartás, gépjavítás építményei, valamint
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, kereskedelmi, szolgáltató, hulladékgazdálkodási tevékenység építményei,
b) lovasturizmus építményei,
c) vendéglátóegység,
d) szálláshely,
e) az övezetben dolgozókat kiszolgáló épület, benne legfeljebb 10 db lakásegység
helyezhető el.
(4) A „Kkö” jelű különleges közüzemi övezetben vízgazdálkodási, településgazdálkodási építmények, a város ellátását szolgáló víziközmű, villamos- és földgázenergia létesítmények, továbbá a megújuló energiaellátás építményei helyezhetők el.
(5) A „Kgl” jelű különleges gazdasági lakó övezetben mindazon épületek és építmények elhelyezhetők, amelyek a kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken megengedettek. A sajátos helyi elírások:
a) Lakóépület építése, bővítése, felújítása esetén az épületek belső helyiségeiben teljesüljenek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 4. sz. táblázata szerint megengedett zajterhelésre vonatkozó zajterhelési határértékek a meglevő külső üzemi eredetű zajterhelés mellett.
b) Az 5033; 5034; 5035; 5036; 5037; 5038; 5039; 5059; 5060; 5061; 5062; helyrajzi szám alatti telkeken új lakóépület nem építhető, a korábban érvényes előírások szerint kialakult lakóépületek az a) pontban foglalt feltétellel bővíthetők egy alkalommal, legfeljebb 25 m2 szintterülettel.
(6) A „Kip” jelű különleges tudományos ipari park övezetben a gazdasági kutatás-fejlesztés, a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás épületei, sportlétesítmények és lakások, továbbá a működéshez szükséges kiszolgáló- és üzemviteli létesítmények helyezhetők el.
(7) A „Kc” jelű különleges kemping övezet üdülőtábor és kemping elhelyezésére szolgál. Az alaprendeltetéshez kapcsolódó üzemviteli, fogadó-, főző- és tisztálkodó, szolgáltatási, kereskedelmi, vendéglátási és sportolási célú építmények elhelyezhetők.
(8) A „Kst” jelű különleges strand övezetben az alaprendeltetéshez szükséges építmények, továbbá
a) termálfürdő épületek,
b) vízgyógyászati-fizikoterápiás épületek,
c) üdülő-, és gyógyszálló épületek,
d) rekreációs szabadidős tevékenység építményei,
e) kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási célú építmények
f) strandolókat kiszolgáló pavilonok
g) medencék
helyezhetők el.
(9) Az „Nk” jelű különleges növénykert övezetben arborétum, faiskolai telephely, kertészet és kiszolgáló, valamint üzemviteli épületeik, továbbá irodaépület, legfeljebb 2 db szolgálati lakást tartalmazó lakó- vagy lakó-gazdasági épület és az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi célú épület helyezhető el.
(10) A „Kör” jelű különleges örökségvédelmi övezetben Orosháza örökségvédelmét bemutató, illusztráló, valamint rendezvények lebonyolításához szükséges építmények helyezhetők el.
21. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
21. § (1) Beépítésre nem szánt övezet telkén az épület – ha a szabályozási terv másként nem rendeli –
a) közúti közlekedési és közműterületbe tartozó út mentén a telek homlokvonalától legalább 10 méterre,
b) közúti közlekedési és közműterületbe nem tartozó út mentén a telek homlokvonalától legalább 5 méterre,
c) egyéb telekhatártól legalább 1,5 méterre,
d) szomszédos telken álló épülettől legalább 6,0 méterre
helyezendő el.
(2) Beépítésre nem szánt övezetben – ha egyéb jogszabály másként nem rendeli – a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 méter, amely a rendeltetéshez feltétlenül szükséges, de legfeljebb 25,0 m magasságig emelhető
a) mezőgazdasági vagy erdőgazdasági technológiai okból,
b) honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági céllal,
c) hitéleti vagy sportépítmény jellegéből adódóan,
d) kilátó esetében.
(3) A (2) bekezdésben előírt épületmagassági határértéket túllépő, a korábban érvényes előírások szerint kialakult épület épületmagassága tovább nem növelhető.
(4) 1,0 hektárnál nem nagyobb szilárdásvány bánya egyéb jogszabályban előírt engedélyezési eljárás keretében, az országos ökológiai hálózaton és a „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület”-en kívül fekvő, szántó művelésű területen létesíthető.
22. Közlekedési és közműterület (KÖu, KÖk)
22. § (1) Az átmenő forgalmat bonyolító utak területe közúti közlekedési és közműterületnek minősül.
(2) A „KÖu” jelű közúti közlekedési övezet alövezetei:
a) „KÖu-1” jelű gyorsforgalmi út alövezet,
b) „KÖu-2” jelű országos másodrendű főút alövezet,
c) „KÖu-3” jelű országos mellékút, városi forgalmi út alövezet,
d) „KÖu-4” jelű települési gyűjtőút alövezet,
e) „KÖu-5” jelű hálózati jelentőségű kiszolgáló út alövezet,
f) „KÖu-6” jelű parkoló utca, közcélú parkoló alövezet.
(3) A más (nem közúti közlekedési és közmű-) rendeltetésű területen nyilvántartott és tervezett utak kiszolgáló utak, melyek átmenő forgalomra nem szolgálnak.
(4) Közút céljára leszabályozott építési telken építési munka akkor végezhető, ha a leszabályozott telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(5) Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
(6) Egy építési telek megközelítése céljából csak egy magánút létesíthető, kizárólag abban az esetben, ha a telek közúti kapcsolata nem biztosított.
(7) A beépítésre szánt rendeltetésű telektömbök belsejének feltárására kiszolgáló magánutak létesíthetők.
a) Az útterület-szélesség – ha szabályozási terv másként nem rendeli – 1 db telek megközelítése esetén legalább 4,0 méter, 2-7 db telek megközelítésekor legalább 8,0 méter, 7-nél több telek feltárásakor pedig legalább 12,0 méter.
b) Zsákutca kialakítása esetén kis-tehergépjárművek számára legalább 7 méter belső ívsugarú fordulót (kör-, vagy Y- fordulót) biztosítani kell.
(8) Az utak szabályozási szélességében a közművek vagy út építése és tervezése során az útról feltárt építési övezetek előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
(9) A gyalogút (jelmagyarázat 2.4 pont) és kerékpárút (jelmagyarázat 2.5 pont) szabályozási tervben ábrázolt nyomvonala pontosítását az érintett telkek részletesebb tervműveleteiben (közlekedési tanulmányterv, engedélyezési vagy kiviteli terv) el kell végezni. A közút mentén kijelölt kerékpárút annak bármelyik oldalán vezethető, egyéb szakaszokon az előírt nyomvonal 50-50 méteres kísérő sávján belül alakítandó ki.
(10)6 A szabályozási terven bejegyzett „M47 gyorsforgalmi út” és „Tervezett másodrendű főút” távlatban tervezett útnyomvonalait kísérő 200-200 és 100-100 méter széles sávban csak az utak megvalósítását szolgáló építmények helyezhetők el. Növénytermesztést szolgáló üvegházak és fóliasátrak a nyomvonalaktól legalább 15 m-re létesíthetők.
(11) A „KÖk” jelű kötöttpályás közlekedési és közműövezetre a vasúti közlekedési terület országos előírásai érvényesek. Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
23. Zöldterület (Zkk, Zkp)
23. § (1) Zöldterületnek minősülnek a „Zkk” jelű közkertek és „Zkp” jelű közparkok.
(2) Zöldterület kialakítása kert- és tájépítész által készített kiviteli terv szerint vagy – a fásszárú növények tekintetében – a 4. mellékletben felsorolt fa- és cserjefajtákból választott növényállományból valósuljon meg.
24. Erdőterület (Ev, Eg, Ek)
24. § Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdőövezetbe, „Eg” jelű gazdasági erdőövezetbe és „Ek” jelű közjóléti erdőövezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások és az e rendeletben szereplő kiegészítő szabályok érvényesítendők.
25. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
25. § (1) Az „Mk” jelű övezet az általános előírások szerinti „kertes”, az „Má” és „Mát” jelűek pedig az „általános” mezőgazdasági területi kategóriába tartoznak.
(2) „Mát” jelű Természetes gyep sajátos felhasználású általános mezőgazdasági övezetben
a) a megengedett legnagyobb beépítettség 3 %;
b) birtokközpont nem helyezhető el;
c) egyéb engedély alapján gyepes repülőtér, melynek telkén legfeljebb 300 m2 szintterületű kiszolgáló épület helyezhető el.
(3) Az állami főépítész jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal BE/12/20-7/2017 számú engedélye alapján birtokközpont az általános szabályokban foglaltakon túlmenően, az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb módon, a 3700 m2 területi nagyságot elérő telken is kialakítható, ha az meglévő tanyás telek.
26. Vízgazdálkodási terület
26. § (1) A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a közcélú nyílt csatornák medrét és parti sávját, valamint az állóvizek medrét és parti sávját foglalja magában.
(2) A vízgazdálkodási övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
27. Természetközeli terület
27. § A „Tk” jelű természet-közeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.
28.7 Beépítésre nem szánt különleges terület (T, B, Ktb, Ktf, Hv, Kb-En)
28. § (1) „T” jelű különleges beépítésre nem szánt temető övezetben az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei helyezhetők el. Övezeti előírások:
a) A sírjelek talapzatának magassága nem haladhatja meg a 30 cm-t.
b) A talapzat fölötti 2,50 métert meghaladó magasságú sírfelépítmény (oszlop, sírkő, kereszt, stb.), valamint a 20 m3 légtérfogatot és 3,5 méter magasságot meghaladó méretű sírbolt (kripta) nem helyezhető el.
c) A megengedett legnagyobb beépítettség 10 %.
(2) „B” jelű különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló övezetben a működési engedélyben foglalt rendeltetéshez szükséges, valamint a véghasználattal kapcsolatos tevékenység építményei helyezhetők el. A megengedett legnagyobb beépítettség 1 %.
(3) A „Ktb” jelű különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér övezetben a rendeltetésszerű használat (lakosság szabadtéri rendezvényei, találkozó- pihenő- és játszóhelye) építményei helyezhetők el. A megengedett legnagyobb beépítettség 5 %.
(4) A „Ktf” jelű különleges beépítésre nem szánt fásított köztér, sétány övezetben a rendeltetésszerű használat (lakosság szabadtéri pihenése, testedzése, gyerekek játszóhelye) építményei helyezhetők el. A megengedett legnagyobb beépítettség 5 %.
(5) A „Hv” különleges beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági övezetben a rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények helyezhetők el. A megengedett legnagyobb beépítettség 10 %.
(6)8 A „Kb-En” jelű, a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges övezet a rendeltetésének megfelelő építmények elhelyezését szolgálja. A megengedett legnagyobb beépítettség 1 %.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
29. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének Orosháza város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelete.
A 4. § (4) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. § (10) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 18. § az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18/A. alcímet (18/A. §) az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 19. § (1) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (10) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 28. alcím címe az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (6) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.