Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2026. 05. 29Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
[1] Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja, hogy Szabadkígyós Község Önkormányzata tulajdonában álló vagyon kezelése, működtetése, hasznosítása és a vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait meghatározza, figyelemmel az önkormányzati tulajdon folyamatos védelmére, értékének megőrzésére és növelésének előmozdítására.
[2] Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Szabadkígyós Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat szerveire, valamint az önkormányzati vagyont használókra, működtetőkre, üzemeltetőkre, és mindazokra, akik az Önkormányzat vagyonát érintően eljárásra jogosultak.
(2) A rendelet tárgyi hatálya az Önkormányzat tulajdonában, használatában, vagyonkezelésében lévő vagyonra, így ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, az Önkormányzatot megillető társasági részesedésre, értékpapírokra, követelésekre, valamint a vagyonnal kapcsolatos eljárásokra terjed ki.
2. § (1) Nem terjed ki e rendelet hatálya:
a) Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használat rendjéről szóló 7/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendeletre, valamint
b) Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének a piac – és vásártartásról szóló 9/2018. (VI.29.) önkormányzati rendeletre.
(2) E rendelet szabályait:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 13/2024. (XI.28.) önkormányzati rendeletben, valamint
b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvt.)
foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
Az Önkormányzat vagyona
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az Önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely az Önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
4. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, melyet a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Önkormányzat törzsvagyona közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
(3) Forgalomképtelen törzsvagyon
a) az Nvt.-ben és e rendelet 1. mellékletében meghatározott, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon,
b) törvényben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete sem.
(5) Korlátozottan forgalomképes vagyon, amit e rendelet 2. melléklete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
(6) Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyon körébe sorolt ingatlanokat a 3. melléklet tartalmazza.
A vagyon nyilvántartása
5. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról a hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartást kell vezetni, amely elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és az üzleti vagyon adatait. A nyilvántartás vezetéséért és az adatok hitelességéért a jegyző felelős.
(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az Önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a nemzeti vagyont, annak értékét és változásait, illetve a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését.
(3) Az Önkormányzat ingóságainak leltározása a hatályos Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat szerint történik.
(4) Az Önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanvagyont - az elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölésével - az ingatlanvagyon kataszterben tartja nyilván.
(5) Az üzleti vagyon törzsvagyonná történő átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(6) Üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a vagyontárgy kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálja.
(7) A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a törzsvagyonba tartozó vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítéséről dönthet, amennyiben közszolgáltatási jellege vagy közcélú funkciója megszűnt.
(8) A vagyontárgy megszerzésekor dönteni kell a 4. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról, minősítéséről.
A vagyongazdálkodás alapelvei
6. § (1) Az Önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Az Önkormányzat vagyonával rendeltetésszerűen, felelős módon kell gazdálkodni, ellátva a Nvt.-ben a nemzeti vagyongazdálkodás feladataként meghatározottakat.
(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
(3) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat, de az kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(4) Az 1. § szerinti önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a felelős gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására vagy hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyon forgalmi értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) az ingó vagyontárgyak esetében a piaci érték figyelembevételével, de legalább könyv szerinti értéken;
b) ingatlan és vagyoni értékű jog esetén hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,
c) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján;
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés.
e) egy évnél nem régebbi értékbecslés vagy üzleti értékelés, összehasonlítható ingatlanérték megléte esetén annak felülvizsgált mértéke alapján kell meghatározni,
f) ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásban történik és az ingatlan értékét az adott eljárásra vonatkozó jogszabályok alapján határozták meg,
g) ingatlanvagyon térítésmentes megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre vagy egyedi szakértői értékelésre, amennyiben az ingatlan átadója vagy a teher jogosultja a Magyar Állam;
h) amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamnál régebben készült a forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált formája is elfogadható.
(2) Az önkormányzati vagyon értékesítéséhez kapcsolódó költségeket a vevő köteles megfizetni.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Értékesítéskor a minimális eladási ár nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdésben meghatározottak szerint megállapított értéknél, kivéve, ha a Képviselő-testület közérdekből vagy gazdasági érdekből ettől eltérően dönt.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a Képviselő-testület Pénzügyi és Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága és a Polgármester gyakorolják.
(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 4., 16. és 17. pontjában rögzítetteken túl - az alábbi, tulajdonosi, vagyonhasznosítási döntések:
a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az Önkormányzat törzsvagyonába és ingatlanoknak az üzleti vagyon körébe való besorolása;
b) ingatlan tulajdonjogának átruházása, vásárlása, cseréje, elidegenítésre történő kijelölése;
c) mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld rekreációs célú hasznosításra történő kijelölése;
d) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű joggal kapcsolatos döntések;
e) döntés vagyonnak vagyonkezelésbe adásáról, annak feltételeiről,
f) az Önkormányzat vagyonának biztosítékul nyújtása, egyéb módon történő megterhelése,
g) kötvény, váltó elfogadása;
h) gazdasági társaság alapítása, pénzbeli és apport befektetése gazdasági társaságokba, az abban fennálló önkormányzati részesedéseinek megterhelése, értékesítésre történő kijelölése, átruházása;
i) bruttó egymillió forint értéket meghaladó értékű ingó vagyon hasznosítása, átruházása;
j) az Önkormányzat egymillió forintot meghaladó követeléséről való lemondás;
k) értékhatártól függetlenül az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan hasznosítása, vagyonkezelésbe, térítésmentes használatba adása során az ingatlanon nem az Önkormányzat vagy nem az önkormányzati alapítású szerv beruházásában történő értéknövelő beruházásokhoz, illetve építési engedélyhez kötött munkálatokhoz az Önkormányzat költségvetését nem érintő előzetes tulajdonosi hozzájárulás;
(3) Közérdekű célra kötelezettségvállalást kizárólag a Képviselő-testület tehet.
(4) A bruttó huszonötmillió forint névérték, illetve vagyonérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséhez a Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.
(5) A Pénzügyi és Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozik:
a) a bruttó ötszázezer forintot elérő, de bruttó egymillió forint értéket meg nem haladó értékű ingó vagyon átruházása, hasznosítása;
b) az Önkormányzat, a Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal egymillió forintot meg nem haladó követeléséről való lemondáshoz történő hozzájárulás;
(6) A Polgármester hatáskörébe tartozik:
a) az ötszázezer forintot meg nem haladó értékű ingó vagyon hasznosítása, átruházása;
b) az Önkormányzat, a Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal ötszázezer forintot meg nem haladó követeléséről való lemondáshoz történő hozzájárulás;
c) a mezőgazdasági ingatlan haszonbérbe adása.
(7) Az önkormányzati vagyont érintő tulajdonosi jognyilatkozatokat, ha azt jogszabály nem utalja más szerv vagy személy hatáskörébe – értékhatártól függetlenül – a Polgármester teszi meg.
(8) A Polgármester engedélyezheti az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingatlanrész jogszerű használójának a használt ingatlan székhelyként, illetve telephelyként történő bejelentését. A használati jogviszony megszűnése esetén az engedély hatályát veszti. A Polgármester olyan szervezet részére is engedélyezheti az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingatlanrész székhelyként, illetve telephelyként történő bejelentését, amely szervezet nem használója az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlannak, ingatlanrésznek, de a szervezetben az Önkormányzat tagként vesz részt vagy az Önkormányzat tisztségviselője a szervezetben is tisztséget tölt be. A Polgármester jogosult az engedély visszavonására is. Visszavonása esetén az engedély hatályát veszti.
9. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonosi jog gyakorlását értékhatártól függetlenül, képviselői indítványra – minősített döntéssel - magához vonhatja.
(2) Ha az adott ügyben az átruházott hatáskör címzettje már döntést hozott és a döntés jogszabálysértő, vagy más módon az Önkormányzat érdekével ellentétes, az átruházott hatáskörben hozott tulajdonosi döntés megváltoztatásáról a képviselő-testület – képviselői indítvány alapján - minősített döntéssel határoz.
(3) Az átruházott hatáskörben döntési jogkörrel rendelkező bizottság, illetve a polgármester az ügy körülményeire tekintettel a Képviselő-testület döntését kérheti.
(4) Amennyiben a jelen rendeletben meghatározott szabályok alapján a döntésre vonatkozó egyes részhatásköröket az Önkormányzat több, különböző szintű szerve gyakorolhatja, az ügyben a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult legmagasabb szintű szerv dönt.
A vagyon átruházása, hasznosítása
10. § (1) Az Önkormányzat elidegeníthető vagyonát átruházni, hasznosítani csak természetes személy vagy a Nvt. szerinti átlátható szervezet részére lehet.
(2) Törvényben meghatározott értékhatár felett az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(3) Az Önkormányzatnak a bruttó ötmillió forint értéket elérő, de a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó értékű ingatlan vagyona tulajdonjogának átruházása, hasznosítása versenyeztetéssel történik a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(4) Mellőzhető a versenytárgyalás a (3) bekezdés szerinti – e rendelet 7. §-ában foglaltak szerint meghatározott – értékű ingatlanvagyon átruházása esetén:
a) azokban az esetekben, amelyekben törvény a (2) bekezdésben meghatározott értékhatár felett lehetővé teszi a versenyeztetés mellőzését;
b) ha az elidegenítés célja jogcím nélküli jóhiszemű használat, közös tulajdon, továbbá földhasználati jog megszüntetése;
c) ha az ingatlan megvásárlásra csak meghatározott személy részére ajánlható fel, különös tekintettel az önálló építési teleknek nem minősülő telekhatár-rendezés, telek- kiegészítés, valamint a jogszabályon alapuló ráépítés, túlépítés, beépítés eseteire, valamint, ha az ingatlanon elővásárlási jog áll fenn;
d) ha az ellenszolgáltatás megfizetése részben vagy egészben csereingatlan útján történik és annak megszerzéséhez önkormányzati érdek fűződik;
e) ha a képviselő-testület munkahelyteremtési vagy más önkormányzati érdekből ilyen döntést hoz.
(5) Mellőzhető a további versenytárgyalás a (3) bekezdés szerinti értékű ingatlan vagyon esetében kétszeri eredménytelen versenytárgyalást követően, ha a hasznosítás vagy elidegenítés az utolsó versenytárgyalási fordulóban érvényes minimális ellenértéken, vagy - ha az magasabb - az aktualizált értékbecslésben meghatározott ellenértéken történik, az utolsó eredménytelen versenytárgyalást lezáró döntést követő 2 éven belül.
(6) Ha az értékesítésre kijelölt vagyontárgyra benyújtott vételi ajánlat - (5) bekezdés szerinti - elbírálását megelőzően, az adott vagyontárgyra újabb vételi ajánlat érkezik, úgy értékhatártól függetlenül, versenytárgyalást kell kiírni.
(7) Az Önkormányzat bruttó ötmillió forintot el nem érő értékű ingatlan vagyona – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – versenyeztetés nélkül, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére – figyelemmel az e rendelet 7. §-a rendelkezéseire – átruházható, amelyről a képviselő-testület Pénzügyi és Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága előzetes véleménye és javaslata alapján a polgármester dönt.
11. § (1) Az Önkormányzatnak a bruttó egymillió forint értéket elérő, de a 11. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó értékű ingó vagyona tulajdonjogának átruházása versenyeztetéssel történik a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(2) Versenyeztetés nélkül történhet az (1) bekezdés szerinti ingó vagyon hasznosítása, amennyiben
a) törvény a 11. § (2) bekezdésben meghatározott értékhatár felett lehetővé teszi a versenyeztetés mellőzését,
b) a versenyeztetés nem vezetett eredményre,
c) a versenyeztetés mellőzését közérdek vagy gazdasági érdek – különösen az Önkormányzat érdekeinek megóvása - indokolja.
(3) Az Önkormányzat bruttó egymillió forintot el nem érő értékű ingó vagyona – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – versenyeztetés nélkül hasznosítható.
Versenyeztetési eljárás
12. § (1) Az Önkormányzat vagyonának versenyeztetéssel történő elidegenítése, hasznosítása, illetve – amennyiben a vagyonkezelői jog átruházása érdekében a Képviselő-testület versenyeztetésről dönt – a vagyonkezelői jog átruházása a tulajdonosi jog gyakorlására jogosult által a (2) – (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghatározott versenyeztetési szabályok szerint történik.
(2) A versenyeztetési szabályoknak biztosítaniuk kell a pályázók számára az egyenlő és korrekt feltételek garantálását, a verseny tisztaságának védelmét, a versenyeztetés szabályozott és ellenőrizhető lefolytatását.
(3) A versenyeztetés nyílt vagy zártkörű lehet. A nyílt versenyeztetés lehet nyilvános árverés is. A versenyeztetés abban az esetben lehet zártkörű, amennyiben:
a) az önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, vagy annak hatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők részvételét teszi szükségessé,
b) közérdek vagy a gazdasági érdek - különösen az Önkormányzat érdekeinek megóvása – indokolja,
c) a nyílt versenyeztetés nem vezetett eredményre.
(4) A versenyeztetésre vonatkozó felhívásban, illetve - amennyiben dokumentáció is készül - a dokumentációban az ajánlattételhez szükséges részletezettséggel ismertetni kell a versenyeztetés tárgyát, meg kell határozni legalább az eljárási határidőket, a bírálat szempontját, az elbírálás módját, a hiánypótlás szabályait, az ajánlati kötöttség időtartamát, az ajánlat benyújtásával kapcsolatos formai és egyéb előírásokat, adott esetben az ajánlati biztosíték összegét, rendelkezésre bocsátásának módját, a tárgyalás szabályait.
(5) A versenyeztetés előkészítése, lebonyolítása a Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közreműködésével történik.
Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása
13. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Ingyenes átruházás esetén az Nvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az ingyenes tulajdon-átruházásról értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.
(3) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.
Vagyon szerzése, felajánlott vagyon elfogadása
14. § (1) Ingó vagyon tulajdonjogának ingyenes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról a vagyontárgy értékét alapul véve, a 9. §-ban foglaltak szerinti hatáskör gyakorlója dönt.
(2) Ingatlan vagyon elfogadásáról a vagyontárgy értékére tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.
(4) A vagyon értékének meghatározására 7. § rendelkezései az irányadók.
A követelések elengedése, törlése
15. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről – ha azt más jogszabály nem tiltja - az alábbi esetekben mondhat le:
a) erre irányuló kérelem esetén méltányosságból, önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője javára, különösen az ingatlant érintő rehabilitáció, beruházás, épület-felújítás, korszerűsítés esetén, vagy önkormányzati bérlakás bérlője javára szociális indokok alapján;
b) rendezési terv végrehajtásához szükséges közmű kiváltásához, út kialakításához, telekhatár-rendezéshez szükséges ingatlancsere esetén a csereingatlan tulajdonosának javára;
c) Önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgy használatba vagy bérbe adása esetén, ha a kedvezményezett a vagyontárgyat önkormányzati érdek mentén, így különösen: művészeti, kulturális, sport, bűnmegelőzési, hagyományőrzési, érdekvédelmi tevékenysége során, közfeladat ellátásához használja;
d) a kedvezményezett szervezet önkormányzati kötelező vagy önként vállalt feladatokat lát el, és a követelés érvényesítése a szervezet további működését, ezáltal a közfeladat ellátását veszélyeztetné;
e) a felek csődegyezség során megállapodtak;
f) a felszámolási eljárás során a felszámoló írásban adott nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg;
g) bírói egyezség keretében;
h) a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelés elengedéséről – figyelemmel Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 21/2025. (X.31.) önkormányzati rendelete 3. melléklete 3.2.4. pontjára - a 9. §-ban foglaltak szerinti hatáskör gyakorlója dönt. A hatáskör gyakorlója a követelés értékének meghatározása során az azonos kötelezettel szemben fennálló követeléseket, továbbá az azonos jogviszonyból, több kötelezettel szemben fennálló követeléseket - egy költségvetési éven belüli - egybe kell számítani.
Vagyonkezelői jog alapítása
16. § (1) A Képviselő-testület a helyi Önkormányzat tulajdonában lévő – korlátozottan forgalomképes és az üzleti - vagyonára az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva ingyenesen vagy ellenérték fejében vagyonkezelői jogot létesíthet. A Képviselő-testület versenyeztetés nélkül az Nvt-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelői szerződést.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai szerint, az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani, amelyről vagy az ingyenességről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt.
(3) A Képviselő-testület vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel létesíthet, figyelemmel az Nvt. és az Mötv. rendelkezéseire.
(4) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,
b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,
c) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,
d) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók és közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
e) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzéket értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
g) az Önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellék-kötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.
l) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,
m) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit, továbbá
n) mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az Nvt., az Mötv és az önkormányzati közfeladatokat szabályozó egyéb külön törvény kötelező szerződési tartalomként előír.
(5) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon
a) biztosítására,
b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
f) visszaadására a szerződés megszűnésekor.
(6) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására az ellenőrzésre jogosultak részére a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba a betekintést biztosítani.
(7) A vagyonkezelői jog létesítéséért az Nvt-ben nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértékét a Képviselő-testület a vagyonkezelésbe adott, értékcsökkenés elszámolásában érintett vagyonelemeket figyelembe véve egyedileg határozza meg.
A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai
17. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, és értékében bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésében meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha
a) megszűnik az a közfeladata, melynek ellátása biztosításához kapta vagyonkezelésbe a vagyont,
b) ellene csőd, felszámolási, végelszámolási eljárást vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedést kezdeményeznek,
c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárt és annak kiegyenlítésére halasztást nem kapott.
d) tulajdonosi szerkezete az Nvt. alapján megváltozik;
e) az Nvt-ben meghatározott körülmény folytán nem minősül átlátható szervezetnek.
(4) Az Önkormányzat megbízásából a belső ellenőr, vagy az ellenőrzésre feljogosított más személy jogosult
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – az adatvédelmi szabályok betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni,
c) információt, adatot kérni.
Az önkormányzati költségvetési szervek vagyonnal kapcsolatos jogai és kötelezettségei
18. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szerveit megilleti a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.
(2) A költségvetési szervek kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani, gyarapítani és a közterheket viselni.
(3) A költségvetési szervek jogosultak és kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott ingó és ingatlan vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre, bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére.
(4) A költségvetési szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében foglaltak figyelembevételével ellátni.
(5) A költségvetési szervek beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben végezhetnek.
(6) Amennyiben a használó az alapító okiratában rögzített fő- vagy kiegészítő tevékenységi körének ellátásához az ingatlan, épület, épületrész, helyiség feleslegessé válik, köteles azt az Önkormányzatnak bejelenteni.
19. § (1) Az önkormányzati költségvetési szerv köteles a rendelkezésére bocsátott ingatlanok és helyiségek gazdaságos kihasználásáról folyamatosan gondoskodni.
(2) A költségvetési szervek jogosultak a használatukba adott ingatlanok és helyiségek bérbeadására. Az ebből származó bevétel a költségvetési szervet illeti meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott bérbeadásra vonatkozó jogosultság kiterjed:
a) az intézmény feladatainak ellátásához szükséges ingatlan saját használaton kívüli időtartamban történő,
b) az intézmény feladatai ellátásához átmenetileg nélkülözhető, illetve szükségleteit meghaladó, vagy rendeltetésére még nem alkalmas ingatlan, valamint
c) azon ingatlanok hasznosítására, melyek nem az intézmény feladatai közé tartozó, de az intézmény, vagy több intézmény működéséhez szükséges vagy indokolt üzemi,
ellátó tevékenység biztosítására szolgálnak.
(4) Az intézmények a bérbeadásra vonatkozó jogosítványaikat az alábbiak szerint gyakorolhatják:
a) 1 évig történő bérbeadáshoz az intézményvezető döntése,
b) 1 évet meghaladó bérbeadáshoz a Pénzügyi és Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság hozzájárulása,
c) 3 évet meghaladó, illetve határozatlan időtartamú bérbeadáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
(5) 5 év után is nélkülözhető, vagy az intézmény szükségleteit meghaladó ingatlan a Képviselő- testület határozata alapján az intézmény kezeléséből és/vagy üzemeltetéséből kivonható, ingatlanrész esetében a hasznosítás joga elvonható, illetve a Képviselő-testület határozatában meghatározott feltételekkel bérbe adható.
(6) A bérbeadásra – ha azt a képviselő-testület határozatában megjelölte – a képviselő-testület döntésében meghatározott ellenérték fejében kerülhet sor.
(7) Ha a képviselő-testület az adott ingatlan, helyiség bérbeadására a (2) bekezdés szerinti díjat nem állapított meg, a bérleti díjat a költségvetési szerv vezetője állapítja azzal, hogy az nem lehet kevesebb, mint a bérbeadás során felmerülő önköltség.
(8) Az intézmény (1)–(3) bekezdés szerinti vagyonhasznosítása nem sértheti vagy veszélyeztetheti az intézmény, illetve az Önkormányzat feladatainak ellátását.
(9) Az intézmény az általa kezelt és/vagy üzemeltetett ingatlan bérbeadása során a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget nem vállalhat. Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, ahhoz a tulajdonosi jogok gyakorlójának előzetes hozzájárulását be kell szerezni. Tulajdonosi hozzájárulás hiányában a bérleti szerződésnek a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalásra vonatkozó rendelkezése érvénytelen.
20. § (1) A költségvetési szerv a használatában lévő, az alapfeladatok ellátásához nélkülözhető ingó vagyontárgyakat bérbe adhatja, elidegenítheti, illetve leselejtezheti és azt követően elidegenítheti.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott elidegenítéshez, valamint selejtezéshez és az azt követő elidegenítéshez
a) bruttó ötszázezer forint értékig a polgármester,
b) bruttó ötszázezer forint értéket elérő, de nettó egymillió forint értéket nem meghaladó értékig a Pénzügyi és Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság,
c) bruttó egymillió forint értéktől a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) A hasznosítás bevétele a Hivatal esetében a költségvetést, egyéb esetben az önkormányzati intézményt illeti meg.
(4) Ha az egyéb eszköz átszervezés, vagy feladatváltozás miatt az intézményeknél feleslegessé válik, annak hasznosításáról (bérbeadásáról, elidegenítéséről), illetve selejtezéséről a Pénzügyi csoport gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel a költségvetés bevétele.
Mezőgazdasági földterületek haszonbérlete
21. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlanokat a Hivatal kezeli.
(2) Az ingatlanok hasznosítása történhet: elidegenítés, haszonbérlet, csere vagy apport formájában.
(3) A hasznosítható mezőgazdasági ingatlanok jegyzékét az Önkormányzat hirdetőtábláin folyamatosan közszemlére kell tenni.
(4) A haszonbérlet szempontjából a gazdasági év október 1. napjától a következő év szeptember 30. napjáig tart. A haszonbérlő a haszonbért a gazdasági év utolsó napjáig köteles megfizetni a haszonbérbe adó részére.
Értékpapírokkal és üzletrészekkel való gazdálkodás külön szabályai
22. § (1) Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek terhére forgatási célú állampapír vásárlásról és értékesítésről, valamint ezen állampapíroknak a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlán történő elhelyezéséről – értékhatártól függetlenül - a polgármester dönt.
(2) Az (1) bekezdésben rögzítetteken kívül az Önkormányzat minden értékpapír ügyletéről, az értékpapírszámlát vezető, valamint az ügyletet lebonyolító szervezet kiválasztásáról – értékhatártól függetlenül – a Pénzügyi és Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság előzetes véleménye és javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(3) A gazdasági társaságban való tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal, üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi döntéseket a képviselő-testület jogosult meghozni.
Záró rendelkezések
23. §1
24. § Ez a rendelet 2026. május 28-án 11 óra 15 perckor lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
25. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.