Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény  6 §-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint: 

1. Fejezet ^[1]

Általános előírások

1.  §  (1)  A rendelet hatálya kiterjed Edelény Város teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: Város területe).

  (2) A Város területén

a) építési munkát végezni, területet felhasználni és beépíteni jelen rendelet előírásai szerint szabad,

b) a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint

c) a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket jelen rendelet határozza meg.

2. §  (1)  A település közigazgatási területe általános jogalkalmazási tekintetében belterületből és külterületből, építésjogilag pedig beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2)  A beépítésre szánt területek az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódnak:

a)  kisvárosi lakóterület, 

b) kertvárosias lakóterület, 

c)  falusias lakóterület, 

d) településközpont vegyes terület, 

e)  üdülőházas terület,

f)  kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

g)  ipari gazdasági terület,

h)  különleges beépítésre szánt terület.

(3)  A beépítésre nem szánt területek a következő terület felhasználási egységekre tagozódnak:

a)  közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési terület,

b)  zöldterület,

c)  védelmi erdő területe,

d) gazdasági erdő területe,

e)  kertes mezőgazdasági terület,

f)  mezőgazdasági rendeltetésű terület,

g)  vízgazdálkodási rendeltetésű terület,

h)  természet közeli terület,

i)   különleges beépítésre nem szánt terület. 

1. Közterület alakításra vonatkozó előírások

3.§      (1)    A Város területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt területeket kell számon tartani.

(2)   A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása szükséges. 

2. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

4.§ (1) A Város területén a következő épített örökség védelmi kategóriák vannak:

a) országos műemléki védelem

b)  helyi védelem

c)  nyilvántartott régészeti lelőhely

(2) Az épített örökség védelem alatt álló elemeit a rendelet függeléke tartalmazza.

3. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5.§    (1)   A város területén a következő táj- és természetvédelmi kategóriák vannak:

a)  országos természetvédelem alatt álló terület

b)  Natura 2000 SCI területe,

c)  országos ökológiai hálózat

ca) magterület,

cb) ökológiai folyosó,

cc) pufferterület,

d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,

e)  térségi jelentőségű tájképvédelmi terület,

(2)   A védelem alatt álló területeket a rendelet függeléke tartalmazza.

(3)   A tájvédelem alatt álló területeken fásítás kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.

(4)   Ökológiai hálózat területén új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

4. Környezetvédelmi előírások

6.§      (1) Szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

(2)   A környezeti elemek jó állapotának biztosítása érdekében a Város területén csak olyan tevékenység, illetve azokhoz tartozó létesítmények, építmények megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése, hosszútávon sem veszélyeztetik a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon alapuló, valamennyi jogerős jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzés teljesítését.

(3)   A felszínmozgásos területeken 

a)  3 m szintkülönbséget meghaladó terepalakítás nem végezhető,

b)  rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,

c)  biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre,

d) amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet ciszternába kell gyűjteni,

e)  növényzet telepítésével elő kell segíteni a stabilizálódást,

f)  az építmények  alapozási és  szigetelési szerkezetei körül drén létesítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha talajmechanikai szakvélemény igazolja annak szükségtelenségét,

g)  a víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,

h)  nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet. 

5. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

7.§      (1)   A tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2)   Helyrehozatali kötelezettséggel terhelhetők a helyi védelem alatt álló területek, épületek és építmények, amelyek jegyzékét a függelék tartalmazza.

(3)   Helyrehozatali kötelezés keretében az önkormányzat a településkép védelme, illetve javítása érdekében elrendelheti:

a)  az épületek, építmények kötelező felújítását, a közterületről látszó homlokzatok eredeti állapotra (archív felvételek, egyéb ábrázolások alapján) történő helyreállítását, jókarban tartását, felújítását,

b)  építési munkálatokat megelőzően építéstörténeti, művészettörténeti kutatást, régészeti feltárást,

c)  az épület egységes és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró épületrészek, oda nem illő elemek (pl. portál, cégér, hirdetés, vitrin stb.) eltávolítását, bontását, átalakítását,

d) az épületen található művészi értékű részletek szakértővel való felújíttatását, -kerítés, falkerítés létesítését, javítását, egyes elemek szükség szerinti cseréjét,

e)  a közterületről látható telekrész kulturált rendbetételét, beleértve a meglévő növényzet gondozását, a városképet zavaró ingóságok, anyagok stb. eltávolítását,

f)  az építési engedélyezési eljárás keretében a tervezett beavatkozás városképi hatásának a környezetre is kiterjedő vizsgálatát, a munkák szakszerű végzéséhez szükséges tervdokumentációk elkészíttetését.

6. Közművek előírásai

8.§  (1)   Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(2) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a víziközmű üzemeltetőjének hozzájárulásával közcsatornákba bevezetni.

(3) a) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket  meg kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

b) Új beépítésre javasolt terület csapadékvíz elvezetését meg kell oldani. Közlekedési területek, utak mellett a csapadékvíz elvezető árkok kiépítéséhez is biztosítani kell területet.

(4) Helyi értékvédelmi területen a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatokat létesítésekor illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy  alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(5) Helyi értékvédelmi területen a távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. 

7. Építés általános szabályai

9.§  (1)   Telekalakítás során a kialakítandó telkek mindegyikének a Szabályozási terv szerint kialakított közútról, közterületről, vagy magánútról megközelíthetőnek kell lennie.

(2)   Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek, vagy alrészlet határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy alrészletre, vagy alrészletre nem bontott telek esetében egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. 

(3)^[2]  A kötelező szabályozási elemek módosításhoz a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az építési övezet határa egy adott tömbön belül a szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, és nem haladják meg az érintett övezet területének 25%-át.

10.§   (1)     A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési tevékenység csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) Figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

11.§  (1) A kismélységű telkek beépítésére vonatkozó speciális szabályok:

a)    A 25,0 m mélységet el nem érő kismélységű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

b)    Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek egyik oldalsó telekhatárának hossza a 25,0 métert nem éri el, és a vele szemközti telekhatár hossza is legfeljebb csak 5 m-rel nagyobb. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszának eltérése 5 m–nél nagyobb, úgy akkor minősül kismélységű teleknek, amennyiben a két oldal átlaga nem éri el a 25 m-t.

c)    A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások:

ca)  Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

cb)  Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

cc)  Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

(2)   Önálló melléképítmény utcafrontra nem épülhet.

(3)   Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

12.   §     Zártsorú beépítési mód esetén, amennyiben a szomszédos ingatlanon már meglévő oldalhatáron álló épület nem tűzfalas kialakítású és az eresze a telekhatáron átnyúlik, úgy legalább 2,0 m-es oldalkert kialakítása kötelező.

II. Fejezet

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK - BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

8. Kisvárosias lakóterület

13.§    (1) A kisvárosias lakóterületbe az Lk- jelölésű lakóövezetek tartoznak.

(2) A kisvárosias lakóterület övezetei:

a)  Lk-1  Kisvárosias lakóövezet, úszótelkes, szabadonálló beépítéssel,

b) Lk-2  Kisvárosias lakóövezet zártsorú beépítéssel,

c)  Lk-3  Kisvárosias lakóövezet szabadonálló beépítéssel.

(3) A területen előírt minimális közművesítettség:

a) ivóvízellátás, kommunális szennyvízhálózatra való rákötés, elektromos áram ellátás.

b) Amelyik területen nincs kommunális szennyvízhálózat, ott a keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell elhelyezni, s időszakos elszállításáról gondoskodni.

(4)  Terepszint alatti létesítmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

(5)  Az Lk-1 jelű úszótelkes, lakótelepi jellegű övezetben kerítést építeni tilos.

(6)  Az Lk-1 és Lk-2 övezetben a minimális telekszélesség 14 m.

(7) A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

9. Kertvárosias lakóterület

14.§    (1)  A kertvárosias lakóterületbe az Lke- jelölésű lakó­övezetek tartoznak.

(2) A kertvárosias lakóterület övezetei:

a)  Lke-1    Kertvárosias lakóövezet (általános, kistelkes)

b)  Lke-2    Kertvárosias lakóövezet (általános)

c)  Lke-3    Kertvárosias lakóövezet (telepszerű)

d)  Lke-4    Kertvárosias lakóövezet (sorházas jellegű)

e)  Lke-5    Kertvárosias lakóövezet ikres beépítéssel

f)   Lke-6    Kertvárosias lakóövezet, kistelkes, ikres beépítéssel

(3) A területen előírt minimális közművesítettség:

a)  ivóvízellátás, kommunális szennyvízhálózatra való rákötés, elektromos áram ellátás.

b)  Amelyik területen nincs kommunális szennyvízhálózat, ott a keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell elhelyezni, s időszakos elszállításáról gondoskodni.

(4)  Terepszint alatti létesítmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

(5)  A területen a minimális telekszélesség 14 m.

(6)  A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

10. Falusias lakóterület

15.§   (1)  A falusias lakóterületbe az Lf- jelölésű falusias lakóövezetek tar­toznak.

(2)  A falusias lakóterület övezetei:

a)  Lf-1       Falusias lakóövezet, kistelkes

b)  Lf-2       Falusias lakóövezet (általános)

(3)  A területen előírt minimális közművesítettség:

a)  ivóvízellátás, kommunális szennyvízhálózatra való rákötés, elektromos áram ellátás.

b)  Amelyik területen nincs kommunális szennyvízhálózat, ott a keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell elhelyezni, s időszakos elszállításáról gondoskodni.

(4)  Terepszint alatti létesítmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

(5)  A területen a minimális telekszélesség 14 m.

(6)  Különálló melléképület építménymagassága 5,0 m lehet.

(7)  Az utcai telekhatártól számított 25,0 méteren belül állattartó  épület  nem létesíthető.

(8)  Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be, kivéve csűrépítmény, vagy méhes

(9)  A legnagyobb beépített alapterület nem lehet nagyobb

a)  Lf-1 övezetben, mint 500 m²,

b)  Lf-2 övezetben, mint 700 m².

(10) A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

11. Településközpont vegyes terület

16.§    (1)  A településközpont vegyes területbe a Vt- jelölésű vegyes övezetek tar­toznak.

(2)^[3] A településközpont vegyes terület övezetei:

  a)  Vt-1 Településközpont vegyes terület övezete, egyházi épületek övezete

b) Vt-2 Településközpont vegyes terület övezete, alap- és középfokú intézmények nagytelkes övezete

c)  Vt-3 Településközpont vegyes terület övezete, alap- és középfokú intézmények kistelkes övezete

   d) Vt-4 Településközpont vegyes övezet területe telepszerű, jellemzően lakófunkcióval

   e)  Vt-5 Településközpont vegyes terület övezete hasznosítandó magtár funkcióval

f)  Vt-6 Településközpont vegyes terület övezete jellemzően lakó funkcióval, földszinten üzlethelyiségekkel

g)  Vt-7 Településközpont vegyes terület övezete, jellemzően lakófunkcióval nagytelkes beépítéssel

h)  Vt-8 Településközpont vegyes terület övezete, jellemzően lakófunkcióval, vegyes intézményi funkcióval, kistelkes beépítéssel

i)   Vt-9 Településközpont vegyes terület övezete, jellemzően kereskedelmi szolgáltató funkcióval

j)   Vt-10 Településközpont vegyes terület övezete, zártsorú beépítéssel lakó és intézményi funkcióval

k) Vt-11 Településközpont vegyes terület övezete zártsorú, keretes beépítéssel lakó és intézményi funkcióval

l)   Vt-12 Településközpont vegyes terület övezete, jellemzően lakó és szolgáltató funkcióval

m) Vt-13 Településközpont vegyes terület övezete, jellemzően nagytelkes beépítéssel, kereskedelmi funkcióval.

(3)  A területen teljes közművesítettség kötelező.

(4)  Terepszint alatti létesítmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

(5)  A területen a minimális telekszélesség 14 m.

(6)  Kialakult esetben az előírt mértéket el nem érő hátsókert mérete tovább nem csökkenthető.

(7)  Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.

(8)^[4] A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

12. Üdülőházas terület

17.§   (1)  Az üdülőházas területbe az Üü- jelölésű üdülőövezetek tar­toznak.

(2)   Az üdülőházas terület övezetei:

a)    Üü    Üdülőházas terület övezete

(3)   A területen előírt minimális közművesítettség:

a) ivóvízellátás, kommunális szennyvízhálózatra való rákötés, elektromos áram ellátás.

b) Amelyik területen nincs kommunális szennyvízhálózat, ott a keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell elhelyezni, s időszakos elszállításáról gondoskodni.

(4)   Terepszint alatti létesítmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

(5)   A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

13. Kereskedelmi szolgáltató terület

18.§   (1)  A kereskedelmi-szolgáltató területbe a Gksz- jelölésű gazdasági övezetek tartoznak.

(2)  A kereskedelmi-szolgáltató terület övezetei:

a) Gksz-1       Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete, kistelkes beépítéssel

b) Gksz-2       Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete, nagytelkes beépítéssel

(3)  A területen előírt minimális közművesítettség:

a)   ivóvízellátás, kommunális szennyvízhálózatra való rákötés, elektromos áram ellátás.

b)   Amelyik területen nincs kommunális szennyvízhálózat, ott a keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell elhelyezni, s időszakos elszállításáról gondoskodni.

(4) Terepszint alatti létesítmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

(5) A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

14. Ipari gazdasági területek

19.§ (1)    Az ipari gazdasági területbe a Gip jelölésű egyéb ipari gazdasági tevékenység céljára szolgáló övezetek tartoznak.

(2)   Az ipari gazdasági terület övezetei:

a)    Gip      Ipari gazdasági terület övezete

(3)   A területen előírt minimális közművesítettség:

a) ivóvízellátás, kommunális szennyvízhálózatra való rákötés, elektromos áram ellátás.

b) Amelyik területen nincs kommunális szennyvízhálózat, ott a keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell elhelyezni, s időszakos elszállításáról gondoskodni.

(4)   Terepszint alatti létesítmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

(5)   A tevékenységhez előírt védőövezetet, védőtávolságot telken belül kell biztosítani.

(6)   A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

15. Különleges beépítésre szánt terület

20.§

(1)   A különleges beépítésre szánt területbe a következő különleges övezetek tartoznak:

a) Kp          Különleges terület övezete, L'Huillier-Coburg Kastély és parkja

b) Kifb       Különleges terület övezete,

c) Kh          Különleges terület övezete Koch Róbert kórház és parkja

d) Kszo és Kszo1^[5]            Különleges terület övezete, szociális otthon

e) Khu       Különleges terület övezete, hulladékudvar

f) Kl           Különleges terület övezete, lovarda, lovaspálya

g) Kszt       Különleges terület övezete, szennyvíztisztító

h) Kmg      Különleges terület övezete mezőgazdasági üzemi terület (major)

i) Kpi         Különleges terület övezete, pincés övezet

j) Kre         Különleges terület övezete, többfunkciós rendezvény terület

(2) A területen a következő funkciók helyezhetők el:

a) Kh övezetben

aa)  az egészségügyi ellátást szolgáló épületek építmények, szállásépület,

ab)  szolgálati lakás,

ac)  az egészségügyi funkciót kiegészítő vendéglátás és kereskedelem,

ad)  a testedzést szolgáló építmény, épület,

b) Kifb övezetben

ba)   idegenforgalmi fogadóépület,

bb)   szállásépület,

bc)   szociális épület,

bd)  szolgálati lakás,

be)   vendéglátás és az idegenforgalmi funkciót kiegészítő kereskedelem,

bf)   testedzést szolgáló építmény, épület,

c) Kszo és Kszo1 övezetben^[6]

ca) fogadóépület,

cb)  szállásépület,

cc) szociális épület,

cd) szabadidő eltöltését és testedzést szolgáló építmény

ce) szolgálati lakás,

d) Khu övezetben

da) fogadóépület,

db) technológiai épület,

dc) szociális épület,

e) Kl övezetben

ea) istálló,

eb) zárt és szabadtéri lovaspálya, lovarda,

ec) fogadóépület,

ed) szállásépület,

ee) szociális épület,

ef)   szolgálati lakás,

eg) vendéglátás,

eh) szabadidő eltöltését és testedzést szolgáló építmény

f) Kszt övezetben

fa)   technológiai épület és építmény

g) Kmg övezetben a mezőgazdasági termelés és ahhoz kapcsolódó

ha) ipari tevékenység,

hb) termékfeldolgozás és tárolás,

hc) mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása,

h) Kpi övezetben a borászathoz, borturizmushoz kapcsolódó

ha) borház, pincefelépítmény,

hb) vendéglátás,

hc) közösségi épület,

i) Kre övezetben a többfunkciós rendezvények kiszolgálására

ia) rendezvényépületek,

ib) vendéglátás és kereskedelem,

ic) szabadidő eltöltését és testedzést szolgáló építmény,

id) nyilvános illemhely,

(3) Kpi övezetben

a)  az újonnan kialakítható telek előírt legkisebb szélességi mérete 7,0 m,

b)  új pince létesítése csak geotechnikai szakvélemény alapján engedélyezhető

(4) A területen előírt minimális közművesítettség:

a)  ivóvízellátás, kommunális szennyvízhálózatra való rákötés, elektromos áram ellátás.

b)  Amelyik területen nincs kommunális szennyvízhálózat, ott a keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell elhelyezni, s időszakos elszállításáról gondoskodni.

(5) A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

III. Fejezet

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK - BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

16. Közlekedési terület

21.§   (1)   A közlekedési területbe az alábbi övezetek tartoznak:

a)  KÖu-K    Közúti közlekedési terület kiszolgáló létesítmények elhelyezésére, autókereskedés elhelyezésére szolgáló övezet).

b)  KÖu-2     Közúti közlekedési terület övezete (országos főút)

c)  KÖu-3     Közúti közlekedési terület övezete (országos mellékút)

d) KÖu-4     Közúti közlekedési terület övezete (települési gyűjtőút)

e)  KÖu-5     Közúti közlekedési terület övezete (települési lakóút, kiszolgálóút)

f)  KÖu-6     Közúti közlekedési terület övezete (önálló gyalogút, kerékpárút)

g)  KÖu-7     Közúti közlekedési terület övezete (mezőgazdasági út)

h)  KÖu-8     Közúti közlekedési terület övezete (csillapított forgalmú út)

i)   KÖk        Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület övezete

21/A.§^[8] Közterületek, közlekedési és közmű területek telekalakítása során az alábbi sajátos előírásokat kell betartani:

a) Az útlejegyzéssel kapcsolatosan kialakított telkek esetében az övezeti előírásokban előírt alakítható legkisebb telekterületet első ütemben nem kell megtartani, hanem az útlejegyzéssel csökkentett telekterület maradhat. A fennmaradó, kialakult, az övezeti előírásokban előírt telekmérettől kisebb ingatlanokra építési engedély akkor adható, ha a szabályozási tervben előírt telekméret kialakításra került.

b)  Az egyes beépítésre szánt területeken meghatározott építési övezeteken belül kialakított közterületek, közlekedési és közmű területek telekalakításánál az övezetekben előírt alakítható legkisebb telekterület szabályozási előírásait nem kell tartani, helyette a műszaki szükségszerűségből és az egyes közterületek kialakult viszonyaiból következő egyedi telekméretek is alkalmazhatók.

17. Zöldterület

22.§   (1)   A zöldterületbe a következő övezetek tartoznak:

a)  Zkk Zöldterület (közkert) övezete

b)  Zkp Zöldterület (közpark) övezete

18. Erdőterület

23.§   (1)   Az erdőterületbe a következő övezetek tartoznak:

a)  Ev jelű  védelmi (védett és védő) erdő övezete,

b)  Eg jelű gazdasági erdő övezete.

19. Mezőgazdasági terület

24.§    (1) A mezőgazdasági területbe az M- jelű mezőgazdasági célú övezetek tartoznak.

(2)  A mezőgazdasági területbe a következő övezetek tartoznak:

a)  Mk-1       Kertes mezőgazdasági terület övezete, jellemzően gyümölcsös

b) Mk-2       Kertes mezőgazdasági terület övezete, jellemzően zártkert

c) Mk-3       Kertes mezőgazdasági terület övezete, jellemzően zártkert, pince és borház-építési lehetőséggel (Császta)

d) Má-I        Általános mezőgazdasági terület övezete intenzív használattal

e) Má-E      Általános mezőgazdasági terület övezete, extenzív használattal

f)   Má-Ix      Általános mezőgazdasági terület övezete intenzív használattal fz országos ökológiai hálózat övezetén belül

g) Má-Ex    Általános mezőgazdasági terület övezete, extenzív használattal országos az ökológiai hálózat övezetén belül

(3) Má-I, Má-E és Má-Exövezetekben tanya és farmgazdaság kialakítható a következő feltételekkel

a)  legfeljebb 6000 m² telek,

b)  legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklása

c)  szabadonálló beépítési mód,

d) 3%-os legnagyobb beépíthetőség,

e)  4,5 m megengedett legnagyobb építménymagasság

(4) Má-Ix és Má-Ex övezetben tanya- lakóház, új birtoktest központ nem létesíthető.

(5) Má-Ix és Má-Ex övezetben nem helyezhető el újonnan létesítendő nagyfeszültségű távvezeték, szélenergia park létesítményei, illetve mobil átjátszó torony építménye.

(6) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:

a)  az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

b)  növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

c)  földbevájt pince létesíthető.

(7)  A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

20. Vízgazdálkodási terület

25.§   (1)   A V- jelű területbe a következő övezetek tartoznak:

a) V-1      Vízgazdálkodási terület övezete (Bódva-folyó, patak, árok és védművei)

b)  V-2      Vízgazdálkodási terület övezete (belvíztározó, záportározó)

c) V-3      Vízgazdálkodási terület övezete (vízmű)

(2) A V-1 jelű övezetben

a)  csak a vízgazdálkodás és az árvédelem célját szolgáló építmények helyezhetők el,

b)  a már meglévő egyéb célú épületek tovább nem bővíthetők.

c)  a vízfolyások védősávjain belül fásszárú növény telepítése tilos,

d) Natura 2000, vagy ökológiai folyosó területén lévő külterületi vízfolyások, patakok partvonalától mért 50 m széles védősávon belül épületek nem helyezhetők el.

e)  a mentett oldali töltéslábtól mért 10 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni,

f)  az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a vízoldali lábvonaltól mért 60,0 m-en a mentett oldal lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggödröt nyitni tilos.

(3)   Az élő és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők. Gondoskodni kell a kommunális hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is, a hullámtéren szemétlerakót létesíteni nem lehet.

21. Természetközeli terület

26.§   (1)   A természetközeli területekbe a Tk jelű övezetek tartoznak.

22. Különleges beépítésre nem szánt területek

27.§   (1)   Különleges beépítésre nem szánt területbe a következő övezetek tartoznak:

a)  Kkt        Különleges terület övezete, temető

b)  Kket      Különleges terület övezete, emléktemető

c)  Kkfv      Különleges terület övezete Borsodi Földvár

d) Kkb       Különleges terület övezete, rekultiválandó bányászattal érintett terület övezete

f)  Kkhl      Különleges terület övezete, hulladékfeldolgozó

(2)   A Kkt jelű övezetben

a) elhelyezhető:

aa)  egyházi és kegyeleti épület,

ab)  a temetkezés egyéb építményei,

ac)  virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények,

ad)  a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények,

b) a temető bővítésénél 100 m²-ként legalább 1 db lombos fát kell ültetni.

(3)   A Kket jelű övezetben elhelyezhető

a) egyházi és kegyeleti épületek,

b) a temetkezés egyéb építményei.

(4)   A Kkfv jelű övezetben csak a védett földvárral kapcsolatos ismeretterjesztést és kulturális turizmust szolgáló építmények helyezhetők el.

(5)   A Kkbr jelű övezetben, épület nem helyezhető el.

(6)   A Kkhu jelű övezetben csak a hulladéklerakáshoz kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el.

(7)   A terület építési használatának megengedett felső határértékei a következők:

* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

** „2%” épületre vonatkozó érték, „+3 %” építmény elhelyezésre vonatkozó érték

28.§ (1) A terület-felhasználási egységek övezetein belül az általános épület elhelyezés szabályait a magasabb rendű jogszabályokból következően a tájképvédelmi területeken, illetve földtani veszélyforrással érintett területeken az e §-ban rögzített szabályokkal kell alkalmazni.

(2) Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(3) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(4) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.

(5) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m, 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m, 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 6/4-esnél meredekebbek nem lehetnek. Támfalgarázs 30 %-ot meghaladó természetes tereplejtés esetén sem kerülhet a szabályozási vonal elé.

(6) A tájvédelmi elírások az alábbiak:

a) a felszínformákat, terepfelszínt az ingatlan építése és használata során lehetőség szerint egyaránt meg kell őrizni,

b) az épületek, építmények környezetének rendezése során ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet, c) épület és építmény talajmechanikai szakvélemény alapján helyezhető el,

d) nyilvántartott régészeti lelőhelyet a településrendezési terv módosítása nem érint, de amennyiben földmunkák végzése során régészeti lelet kerül el, akkor a hatályos jogszabályok szerint gondoskodni kell a leletmentésről,

e) a közmű vezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése javasolt, különös tekintettel a villamos energia, és távközlés vezetékeire, melyeket földkábelbe fektetve célszerű megépíteni.

(7) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni.

(8) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(9) Szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(10) A környezeti elemek jó állapotának biztosítása érdekében a településrendezéssel érintett területeken csak olyan tevékenység, valamint azokhoz tartozó létesítmények, építmények megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhet, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése hosszútávon sem veszélyeztetik a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon alapuló, valamennyi jogerős jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzés teljesítését.

(11) A szükséges telekalakítások során valamennyi ingatlan közúti közterületi, vagy magánútkapcsolatát biztosítani kell. 

29.§       A belterületre vonatkozó szabályozási tervet a rendelet 1. melléklete, a külterületre vonatkozó szabályozási tervet a rendelet 2. melléklete, az elővásárlási joggal érintett területeket a 3. melléklet, míg az egyes sajátos jogintézményeket (tilalmak, településrendezési kötelezések, telekcsoport újraosztással érintett terület) a 4. melléklet tartalmazza.          

30. § - 58. § ^[9]

Záró rendelkezések

59.§        (1)     Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit   2004. március 1. napjától kell alkalmazni.

​(2) ^[10]E rendeletnek a Helyi Építési Szabályzatról szóló 34/2003. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/2014.(IX.24.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 

(3) ^[11]

Jegyző távollétében:

Záradék:

​

A 12/2011.(IV.1.) módosító önkormányzati rendelet 2011. április 1. napján kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2011. április 1.

A 31/2012.(XI.22.) módosító önkormányzati rendelet 2012. november 22. napján kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2012. december 22.

A 10/2014.(VII.10.) módosító önkormányzati rendelet 2014. július 10. napján kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2014. július 30.

A 13/2014.(IX.24.) módosító önkormányzati rendelet 2014. szeptember 24.. napján kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2014. október 26.

A 13/2015.(VIII.10.) módosító önkormányzati rendelet 2015. augusztus 10. napján kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2015. augusztus 25.