Múcsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X.15.) önkormányzati rendelete
Múcsony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2023. 10. 17Múcsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 15.) önkormányzati rendelete
Múcsony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Múcsony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § szakaszában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Állami Főépítészi Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság /mint területi vízvédelmi és vízügyi hatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság /mint polgári védelem, iparbiztonsági hatóság/, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatal, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Közlekedésért felelős miniszter /Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Hatósági Főosztály /, Légiközlekedési hatóság, /Innovációs és Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály /, Katonai légügyi hatóság /Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály Légialkalmassági és Légiforgalmi Felügyeleti Osztály /,Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály Útügyi Osztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály, Honvédelemért felelős miniszter /Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály/, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály, Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Berente Község Önkormányzata, Edelény Város Önkormányzata, Izsófalva Nagyközség Önkormányzata, Kazincbarcika Város Önkormányzata, Rudolftelep Község Önkormányzata, Sajószentpéter Város Önkormányzata, Szuhakálló Község Önkormányzata,valamint Múcsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Múcsony Nagyközség településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (V. 4.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. A rendelet hatálya, felépítése
1. § (1) Múcsony nagyközség közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelmények [jelenleg: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet] (továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Múcsony nagyközség vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen a településkép védelméről szóló rendelet), valamint e Rendelet betartásával kell.
(2) Az OTÉK előírásait az e Rendeletben foglalt kiegészítésekkel és – amennyiben erre külön utalás szerepel – eltérésekkel együtt kell alkalmazni. E Rendelet előírásainak megfogalmazása az OTÉK 2021. január 01.-jén hatályos állapotának ismeretében született.
(3) E Rendelet mellékletei:
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelynek további beépítése során, a meglévő karakterjegyek alapján, az illeszkedés elve érvényesíthető.
2. Legkisebb telekmélység: A telek építési határvonalának építési helyet meghatározó szakaszainak végpontján mért legkisebb, érintett előkerti és hátsókerti telekhatárokra merőleges mélysége.
3. Oldalhatáron álló épület: Az oldalhatáron álló beépítési módú építési telken a telekhatárral meghatározott építési határvonalon, vagy attól legfeljebb 1,0 méterre elhelyezett épület.
4. Pavilon: közterületen álló, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó építmény.
5. Rendezett telek: az országos előírásokat, e Rendeletben előírt követelményekkel együttesen követve kialakított telek.
2. Szabályozási elemek besorolása és alkalmazása
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó/meglévő-megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal határvonalon,
4. építési övezet, övezet határa, valamint
5. telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő elemek egyazon nyomvonalon való elhelyezkedése esetén, mindig a hierarchiában előbb álló kerül legfelül ábrázolásra, a (3) bekezdés kivételével.
(3) Közigazgatási határ alatt sem szabályozási vonal, sem övezethatár nem kerül ábrázolásra.
(4) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:
a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, de mindig telekhatár.
b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig kötelező telekhatár.
c) A szabályozási vonal mindig kötelező telekhatár.
d) Az övezethatár lehet telekhatár.
3. Határelemek
4. § (1) Vonalas határelemek:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ.
4. Kötelező szabályozási elemek
5. § (1) Vonalas szabályozási elemek:
1. szabályozási vonal,
2. szabályozási vonal határvonalon,
3. építési övezet, övezet határa és jele [Lásd 2. melléklet],
4. építési hely.
(2) Felületként megjelenő szabályozási elemek:
1. közúti közlekedési terület – országos közút, helyi gyűjtőút,
2. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület,
3. külterületi út,
4. kötöttpályás közlekedési terület,
5. zöldterület – közkert,
6. védelmi rendeltetésű erdőterület,
7. gazdasági rendeltetésű erdőterület,
8. vízgazdálkodási terület,
9. egyéb vízgazdálkodási terület.
(3) Sajátos jogintézmények:
5. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
6. § (1) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
6. Javasolt szabályozási elemek
7. § (1) Javasolt szabályozási elemek:
1. javasolt megszüntető jel,
2. tervezett kerékpárút.
(2) A tervezett kerékpárút nyomvonala kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül bármely oldalra kiépíthető.
7. Tájékoztató elemek
8. § (1) Tájékoztató elemek:
Közlekedésre vonatkozó előírások
9. § (1) Nyomvonalas közlekedési infrastruktúra-elemek kezelői hozzájárulásának területén a hatályos jogszabályok [Jelenleg: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, A hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 2.) GKM rendelet] előírásai az irányadóak.
(2) Magánút:
a) bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
b) területén épület nem helyezhető el.
c) területére az övezetben, építési övezetben szereplő paraméterek nem vonatkoznak.
(3) A magánút legkisebb szélessége:
a) maximum 3 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 6 méter,
b) maximum 8 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 10 méter,
c) minden más esetben 12 méter.
(4) 150 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.
10. § (1) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell ellátni, és a felületén keletkező csapadékvizet olajfogó műtárgyon keresztül kell a befogadóba vezetni.
(2) Gazdasági terület és különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete, valamint közlekedési terület és különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület + övezete kivételével önálló parkoló terület, tehergépjármű, erő- vagy munkagép tárolására szolgáló telep nem létesíthető.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
11. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következő bekezdések szerint kell meghatározni.
(2) Az előkert méretét:
a) a telekkel érintkező közterületen, vagy magánúton jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor
ba) a bb) alpont kivételével 5 méternek
bb) gazdasági és különleges terület építési övezeteiben, valamint beépítésre nem szánt különleges terület övezeteiben, kizárólag portaépület számára, 0 méternek kell tekinteni.
(3) Az oldalkert méretét:
a) szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
b) oldalhatáron álló beépítési módnál 4,0 méternek kell tekinteni.
(4) A hátsókert méretét:
a) 25 m legkisebb telekmélységig, 0 méternek
b) minden más esetben
ba) az építési övezetre, övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékének
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek kell tekinteni.
(5) Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretét a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme felülírja.
(6) Oldalhatáron álló beépítési módnál az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult épületelhelyezés figyelembevételével, elsődlegesen oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
12. § (1) Műemlékek, műemléki környezetek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a hatályos jogszabályok [Jelenleg: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet] előírásai az irányadóak.
(2) Helyi jelentőségű védett értékként jelölt építményekre a településképi rendelet előírásai az irányadóak.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
13. § (1) Védett természeti terület, Natura 2000 terület, nemzeti ökológiai hálózat, tájképvédelmi terület területén a hatályos jogszabályok [Jelenleg: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásai az irányadóak.
(2) A meglevő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.
(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.
(4) Az országos közút külterületi szakasza mentén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából –fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsáv telepítendő.
(5) Vízfolyások partélének parti sávjában, valamint vízfolyások külterületi, természetközeli állapotot mutató 50 m-es sávjában épület, építmény – az árvízvédelmi, átkelési célokat szolgáló, valamint a közmű létesítmények kivételével –nem helyezhető el.
14. § (1) Háromszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy lombkoronájú fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet
telepítése megtörtént.
(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
15. § (1) Vízfelületek, nagyvízi meder, parti sáv területén a hatályos jogszabályok [Jelenleg: Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, A felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet, A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet] előírásai az irányadóak.
(2) Vízfelület bármely építési övezetben, övezetben, a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembe vételével, létesíthető.
Környezetvédelmi előírások
16. § (1) Levegővédelmi övezet területén a hatályos jogszabályok [Jelenleg: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] előírásai az irányadóak.
(2) Bármely környezetére jelentős hatást gyakorló tevékenység kizárólag a Sajó-völgy levegőminőségi zóna levegőminőségének javítását célzó intézkedési terv figyelembevételével létesíthető.
(3) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 4. mellékletében szereplő telepítési távolságok az irányadóak.
(4) Kizárólag zárt trágyatároló létesíthető.
(5) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a hatályos szabványokban [jelenleg: az MSZ 7482/2-80, az MSZ 7048, valamint a MSZ 151/5-86] foglaltak az irányadóak. [Közműlétesítmények, közművezetékek tájékoztató védőterületei:
a) Nagyközép-nyomású gázvezeték:
aa) > φ 90 mm csőátmérő esetén 9-9 m.
ab) < φ 90 mm csőátmérő esetén 7-7 m.
b) Középnyomású gázvezeték > φ 90 mm csőátmérő esetén 4-4 m.
c) Szennyvízátemelő 20 m.
d) 400kV-os villamosvezeték biztonsági övezete 28-28 m* / 38-38 m**/.
e) 120 kV-os villamosvezeték biztonsági övezete 13-13 m* / 18-18 m**/.
f) 20 kV-os villamos légvezetékek szélső száltól mért 5-5 m*.]
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
17. § Nagyvízi meder területre az érintett jogszabály [Jelenleg: A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet] előírásai az irányadóak.
18. § (1) Az árvízvédelmi földmű és fal mentén, a mentett oldali töltéslábtól 10 és 110 méteres, a vízoldali töltéslábtól 60 méteres védősávot kell alapul venni. (2) A védősávokon belül az érintett jogszabály [Jelenleg: A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet] előírásai az irányadóak.
(2) A védősávokon belül az érintett jogszabály [Jelenleg: A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet] előírásai az irányadóak.
18. Alábányászott terület
19. § (1) Az alábányászott területtel, mint építés földtani korláttal számolni kell.
(2) Az alábányászott terület elhelyezkedésére az adott hatáskörben eljáró államigazgatási szerv adatszolgáltatása az irányadó.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
20. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(2) Új nyúlványos (nyeles) telek:
a) meglévő és tervezett belterületen belül nem alakítható ki.
b) külterületen kizárólag meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására, fejlesztési területeken kívül alakítható ki.
21. § A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg Múcsony Nagyközség Önkormányzatát
a) valamennyi helyi közút lejegyzéssel, illetve zöldterület kialakítással érintett, valamint
b) a 3.1. mellékletben felsorolt helyrajzi számú, továbbá a felsorolt helyrajzi számú telekből telekalakítást követően kialakított helyrajzi számú ingatlan esetében.
22. Kisajátítás
22. § (1) Kisajátítási jog illeti meg Múcsony Nagyközség Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon feltüntetett valamennyi helyi közút, valamint közkert területtel érintett ingatlan, továbbá e Rendelet Kisajátítással érintett ingatlanok című 3.2. melléklete A) és B) pontjaiban szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében, településrendezési közérdekű cél érdekében.
(2) Kisajátítási jog illeti meg a Magyar Államot a Szabályozási tervlapon a 260. sz. tervezett településelkerülő főút szabályozásával érintett valamennyi ingatlan, továbbá e Rendelet Kisajátítással érintett ingatlanok című 3.2. melléklete C) pontjában szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében, közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű cél érdekében.
23. § (1) Beültetési kötelezettség terheli a kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz), az egyéb ipari területe és az általános gazdasági terület (G), nem gazdasági területbe sorolt szomszédos ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját.
(2) Beültetési kötelezettség terheli a közúti közlekedési területtel (KÖu), a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterülettel (kt.), a kötöttpályás közlekedési területtel (KÖk), valamint a magánúttal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját
a) a beépítésre szánt területek közül a Gksz, a Gipe, a G, a K-Hull, a K-Mü és a K-T területbe,
b) a beépítésre nem szánt különleges területek közül a Kb-B, a Kb-Mh és a Kb-Mü területbe
sorolt ingatlannak.
(3) Beültetési kötelezettség terheli a lakóterületbe, a településközpont területbe, a mezőgazdasági területbe, a vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját
a) a beépítésre szánt területek közül a Gksz, a Gipe, a G, a K-Hull, a K-Mü és a K-T területbe,
b) a beépítésre nem szánt különleges területek közül a Kb-B, a Kb-Mh és a Kb-Mü területbe
sorolt ingatlannak.
(4) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.
(5) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át háromszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.
(6) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területe(ke)n az (5) bekezdésben előírt háromszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzetet kell kialakítani.
Közművek előírásai
24. § (1) Közműlétesítmények védőtávolsága területén a hatályos jogszabályok [Jelenleg: A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, A villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet, A gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló 21/2018. (IX. 27.) ITM rendelet] előírásai az irányadóak.
(2) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A közművek elhelyezésénél az utak fásítási lehetőségével számolni kell
(4) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(5) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(6) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.
(7) A közigazgatási terület egészén tilos a szennyvizek szikkasztása. (8) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(8) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
Építés általános szabályai
25. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) Új építéssel, bővítéssel járó építési tevékenység kizárólag rendezett telek esetében végezhető.
(3) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkekre vonatkozó előírások
a) Újonnan kialakításra kerülő teleknél az érintett építési övezet, vagy övezet közül a nagyobb minimális telekméretet előíró telek paramétere szerinti telekalakítás hajtható végre.
b) Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
c) A b) pontban szereplő rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni, azaz a telken belüli övezethatárnál sem elő-, sem oldal-, sem hátsókerti távolságot nem kell feltételezni. Épület a telek elő-, oldal- és hátsókerti területének betartásával bárhol elhelyezhető.
d) Az érintett építési övezetek, övezetek beépítési paraméterei között meglévő épületmagassági érték eltérése esetén:
da) vagy az alacsonyabb épületmagasság-értéket kell az övezethatáron átnyúló épület egészére vonatkoztatni,
db) vagy építési övezetenként, övezetenként önálló épületet kell építeni, az ott megadott épületmagasság betartásával,
(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül létesíthető.
(5) Az építési helyen kívül elhelyezhető létesítmények:
a) Elő- és oldalkertben kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték - és amennyiben a kerítéssel egységet alkot hulladéktartály-tároló – létesíthető.
b) Hátsókertben az OTÉK 35. § (7) bekezdésben felsorolt melléképítmények – kivéve mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi- és egyéb tároló épület – helyezhetők el.
(6) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(7) Külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén az út tengelyétől mért 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 m-en belül épület nem létesíthető. (8) A telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy a kerítés (7) bekezdésben foglaltak szerinti vonalán belül létesíthető.
(8) A telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy a kerítés (7) bekezdésben foglaltak szerinti vonalán belül létesíthető.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
26. § (1) Múcsony nagyközség I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település. [Forrás: a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet].
(2) A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján szükséges védelmi szint követelményeire a hatályos jogszabály [a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet] előírásai az irányadóak.
RÉSZLETES ÖVEZETI LEÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
27. § Lakóterület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
28. § (1) Nagyvárosias lakóterület építési övezete: az Ln-1, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Nagyvárosias lakóterület építési övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 11. § (1) és (2) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
29. § (1) Kisvárosias lakóterület építési övezete: az Lk-1 és az Lk-2, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 12. § (1) és (2) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
30. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete: az Lke-1, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezetében az az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 13. § (1) és (2) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.]
(3) Kertvárosias lakóterületen legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület létesíthető.
31. § (1) Falusias lakóterület építési övezete: az Lf-1, az Lf-2 és az Lf-3, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Falusias lakóterület építési övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 14. § (1) és (2) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Falusias lakóterület építési övezetében legfeljebb 2 rendeltetési egység létesíthető.
(4) A mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.
32. § (1) Vegyes terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
33. § (1) Településközpont terület építési övezete: a Vt-1, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Településközpont terület építési övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 16. § (1) és (2) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Településközpont terület építési övezetében önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
34. § (1) Intézmény terület építési övezete: a Vi-1, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Intézmény terület építési övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 17. § (1), (2) és (3) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Intézmény terület építési övezetében önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
35. § (1) Gazdasági terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(3) A gazdasági terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – túlléphető.
(4) Az országos előírások szerinti számú személygépjármű parkoló kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
36. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezete: a Gksz-1, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 19. § (1) és (2) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
37. § (1) Egyéb ipari terület építési övezete: Gipe-1, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Egyéb ipari terület építési övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 20. § (1) és (4) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
38. § (1) Általános gazdasági terület építési övezete: a G-1, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Általános gazdasági terület építési övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 20/A. § (1) és (2) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
39. § (1) Különleges terület építési övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Különleges terület építési övezetében a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 40-46. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.
(5) A különleges terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – túlléphető.
40. § (1) Különleges garázs terület építési övezete a K-G, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges garázs terület építési övezetében gépjárműtároló rendeltetést tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
41. § (1) Különleges hulladékkezelő, -lerakó terület építési övezete: K-Hull, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges hulladékkezelő, -lerakó terület építési övezetében:
a) nem veszélyes hulladék átvételével, -szelektálásával, -kezelésével, -lerakásával összefüggő,,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Különleges hulladékkezelő, -lerakó terület építési övezete körül 500 m védelmi övezetet kell figyelembe venni.
(4) A védelmi övezeten belül – összhangban a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdésével – sem lakóépület, sem üdülőépület, sem oktatási, sem nevelési, sem egészségügyi, sem szociális, sem igazgatási épület nem létesíthető.
42. § (1) Különleges közmű terület építési övezete: a K-Km, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges közmű terület építési övezetében:
a) közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
43. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete: a K-Mü, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében:
a) mezőgazdasági üzemi célú,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Lakóterületre zavaró szaghatást eredményező tevékenység (különösen híg trágyakezelés) nem folytatható
44. § (1) Különleges rekreációs terület építési övezete a K-Re, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges rekreációs terület építési övezetében:
a) sport és rekreációs célú,
b) kikapcsolódást szolgáló,
c) a létesítményt használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
45. § (1) Különleges beépítésre szánt sportolási célú terület övezete: K-Sp, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre szánt sportolási célú terület övezetében:
a) sportolási célú,
b) a tevékenységhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
46. § (1) Különleges temető terület építési övezete: a K-T, mely esetében a 2.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges temető terület építési övezetében:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág- és kegyeleti kellék árusításához szükséges,
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) A temető telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – legalább 5 m széles, beültetési kötelezettségű növénysávot kell létesíteni.
(4) Új parcellázás csak előfásítással történhet.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
47. § (1) Közlekedési terület övezetei: a KÖu, a kt., a kú. és a KÖk, melyek esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) A közlekedési terület övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26. § (1) és (3) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) A közlekedési terület, valamint a közlekedési célú közterület övezetében kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.
48. § (1) Zöldterület övezete: a Zkk, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Zöldterület övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 27. § (3) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Közkert övezetében az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani.
49. § (1) Erdőterület övezetei: az Ev és az Eg, melyek esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Erdőterületen az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 28. § (3) és (4) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés – az ott szereplő korlátozásokkal – elhelyezhető.
50. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Mezőgazdasági terület övezetében épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
51. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezete: az Mk, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében az országos építési követelményekben [OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 29. § (1) és (3) bekezdés] szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezetében, legfeljebb 1 db lakó rendeltetés helyezhető el.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.
52. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezete: az Má, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében bekezdésében szereplő – lakó rendeltetés kivételével – valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont kialakítható.
53. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezete: az Mko, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében kizárólag gyepfenntartást szolgáló, valamint állattartó épület létesíthető.
54. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetében épület nem helyezhető el.
(2) Vízgazdálkodási terület övezetében:
a) árvízvédelmi,
b) felszíni vízrendezési,
c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai,
d) híd elhelyezésével összefüggő műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
55. § (1) Általános vízgazdálkodási terület övezete: a V, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
56. § (1) Egyéb vízgazdálkodási terület övezete: a Ve, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
57. § (1) Természetközeli terület övezete: a Tk, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.
(3) Természetközeli terület övezetében kizárólag a terület fenntartását, fennmaradását szolgáló építmény(ek) helyezhető(k) el.
58. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területek övezetére vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – az 59-64. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(5) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – túlléphető.
59. § (1) Különleges beépítésre nem szánt bánya terület övezete: a Kb-B, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt bánya terület övezetében:
a) nyersanyag kitermeléshez kapcsolódó,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Beépítésre nem szánt bánya terület övezetében lakás rendeltetés nem helyezhető el.
60. § (1) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület övezete: Kb-En, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében:
a) napelempark elhelyezésére szolgáló,
b) közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
61. § (1) Különleges beépítésre nem szánt meddőhányó terület övezete: a Kb-Med, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt meddőhányó terület övezetében épület nem helyezhető el.
62. § (1) Különleges beépítésre nem szánt menhely terület övezete: Kb-Mh, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt menhely terület övezetében:
a) állattartáshoz kapcsolódó,
b) állatgyógyászattal összefüggő,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
63. § (1) Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület övezete: Kb-Mü, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi területen:
a) mezőgazdasági üzemi célú,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
64. § (1) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezete: a Kb-Re, mely esetében a 2.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezetében:
a) sport és rekreációs célú,
b) kikapcsolódást szolgáló,
c) a létesítményt használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
65. § (1) Ez a rendelet 2021. december 1-jén lép hatályba.
Az 1. melléklet a Múcsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.