Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet 82.§-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szociális és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet 83.§-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérésével,

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (3) bekezdése alapján a környezetvédelmi igazgatási szervként eljáró B.A.Z Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya szakmai véleményének figyelembe vételével,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjában és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Szendrő város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozza, továbbá meghatározza a helyi környezetvédelem alapvető szabályait.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed Szendrő város közigazgatási területén lévő lakások tulajdonosaira, használóira, a városban lévő nem lakás céljára szolgáló építmények, beépítetlen ingatlanok használóira, a város területén közlekedőkre, illetve a közterületeket bármilyen jogcímen igénybe vevőkre, tekintet nélkül arra, hogy magán - vagy jogi személyekről van-e szó, továbbá az önkormányzatra és annak intézményeire.

II. Fejezet

Közterületek és ingatlanok tisztántartásának szabályai

3. Tisztántartásra kötelezettek köre

3. § A köztisztaság és a települési környezet fenntartása alapvető közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, illetőleg tartózkodni a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységektől, magatartásoktól.

4. § (1) A közterületek tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról Szendrő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és az érintett ingatlantulajdonosok, bérlők, ingatlanhasználók, haszonélvezők (a továbbiakban: Ingatlantulajdonos) jelen rendelet előírásai alapján kötelesek gondoskodni.

(2) Az Önkormányzat (1) bekezdésben meghatározott feladatait a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (a továbbiakban: Szendrői GAMESZ) útján látja el.

5. § (1) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület esetén a közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

4. A közterületek tisztán tartásának rendje

6. § A közterületek bármi módon történő beszennyezése tilos.

7. § Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

8. § (1). Mindennemű anyag közterületen történő szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék.

(2) Ha a szállítmány fel-, vagy lerakásánál, vagy szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt haladéktalanul eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

9. § (1) Közterületen tilos járművet vegyszeresen mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okozhat.

10. § A közterületen elhelyezett közcélú létesítmények (autóbuszváró, sportpálya stb.) tisztántartásáról, ezeken a helyeken hulladékgyűjtők elhelyezéséről az Önkormányzat köteles gondoskodni.

11. § (1) Állati hullát vagy egyéb olyan szerves, illetve szervetlen anyagot, amely a lakosság vagy az állatok egészségét veszélyeztetheti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, a környék levegőjét, vízét szennyezi engedély nélkül elhelyezni, illetve otthagyni tilos.

(2) Közterületet fekáliával (emberi vagy állati ürülékkel) szennyezni tilos!

12. § Közutakon történt állat elhullását, az azt észlelőnek a Szendrői GAMESZ-nél azonnal be kell jelenteni.

13. § A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

5. Ingatlanok tisztán tartása

14. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről – ideértve a járda mellett növő gyom és gyomfélék irtását is - az Ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. Kiemelt feladat e körben az allergiát okozó gyomnövények irtása.

2. Az ingatlan tulajdonosának kötelessége ingatlanán a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról való gondoskodás, valamint a járda fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlana előtti járdaszakasz, növényzet, továbbá a víz elvezetésére szolgáló árok, áteresz teljes területének a tisztán tartásáról.

(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles megakadályozni minden olyan szennyeződést, amely ingatlanáról a település szilárd burkolatú útjaira kerülhet. Azon ingatlan tulajdonosa, akinek ingatlanáról a település szilárd burkolatú útjaira szennyeződés (sár, törmelék, stb.) kerül köteles azt maradéktalanul eltávolítani.

15. § Lakóházhoz tartozó udvarban tevékenységet úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

16. § Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

17. § Magánterületet fekáliával (emberi vagy állati ürülékkel) szennyezni tilos!

6. Közterületi hulladékgyűjtés

18. § (1) A város közigazgatási területén tilos a közterületnek szeméttel vagy bármilyen hulladékkal való beszennyezése. Szemetet és hulladékot csak az erre a célra rendszeresített gyűjtőedénybe szabad bedobni.

(2) A keletkezett veszélyes hulladékokról a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai szerint kel gondoskodni.

19. § (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni arról, hogy a település forgalmasabb útvonalai, terei mentén, a piac, az üzletek, az intézmények, a szórakozóhelyek környékén a városképbe illő hulladékgyűjtő edények legyenek elhelyezve.

(2) A közterületi hulladékgyűjtők legalább hetenkénti ürítéséről, karbantartásáról, környékük tisztán tartásáról az intézményes szemétszállítást végzővel kötött szerződés révén az Önkormányzat a hulladékgazdálkodásról szóló rendeletnek megfelelően gondoskodik.

20. § (1) A közterületi hulladékgyűjtők kiborítása, megrongálása, szándékos beszennyezése, illetve azokból a hulladékok kiszedése (guberálás) tilos.

(2) A közterületi hulladékgyűjtőket háztartási vagy közületi szilárd hulladék gyűjtésére használni tilos.

21. § Hulladékot a hulladékgyűjtő edénybe behelyezni csak úgy szabad, hogy azok környezetét szennyeződés ne érhesse. Hulladékot az erre szolgáló tartályok mellé helyezni tilos.

22. § (1) Az üzletek, vendéglátóegységek, elárusítóhelyek előtt (külső fogyasztás esetén) a gyűjtőedényzet elhelyezése és tisztántartása a nyitvatartási időben az üzemeltető feladata.

(2) Közterületen a vendégeik, vásárlóik által okozott szennyeződések megszüntetéséről az üzemeltető naponta köteles gondoskodni tekintet nélkül arra, hogy a szemét az üzleti tevékenységből származik-e.

7. Árkok, csatornák tisztántartása

23. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) A használó az ingatlana előtti árokszakaszt, továbbá a járműbehajtók átereszét és a folyókákat köteles szükség szerint, de évente legalább egyszer tisztítani, illetve folyamatosan gyomtalanítani.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt személynek biztosítania kell mind az úttest, mind pedig a zöldterület felől a csapadékvíz-elvezető árokba vagy zárt csatornába a csapadékvíz szabad lefolyását.

24. § A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, trágyalevet, egyéb szennyező vagy vegyi folyadékot bevezetni (bejuttatni) tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

25 § A zárt csapadékvíz-elvezetők, az úttest alatti átereszek, közforgalmú hidak alatti mederszakaszok, az iszapfogók rendszeres tisztításáról, továbbá a nyílt árkok szükség és igény szerinti szintezéséről, a rézsűk kialakításáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

8. A járdák tisztán tartása

26. § (1) Az ingatlan előtti járdaszakasz tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége.

(2) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

27. § (1) Az ingatlanhasználó, az ingatlannal nem szomszédos járda esetén az Önkormányzat köteles a járdát állandó jelleggel a hulladékoktól, portól, sártól, szennyező anyagoktól mentesen tartani. A sarokingatlanok, vagy minden oldalról közterülettel határolt ingatlanok használói a velük határos minden járdaszakasz tisztán tartására kötelesek.

(2) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az üzemeltetőnek kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó-eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

28. § Téli időszakban, vagy amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyed, a kötelezetteknek gondoskodniuk kell a járdaszakaszuk hótól való letisztításáról, illetve jegesedés esetén csúszásmentesítéséről.

29. § A kötelezetteknek a járda melletti folyókák és csatornanyílások lefolyóit is meg kell tisztítani a lefolyást akadályozó anyagoktól.

9. Hó és síkosság mentesítés

30. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlana előtti, illetve közvetlenül ingatlana melletti közterület téli csapadéktól történő megtisztítására.

(2) A téli síktalanítás elvégzése az önkormányzati tulajdonú közterületek vonatkozásában a Szendrői GAMESZ feladta.

31. § (1) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez mérten naponta többször - lehetőleg hóesés után közvetlenül - kell letakarítani, felszórni. A felhintésre csak bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) lehet használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot, konyhasót használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.

(2) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy az ne idézzen elő veszélyhelyzetet, illetve abból ne származhasson baleset.

(3) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és járda között úgy kell elhelyezni, hogy az se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

32. § Tilos az összerakott hó elhelyezése

1. a gyalogos közlekedési útvonalon,
2. az útkereszteződésben,
3. az úttorkolatban,
4. a kapubejárat elé, annak szélességében,
5. a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelyre és a járda között,
6.  a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon (vízelzáró, víznyelőakna, csap, stb.) és annak közérdekű létesítményein (közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop).

33. § A gondozatlan járdaterület és területrész tisztántartását, hótól vagy jégtől történő megtisztítását a Szendrői GAMESZ az ingatlantulajdonos költségére elvégeztetheti.

10. Építési terület tisztántartása

34. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) a tisztántartási kötelezettség a kivitelezőt terheli.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig az építtetőnek, ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

35. § Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szennyeződés ne keletkezzen. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 24 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

36. § A településrészeken keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell végezni.

11. Zöldterületek fenntartása

37. § (1) A város közigazgatási területén lévő zöldterületek, növényzetek ápolását, az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok kötelesek elvégezni.

38. § (1) Járdaszegély vagy az ingatlan határvonala és a csapadékvíz elvezető árok - ennek hiányában az úttest széle - közötti zöldterületet az ingatlan használója köteles állandó jelleggel úgy gondozni, hogy ott a talaj elegyengetett és gazmentes, esztétikus állapotban tartott legyen.

(2) Ingatlan használója gondoskodik az ingatlanán, illetve az (1) bekezdés szerinti közterületen a gaz kiirtásáról, az ültetett növényzetnek a gyalogjárda fölé nyúló ágai, vagy a közterületre kinyúló gyökerei megfelelő nyeséséről, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos forgalom zavartalanságát.

39. § Az önkormányzat tulajdonában lévő (köz)területek fenntartásáról, gondozásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

40. § A város közigazgatási területén lévő erdők fenntartásáról, állagának megóvásáról a tulajdonos köteles gondoskodni, a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott előírások betartásával.

41. § (1) ^[1]Tilos a város területén élő fára plakát, hirdetés kiragasztása és kiszegezése, vagy élő növényzet bármely más módon való károsítása.

(2) Tilos közterületen, valamint természetvédelmi területeken és egyéb zöldterületen az ott élő élővilág károsítása és irtása.

(3) Fás szárú növények fenntartására, kezelésre, kivágására, pótlásra a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok az irányadóak.

42. § Védett természeti területek esetén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, NATURA 2000 területek esetén a 275/2004. (X.8) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

43. § A kötelezett a zöldterületet füvesítheti. Füvesítés esetén a füvet rendszeresen nyírni köteles úgy, hogy a fű szálmagassága a 15 cm-t nem haladhatja meg.

III. Fejezet

A LEVEGŐ VÉDELME

12. Háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés

44. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot lehet elégetni.

(2) Hulladék vagy használt cikkek (pl.: műanyag, cipő, ruhanemű) égetése háztartási tüzelőberendezésben tilos.

13. ^[2] Az avar és a kerti hulladék hasznosítása, gyűjtése

45. § ^[3] Az ingatlanon keletkezett kerti hulladékot elsősorban komposztálás útján kell hasznosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy gyűjtésük az erre a célra szolgáló hulladékgyűjtő edényben, vagy hulladékgyűjtő zsákban történik .

46. § ^[4](1) Avart és kerti hulladékot csak állandó felügyelet mellett, a szomszédok szükségtelen zavarása nélkül, a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásával kizárólag úgy lehet égetni, hogy az emberi életet, egészséget, vagyonbiztonságot ne veszélyeztessen.

(2) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken, kizárólag március, április, szeptember, október és november hónapban hétköznapi napokon 14 és 19 óra között szabad égetni.

(3) Az égetést szélcsendes időben, kiszárított avar és kerti hulladék vonatkozásában szabad csak végezni, az égetés során égésgyorsító anyagok használata tilos.

(4) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(5) Az égetést csak 18 éven felüli cselekvőképes személy végezheti.

47. §^[5](1) A tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, veszélyhelyzet észlelése során a tüzet azonnal el kell oltani. Az égetés helyszínén olyan felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz azonnal eloltható, illetve továbbterjedése megakadályozható.

(2) Az égetés befejezésekor meg kell győződni arról, hogy a tűz teljes mértékben eloltásra került. A hátramaradt hamut, illetve parazsat vízzel kell lelocsolni, szükség szerint földdel eltemetni.

48. § ^[6]Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék, stb.).

49. §.^[7]Nem égethető kerti hulladék:

1. szeles, ködös vagy párás időben,
2. vasárnap és ünnepnapokon
3. egészségügyi, szociális, oktatási-, nevelési intézmény 50 méteres körzetében ezen intézmények nyitvatartási ideje alatt,
4. éghető, robbanó anyagot tároló hely 30 méteres körzetében
5. tűzgyújtási tilalom elrendelésének időtartama alatt.

50. § ^[8](1) Avar és kerti hulladék közterületen történő égetése tilos.

(2) A részben nem szabályozott kérdésekben, különösen a lábon álló növényzet, tarló égetésére az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5) BM rendelet szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályai az irányadók.

51. §^[9] (1) A rész alkalmazása szempontjából avarnak és kerti hulladéknak minősül az ingatlanok tisztántartása, ápolása, gondozása vagy egyéb kertészeti munkálatok végzése során keletkezett fű, lehullott lomb, szár, levél, kaszálék, nyesedék és egyéb növényi maradvány.

(2) A rész alkalmazása szempontjából nem minősül avarnak és kerti hulladéknak az ilyen hulladékok egyéb hulladékokkal való keveréke.

14. Porképző anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

52. § Építkezésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozása érdekében vízzel kell nedvesíteni.

15. Allergén növények elleni védekezési szabályok

53 § A parlagfű elleni védekezésről a földhasználó az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv.-ben meghatározottak szerint köteles gondoskodni.

IV. Fejezet

A VÍZ VÉDELME

54 § (1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat, továbbá a vízelvező árkokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni.

(2) Aki a meglévő élővízfolyásokat, vízelvezető árkokat eltorlaszolja, a víz természetes lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatja, a vízfolyások medrét, partját leszűkíti, feltölti, köteles az eredeti állapot helyreállítani, a keletkezett kárt megtéríteni.

55. § Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező anyagot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

56. § (1) A tisztítási, karbantartási kötelezettségek teljesítését a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal rendszeresen ellenőrizheti.

(2) Abban az esetben, ha a tulajdonos őt terhelő kötelezettségeinek felszólításra sem tesz eleget, akkor a tulajdonos költségére a munka elvégezhető.

57. § (1) A rendelet 2015. július 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Szendrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztaságról, és a szervezett köztisztasági szolgáltatásokról szóló 11/2003. /VIII.27./ önkormányzati rendelete, valamint ezen rendelet módosításáról szóló 21/2013. (X.31.), 1/2014. (II.6). önkormányzati rendelet.

Tomorszki István   sk.                                                                                          Dr. Istenes Ibolya sk.

polgármester                                                                                                       jegyző