1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Szendrő Város Önkormányzat Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak szerveire.

(2) Képviselő-testület szervei:

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szendrő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3752 Szendrő Hősök tere 1.

(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szendro.hu.

3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző és a bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.

4. § Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.

5. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-ban meghatározott kötelező feladatokat. A Képviselő-testület saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az Önkormányzat kormányzati funkciók rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Mötv. alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

(4) Az önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:

6. § (1) Az Önkormányzat társulásban vesz részt a kistérség összehangolt fejlesztése, a térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében.

(2) Képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

8. § (1) A Képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 6 munkaterv szerinti ülést tart.

(2) Képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. rendelkezésen túl össze kell hívni, ha

(3) A Képviselő-testület halaszthatatlan esetben rövid úton is összehívható bármely munkanapra a napirendi pontok megjelölésével.

9. § Képviselő-testület által

10. § A képviselő-testület az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatására, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására bizottságot hoz létre.

11. § (1) A Képviselő-testület munkáját az éves jóváhagyott munkaterv alapján végzi.

(2) A munkatervet minden év december 31-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv összeállítására javaslatot tehet:

12. § (1) Előterjesztésnek minősül

13. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet legkésőbb az ülést megelőző 3 munkanappal korábban nem küldtek meg.

(2) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

14. § (1) Beszámoló

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

15. § (1) Tájékoztató benyújtására a polgármester, bizottság, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy vagy szervezet vezetője jogosult.

(2) A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését – amennyiben a körülmények másként nem indokolják – a Közösségi Ház Dísztermében (Szendrő, Fő utca 16.) kell megtartani.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester tartós egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Pénzügyi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a legidősebb, majd az őt korban követő képviselő jogosult az ülés összehívására és vezetésére.

17. § (1) A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell kézbesíteni. Az ülés meghívóját olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

18. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésévek egyidejűleg –hirdetőtáblán és a helyi televízió útján a lakosságot is tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testületi ülésre – a törvényben meghatározott személyeken kívül – meg kell hívni azokat a személyeket is, akiknek részvételét a polgármester indokoltnak tartja.

19. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

20. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:

21. § (1) Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A polgármester esetenként hozzászólási jogot biztosíthat az ülésen megjelent polgároknak, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.

22. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart törvényi rendelkezés, az érintett kérése és a képviselő-testület döntése alapján a Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint.

(2) A személyi ügyek tárgyalásakor a képviselő-testület ülése előtt a jegyző köteles beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés jellegét érintően.

(3) Képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - bármely képviselő javaslatára - zárt ülést rendelhet el.

(4) A zárt ülésen hozott döntésről a Polgármester a képviselő-testület eseti döntése alapján – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – a nyilvánosságot tájékoztatja.

23. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megvizsgálja a határozatképességét, határozatképesség esetén megnyitja az ülést. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 15 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.

24. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

25. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

26. § Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

27. § A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.

28. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.

29. § A két ülés közötti fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselőtestület a napirend utáni témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskör ügyében hozott intézkedések elfogadásáról.

30. § A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

31. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:

32. § Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személy rendzavarása esetén az ülésvezető a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

33. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges.

34. § Minősített többség szükséges az Mötv.50. §-ban vagy más jogszabályban és az SZMSZ 13. § (4) bekezdésében meghatározott döntéseken felül:

35. § Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell.

36. § (1) Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.

37. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti. A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(3) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.

38. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a képviselők legalább egynegyedének a kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon külön helyiségben szavazóurna igénybevételével történik.

(3) Az titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a Polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást bonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, valamint a szavazásban résztvevők megnevezését.

(5) A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

39. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:

40. § (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor.

(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján kell hozzáférhető tenni oly módon, hogy a jogosultaknak a rendelet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, de legalább 5 nap álljon rendelkezésre véleményük kifejtésére.

(3) A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10 óráig van lehetőség.

(4) Nem kell figyelembe venni az elkésett, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, amelyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(5) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, a véleményező adatait a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül törölni kell.

(7) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.

41. § Nem bocsátható véleményezésre:

42. § A rendelet-tervezet véleményezése körében lakossági fórum tartható.

43. § Az elfogadott és aláírt rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat honlapján való közzétételével történik.

44. § A Képviselő-testület rendeletének megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11§ (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

45. § A Képviselő-testület határozatainak megjelölésére IM rendelet 15. § rendelkezései alkalmazandók.

46. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

47. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.

48. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

49. § A Képviselő-testület üléseiről felvétel is készül, melyet az ülést követően meg kell őrizni, nem selejtezhető. Az ülésről készített jegyzőkönyv a felvétel alapján készül.

50. § A nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének másolati példányát a választópolgárok a város honlapján megtekinthetik.

51. § (1) A törvényi kötelezettségen felül közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület erre irányuló döntése alapján.

(2) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell.

52. § A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.

53. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb döntések előkészítésére a város lakosságának széles körét érintő ügyekben a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.

54. § (1) Képviselő-testület a Szendrő Városi Roma és Német Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés keretében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Njtv.) 80. §-ban foglaltak szerint:

(2) Az Önkormányzat a Közös Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges feltételeket. Ennek keretén belül nemzetiségi irodát biztosít a Közös Hivatal Szendrő, Hősök tere 1. szám alatti épületében, az önkormányzatok között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint.

55. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásával hozható döntés esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az egyetértés tárgyában hozott döntése, illetőleg a kialakított és írásba foglalt véleménye beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzatot jogszabályban biztosított véleményezési, egyetértési jogának fennállásáról - az (1) bekezdés szerinti döntésre vonatkozó döntéstervezetnek a döntéstervezet kialakítását követő öt napon belüli megküldésével - a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján kell tájékoztatni.

(3) A nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére kell bocsátani a megalapozott döntés meghozatalához szükséges minden rendelkezésre álló adatot, információt.

(4) Közneveléssel kapcsolatos egyetértési és véleményezési jog gyakorlására a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Njtv.) 27. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

(5) Nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben egyetértési vagy véleményezési jog gyakorlására az Njtv. 35. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

56. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiség érdekeit érintő javaslatát, kezdeményezését az előterjesztésre vonatkozó szabályok betartásával, a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján a polgármesternek nyújtja be.

(2) Polgármester az (1) bekezdés szerinti javaslatot, kezdeményezést a soron következő testületi ülésen ismerteti.

(3) Képviselő-testület a javaslatról, kezdeményezésről azonnal, de legkésőbb a javaslat, kezdeményezés benyújtását követő soron következő ülésén érdemben dönt.

(4) Képviselő-testület döntéséről és annak indokairól a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot.

57. § (1) A képviselő igényelheti a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását, felvilágosítás kérés illeti meg, valamint megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult.

(2) A képviselő köteles:

58. § (1) Képviselő-testület határozatával két hónapi időtartamra megvonja a külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj 25%-át attól a képviselőtől, aki önhibájából, előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a testület munkájában vagy annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalát a polgármester, a bizottság elnöke vagy bármely képviselő kezdeményezheti.

(3) Az (1) bekezdést a bizottság nem képviselő tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy a tiszteletdíj megvonását a bizottság elnöke kezdeményezheti.

59. § (1) A képviselő felvilágosítás kérési jogát a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően gyakorolhatja.

(2) A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében viszontválaszra van lehetősége.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület sem fogadja el a felvilágosítást, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben a felvilágosítást kért képviselő köteles részt venni.

60. § (1) A képviselőtestület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselőtestület állandó bizottsága a Pénzügyi Bizottság.

61. § A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre:

62. § (1) A bizottság tagjainak a személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet a polgármester a képviselő-testület elé terjeszt.

(2) A Képviselőtestület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

(3) A bizottság taglétszámát és személyi összetételét a 3. függelék tartalmazza.

63. § Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottságnak nem lehet az elnöke.

64. § Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

65. § Működésének részletszabályait az Mötv. és az SZMSZ. rendelkezéseivel összhangban a bizottság állapítja meg.

66. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik. Üléseit legalább kéthavonta a Képviselő-testület ülésének hetén tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.

(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják.

67. § Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselőtestület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.

68. § A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.

69. § A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.

70. § A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

71. § A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

72. § A bizottság nem képviselő jogállású tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

73. § A bizottság elnöke a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésén beszámol Képviselő-testületnek tevékenységéről.

74. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:

75. § (1) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A munkamegosztás kialakítása, a konkrét feladatok meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.

76. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül:

77. § A jegyzői és aljegyzői tisztségek – 6 hónapot meg nem haladó időtartamban történő -egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el - a polgármester megbízása alapján.

78. § A Közös Hivatal szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

79. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályokat az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben állapítja meg.

80. § Az önkormányzat belső-ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.

81. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

82. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet.