Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
Szendrő Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 12. 15- 2024. 01. 25Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
Szendrő Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Szendrő Város Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 20/2023.(XII.13.) önkormányzati rendelet 66.§ c) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Szendrő Város Önkormányzat Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak szerveire.
(2) Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottsága,
c) Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal),
d) a jegyző,
e) a társulás.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szendrő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3752 Szendrő Hősök tere 1.
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szendro.hu.
3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző és a bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.
4. § (1) Az Önkormányzat által alapított jelképek a címer és a zászló.
(2) A címer és a zászló használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.
5. § Az önkormányzat helyi kitüntető címeket és díjakat alapít, és adományoz, melyek alapításáról és adományozásának szabályairól önálló önkormányzati rendeletet alkot.
2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre
6. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-ban meghatározott kötelező feladatokat. A Képviselő-testület saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az Önkormányzat kormányzati funkciók rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az Mötv. alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza,
b) tanyagondnoki szolgálat működtetése,
c) START közmunkaprogramok szervezése, lebonyolítása,
d) idegenforgalmi tevékenység- szálláshely üzemeltetés,
e) kultúra és közművelődési feladatok – kiállítóhelyek üzemeltetése,
f) szociális bérlakás, bérlakás üzemeltetés.
7. § Az Önkormányzat társulásban vesz részt a kistérség összehangolt fejlesztése, a térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében.
3. A Képviselő-testület
8. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
9. § A képviselő-testület
a) alakuló,
b) munkaterv szerinti ülést ,
c) közmeghallgatást tart,
d) rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat.
10. § Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, valamint a megbízólevelek átadása,
c) polgármesteri ciklus-program ismertetése,
d) polgármester illetményének megállapítása,
e) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,
f) bizottságok megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,
g) alpolgármester választása, eskütétele,
h) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.
11. § (1) A Képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 6 munkaterv szerinti ülést tart.
(2) A Képviselő-testület alakuló és rendes üléseit a Szendrő, Fő utca 16. szám alatti Közösségi Ház épületében, rendkívüli üléseit székhelyén tartja. Amennyiben a megjelölt helyszíneken az ülés tartásának feltételei nem biztosítottak, vagy célszerűségi okból az ülést más helyszínen kell megtartani, abban az esetben kizárólag Szendrő város közigazgatási területén található helyszínt lehet kijelölni, melyet az ülésre szóló meghívóval a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás, vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 5 nappal korábban a Képviselő-testület tagjait értesíteni kell.
12. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a rendes üléstől eltérő időpontban hív össze.
(2) Képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. rendelkezésen túl össze kell hívni, ha
a) azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik,
b) azt a képviselő-testület tagjainak legalább fele indítványozza,
c) ha azt a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges létszámú lakos kezdeményezi.
(3) A Képviselő-testület halaszthatatlan esetben rövid úton is összehívható bármely munkanapra a napirendi pontok megjelölésével.
13. § Képviselő-testület által
a) polgármesterre átruházott hatásköreit a 2. melléklet,
b) jegyzőre átruházott hatásköreit a 3. melléklet,
c) bizottságra átruházott hatásköreit a 4. melléklet,
d) társulásra átruházott hatásköreit a 5. melléklet
tartalmazza.
14. § A képviselő-testület az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatására, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására bizottságot hoz létre.
4. A képviselő-testület munkaterve
15. § (1) A Képviselő-testület munkáját az éves jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
(2) A munkatervet minden év december 31-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv összeállítására javaslatot tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő,
d) bizottság,
e) jegyző,
f) az önkormányzati intézmények vezetői.
(4) A beérkezett, de a munkaterv tervezetének összeállításánál figyelembe nem vett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) a képviselő-testületi ülés napirendjét,
c) a napirendek tárgyát, előterjesztőjét.
d) azokat a témákat, amelyeket bizottság nyújt be vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a város polgárai számára megismerhető legyen.
16. § 4) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) a munkatervben érintett előadóknak,
d) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
5. Az előterjesztés
17. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) a munkatervbe felvett írásbeli előterjesztés,
b) sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
c) szóbeli előterjesztés,
d) beszámoló és
e) tájékoztató.
(2) Az előterjesztés anyagát legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal korábban kell a jegyző számára elektronikus és nyomtatott formában megküldeni.
(3) Írásbeli előterjesztést nyújthat be:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő
d) képviselő-testület bizottsága,
e) jegyző
f) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(4) Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, a költségkihatásokat, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.
(5) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – határozati javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 gépelt oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.
(6) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.
18. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet legkésőbb az ülést megelőző 3 munkanappal korábban nem küldtek meg.
(2) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) települési képviselő,
d) jegyző,
e) illetékes bizottság,
f) nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 óráig a polgármesterhez írásban kell benyújtani. A sürgősségi indítványnak tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie. Tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.
(4) A képviselő-testület a napirend megállapítása során vita nélkül határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.
19. § (1) Beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról,
c) a képviselő-testület és szervei működéséről,
d) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet vagy jogszabályban beszámolásra kötelezett szerv tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.
20. § (1) Tájékoztató benyújtására a polgármester, bizottság, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy vagy szervezet vezetője jogosult.
(2) A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.
21. § (1) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottságok elnökei, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.
(2) Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.
(3) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotásra, szociális, egészségügyi, köznevelési, közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására, átszervezésére, intézményvezetők kinevezésére irányuló előterjesztések a tárgy szerint érintett bizottság előzetes véleménynyilvánítása után terjeszthetők a testület elé.
(4) Amennyiben az előterjesztés tárgya szerint érintett bizottság határozatképtelensége miatt az előterjesztést a bizottság nem tárgyalta meg – a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezet kivételével, valamint ha azt jogszabály kötelezővé teszi - a képviselő-testület az előterjesztést napirendre veheti, és döntést hozhat.
(5) A Bizottságok véleményezhetik a tárgy szerint feladatkörükbe nem tartozó előterjesztéseket is.
6. Az ülés összehívása
22. § A Képviselő-testület ülését
a) a polgármester,
b) polgármester akadályoztatása, távolléte esetén az önkormányzati képviselők közül választott alpolgármester,
c) a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke,
23. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának, az ülés minőségének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen is kiosztásra kerülhet.
(3) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal, míg a rendkívüli és ünnepi ülésre szóló meghívót az ülés kezdő időpontját megelőző legalább huszonnégy órával ki kell kézbesíteni.
(4) A kézbesítés elektronikus formában - a meghívó e-mailben, az előterjesztések internetes elérhetőségről történő letöltés, vagy elektronikus levél útján - történik. Sikertelen kézbesítés esetén pendrive, vagy kompatibilis adathordozó útján történik a kézbesítés. Ahol a rendelet írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő a képviselők részére, azon az elektronikus úton vagy adathordozón történő kézbesítést is érteni kell. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.
(5) A képviselők, és a bizottsági tagok kötelesek gondoskodni a (4) bekezdés szerinti elektronikus kézbesítés technikai feltételeinek megteremtéséről.
(6) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a közös önkormányzati hivatal Szervezési és Titkársági Irodáján a képviselő-testület alakuló ülését illetve az eskütételt követő 30 napon belül.
(7) Kötelezően a meghívó mellékletét képezik:
a) a meghívottat érintő napirendi pontokhoz kötődő írásbeli előterjesztés teljes szövege,
b) a határozati javaslatok,
c) rendelet-tervezetek.
24. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
d) a helyi települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
e) az önkormányzati intézmények vezetőit,
f) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
g) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
24.(1) A meghívóval együtt a képviselők részére az előterjesztéseket is kézbesíteni kell. Amennyiben adott előterjesztés a meghívó kiküldéséig nem készül el, annak kézbesítésére a rendkívüli ülés szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:
a) jegyző,
b) aljegyző,
c) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői részére.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.
(4) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjainak valamennyi előterjesztést kell megküldeni.
(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésévek egyidejűleg a lakosságot is tájékoztatni kell.
(6) A testületi ülések meghívóját, nyílt üléseinek előterjesztéseit, a nyílt ülésen hozott döntéseit és a nyílt ülések jegyzőkönyveit a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztést követően az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A zárt ülésen hozott döntést anonimizálást követően nyilvánosságra kell hozni, azt bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.
25. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
(2) A képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára – a jegyző véleményének a figyelembevételével – a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.
(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.
(4) Zárt ülés megtartását:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző,
d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
26. § A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
7. A képviselő- testület tanácskozási rendje
27. § A polgármesternek, mint ülésvezetőnek a feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
b) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről
c) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
e) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők tekintetében,
f) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólhat,
g) a tanácskozás rendjének fenntartása.
28. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:
a) jegyző,
b) aljegyző,
c) nemzetiségi önkormányzatok elnöke,
d) egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, és
e) akiket a polgármester külön meghívott.
(2) A 25. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.
29. § Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A polgármester esetenként hozzászólási jogot biztosíthat az ülésen megjelent polgároknak, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.
30. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megvizsgálja a határozatképességét, határozatképesség esetén megnyitja az ülést. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 15 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.
(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.
31. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
32. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
33. § Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
34. § A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.
35. § A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.
36. § A két ülés közötti fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselőtestület a napirend utáni témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók és az átruházott hatáskör ügyében hozott intézkedések elfogadásáról.
37. § A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.
8. Az ülés rendjének biztosítása
38. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:
a) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,
d) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre felfüggeszti.
39. § Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személy rendzavarása esetén az ülésvezető a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.
9. Döntéshozatal
40. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges.
41. § Minősített többség szükséges az Mötv.50. §-ban vagy más jogszabályban meghatározott döntéseken felül:
a) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,
b) helyi népszavazás elrendelése.
42. § Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell.
43. § Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.
44. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti. A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(3) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.
45. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a képviselők legalább egynegyedének a kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás szavazólapon , szavazóurna igénybevételével történik.
(3) Az titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a Polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.
(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást bonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, valamint a szavazásban résztvevők megnevezését.
(5) A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
10. A képviselő-testület döntései
46. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.
(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
47. § (1) 1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselők,
c) a képviselő-testület bizottságai,
d) a jegyző és
e) a települési nemzetiségi önkormányzatok.
(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.
(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat. Amennyiben külön bizottságot nem hoz létre a képviselő-testület, a felülvizsgálatot a rendelet tárgya szerinti illetékes bizottság, és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi el.
48. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.
49. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a közös önkormányzati hivatal székhelyének hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.
50. § A Képviselő-testület rendeletének megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11§ (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.
51. § A Képviselő-testület határozatainak megjelölésére IM rendelet 15. § rendelkezései alkalmazandók.
52. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:
a) napirend elfogadásáról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c) képviselői felvilágosítás kérésre adott válaszokról,
d) név szerinti szavazás elrendeléséről,
e) titkos szavazás elrendeléséről,
f) sürgősségi indítvány napirendre vételéről.
53. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.
11. A Képviselő-testület jegyzőkönyve
54. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni.
(2) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet.
(3) A jegyzőkönyvet a Polgármesteren és a Jegyzőn kívül két testületi tag is hitelesíti.
(4) A jegyzőkönyv hitelesítőket a testületi ülés megkezdésekor a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel választja meg, személyükre a Polgármester mellett bármelyik testületi tag javaslatot tehet.
(5) A jegyzőkönyvet a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(6) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza
a) az ülésről távol maradt képviselők nevét,
b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,
c) szóbeli előterjesztések rövid tartalmát.
(7) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó;
b) a jelenléti ív;
c) az előterjesztések és mellékletei;
d) az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére);
e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv
f) névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyv.
55. § (1) A nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a választópolgárok a város honlapján megtekinthetik.
(2) A képviselők a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen készült hangfelvétellel. Ezt a kérelmet legkésőbb a képviselő-testület ülését követő 30 napon belül nyújthatják be.
(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvet – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a közös önkormányzati hivatal titkárságán bárki megtekintheti, valamint a hangfelvételt meghallgathatja.
(4) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek, melyet az adatkezelési szabályzatban foglalt illetékes ad ki. Nem szükséges az engedély, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a közös önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat. A kivonat, illetve a másolat a képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.
(5) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese, valamint a jegyzőkönyvvezető jogosult.
(6) A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.
(7) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.
12. Közmeghallgatás
56. § (1) A törvényi kötelezettségen felül közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület erre irányuló döntése alapján.
(2) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell.
57. § A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.
13. Lakossági fórum
58. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb döntések előkészítésére a város lakosságának széles körét érintő ügyekben a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.
14. Az önkormányzat együttműködései
59. § (1) Képviselő-testület a Szendrő Városi Roma és Német Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés keretében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ban foglaltak szerint:
a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit,
b) gondoskodik a működésükkel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,
c) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény . 80. § (3) bekezdés szerinti tartalommal közigazgatási szerződést köt a nemzetiségi önkormányzatokkal,
d) a közigazgatási szerződéseket az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény . 80. § (2) bekezdésében foglalt határidőkben rendszeresen felülvizsgálja.
(2) Az Önkormányzat a Közös Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges feltételeket. Ennek keretén belül nemzetiségi irodát biztosít az önkormányzatok között létrejött közigazgatási szerződésben foglaltak szerint.
60. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásával hozható döntés esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az egyetértés tárgyában hozott döntése, a kialakított és írásba foglalt véleménye beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A nemzetiségi önkormányzatot jogszabályban biztosított véleményezési, egyetértési jogának fennállásáról - az (1) bekezdés szerinti döntésre vonatkozó döntéstervezetnek a döntéstervezet kialakítását követő öt napon belüli megküldésével - a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján kell tájékoztatni.
(3) A nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére kell bocsátani a megalapozott döntés meghozatalához szükséges minden rendelkezésre álló adatot, információt.
(4) Közneveléssel kapcsolatos egyetértési és véleményezési jog gyakorlására a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Njtv.) 27. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.
(5) Nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben egyetértési vagy véleményezési jog gyakorlására az Njtv. 35. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.
61. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiség érdekeit érintő javaslatát, kezdeményezését az előterjesztésre vonatkozó szabályok betartásával, a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján a polgármesternek nyújtja be.
(2) Polgármester az (1) bekezdés szerinti javaslatot, kezdeményezést a soron következő testületi ülésen ismerteti.
(3) Képviselő-testület a javaslatról, kezdeményezésről azonnal, de legkésőbb a javaslat, kezdeményezés benyújtását követő soron következő ülésén érdemben dönt.
(4) Képviselő-testület döntéséről és annak indokairól a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot.
15. A képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei
62. § (1) A képviselő igényelheti a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását, felvilágosítás kérés illeti meg, valamint megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult.
(2) A képviselő köteles:
a) írásban, vagy szóban a polgármesternél, bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) képviselő megbízatásához méltó, a képviselőtestület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.
c) a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
63. § (1) Képviselő-testület határozatával két hónapi időtartamra megvonja a külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj 25%-át attól a képviselőtől, aki önhibájából, előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a testület munkájában vagy annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalát a polgármester, a bizottság elnöke vagy bármely képviselő kezdeményezheti.
(3) Az (1) bekezdést a bizottság nem képviselő tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy a tiszteletdíj megvonását a bizottság elnöke kezdeményezheti.
64. § (1) A képviselő felvilágosítás kérési jogát a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően gyakorolhatja.
(2) A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében viszontválaszra van lehetősége.
(3) Amennyiben a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Amennyiben a képviselő-testület sem fogadja el a felvilágosítást, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben a felvilágosítást kért képviselő köteles részt venni.
16. A képviselő-testület bizottságai
65. § (1) A képviselőtestület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselőtestület állandó bizottsága a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság.
66. § A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:
a) Feladatkörében, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, végrehajtására irányuló munkáját.
b) Feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.
c) A feladatkörébe tartozó témában véleményezi az intézményi beszámolókat, a rendeletalkotásra irányuló javaslatokat, a rendelet-tervezetet.
d) Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, méltatlansági eljárást kezdeményezhet.
e) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait, a köztartozásmentes adózói adatbázisból kapott igazolásaikat,
f) Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
g) Ellátja az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzését.
67. § (1) A bizottság tagjainak a személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet a polgármester a képviselő-testület elé terjeszt.
(2) A Képviselőtestület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.
68. § Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottságnak nem lehet az elnöke.
69. § Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
70. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik. Üléseit legalább kéthavonta a Képviselő-testület ülésének napján tartja, az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.
(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják.
71. § Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselőtestület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.
72. § A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.
73. § A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.
74. § A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
75. § A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.
76. § A bizottság nem képviselő jogállású tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
77. § A bizottság elnöke a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésén beszámol a Képviselő-testületnek tevékenységéről.
17. A polgármester, alpolgármester
78. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(3) A polgármester jogosult a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti időszakban döntést hozni:
a) önkormányzati pályázattal kapcsolatos kérdésekben,
b) közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyekben.
79. § (1) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A munkamegosztás kialakítása, a konkrét feladatok meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.
18. A jegyző, aljegyző
80. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül:
a) megszervezi a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
b) rendszeres tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő új jogszabályokról,
c) szervezi a jogi felvilágosító munkát,
d) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
e) biztosítja a Közös Hivatal működési rendjét és fegyelmét
(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig.
81. § (1) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztségek – 6 hónapot meg nem haladó időtartamban történő -egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el - a polgármester megbízása alapján.
19. A képviselő-testület hivatala
82. § (1) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) A közös hivatal székhelye: 3752 Szendrő, Hősök tere 1..
(3) A közös hivatal telephelye: Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal Szuhogyi Kirendeltsége 3734 Szuhogy , József Attila utca 52.
(4) A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, melynek tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-ában meghatározott jogok és kötelezettségek Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg illetve terhelik a Közös Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint.
83. § A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a költségvetési szerv irányító szerve – figyelemmel az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra - normatív határozattal állapítja meg.
20. Az önkormányzat vagyona
84. § Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.
21. A gazdálkodás ellenőrzése
85. § Az önkormányzat belső-ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.
22. Átmeneti és záró rendelkezések
86. §1
87. § Ez a rendelet 2023. december 14-én lép hatályba.
88. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2019. (X. 1.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 20/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltat
5. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
6. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
7. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
8. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
9. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
10. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
11. 061040 Telepszerű lakókörnyezetek felszámolását célzó programok
12. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
13. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
14. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
15. 064010 Közvilágítás
16. 066010 Zöldterület-kezelés
17. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
18. 072111 Háziorvosi alapellátás
19. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
20. 072311 Fogorvosi alapellátás
21. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
22. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
23. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
24. 074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei
25. 074053 Szenvedélybetegségek (kivéve: kábítószer) megelőzésének programjai, tevékenységei
26. 074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
27. 076061 Környezet-egészségügyi feladatok
28. 076062 Település-egészségügyi feladatok
29. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
30. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
31. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
32. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
33. 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
34. 082044 Könyvtári szolgáltatások
35. 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
36. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
37. 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység
38. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
39. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
40. 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
41. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
42. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
43. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
44. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
45. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
46. 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
47. 092111 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon
48. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
49. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
50. 102025 Időskorúak átmeneti ellátása
51. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
52. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
53. 104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben
54. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
55. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
56. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
57. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
58. 107090 Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok
2. melléklet a 20/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
1. Előkészíti a közbeszerzési eljárásokat, lefolytatása során az eljárási cselekményekben az ajánlatkérő nevében eljár a közbeszerzési szabályzat szerint
2. Dönt a közterület használattal kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben
3. Dönt a rendkívüli települési támogatásról, a köztemetésről és a köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítésről
4. Egyedi mérlegelési jogkörben dönt az önkormányzat házipénztárából a készpénzben teljesíthető kifizetések körén kívül eső kifizetések készpénzben való teljesíthetőségéről
5. Hozzájárul a közkifolyó nem háztartási célú igénybe vételéhez
6. Gondoskodik az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások megkötéséről, tulajdonosi nyilatkozatok kiadásáról
7. Gyakorolja az ügyfél jogait az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos olyan ingatlan-nyilvántartási és építésügyi hatósági eljárásban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak, valamint az önkormányzat kötelező feladatellátására szolgáló – megállapodás alapján – használatba adott vagyon esetén a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot.
8. A képviselő-testület munkatervében foglaltak figyelembe vételével dönt a soron következő képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak meghatározásáról.
9. Gondoskodik a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011.évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdése szerinti képviselő-testületi hozzájárulás megadásáról.
3. melléklet a 20/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
1. Dönt a települési támogatásokkal kapcsolatos ügyekben.
2. Eljár a helyi környezet védelméről, az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról szóló rendelet előírásainak betartásával kapcsolatos ügyekben.
3. Dönt a helyi közútkezelői feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben.
4. melléklet a 20/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
1. Dönt a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. § (5) bekezdésben meghatározott kérelmek elbírálásáról
2. Hozzájárul önkormányzati tulajdonú bérlakás albérletbe adásához
5. melléklet a 20/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
1. A társulás által fenntartott intézmény útján ellátott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feladatok:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás;
c) családsegítés;
2. A társulás által fenntartott intézmény útján ellátott, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott feladatok: gyermekjóléti szolgáltatás;
A 86. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.