Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:       

1. Általános rendelkezések

1.§ (1) E rendelet hatálya kiterjed az Szendrő Város Önkormányzat Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak szerveire.

(2) Képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottsága,

c) Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal),

d) a jegyző,

e) a társulás.    

2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szendrő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3752 Szendrő Hősök tere 1.

(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szendro.hu.

3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző és a bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.

4.§ Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.

2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre

5.§ (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13.§-ban meghatározott kötelező feladatokat. A Képviselő-testület saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az Önkormányzat kormányzati funkciók rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Mötv. alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

1. Az önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:

 a) átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházának működtetését,

        b) START közmunkaprogramok szervezését, lebonyolítását.

6.§ (1) Az Önkormányzat társulásban vesz részt a kistérség összehangolt fejlesztése, a térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében.

(2) Képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

3. A Képviselő-testület

7.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. 

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

8.§ (1) A Képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 12 munkaterv szerinti ülést tart.

(2) Képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. rendelkezésen túl össze kell hívni, ha

           a) azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik,

           b) azt a képviselő-testület tagjainak legalább fele indítványozza,

           c) ha azt a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges létszámú lakos kezdeményezi.

(3) A Képviselő-testület halaszthatatlan esetben rövid úton is összehívható bármely munkanapra a napirendi pontok megjelölésével.

9.§ Képviselő-testület által

           a) polgármesterre átruházott hatásköreit a 2. melléklet,

           b) jegyzőre átruházott hatásköreit a 3. melléklet,

           c) bizottságra átruházott hatásköreit a 4. melléklet,

           d) társulásra átruházott hatásköreit a 5. melléklet

tartalmazza.

10. § A képviselő-testület az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatására, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására bizottságot hoz létre.

4. A képviselő-testület munkaterve

11.§ (1) A Képviselő-testület munkáját az éves jóváhagyott munkaterv alapján végzi.

(2) A munkatervet minden év december 31-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv összeállítására javaslatot tehet:

• 
  
• 
  
• 
  
• 
  
• 
  
• az önkormányzati intézmények vezetői.

(4) A beérkezett, de a munkaterv tervezetének összeállításánál figyelembe nem vett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5)  A munkaterv tartalmazza:

• az ülések tervezett időpontját,
• a képviselő-testületi ülés napirendjét,
• a napirendek tárgyát, előterjesztőjét.

(6) A jegyző a munkatervet a város polgárai számára történő megismerhetősége érdekében a város honlapján közzéteszi.

5. Az előterjesztés

12.§ (1) Előterjesztésnek minősül

• a munkatervbe felvett írásbeli előterjesztés,
• sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
• szóbeli előterjesztés, továbbá
• beszámoló és
• 
  

1. Az előterjesztés anyagát legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal korábban kell a jegyzőnek elektronikus és nyomtatott formában megküldeni.

1. Írásbeli előterjesztést nyújthat be:

• polgármester, alpolgármester,
• 
  
• képviselő-testület bizottsága,
• 
  
• az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

1. Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, a költségkihatásokat, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.

(5) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – határozati javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 gépelt oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.

(6) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.

13. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet legkésőbb az ülést megelőző 3 munkanappal korábban nem küldtek meg.

(2) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

• 
  
• 
  
• települési képviselő,
• 
  
• illetékes bizottság,
• nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 óráig a polgármesterhez írásban kell benyújtani. A sürgősségi indítványnak tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie. Tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.

1. A képviselő-testület a napirend megállapítása során vita nélkül határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.

14. § (1) Beszámoló

            a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

            b) a képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról,

            d) a képviselő-testület és szervei működéséről,

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet vagy jogszabályban beszámolásra kötelezett szerv tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

15. § (1) Tájékoztató benyújtására a polgármester, bizottság, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy vagy szervezet vezetője jogosult.

(2) A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.

6. Az ülés összehívása

16.§ (1) A Képviselő-testület ülését – amennyiben a körülmények másként nem indokolják – a Közösségi Ház Dísztermében (Szendrő, Fő utca 16.) kell megtartani.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester tartós egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Pénzügyi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a legidősebb, majd az őt korban követő képviselő jogosult az ülés összehívására és vezetésére.

17.§ (1) A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell kézbesíteni.  Az ülés meghívóját olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

• az ülés helyét és időpontját,
• a javasolt napirendi pontokat,
• a napirendek előterjesztőit,
• az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi).

1. Kötelezően a meghívó mellékletét képezik:

• a meghívottat érintő napirendi pontokhoz kötődő írásbeli előterjesztés teljes szövege,
• a határozati javaslatok,
• 
  

18. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésévek egyidejűleg –hirdetőtáblán, a helyi televízió útján és a város honlapján a lakosságot is tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testületi ülésre – a törvényben meghatározott személyeken kívül – meg kell hívni azokat a személyeket is, akiknek részvételét a polgármester indokoltnak tartja.

7. A képviselő- testület tanácskozási rendje

19. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

• megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
• tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről
• előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
• napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
• hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők tekintetében,
• figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén       megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólhat,
• a tanácskozás rendjének fenntartása.

20. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:

• jegyző, aljegyző
• nemzetiségi önkormányzatok elnöke,
• egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, és
• akiket a polgármester külön meghívott.

(2) A 18. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.

21. § (1) Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A polgármester esetenként hozzászólási jogot biztosíthat az ülésen megjelent polgároknak, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.

22.§ (1) A képviselő-testület zárt ülést tart törvényi rendelkezés, az érintett kérése és a képviselő-testület döntése alapján a Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint.

(2) A személyi ügyek tárgyalásakor a képviselő-testület ülése előtt a jegyző köteles beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés jellegét érintően.

(3) Képviselő-testület Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - bármely képviselő javaslatára - zárt ülést rendelhet el. 

(4) A zárt ülésen hozott döntésről a Polgármester a képviselő-testület eseti döntése alapján – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – a nyilvánosságot tájékoztatja.

23.§  (1) Az ülés kezdetén a polgármester megvizsgálja a határozatképességét, határozatképesség esetén megnyitja az ülést. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 15 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.

24. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

25. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

26.§ Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

27. § A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.

28. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.

29. § A két ülés közötti fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselőtestület a napirend utáni témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskör ügyében hozott intézkedések elfogadásáról.

30. § A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

8. Az ülés rendjének biztosítása

31.§ A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:

• rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
• figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
• a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,
• amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre felfüggeszti. 

32.§ Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személy rendzavarása esetén az ülésvezető a  rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

9. Döntéshozatal

33. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges.

34. § Minősített többség szükséges az Mötv.50. §-ban vagy más jogszabályban és az SZMSZ 13.§ (4) bekezdésében meghatározott döntéseken felül:

• hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,
• helyi népszavazás elrendelése
• 58.§ (1) bekezdésben foglalt döntés meghozatalához.

35. § Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell.

36. § (1) Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.

37. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. 

(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti.  A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(3) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.

38. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a képviselők legalább egynegyedének a kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon külön helyiségben szavazóurna igénybevételével történik.

(3) Az titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a Polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást bonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, valamint a szavazásban résztvevők megnevezését.

(5)  A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

10. A képviselő-testület döntései

39.§ (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:

• önkormányzati képviselő,
• a képviselő-testület bizottsága,
• a polgármester
• a jegyző.

(2) Az érintettek a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésüket a polgármesternek nyújtják be, a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(3) A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a rendelet megalkotásának szükségességét, a szabályozás indokait.

(4) Minden rendelet-tervezet előkészítése során ki kell kérni az illetékes bizottság, valamint a jegyző törvényességi véleményét.

40.§ (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor.

(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján kell hozzáférhető tenni oly módon, hogy a jogosultaknak a rendelet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, de legalább 5 nap álljon rendelkezésre véleményük kifejtésére.

(3) A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10 óráig van lehetőség.

(4) Nem kell figyelembe venni az elkésett, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, amelyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(5) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, a véleményező adatait a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül törölni kell.

(7) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.

41.§ Nem bocsátható véleményezésre:

• a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának tervezete
• költségvetést érintő, állami és egyéb támogatások felhasználásáról szóló tervezet
• az a tervezet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik
• az a tervezet, amelynek egyeztetése a város pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyezteti,
• a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
• az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása           miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
• a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített tervezet.

42. § A rendelet-tervezet véleményezése körében lakossági fórum tartható.

43. § Az elfogadott és aláírt rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat honlapján való közzétételével történik.

44.§ A Képviselő-testület rendeletének megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11§ (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

45.§ A Képviselő-testület határozatainak megjelölésére IM rendelet 15.§ rendelkezései alkalmazandók.

46. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

a) napirend elfogadásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői felvilágosítás kérésre adott válaszokról,

d) név szerinti szavazás elrendeléséről,

e) titkos szavazás elrendeléséről,

f) sürgősségi indítvány napirendre vételéről.

47. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.

11. A Képviselő-testület jegyzőkönyve

48. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza

a) az ülésről távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,

b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,

c) szóbeli előterjesztések rövid tartalmát.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

• a meghívó;
• a jelenléti ív;
• az előterjesztések mellékletei;
• az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére);
• titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv
• névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyv.

49. § A Képviselő-testület üléseiről felvétel is készül, melyet az ülést követően meg kell őrizni, nem selejtezhető. Az ülésről készített jegyzőkönyv a felvétel alapján készül.

50.§ (1) A nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének másolati példányát a választópolgárok a város honlapján megtekinthetik.

(2) A testületi ülés jegyzőkönyvét a Jegyző  5 munkanapon belül elkészíti és közzéteszi Szendrő város honlapján.

(3) A jegyzőkönyvet a Polgármesteren és a Jegyzőn kívül két testületi tag is hitelesíti.

(4) A jegyzőkönyv hitelesítőket a testületi ülés megkezdésekor a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel válassza meg, személyükre a Polgármester mellett bármelyik testületi tag javaslatot tehet.

12. Közmeghallgatás

51. § (1) A törvényi kötelezettségen felül közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület erre irányuló döntése alapján.

(2) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell.

52.§ A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.

 13. Lakossági fórum

53.§ (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb döntések előkészítésére a város lakosságának széles körét érintő ügyekben a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.

14. Az önkormányzat együttműködései

54.§ (1) Képviselő-testület a Szendrő Városi Roma és Német Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés keretében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Njtv.) 80.§-ban foglaltak szerint:

a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit,

b) gondoskodik a működésükkel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) az Njtv. 80.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal,

d) az együttműködési megállapodásokat az Njtv. 80.§ (2) bekezdésében foglalt határidőkben rendszeresen felülvizsgálja.

(2) Az Önkormányzat a Közös Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges feltételeket. Ennek keretén belül nemzetiségi irodát biztosít a Közös Hivatal Szendrő, Hősök tere 1. szám alatti épületében, az önkormányzatok között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint.

55.§ (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásával hozható döntés esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az egyetértés tárgyában hozott döntése, illetőleg a kialakított és írásba foglalt véleménye beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzatot jogszabályban biztosított véleményezési, egyetértési jogának fennállásáról -  az (1) bekezdés szerinti döntésre vonatkozó döntéstervezetnek a döntéstervezet kialakítását követő öt napon belüli megküldésével - a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján kell tájékoztatni.

(3) A nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére kell bocsátani a megalapozott döntés meghozatalához szükséges minden rendelkezésre álló adatot, információt.

(4) Közneveléssel kapcsolatos egyetértési és véleményezési jog gyakorlására a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Njtv.)  27. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

(5) Nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben egyetértési vagy véleményezési jog gyakorlására az Njtv. 35.§-ban foglaltak alapján kell eljárni.

56.§ (1) A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiség érdekeit érintő javaslatát, kezdeményezését az előterjesztésre vonatkozó szabályok betartásával, a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján a polgármesternek nyújtja be.

(2) Polgármester az (1) bekezdés szerinti javaslatot, kezdeményezést a soron következő testületi ülésen ismerteti.

(3) Képviselő-testület a javaslatról, kezdeményezésről azonnal, de legkésőbb a javaslat, kezdeményezés benyújtását követő soron következő ülésén érdemben dönt.

(4) Képviselő-testület döntéséről és annak indokairól a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot.

15. A képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei

57. § (1) A képviselő igényelheti a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását,  felvilágosítás kérés illeti meg, valamint megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult.

(2) A képviselő köteles:

• írásban, vagy szóban a polgármesternél, bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
• képviselő megbízatásához méltó, a képviselőtestület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.

58. § (1) Képviselő-testület határozatával két hónapi időtartamra megvonja a külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj 25%-át attól a képviselőtől, aki önhibájából, előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a testület munkájában vagy annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalát a polgármester, a bizottság elnöke vagy bármely képviselő kezdeményezheti.

(3) Az (1) bekezdést a bizottság nem képviselő tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy a tiszteletdíj megvonását a bizottság elnöke kezdeményezheti.

59. § (1) A képviselő felvilágosítás kérési jogát a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően gyakorolhatja.

(2) A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében viszontválaszra van lehetősége.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület sem fogadja el a felvilágosítást, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben a felvilágosítást kért képviselő köteles részt venni.

16. A  képviselő-testület bizottságai

60. § (1) A képviselőtestület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselőtestület állandó bizottsága a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság.

61. § A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:

• Feladatkörében, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
• Feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.
• A feladatkörébe tartozó témában véleményezi az intézményi beszámolókat, valamint a rendeletalkotásra irányuló javaslatokat.
• Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, méltatlansági eljárást kezdeményezhet.
• Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait, a köztartozásmentes adózói adatbázisból kapott igazolásaikat,
• Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
• Ellátja az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzését.
• Lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat

62. § (1) A bizottság tagjainak a személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet a polgármester a képviselő-testület elé terjeszt.

(2) A Képviselőtestület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

(3) A bizottság taglétszámát és személyi összetételét a 3. függelék tartalmazza.

63. § Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottságnak nem lehet az elnöke.

64. § Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

65. § Működésének részletszabályait az Mötv. és az SZMSZ. rendelkezéseivel összhangban a bizottság állapítja meg.

66. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik. Üléseit legalább kéthavonta a Képviselő-testület ülésének hetén tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.

(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják.

67. § Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselőtestület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.

68. § A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.

69. § A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.

70. § A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

71. § A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

72. § A bizottság nem képviselő jogállású tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

73.§ A bizottság elnöke a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésén beszámol Képviselő-testületnek tevékenységéről.

17. A polgármester, alpolgármester

74. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:

• biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
• feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
• segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
• együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(3) A polgármester jogosult a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti időszakban kötelezettségvállalás nélkül döntést hozni:

a) önkormányzati pályázattal kapcsolatos kérdésekben,

b) közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyekben.

75. § (1) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A munkamegosztás kialakítása, a konkrét feladatok meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.

18. A jegyző, aljegyző

76.§ A jegyző az Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározottakon felül:

    a) megszervezi a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

 b) rendszeres tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő új jogszabályokról,

        c) szervezi a jogi felvilágosító munkát,

        d) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

        e) biztosítja a Közös Hivatal működési rendjét és fegyelmét

77. § A jegyzői és aljegyzői tisztségek – 6 hónapot meg nem haladó időtartamban történő  -egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el -  a polgármester megbízása alapján.

19. A képviselő-testület hivatala

78.§ A Közös Hivatal szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

20. Az önkormányzat vagyona

79.§ A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályokat az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben állapítja meg.

21. A gazdálkodás ellenőrzése

80.§ Az önkormányzat belső-ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.

22. Átmeneti és záró rendelkezések

81.§ Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

82.§ Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet.

Dolányi János      sk.                                                                       dr. Istenes Ibolya sk.

polgármester                                                                                      jegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet 2019. november 1. napján kihirdetésre került.

                                                                                                     dr. Istenes Ibolya

                                                                                                      jegyző