Alsóvadász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2015. 04. 14- 2019. 08. 23
Alsóvadász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2015.04.14.
Alsóvadász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokróI szóIó, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáróI és védelméről szóIó többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §. ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosításara megalkotja a Helyi Építési SzabályzatróI (HÉSZ) szóIó rendeletet az alábbiak szerint:
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Alsóvadász község közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizáróIag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktóI eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
(4) A Szabályozási terv övezeti előírásai tükrözzék a kialakult állapot elsődlegességét, biztosítva ezzel a településszerkezet, településkép karakterének megőrzését:
(5) A HÉSZ mellékletei: Szabályozási terv a belterületre M=1:2000,Szabályozási terv a külterületre M=1:10000, 1.sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek. Függelékek: 1.sz1 Alsóvadász közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyekről, 2.sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok, 3.sz Allergizáló növényfajtáktóI származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei, 4.sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai, 5.sz Természetvédelmi területek
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) - a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
-a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
-építési határvonal,
-az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
-a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás,
-a legnagyobb beépítettség mértéke,
-a megengedett építmény magasság,
-a minimális telekméret,
-a kötelező beépítési vonal,
-a környezetvédelmi előírások,
-korlátozások.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjábóI a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.
3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) - a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
-a szabályozási vonalakat,
-a terület-felhasználási egységek határát,
-a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
-a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
-a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
-a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területet,
-a belterület bővítés határát.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
A szabályozási tervek egyes jeleinek értelmezése /rajzi mellékletnek megfelelően/
(1) Tervezett szabályozási vonal, ahol a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal nem egyezik meg az alaptérképi állapottal.
(2) A mező - és erdőgazdasági területek határa, azon belüI övezethatárok természeti, művi, tulajdonlási, gazdálkodási érdekek alapján módosíthatók, illetve pontosíthatók az Erdőfelügyelőség, a Természetvédelem, a Föld-és Földművelésügyi Hivatal egyetértő véleménye alapján. A beavatkozás rendezési terv módosítási kötelezettséget nem okoz
-ültetvénytelepítés esetén,
-a tömbre vonatkozóan 50 %-ot meg nem haladó művelési ág változása esetén,
-külterületi infrastruktúra megvalósulása esetén (integrált mezőgazdasági út, öntözőcsatorna).
(3) Építési vonal
ahol nincs jelölve a kialakult helyzethez igazodik.
Ahol jelölve van, új kiépítésű területen,
-ott az építési vonal, és a szabályozási vonal közötti előkertet is kötelezően elő kell írni a jelölt szakaszokon.
-az utcai telekhatár, ahol a homlokzatsík részlet esetleges hátrahúzása által kizárt területet nem kell közhasználatra átadni.
(4) EIő- és oldalkertben önálló épület nem építhető. Oldalhatáron álló építmény telekhatárra épült homlokzatán nyílászáró nem jeleníthető meg. Tűzfalon a meglévő ablak, nyílászáró befalazásáróI gondoskodni kell. A gazdasági területeken az előkertben csak park, parkoló és kapusház helyezhető el.
(5) Építési határvonal
a) oldalhatárnál: az OTÉK 35. §. szerint
b) közbülső határvonal: az OTÉK 31. §. /4/ szerint
c) hátsó határvonal
ahol jelölve van, a célszerű területhasználatot és a zavaró áthatás mérséklését szolgálja. Mögötte építmény, trágyatároló sem létesíthető:
ahol nincs jelölve: az OTÉK 35 §. szerint.
A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáróI és karbantartásáróI az épített környezet alakításáróI és védelméről szóIó többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területbőI áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
falusias lakóterületek övezetei
-Lf-1 Falusias aprótelkes lakóterület alövezet
-Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóterület alövezet
-Lf-3 Falusias kertes lakóterületi alövezet
településközpont vegyes területek övezetei
-Vt1 Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
-Vt2 Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézményi épületek elhelyezésére szolgaló nagy telkes alövezet
gazdasági területek övezetei
-Gksz Kereskedelmi-gazdasági övezet
-Gip-M Mezőgazdasági-ipari övezet
különleges területek övezetei
-Ksp sportpálya övezete temető
-Kt temető övezete
-Kpa lovaspanzió övezete
-Kte turisztikai-egészségügyi rendeltetésű övezet
-Kpi pincés övezet
-Kfv földvár övezete
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik
a) közlekedési és közmű terület
-Köu - közút
b) zöldterület
- Z zöldterület
c) erdőterület
- Ev védelmi célú erdő
d) Mezőgazdasági rendeltetésű terület
-Má-I általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület intenzív használattal
-Má-Ix általános mezőgazdasági övezet, szantó művelésű terület intenzív használattal - major-létesítési
-Má-E általános mezőgazdasági övezet, gyep, legelő területek - extenzív használattal
-Má-Ex - általános mezőgazdasági övezet ,gyep, legelő területek majorlétesítési
-Má-Eö általános mezőgazdasági övezet ,gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal az ökológiai hálózat területén belüI
-Mk kertes mezőgazdasági terület övezete
e) egyéb rendeltetésű területek
-V- 1 patakok (Vadász- patak)
-V-2 Vízbeszerzési területek
6. § (1) A belterületi határ módosításáróI és kitűzésérőI a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásróI az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(3) BelterüIetbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
7. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.
(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterüIetrőI, akkor
-amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
-amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.
(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően - egységesen beépíthető építési telek kialakítható.
(6) A telekalakítás szabályai:
a) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
b) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletbőI ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
8. § (1) A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútróI, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútróI gépjárművel közvetlenüI megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom előI nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélküI, bármikor megközelíthetők legyenek.
(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerüI sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet.
(3) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felúíitás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
(5) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.
(6) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettőI eltérő értékeket nem határoz meg.
(7) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
(8) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. § ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
(9) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.
(10) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó mellékleteinek megfelelően szabad.
(11) Lakótelkeken csak magáncélú és -tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
(12) Az alábbiakban felsorolt területekenátjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:
-műemléken és a hozzá tartozó telekterületen,
-műemléki környezet területén,
-helyi értékvédelmi területen,
-lakóépülettőI 50 méteren belüI.
Lakóterületek általános előírásai
9. §2 (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
- termelő kertgazdasági epítmény,
- a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó epület, 500 m2 beépített
- kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
- igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
- szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
- sportlétesítmény 1 ha-ig
- üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
- nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészitő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
b) Különálló kiegeszítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
(3) Az építesi hely (építmények elhelyezése) feleljen meg: - a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
- a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
- a levegőminőségi előírásoknak,
- működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
- az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
(4) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
(5) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
a) Az epületek közötti távolság betartandó,
b) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
c) Szabadon álló beépítésnél az épímény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(6) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészitő funkciójú melléklétesítmények esetén mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani.
(7) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(8) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljon. A harsány színű faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(9) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt
(10) A ,,kismélységű" telkek beépítése:
a) A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktó1 eltérő szabályokat is be kell tartani
b) Kismélységű teleknek az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártó1 max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszátó1 való eltérés 5 m -nél nagyobb, a két oldal atlagának értékét kell figyelembe venni. A ,,kisméretű" telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külon ebbe a kategóriába sorol.
c) A ,,kismélységű" telkekre vonatkozó egyéb előírások:
ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hatsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épiüetet a hatsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti ,,kismélységű" teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
Falusias lakóterület övezetei
10. §3 (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
a) az övezetben hézagosan zártsorú beépítés megengedhető.
b) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
c) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számat csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be)
d) bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a minimális telekméret háromszorosát.
(2) A falusias lakóterület lehet
Lf-1 építési övezet- aprótelkes, vagy szabálytalan halmaz telkes lakó területi alövezet
Lf-2 hosszú szalagtelkes lakóterület alövezet
Lf-3 falusias kis kertes lakóterületi alövezet
(3) I. táblázat
Az építési telek |
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legkisebb telek szélesség* |
Legnagyobb
telek
beépítettség** |
Legnagyobb
építmény
magasság |
Zöldfelület
legkisebb
mértéke |
Lf-1 |
O
Oldalhatáron álló |
600 m2 |
16 m |
30% |
4,5 m |
40% |
Lf-2 |
O
Oldalhatáron álló |
800 m2 |
14 m |
30% |
4,5 m |
40% |
Lf-3 |
O
Oldalhatáron álló |
700 m2 |
18 m |
30% |
4,5 m |
40% |
LF-4 |
Oldalhatáron álló |
500 m2 |
16 m |
30% |
3,5 m |
40% |
(4) Saroktelken, illetve 18 m-nél nagyobb telekszélesség eseten az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető
(5) A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
A tetőidom utcára merőleges, vagy hajlított ház, illetve a kialakult állapot szerint utcával parhuzamos, vagy összetett.
Tetőtér beépítés megengedhető, de tetőtérben önálló lakrész nem alakítható ki.
(6) A telekhasználat belső határvonalai
a) Lakó- és gazdasági udvar határvonala
-Az utcai telekhatártó1 számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
-Az utcai telekhatártó1 számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
-Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó
védőtávolságok betartandók.
b) Gazdasági és kert határvonala
-Az utcai telekhatártó1 szamított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
-A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. oldalhatárra epület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártó1 szamított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr és méhes építhető
(7) Az állattartási rendeletet a HÉSZ-szel összhangba kell hozni
(8) Egyéb előírások:
Terepszint alatti építmény: csak építési helyen belül létesíthető
(9) Környezetvédemi besorolások
- levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerint
- zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- közművesítés: részleges
-a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A keletkező szennyvíz átmeneti tárolása vízzáróan szigetelt medencékben törtenhet. A szennyvíz csatonahálózat kiépítése miatt a hálózatra va1ó rákötés kötelező
11. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület lehet
-Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgaló kis telkes alövezet.
-Településközpont vegyes terület, intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet.
Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai
12. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésere szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető
-lakóépület
-igazgatási épület
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-egyéb közösségi szórakoztató épület
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény 1 ha-ig
-parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK
31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető
-Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
-Termelő kertészeti építmény.
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
Vt A településközpont vegyes terület övezetei
13. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai
a) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
b) Meglévő, kialakult, 10-14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak maximum 4,0 m lehet.
c) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető.
d) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belüI kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
e) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1 ha terület nagyságig helyezhető el.
f) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
(2) A településközpont vegyes terület övezetei lehetnek
Vt-1 Jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
Vt-2 Jellemzően alapfokú és egyéb intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
II. sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb
beépítettség |
Legnagyobb
építmény
magasság |
Zöldfelület
legkisebb mértéke |
Vt-1 |
O
Oldalhatáron álló |
600 m2 |
30% |
4,5 m |
30% |
Vt-2 |
SZ
Szabadon álló |
800 m2 |
30% |
6,5 m |
30% |
(3) A Vt-1 és Vt-2 övezetekben egyéb előírások:
a lakó és közintézmény épületre vonatkozó szabályok:
a) Lábazatképzésnél:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
b) Falfelület képzésnél:
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek; rikító, erős színek nem alkalmazhatók
c) Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
d) Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
e)Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
f)Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
A tető felületén álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Muanyag előtető nem epithető.
(4) Egyéb előírások
-Környezetvédelmi besorolások
-levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerint
-zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
-közművesítés: teljes körű
Gazdasági területek övezetei
14. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet
-Gksz Kereskedelmi, szolgáltató övezet
-GipM Mezőgazdasági ipari terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatásuú gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál
A Gazdasági terület övezeteinek általános előírásai
15. § (1) A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.
(2) A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát
(3) A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók
-átrakó építmény, mérlegház
-üzletház
-raktár
-szociális helyiség építménye
-üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
-szolgálati lakó és szállásépületek
-terület ellátó alapfokú intézmény
-üzemanyagtöltő
-termék vezeték
-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
-termelő kertészeti építmény
(4) A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók
-garázs
-kirakat szekrény
-tüzelőanyag tároló
-kazánház
(5) A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények
-süllyesztett rakodó
-mérlegház
-tüzelőanyag tároló
-pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján
(6) A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők
-alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
-élőállat nagykereskedelem
-nyers-félkész bőr nagykereskedelem
-energiahordozó nagykereskedelem
-fém-, érc, nagykereskedelem
-fa, -építőanyag. -szaniter nagykereskedelem
-vasárú szerelvény nagykereskedelem
-vegyi árú nagykereskedelem
-egyéb termelési célú termék nagykereskedelem
-hulladék nagykereskedelem
-akkumulátorgyártás
-ércdúsító
-bányaüzem
-lőporgyártás
-lakk és festékgyártás
-műtrágyagyártás
-atomenergiai létesítmény
-izotóp labor
-veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem
-fehérje-feldolgozó üzem
-zsirfeldolgozó üzem
-azbesztgyártás
-cellulózgyártás
-kőolaj és földgáz feldolgozó
-grafitgyártás
-foszgéngyártás
-gyógyszergyártás
-növény-vedőszer gyár
-klórgyártás
-kokszoló mű
(7) Nem kerülhet az ipari területre
-vörös iszap-tároló
-zagytér
-veszélyes hulladéklerakó
(8) A (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől vedőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).
(9) A területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettőI kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).
(10) A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belüI előtisztítani, illetve előkezelni kell.
(11) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!
(12) Egyéb előírások
-levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
-zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület
-közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Gksz Kereskedelmi gazdasági övezet
16. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az Ill. sz. táblázatban előírtaknak
(2) Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m.
/1/Gksz Építési övezet kereskedelmi, szolgáltató célra
a) funkciók: az OTÉK
19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:
-lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók
-sport,egyházi,oktatási,egészségügyi,szociális épület csak ,,főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként" létesíthető.
b) A településképi megjelenítés feltételei:
az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. TakarásukróI gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)
a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöldfelület, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság ,a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.
c) Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető
III.sz.táblázat (Gksz)
Az építési telek |
Az övezet jele |
Beép.módja |
Kialakítható
legkisebb
telekterület
méret m2 |
Szélessége m |
Legkisebb
zöldfelület % |
Max
beépítettség %** |
Megengedett
legnagyobb
építmény
magasság m |
Gksz |
SZ |
1000 |
25 |
25 |
50 |
(T)7,5 |
* T -vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (pl siló, darupálya, torony)
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(4) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a Ill. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ,,G" kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket
51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
51.23 Élőállat nagykereskedelem
51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem
51.51 Energiahordozó nagykereskedelem
51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem
51.54 Vasáru szerelvény nagykereskedelem
51.55 Vegyi áru nagykereskedelem
51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem
(4) A kereskedelmi szolgáltató területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).
(5) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(6) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.
(7) Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaságvédelmi övezet /határértékek a
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági kategória
Közművesítés: részleges
17. § /2/Gip-M MEZŐGAZDASÁGI AGROIPARI TERÜLET ÖVEZETE
(1) Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik.
(2) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok)tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.
A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I.számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban.(MEZŐGAZDASÁG,VADGAZDÁLKODÁS,ERDŐGAZDÁLKODÁS ,,A+B" kód , továbbá a II lpar- feldolgozó ipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak ),kivéve az alábbi tevékenységeket:
17.5. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve:ruházat)
a) Funkciók:
"védőtávolságot" igénylő tevékenységek - szakhatósági közreműködéssel - csak olyan helyre telepíthető, ahol az arra előírt védőtávolság biztosítható
,,védőterület" minden esetben kötelező, mert a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető, tehát létesítéskor az OTÉK
38. §. /2/-/7/ es 50 § /1/-ban előírtak szerint kell eljárni. Az eljárás függvényében az övezetben vagy lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető.
b) A telekhatáron - látványtakarás céljából is - min. 3,0 m széles sávban három szintes növényzetet kell telepíteni.
IV.táblázat Gip-M
Az építési telek |
Az övezet jele |
Beép.módja |
Kialakítható
legkisebb
telekterület
méret m2 |
Szélessége m |
Legkisebb
zöldfelület % |
Max.
beépítettség % |
Megengedett
legnagyobb
építmény
magassága m |
Gip-M |
SZ |
1000 |
25 |
25 |
50 |
(T) 7,5 |
*(T) Kivéve siló, víztorony, gabonatároló
(3) Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet /határértékek a
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági kategória
Közművesítés: részleges
Különleges területek övezetei
18. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V.sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
Ksp Sportpálya övezete
Kt Temető övezete
Kpi Pincés terület övezete
Kpa Lovaspanzió övezete
Kte Turisztikai, egészségügyi rendeltetésű övezet, volt honvédségi terület
Kfv Földvár övezete
V.sz. táblázat
Az építési telek |
Övezet jele |
Funkcionális
besorolása |
Beépítési mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület * |
Legnagyobb
beépítettség |
Legnagyobb
építmény
magasság |
Kt |
Működő temető |
SZ |
1000 m2 |
5% |
3,5 m |
Ksp |
Sportpálya |
SZ |
1000 m2 |
10% |
4,5 m |
Kpi |
Pincés övezet |
K |
K |
K |
3,5 m |
Kpa |
Lovaspanzió |
SZ |
K |
K+5% |
4,5 m
|
Kte |
Turisztikai,
egészségügyi
rendeltetésű övezet, volt honvédségi
terület |
SZ |
K |
20% |
4,5 m |
Kfö |
Régészeti terület,
földvár |
K |
K |
K |
K |
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %.
Kt Meglévő temető átalakításához, átépítéséhez, bővítéséhez beépítési terv készítendő.
/1/Kt -A temetők övezetében elhelyezhető
-egyházi és kegyeleti épületek
-a temetkezés egyéb építményei,
-virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények,
-a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények,kivételesen - ha azt SZT részletesen szabályozza - a sírfelállításhoz szükséges - műhelyépületek, kőfaragó muhelyek helyezhetők el.
A telken belül az építhető épületek építménymagasságát, a beépítés mértékét SZT ben kell meghatározni
Temető bővítésnél 100 m2-kent legalabb 1 db lombos fat kell ültetni.
/2/Ksp- Különleges sport övezet
A kerület területén az övezetbe tartozó területeken tovabbi telket kialakítani csak SZT alapján lehet.
Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zarható módon kerítéssel lekeríthető, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők.
Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb az SZT-ben meghatározott mértéknél.
Az övezet területén épületként elhelyezhető:
-a vendéglátás építményei, illetőleg a közterületi pavilonok közül - fagylaltozó, - újságos pavilon,
-a testedzést szolgáló építmény, épület.
3.Kpi- Különleges pincés terület övezete
-Kpi pincesoros területek övezete
Az övezetre üreg kutatás részletes felmérés alapján részletes szabályozási terv készítendő.
Új pince létesítése csak bányageológiai szakvélemény alapján engedélyezhető A kialakítható legkisebb telekterület méret - K - 60 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K- 7,0 m A beépítési mód - K -
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke -K-80 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
Az építési övezet a pincesorainak területeit foglalja magában.
A pincesorok területén belüI a borturizmushoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építése engedélyezett.
Apince borozók és közösségi épületek részére telket kell kialakítani.(K) kialakult
4.Kte- Turisztikai, egészségügyi rendeltetésű övezet, volt honvédségi terület
Az övezet a különleges területek egészségügyi létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
Az övezet telkein kizarólag:
-az egészségügy létesítményei,
-a szocialis ellátás körébe tartozó építmények,
-a területet használók számára legfeljebb 500 m2 szintterületű kereskedelmi és vendéglátási építmény,
-a terület ellátását szolgáló parkolóterület helyezhetők el
A területen, a telken belüli parkolás csak fásított felszíni parkolóban létesíthető
5.)Kfv - Földvár övezete
Az övezetben építmény nem helyezhető el
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
A közlekedési területek általános előírásai
19. § (1) Övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltnak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
-Országos mellékutak esetén 22 m
-Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m
-Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
-Kiszolgáló utak esetén 10 m
-Kerékpárút esetén 3 m
(2) Közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
-Közlekedési létesítmények
-Közművek és hírközlési létesítmények
(3) Országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az
UT-2-1 115-2004. számú közutak melletti ingatlanok kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása és
ÚT 2-1-214:2004 - szintbeni csomópontok méretezése es tervezése
Figyelembe kell venni továbbá:
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (Xll.01.) KM sz. rendeletet
Az 1988 vi 1. tv. 42/A 8 § alapján ,,A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez.
A vasutak mellett 50 m-es védőtávolság betartandó. 25 m-en belül semmilyen épület, 20-50 m-en belül nem lakás céljára szolgáló épületek helyezhetők el.
(4) Az új közterületi és telken belüli felszíni parkoló csak fásítottan létesíthető, mely során
- egyoldali merőleges vagy 45°-os, illetőleg 60°-os beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél minden 2,5, a parkolóterület szigetein való ültetesnel minden 3 darab, illetve
4 egyoldali párhuzamos beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél 1,5, a parkolóterület parkolószigetein való ültetésénél minden 2 darab,
5 középső zöldsávval kialakított parkolósziget esetén: - melynek szélessége
legalább 2,0 m kell legyen - minden 4 darab
megkezdett parkolóférőhely után, legalább 1db közepes növekedésű lombos fafaj telepítése kötelező.
Közműlétesítmények, közműellátás
20. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezesénél az OTEK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) eseten, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása eseten adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőséget kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(12) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
(13) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
(14) Az ÉKÖVIZIG kezlésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a masik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
(15) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(16) Villamosenergia ellátás.
A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(17) Gázellátás.Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
(18) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkerjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(19) Távközlés
A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca
fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
21. § (1) A település igazgatási területen közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(3) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
-Távbeszélőfülke elhelyezése
-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(4) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(5) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Különleges beépíésre szánt mezőgazdasái üzemi terület
21/A. § (1) Az övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó azon tevékenységek építményei helyezhetők el, amelyhez saját termőterület általaban nem tartozik.
(2) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesü1ő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik.
(3) Nagyüzemi állattartás, vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység megengedhető.
(4) Övezet jele és a telek beépítésének paraméterei
Az építési telek |
Övezet jele |
Funkcionális
besorolás |
Beépítési mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület méret
telekterület* |
A beépítettség
megengedett
legnagyobb
mértéke * |
A megengedett
legnagyobb
építmény
magasság |
Kmg |
Különleges
beépítésre szánt
mezőgazdasági
üzemi terület |
SZ |
2000 m2 |
40% |
12,5 m |
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2
b) Beépíteéi mód: SZ szabadonálló
c) Közművesítés: részleges
- Közműpótló (zárt szennyvíztároló) csak közműves szennyvízcsatorna hiányában, annak kiépítéséig alkalmazható. A szennyvízcsatorna kiépítése után a rákötés kötelező.
d) Környezetvédelmi besorolás: a levegő, felszíni és felszínalatti vízvédelem, talajvédelem, zaj és rezgésvédelem, hulladékgazdálkodás hatályos jogszabályban foglaltak szerinti határértékeit be kell tartani.
e) Tájbaillesztés előíráisai:
A tájbaillesztést látványtervvel kell igazolni, melynek során a rálátás szempontjait kell vizsgálni.
A természetes terepalakulatokat lehetőség szerint meg kell őrizni. Tereprendezésnél 6/4 rézsünél meredekebb hajlásszög nem alkalmazható: A terület fásításánál őshonos fákat, cserjéket kell alkalmazni. Tájidegen, invázív növények nem telepíthetők.
22. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
23. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Az övezetbe elhelyezhető:
-Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
-A terület fenntartásához szükséges épület.
pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).
24. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából) védelmi (Ev) rendeltetésű övezetekbe tartozik.
Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)
(1) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.
(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(3) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló természeti területeken és védett területeken területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
(4) A természet, az erdő és vad védelemről szóló jogszabályok (az 1996. évi LIII., LIV illetve LV. törvény), valamint a tájvédelmi kormányrendelet (a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendelet) előírásait be kell tartani.
(5) A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, valamint az ESA/ÉTT ÉS SPA - területeken) nem kívánatos, ennél fogva az ANPI nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat.
(6) A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal, vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.) művelési águk megváltoztatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellen javallt (értékes gyepek erdősítése).
Mezőgazdasági területek övezete
26. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
-Má-I általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület intenzív használattal
-Má-Ix általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület intenzív használattal - major-létesítési tilalommal
-Má-E általános mezőgazdasági övezet, gyep, legelő területek - extenzív használattal
-Má-Ex általános mezőgazdasági övezet ,gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal
-Má-Eö általános mezőgazdasági övezet ,gyep, legelő területek az ökológiai hálózat övezetének területén belül
-Mk kertes mezőgazdasági terület
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(4) Külterületen építményt elhelyezni csak geotechnikai szakvélemény alapján szabad.
Általános mezőgazdasági terület (jellemzően) nagyparcellás szántó művelésű mezőgazdasági övezet
27. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telekszélesség biztosításával ) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásbóI való megélhetést.
VI.sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb
telekterület |
Legnagyobb
beépítettség |
Legnagyobb építmény magasság |
Má-I |
SZ Szabadon álló |
6000 m2 + 10 ha |
3% |
4,5 m |
(3) A természetvédelem által érintett területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint Az Észak- Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jóváhagyása mellett helyezhetők el.
(4) Má-lö övezet az országos ökológiai halózat része - területén belül nem helyezhető el újonnan nagyfeszültségű távvezeték, mobilátjátszó-torony építmény, szélerőmű-park
Általános mezőgazdasági terület (döntően) Gyep, legelő művelésű mezőgazdasági övezet
28. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telek szélesség kialakítással ) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.
VII.sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb
telekterület |
Legnagyobb
beépítettség |
Legnagyobb
építménymagasság |
Má-E |
SZ Szabadon álló |
6000 m2 + 10 ha |
3% |
4,5 m |
(1) A természetvédelem által érintett területeken belül levő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Víziügyi Felügyelőség jóváhagyása mellett helyezhetők el.
(4) Ma-Eö általános mezőgazdasági övezetben, gyep, legelő területek az ökológiai hálózat övezetének területén belül nem helyezhető el újonnan nagyfeszültségű távvezeték, mobilátjátszó-torony építmény, szélerőmű-park
Kertes mezőgazdasági terület, gyümölcsös terület övezete
29. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VIII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
VIII.sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb
telekterület |
Legnagyobb
beépítettség |
Legnagyobb építmény magasság |
Mk-2 |
SZ Szabadon álló |
3000 m2 |
3% |
3,5 m |
Minimális telek szélesség 12 m
(2) Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
(3) A volt zártkerti - kertes - területeken 150 m2-nél nagyobb alapterületű épület nem helyezhető el. A terepszint alatti beépítés - maximum 10 % - nem számít bele a beépítési százalékba.
Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
(1) ALSÓVADÁSZ közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.
(2) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett)
-legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy
-kert, gyümölcsös, szőlő összesen legalább 5 ha, és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) legalább 15 ha kiterjedésű
-ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekbőI, telkekből áll, azok összkiterjedésének legalább 30 ha-nak kell lennie
(3) Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető ALSÓVADÁSZ területén.
(4) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m 2 legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani
(5) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagassága max. 4,5 m lehet.
(6) A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető
(7) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 5,5 m, kivételesen - technológia, funkció által indokoltan - max. 7,5 m lehet.Gazdasági épületen belüI a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakithatók.
(8) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.
(9) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.
(10) Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.
(11) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló
41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben -lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.
Vízgazdálkodási terület övezetei
31. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Vadász -patak, partja és közvetlen környezete.
(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
(3) V-2 jelű övezetbe tartoznak az árvédelmi töltések egyéb védművek. Területükön építmények nem helyezhetők el.
(4) V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek, vízművek
Természeti területek és az ökológiai hálózat
32. § (1) A természeti értékek védelme
Az országos és helyi védelemmel védett és védelemre tervezett területeken csak olyan - a terület-felhasználási terv szerinti - terület-felhasználási mód, illetve tényleges területhasználat engedélyezhető, ami a természeti értékek megőrzését, védelmét lehetővé teszi.
Az országos védelemmel védett exlege jelölt területeken, {Alsóvadászi földvár 370/1) valamint az Ökológiai Hálózat, az Érzékeny Természeti Területek, Natura 2000. stb. tartozó területein, valamint minden helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni. Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítségével lehet gondoskodni. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóIó törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
A természeti értékeket kataszterizáló szakértői tanulmányok, szakhatósági adatbázis helyi adati, valamint a kiegészítő helyszíni vizsgálatok és további szakértői egyeztetések alapján a terv távlatában védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni.
33. § (1) A műemlékek és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig - átmenetileg - helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását aa függelék tartalmazza.
(2) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján:
a) 2001. évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelmérőI
(3) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.
(4) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
-A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
-A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
-A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
-A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
-A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
(5) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
a) Építési anyaghasználat
1.Lábazatképzés
-Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2.Falfelületek
-Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
-Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3.Tető
-A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
-Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.
b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
-A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor
-A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
-A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.
(6) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
(7) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(8) 5
(9) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
(10) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
- 6
- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyilászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés - csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáróI gondoskodni kell
IV. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények
34. § (1) A település beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alóI a közterületen, zöldterületen történő építések).
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
-a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
-közérdeket nem sért,
-az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélküI nem idegeníthetők el.
35. § (1) Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
36. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
37. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességet az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
(Ezt a táblázatot az Önkormányzat tölti ki!)
Sajátos jogintézmény |
Lejegyzés jogcíme |
Hrsz |
Polgármesteri Hivatal |
építés |
308 |
Általános Iskola |
építés |
159 |
Óvoda |
építés |
452 |
Közösségi Ház |
építés |
27/1 |
Orvosi Rendelő |
építés |
27/1 |
V. Fejezet
38/A. § (1) Ez a rendelet 2008. szeptember16. napján kerüI kihirdetésre és a kihirdetés napjátóI számított 15 nap múlva 2008. október 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésérőI a jegyző gondoskodik.
Településszerkezeti térkép 2011.
Településszerkezeti terv 2015.
1. függelék a 3. melléklethez
Alsóvadász bel szabályozási terv módosítás 2015.
2. függelék a 3. melléklethez
Alsóvadász bel szabályozási terv jelmagyarázat 2015.
3. függelék a 3. melléklethez
Alsóvadász bel településszerkezeti terv módosítás jelmagyarázat
4. függelék a 3. melléklethez
Alsóvadász településszerkezeti terv módosítás 2015. részlet
Szabályozási terv módosítás 2019. jelmagyarázattal