Alsóvadász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 22.) önkormányzati rendelete

Alsóvadász Község Önkormányzata tulajdonában lévő szociális bérlakások bérletéről

Hatályos: 2023. 09. 23

Alsóvadász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 22.) önkormányzati rendelete

Alsóvadász Község Önkormányzata tulajdonában lévő szociális bérlakások bérletéről

2023.09.23.

Alsóvadász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésben, 9. § (1) bekezdésben, 12. § (5) bekezdésben, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §-ban, 17. § (2) bekezdésében, 19. §-ban, 20. § (3) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 34. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló szociális bérlakásra.

2. § A lakások bérbeadásának jogcíme, a lakásokat szociális helyzet alapján szociális feltételekkel lehet bérbe adni, az 1. melléklet szerinti pályázati felhívás alapján, melyet a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Polgármester hirdet meg.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a Képviselő-testület és a Polgármester gyakorolja az Ltv. és e rendelet keretei között.

(2) Lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(3) A bérleti szerződés határozott időre, 3 évre szóló szerződés lehet.

(4) A bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő köteles a lakást a bérleti szerződés megkötésekor a bérleti szerződésben meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a volt bérlő a lakást nem üríti ki, és nem hagyja el, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.

(5) A lakásbérlet feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltétel a szerződésben kerüljön rögzítésre azzal, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.

(6) A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(7) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését negyedévente ellenőrzi. A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést eltűrni.

2. Lakások bérbeadása szociális helyzet alapján

4. § (1) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása igénylés a 2. melléklet szerinti (kérelem) alapján történik. Az igénylések alapján a Képviselő-testület dönt az üres lakás kiutalásáról, a döntés előkészítő bizottság javaslata alapján, a 3. melléklet szerinti döntés előkészítő lap szerint.

(2) Szociális bérlakásra jogosultak:

a) aki legalább 2 éves folyamatos állandó lakóhellyel, avagy tartózkodási hellyel rendelkezik Alsóvadász Községben és életvitelszerűen a településen él,

b) akinek sem neki, sem házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó vagy költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakása,

c) mind a család, mind az együtt költöző közeli hozzátartozók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap legkisebb összegének 300%-t,

d) akinek sem neki, sem házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó vagy költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában nincs és 3 éven belül sem volt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát elérő vagy azt meghaladó értékű lakó- vagy egyéb ingatlan.

(3) Az igénylő részére csak olyan szobaszámú lakás adható bérbe, amely a méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg.

(4) Méltányolható lakásigény mértéke - együttlakó és költöző személyek számától függően: - 10 m2/fő.

5. § (1) Szociális alapon bérlakás iránti igényt csak az 5. §-ban meghatározott személyek nyújthatnak be.

(2) Az igényeket az igénylőnek forma-nyomtatványon kell a bérbeadóhoz benyújtani. Az igényléshez csatolni kell minden együtt költöző közeli hozzátartozók jövedelemigazolását és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat.

(3) Amennyiben az igénylő a lakás bérlésnek ideje alatt nem felel meg az 4. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban foglalt feltételeknek, úgy az igényjogosultság megszűnik.

(4) Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás áll be, azt az igénylő 8 napon belül köteles bejelenteni.

(5) Az igénylő igényének nyilvántartásba vételét el kell utasítani akkor, ha az 5. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg, illetve, ha az igénylő a valóságnak nem megfelelő adatot közöl.

(6) Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás következik be, amely alapján nem jogosult szociális alapon bérlakásra, úgy azt köteles 8 napon belül bejelenteni. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérbeadó hivatalból törli az igényt.

(7) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított legkésőbb 8 napon belül köteles a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.

(8) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított legkésőbb 15 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot, és a Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani. Pályázó a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.

(9) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának jogát, ha a (7) és (8) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 15 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül a bérlakásba beköltözik, illetve a bérleti szerződést megköti.

6. § (1) A szociális helyzet alapján kötött lakásbérleti szerződés határozott időre - max. 3 év - köthető.

(2) A bérleti szerződés többször meghosszabbítható, illetve új szerződés köthető - max. 3 évre - amennyiben a bérlő igazolja az 5. § - ban foglalt feltételek fennállását, és nem áll fenn lakbér illetve közüzemi díj tartozás.

3. A felek jogai és kötelezettségei

7. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel bérbeszámítás keretében.

(3) A bérbeszámítási megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő közösen állapítják meg.

(4) A bérlő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeszámítási jogának elismerését a munka befejezésétől számított 3 hónapon belül írásban kérheti - a megfelelő számlákkal, költségvetéssel alátámasztva - a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a beszámítás kérdésében a bérbeadó és a bérlő között vita van, vagy a bérbeadó 15 nap alatt nem nyilatkozik, a bíróságtól lehet kérni a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását.

8. § (1) A bérlő köteles gondoskodni

a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről,

b) az elektromos vezetékeknek a lakáshoz tartozó fogyasztásmérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozóaljak cseréjéről,

c) a bérlőnek, vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett károk meg-szüntetéséről, illetve a kár megtérítéséről,

d) a lakás és udvar tisztántartásáról.

(2) Nem terheli a bérlőt a lakás felújítása, ha elemi csapás vagy a bérlő magatartásától független esemény miatt válik szükségessé.

(3) Az esetleges bérbeszámítást a bérbeadó állapítja meg. A bérbeszámításra az e rendelet 7. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Az épület felújítása, illetve a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Amennyiben a hiba a bérlő magatartásából eredően keletkezik, a javítási munkálatok illetve azok költsége a bérlőt terhelik.

4. Lakbér, lakáshasználati díj

9. § (1) A szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja 250,- Ft/m2/hó.

(2) A lakások utáni víz-, csatornaszolgáltatás, valamint a szemétszállítás, a biztosítás és az áram különszolgáltatások díját a bérlő a közműszolgáltató felé köteles megfizetni.

(3) A lakbér mértékét a képviselő-testület évenként felülvizsgálja.

(4) A lakások bérbeadásából folyó bevételről az Önkormányzat elkülönített nyilvántartást vezet és elkülönítetten kezeli, a befolyó összegeket a lakások fenntartására fordítja.

10. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbérrel (a továbbiakban alaplakbér) azonos összegű lakáshasználati díjat (a továbbiakban: díj), ezt követően a 6. hónapig az alaplakbér kétszeresének megfelelő összegű díjat, a 6. hónapot követően az alaplakbér háromszorosának megfelelő összegű díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználatért fizetendő díj ezen túlmenően nem emelkedik.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együttlakóra tekintettel - egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, vagy forgalomképes ingatlan-vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb az alaplakbér kétszeres összegénél.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetén a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

5. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

11. § A bérlő a lakásba más személyt – házastársa (élettársa), kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője) kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

6. A lakásbérlet megszűnése

12. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a volt bérlő a lakást üres, tiszta, rendeltetés-szerű használatra alkalmas állapotban, a bérleti szerződés megkötésekor a bérleti szerződésben meghatározott állapotban köteles a bérbeadónak átadni.

(2) A szociális alapon bérelt lakások esetében a korábbi és az új bérlő, valamint a bérbeadó közösen megállapodhatnak abban, hogy a volt bérlő részéről a visszaadással kapcsolatban fennálló kötelezettségeket az új bérlő teljesíti. A bérlők az ilyen irányú megállapodásnál a bérbeadó felé polgári jogi igénnyel nem léphetnek fel.

(3) Ha a lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Ltv., sem jelen rendelet előírásai alapján nem jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására és nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles 15 napon belül elhagyni és azt üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.

(4) A bérbeadó és a bérlő úgy is megállapodhatnak, hogy a lakás visszaadásakor a bérbeadó gondoskodik a lakás a bérleti szerződés megkötésekor a bérleti szerződésben meghatározott állapotáról. Ebben az esetben a felmerült, illetve költségvetéssel alátámasztott becsült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(5) A lakásbérleti jog folytatására az jogosult, akit a rendelet 13. §-a értelmében a bérlő örököse és aki a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(6) A bérbeadó a bérleti szerződést a lakástörvény 25. §-ában foglaltak szerint felmondhatja, ha

a) bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

b) bérlő megszegi a 17. §-ban foglalt előírást, és hozzájárulás nélkül fogad be a lakásba harmadik személyt.

c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal (szomszédokkal) szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,

d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást rongálják, a lakást vagy a hozzá tartozó kertet rendeltetésükkel ellentételesen használják,

e) a bérlő minimum 2 havi lakbérrel tartozik.

7. A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel

13. § (1) A bérbeadó és a bérlő a szociális alapon bérbe adott lakásra kötött szerződést úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe.

(2) A másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlőnek lakbér-tartozása vagy egyéb önkormányzati vagy önkormányzati alapítású szerv felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka nincs.

8. Adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

14. § A bérbeadó – a jogszabályi keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak. Bérbeadó az adatok kezelésekor a GDPR és az Info törvény rendelkezéseit köteles figyelembe venni.

9. Záró rendelkezések

15. § Több lakást érintő projektek esetében a Képviselő-testület eltérhet a jelen rendeletben foglalt feltételektől, illetve kiegészítheti azt. Ez esetben a feltételrendszert a külön határozatával elfogadott pályázati felhívásban köteles rögzíteni.

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.