Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 01. 01

Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2018.01.01.

Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala, valamint a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Első rész

Bevezető rendelkezések

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Gönc város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények szabályozásával,

d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,

e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,

f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

2. A helyi védelem célja

2. § A helyi védelem célja Gönc város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területek kijelölése, amelyek az épített környezet olyan összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

4. A rendelet hatálya

4. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Gönc város településkép védelmére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.

5. Értelmező rendelkezések

5. § A rendelet alkalmazásában:

1) Áttört kerítés:

Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 75%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 80 cm-t.

2)Eredeti állapot:

Az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat

a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

3) Értékvizsgálat:

Építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is.

4) Főépület:

Az építmények azon csoportja, mely a területfelhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.

5) Hagyományos soros udvaros beépítésű településközponti vegyes területek:

A beépítés a hagyományos magyar telekforma, a soros udvaros beépítésű telek késői megjelenése, és sajátos formája A telkek egymás mögött több sorban, gyakran három telek mélységig jelennek meg. A belső telkeknek nincs közterületi megközelítése, hanem megközelítésük szolgalmi joggal biztosított. A lakóudvarok mögött kertségeket találunk.

- Az egymás mögött elhelyezkedő lakóudvarok oldalhatáron álló beépítésűek, a telek észak-keleti oldalán egy – egy lakóház helyezkedik el a hozzáépített melléképületekkel.

A lakóudvar,- mely közös udvarnak is tekinthető - önálló telekként, a lakóházzal együtt önálló tulajdont képviselő helyrajzi számú ingatlanként jelenik meg.

- A lakóudvar szélességében húzódó kert zónában a lakóházak számának megfelelő –kert jelenik meg, önálló helyrajzi számmal.

- Előfordulnak olyan esetek is ritkán, amikor a lakóudvar és a lakóház külön helyrajzi számú ingatlan, a lakóudvar önálló telekként, a lakóházak önálló tulajdoni albetétként jelennek meg.

6) Használaton kívüli, romos, felhagyott épület:

Emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet- és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület.

7) Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek:

E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.

8) Hirdető berendezés (részben reklámnak nem minősülő, közérdeket szolgáló információs berendezés):

a) Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla

b) Cégér: Valamely mesterség jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

c) Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

d) Citylight: Olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

e) CityBoard Olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

f) Egyedi címfestett tábla: Olyan rögzített egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, mely a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.

g) Hirdetőtábla: Hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható építmény.

h) Megállító tábla: különösen az üzletek, szolgáltató egységekelé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú.

i) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település lakói számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

j) Totemoszlop: Intézmény, vállalkozás nevét, logóját, vagy arculatára jellemző egyéb adatait, információkat feltüntető műtárgy.

k) Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága legfeljebb 90 cm, vastagsága 10 cm lehet.

9) Illeszkedés elve:

A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

10) Inváziós fajok:

idegenhonos az őshonos ökológiai rendszerre káros hatású növényi és állati fajok.

11) Kismélységű telek:

A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter.

12) Közös udvar:

A közös udvar olyan kialakult telek, melyen belül az egyes egymás mögötti lakótelkek vagy önálló rendeltetési egységek szolgalmi joggal való megközelítését biztosítják.

A külön önálló tulajdonban álló egymás mögötti épületek részére kialakított önálló ingatlan nyilvántartási, helyrajzi számmal rendelkező földrészlet, csak az előtte lévő közös udvaron keresztül közelíthetők meg Tartalmazhatnak, olyan önálló lakóépületeket is, melyeknek külön helyrajzi száma van, és ezek az épületek is csak a közös udvarról közelíthetők meg.

A szolgalom biztosításával rendelkező közös udvarokat építésjogi szempontból közterületi megközelítésnek kell tekinteni.

13) Látványterv:

A jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.

14) Lyukpince:

Felszínalatti, folyosószerűen kiképzett, ásott-vájt vagy kőből-téglából boltozott tárolóhely. A paraszti és mezővárosi élelmiszer és bortárolás legelterjedtebb és történetileg is elsődleges formája. A fennálló épület nélküli lyukpincék az utak mentén, vagy lejtős zöldterületeken gyakran pincesort alkotnak,vagy pincedombon, pincebokorban csoportosan helyezkednek el.

15) Melléképület:

Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.

16)Pasztelles földszínek:

A vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs.

17) Pincebokor:

Közterületen álló, vagy közterületre nyíló (önálló helyrajzi számmal rendelkező) pincék, pince építmények csoportja.

18) Romos, felhagyott épület:

19) Tájba illesztés:

A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése.

Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.

20) Településképi jelentőségű, meghatározó területek:

A településkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, és a megjelenésükkel a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

21) Transzparens:

Építményre kifeszített, vagy építmények között átfeszített reklámhordozó, mely általában textil jellegű anyagból készül, részben reklámnak nem minősülő, közérdekű információkat hordozó felirattal.

(22) Utcakert:

A járdák és a közút, vagy a kerítések és a közút közötti zöldterület.

23) Utcaképi terv:

A tervezéssel érintett épület és a szomszédos ingatlanok összességét ábrázoló terv a homlokzat beillesztésével.

24) Településközpont területe:

Olyan a településközpont területén lévő meghatározó jelentőségű terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

25) Védett építmények, művészeti alkotások:

Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított.

26) Védett érték károsodása:

Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi.

27) Zászlótartók:

Egyes cégek arculati elemeit, márkanevét és az ahhoz tartozó arculati elemeket, cégjelzését tartalmazó részben reklámnak nem minősülő műtárgy.

28) Zöldterület:

Minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik terület felhasználási egységén belül helyezkedik el, és milyen tulajdonban van.

Második rész

A helyi védelem

II. Fejezet

A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek

6. A helyi védelem feladata

6. § Gönc Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség

a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,

b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítségnyújtás,

c) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,

d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,

7. A helyi védelem alá helyezés általános szabályai

7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

1. a védendő érték megnevezését és rendeltetését,

2. a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,

3. a védendő érték rövid leírását,

4. a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.

(3) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre- az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:

1. a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,

2. a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,

3. a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek,

4. a védendő érték fotódokumentációja,

5. a védetté nyilvánítás indokolása.

(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.

8. A helyi védettség megszüntetése

8. § (1) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.

(3) Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben

a) műszakilag indokoltható,

b) életveszély-elhárítása miatt,

c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.

(4) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell

a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,

b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.

(5) A helyi védettség megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.

(6) A helyi védettség megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.

(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

9. A képviselő-testület döntésével összefüggő feladatok

9. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazottelőírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.

(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az Önkormányzatnak értesítenie kell.

(5) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.

(6) A helyi védettség alá helyezés tényéről az érték használóját az érték tulajdonosa köteles értesíteni.

10. § (1) A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.

(2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti

11. § A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a település megbízott főépítészének feladata.

10. A védett értékek megjelölése

12. § (1) A helyi védettség alatt álló védett építészeti értéket a közterületről jól látható helyen elhelyezett, egységes táblával kell megjelölni.

(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, hogy az adott védett értéket Gönc város Önkormányzata védetté nyilvánította, és tartalmazza a védetté nyilvánítás évének megjelölését.

(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

(4) A tábla elkészíttetéséről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a főépítész gondoskodik.

(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok szerint korlátozható.

Harmadik rész

A településképi szempontból meghatározó és kiemelt területek

III. Fejezet

Az épített és természeti környezet településképi szempontból meghatározó területei

14. § (1) Az épített környezet településképi szempontból meghatározó területei:

a a. a településképi jelentőségű meghatározó területek melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza,

b. a helyi egyedi építészei értékvédelemmel védett épületek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. melléklete tartalmazza

c. a helyi védettség alatt álló műalkotások melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet3. melléklete tartalmazza,

d. a külön jogszabályban megállapított műemlék épület, műemlék épület telke, műemléki környezet felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 1. függeléke tartalmazza

e. 1e. A külön jogszabályban meghatározott régészeti érdekű területek, felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 2. függeléke tartalmazza

f. Természetvédelemmel érintett területek.

IV. Fejezet

Az épített és természeti környezet településképvédelmi szempontból kiemelt területei

15. § (1) Az épített környezet településképvédelmi szempontból kiemelt területei:

1. a helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek,

2. a műemlékek területe és a műemléki környezet,

3. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely.

(2) A természeti környezet településképi szempontból kiemelt területei:

a) a természetvédelemmel érintett területek,

b) egyedi tájértékek.

(3) A természetvédelmi területeket, az országos ökológiai hálózat területeit, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelt területeket és a Natura 2000 területeket a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(4) Azegyedi tájértékek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

Negyedik rész

A településképi követelmények

V. Fejezet

Általános építészeti követelmények

12. Az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

16. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben

a) a környezetéhez igazodik,

b) a település építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

13. Általános követelmények

17. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.

(2) A településképi szempontból meghatározó és a településképvédelmi szempontból kiemelt területen lévő építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(3) A település közigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti

a) a településkép védelmében,

b) a közbiztonság védelmében,

c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,

d) az épület hatásterületéhez tartozók védelme érdekében, vagy

e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.

(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 5. függelék tartalmazza.

(5) Lakó-, iroda-, tároló- és szállítókonténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.

14. A terepadottságokhoz való alkalmazkodás

18. § (1) Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit, így

a) a rézsűs utcakerteket,

b) a lépcsős rézsűs utcakerteket,

c) a lépcsőző telkeket és kerítéseket, támfalakat,

d) a hagyományos alagsorral csatlakozó épületeket,

e) a hagyományos utca felől ajtóval megnyitott pincés épületformálást.

(2) Terepszint alá süllyesztett garázs utca felől nem létesíthető.

15. A táji környezetbe való illeszkedés

19. § (1) Az esztétikus táji környezet kialakítása és megőrzése érdekében az igazgatási területen belül a külterületeken, a tervezett fejlesztési területeken függetlenül attól, hogy a terület természetvédelemmel érintett vagy nem, az épületek elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) a meredek domboldalakon az épületet a lejtő, a domb aljára legyen elhelyezve a telken belül,

b) az épület hossztengelye a lejtés rétegvonalával párhuzamos legyen,

c) az épület tetőgerince a lejtő rétegvonalával párhuzamos legyen

(2) Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani

16. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

20. § (1) Homlokzati felületképzés esetében nem alkalmazható harsány, földszínektől, a pasztell földszínektől eltérő színű homlokzatfestés,

(2) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során a tetőfedés esetében nem alkalmazható

a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés

b) épületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,

c) a hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag

d) a bitumenes hullámlemez alkalmazása,

e) fém trapézlemez a gazdasági területek kivételével,

f) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető.

(3) A közterület határán épülő kerítések esetén

a) a teljesen zárt, tömör fémlemez kerítés, színtől függetlenül, a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható,

b) Teljesen zárt, típus betonkerítés a gazdasági területek kivételével a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható.

(5) A függőleges homlokzatfelületeken az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével nem alkalmazható a homlokzat felület 15 %-át meghaladó mértékben:

a) nád,

b) kezeletlen farost-, pozdorja-, faháncslemez, deszka,

c) kezeletlen fém,

d) műanyag lemez,

e) szürke műpala (Eternit),

f) hagyományos bitumenes lemez

g) fém trapézlemez a gazdasági területek kivételével.

17. A fényszennyezés megakadályozására vonatkozó követelmények

21. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.

(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.

VI. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

18. Általános területi építészeti követelmények

22. § (1) Oldalhatáron álló beépítési módnál

a) utcaszakaszonként a főépületek esetében egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell megvalósítani,

b) utcaszakaszonként egységes melléképület elhelyezést kell megvalósítani.

(2) A sajátos, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.

23. § Melléképület

a) oldalhatáron álló beépítés esetében a melléképületeket is oldalhatáron kell elhelyezni,

b) esetében a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható, különös tekintettel a melléképületek hagyományos, soros beépítési módnál alkalmazott elhelyezési módjára.

c) kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül csak a főépülettel egybeépítve, az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető.

d) főépülettel egybeépített melléképület nem lehet magasabb a főépületnél.

24. § A magastető

a) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,

b) hajlásszöge a 45°-ot nem haladhatja meg,

c) építése esetén Mansard tető nem engedélyezhető,

d) építése esetén nem építhető alacsony hajlásszögű, 30° alatti tetőszerkezet,

e) építése esetén a tetőtérben több önálló hasznos szint nem alakítható ki.

25. § A kerítés

a) építése során áttört kerítést kell létesíteni, kivéve

aa) forgalmi terhelés mérséklése,

ab) történeti hagyományok megtartása, (tömörtermészetes kő anyagú kerítés 1,8 méter magasságig)

ac) utcaképi illeszkedés biztosítása, vagy

ad) építészeti koncepció érvényesítése céljából,

ae) vagy az ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évre, vagy az építkezés idejére épülő kerítés esetében

b) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,

c) a tömör lábazat magassága legfeljebb 80 cm lehet,

d) a kapuépítmény legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet.

e) építése és fenntartása során kötelező

ea) az időtálló, minőségi anyaghasználat,

eb) az élénk színek kerülése, a harmonikus, telítetlen földszínek, vagy a fehér szín alkalmazása,

ec) a természetes anyagok használata,

ee) a balesetmentes kialakítás,

ef) műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

26. § (1) A homlokzatok kialakítása során

a) az új lakó- és közösségi épületek földszinti, illetőleg bejárati padlómagasságát a közterület tervezett, vagy már kiépített magasságának figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy az építmény megközelítése biztonságos, a külső képe pedig településképi szempontból elfogadható legyen,

b) az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani,

d) tilos a homlokzatok építészeti egységét részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani.

(2) A homlokzatok rekonstrukciója során feleslegessé vált közműveket környezetbarát módon kell felhagyni, és a terület helyreállítását el kell végezni.

19. Egyedi építészeti követelmények

27. § Az anyaghasználatnak

a) illeszkedőnek,

b) időtállónak,

c) minőséget képviselőnek,

d) természetesnek, vagy ahhoz hasonló megjelenésűnek

e) a környezetétől nem elütő színűnek, és

f) árnyalatában pasztell földszínűnek vagy fehérnek

kell lennie.

28. § A tömegformálásnak

a) illeszkedőnek

b) építészeti minőséget tükrözőnek,

c) arányosnak,

d) funkciójával összhangot mutatónak

kell lennie.

29. § (1) A homlokzat kialakításnak

a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazónak,

b) a tagozatokat visszafogottan használónak,

c) díszítésében egyszerűségre törekvőnek,

d) pasztell földszíneket alkalmazónak vagy fehér színűnek,

e) nyílásrendszerében rendezettnek, és

f) lehetőleg természetes anyagokat vagy megjelenésében azt mutatónak

kell lennie.

(2) Szabadlépcső legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható, kivéve az épületek hátsó homlokzatán lévő padfeljárókat.

(3) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető kémény nem helyezhető el.

30. § (1) Az előkertben elhelyezett műtárgyakat növényzettel kell eltakarni vagy mérsékelni.

(2) Antenna a védett, vagy településképi jelentőségű útvonal felőli homlokzatra nem rögzíthető.

(3) Szellőzőt és klímaberendezést utcafronti homlokzatra tilos elhelyezni.

VII. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó zöldterületekre vonatkozó területi és egyedi követelmények

31. § (1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -

a) legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasort kell telepíteni, melyek helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell,

b) új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani,

c) ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(2) A telek előkertként meghatározott részét zöldterületként kell kialakítani, mely a közterülettől legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítéssel, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel választható el.

(3) A telek védőzöldsávként meghatározott, valamint a gazdasági területeken lévő telek más besorolású építési telkekkel határos, legalább 5,0 m széles sávját fásítani kell. A védőzöldsávban többszintes növényállomány telepítésével környezetvédelmi és látványvédelmi célú takaró fásítást kell kialakítani. A védőzöldsávban tilos épületet, – a közműépítmények kivételével – melléképítményt, és parkolót elhelyezni.

(4) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(5) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m²területű szabad, földes terület maradjon, melyet faverem-ráccsal vagy vízáteresztő kavicsozással kell ellátni.

(6) A közművek elhelyezésénél a zöldterületek védelme érdekében a közműveket a műszaki lehetőségek figyelembe vétele mellett a járda vagy az útburkolat alatt kell vezetni.

(7) A közművesítés, vagy közmű bekötés munkálatainak során történő burkolat bontások esetén a burkolatot teljes szélességében kell helyreállítani a közút, a közterület kezelője által meghatározott határidőig.

(8) Az inváziós fajok telepítése kerülendő, a telepíthető fás szárú növényfajok mindenképpen őshonos, táji adottságoknak megfelelő növényfajok legyenek.

32. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely

a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,

b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

c) a művi értékekkel egységben kezelt,

d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és

f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosító

növényzet telepíthető.

(2) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy

a) egységes arculatot teremtsen,

b) ne eredményezzen zavarosan vibráló burkolatot,

c) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,

d) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,

e) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson, és

f) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviseljen.

VIII. Fejezet

IX. A településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területekre vonatkozó építészeti követelmények

20. Településközpont:Történeti település mag, Történelmi település soros beépítésű északi és tömbjei

33. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályokat e Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

34. § (1) A településközpont, a műemléki környezet és a helyi védelem alatt álló épületek környezetének védelme érdekében

a) meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, új telek kialakítása, vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.

b) a területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelentését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani.

c) A főépülettel egybe épített melléképület nem lehet magasabb a főépületnél.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény tekintetében meghatározó jelentőségű az épületek

a) fő tömeg- és tetőformája,

b) külső homlokzata,

c) az alkalmazott anyag

ca) színe,

cb) felületképzése.

(3) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, és a tetőformáját (kontyolt vagy oromfalas kialakítás) a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) A területen meg kell tartani a hagyományos

a) kerítés- és kapuformákat,

b) építményfajtákat, melléképületeket és azok elhelyezési módját

c) növényzetet.

35. § (1) A településközponti területen végzett épületrekonstrukció esetében az energetikai korszerűsítés során hőszigetelés teljes homlokzati felületen alkalmazható, tilos a mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.

(2) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható 19. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően1.

a) a bitumenes zsindely és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag,

b) a hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag, és

c) a cserepes lemez fedés

d) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés

e) főépületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,

f) a hullámpala

g.)a bitumenes hullámlemez alkalmazása,

h) fém trapézlemez a gazdasági területek kivételével

i) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető.

sem.

(3) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

21. Történelmi település soros udvaros beépítésű északi és déli tömbjei

36. § A soros udvaros beépítésű, közös udvaros területek jellegét, telekrendszerét és hagyományos beépítési módját meg kell őrizni, azokon a teleknyelek kialakítása nem megengedett.

37. § Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél különösen meg kell őrizni a 18. § - ban megadottak közül az alábbi alkalmazkodás példáit, így

a) a hagyományos alagsorral csatlakozó épületeket

b) a hagyományos utca felől ajtóval megnyitott pincés épületformálást.2a.

22. Történelmi település halmazos jellegű falusias területe

38. § (1) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható 19. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően

a) a bitumenes zsindely és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag,

b) a hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag, és

c) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés

d) főépületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,

e) a hullámpala

f) a bitumenes hullámlemez alkalmazása,

g) fém trapézlemez a gazdasági területek kivételével,

h) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető

sem.

(2) A cserepes lemez fedés közül az antracit, a szürke és a vörösesbarna színű, kishullámú cserepes lemez fedés alkalmazható.

23. Történelmi településrészhez kapcsolódó terület új keletű intézményi épületekkel

39. § (1) Építészeti értéket nem képviselő épületek átalakítása, bontása megengedhető.

(2) A jelenleg még beépítetlen, vagy részben beépített területek alkalmasak átalakuló, vegyes intézményi terület és zöldterületek befogadására is.

(3) A területen belül az egyes telkek területeit, részben közterületként használt részeit is igénybe véve

a) egységes térburkolati rendszer és közterület jellegű területhasználat kialakítható, vagy

b) telekalakítással kijelölhető egy összefüggő közterület is.

(4) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel nem védett épületek átalakíthatók vagy lebonthatók.

(5) A területen lévő épületek átépítése, rekonstrukciója és egyéb beruházások során

a) magas építészeti minőséget kell képviselni,

b) modern anyagok és színek használhatók.

(6) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

24. Pincés területek

40. § (1) Pincés területen csak a hagyományos, úgynevezett lyukpince létesíthető.

(2) Pincés területen egyedi és tömbtelek, valamint a tömbtelken belül úszótelek is kialakítható.

(3) Egyedi telek akkor alakítható ki, ha a hagyományos telekhasználat fenntartását nem akadályozza és nem ékelődik a közhasználat számára megnyitott területek közé, és ezzel nem okozza annak felaprózódását.

(4) A területhasználat és telekforma az övezeten belül lehet:

a) közterület

b) osztatlan közös tulajdonban lévő telek

c) egyedi telek

(5) A közterületen elhelyezkedő pincebokrok létesítése és meglévő fenntartása esetén

a) a közterületi jelleget meg kell tartani, mely során

aa) a pincebokor területe közterület marad, fenntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása az Önkormányzat feladata,

ab) a közterület sajátos használatát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni,

ac) a közterület használatért az Önkormányzat díjat szedhet,

ad) a pincebokor területe az ott lévő (egyébként önálló helyrajzi számú) pincék tulajdonosainak osztatlan közös tulajdonába kerül, a terület fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása a pincetulajdonosok feladata.

ad) a picebokor közterületi része a területen lévő pincék tulajdonosai számára értékesíthető, osztatlan közös tulajdonukba kerülhet, azzal, hogy a terület közterületi jellegét meg kell őrizniük és a terület nem elkeríthető.

b) a kialakult telepszerű beépítési módot kell alkalmazni.

(6) Pincés területen épület nem helyezhető el. A pincegádor a hagyományos anyaghasználattal és formavilággal alakítható ki.

(7) A pincés területbe sorolt területek tömbtelkeinek közhasználat számára igénybe vett telekrészei nem keríthetők el.

25. Települési zöldterületek és különleges zöldterületi intézmények

41. § (1) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) A településen található zöldterületek a zöldterület rendeltetése szerint közparkok és utcakertek.

(3) Közparkok legalább 70 %- ban kialakítandó zöldfelületeinek legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek és a területet kiszolgáló épületek helyezhetők el, egyedi építészeti megoldásokkal.

42. § (1) A temető területének rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezetalakítási és a zöldterületekre vonatkozó fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.

(2) A temető kerítései részben urnafalként is kialakíthatók. A temető területeken az urnafalakat a terepadottságok kihasználásával támfalszerűen, vagy részben földdel takartan kell megvalósítani.

(3) Sírbolt, kripta csak az erre a célra kijelölt területen létesíthető.

(4) Sírmezőkön belül az egyes sírok fölé önálló felépítmény nem építhető.

X. Fejezet

A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

43. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket e Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

26. Építészeti követelmények

44. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület településképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

(2) Átalakítás során tilos megváltoztatni az épület

a) tömegét,

b) homlokzatát,

c) anyaghasználatát,

d) jellegzetes formai kialakítását,

f) a falfelületek és nyílászárók arányát.

(3) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkotásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, anyaghasználatot meg kell őrizni.

(4) Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében a védelem érdekében az illetékes hatóság a helyreállítási kötelezettséget elrendelheti.

(5) A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, kivéve ha az eredeti formában van jelen és ahhoz illeszkedik.

(6) Fekvő tetőablak egyedileg és sorolva is elhelyezhető.

(7) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.

(8) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről látható módon nem helyezhető el.

27. A teljes épület vagy építmény és az építészeti részértékek védelme

45. § (1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.

(2) A védett épület, építmény

a) hagyományos építészeti értékeit, tömegét, tetőformáját és homlokzati jellegét meg kell tartani,

b) eredeti nyílásrendje, a nyílászárók osztása, a díszek, a homlokzati és kiegészítő tagozatok nem változtatható meg, szükség esetén helyre kell állítani.

(3) A védett épület bővítése esetén

a) az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat, és

b) a tervezett bővítés a meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.

(5) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, az a bontás után a meglévővel azonos, párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.

28. Helyi építészeti örökség fenntartása

46. § (1) A helyi védettségű építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.

(2) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védettségű építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.

(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességek nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(8) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

29. Helyi védettségű építészeti örökség bonthatósága

47. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,

b) a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható,

(3) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védettségű építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében az építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.

XI. Fejezet

A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

30. Területi építészeti követelmények

48. § A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken

a) a beépítés telepítési módjának tekintetében a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni,

b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében

ba) lehetőleg földszintes, vagy a technológia függvényében legalacsonyabb

bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó

épületet kell kialakítani,

c) a kerti építményeket, műtárgyakat

ca) a táji látványt nem zavaró módon,

cb) növényzettel a tájba illesztve,

cc) természetes anyagokból készülően,

cd) a főépülettel összhangban álló építészeti kialakítással

kell elhelyezni.

d) kerítés építés során

da) áttört kerítést, vagy

db) növényzetből kialakított

kerítést kell létesíteni.

e) a kerítés kialakítása és fenntartása során kötelező

ea) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat,

eb) az időtálló, minőségi anyaghasználat

ec) az élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér alkalmazása,

ed) a természetes anyagok használata,

ee) a balesetmentes kialakítás,

ef) a műszaki állapotfolyamatos karbantartása.

31. Egyedi építészeti követelmények

49. § A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozóan

a) az anyaghasználat vonatkozásában a 27. § rendelkezéseit,

b) a tömegformálás tekintetében a 28. § rendelkezéseit,

c) a homlokzatkialakítás során a 29. § (1) bekezdésének rendelkezéseit

d) a zöldfelületek kialakítása során a 31. § (1) bekezdésének rendelkezéseit

e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása során a 31. § (2) bekezdésének rendelkezéseit,

f) a sajátos építményfajták elhelyezése során

fa) a tájba történő beillesztését meg kell oldani

fb) az antennák nem helyezhetők el

fc) a légkondicionáló kültéri egységei táji megjelenést zavaróan nem helyezhetők el.

50. § (1) A gazdasági, ipari épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása támogatott, ezen belül a nagy fesztávú (10 méter fölötti szélességű) csarnokszerkezet esetében nyeregtető, alacsony hajlású félnyereg tető és lapostető, valamint ezek kombinációja is alkalmazható.

(2) Nem alkalmazható a túlságosan tördelt épülettömeg, valamint a s manzárd tetős épület.

(3) Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.

(4) Az állattartó épületek esetében a tájegységre jellemző hagyományos épületformák és anyaghasználat alkalmazható.

(5) Az épületek tetőfedésének és homlokzatainak anyaghasználata nem készülhet zavaró fényhatást okozó, tükröződő felülettel.

(6) Az épületeken lévő egyes technológiai berendezéseket az épület homlokzataival összhangban, (klíma, kémény) takartan kell megvalósítani.

XII. Fejezet

A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

51. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) a gazdasági területek,

b) a különleges területek közül

1. a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,

bc) a nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,

be) a hulladékkezelő területe,

c) a közlekedési- és közműterületek,

d) különleges beépítésre nem szánt területek közül

da) a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,

alkalmas.

(2) Belterületen és zártkerti területeken mobil átjátszó állomás nem létesíthető.

(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) a műemléki környezet,

b) a településképi jelentőségű meghatározó területek,

c) a településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő teleksor,

d) a településképi jelentőségű meghatározó védett zöldterületek és zöldterületi intézmények,

e) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

nem alkalmasak.

(4) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint

a) a lakó (kertvárosias, falusias) területek,

b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,

d) az (1) bekezdés b) pontjában nem szereplő különleges területek,

e) a zöldterületek,

f) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,

g) a vízgazdálkodási területek,

f) a természetközeli területek,

g) az (1) bekezdés d) pontjában nem szereplő különleges beépítésre nem szánt területek

nem vehetők igénybe.

XIII. Fejezet

A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

52. § (1) A reklámok elhelyezésével kapcsolatos területi besorolásokat a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza, melynek alapja a város mindenkor hatályos Településrendezési terve.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3 ) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, amely

a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,

b) nem korrodálódik,

c) állékony,

d) karbantartása könnyű,

e) nem használ élénk színeket,

f) a reklám megjelenését nem befolyásolja,

g) másik reklámhordozót nem takar el.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló, transzparens kivételével – nem helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) A reklám, reklámhordozó folyamatos karban-, és megfelelő esztétikai állapotban tartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén - előzetes írásbeli felszólítás és teljesítési határidő biztosítás után – a közterület kezelője a reklámot, reklámhordozót a tulajdonosa költségére eltávolíthatja.

(7) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán 100 méteren belül CityLight formátumú eszköz, 300 méteren belül CityBoard formátumú eszköz nem helyezhető el.

A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(8) Reklámhordozó 5 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el, azonban mindenki (gazdasági szervezetek), számára biztosítani kell legalább egy reklámhordozó kihelyezését, ha szükséges.

(9) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

32. A reklámhordozók kialakítására vonatkozó szabályok

53. § (1) Reklámhordozó

a) megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrás használható

b) analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.

54. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető hirdető berendezéseket (cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat) úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(4) Az egyes épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10 %- nagyobb felületén nem helyezhető el hirdető berendezés.

55. § Közvilágítási, hírközlési berendezésen, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfeljebb 2 darab, mérete legfeljebb 2,0 m² lehet.

56. § (1) Megállítótábla

a) kizárólag

aa) akciós termékek hirdetése,

ab) rendezvények, programok népszerűsítése, hirdetése,

ac) standolás, szervezés

céljából megengedett,

b) legfeljebb A0-ás méretű,

c) a településképi védettségekhez és karakterekhez igazodó, a védettségi szintnek megfelelő, ahhoz illeszkedő lehet.

(2) Megállító tábla csak ott helyezhető el, a balesetmentes közlekedés biztosítva van, és az elhelyezés a gyalogos forgalmat nem akadályozza.

(3) Reklámhordozóként utánfutó közterületen, vagy közterületről látható módon nem helyezhető el.

(4) Totemoszlop és zászlótartó csak üzemanyagtöltő állomások és 300 m2-nél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató egységek esetében helyezhető el.

33. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok

57. § (1) A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(5) Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

34. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

58. § (1) A településképi jelentőségű meghatározó területeken belül az utasvárók azonos kialakításban és típusban jelenjenek meg.

(2) Közterületen kioszk nem létesíthető.

(3) Közterületen közművelődési célú hirdetőoszlop egymástól legalább 100 méteres távolságra létesíthető, kivéve, ha az intézmény telekszélessége meghaladja az 50 métert, akkor egy telekre több közművelődési célú hirdetőoszlop is elhelyezhető.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegét érintő, elsősorban állami információk;

f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk

(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmadánakközérdekű információt kell tartalmaznia.

35. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai

59. § (1) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.

(2) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha

a) a felújítás megkezdésének időpontja az építésinaplóba történt bejegyzéssel igazolható,

b) építési napló vezetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az érintettek vállalják azt, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.

XIV. Fejezet

Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

60. § Az egyéb műszaki berendezések esetén

a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,

b) arányos, és

c) a funkcióját tükröző

kialakítás alkalmazható.

61. § Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználata során

a) nem rozsdásodó,

b) minőséget képviselő,

c) könnyen karbantartható,

d) élénk színeket nem használó,

e) az épület vagy építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló

anyag használható.

62. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Védett és településképi szempontból meghatározó területen

a) a vezetékes elektronikus és hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett,

b) a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

63. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)

a) meglévő közműoszlopokon,

b) épületek tetőszerkezetén takart módon

helyezhető el.

64. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen magastetős épület esetén, táblás napelem vagy napkollektor a védett, vagy településképi jelentőségű út felé néző homlokzaton nem helyezhető el.

(2) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.

(3) Homlokzati napelem elhelyezésének igazodnia kell az épület nyílásméretéhez és kiosztásához.

65. § Védett épületen homlokzati napelem, napkollektor nem helyezhető el.

66. § Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének

a) illeszkednie kell a homlokzat képébe,

b) helyi védelemmel érintett épületeken a településképi jelentőségű útvonal felőli oldalon közterület felől látható módon klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

67. § Hulladéktároló konténerek és kukák tárolása céljából a közterületeken robosztus, fedett, rácsos építmény nem helyezhető el.

Ötödik rész

Településkép-érvényesítési eszközök

XV. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

68. § Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.

69. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása a megbízott települési főépítész (annak hiányában a polgármester) feladata. Igény esetén a megbízott települési főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,

b) tervezett tevékenység rövid leírása;

c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(3) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:

a) építési helyen belüli építményelhelyezés,

b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése,

c) az illeszkedés szabályainak megállapítása,

d) egy építési telken több épület elhelyezése,

e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál

f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése során, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen,

g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál,

h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy esetében, ha a közterületről látható változást eredményez,

i) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény elhelyezése

j) vízfelület létesítése

(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;

b) felvetett javaslatok

(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

XVI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

70. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

71. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi.

72. § A polgármester az 5. mellékletben meghatározottak szerint ad véleményt a települési főépítész álláspontja alapján.

73. § A településképi véleményezési eljárás során

a) településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek és illeszkedési szabályoknak,

b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

ba) a földszinti alaprajz, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, akadályozza vagy nem zavarja-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,

c) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy építmény

ca) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

cb) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

cc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,

cd) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozást és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatot,

ce) a közterület fölé benyúló építmény-része, szerkezete és berendezése befolyásolja-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.

d) vizsgálni kell, hogyda) – amennyiben sor került rá – figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során készült emlékeztetőben foglaltakat,

db) amennyiben da) pontban foglalt emlékeztetőben foglaltak mellőzésre kerülnek, az eltérő megoldás azzal egyenértékű vagy kedvezőbb-e,

e) vizsgálni kell, hogy a kérelem tárgya megfelel-e a rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

XVII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

74. § Az eljárás megindításához szükséges bejelentés formanyomtatványát a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

75. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a rendelet7. mellékletében meghatározott esetekben, az építési tevékenységet megelőzően,

a) az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében,

b) a reklámok elhelyezése tekintetében, a reklámelhelyezést megelőzően,

c) az építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, a rendeltetés-változtatást megelőzően.

76. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.

(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a főépítész szakmai álláspontját megismerve hatósági határozatban dönt.

(3) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:

a) a településképi megfelelőség körében elsősorban

aa) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatás, azokra gyakorolt hatása,

ab)a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátást és klátás követelményeinek való megfelelés,

ac) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja,

ad) közterület mentén az épület kialakításának módja, feltételei,

ae) az építmény takaratlanuk maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei, valamint

af) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a diszvilágító és hirdető-berendezésének kialakítása

b) a kialakult település, illsetve településszerkezetnek való megfelelés

c) a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,

d) a tervezett jövőbeli beépítéshez történő illeszkedés,

e) a kialakult magassági adottságokhoz történő illeszkedés,

f) a reklám-, illetve hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelés

(4) A polgármester döntésében nem javasolja, illetve megtilthatja, ha a tervezett építési munka:

a) A helyi területi védettség esetén a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár;

b) A helyi területi védettség esetén a településkép feltárulása szempontjából zavaró megjelenésű, színű, formájú, a település általános építészeti színvonalát rontja;

c) HV egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatainak, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár;

d) bármely védettségi és településképi szempontból meghatározó kategória esetén a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték vagy településkép megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.

(5) A polgármester döntésében a rendeletben foglalt településképi követelményt egyedileg is meghatározhatja az alábbiak szerint:

a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,

b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,

c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, a portálokon és nyílászárókon elhelyezett reklámgrafikák megjelenését;

d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását;

e) előírhatja és korlátozhatja reklámhordozók, hirdetőfelületek, hirdető berendezések, cégérek, cégtáblák, címfeliratok elhelyezésének módját és formáját.

XVIII. Fejezet

A településképi kötelezés, a településképi kötelezési eljárás

77. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése, így különösen:

a) szakmai konzultáció elmulasztása,

b) települési véleményezési eljárás elmulasztása,

c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

e) településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítése.

(2) Településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítésének minősül különösen:

a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

c) építmény, építményrész vonatkozásában, ha annak:

ca) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése kopott,

cb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,

cc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,

cd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ce) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően használják,

cf) az építkezéssel érintett telek és környezete az építés ideje alatt nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

d) a 17. § (3) bekezdés szerinti esetekben.

78. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész

a) felújítására,

b) átalakítására,

c) elbontására,

d) a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,

e) a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,

f) a jogszabályok előírásaival ellentételesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására,

g) az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme céljából a telek bekerítésére, vagy a telek kerítésének elbontására, bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal) történő megjelölésére

kötelezheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg a polgármester az ingatlan tulajdonosát 1.000.000,-Ft-ig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.

(3) Amennyiben a tulajdonos a helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt jogsértő módon elbontja, a kiszabható legmagasabb településkép-védelmi bírsággal sújtandó.

79. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) a szakmai konzultáció elmulasztása,

b) településképi véleményezési eljárás elmulasztása,

c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

e) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.

(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész

a) felújítására,

b) átalakítására, vagy

c) elbontására,

d)a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,

e) a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére, legfeljebb 2 éves határidővel;

f) a jogszabályok előírásaival ellentétesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, illetőleg felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására, legfeljebb 30 napos határidővel;

g) az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak – a telken folytatott tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére, vagy pedig a telek kerítésének elbontására, illetőleg bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal, stb.) történő megjelölésére, legfeljebb 1 éves határidővel

kötelezheti.

80. § (1) A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.

XIX. Fejezet

A helyrehozatali kötelezettség

81. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:

a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.

b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.

c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);

cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;

cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;

cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;

ce) határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;

cf) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; valamint

cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság).

Hatodik rész

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

82. § Az Önkormányzati pályázat keretében támogatást nyújthat a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának a fenntartási kötelezettség, különösen a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatok teljesítéséhez, amennyiben azt a tulajdonos a munkavégzés előtt kéri.

83. § (1) A pályázatot minden évben az Önkormányzat költségvetésének elfogadását követő hónapban kell kiírni, és a helyben szokásos módon közzétenni, amennyiben az Önkormányzat a költségvetési rendeletben erre forrást állapít meg.

(2) A pályázatok benyújtásának és elbírálásának szabályait a pályázati felhívás tartalmazza.

(3) A pályázat kiírásáról – a Főépítész közreműködésével – az épített környezet védelmével kapcsolatos feladatok felügyeletével megbízott bizottság (továbbiakban: bizottság) gondoskodik.

(4) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.

(5) A pályázati felhívás mintát a rendelet 8. melléklete, a pályázathoz benyújtandó kérelem-mintát a 9. melléklet tartalmazza.

(6) A pályázat benyújtására csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa jogosult és a támogatási összeg elnyerésére is csak ő jogosult, azonban a támogatási összeget az esetleges bérlőre, vagy használóra átruházhatja, mely szándékot már a pályázat benyújtásakor jeleznie kell.

84. § A pályázati adatlaphoz csatolni kell

a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát,

b) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,

c) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú és terveket, az elvégzendő építési tevékenység leírását, valamint a településképi véleményt, illetve a településképi bejelentési eljárásban kiadott igazolást

d) minimum 5 darab fényképből álló fotódokumentációt az építmény állapotáról, illetve az építési tevékenységgel érintett épületrészről,

e) a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetést, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely különösen a homlokzati díszek és egyéb homlokzati elemek eredeti formában történő helyreállítása, a díszesebb kapuzatok, az oromzatok vagy a lábazatok miatt szükséges,

f) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és az építési tevékenység elkészültének határidejét,

g) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatási összeg elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, illetve amennyiben a támogatási összeg átruházását is megjelölte a pályázati adatlapban, hogy kire kívánja átruházni,

h) társasház esetén a közgyűlés, lakásszövetkezet esetén - az alapító okiratban meghatározott hatásköri szabályok alapján - a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés hozzájárulását tartalmazó határozatot.

85. § (1) Az önkormányzati támogatás

a) a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett építési tevékenység költségének legfeljebb 50 %-áig, homlokzati elemenként maximum 100.000,- Ft-ig terjedhet,

b) teljes épületrész felújítása esetében egyedi támogatási összeg is megállapítható.

(2) Az ingatlanra eső támogatás mértékét – költségvetésben rendelkezésre álló forrás és a beérkező pályázatok száma alapján – a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) A Képviselő-testület a benyújtott pályázat kapcsán jogosult a mellékleteként benyújtott költségvetés ár-érték szerinti ellenőrzésére, esetleges felülvizsgálatára, azzal kapcsolatban új ajánlat bekérésére.

(4) A támogatás mértékét, igénybevételének feltételeit a bizottság határozza meg, amelyről a nyertes pályázó és az Önkormányzat támogatási szerződést köt.

(5) A támogatási szerződés tartalmazza legalább a támogatott megnevezését, megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait.

(6) Az elkészült munkát követően a kifizetés előtt az Önkormányzat szakértő bevonását is kezdeményezheti, annak megállapításához, hogy a munka minősége megfelel-e a támogatásban megfogalmazott követelményeknek és műszaki tartalomnak.

(7) A támogatási összeg kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlák és fényképek becsatolását követően kerülhet sor.

(8) A felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 15 éven belül.

(9) A tulajdonost a megvalósított homlokzati elem vonatkozásában

a) állandó homlokzati elem esetén 10 év,

b) ideiglenes homlokzati elem esetén legalább 5 év, illetőleg az adott érdekkör fennállásának időtartamáig

fenntartási kötelezettség terheli.

86. § Nem adható támogatás

a) olyan pályázónak, aki nem tudja igazolni, hogy az önkormányzati támogatáson felüli pénzügyi forrása rendelkezésére áll,

b) a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építés-előkészítő munkákhoz,

c) azon épület tulajdonosának, aki 15 éven belül már támogatást nyert és a támogatási szerződésben megfogalmazott fenntartási kötelezettségének nem tett eleget.

87. § Amennyiben a támogatást nem a pályázatban megjelölt feladatokra, nem a megfelelő minőségben használják fel, úgy a támogatásban részesülő a támogatás összegét köteles egy összegben visszafizetni a támogatás nyújtó részére.

88. § A támogatás egyéb feltételeit, különösen folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatási szerződésben kell rögzíteni.

89. § A támogatási szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a megbízott főépítész feladata.

ZÁRÓ RÉSZ

Záró rendelkezések

90. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gönc város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 8/2004. (VIII.30.) önkormányzati rendeletének 5. §-a, 10. § (2) bekezdése, 10. § (4) bekezdése, 10. § (6) bekezdése, 10. § (9) bekezdése, 11. § (3) bekezdése, 11. § (4) bekezdése, 11. § (5) bekezdése, 11. § (6) bekezdése, 13. § (1) bekezdés c) pontja, 13. § Egyéb előírások 3. francia bekezdése 14. § (1) bekezdés c) pontja,14. § Egyéb előírások 3. francia bekezdése, 18. § A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások, 19. § (2) bekezdése, 19. § (3) bekezdése, 19. § (5) bekezdése, 19. § (8) bekezdés 3. francia bekezdése, 20. § (8) bekezdés 3. francia bekezdése, 21. § (8) bekezdés 3. francia bekezdése, 25. § Egyéb előírások, 3. francia bekezdése.

1. melléklet a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

7. melléklet a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

8. melléklet a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

9. melléklet a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

1. függelék a 15/2017(XII.29.) önk.rendelethez

2. függelék a 15/2017(XII.29.) önk.rendelethez

3. függelék a 15/2017(XII.29.) önk.rendelethezf

4. függelék a 15/2017(XII.29.) önk.rendelethez

5 függelék a 15/2017(XII.29.) önk.rendelethez