Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(II.24.) önkormányzati rendelete
Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(II.24.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról
Hatályos: 2015. 05. 09- 2016. 01. 30Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(II.24.) önkormányzati rendelete
Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(II.24.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról
Méra Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Eljárási szabályok
1. § (1) A szociális ellátások igénybe vételére kérelemre, kivéve a rendkívüli települési támogatást, melyre vonatkozóan – a rendkívüli élethelyzetről, létfenntartási gondról tudomással bíró szerv, illetve személy jelzésére – hivatalból is, az arra hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján, kerülhet sor.
(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául előadottakat igazoló dokumentumokat.
2. § A települési támogatás, valamint az étkeztetés szociális alapszolgáltatás iránti kérelmet a Mérai Közös Önkormányzati Hivatal mérai székhely hivatalában (a továbbiakban: Hivatal), az önkormányzat által - ellátási igény hiányában - nem biztosított házi segítságnyújtás igénybe vétele iránti kérelmet, illetve biztosítása iránti kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.
3. § A települési támogatás esetében a kérelmező köteles jövedelemnyilatkozatot tenni a saját és családtagjai havi rendszeres és nem rendszeres jövedelmeire vonatkozóan.
4. § (1) A havi rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény( a továbbiakban: Szt.) szerint kell igazolni, az alábbiak szerint:
a) a keresőtevékenységből származó jövedelmet munkáltatói igazolással,
b) a rendszeres pénzellátást – kivéve a nyugdíjakat és nyugdíjszerű járadékokat –
ba) a folyósító szerv igazolásával,
bb) pénzintézeti számlakivonattal, vagy
bc) postai kézbesítési szelvénnyel,
c) a nyugdíjakat és nyugdíjszerű járadékokat
ca) a folyósító szerv igazolásával,
cb) az ellátás tárgyévbeni havi összegéről tájékoztató folyósító szervi értesítővel és pénzintézeti számlakivonattal, vagy
cc) az ellátás tárgyévbeni havi összegéről tájékoztató folyósító szervi értesítővel és postai kézbesítési szelvénnyel,
d) a gyermektartásdíjat
da) bírósági határozattal és pénzintézeti számlakivonattal, vagy
db) bírósági határozattal és postai kézbesítési szelvénnyel,
e) a családi pótlékot
ea) a folyósító szerv igazolásával,
eb) postai kézbesítési szelvénnyel, vagy
ec) pénzintézeti számlakivonattal,
f) az ösztöndíjat a folyósító szerv igazolásával
g) a nem havi rendszerességgel szerzett, a vállalkozásból és az őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az adóbevallással lezárt időszak vonatkozásában adóbevallással, az adóbevallással le nem zárt időszak vonatkozásában nyilatkozattal.
(2) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek
a) a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetők, vagy
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL.törvény ( a továbbiakban: Ket.) 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint beszerezhetők.
5. § (1) A kérelmezőt a lakásfenntartási támogatás és a havi rendszerességgel, meghatározott időre nyújtott rendkívüli települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától
a) lakásfenntartási támogatás esetében a tárgyév december havának utolsó napjáig,
b) meghatározott időre szóló rendkívüli települési támogatás esetében a támogatás hónapokban megállapított időtartamára illeti meg.
(2) Ha a jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjára a támogatást teljes összegben kell folyósítani.
6. § (1) A megállapított települési támogatások postai utalással, lakossági folyószámlára való utalással, készpénzben pénztári kifizetéssel, vagy közszolgáltatókhoz, intézményekhez való átutalással adhatóak.
(2) A települési támogatások kifizetésére a Ket-nek a hatósági döntések végrehajtására vonatkozó szabályai figyelembe vételével, az alábbiak szerint kerül sor:
a) a lakásfenntartási támogatást és a havi rendszerességgel, meghatározott időre nyújtott rendkívüli települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig – kivéve a december hónapra tekintettel járó ellátást, melyet december 30-áig – kell folyósítani1
b) az eseti jellegű rendkívüli települési támogatást haladéktalanul, de legkésőbb a döntést követő 8 napon belül kell kifizetni.
7. § A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult 30 napon belül elszámoltatható.
8. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § (1)-(3) és (5) bekezdése az irányadó.
2. Az ellátások formái
9. § A jogosult részére – az e rendeletben meghatározott feltételek szerint –
1. pénzbeli ellátásként
10. § A települési támogatás természetben is adható, különösen a következő formákban: Erzsébet utalvány, tüzelő, élelmiszer, tankönyv, tanszer, szolgáltatási, közszolgáltatási díjak kifizetése.
Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások
3. Rendkívüli települési támogatás
11. § (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, aki vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti jövedelmi feltétel teljesülése mellett, különösen az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
12. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemből egyértelműen ki kell tűnnie az igényelt támogatási időszaknak, mint a támogatás kért időtartamának és a támogatási igényt megalapozó konkrét körülményeknek. Amennyiben a kérelemből a támogatás kért időtartamának megjelölése hiányzik, azt eseti jellegű rendkívüli települési támogatás iránti kérelemként kell elbírálni.
(2) A kérelmet a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli körülmény bekövetkeztét követő 30 napon belül kell benyújtani.
(3) Az 1. §-ban foglalt, kezdeményezésre történő támogatásnál és a 14. §-ban szabályozott kamatmentes kölcsön esetében jövedelemvizsgálatra nem kerül sor.
13. § A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmekről - ide nem érve a 14. § (4) bekezdése és a 15. § (2) bekezdése szerinti eseteket - a Humánpolitikai Bizottság dönt.
14. § (1) Rendkívüli települési támogatás – a visszafizetést vállaló és erről írásbeli megállapodást kötő kérelmező részére - kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, előre nem látható, önhibán kívül bekövetkezett jelentős többletkiadások viseléséhez.
(2) Az (1) bekezdésben leírtak kizárólag elemi kárra, tűzesetre, balesetre, halálesetre terjednek ki.
(3) A kamatmentes kölcsön nagyságát és visszafizetésének kezdő időpontját, valamint időtartamát úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a többletkiadás mértékéhez és a támogatott anyagi, szociális helyzetéhez, figyelembe véve az alábbiakat:
a) a kölcsön összege a 150000 forintot nem haladhatja meg,
b) a visszafizetés megkezdésére legfeljebb 3 hónap türelmi időt lehet biztosítani, és
c) a visszafizetésre legfeljebb 6 hónap alatt kerüljön sor.
(4) A kölcsönkérelmek elbírálására és a megtérítésre való eljárásra a polgármester jogosult.
15. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítható rendkívüli települési támogatás összege 15000 forint.
(2) A temetési költségekhez való hozzájárulás iránti kérelmekről a polgármester dönt.
16. § A rendkívüli települési támogatás összege - a 14. § szerinti kamatmentes kölcsön összegének figyelmen kívül hagyásával - családonként nem haladhatja meg évente az 50000 forintot.
4. Lakásfenntartási támogatás
17. § A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez ( a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a tüzelőanyag költségeihez) nyújtott hozzájárulás.
18. § Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartása tagjai egyikének sincs vagyona, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
19. § A lakásfenntartási támogatás havi összege: 5000 forint.
20. § (1) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.
(2) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
21. § A lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról a polgármester dönt.
5. Köztemetés
22. § A közköltségen való eltemettetésről és a köztemetés költségeinek az Szt. 48. §(3) bekezdése szerinti érvényesítéséről a polgármester gondoskodik.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
6. Alapszolgáltatások és azok biztosítása
23. § Az önkormányzat szociális alapszolgáltatásként étkeztetést biztosít.
24. § Az étkeztetés szociális alapszolgáltatás biztosítására az önkormányzat fenntartásában lévő és általa kormányzati funkcióként működtetett Étkeztetési Szociális Alapszolgáltató révén kerül sor.
25. § (1) Külön eljárás lefolytatása nélkül kell gondoskodni a rendkívüli élethelyzetbe jutott, létfenntartásában súlyosan veszélybe került személy étkeztetéséről, feltéve, hogy az eljárás lefolytatása, a késedelem a rászorult egészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztetné, vagy emiatt akárcsak időszakosan is, emberhez méltatlan körülmények közé kerülne.
(2) Külön eljárás keretében kell az ellátást biztosítani a külön eljárás nélküliséget indokoló körbe nem tartozó esetekben.
26. § (1) Az étkeztetés igénybevételére az jogosult, aki az Szt. 62. § (1) bekezdés a) – e) pontjában foglalt, és a háziorvos által az 1. melléklet szerinti igazoláson leigazolt okból önmaga, illetve eltartottjai részére a napi egyszeri meleg étkezést tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani.
(2) Az étkeztetés iránti kérelemről a polgármester dönt.
27. § A szolgáltatás igénybevétele az étel
a) igénybevevő általi személyes elvitelével, vagy
b) igénybe vevő lakására történő kiszállításával valósulhat meg.
28. § Az ellátást meg kell szüntetni, ha az igénybe vevő
a) részéről a jogosultság jogszabályi feltételei nem állnak fenn,
b) az ellátási területről elköltözik,
c) a szolgáltatást végzők egészségét és testi épségét veszélyezteti,
d) olyan más szociális ellátásba kerül, ahol étkeztetésben részesül, vagy
e) indokolás nélkül, folyamatosan 30 étkeztetési napon túl a szolgáltatást nem veszi igénybe.
29. § (1) Az önkormányzat fenntartásában biztosított ellátásért – a tárgyhónapot követő hónap napjáig – térítési díjat kell fizetni.
(2) Az önkormányzat által biztosított ellátás térítési díját a 2. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
8. Hatályba léptető rendelkezés
30. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
9. Átmeneti rendelkezések
31. § A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági ápolási díjat – annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos rendelkezések szerint kell nyújtani.
32. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a 2015. évben csak április 1-jétől nyújtható be.
(2) Nem állapítható meg e rendelet alapján lakásfenntartási támogatás annak a személynek, akinek az Szt. 2015. február 28-án hatályos 38. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll.
10. Módosító rendelkezések
33. § A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelet melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
11. Hatályon kívül helyező rendelkezések
27. § Hatályát veszti a szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról szóló 9/2013.(IV.16.) önkormányzati rendelet.