SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2019 (X.21.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Szikszó Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 21- 2021. 06. 14SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2019 (X.21.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Szikszó Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1
Szikszó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szikszó Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: címer és a zászló
(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét önálló rendeletben állapítja meg.
3. § Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására önálló rendeletet alkot.
4. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik a Megyei Önkormányzattal, valamint a Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás önkormányzataival.
5. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás látják el.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testületet –megbízás alapján- bármely képviselő képviselheti.
6. § Az SZMSZ hatálya kiterjed Szikszó Város Önkormányzata Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, valamint a Közös Önkormányzati Hivatalra.
A képviselő-testület működése
7. § A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő.
A Képviselő-testület üléseinek összehívása, munkaterve
8. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerint, de évente legalább 6 alkalommal tart soros ülést.
(2) A képviselő-testület a soros üléseken túl rendkívüli ülést is tarthat. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
9. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti a testület elé.
(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő-testület tagja,
d) jegyző,
e) bizottságok,
f) nemzetiségi önkormányzatok.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a Képviselő-testület üléseinek havi időpontját és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését,
c) az előkészítésért felelős nevét,
d) a közmeghallgatás(ok) időpontját.
(4) A munkatervben kötelező napirendi pontként kell szerepelnie:
A képviselő-testület ülésének vezetése
10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
11. § (1) A polgármester köteles biztosítani a képviselő-testület ülése működésének rendjét. Ennek keretében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,
b) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a szót megvonhatja,
c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít.
(2) A testület ülésén megjelent állampolgárok csak a hallgatóság részére kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja az illetőt, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezi az érintetteket a terem elhagyására.
(3) Amennyiben a képviselő-testületi ülésen az előterjesztett napirendi pontok tárgyalása rendkívül elhúzódik, a polgármester a testület bármely tagjának javaslatára az ülést elnapolhatja. Az elnapolásról és a folytatólagos ülés időpontjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
Az előterjesztés
12. § (1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, - sürgősségi esetekben - kivételesen szóban kerül benyújtásra. A rendelet-tervezetet, határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
A beszámoló
12/A. § (1) Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testülete éves beszámoló készítési kötelezettséget ír elő Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testülete által alapított költségvetési szervek, alapítványok, egyesületek részére, valamint éves és negyedéves beszámolási kötelezettséget ír elő azon gazdasági társaságok részére, melyekben az önkormányzat többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(2) A beszámoló benyújtásának időpontja Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének munkatervében kerül meghatározásra. Az érintett szervezet a munkatervben meghatározott időpontban köteles a beszámolót elkészíteni és a Képviselő-testület elé terjeszteni. A beszámoló benyújtására meghatározott időpont módosítására nincs lehetőség. A Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője előzetesen írásban felkéri az érintett szervezeteket a beszámoló elkészítésére.
(3) Az éves beszámoló kötelező tartalmi elemét képezi az előző üzleti, illetve költségvetési év gazdálkodásának szöveges és számszaki bemutatása.
(4) Az éves beszámoló szöveges részének kötelező elemei:
a) borító (tartalmazza a szervezet elnevezését, címét, a beszámolással érintett időszak megjelölését, a beszámoló készítésének dátumát, vezetőjének aláírását és pecsétjét),
b) bevezető (tartalmazza a szervezet rövid bemutatását, felépítését),
c) a szervezet adott évben folytatott tevékenységének részletes leírása, az eredmények szemléletes ismertetése, a felhasznált eszközök részletes ismertetése,
d) tapasztalatok, eredmények összegzése (a meglévő problémák, megoldási lehetőségek, jövőbeni fejlesztési lehetőségek bemutatása).
(5) Az éves beszámoló számszaki részének kötelező elemei:
A napirendek vitája
13. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett - a tájékoztatók kivételével - külön-külön nyit vitát. Előtte az előterjesztő rövid - legfeljebb 3 perces - kiegészítést tehet. A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt legfeljebb 2 percben a bizottsági elnökök - akadályoztatásuk esetén a bizottságok által megbízott tag - ismertetik. Az előterjesztés feletti vita során az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel.
(2) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotására, illetve átadott hatáskörbe tartozó ügyekben, a bizottságok döntése után terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama napirendi pontonként és személyenként legfeljebb 3 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Az előterjesztő az előterjesztéssel kapcsolatos konkrét kérdésekre azonnal válaszol.
(6) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(7) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő válaszol az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.
(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) Az észrevételekre adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát, az előterjesztett határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja.
Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása
14. § (1) Amennyiben egy képviselő nem tesz eleget az ügyben való személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, úgy a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára a képviselőt egyhavi tiszteletdíjától megfoszthatja. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A Képviselő-testület az egyhavi tiszteletdíj megvonásáról a mulasztást megalapozó körülményekről való tudomásszerzéstől számított legkésőbb 60 napon belül dönthet.
A döntéshozatal – határozathozatal
15. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) Határozatképes a képviselő-testület, ha a képviselő-testület tagjainak több mint a fele – 5 fő - jelen van. A határozathozatal szempontjából a képviselő-testület határozatképességét az ülésteremben tartózkodó képviselők létszámából kell meghatározni.
(3) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntéshozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének - 5 fő egybehangzó- szavazata szükséges (minősített többség). A döntéshozatalnál a minősített többséget igénylő ügyek meghatározására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó szabályai az irányadók.
(5) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd a végleges határozati javaslatról.
(6) Szavazni személyesen, igennel, nemmel vagy tartózkodással lehet.
(7) A szavazás nyílt, titkos vagy névszerinti lehet.
(8) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni bármely képviselő javaslatára, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét „ABC” sorrendben, akik „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetőleg „tartózkodnak” a szavazástól. A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik.
(10) Titkos szavazást kell elrendelni bármely képviselő javaslatára, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A titkos szavazás lebonyolítása borítékba helyezett szavazólapon, akár szavazóhelyiség és urna igénybevételével történhet a képviselő-testület tagjai közül választott szavazatszámláló bizottság közreműködésével.
Önkormányzati rendeletalkotás
16. § (1) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő-testület tagja,
d) jegyző,
e) társadalmi szervezet.
(3) Rendelet-tervezet képviselő-testületi elfogadása: A polgármester vagy a jegyző a rendelet tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) Rendelet elfogadásához minősített többség - 5 fő települési képviselő egybehangzó szavazata - szükséges.
(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával.
A jegyző törvényességi észrevétele
17. § (1) A jegyző, ha törvénysértő döntési javaslatot vagy működést észlel, köteles erről azonnal tájékoztatni a Képviselő-testületet.
(2) A törvényességi jelzést követően a Képviselő-testület vagy elnapolja a napirend megtárgyalását és a döntéshozatalt, vagy újratárgyalja az érintett napirendet. Ha a törvényességi jelzés a Képviselő-testület működését érinti, a polgármester intézkedik a törvényes működés helyreállításáért.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület a jegyző törvényességi jelzése ellenére sem módosítja a kifogásolt határozati javaslatot vagy rendeleti szövegezést, abban az esetben a jegyző a jegyzőkönyvben a döntéshozatalt követően feltünteti a jogszabálysértés tényét, és annak kapcsán kialakított véleményét.
A tanácskozás rendje
18. § (1) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével a képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A polgármester saját hatáskörében eldöntve napirend előtti felszólalást engedélyezhet, melynek időtartama 2 percet nem haladhatja meg.
(3) A képviselő-testület zárt ülés tartására vonatkozó eljárására a helyi önkormányzatokról szóló törvény vonatkozó szabályai az irányadók.
(4) A zárt ülésen résztvevők személyére a helyi önkormányzatokról szóló törvény vonatkozó szabályai az irányadók.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik, ennek során:
Jegyzőkönyv
19. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről külön - külön írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, melyeket archiválni kell.
(2) A testület üléséről készült jegyzőkönyv a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A testületi ülésről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A testületi ülésről készített jegyzőkönyvet a testületi ülés határozatképességének megállapítását követően egyszerű szótöbbséggel megválasztott 2 fő települési képviselő hitelesíti.
(5) A nyilvános testületi ülések hitelesített jegyzőkönyveit, ha ezt jogszabály nem korlátozza, Szikszó Város Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
A képviselő-testületi tag jogai és kötelezettségei
20. § A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
21. § (1) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottságok ülésein. Javasolhatja a bizottságok elnökeinek a bizottságok feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottságok legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.
(2) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(3) A képviselő-testület hivatalától igényelheti az aktuális képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
(4) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
22. § (1) A képviselőt megilleti az interpelláció joga. Az interpelláció szóban és írásban is történhet. Írásban interpellációt a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell benyújtani a polgármesterhez. Szóban elhangzó interpelláció esetén a választ legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni.
(2) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a polgármester további vizsgálatra kiadja az illetékes bizottságnak.
(3) Az interpellációra írásban adott választ a képviselő-testületi ülés előtt meg kell küldeni minden képviselőnek, és annak elfogadásáról a testület dönt.
23. § (1) A képviselő amennyiben a képviselő-testület, vagy bizottságainak ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, ezt köteles előzetesen jelezni a polgármesternek.
(2) A képviselő köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(3) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult legfeljebb 2 perces - napirenden kívüli - hozzászólásra.
(4) A képviselő gyakorolhatja az előterjesztés jogát a települési képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben, javaslatot tehet a képviselő-testület felé az esetleges összeférhetetlenség megállapítására vonatkozóan.
Az önkormányzat szervezete
A képviselő-testület tisztségviselői,
polgármester, alpolgármester,
24. § (1) Szikszó Városban a polgármestert a lakosság közvetlenül választja, a polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester amennyiben a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó szabályai alapján jár el.
(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottságok döntésének a végrehajtását, ha azok ellentétesek a képviselő-testület határozatával, vagy sértik az önkormányzat érdekeit. A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó szabályai alapján jár el.
(5) A polgármester javaslatot tesz a képviselő-testületi bizottságok elnökei és tagjai személyére, választásukra, illetve visszahívásukra vonatkozóan és javaslatát - állásfoglalásával együtt - a képviselő-testület elé terjeszti.
(6) A polgármester - a bizottságok véleményével - a képviselő-testület elé terjeszti – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó – vezetői kinevezéssel, felmentéssel, felelősségre vonással, vezetői jogviszony megszüntetésével kapcsolatos – állásfoglalását is tartalmazó – testületi anyagokat.
(7) A polgármester javaslatot tesz a képviselő-testület részére helyi kitüntetések adományozására, megvonására, illetve újabb kitüntetések alapítására.
(8) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt, meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában a jegyző javaslatainak figyelembevételével. A polgármester szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal apparátusi értekezletet tart, amelyen a jegyzővel értékeli a Hivatal tevékenységét és tájékoztatást ad az elkövetkezendő időszak főbb célkitűzéseiről.
Alpolgármester
25. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.
(3) Az alpolgármester a polgármestert távolléte esetén helyettesíti. Az alpolgármester, a polgármester távollétében - átruházott jogkörben - gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály, vagy az önkormányzati rendelet a polgármester részére biztosít.
(4) Az alpolgármester általános feladatai a következők:
a) Felelős a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő, a polgármester által meghatározott feladataikkal összefüggő előterjesztések határidőben történő elkészítéséért, a hozott határozatok végrehajtásáért, figyelemmel kíséréséért,
b) Képviseli a képviselő-testületet, a polgármestert - annak külön megbízása alapján - a megadott keretek között,
c) Részt vesz a tisztségviselői ügyfélfogadás megtartásában, az ügyfélfogadás időbeli rendje szerint.
26. § A polgármester és az alpolgármester egyidejű és tartós akadályoztatása esetén a halaszthatatlan képviselő-testületi döntések meghozatala érdekében a képviselő-testület összehívásáról és ülésének vezetéséről a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke gondoskodik.
A jegyző
27. § (1) A polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző feladata továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint egyéb az önkormányzat működésével összefüggő jogszabályokban meghatározottakon túl:
a) közreműködés a képviselő-testület munkatervi javaslatainak elkészítésében,
b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyv elkészítését és határidőn belüli elküldését,
d) jóváhagyásra elkészíti a polgármesteri hivatal SZMSZ-ét,
e) segíti a képviselő-testület bizottságainak munkáját,
f) ellátja mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület, a polgármester, megbízza.
28. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Szervezési, Hatósági és Humánigazgatási Osztályvezető látja el a jegyzői feladatokat.
A képviselő-testület bizottságai, és
a bizottságok működése
29. § (1) A képviselő-testület feladatainak előkészítését és végrehajtását, állandó bizottságok útján látja el. A képviselő-testület Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot, Oktatási, Kulturális, Sport és Szociális Bizottságot, valamint Városüzemeltetési Bizottságot választ. A bizottságok munkájában a képviselő-testület által megválasztott képviselő - erre vonatkozó képviselő-testületi döntés és választás esetén - és nem képviselő tagok vesznek részt.
(2) A képviselő-testület bizottságainak megnevezése, létszáma:
Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság feladat és hatáskörének meghatározása
30. § (1) Véleményezi az önkormányzat éves költségvetési javaslatát és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetet,
(2) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés - csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
(3) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
(4) Véleményezi az önkormányzati vagyon vállalkozásba való bevitelét, kivonását,
(5) Közreműködik az önkormányzat adópolitikájának - gazdaságelemzések alapján történő - kialakításában,
(6) Előzetesen véleményezi az önkormányzati vagyon forgalmára vonatkozó ügyleteket,
(7) Véleményezi az önkormányzati gazdálkodó szervezetek, alapítványok, társulások létrehozásával kapcsolatos javaslatokat,
(8) Véleményezi az önkormányzati intézmények támogatására vonatkozó javaslatokat,
(9) Közreműködik az önkormányzati gazdálkodó szervezetek, alapítványok, társulások ügyvezetői, tisztségviselői megválasztásának előkészítésében, véleményezésében,
(10) Közreműködik az önkormányzati beruházások előkészítésében, a közbeszerzési eljárásban, a versenytárgyalásokon,
(11) Javaslatot tesz helyi adók bevezetésére, kedvezményekre, mentességekre,
(12) Ellenőrzi az önkormányzati bevételek felhasználását, a kiadások szabályszerűségét, véleményezi, a címzett és céltámogatások felhasználását,
(13) Az önkormányzati vagyon helyzetével kapcsolatos ellenőrzések, vizsgálatok kezdeményezése, vizsgálati jelentések véleményezése,
(14) Rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzat működésének szabályosságáról,
(15) Ellenőrzi az önkormányzati, a közös önkormányzati hivatali, önkormányzati intézményi és vállalati döntés-előkészítő és végrehajtási munkát, különös tekintettel a vezetői kötelezettségvállalásra,
(16) Ellátja a képviselő-testület ügyrendi ügyekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, valamint a polgármester, az alpolgármester feletti munkáltatói, s más tisztségviselőkkel kapcsolatos személyi döntések előkészítését, az összeférhetetlenségi ügyek intézését.
(17) Véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításara irányuló javaslatot.
(18) Előterjeszti a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi kérdések eldöntéséhez kialakított állásfoglalását, az ügyrendi kérdések eldöntésére - szükség szerint bizottsági véleményt kialakítva - konkrét határozati javaslatot tesz, az üléseken és az ülések közötti időszakban egyaránt,
(19) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester (alpolgármester), a képviselők vagyon-nyilatkozatát, eljár vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyekben,
(20) Felügyeli a képviselő - testület által létrehozott intézményesített önkormányzati társulási kapcsolatok működését (ennek keretében állást foglal a társulási ügyekben, a társulási ügyek viteléről beszámoltatja a polgármestert).
Oktatási, Kulturális, Sport és Szociális Bizottság feladat és hatáskörének meghatározása
31. § (1) Kapcsolatot tart az önkormányzat nevelési, közművelődési és sport intézményeivel.
(2) Kapcsolatot tart a kulturális hagyományok és értékek ápolása érdekében a művelődésre, társas életre szerveződő közösségekkel a lakosság művészeti kezdeményezéseivel, önszerveződő közösségeivel.
(3) Figyelemmel kíséri és támogatja a város tehetséges fiataljainak előmenetelét, a városban való letelepedését.
(4) Elősegíti az új közművelődési formák kialakítását, a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetek létrehozását.
(5) Együttműködik a városban működő nem önkormányzat által fenntartott nevelési, szociális intézményekkel, valamint az idősek otthonával.
(6) Előzetesen véleményezi és képviseli az önkormányzati nevelési, közművelődési és sport intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére irányuló javaslatokat.
(7) Véleményezi a művészeti alkotás önkormányzati tulajdonban lévő épületen, közterületen való elhelyezésére, áthelyezésére, felújítására, lebontására vonatkozó előterjesztéseket.
(8) Véleményezi az utca, településrész és intézmény név megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.
(9) Különös gondot és figyelmet fordít az egészséges életmód népszerűsítésére.
(10) Figyelemmel kíséri a közegészségügy, környezet- és természetvédelem helyzetét, a hátrányos helyzetű lakosság helyzetét, s az annak javítására irányuló ágazati feladatok ellátását.
(11) Figyelmet fordít az idősek, betegek és a megváltozott munkaképességűek helyzetére.
(12) Közreműködik a feladatába tartozó önkormányzati rendeletek elkészítésében.
(13) Véleményezi és elbírálja a Bursa Hungarica pályázatokat.
(14) Véleményezi és értékeli Szikszó Város Önkormányzat tanulmányi ösztöndíj pályázatát.
(15) Kapcsolatot tart és együttműködik a Szikszói Értéktár Bizottsággal.
(16) Dönt a város költségvetésében az oktatási, kulturális és sportalap és a környezetvédelmi alap címen meghatározott előirányzat felhasználásáról.
(17) Testvérvárosi kapcsolatok fenntartása, ápolása, kapcsolattartás.
(18) Nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés, kapcsolattartás, a nemzetiségi önkormányzatok munkájában történő segítségnyújtás.
(19) Kapcsolattartás, együttműködés a Szikszói Móricz Zsigmond Általános Iskolával, a Szent Márton Katolikus Iskola és Gimnáziummal, a Szikszói Városi Óvoda és Bölcsődével és a Bethánia Napköziotthonos Óvodával.
(20) Kapcsolattartás a Bethánia Szeretetotthon képviselőjével.
(21) A lakossággal történő operatív kapcsolattartási feladatok elnöki hatáskör keretében.
Városüzemeltetési Bizottság
32. § (1) Meghatározza – 5 évre vonatkozóan – a város fejlesztési céljait, irányvonalát.
(2) Közreműködik a beruházási, felújítási célok meghatározásában.
(3) Közreműködik az önkormányzat gazdasági programjának elkészítésében.
(4) Közreműködik az ivóvízvezeték hálózat felújítására vonatkozó feladatok előkészítésében, illetve megvalósításában.
(5) Koordinálja a közvilágítás felújításával kapcsolatos munkákat.
(6) Közreműködik az útfelújítási munkák megtervezésében.
(7) Közreműködik a vízelvezető árkok felújításának megtervezésében, megszervezésében.
(8) Javaslatot tehet az utcabútorok elhelyezésére vonatkozóan.
(9) Felügyeli a köztéri játszótér üzemeltetését.
(10) Időszakosan ellenőrzi a köztemető üzemeltetési feladatainak ellátását.
(11) Tervet készít a közterületi térfigyelő kamerák elhelyezésével kapcsolatban.
(12) Javaslatot tehet a közterület felügyelet hatékonyabb munkavégzése érdekében.
(13) Felügyeli a közterületi szúnyog és rágcsálóírtás megszervezését.
(14) Véleményezi a városfejlesztési, városrendezési, településrendezési előterjesztéseket.
(15) Részt vesz társadalmi és szakmai egyeztetéseken.
(16) Javaslatot tesz - önerős - infrastruktúra fejlesztési programok elfogadására.
Civilek Tanácsa
33. § (1) A Képviselő-testület a lakossági igények és az önkormányzati tevékenységek összehangolása, a lakossági érdekérvényesítés biztosítása céljából létrehozhatja a Civilek Tanácsát. A Civilek Tanácsa véleményező, javaslattevő feladatot lát el.
(2) A Civilek Tanácsa – létrehozása esetén – 20 főből áll. A Tanács tagjai szikszói lakosok közül kerülnek kiválasztásra. A tagok személyéről a polgármester dönt a Képviselő-testület javaslata alapján.
(3) A Civilek Tanácsát az elnök képviseli. Az elnököt a tagok maguk közül választják meg.
(4) A Civilek Tanácsa évente legalább 2 alkalommal ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze. A szabályszerűen összehívott ülésen a Civilek Tanácsa akkor alkalmas vélemény nyilvánítására, ha az ülésen a tagok több mint fele részt vesz. A Tanács ülései nyilvánosak.
A Közös Önkormányzati Hivatal
34. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására - polgármesteri hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt működtet.
35. §
1
A Társulás
36. § (1) A Társulások alapítására, bármely Társulásba történő belépésre vagy onnét történő kiválásra a polgármester tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.
(2) A társulási megállapodásokat a jegyző készíti elő, illetve a jegyző véleményezi azokat.
Nemzetiségi önkormányzatok
37. § (1) Szikszó városában két nemzetiségi önkormányzat működik:
Nemzetiségi Önkormányzatok működésének szabályai
38. § (1) A Képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében a nemzetiségi önkormányzatok:
a) elnöke (elnökhelyettes) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi üléseken,
b) elnöke (elnökhelyettes) tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén, ha a bizottság nemzetiséget érintő napirendet tárgyal,
c) véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az éves költségvetéshez, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz, valamint a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő képviselő-testületi határozat, illetve rendelet tervezetéhez,
d) javaslatot tehet a Képviselő-testület éves munkatervének összeállításához.
(2) A Képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzatok működésének segítéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az Önkormányzat éves költségvetésében állapítja meg.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatalban történik.
(4) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat székhelye: 3800 Szikszó, Kálvin tér 1.
(5) A Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat székhelye: 3800 Szikszó, Kálvin tér 1.
(6) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek megtartásához a 3800 Szikszó, Kálvin tér 1. szám alatti épületben helyiséget biztosít ingyenesen.
(7) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásához szakmai segítséget nyújt a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal útján. Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti kapcsolattartást a Jegyző és a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal Szervezési, Hatósági és Humánigazgatósági Osztályvezetője koordinálja.
(8) A Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége – feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben – segíti a nemzetiségi önkormányzatok munkáját.
(9) A jegyző vagy megbízottja jelzi a nemzetiségi önkormányzatok testületének, illetőleg elnökének, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.
(10) A Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos feladatokkal megbízott ügyintézője elkészíti a nemzetiségi önkormányzat költségvetését, amit a Gazdálkodási Osztályvezető ellenőriz.
(11) A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatainak végrehajtó szerve a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal.
(12) A Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan, olyan analitikus nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege, erről igény szerint adatot szolgáltat.
(13) A Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait a rendelkezésre bocsátott adatok alapján vezeti. A szükséges információkat és dokumentációkat a nemzetiségi önkormányzatok elnökei biztosítják.
(14) A nemzetiségi önkormányzatok vagyonának leltározása, illetve vagyonának selejtezése a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal szabályzataiban meghatározottak alapján történik.
39. § (1) A Képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzatok működésének segítésére, a nemzetiségekkel és nemzetiségi lakosokkal való kapcsolattartás céljából 1 fő Romaügyi Biztost bíz meg.
(2) A Romaügyi Biztos feladatai:
A helyi népszavazás
40. § A törvényben nem szabályozott - a helyi népszavazásra vonatkozó - viszonyokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Közmeghallgatás
41. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett és a munkatervben rögzített időpontban és helyszínen közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyszínéről az állampolgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni (hirdetőtábla, önkormányzat hivatalos honlapja).
(3) A közmeghallgatásra meg kell hívni:
a) a képviselő-testületi tagokat,
b) a jegyzőt.
Az önkormányzat vagyona
42. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására önálló rendeletet alkot.
Az önkormányzat költségvetése
43. § (1) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
44. § Az önkormányzat a saját intézményei pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület hivatala, valamint külső szakértő megbízása alapján látja el.
Záró rendelkezések
45. § (1) Ez a rendelet 2019. október 21. napján lép hatályba.
(2) Szikszó Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei:
1. számú melléklet átruházott hatáskörök felsorolása
2. számú melléklet kormányzati funkciók felsorolása
(3) Szikszó Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékei:
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2019. október 22. napjával.