Emőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012 (XI.9..) önkormányzati rendelete

Emőd Város Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2017. 06. 14- 2022. 05. 31

Emőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012 (XI.9..) önkormányzati rendelete

Emőd Város Helyi Építési Szabályzatáról

2017.06.14.

Emőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban : Étv.) 13. § (1) bekezdésében, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet ( továbbiakban: OTÉK) 2. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az OTÉK 3. számú mellékletében meghatározott feladatkörében és az Étv. 9. § (3)-(6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Emőd Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Emőd Város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet előírásaitól eseti eltérést az I. fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat – az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a HÉSZ kifejezetten feljogosítja.

(4)1 A HÉSZ mellékletét képezi a Szabályozási terv – külterület (1. sz. melléklet, rajzszám: SZT_E03), valamint a Szabályozási terv – belterület (2. sz. melléklet, rajzszám: SZT_E04) a SZT_MÓD rajzszámú fedvénylappal együtt.

Az igazgatási terület, a belterület és a határok módosítása

2. § (1) Az igazgatási terület határa nem változik.

(2) A beépítésre szánt terület és a belterület tervezett határvonalát a szabályozási terv jelöli.

(3) Azokat a területeket, melyek nem szerepelnek a belterületbe vonható területek között, csak a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv együttes módosítása után lehet belterületbe vonni.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. § Emőd Város igazgatási területén – a belterületi határtól függetlenül - az építési használat szerint:

a) Beépítésre szánt területek, valamint

b) Beépítésre nem szánt területek

kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti besorolását a belterületi és külterületi szabályozási tervek határozzák meg, és határolják le.

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

4. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezetekre és övezetekre sorolandók:

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG

JELE

Lakóterületek

L

Kisvárosias lakóterület

Lk

Kertvárosias lakóterület

Lke

Falusias lakóterület

Lf

Vegyes területek

Vt

Településközpont vegyes terület

Vt

Gazdasági területek

G

Kereskedelmi-gazdasági szolgáltató terület

Gksz

Egyéb ipari-gazdasági terület

Gip

Mezőgazdasági, agroipari terület

Gmg

Különleges területek

K

Temető területe

Kt

Sportpálya területe

Ksp

Kemping

Kc

Különleges vegyes terület

Kv

Antenna Hungária Rt Telephelye (mikrohullámú átjátszó-adó)

Kah

Skanzen területe

Ksk

Pincés terület

Kpi

Régészeti park területe

Kré

Kavicsbánya területe

Kb

Szennyvíztisztító telep területe

Ksz
(2) A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

5. § (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG

JELE

Közlekedési és közműterületek

Kö

Közutak területe

Köu

Vasút területe

Kök

Zöldterületek

Z

Erdőterületek

E

Védelmi célú erdőterület

Ev

Gazdasági célú erdőterület

Eg

Mezőgazdasági területek

M

Szántó művelési ágú terület intenzív használattal

Má-I

Szántó művelési ágú terület intenzív használattal – majorlétesítési tilalommal

Má-Ix

Gyep, legelő terület – extenzív használattal

Má-E

Gyep, legelő terület – majorlétesítési tilalommal

Má-Ex

Kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területe

Mk

Kertgazdálkodásra szolgáló terület építmény elhelyezési tilalommal

Mk-x

Vízgazdálkodási területek

V

Folyóvizek medre és parti sávja

V-1

Állóvizek medre és parti sávja

V-2

Általános vízbeszerzési területek

V-3
(2) A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

Szabályozási elemek

6. § (1) A szabályozási elemek jelölését és jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák.

(2) Szabályozási elemek:

a) A közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai;

b) Az építési övezetek, övezetek határvonalai,

c) A beépíthetőség legnagyobb mértéke,

d) A megengedett legnagyobb építménymagasság,

e) A kialakítható legkisebb telekterület,

f) Beépítési mód,

g) Kötelező építési vonalak,

h) Környezetvédelmi előírások,

i) Tilalmak.

(3) A szabályozási elemek módosítása

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Szabályozási terv módosítása szükséges;

b) Övezethatári érintettség esetén a meglévő telekhatárok megváltoztatásához csak az adott telkek megmaradása és a telkekre vonatkozó érvényes övezeti előírások betarthatósága esetén nem kell szabályozási tervet módosítani.

(4) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött, övezeti határ csak telekhatáron lehet. Egy telek csak egy övezetbe tartozhat.

A telekalakítás szabályai

7. § (1) Az egyes építési övezeteken és egyéb övezeteken belül a telekalakítás és telekosztás a Szabályozási terv, a HÉSZ, ill. a magasabb rendű egyéb jogszabályok szerint végezhető.

(2) A minimális telekterület értelmezése:Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telek nem hozható létre.

(3) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szélességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák.

(4) Az építési telkek kialakításánál vizsgálni kell a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét is, hogy az ún. közrezárás és a beépítés ellehetetlenítése ne következhessen be.

(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki ezeken a területeken belül.

(6) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtartásával, csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető.

A telkek beépítésének feltételei

8. § (1) A külterületen lévő beépítésre nem szánt mezőgazdasági- és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet.

(2) Állandó és időszakos vízfolyások menti területek beépítésének előfeltétele a felszíni vízfolyások, patakok mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése. A telkek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezésének és csapadékvíz elvezetésének a megoldása

(3) A közművesítés kötelező mértéke:

a) Az egyes övezetek közművesítettségi mértékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

b) Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, az építési tevékenységek engedélyezése során rákötést feltételként kell meghatározni. Ezeken a telkeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

c) Új beépítések esetén a használatbavételi engedély kiadásának feltétele az előírt közművesítés mértékének megléte.

d) Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni.

(4) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a) A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között;

b) Köztárgyak;

c) A kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények;

d) A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e) A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(5) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban előírt kialakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 14. §), valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető.

III. Fejezet

ÖVEZETI SZABÁLYOZÁS

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Az övezeti jelek értelmezése

9. § Az övezeti jeleket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó általános előírások

10. § (1) Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:

a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,

b) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a telek, ill. az épület csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható.

(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető.

(3) Az építési telken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m széles bejáró – megtartása mellett.

a) előkertben:

aa) közmű csatlakozási műtárgy

ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)

ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)

b) oldalkertben:

ba) közmű csatlakozási műtárgy

bb) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)

bc) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)

bd) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

be) napkollektor

bf) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

bg) kerti szabadlépcső és lejtő,

c) hátsókertben:

ca) közmű csatlakozási műtárgy,

cb) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,00 m-es külső magassággal),

cc) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)

cd) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

ce) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

cf) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

cg) kerti szabadlépcső és lejtő,

ch) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence

ci) kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett engedélyezhető.

(5) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon a további építmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító

bb) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, fészer, pajta stb.)

bc) állattartás céljára szolgáló építmények külön önkormányzati rendeletben megadott feltételek teljesítése esetén

bc) kisipari-, barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

bd) fűtés céljára szolgáló építmény (kazánház)

be) pince.

c) előkertben építmény, pavilon nem helyezhető el.

(6) Adótorony és antenna oszlop előírásai:

a) Adótorony és antenna oszlop csak közműterületen helyezhető el,

b) Adótorony és antenna oszlop csak önálló építményként jelenhet meg,

c) Védőtávolság 10m.

Építési hely, az épület elhelyezése az építési helyen belül

11. § (1) Előkertek

a) Az előkertek mérete beépített területen a kialakult állapot.

b) Új beépítésű tömb esetén 5 m.

(2) Építési vonal

a) Az előkert mérete egyben az építési vonalat is jelöli.

b) Saroktelek esetében mindkét előkerti határvonal egyben építési vonalat is jelöl.

Az illeszkedés szabályainak alkalmazása

12. § Amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik, az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben:

a) Előkertek megállapítása meglévő beépítésű környezetben;

b) Hátsókertek megállapítása meglévő beépítésű környezetben;

c) Beépítési módok megállapítása meglévő beépítésű környezetben;

d) Telekmegosztás esetén - a tömbre előírt minimális telekméret betartása mellett - az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál;

e) Építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül meglévő beépítésű környezetben;

f) Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az elő-, oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára és a kialakult állapotokra;

g) Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.

Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások

13. § (1) A településen - a bruttó 1000 m2-t meghaladó ipari épületek kivételével - csak magastetős épület vagy építmény építhető.

(2) Közterület felé a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (melynek minimális szélessége 3,0 m) megjelenhet megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

(3) Nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

(4) Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.

Lakóterületek általános előírásai

14. § A település egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

a) A szabályozási terv alapján előírt építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több mint 1500 m2.

b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész egyik lakóövezetben sem építhető be. Kialakult nyeles telek esetében a beépített hátsó telek minimum 5 m-es előkertjét a nyél nélküli telekrészhez viszonyítva kell kijelölni.

c) Új telekosztás esetén a legkisebb kialakítandó telekszélesség 18 m, legkisebb telekmélység 30 m.

Kisvárosias lakóterületek (Lk)

15. § (1) A kisvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) lakóépület.

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény.

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(2) A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen elhelyezhető: termelő kertészeti építmény.

(3) A kisvárosias lakóterületen belül nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

(4) A kialakítható kisvárosias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

16. § (1) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) lakóépület.

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

d) sportépítmény.

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(2) A kertvárosias lakóterületen belül kivételesen elhelyezhető: termelő kertészeti építmény.

(3) A kertvárosias lakóterületen belül nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

(4) A kialakítható kertvárosias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza

Falusias lakóterületek (Lf)

17. § (1) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető: 1 telken belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

(3) A kialakítható falusias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Településközponti vegyes terület (Vt)

18. § (1) A településközpont vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) lakóépület.

b) igazgatási épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épület.

d) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

f) sportépítmény.

g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású funkciót szolgáló épület.

(2) A kialakítható településközponti vegyes terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató területe (Gksz)

19. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

b) Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

c) Igazgatási és egyéb irodaépület

d) Sportépítmény

e) üzemanyagtöltő

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

b) Egyéb közösségi szórakoztató épület.

Ipari-gazdasági területe (Gip)

20. § (1) A település területén belül az iparterületek az egyéb iparterület kategóriába tartoznak, ahol jelentős mértékű zavaró hatású iparterület nem jelölhető ki.

(2) Az iparterületre vonatkozó előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A Gip övezetben az ipari funkción kívül elhelyezhető:

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó - és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) a tevékenységhez kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(4) Az ipari terület övezetében a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni. A védőerdő legkisebb szélessége 15 m lehet.

Mezőgazdasági, agroipari terület (Gmg)

21. § (1) Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik.

(2) Az iparterületre vonatkozó előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Különleges területek (K)

22. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A különleges területek beépítési előírásait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Temető területe – Kt

22/A. § (1) A temető területen a temetéssel összefüggő, és a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épületek építhetők.

(2) A temető telkén belül legalább 10 m széles, többszintes növényzettel ellátott védőterületet kell kialakítani.

Sportterület – Ksp

22/B. § (1) Sportterületen belül elhelyezhető: testedzést szolgáló épület, építmény; vendéglátás építményei, nyilvános illemhely.

(2) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők.

Különleges kemping terület – Kc

22/C. § Az övezetben beépítési terv alapján a megadott paraméterek alapján lehet építményt elhelyezni. Egy építési telken több főépület is elhelyezhető.

Különleges vegyes funkciójú intézményi terület – Kv

22/D. § Az övezetben beépítési és technológiai terv alapján a megadott paraméterek alapján lehet építményt elhelyezni. Egy építési telken több főépület is elhelyezhető.

Antenna Hungária terület – Kah

22/E. § Hírközlési létesítmény területe. A működés miatt szükséges védőterületet, magassági korlátozást a szabályozási terv jelöli.

Skanzen területe – Ksk

22/F. § A műemléki védelem alatt álló skanzen területe.

Pincés terület – Kpi

22/G. § (1) Az övezetben présház, borturizmushoz kapcsolódó épületek helyezhetők el. Présház épület a terven lehatárolt területen, a meglévő épületek által meghatározott beépítési vonalban foghíjként, illetve a beépítési vonal meghosszabbításaként építhető, a korábbi épületek helyére, lyukpincéhez igazodva. Az épület alapterülete az adott pincesorra jellemző nagyságot nem haladhatja meg.

(2) Az épületekre vonatkozó speciális szabályok:

a) Az egyes épületek konkrét méreteit a szomszédos épületek nagyságai határozzák meg oly módon, hogy az új épület szélessége 60 cm-rel térhet el.

b) A tető hajlásszöge 40-45° lehet.

c) Falmagasítás, tetőtér beépítés, valamint erkély és loggia nem engedélyezhető.

d) Az ajtó maximális nyílásmérete 1,5 x 2,2 m lehet. A kétszárnyas ajtó nyílószárnyainak szimmetrikusnak kell lennie. Csak teleajtó alkalmazható.

e) Az ajtó előtti léckapu megengedett, illetve a környezethez alkalmazkodva ajánlott. Egynél több ablak elhelyezése esetén az ablakméreteknek meg kell egyeznie. Az ajtó és ablak fából készülhet.

f) Az épület oldalfalain és hátsó homlokzatán szellőzőnyílások nyitása engedélyezett.

g) Az épület falazata tégla, vályog, vert fal lehet. Faház elhelyezése nem engedélyezhető.

h) Az épület homlokzata vakolt, fehérre festett és fehérre meszelt, valamint tégla architektúrás lehet.

i) Az épülethez külső lépcső csatlakozása az előlépcsőt kivéve nem engedélyezett.

j) Az oromfal anyaga lehet falazott, illetve deszka.

k) Az ellátási (közösségi) létesítményeket egyedi terv alapján a présházakhoz igazodó megjelenéssel, a környezetet is bemutató építési engedélyezési terv alapján lehet engedélyezni.

Régészeti park területe – Kré

22/G. § (1) A régészeti park területe a jelentős régészeti lelőhelyek, ásatások, romkertek bemutatását szolgáló, jelentős zöldfelülettel rendelkező terület.

(2) Az övezetben elhelyezhető: a terület ellenőrzését, védelmét biztosító fogadóépület; nyilvános illemhely; kiállító terem; a régészeti emlékek bemutatását, védelmét szolgáló építmények, épületek; 200 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű vendéglátási építmény;

Kavicsbánya területe – Kb

22/I. § (1) A területen csak a bányászat üzemi épületei helyezhetők el.

(2) A bányászati tevékenység felhagyását követően a rekultivációról gondoskodni kell.

Szennyvíztisztító területe – Ksz

22/J. § A terület a szennyvízkezelés mérnöki létesítményeinek és műtárgyainak elhelyezésére szolgál.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közterületek kialakítása

23. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Tervek határozzák meg.

(2) A település közterületein elhelyezhető és engedélyezhető létesítmények és a rendeltetéstől eltérő használatok:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok,

h) közművek felépítményei,

i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(3) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

Közlekedési és közmű területek (KÖ)

24. § (1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a) közlekedési építmények;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;

c) igazgatási épület;

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

Közlekedési területek általános előírásai

24/A. § Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.) túl

a) szolgálati lakóépületek és szállásépületek

b) az utazóközönséget ellátó

c) épületek (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek)

d) egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, forgalomirányító-helyiség, igazgatási épület, közlekedésben dolgozók szociális helyiségei)

e) külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint - a szakági előírások betartásával - reklámok is elhelyezhetők.

Közlekedési területek részletes előírásai

24/B. § (1) Autópálya

a) Szabályozása:

b) az út építési területe min. 60 méter

c) az út védőtávolsága 100 méter

(2) Országos főút, települési főút szabályozása:

a) belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint

b) külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

ba) a. az út építési területe min. 30 méter

bb) b. az út védőtávolsága 100 méter

(3) Országos mellékút, települési főút szabályozása:

a) - belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint

b) - külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

ba) az út építési területe min. 30 méter

bb) az út védőtávolsága 100 méter

(4) Települési gyűjtőút szabályozása: belterületen min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

24/C. § (1) Külterületi dűlőutak szabályozása: méretezés nélkül min. szélessége 12 m, ill. a szabályozási terv szerinti érték

(2) Kiszolgáló út szabályozása: méretezés nélküli min. szélessége 8 m, ill. a szabályozási terv szerinti érték

(3) Kerékpárút szabályozása: belterületen minimum 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

(4) Vasút – Kök az övezet területén a Szabályozási Terv alapján a vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási-, technológiai- és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó:

a) raktárak;

b) szolgálati intézmények, szolgálati szállásépületek, szolgálati irodák;

c) vendéglátási és maximum 500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek;

d) felszíni parkoló helyezhetők el.

Közmű területek

25. § (1) A településen az ingatlan-nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) Adótorony, antenna állvány csak közműterületen helyezhető el.

(3) Közművek védőterületén belül építmény csak az üzemeltető hozzájárulásával helyezhető el.

Zöldterületek (Z)

26. § (1) A területet min. 70% zöldfelületi fedettséggel kell kialakítani.

(2) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

Közkert

26/A. § (1) Az övezet területén elhelyezhetők:

a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) parkberendezés, közterületi bútorok,

c) közcélú illemhely.

(2) Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közkert területének legfeljebb 2%-a lehet, de a szabadonálló épület bruttó területe nem haladhatja meg a 100 m2-t; max. építménymag.: 3,00 m.

(3) Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el.

(4) A közkert legkisebb kialakítható mérete: 200 m2. A legkisebb kialakítható telekszélesség: 10 m.

Erdőterületek (E)

27. § (1) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

a) Ev – védelmi célú erdő (védő, illetve védett erdő);

b) Eg – gazdasági erdő

(2) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefolytatott erdőterület igénybevételi eljárást követően az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

b) közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

c) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

d) vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

e) geodéziai, turisztikai jelek,

f) köztárgyak,

g) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők (rendszeres ürítésüket meg kell szervezni),

h) biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

i) kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

j) vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

k) termékvezeték és műtárgyai.

(3) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

Védelmi rendeltetésű erdő (Ev)

27/A. § (1) Védelmi rendeltetésű erdő besorolású az erdőállomány egy része az alábbi okokból:

a) Védett természeti területen,

b) Természeti területen,

c) Érzékeny természeti területen,

d) Tájképvédelmi övezeten belül,

e) Hullámtérben (nyílt ártérben),

f) Vízbázis külső védőterületén,

g) Lejtős, erózióval veszélyeztetett területen,

h) Vízmosásban stb. helyezkedik el.

(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

Gazdasági rendeltetésű erdő (Eg)

27/B. § (1) Az övezetbe a védelmi erdő övezetbe nem sorolt erdőterületek tartoznak.

(2) Az övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el legfeljebb 0,5%-os beépítettségig 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén.

Mezőgazdasági területek (M) általános előírásai

28. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

a) Má-I – szántó művelésű terület – extenzív terület

b) Má-E – gyep, legelő, kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület

c) Mk – kert gazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények

d) X – kóddal jelölt területeken a távlati területfelhasználás tartalék területe, ahol építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen – az alövezeti szigorúbb szabályozási előírások figyelembe vételével – az alábbi építmények helyezhetők el:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozó helyek,

b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

c) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

d) nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság

e) a távközlés létesítményei,

f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

g) geodéziai jelek, köztárgyak,

h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

j) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

k) biztonsági okokból szükséges őrház,

l) komposztáló telep és építményei

(4) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(5) Mezőgazdasági területen csak tájba illeszkedő, a helyi építészeti hagyományokat követő nyeregtetős, természetes anyaghasználatú építmények helyezhetők el.

Mezőgazdasági birtokközpontok általános előírásai

29. § (1) Birtokközpont legkisebb telekterülete az OTÉK előírásainak megfelelően 10000 m2 lehet abban az esetben, ha a hozzá tartozó birtoktest legalább 2ha szőlő, gyümölcsös, vagy 10ha szántó, gyep területtel rendelkezik.

(2) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A birtokközpontot legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé telekhatáron belül 5m széles védőfásítás kialakítása kötelező, amit az építési engedélyezési eljárások során kell betartatni.

(4) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

Mezőgazdasági területek – Má

30. § (1) A mezőgazdasági területre vonatkozó építési szabályok:

a) 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

b) 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep, és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület helyezhető el.

c) 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(2) Az Má övezetben jellemzően elhelyezhető építmények a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges épületek (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtároló)

(3) Az övezetben birtokközpont kialakítható.

(4) Az övezet az alábbi művelési ágú alövezetekre tagolódik:

a) Szántó (Má-I),

b) Gyep (Má-E)

(5) A mezsgyék közt található egyedi fákat, fasorokat meg kell őrizni.

Mk – Kertes mezőgazdasági terület

31. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés, kertművelés számára szolgáló terület.

(2) A kertes mezőgazdasági rendeltetésű területen lakás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

a) tárolás és pihenés célját szolgáló egy gazdasági épület.

b) fóliasátor, üvegház.

Mk-x – Fejlesztésre kijelölt, kiskertes rekreációs terület

32. § (1) Az övezetek területén a gazdálkodó, illetőleg a tulajdonos számára a tartós ott-lakás céljait szolgáló épület nem létesíthető.

(2) Az Mkx övezet területén átmeneti hasznosítással és ideiglenes jellegű épületekre vonatkozó előírások:

a) Az övezet területén építményt elhelyezni csak a legalább 720 m2-t elérő földrészleteken lehet.

b) A 3000 m2-t meghaladó méretű telek 3000 m2 feletti területe csak fele értékben számítható be a beépítési mérték és a szintterületi mutató számításába.

c) Rekreációt szolgáló pihenőterület elhelyezhető, legalább részleges közműellátás esetén. A terület belterületbe vonása után az ily módon kialakított épületeket szükség esetén kártalanítási igény nélkül el kell távolítani. az épület ideiglenes voltát és annak bontási kötelezését az ingatlan-nyilvántartásba a hatóság bejegyezheti. Amennyiben a már kialakult épület úgy bővíthető, hogy a telek beépítése a későbbi építési övezet előírásainak megfelelően szabályossá tehető, és a bontás nem válik szükségessé, a kötelezés az ingatlan-nyilvántartásból törölhető.

d) A belterületbe vonásig átmeneti hasznosítással az Mkx övezetű területeken legalább 1000 m2-es teleméret esetén elhelyezhető:

da) szerszám és kisgéptároló építmény, valamint

db) rekreációt szolgáló pihenőépület létesíthető

e) Az Mkx övezet területén legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületű, a területet használók ellátására szolgáló kiskereskedelmi építmény létesíthető, amennyiben a telek előtt legalább 12 m-es szélességű közterület van kialakítva, és legalább a részleges közmű-ellátás biztosított.

f) Építmény elhelyezéséhez – a szerszám és kisgéptároló kivételével – legalább részleges közművesítés szükséges, kizárólag zárt rendszerű szennyvíztároló létesítésével.

Vízgazdálkodási területek (V)

33. § (1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

a) V/1 – Berek-patak

b) V/2 – Általános vízgazdálkodási terület, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja

c) V/3 – Általános vízbeszerzési terület

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

(3) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:

a) A biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, ill. ne veszélyeztesse,

b) Segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását,

c) Biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását,

V-1 – Folyóvizek medre és parti sávja

33/A. § (1) Minden vízfolyást ökológiai folyosóként kell kezelni.

(2) A település közigazgatási területét érintő nagyvízi medrek; a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek, a nyári gátak mentén parti sávokat kell biztosítani.

(3) A vízfelület mellett mederfenntartási munkák folytatásához a mindenkori part éleitől számított 6,0-6,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges (7 m magasnak tekintendő) munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható.

(4) A parti sávban mobilkerítés kivételével semmiféle építmény nem létesíthető.

V-2 – Állóvizek medre és parti sávja

33/B. § (1) Vízfolyásba, állóvízbe tisztítatlan szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. A felszíni vizekbe, illetve az élő vízfolyásokba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával, és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni..

(2) Az egyéb hasznosításra nem alkalmas vízmosásokban és időszakosan vízjárta területeken a természetes növényzet megőrzésével kell biztosítani az ökológiai hálózat folytonosságát.

V-3 – Általános vízbeszerzési területek

33/C. § (1) A vízmű terület körül a vízügyi szakhatóság által meghatározott külső védőövezetben, de legalább a belső védőterület határától számított 100 méteren belül, olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetve a vízbe szennyezőanyag kerülhet, tilos.

(2) Az övezet, illetve belső védőterületének kezelése és fenntartása az a vízmű üzemeltetőjének feladata.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

34. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön jogszabályokban megadott előírásait.

(3) A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

a) a levegőtisztaság-védelem,

b) a zaj és rezgés elleni védelem,

c) a föld és vízvédelem,

d) a hulladékgazdálkodás,

e) a sugárzás,

f) a természetvédelem,

g) az épített környezet védelmének témaköreire, valamint

h) az állattartással kapcsolatos előírásokra.

VI. Fejezet

A TÁJI- ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

A táj- és a természet értékeinek védelme

35. § (1) A természeti értékek védelméről magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek.

(2) A helyi művi-, táji- és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(3) A természeti területek kezelési előírásairól a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik.

(4) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. építés, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

Természeti területek

36. § (1) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók hatóság engedély birtokában.

(2) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértése esetén.

(3) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(4) Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természet-közeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés.

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület, tájképvédelmi terület

37. § (1) Az érintett területen található idős-értékes növényállomány egyedeit kivágni, alakítani csak önkormányzati döntés alapján szabad.

(2) A tájképvédelmi terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Tájképvédelmi területen a tájba illeszkedő, tájképi elemek fennmaradását biztosító elemeket kell alkalmazni. Tájképvédelmi területen a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.

(3) Növénytelepítés során a terület adottságainak megfelelő, őshonos, nem invázív fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

Települési zöldfelületek, növényzet védelme

38. § (1) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati és szakértői engedély alapján történhet. A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

(2) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve, ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(3) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(4) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.

(5) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.

(6) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.

VII. Fejezet

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

Az épített környezet értékvédelme

39. § A helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál, akár védett az épület egyedileg akár nem, az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni.

(1) Építési anyaghasználat

1. Lábazatképzés: kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg faragott vagy fűrészelt hagyományos kő.

2. Homlokzatok

a) Vakolt, vagy nyers kőfelület plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

b) Tájidegen burkolóanyagok használata tilos. (Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott fémszerkezet).

c) Kémény csak téglaburkolatú vagy vakolt felületű lehet.

3. Tető

a) A tetőfedés anyaga mázatlan agyag vagy betoncserép legyen. Az értékvédelem alatt álló épületek esetében csak vörös vagy natúr színű, lehetőleg hódfarkú agyagcserép használható.

b) Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képeznek a cserepes lemezek), kislemezes palafedés, hullámpala, műanyag vagy fém hullámlemez, műanyag síklemez.

(2) Homlokzati arány, építészeti térarányok, utcaképek védelme:

1. Térarányok, utcaképek

a) A település területén kerülendők az erős, élénk, a hagyományos földfestékektől eltérő (piros, zöld, kék, lila stb.) színek, javasolt a lélegző szilikátfestékek használata.

b) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

2. Homlokzati arányrendszer védelme

a) A helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkélysor, stb.)

b) A helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni.

3. Tetőformák szabályozása

a) Zártsorú beépítésnél a magastető utcával párhuzamos gerinccel építendő, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.

b) Oldalhatáron álló övezetekben utcára merőleges gerincű magastető építendő, a kialakult utcaképhez igazodóan oromfalasan vagy teljes kontyolással.

c) A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint kontyolt tetőidommal épüljön.

d) Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.

e) Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Kizárólag épület rekonstrukció estében félnyeregtető is alkalmazható a kialakult helyzetnek megfelelően.

(3) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

1. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.

2. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.

3. Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében az egységes homlokzati megjelenés érdekében az önkormányzat a helyreállítási kötelezettséget elrendelheti.

4. Védett területeken a maximális építménymagasság az utcai épületrésznél az utcaképbe illeszkedően a kialakult, szomszédos épületek magasságához kell, hogy illeszkedjen.

5. A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

6. A tetőfelépítmény minimális szélessége 3 méter.

7. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

8. Helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 1,0 m2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklám célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám nem helyezhető el. Nem helyezhető el közterület határvonalától számított 1,0 m-en belüli homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége, csak az épületek hátsó homlokzatán és takartan.

9. Településképi jelentőségű területek sajátos építési szabályai:

a) Településképi jelentőségű területen közterületről látható melléképítmény nem építhető.

b) A területen a nem megfelelően befejezett, vagy zavaró utcaképet nyújtó épületekre helyrehozatali kötelezettséget kell elrendelni.

10. Közterületen mobil reklám nem helyezhető el. Egy épületen illetve rendeltetési egységen csak egy reklám vagy cégér, továbbá maximum három irányító tábla helyezhető el.

A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése

40. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:

aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását

ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész)

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)

ad) a kezdeményezés indoklását

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

ba) az együttes megnevezését

bb) körülhatárolását

bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását

bd) a kezdeményezés indoklását

(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell;

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel;

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik;

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(4) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(5) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni és a tulajdonost értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről és a tulajdonos értesítéséről a jegyző gondoskodik.

A védett értékekre vonatkozó általános szabályok

41. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(2) A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

(3) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(4) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

(5) Az építési engedélyezést megelőzően a beruházással érintett területre a régészeti hatásvizsgálatot el kell készíttetnie az építtetőnek. Az elkészített régészeti hatásvizsgálatot az örökségvédelmi hatástanulmányba kell beilleszteni.

Régészeti örökség védelme

42. § (1) Emőd nyilvántartott régészeti lelőhelyeit az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést, a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészei lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(3) Emőd területén, ha földmunka végzés bármely szakaszában régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a KÖH területileg illetékes hivatalát haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leletet a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a hivatal képviselőjének átadni.

(4) Földmunkával járó, 1 ha-nál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások esetén, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.

VIII. Fejezet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

43. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítását a vonatkozó magasabb szintű törvény biztosította sajátos jogintézmények szerint kell végrehajtani. A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a települést elkerülő út megvalósítása és a települési főút szabályozási szélesség korrigálásának teljesítéséhez kisajátítást rendel el. Az állami tulajdonú utak kisajátítási költségei az államot terhelik.

(3) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a kiszolgáló és lakóutak létesítése és szabályozási szélesség korrigálásának teljesítéséhez helyi közút céljára történő lejegyzést állapít meg.

(4) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozhatja.

(5) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt

a) kisajátítási eljárásról a Kormányhivatal intézkedik.

b) helyi közút céljára történő lejegyzésről a Kormányhivatal intézkedik.

c) elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni,

d) településrendezési kötelezettség elrendeléséről, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az képviselőtestület intézkedik.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A kihirdetésről a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint, helyben szokásos módon Emőd Város jegyzője gondoskodik. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet mellékletei:

a) 1. sz. melléklet: szabályozási Terv – Külterület (SZT_01)

b) 2. sz. melléklet: szabályozási Terv – Belterület (SZT_02)

c) 3. sz. melléklet: Szabályozási terven szereplő jelek értelmezése

d) 4. sz. melléklet: A rendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

da) - 4.1. Kisajátítással terhelt ingatlanok

db) - 4.2. Helyi közút céljára történő lejegyzéssel terhelt ingatlanok

dc) - 4.3. Beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanok

e) 5. sz. melléklet: Védőtávolsággal érintett ingatlanok

(3) Jelen rendelet függelékei:

a) 1. sz. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

b) 2. sz. függelék: Helyi védett építészeti értékek

c) 3. sz. függelék: Védett természeti területek

d) 4. sz. függelék: HÉSZ készítésénél figyelembe vett jogszabályok tájékoztató listája

e) 5. sz. függelék: fogalom-meghatározások

3. függelék

4. függelék

5. függelék