Mezőkeresztes Város Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése,  a  143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényrendelkezéseit – az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális bizottság véleményének előzetes kikérésével az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról.

I.

Általános rendelkezések

1. §

 (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Mezőkeresztes Város Önkormányzat (továbbiakban:

önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a) ingatlan‐ és ingó vagyonra,

b) önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,

c) önkormányzati társulásba, gazdasági és közhasznú társaságba bevitt vagyonra,

d) közhasznú és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésre,

e) az önkormányzat pénzeszközeire abban az esetben, ha arra nézve más jogszabály eltérően nem rendelkezik.  (továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon)

(2) Nem terjed ki a rendelet tárgyi hatálya:

a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá az önkormányzati lakások elidegenítésére,

b) a közüzemi tevékenységet ellátó vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulásával létrejött társaságokban az önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedések értékesítésére,

c) a kisebbségi önkormányzat részére juttatott vagyonra,

d) a vásárokról és piacokról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó piacok fenntartására, kezelésére, továbbá az árusítóhelyek, helyiségek és a piac hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra

e) és a működési célú pénzeszköz átvételére. 

2. §

(3) A rendelet személyi (szervi) hatálya kiterjed:

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzat szerveire,

c) az önkormányzat költségvetési szerveire,

d) az önkormányzat egyes vagyontárgyait megbízás alapján kezelő vagy üzemeltető szervezetre vagy természetes személyre,

e) az önk ormányzati tulajdonú gazdasági társaságokba delegált igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokra.

II.

Az önkormányzati vagyon

3.§

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

1. Törzsvagyon

4. §

(1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a Nvtv. 5. § (4) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.  Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a járdák, terek és parkok,

c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,

e) a védett természeti területek,

f) köztemetők,

g) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.

(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az önkormányzat képviselő-testülete döntése szükséges. A forgalomképtelen vagyontárgyakat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

5.§

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

c) az önkormányzat tulajdonában álló közművek,

d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

e) középületek,

f) közüzemi tevékenységet ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),

g) sportpályák és sportcélú létesítmények. 

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a rendelet 2. sz.melléklete tartalmazza.

4. Üzleti vagyon

6. §

(1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyakat a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

III.

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

1. Tulajdonjog átruházás

7. §

(1) Az önkormányzatot a polgármester képviseli. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról megfelelő költségvetési fedezet esetén, a kötelezettségvállalásra irányadó szabályok szerint a polgármester gondoskodik.

(2) Vagyon tulajdonjogát átruházni 12 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

A versenyeztetési eljárás szabályait e rendelet 4-es számú melléklete határozza meg.

(3) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

8. §

(1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

a) ötszázezer forint egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat,

b) ötszázezer forintot el nem érő vagyonhasznosítás esetén az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. A polgármester a vagyonhasznosításról, annak eredményéről, és az azzal kapcsolatban megkötött szerződésről köteles a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást adni.

c) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthetők. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseket.

2. Ingyenes vagyonátruházás

9. §

 (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

3. A vagyon megterhelése

10. §

 (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal

11. §

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján terhelhető meg.

12. §

(1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – képviselő-testület joga.

4. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

13. §

(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem  engedi el a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

14. §

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

15. §

(1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(3) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pé nzben kifejezett értékű tevékenységet vagy ellenszolgáltatást ír elő.

16. §

A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszá molást teljesíteni.

17. §

(1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) szociális ellátás

18. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében, a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást,

b)  és isme rtetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb válla lt kötelezettségét teljesíti-e

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat belső ellenőre az éves ellenőrzési tervében köteles szerepeltetni.

5. A haszonélvezeti jog

19. §

(1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani – kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.

6. Hasznosítási jog, használatba adás

20. §

 (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat, illetve a haszonkölcsönbe adást.

21. §

 A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

22.§

(1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

23. §

 (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat haszonbérletként hasznosítja.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek legalább 1 és legfeljebb 5 évig adhatók haszonbérbe.

(3) A haszonbérlőt a haszonbérelt területre elővásárlási jog illeti meg.

24. §

 (1) A fizetendő haszonbérleti díjat a képviselő-testület évenként állapítja meg.

(2) A haszonbérlő a haszonbért utólag, szeptember 30-ig köteles egy összegben az önkormányzat számlájára befizetni.

25. §

(1) A haszonbérlő a haszonbérelt földet, illetve a mellette lévő árkokat köteles a jó gazda gondosságával művelni, művelési és kártevő mentesítési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a haszonbérlő a kötelezettségeit nem teljesíti, a vele kötött szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(2) A haszonbérlő a haszonbérelt földet másnak még ideiglenes használatra sem engedheti át.

26. §

(1) A haszonbérlő a haszonbérelt föld művelési ágát csak a haszonbérbe adó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg.

(2) A haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. A szerződést 6 hónapi felmondással a gazdasági év végére (szeptember 30.) lehet bontani.

(3) A haszonbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti.

27. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok elidegenítéséről értékhatár nélkül a képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés során az önkormányzat hosszú távú érdekeit figyelembe kell venni.

7. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

28. §

A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő vízi közművek létrehozásáról és működtetéséről.

8. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

29. §

(1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegesség vált pénzeszközeinek hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

9. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

30. §

Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – valólemondás jogát a képviselő-testület gyakorolja.

31. §

(1) Az önkormányzat követeléseiről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likvidását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására.

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve

f) az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

biz onyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A követelésről való lemondást magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéről való lemondást.

(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

10. Hitelfelvétel és –törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

32. §

(1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

33. §

(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos köztelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok e llátását.

IV.

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

34. §

(1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

35. §

(1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a)  A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b) A mé rlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt eszköz és forráscsoportokat.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I. 11.)  Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat.

(1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) Az középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra  tervezett vagyon változást.

(3) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

V.

Önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását, vételét célzó eljárás

37. §

(1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

38. §

(1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor a vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik, a piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

39. §

Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselőtestületet.

VI.

Záró rendelkezések

40. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző, a helyben szokásos módon a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel köteles gondoskodni.

(3) Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2014. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.

41. §

 Hatályát veszti az Mezőkeresztes Önkormányzatának vagyonáról szóló 12/1994./XI.28./ számú rendelete, valamint a módosított 5/2006.(V.04.) sz. Rendelet, a 8/2008.(IX.11.) sz. Rendelet,a 9/2010.(IX.02.) sz. Rendelet,a 3/2013.(I.24) önkormányzati rendelet.

Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

        Dr. Dózsa György   s.k.                                                             Dr. Pelládi Ildikó s.k.

            polgármester                                                                                     jegyző