Mezőkeresztes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:Mezőkeresztes Város Önkormányzata

(továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 3441 Mezőkeresztes, Dózsa Gy. u. 30.

Az önkormányzat honlapja: mezokeresztes.hu

Az önkormányzat internetes elérése: hivatal@mezokeresztes.hu

Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Mezőkeresztes város közigazgatási területe.

(2) Az önkormányzat jogi személy.

Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, melynek hivatalos megnevezése: Mezőkeresztes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(3) Az önkormányzat önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét, jelképeiről, (címer, zászló, pecsét) azok használatáról, valamint kitüntetések és címek létesítéséről és adományozásáról önálló rendeletet alkot.

II. Fejezet

A képviselő-testület

1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre

2. §

(1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján önként vállalt feladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a./ non-profit szervezetek, egyházak működésének támogatása

b./tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkezők támogatás

c./ 70 éven felüliek támogatás

d./ nem kötelező védőoltást igénybe vevők támogatása

e./ közalapítvány működtetése

3.§

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §-ban foglaltakon túl a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatások ellátására hivatott intézmények létrehozásával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása.

2. A képviselő-testület működése

4.§

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő, amely kiegészül a polgármester személyével.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen 4 tagja jelen van.

(3) A képviselő-testület tagjainak jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

5.§

(1)A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Képviseletet – eseti felhatalmazással – a képviselő-testület, illetve a polgármester által megbízott személy is elláthat.

6.§

(1) A képviselő-testület alakuló, és rendes ülést tart, valamint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseit a Mezőkeresztes, Dózsa Gy. u. 30. szám alatti székhely épületében, vagy udvari tanácskozó termében tartja, míg ünnepi ülését a székhelyén vagy a Mezőkeresztes, Dózsa Gy. u. 16. sz. alatti IKSZT épületében tarthatja.

7.§

(1) A képviselő-testület rendes ülését legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.

(2) A napirend jellegére, fontosságára tekintettel ülésszak tartására is sor kerülhet. Ennek eldöntése a polgármester hatáskörébe tartozik, és ilyenkor a meghívón az ülésszak várható időtartamát is közölni kell.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás, vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 5 nappal korábban a képviselő-testület tagjait értesíteni kell.

8.§

(1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül, melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

(2) Rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal – az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra – köteles az ülést összehívni.

9. §

(1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához javaslat kérhető a képviselőktől, bizottságoktól, helyi települési nemzetiségi önkormányzat vezetőjétől, önkormányzati intézmények vezetőitől, helyben működő civil szervezetek vezetőitől.

(3) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület rendes üléseinek tervezett időpontját, az ülés napirendjeit, a napirendi pontok előterjesztőit, egyéb szervezési jellegű feladatokat,közmeghallgatás vagy lakossági fórum esetén annak tárgyát és időpontját.

3. Ciklus-program, gazdasági program

10. §

(1) A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.

(2) A képviselő-testület a Mötv.-ben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága

11. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatás, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(3) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen is kiosztásra kerülhet.

(4) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, míg a rendkívüli és ünnepi ülésre szóló meghívót az ülés kezdő időpontját megelőző legalább 24 órával ki kell kézbesíteni.

(5) A napirendi pontok előterjesztéseit általában írásban – papír alapon, dvd lemezen, email-ben – lehet kiadni, de egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

(6) A meghívóval együtt ki kell küldeni az írásos előterjesztéseket és határozati javaslatokat. Ha az adott témában nincs írásbeli előterjesztés, a határozati javaslatot akkor is írásban kell a meghívóval együtt kiadni.

(7) Az ülés helyéről, időpontjáról, a napirendekről a város lakosságát a Mezőkeresztes, Dózsa Gy. u. 30. sz. alatt található hirdetőtáblán elhelyezett meghívóval és a honlapon közzétett meghívóval és előterjesztésekkel kell tájékoztatni. A lakosság tájékoztatásáról a képviselők részére kiküldött meghívóval egyidejűleg kell gondoskodni.

12. §

(1) A képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesznek részt:

a) polgármester

b) képviselő-testület tagjai.

(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) jegyzőt, aljegyzőt,

b) napirendi pontok előadóit,

c) helyi települési nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(3) Meghívó küldésével értesíteni lehet és megjelenés esetén tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésén:

a)  országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselője,

b) a település díszpolgárai,

c) bizottságok nem képviselő-testületi tagjai,

d) önkormányzati intézmények vezetői,

e) településen működő hivatalosan bejegyzett pártok erre felhatalmazott képviselői,

f) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

(4) A képviselő-testület ülésén megjelent egyéb szervezetek és állampolgárok képviselői hozzászólásának engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.

13. §

(1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára – a jegyző véleményének a figyelembe vételével – a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.

(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.

(4) Zárt ülés megtartását:

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző, és

d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.

(5)Zárt ülés elrendeléséhez minősített döntés szükséges.

14. §

A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

III. Fejezet

A polgármester jogköre

1. Az ülés és a vita vezetése

15. §

(1) A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének – ülésvezetési feladatai, és jogköre:

a) megnyitja az ülést, a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt,

c) a meghívó alapján előterjeszti a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz,

d)  tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta hozott jelentősebb döntésekről, fontosabb eseményekről,

e) vitát nyit az előterjesztések fölött, ezen belül az alábbi sorrendet tartva:

a. az előadó esetleges szóbeli kiegészítése (időtartama: 10 perc)

b. bizottsági vélemények (időtartama: bizottságonként 10 perc)

c. kérdések feltétele (időtartama: 3 perc)

d. kérdésekre adott válaszok (időtartama: 5 perc)

e. hozzászólások, vélemények (időtartama: 5 perc)

f.  határozathozatal

(2) A napirend előadója által a kérdésekre, hozzászólásokra adott választ követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg.

(4) A polgármester a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról egyenként szavaztatja meg a képviselő-testületet.

(5) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

2. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása

16. §

A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el. Ezt bármelyik képviselő is kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

17. §

Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy az időkeretet túllépte, a polgármester felszólíthatja a tárgyszerűségre, tárgyratérésre, valamint a hozzászólása befejezésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

18. §

A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,

b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz,

c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót – a képviselő kivételével – az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.

3. Személyes érintettség

19. §

A képviselő-testület tagja testületi és bizottsági munkája során köteles bejelenteni, ha az eldöntendő kérdés közeli hozzátartozót érinti. Döntési eljárásból való kizárására hatósági ügyek esetén az Ákr. 24. § (8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek elmulasztása esetén – az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság javaslatára – a képviselők 1 havi tiszteletdíjának megvonására kerül sor.

4. Titkos, névszerinti szavazás

20. §

(1) A zárt ülés tartására okot adó téma – Mötv. 48, § (4) – tárgyalásakor- polgármesteri vagy települési képviselői indítványra – a képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság bonyolítja le, amely a szavazás lényes körülményeit rögzítő jegyzőkönyvet készít az eseményről, mely a képviselő-testületiülésről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi.

A hitelek felvételéről, helyi népszavazás kiírásáról szóló döntés meghozatalakor kötelező név szerint szavazás tartása.

(3) A hitelek felvételéről, helyi népszavazás kiírásáról szóló döntés meghozatalakor kötelező név szerinti szavazás tartása.

(4) Névszerinti szavazásnál a polgármester ABC sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A nyilatkozatot a névsoron fel kell tüntetni. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

5. Interpelláció

21. §

(1) A képviselő a testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottsági elnöktől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (kérdést tehet fel, interpellálhat).

(2) A kérdést, az interpellációt szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.

(3) Kérdést, interpellációt az ülésen az utolsó napirend keretében lehet szóban előterjeszteni.

(4) A kérdésre, interpellációra akkor kell az ülésen választ adni, ha az előterjesztést a képviselő az ülést megelőző 3 nappal benyújtotta. Egyéb esetekben a választ 15 napon belül írásban kell megküldeni a képviselőnek és azt a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(5) Az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik, a testület dönt.

(6) A kérdés, az interpelláció alapján a testület részletes vizsgálatot is elrendelhet. Az elrendelt vizsgálatot a polgármester köteles lefolytatni úgy, hogy abban az interpelláló képviselőnek részt kell vennie.

6. Szavazás

22. §

(1) A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik.

(2) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, ismerteti a képviselő-testület döntését.

(4) Amennyiben a szavazás eredménye felől az ülésen kétség merül fel, a polgármester ismételt szavazást rendel el.

(5) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az érintett döntés hozatalától számított 3 napon belül lehet benyújtani, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt

(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a testület hatásköréből át nem ruházható önkormányzati hatáskörök kivételével a döntést meghozhatja.

7. A képviselő-testület döntései

23. §

(1) A képviselő-testület várospolitikai súlyú kérdésekben állásfoglalást, feladatkörében, hatáskörében, normatív, önkormányzati hatósági jogkörében hatósági határozatot, működését érintően ügyrendi határozatot, valamint törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkothat.

(2) A képviselő önálló indítványát az ülés napját megelőző 5 nappal, írásban köteles a polgármester részére beterjeszteni. A beterjesztésnek tartalmazni kell az önálló indítvány tárgyát, a határozati javaslatot és az önálló indítvány képviselő aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványnak a tárgyalásra és a határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. Az indítvány tárgyalásra és a határozathozatalra alkalmasságáról, valamint napirendre tűzéséről a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel határoz. A határozathozatal előtt az indítványt tevőnek a szót meg kell adni, aki maximum 2 perc időtartammal mondhatja el szóbeli kiegészítését.

24. §

(1) A testület normatív és hatósági határozatait minden évben folyamatos arab sorszámmal, per évszámmal, zárójelben a hónap, nap megjelölésével kell ellátni, és meg kell határozni a tárgyát. Működési körben hozott ügyrendi határozatot (pl. napirend elfogadása, a testület belső szabályozását szolgáló határozatok, interpellációra (kérdésre) adott válasz elfogadása, névszerinti, titkos szavazás elrendelése, stb.) a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) A képviselő-testület által hozott normatív és hatósági határozatokról a hivatal szám- és tárgymutató köteles vezetni.

Az önkormányzat rendelete

25. §

(1) Önkormányzati rendeletalkotást a polgármester, a képviselők, bizottságok, jegyző, települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, civilszervezet vezetője kezdeményezhet a polgármesternél, illetve a képviselő-testületnél. Ugyanazok jogosultak rendelettervezetnek a polgármesterhez való előterjesztésére is.

(2) A polgármester gondoskodik a javaslatoknak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról, egyben kijelöli az előkészítésért felelős bizottságot.

(3) A javaslat tárgya szerint érintett bizottságokon túl az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság köteles megtárgyalni minden rendelettervezetet, melyet végső formájában a kezdeményező vagy az előkészítésért felelős bizottság terjeszt a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület által hozott rendeletekről a hivatal szám- és tárgymutató köteles vezetni.

(5) A rendelet, normatív határozat kihirdetése a városháza hirdetőtáblájára (Mezőkeresztes, Dózsa G. u. 30.) történő kifüggesztéssel történik. A kifüggesztés időtartama 15 nap, melynek megtörténtét a rendelet hivatali példányán történő záradékolással a jegyző igazolja.

(6) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet, A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

(7) A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.

8. Jegyzőkönyv

26.§

(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányait oldalainak füzetként való összetűzésével kell ellátni és megőrizni, melynek mellékletét képezi a jelenléti ív, a titkos szavazás jegyzőkönyve, a névszerinti szavazásról felvett névsor és szavazási eredmény, az írásos előterjesztések, határozati javaslatok és rendelet tervezetek.

(4) Az (1) bekezdésben írt hangfelvételt 15 évig meg kell őrizni, majd a levéltárnak átadni.

(6) A testületi ülésről felvett jegyzőkönyvet – kivéve ha a zárt ülésről készült – a hivatalban bárki megtekintheti.

(7) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvből is lehetővé kell tenni a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismerését.

(8) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.

IV. Fejezet

Bizottságok

27. §

(1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság (3 fő)

b) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (3 fő)

c) Szociális és Egészségügyi Bizottság (5 fő)

(2) A bizottságok feladatait, a képviselő-testület által a bizottságokra átruházott feladat és hatásköröket az 1.melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok tagjainak névsorát, lakcímét a 2. függelék tartalmazza.

(4) A bizottság ügyviteli teendőit a hivatal látja el, az ebben való közreműködés és a feltételek biztosítása a jegyző feladata.

(5) A bizottságok nem képviselő tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

28. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét – távolléte esetén – az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

a) a bizottság munkatervének előkészítése és végrehajtásának szervezése,

b) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,

c) a bizottság képviselete.

(4) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

29. §

A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásban foglalt határozat, állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.

30. §

A bizottságok tevékenységükről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.

31. §

(1) A bizottságok egyes kiemelt, folyamatos feladataik eredményes ellátása érdekében albizottságokat hozhatnak létre.

(2) Az albizottság tagjait a bizottság választja saját tagjai és más szakemberek közül. Az albizottság vezetője csak képviselő lehet.

(3) Az albizottság feladatait a bizottság határozza meg. Az albizottság működéséről beszámol a bizottságnak.

32. §

(1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat lére.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók.

V. Fejezet

A képviselők jogai és kötelességei

33. §

(1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak az ülésén amelynek tagja.

(2) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Igazolt a képviselő távolléte, ha előzetes polgármesteri engedéllyel hiányzott az ülésről, illetve akkor, ha a polgármester az utólagos bejelentést tudomásul vette.

(4) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésre írásban igazolja.

(5) A képviselő az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottsághoz nyújthatja be az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatát.

(6) A képviselő a jegyző útján igényelheti a hivataltól a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(7) A képviselő közérdekű ügyben a polgármester (távollétében a jegyző) útján kezdeményezheti a hivatal intézkedését.

(8) A képviselő fogadóórát tarthat, melyről a lakosságot tájékoztatni kell.

VI. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

1. A polgármester

34. §

(1) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése, segíti a képviselők, a bizottságok munkáját, együttműködik a társadalmi és egyéb szervezetekkel, vállalatokkal, intézményekkel.

(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(3) A polgármester minden hét péntekén – hivatali munkaidőben, hivatali helyiségében -fogadónapot tart.

2. Az alpolgármester

35. §

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízásban látja el feladatát.

VII. Fejezet

A jegyző és aljegyző

1. A jegyző

36. §

(1) A jegyző a polgármester közvetlen irányítása, útmutatás mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli, szervezési, egyéb előkészítési feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző rendszeresen segíti a bizottságokat, tevékenységüket érintő jogi normák megismerésében.

(3) A jegyző fő feladatai – az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően – az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

a) gondoskodik arról, hogy a törvényességi követelményeknek megfeleljenek az előterjesztés és döntések,

b) biztosítja a bizottsági működés feltételeit,

c) folyamatos munkakapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg (pl. ügyészség, bíróság, rendőrség, stb.)

d) hivatalvezetőként ellátja és gyakorolja a munkáltatói és egyéb jogokat,

e) ellátja tovább mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület, vagy a polgármester megbízza.

(4) A jegyző a hivatal ügyfélfogadási rendje szerint tart ügyfélfogadást.

2. Az aljegyző

37. §

(1) A polgármester a jegyző javaslatára helyettesítésére és az általa meghatározott feladat ellátására aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítési feladatokkal a polgármester - a jegyző kinevezésére vonatkozó követelményeknek megfelelő képesítéssel rendelkező - közszolgálati tisztviselőt bízza meg legfeljebb hat hónap időtartamra.

VIII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

38. §

(1) A képviselő-testület önálló, egységes hivatalt hoz létre és működtet az önkormányzat működésével, az államigazgatási feladatok ellátásával, a települési nemzetiségi önkormányzat munkájának segítésével kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatal elnevezése: Mezőkeresztesi Polgármesteri Hivatal.

(3) A hivatal szerkezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, mely a rendelet 2. mellékletét képezi.

(4) A hivatalt a polgármester irányítása mellett a jegyző vezeti.

(5) A Mezőkeresztesi Polgármesteri Hivatal köztisztviselői számára Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je munkaszüneti nap.

(6) A munkaszüneti nappal összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét az önkormányzat saját bevétele biztosítja.

IX. Fejezet

Önkormányzati társulás

39.§

(1) Az önkormányzatok feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb, és célszerűbb ellátása érdekében egymással együttműködhetnek, gazdasági, szolgáltató szervezeteket, valamint társulásokat hozhatnak létre, illetve ezen szervek részére feladatkörüket átruházhatják. Az önkéntesség elve figyelembe vételével e szervekből a képviselő-testület döntése alapján szükség esetén ki lehet lépni.

(2) Mezőkeresztes Város Önkormányzata

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra és a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásra,

b) a gyermekjóléti szolgáltatásokat és ellátásokat, a házi segítségnyújtást, a közösségi pszichiátriai ellátást, a központi orvosi ügyelet megszervezését a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza át.

X. Fejezet

Választópolgárok részvétele az önkormányzásban

1. Közmeghallgatás

40. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek idejéről és helyéről a polgármester tájékoztatja a lakosságot, legkevesebb 5 nappal előtte.

(2) A közmeghallgatás napirendjére a lakosság széles rétegeit érintő napirendet vagy döntés előkésztést kell vinni.

(3) A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülés tartásának szabályait kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

2. Lakossági fórum

41. §

(1) A lakosság, vagy a város kisebb részének közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérésére fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében lakossági fórumot lehet szervezni.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt.

3. Helyi népszavazás

42. §

A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

XI. Fejezet

Együttműködés a  Roma Nemzetiségi Önkormányzattal

43. §

(1) A települési önkormányzat elősegíti a települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját, kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és etnikai kisebbség jogainak érvényesítésére. Az együttműködés kereteit megállapodásban rögzítik.

(2) A települési önkormányzat a települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére működéséhez, fórumainak, rendezvényeinek megtartásához a Mezőkeresztes, Dózsa Gy. u. 16. sz. és a Mezőkeresztes, Dózsa Gy. u. 57. sz. alatti önkormányzati ingatlanokban térítésmentes helyiséget biztosít.

(3) A települési önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

(4) A jegyző irányításával a polgármesteri hivatal ellátja a nemzetiségi önkormányzat adminisztratív feladatait, gazdálkodásával kapcsolatos tevékenységet, valamint elősegíti a testületi működését.

(5) A települési önkormányzat lehetőséget biztosít a települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottságba egy fő teljes jogú tagot delegáljon, és a bizottság munkájában aktívan közreműködjön.

(6) A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, a képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(7) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(8) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(9) A (8) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.

(10) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv.-ben rögzített egyetértési és vélemény nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

XII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

44. §

(1) Az önkormányzat a választási ciklusra vagy azt meghaladó időre gazdasági programot fogad el az Mötv. 116. §-ában foglaltaknak megfelelően.

(2) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A szabályszerű gazdálkodás biztosítása és ellenőrzése céljából belső ellenőrt alkalmaz.

(3) Az önkormányzat vagyonát, pénzeszközeit elsődlegesen az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező feladatok ellátására használja fel.

(4) Az önkormányzati feladatok ellátása érdekében gazdálkodó szervezetet, közalapítványt hozhat létre, vállalkozási tevékenységet folytathat.

(5) A belső ellenőrzési feladatok ellátását Mezőkeresztes Város Önkormányzata biztosítja intézményei számára is. A feladatellátás vállalkozási szerződéssel, megbízási díjjal külső személy által történik, aki rendelkezik a belső ellenőrök nyilvántartásának regisztrációjával.

(6) Az önkormányzat által használt kormányzati funkciók egységes szerkezetű felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

45. §

(1) Jelen rendelet 2018. április 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Mezőkeresztes Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2017.(III.24.) önkormányzati rendelet.

        Majoros János  s.k.                                                                 Dr. Szombati Csaba Gábor s.k.

          polgármester                                                                                  jegyző