Vatta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2002. (IX. 12.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2002. 11. 12
Vatta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2002. (IX. 12.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2002.11.12.
I. Fejezet
A rendelet hatálya
(1)Jelen rendelet hatálya Vatta község teljes közigazgatási területére kiterjed.
(1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások és jelen rendelet, együttes alkalmazásával szabad.1
(2) A település területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv és a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
(1) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg.
(1) Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv Leírása határoz.
(1) A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről vagy magánútról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell.
(3) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől – legfeljebb 500 méteres távolságon belül – a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.
A telkek beépítésének feltételei
(1)Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(2)Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvízelvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(3)3
(4)4
(5)5
(6)6
(7)7
Építéshatósági eljárások
(1)8
(2)9
(3)Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
(4)10
A Szabályozási Terv elemei
(1)A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2)Kötelező szabályozási elemek:11
- a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,
- a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építménymagasság felső határa,
- a minimális telekméret,
- kötelező beépítési mód,
- kötelező beépítési vonalak,
(3)Irányadó szabályozási elemek:
- Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(4)12
(5)A Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket telekösszevonások esetén is be kell tartani.
II. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
9. § A területre vonatkozó általános előírások
(1) Építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.13
LAKÓTERÜLETEK - L
Falusias lakóterület – Lf
(1)A falusias lakóterületen legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.
(2)A falusias lakóterületen elhelyezhető:16
- legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület,
- sportlétesítmény.
(3)A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:
- önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára.
(4)Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállíttatni.
(5)Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.
(6)17
(7)A zöldfelületi fedettség mértéke min. 40 %.
(8)18
(9)19
(10)Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
(11)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület – Lf |
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építménymag. legnagyobb értéke
m |
Lf/1 |
oldalhatáron álló |
900 |
30 |
4,50 |
Lf/2 |
oldalhatáron álló |
900 |
30 |
6,0 |
Lf/3 |
oldalhatáron álló |
K |
30 |
4,50 |
Lf/4 |
oldalhatáron álló |
360 |
30 |
6,0
20 |
Ahol
Lf/3 - falusias lakóterület – a település ófalui részének hagyományos kisméretű telkes övezete
K- kialakult állapot
(12)21
(13)Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
VEGYES TERÜLETEK - V
Településközpont vegyes terület – Vt
(1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
(3)A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el22
- termelő kertészeti építmény.
(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5)Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6)Az övezetben haszonállat tartása nem engedélyezhető.
(7)Zöldterületi fedettség mértéke legalább 20 %.
(8)23
(9)24
(10)Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
(11)Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számolni, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 50 %- át faültetés számára szabadon kell hagyni.
(12)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az építési övezet funkcionális besorolása: településközpont vegyes terület - Vt |
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építménymagasság legnagyobb értéke
m |
Vt/1 |
oldalhatáron álló
(szabadonálló) |
K |
40 |
7,50 |
Vt/2 |
oldalhatáron álló
(szabadonálló) |
600(K) |
30 |
4,50 |
GAZDASÁGI TERÜLETEK - G
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Gksz
(1)A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2)A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- igazgatási és egyéb irodaépület
- sportépítmény
(3)A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület.
(4)Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(5)Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(6)Zöldterületi fedettség értéke min. 20 %.
(7)25
(8)26
(9)Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
(10)A zöldterület legalább 50 %-át faültetés számára szabadon kell hagyni.
(11)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az építési övezet funkcionális besorolása: kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz |
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építménymagasság legnagyobb értéke
m |
Gksz |
zártsorú |
K |
M |
K |
Ahol
K – kialakult állapot, ill. a Szabályozási Terven jelölt határok
M – meglevő beépítési %
(12)Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK - K
(1)A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2)A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása a településen:
- a városi zöldterületi rendszer településszerkezeti elemei, a települési infrastruktúra egyes zöldterületet igénylő intézmény területei
- nyersanyaglelőhelyek telkének, építményeinek területe
- hulladék lerakók területe
(3)Telekalakítás: a Szabályozási terv szerinti határokkal.
(4)Zöldterületi fedettség értéke min. 40 %.
(5)27
(6)28
(7)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az építési övezet funkcionális besorolása: különleges terület - K |
Az építési telek |
Övezeti jele |
Funkcionális besorolása |
Beépítési mód |
Legkis.
terület
m2 |
Legnagyobb beépítettség
% |
Építménymag.
legnagyobb értéke
m |
K/te |
Működő temető |
Szabadonálló
csak kiszolg. épület építhető |
K |
10
|
6,0 |
K/sp |
Sportpálya |
Szabadonálló
csak kiszolg. épület építhető |
K
|
10
|
6,0 |
K/b |
Bányaterület |
szabályozását a bányaüzemmel összhangban kell kialakítani |
K/r |
Rekultivációs terület |
a megszüntetésre váró meglevő hulladék lerakó területe |
Ahol
K - kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok.
III. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1)A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.
(2)A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3)A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4)29
(5)A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
- szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
- zöldfelületek, fasorok
- közművek felépítményei
- egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6)30
KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK – KÖ
(1)A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények.
(3)A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.
(4)Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(5)A közlekedési területen levő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávba elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
(6)31
BELTERÜLETI ZÖLDTERÜLETEK – Z
(1)A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.
(2)A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3)A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(4)A zöldterületen elhelyezhető:
- a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.
(5)A zöldterületen épületek nem helyezhetők el.
ERDŐTERÜLETEK – E
(1)Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2)Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint32
- védelmi célú – védő,
- gazdasági,
- turisztikai erdő lehet.
(3)33
(4)34
(5)35
(6)36
(7)37
(8)38
(9)Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
- közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
- távközlés,
- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- geodéziai, turisztikai jelek,
- köztárgyak,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
- fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei.
- szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
- vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
- termékvezeték és műtárgyai.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK – M
(1)A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2)A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3)A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
- Má/sz – általános mezőgazdasági terület - szántó terület
- Má/r – általános mezőgazdasági terület - rét terület
- Mk – kertes mezőgazdasági terület – szőlő, gyümölcsös terület
(4)A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,
- a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
- közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- nyomvonal jellegű vezetékek,
- távközlés,
- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- geodéziai jelek,
- köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
- biztonsági okokból szükséges őrház,
- termékvezeték és műtárgyai,
- komposztáló telep építményei.
(5)39
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK - V
(1)A vízgazdálkodási terület övezeti besorolása:
- V/1 – vízfelületek területe
- V/2 – vízmű terület
- V/3 – mocsaras terület
(2)A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el.
IV. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI40
21. § Általános előírások
22. § Területi értékvédelem
23. § A településszerkezet helyi védelmének szabályai
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1)Jelen rendelet 2002. november 12. napján lép hatályba.
(2)Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Vatta község Jegyzője gondoskodik.
(3)E rendelet előírásait a hatálybalépése napjáig az I. fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.