Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben a 153/2019. (XII. 11.) , a 23/2020. (II. 19.) az 58/2021. (VIII. 25.) és a 86/2021. (XI. 10.) határozatokkal)
Hatályos: 2021. 11. 11- 2022. 02. 24Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben a 153/2019. (XII. 11.) , a 23/2020. (II. 19.) az 58/2021. (VIII. 25.) és a 86/2021. (XI. 10.) határozatokkal)1
Felsőzsolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye a 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
II.
Önkormányzati feladatok és hatáskörök
1. A Képviselő-testület feladatai
2. § (1) Az Önkormányzat főbb feladata: önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
2. A Képviselő-testület hatásköre
3. § (1) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott feladatok.
(2) A Képviselő-testület átruházott hatáskörei az egyes szervek tekintetében a következők:
a) Humánpolitikai Bizottság
aa) települési támogatás iránti kérelmek elbírálása,
ab) döntés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében a támogatások odaítéléséről.
b) Polgármester
ba) rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálása,
bb) polgármesteri keret felhasználása,
bc) köztemetés,
bd) tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlása az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet szerint,
be)2 településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerint.
c) Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás
ca) család- és gyermekjóléti szolgáltatás,
cb) házi segítségnyújtás,
cc) étkeztetés,
cd) idős korúak és demens betegek nappali ellátása
d) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása
da) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
db) Támogató szolgáltatás.
e) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
ea) Hulladékgazdálkodással összefüggő feladatok ellátása,
eb) Közszolgáltató kiválasztása,
ec) Közszolgáltatási szerződés megkötése.
f) Jegyző a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt induló eljárásban.
III.
A Képviselő-testület működése
3. A Képviselő-testület
4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő.
(2) A Képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az SZMSZ 7. függeléke tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület munkaterv szerint július és augusztus kivételével havonta egy alkalommal tart ülést.
4. Az ülések tervezése, előkészítése
5. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik.
5. Az előterjesztés
6. § (1) Az előterjesztések írásban, a polgármester előzetes engedélyével kivételesen szóban történhetnek. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(2) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
a) intézményalapítás, -átszervezés, -megszüntetés,
b) helyi népszavazás.
(3) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) képviselő,
c) Bizottság,
d) jegyző,
e) mindazok, akiket a Képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.
(4) Előterjesztésnek minősül:
az SZMSZ 1. melléklete, egyéb előterjesztő esetében az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza,
az SZMSZ 1. melléklete, egyéb előterjesztő esetében az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza,
az SZMSZ 1. melléklete, egyéb előterjesztő esetében az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza,
6. A Képviselő-testület ülése, szabályai
7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármesterek tartós akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívásáról a Pénzügyi Bizottság elnöke gondoskodik.
(2) A Képviselő-testület ülése nyilvános, kivéve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvény szerinti esetekben.
(3) Az ülés nyilvánossága az állampolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti, ennek érdekében minden naptári évben a Képviselő-testület által elfogadott éves munkatervet az elfogadását követő 15 napon belül az állampolgárok tájékoztatása érdekében Felsőzsolca város honlapján, a www.felsozsolca.hu weboldalon (a továbbiakban: honlap) közzé kell tenni.
(4) Az SZMSZ 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendkívüli ülés esetében a honlapon az ülés összehívását követően haladéktalanul közzé kell tenni az ülés időpontját és helyét a javasolt napirend feltüntetésével az állampolgárok tájékoztatása érdekében.
(5) A képviselő-testületi ülésre kiküldött tárgyalandó anyagot – zárt ülés anyagának kivételével – az érdeklődők a honlapon és a Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetik.
(6) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy az ülést levezető elnök adhat. A tájékoztatás nem sértheti meg azokat az érdekeket és jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
(7) Ha az önkormányzati képviselő a zárt ülés előterjesztésének tartalmáról vagy a zárt ülésen elhangzottakról bizonyítottan tájékoztatást, felvilágosítást ad, a Képviselő-testület egyévi tiszteletdíját bármely önkormányzati képviselő javaslatára megvonhatja.
(8) A Képviselő-testület normatív határozatai a honlapon közzétételre kerülnek.
7. A Képviselő-testület tanácskozási rendje
8. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. A polgármester és alpolgármesterek tartós akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti. Az ülés megnyitásakor a levezető elnök számszerűen megállapítja a határozatképességet, kijelöli a két jegyzőkönyv-hitelesítőt. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja és gondoskodik annak 15 napon belüli újbóli összehívásáról.
(2) A levezető elnök
a) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről,
c) közli az önkormányzati képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát,
d) ismerteti az ülést megelőző napon írásban benyújtott sürgősségi indítványt.
(3) Az előterjesztés tárgyalásának megkezdésekor az előterjesztő az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a testület tagjai, a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre választ kell adni. A levezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(4) Az ülésen megjelenteknek – kérésükre – indokolt esetben a levezető elnök hozzászólási jogot biztosíthat a Képviselő-testület egyetértésével.
(5) A hozzászólások időtartamának korlátozására, valamint a vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Módosító javaslat, amely részleteiben eltér az eredeti javaslattól. Sorrendben először a módosító, majd az eredeti javaslat kerül szavazásra. Több módosító javaslat esetén az utolsóként elhangzott javaslatot kell szavazásra feltenni. Új indítványként kerül előterjesztésre, amely az eredeti javaslattól egészében eltér.
9. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a levezető elnök feladata.
8. Határozathozatal
10. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvény figyelembevételével határozatot hoz vagy rendeletet alkot.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének, azaz 5 főnek a támogató szavazatát jelenti.
(3) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt az adminisztratív jellegű ügyekben (pl. napirend elfogadása, ügyrendi kérdések, önkormányzati képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok, név szerinti szavazás elrendelése, stb.).
(4) A Képviselő-testület határozatait a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint kell megjelölni.
(5) A határozatok tárgy szerinti és határidős nyilvántartásáért a jegyző felelős.
(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően azonnal, de legkésőbb 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek.
11. § (1) A határozathozatal szavazással történik, általában nyilvánosan, kézfelemeléssel.
(2) A Képviselő-testület bármely önkormányzati képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el, a kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabetikus sorrendben felolvassa az önkormányzati képviselők névsorát, az önkormányzati képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal nyilvánosan szavaznak.
(4) A Képviselő-testület szavazatának összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik önkormányzati képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.
(5) Az önkormányzati képviselő az ülés megkezdése előtt vagy a napirendi pontok tárgyalása során az ülést levezető elnöknek köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalban, aki ezt a napirendi pont tárgyalásakor külön jelzi.
(6) Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a tudomására jutást követő munkaterv szerinti ülésén a döntést felülvizsgálhatja. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó önkormányzati képviselő tárgyhavi tiszteletdíját a Képviselő-testület bármely önkormányzati képviselő javaslatára megvonhatja.
12. § (1) A Képviselő-testület indítvány alapján, esetenként dönt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott ügyekben a titkos szavazás elrendeléséről.
(2) A titkos szavazás lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság végzi, melynek elnökét és tagjait a levezető elnök jelöli ki, ezt a Képviselő-testület vita nélkül fogadja el. A jegyzőkönyvezést a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvezését ellátó köztisztviselő végzi.
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja oly módon, hogy a szavazólapok, borítékok, urna a Díszterem előkészítőjében, zárt szekrényben legyenek állandó jelleggel előkészítve.
(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.
(6) A titkos szavazással hozott határozatot a szavazatszámláló bizottság elnökének az ülésen ismertetni kell.
9. Kérdés, interpelláció
13. § (1) Az önkormányzati képviselő a feladatkörébe tartozó minden ügyben – felvilágosítás kérése céljából – kérdést terjeszthet elő szóban és írásban.
(2) A szóban elmondott kérdés maximális időtartama 3 perc.
10. A jegyzőkönyv
14. § (1) A jegyzőkönyvet 15 napon belül elektronikus úton az erre a célra kialakított informatikai rendszeren keresztül meg kell küldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben foglaltakat, valamint
b) a megjelent önkormányzati képviselők, külön a távolmaradásukat bejelentők, a távolmaradásukat be nem jelentők nevét, az érkezés, távozás időpontját;
c) a jegyzőkönyvvezető(k) nevét, beosztását;
d) az érdeklődők számát,
e) a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) az önkormányzati képviselők kérésére az írásban is benyújtott önkormányzati képviselői hozzászólás,
c) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
d) jelenléti ív.
(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt, valamint a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntést az állampolgárok részére hozzáférhetővé kell tenni. A testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségét a jegyző biztosítja, gondoskodik azok évenkénti beköttetéséről.
(5) A jegyzőkönyvet évenként egy főszámon kell iktatni és folyamatosan növekvő alszámokkal kell ellátni. A zárt ülés jegyzőkönyvét szolgálati használatra minősítéssel, "Zárt ülés” jelzéssel kell ellátni.
11. Lakossági fórum, közmeghallgatás
15. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az Önkormányzat választott önkormányzati képviselői és Bizottságai lakossági fórum szervezését kezdeményezhetik. A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közérdekű javaslataikat, kérdéseiket, valamint közérdekű kezdeményezéseiket közvetlenül terjesszék elő. A lakosság meghatározó körét vagy egészét érintő testületi döntések meghozatala előtt egy hónappal a Képviselő-testület közmeghallgatást tarthat.
(3) A Képviselő-testület a döntés előtt közmeghallgatást tarthat:
a) helyi életviszonyokat szabályozó rendelet megalkotása előtt,
b) nagyobb fejlesztés, beruházás,
c) jelentősebb ingatlaneladás esetén,
d) egyéb esetekben akkor, amikor azt a szavazásra jogosult állampolgárok
10%-a kéri, vagy az önkormányzati képviselők ¼-e azt indítványozza.
(4) A közmeghallgatás és a lakossági fórum kiírására a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.
(5) A közmeghallgatást, lakossági fórumot más helyen is lehet tartani. A helyszín megválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy annak megközelítése a lakosság részére aránytalan erőfeszítést ne eredményezzen.
(6) Kihelyezett képviselő-testületi ülést is lehet tartani. A helyszín megválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy annak megközelítése a lakosság részére aránytalan erőfeszítést ne eredményezzen.
12. Az önkormányzati képviselők kötelezettségei
16. § (1) Az önkormányzati képviselők főbb kötelezettségei:
a) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület és a Bizottságok munkájában,
b) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a választók bizalmára,
c) a tudomására jutott (állami, szolgálati, üzleti és magán) titkot megőrzi,
a titoktartási kötelezettsége a megbízatása után is fennáll,
d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvény alapján lakossági tájékoztatás az önkormányzati képviselői tevékenységről évente legalább egy alkalommal, erről nyilatkozatot küld a polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a Bizottság elnökének vagy a jegyzőnek bejelenteni, ha a Képviselő-testület, a Bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy valamely megbízatásában akadályoztatva van.
(3) A nem önkormányzati képviselő bizottsági tag írásban vagy szóban köteles előre a Bizottság elnökének vagy a jegyzőnek bejelenteni, ha a Bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy valamely megbízatásában akadályoztatva van.
(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha
a) távollétét előre bejelenti, vagy
b) utólag igazolja.
(5) Amennyiben a képviselő a munkaterv szerinti testületi ülésen, vagy az érintett Bizottság tagjaként, annak munkaterv szerinti ülésén nem vesz részt és ezt az ülést megelőző napig a polgármesternél, a Bizottság elnökénél vagy a jegyzőnél nem jelzi, vagy utólag nem igazolja, úgy a tiszteletdíjából 15.000 Ft levonásra kerül.
(6) Amennyiben a Bizottság nem képviselő tagja a Bizottság munkaterv szerinti ülésén nem vesz részt és ezt az ülést megelőző napig a Bizottság elnökénél, vagy a jegyzőnél nem jelzi, vagy utólag nem igazolja, úgy a tiszteletdíjából 15.000 Ft levonásra kerül.
(7) Amennyiben a képviselő két egymást követő munkaterv szerinti ülésen nem jelenik meg, az elmulasztott második ülés hónapjától havi tiszteletdíj nem illeti meg mindaddig, amíg munkaterv szerinti testületi ülésen ismételten meg nem jelenik.
(8) Amennyiben a Bizottság nem képviselő tagja a Bizottság két egymást követő munkaterv szerinti ülésén nem jelenik meg, az elmulasztott második ülés hónapjától havi tiszteletdíj nem illeti meg mindaddig, amíg munkaterv szerinti bizottsági ülésen ismételten meg nem jelenik.
(9) A képviselői munka minőségének és hatékonyságának növeléséhez a Hivatal emeleti tárgyalóterme képviselői iroda funkciót is betölt előre egyeztetett időpontban.
IV.
Az önkormányzat rendeletalkotása
17. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselők,
b) a Bizottságok elnökeik útján,
c) a polgármester,
d) a jegyző,
e) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei.
(2) A rendeletalkotásra irányuló indítványt a polgármesterhez kell előterjeszteni, aki tájékoztatja a Képviselő-testületet a rendelet kezdeményezéséről.
(3) A Képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről és annak módjáról. Meghatározza az előkészítés menetét, megbízhatja valamely Bizottságot az előkészítéssel, vagy erre ideiglenes Bizottságot hoz létre. Indokolt esetben szakértő(ke)t kér fel.
(4) A rendelettervezethez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá a hatásvizsgálati lapon ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait.
(5) A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése a jegyző feladata.
18. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján a munkaterv szerinti ülést követő hétfői napon, rendkívüli ülés esetén, sürgős esetben haladéktalanul. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja, amelyet a rendeletre kihirdetési záradék formájában rá kell vezetni.
(2) A Képviselő-testület rendeleteit a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint kell megjelölni.
(3) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a számát,
b) a tárgyát,
c) a hatályba lépésének időpontját,
d) a módosító rendelet megjelölését,
e) a hatályon kívül helyező rendelet megjelölését.
19. § A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek hatályosulásának figyelemmel kíséréséről, jogszabályi változás esetén köteles kezdeményezni módosítását és hatályon kívül helyezését.
V.
A Képviselő-testület Bizottságai
20. § (1) A Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságot, Humánpolitikai Bizottságot, valamint Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottságot hoz létre.
(2) A Bizottságok képviselő-testületi, valamint nem képviselő-testületi bizottsági tagokból állnak.
(3) A Pénzügyi Bizottság 3 fő képviselő-testületi és 2 fő nem képviselő-testületi tagból áll.
(4) A Humánpolitikai Bizottság 3 fő képviselő-testületi és 2 fő nem képviselő-testületi tagból áll.
(5) Az Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottság 2 fő képviselő-testületi és 1 fő nem képviselő-testületi tagból áll.
21. § A Bizottságok nem képviselő-testületi tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló mindenkor hatályos jogszabályban foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
13. A Bizottságok feladatai
22. § (1) A Bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztést, amelyre vonatkozóan
14. A Bizottság működése, munkaterve
23. § (1) A Bizottság éves munkaterv alapján működik.
15. A Bizottság összehívása, tanácskozási rendje
24. § (1) A bizottsági ülések összehívása, vezetése az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes feladata.
(2) A Bizottság különös szakképzettséget igénylő kérdések eldöntésére szakértőként nem bizottsági tago(ka)t is bevonhat.
(3) A Bizottság szükség szerint, de évenként legalább 6 alkalommal ülésezik.
(4) Az ülésre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy személyes érintettség esetén a bizottsági tag szavazásból történő kizárásáról a Bizottság dönt.
(5) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 15 napon belül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet a bizottsági elnök és a Bizottság egy tagja írja alá.
(6) A Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott egyedi döntésre vonatkozó határozatát – mely tartalmazza az ülés időpontját is – a Bizottság elnöke írja alá.
(7) A Bizottság működésére további szabályokat is megállapíthat a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.
(8) Az ideiglenes bizottság működésére e szakasz szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(9) Az állandó jelleggel megválasztott Bizottságok tagjainak nevét, lakcímét a SZMSZ 8. függeléke tartalmazza.
VI.
A helyi önkormányzat tisztségviselői
16. A polgármester
25. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatát. Felelős a feladatkörét érintő képviselő-testületi határozatok végrehajtásáért.
(2) Gondoskodik az összetett vagy több felelős közreműködését igénylő határozatok végrehajtásáról, tervszerű ütemezéséről, megszervezi a Bizottságok munkáját a végrehajtás ellenőrzésében.
(3) A határozat végrehajtásáért a kijelölt felelős és a hivatali ügyintéző legkésőbb a megjelölt határidő lejárta után 5 napon belül köteles írásban jelentést tenni a polgármesternek a végrehajtásról. A polgármester a határozat végrehajtásáról írásban jelentést tesz a Képviselő-testületnek, amelyet a testületi ülés meghívójával együtt kell kiküldeni.
(4) Ha a Képviselő-testület határozata olyan folyamatosan ellátandó feladatok megvalósítására irányul, melynek végrehajtási határideje is folyamatos, a Képviselő-testületnek a határozatban megjelölt időközönként tájékoztatást kell adni.
(5) Azokban az esetekben, amikor a Képviselő-testület határozatát a végrehajtásért felelős mulasztása miatt nem hajtják végre, az erről szóló beszámoló keretében a Képviselő-testületet a mulasztást elkövető felelősségre vonásáról tájékoztatni kell. Ha a felelősségre vonás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, erre vonatkozó javaslatot is elő kell terjeszteni.
(6) A határozat végrehajtásáért felelős személy, ha akadályozó körülményt észlel, köteles a polgármester felé jelezni.
(7) A várost érintő önkormányzati ügyekben képviseli az önkormányzatot és nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.
(8) A Képviselő-testület évente a költségvetésről szóló rendeletben pénzügyi keretet bocsát a polgármester rendelkezésére.
(9) A keret nem használható fel:
a) a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott kampánytevékenység céljára;
b) a polgármester a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségre;
c) olyan célra, amely - különösen fenntartási- vagy karbantartási igényére tekintettel - az Önkormányzat részére további olyan terhet keletkeztet, amelynek fedezete nem biztosított.
(10) A polgármesteri pénzügyi keret felhasználásáról a polgármester a felhasználást követő munkaterv szerinti testületi ülésen tájékoztatást nyújt.
(11) A polgármester minden szerdán 1400 órától fogadóórát tart.
17. Az alpolgármesterek
26. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ és egy nem a képviselő-testületi tagok közül választott főállású megbízatású alpolgármestert választhat.
(2) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterek a polgármester helyettesítése esetén ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és az SZMSZ a polgármester hatáskörébe utal.
(3) Az alpolgármesterek általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester írásban határozza meg.
(4) Az alpolgármesterek évente előre meghatározott rend szerint tartanak fogadóórát.
18. A jegyző
27. § (1) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a képviselő-testületi ülések előterjesztései megfeleljenek a törvényességi követelményeknek.
(2) Rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a Bizottságoknak az önkormányzati munkájukat érintő megjelenő jogszabályokról.
(3) A polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.
(4) A Képviselő-testület vagy szervei jogszabálysértő döntése, működése esetén ezt a tényt írásban jelzi a szerv vezetőjének a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével. Képviselő-testületi ülésen felmerült jogszabálysértés esetén az írásbeliség mellőzhető, és a jelzést a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(5) A Hivatalt érintő igazgatási ügyekben képviseli az Önkormányzatot és a polgármesterrel történt előzes egyezetetést követően nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.
19. Az aljegyző
28. § Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
20. A hatósági osztályvezető
29. § A hatósági osztályvezető a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző együttes tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat havi időtartamra – ellátja a jegyzői feladatokat.
VII.
A Képviselő-testület költségvetése, vagyona
30. § (1) A Képviselő-testület minden év november 30-ig meghatározza gazdálkodási tervét.
(2) A gazdálkodási tervet a Képviselő-testület valamennyi állandó Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.
(3) A Képviselő-testület a gazdálkodási tervéről hozott határozatában az alábbiakról dönt:
a) a tárgyévi költségvetés bevételeinek növelésére irányuló intézkedésekről:
aa) a helyi bevezetett adó(k) mértékének módosításáról, illetve jogszabály alapján új helyi adók bevezetéséről,
ab) a különféle bérleti díjak, szolgáltatások változtatásáról, azok mértékéről,
ac) önkormányzati vagyon értékesítéséről, annak feltételeiről,
b) a meglévő intézményi struktúra változatlan fenntartásáról vagy átalakításáról,
c) a folyamatban lévő beruházások, felújítások ütemezéséről, új beruházások, felújítások indításáról,
d) működési kiadások változtatásának lehetőségéről és mértékéről,
e) a képezhető általános tartaléknak a kiadási főösszeghez viszonyított mértékéről,
f) a céltartalék képzéséről, mértékéről,
g) létszámváltozásokról (csökkentésről, növelésről, átcsoportosításról),
h) támogatásokról,
i) pénzeszköz átadásokról,
j) a mérlegegyensúly megteremtésének lehetséges és alkalmazható eszközeiről.
31. § (1) A költségvetési rendelettervezet testület elé terjesztésének formája:
a) rendelettervezet,
b) rendelettervezethez kapcsolódó mellékletek.
(2) A költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetve kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(3) A költségvetési rendelettervezetet a Képviselő-testület valamennyi Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.
(4) A költségvetési rendelet elfogadását követően a költségvetési szervek vezetőivel írásban közölni kell a jóváhagyott kiemelt előirányzatokat, és a költségvetés végrehajtására vonatkozó kötelező előírásokat.
32. § (1) A költségvetési rendelet évközi módosításait a Képviselő-testület valamennyi Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.
(2) A polgármester a vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról zárszámadási rendeletet terjeszt a Képviselő-testület elé.
(3) Az előző évi maradvány jóváhagyása a zárszámadás elfogadásával egyidőben történik. A maradványt terhelő kötelezettségekről kimutatást kell készíteni.
33. § Az évközi tájékoztató (féléves tájékoztató) a feladatellátás előirányzatainak időarányos pénzügyi teljesítését tartalmazza.
VIII.
Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal
34. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az Együttműködési Megállapodások alapján.
(2) A Nektv.-ben meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester a Nektv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat a Nektv.-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő a Hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.
IX.
Társulások
35. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy társulás kezdeményezésében részt vegyen.
36. § (1) Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás
a) Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező, helyi önkormányzati költségvetési szerv.
b) Feladata: a kötelezően ellátandó szociális alapellátások biztosítása.
(2) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása
a) Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező, helyi önkormányzati költségvetési szerv.
b) Feladata: a szociális alapellátások biztosítása.
(3) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
a) Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
b) Feladata: a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása.
X.
Záró rendelkezések
37. § (1) Ez a rendelet 2019. október 30-án 925 órakor lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (V. 22.) számú önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
Kovács Zsuzsanna s. k. |
Szakra Tamás s. k. |
|---|---|
jegyző |
polgármester |
1. melléklet a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
Ügyiratszám: …………………... |
Ellenőrizte: (jegyző) |
Pénzügyileg látta: (osztályvezető) |
|
Ügyintéző: ……………………... |
Megtárgyalja: Képviselő-testület |
Előterjesztő: …………………… |
Előzetesen tárgyalja: …………….. Bizottság |
A döntéshez egyszerű |
|
Az előterjesztést nyílt ülésen kell tárgyalni |
|
Az előterjesztést zárt ülésen kell tárgyalni |
|
Az előterjesztés zárt ülésen tárgyalható |
|
Melléklet a rendelettervezethez/határozati javaslathoz: |
|
Függelék a rendelettervezethez: |
|
Melléklet az előterjesztéshez: |
|
Az előterjesztés kapcsán érintett: |
…………………… önkormányzati képviselő |
Az előterjesztés a Képviselő-testület munkaterv szerinti rendkívüli ülésére készült. |
|
2. melléklet a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
Ügyiratszám: …………………... |
Látta: (jegyző) |
Pénzügyileg látta: (osztályvezető) |
|
Ügyintéző: ……………………... |
Megtárgyalja: Képviselő-testület |
Előterjesztő: …………………… |
Előzetesen tárgyalja: …………….. Bizottság |
A döntéshez egyszerű |
|
Az előterjesztést nyílt ülésen kell tárgyalni |
|
Az előterjesztést zárt ülésen kell tárgyalni |
|
Az előterjesztés zárt ülésen tárgyalható |
|
Melléklet a rendelettervezethez/határozati javaslathoz: |
|
Függelék a rendelettervezethez: |
|
Melléklet az előterjesztéshez: |
|
Az előterjesztés kapcsán érintett: |
…………………… önkormányzati képviselő |
Az előterjesztés a Képviselő-testület munkaterv szerinti rendkívüli ülésére készült. |
|
1. függelék a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez3
2. függelék a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal Felsőzsolca, Szent István u. 20.
2. Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti
Intézményfenntartó Társulás Felsőzsolca, Szent István u. 20.
INTÉZMÉNYEI:
3. Felsőzsolcai Gazdasági Műszaki Ellátó és
Szolgáltató Szervezet Felsőzsolca, Szent István u. 23.
4. Felsőzsolcai Napközi Otthonos Óvoda Felsőzsolca, Park. u. 3.
5. Felsőzsolcai Közösségi Ház és Városi Könyvtár Felsőzsolca, Szent István u. 2.4
3. függelék a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez5
I. Általános rendelkezések
1. Felek megállapodnak, hogy a Polgármesteri Hivatal a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat működése kapcsán gondoskodik:
a) a testületi ülések előkészítéséről (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek előkészítése);
b) a testületi döntések és a tisztviselők döntéseinek előkészítéséről, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról;
c) a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartásával kapcsolatos feladatok ellátásának segítéséről;
d) a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról; a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosításáról és viseli a feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatának költségei kivételével.
2. Az 1. a) pontban megjelölt testületi ülések jegyzőkönyvének aláíratásáról, hitelesítéséről, a Nemzeti Jogszabálytárba történő feltöltéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
3. A Jegyző vagy vele azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja részt vesz a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
4. Felsőzsolca Város Önkormányzata a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Felsőzsolca, Szent István utca 20. szám alatti önkormányzati ingatlan épületein belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 32 órában. E helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselését Felsőzsolca Város Önkormányzata vállalja.
5. Felsőzsolca Város Önkormányzata a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum –, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása érdekében a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat erre vonatkozó igénye esetén rendelkezésére bocsát ingyenesen egy erre a célra alkalmas helyiséget.
6. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatnak az egyéb rendezvényei megtartásához Felsőzsolca Város Önkormányzatától és/vagy az intézményektől és/vagy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságtól igényelt helyiségekre vonatkozóan az érintett szervezet vezetőjével kell az igénylésről, használatról egyeztetnie, illetve megállapodnia.
II. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok
1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
1.1. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozat tervezetét – a költségvetés készítésére vonatkozó szabályok szerint – a Gazdálkodási Osztály megbízott köztisztviselője készíti el, aki egyeztet az elnökkel és a vitás kérdéseket tisztázzák.
1.2. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a helyi önkormányzat Gazdálkodási Osztálya által előkészített költségvetési határozattervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a testületnek.
A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott rend szerint.
A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetését Felsőzsolca Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) hagyja jóvá.
1.3. A Képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről a Gazdálkodási Osztály megbízott köztisztviselője útján az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít.
1.4. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat évente egyszer, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a hatályos jogszabályok alapján meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.
1.5. Felsőzsolca Város Önkormányzata a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan döntési jogosultsággal nem rendelkezik. Felsőzsolca Város Önkormányzata a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért nem felelős.
2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
Amennyiben a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a Képviselő-testület határozatával módosítja az éves költségvetésének előirányzatát. A Képviselő-testület - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát.
Az előirányzat-módosítást a Gazdálkodási Osztály megbízott köztisztviselője készíti el, amelyről naprakész nyilvántartást vezet.
3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje
3.1. A költségvetési gazdálkodás szabályai:
A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Gazdálkodási Osztály, aki a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett végzi feladatát.
3.2. Kötelezettségvállalás rendje:
A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáról a Gazdálkodási Osztály gondoskodik.
3.3. Érvényesítés:
Az érvényesítést a Jegyző által írásban megbízott köztisztviselő jogosult végezni. Az érvényesítőnek a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági eseményeinek vonatkozásában ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a jogszabályokban, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
3.4. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése:
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatnál felhatalmazott pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
3.5. Utalványozás:
A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
3.6. Szakmai teljesítés igazolás:
A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetén annak teljesítését. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke által írásban kijelölt személy jogosult végezni.
3.7. Összeférhetetlenségi követelmények
A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és szakmai teljesítés-igazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. A kötelezettségvállalásra, utalványozásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, teljesítés igazolására jogosult személyekről szóló nyilvántartást az 1. melléklet tartalmazza.
4. A nemzetiségi önkormányzat számlái
A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmát a részére és kizárólagos használatára megnyitott önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja.
A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáról és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról a Gazdálkodási Osztály megbízott köztisztviselője gondoskodik. A számla feletti rendelkezési jogosultakat a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza.
5. Pénzellátás
Készpénz a házipénztáron keresztül akkor fizethető ki, ha a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke (vagy az általa írásban meghatalmazott nemzetiségi képviselő) a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, megrendelő, határozat, számla stb.) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző munkanapon 9 óráig a Gazdálkodási Osztályon jelzi.
6. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
6.1. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. Az elkészített zárszámadási határozattervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz.
6.2. A zárszámadási határozattervezet előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, valamint a vagyonkimutatást. A Polgármesteri Hivatal közreműködik a végrehajtásban.
7. A költségvetési információ szolgáltatás rendje
7.1. A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerint éves elemi költségvetési beszámolót kell készíteni, melyet a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hagy jóvá. A Gazdálkodási Osztály elkészíti az éves elemi költségvetési beszámolót, melynek a Magyar Államkincstárhoz történő továbbításának határideje a költségvetési évet követő február 28.
7.2. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentést köteles megküldeni a Magyar Államkincstár részére, melyet a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hagy jóvá.
Az időközi költségvetési jelentést a Gazdálkodási Osztály készíti el az alábbi határidőig:
- a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig,
- azt követően havonta a tárgyhót követő hó 20-ig,
- a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-ig.
8. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
8.1. A Polgármesteri Hivatal a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
8.2. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat) a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke – vagy e feladattal írásban megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a Gazdálkodási Osztályon leadni.
8.3. A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és a Jegyző együttesen felelős.
8.4. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a Gazdálkodási Osztály vezet. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szolgáltat a Jegyző által írásban kijelölt köztisztviselő számára.
8.5. A vagyon leltározása a Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal Leltározási és leltárkészítési Szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.
8.6. A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat a Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének a Szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában álló selejtezésre javasolt eszközeire az elnök - a Képviselő-testület véleményét kikérve - tesz javaslatot a Jegyző felé.
9. Törzskönyvi nyilvántartásba vétellel és adószám igényléssel kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek
9.1. Törzskönyvi nyilvántartási adatok
A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat 2015. december 14. hatályosulási dátummal a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatai:
Törzskönyvi alany neve: Felsőzsolca Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzata
Törzskönyvi azonosító szám: 791771
Adószám: 15791777-1-05
KSH statisztikai számjel: 15791777-8411-371-05
Számlavezető pénzintézet: Takarékbank Zrt.
54500112-10009536-00000000
9.2. A Magyar Államkincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartásában az adatok módosítását a Hatósági Osztály megbízott munkatársa változásbejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat esetén okiratnak minősül az alapítást, módosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó képviselő-testületi határozat, melyet az elnök köteles a változást követően 3 napon belül megküldeni a jegyzőnek.
10. A belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés
10.1. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletelőírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat. A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző felelős, aki köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a monitoring rendszert.
10.2. A törvényben meghatározott belső ellenőrzési feladatokat a Polgármesteri Hivatal által megbízott külső szolgáltató, belső ellenőr látja el. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. Az ellenőrzések során a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló mindenkor hatályos jogszabály és a Belső ellenőrzési kézikönyv előírásait kell alkalmazni.
A belső ellenőrzés a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása az elnök feladata, aki a Képviselő-testületet tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól, és a szükséges intézkedés érdekében döntést kezdeményez.
Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, az együttműködés során szabályait kölcsönösen betartják.
III. Záró rendelkezések
1. Az együttműködési megállapodás 2019. december 1. napjától lép hatályba és az ebben foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.
2. A 2018. január 17. napján megkötött megállapodás 2019. november 30. napjától hatályát veszti.
3. A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat megbízatásának idejére kötik, melyet évente január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálnak. Felek a megállapodás szerinti működési feltételeket a megállapodás megkötését, módosítását követő 30 napon belül a szervezeti és működési szabályzatukban rögzítik.
4. Az együttműködési megállapodást Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete 140/2019. (XI. 20.) határozatával, Felsőzsolca Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2019. (XI. 20.) számú határozatával jóváhagyta.
Felsőzsolca, 2019. november 20.
Szarka Tamás s. k. Major Ádámné s. k.
polgármester elnök
Felsőzsolca Város Önkormányzat Felsőzsolca Város Bolgár Képviselő-testülete Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete
Kovács Zsuzsanna s. k.
jegyző
1. melléklet
1. Kötelezettségvállalás
Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese
2. Pénzügyi ellenjegyzés
gazdálkodási osztályvezető
pénzügyi ügyintéző I. (gazdálkodási osztályvezető helyett)
3. Teljesítés igazolása
Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese
4. Érvényesítés
pénzügyi ügyintéző I.
pénzügyi ügyintéző II. (pénzügyi ügyintéző I. helyett)
5. Utalványozás
Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
4. függelék a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez6
I. Általános rendelkezések
1. Felek megállapodnak, hogy a Polgármesteri Hivatal a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működése kapcsán gondoskodik:
a) a testületi ülések előkészítéséről (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek előkészítése);
b) a testületi döntések és a tisztviselők döntéseinek előkészítéséről, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról;
c) a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartásával kapcsolatos feladatok végzésének segítéséről;
d) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról; a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosításáról és viseli a feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatának költségei kivételével.
2. Az 1. a) pontban megjelölt testületi ülések jegyzőkönyvének aláíratásáról, hitelesítéséről, a Nemzeti Jogszabálytárba történő feltöltéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
3. A Jegyző vagy vele azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja részt vesz a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
4. Felsőzsolca Város Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Felsőzsolca, Szent István utca 20. szám alatti önkormányzati ingatlan épületein belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 32 órában. E helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselését Felsőzsolca Város Önkormányzata vállalja.
5. Felsőzsolca Város Önkormányzata a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum –, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása érdekében a Roma Nemzetiségi Önkormányzat erre vonatkozó igénye esetén rendelkezésére bocsát ingyenesen egy erre a célra alkalmas helyiséget.
6. A Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak az egyéb rendezvényei megtartásához Felsőzsolca Város Önkormányzatától és/vagy az intézményektől és/vagy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságtól igényelt helyiségekre vonatkozóan az érintett szervezet vezetőjével kell az igénylésről, használatról egyeztetnie, illetve megállapodnia.
II. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok
1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
1.1. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozat tervezetét – a költségvetés készítésére vonatkozó szabályok szerint – a Gazdálkodási Osztály megbízott köztisztviselője készíti el, aki egyeztet az elnökkel és a vitás kérdéseket tisztázzák.
1.2. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a helyi önkormányzat Gazdálkodási Osztálya által előkészített költségvetési határozattervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a testületnek.
A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott rend szerint. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetését Felsőzsolca Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) hagyja jóvá.
1.3. A Képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről a Gazdálkodási Osztály megbízott köztisztviselője útján az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít.
1.4. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat évente egyszer, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a hatályos jogszabályok alapján meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.
1.5. Felsőzsolca Város Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan döntési jogosultsággal nem rendelkezik. Felsőzsolca Város Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért nem felelős.
2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
Amennyiben a Roma Nemzetiségi Önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a Képviselő-testület határozatával módosítja az éves költségvetésének előirányzatát. A Képviselő-testület - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát.
Az előirányzat-módosítást a Gazdálkodási Osztály megbízott köztisztviselője készíti el, amelyről naprakész nyilvántartást vezet.
3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje
3.1. A költségvetési gazdálkodás szabályai:
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Gazdálkodási Osztály, aki a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett végzi feladatát.
3.2. Kötelezettségvállalás rendje:
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáról a Gazdálkodási Osztály gondoskodik.
3.3. Érvényesítés:
Az érvényesítést a Jegyző által írásban megbízott köztisztviselő jogosult végezni. Az érvényesítőnek a Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági eseményeinek vonatkozásában ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a jogszabályokban, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
3.4. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése:
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Jegyző által írásban kijelölt köztisztviselő írásban jogosult. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti. A Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál felhatalmazott pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
3.5. Utalványozás:
A Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
3.6. Szakmai teljesítés igazolás:
A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetén annak teljesítését. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke által írásban kijelölt személy jogosult végezni.
3.7. Összeférhetetlenségi követelmények
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és szakmai teljesítés-igazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
A kötelezettségvállalásra, utalványozásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, teljesítés igazolására jogosult személyekről szóló nyilvántartást az 1. melléklet tartalmazza.
4. A nemzetiségi önkormányzat számlái
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmát a részére és kizárólagos használatára megnyitott önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáról és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról a Gazdálkodási Osztály megbízott köztisztviselője gondoskodik. A számla feletti rendelkezési jogosultakat a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza.
5. Pénzellátás
Készpénz a házipénztáron keresztül akkor fizethető ki, ha a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke (vagy az általa írásban meghatalmazott nemzetiségi képviselő) a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, megrendelő, határozat, számla, stb.) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző munkanapon 9 óráig a Gazdálkodási Osztályon jelzi.
6. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
6.1. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. Az elkészített zárszámadási határozattervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz.
6.2. A zárszámadási határozattervezet előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, valamint a vagyonkimutatást. A Polgármesteri Hivatal közreműködik a végrehajtásban.
7. A költségvetési információ szolgáltatás rendje
7.1. A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerint éves elemi költségvetési beszámolót kell készíteni, melyet a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hagy jóvá. A Gazdálkodási Osztály elkészíti az éves elemi költségvetési beszámolót, melynek a Magyar Államkincstárhoz történő továbbításának határideje a költségvetési évet követő február 28.
7.2. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentést köteles megküldeni a Magyar Államkincstár részére, melyet a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hagy jóvá.
Az időközi költségvetési jelentést a Gazdálkodási Osztály készíti el az alábbi határidőig:
- a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig,
- azt követően havonta a tárgyhót követő hó 20-ig,
- a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-ig.
8. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
8.1. A Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
8.2. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke – vagy e feladattal írásban megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a Gazdálkodási Osztályon leadni.
8.3. A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és a Jegyző együttesen felelős.
8.4. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a Gazdálkodási Osztály vezet. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szolgáltat a Jegyző által írásban kijelölt köztisztviselő számára.
8.5. A vagyon leltározása a Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal Leltározási és leltárkészítési Szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.
8.6. A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat a Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének a Szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában álló selejtezésre javasolt eszközeire az elnök - a Képviselő-testület véleményét kikérve - tesz javaslatot a Jegyző felé.
9. Törzskönyvi nyilvántartásba vétellel és adószám igényléssel kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek
9.1. Törzskönyvi nyilvántartási adatok
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. december 10. hatályosulási dátummal a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatai:
Törzskönyvi alany neve: Felsőzsolca Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata
Törzskönyvi azonosító szám: 791760
Adószám: 15791760-1-05
KSH statisztikai számjel: 15791760-8411-371-05
Számlavezető pénzintézet: Takarékbank Zrt.
54500112-10008418-00000000
9.2. A Magyar Államkincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartásában az adatok módosítását a Hatósági Osztály megbízott munkatársa változásbejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti.
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat esetén okiratnak minősül az alapítást, módosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó képviselő-testületi határozat, melyet az elnök köteles a változást követően 3 napon belül megküldeni a jegyzőnek.
10. A belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés
10.1. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletelőírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat. A Roma Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző felelős, aki köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a monitoring rendszert.
10.2. A törvényben meghatározott belső ellenőrzési feladatokat a Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal által megbízott külső szolgáltató, belső ellenőr látja el. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. Az ellenőrzések során a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletés a Belső ellenőrzési kézikönyv előírásait kell alkalmazni.
A belső ellenőrzés a Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása az elnök feladata, aki a Képviselő-testületet tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól, és a szükséges intézkedés érdekében döntést kezdeményez.
Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, az együttműködés során szabályait kölcsönösen betartják.
III. Záró rendelkezések
1. Az együttműködési megállapodás 2019. december 1. napjától lép hatályba és az ebben foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.
2. A 2018. január 18. napján megkötött megállapodás 2019. november 30. napjától hatályát veszti.
3. A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat megbízatásának idejére kötik, melyet évente január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálnak. Felek a megállapodás szerinti működési feltételeket a megállapodás megkötését, módosítását követő 30 napon belül a szervezeti és működési szabályzatukban rögzítik.
4. Az együttműködési megállapodást Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 141/2019. (XI. 20.) határozatával, Felsőzsolca Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 18/2019. (XI. 20.) határozatával jóváhagyta.
Felsőzsolca, 2019. november 20.
Szarka Tamás s. k. Balogh Pál s. k.
polgármester elnök
Felsőzsolca Város Önkormányzat Felsőzsolca Város Roma Képviselő-testülete Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő- testülete
Kovács Zsuzsanna s. k.
jegyző
Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal
1. melléklet
5. függelék a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
Megnevezés és elérhetőség |
Főtevékenység |
Képviselő |
Részesedés mértéke |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
„FIZ” Felsőzsolcai Ipari Zóna Befektetési, Ingatlanforgalmazási és Szolgáltató Kft. |
Saját tulajdonú ingatlan adás-vétele |
Szász Csaba ügyvezető, |
73% |
2. |
Felsőzsolcai Vagyonkezelő és Fejlesztő Kft. |
Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása, vagyonkezelés (HOLDING), építményüzemeltetés, városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás, összetett adminisztratív szolgáltatás, Mns egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás, reklámügynöki tevékenység, média reklám, Mns egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás |
Molnárné |
100% |
3. |
Észak-magyarországi Gazdasági és Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság |
Üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás |
Sidlowszky Tamás ügyvezető |
25% |
6. függelék a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Hazai kapcsolatok:
a) Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége,
b) Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége.
2. Nemzetközi kapcsolatok:
a) Delcevo (Macedónia),
b) Draganovo (Bulgária),
c) Gaziemir (Törökország),
d) Királyhelmec (Felvidék, Szlovákia),
e) Korláthelmec (Kárpátalja, Ukrajna),
f) Magyarkanizsa (Vajdaság, Szerbia),
g) Nyikómalomfalva (Erdély, Románia),
h) Olsztynek (Lengyelország),
i) Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés,
j) Visk (Kárpátalja, Ukrajna).
7. függelék a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
8. függelék a 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez .8 9
1. A Pénzügyi Bizottság tagjai
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1. |
Rimán János |
Felsőzsolca, Toldi Miklós u. 16. |
elnök, önkormányzati képviselő |
2. |
Kucskár Tibor |
Felsőzsolca, Kossuth Lajos u. 7. |
önkormányzati képviselő |
3. |
dr. Pásztor Tünde |
Felsőzsolca, Kastély u. 22. |
önkormányzati képviselő |
4. |
Kosztekné Hirkó Zsuzsanna |
Felsőzsolca, Hősök tere 5. |
nem önkormányzati képviselő tag |
5. |
Varga Krisztina |
3525 Miskolc, Miklós u. 15. B. 2/5. |
nem önkormányzati képviselő tag |
2. A Humánpolitikai Bizottság tagjai
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1. |
Széchenyi Sándorné |
Felsőzsolca, Petőfi Sándor u. 5. |
elnök, önkormányzati képviselő |
2. |
Kassai Attila |
Felsőzsolca, Petőfi Sándor u. 3. |
önkormányzati képviselő |
3. |
Macsuga Roland |
Felsőzsolca, Dózsa György u. 45. |
önkormányzati képviselő |
4. |
Csonka Ferencné |
Felsőzsolca, Rétföld u. 7. |
nem önkormányzati képviselő tag |
5. |
Kun Attiláné |
Felsőzsolca, Árpád fejedelem útja 7. |
nem önkormányzati képviselő tag |
3. Az Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottság tagjai
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1. |
dr. Pásztor Tünde |
Felsőzsolca, Kastély u. 22. |
elnök, önkormányzati képviselő |
2. |
Macsuga Roland |
Felsőzsolca, Dózsa György u. 45. |
önkormányzati képviselő |
3. |
Daragó István Ferenc |
Felsőzsolca, Kodály Zoltán. u. 9. |
nem önkormányzati képviselő tag |
Az önkormányzati rendeletet a Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 36. §-a hatályon kívül helyezte 2022. február 25. napjával.
Beiktatta a 11/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. november 11-től.
Módosította a 86/2021. (XI. 10.) határozat. Hatályos 2021. november 10-től.
Módosította a 76/2021. (X. 13.) határozat. Hatályos 2021. október 13-tól.
Módosította a 153/2019. (XII. 11.) határozat. Hatályos 2019. december 11-től.
Módosította a 153/2019. (XII. 11.) határozat. Hatályos 2019. december 11-től.
Módosította a 153/2019. (XII. 11.) határozat. Hatályos 2019. december 11-től.
Módosította a 23/2020. (II. 19.) határozat. Hatályos 2020. február 19-től.
Módosította a 153/2019. (XII. 11.) határozat. Hatályos 2019. december 11-től.