Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VI. 19.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésének szabályairól
Hatályos: 2023. 06. 20- 2023. 06. 20Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VI. 19.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésének szabályairól
Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésben, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3), (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1), (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési feladatkörében eljáró bérlők és bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervének, valamint Felsőzsolca Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2022. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Bizottság és Felsőzsolca Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2022. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Felsőzsolca Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, e rendelet 1. mellékletében szereplő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja kérelem vagy pályázat alapján a bérlő kiválasztását és dönt az elővásárlási joggal érintett és az elővásárlási joggal nem érintett lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről, valamint a vevő kiválasztásáról.
(4) A polgármester hatáskörébe tartozik az ideiglenes elhelyezésről, valamint a bérbeadói nyilatkozatokról és hozzájárulásokról való döntés. Az ideiglenes elhelyezés szükségességét az arra okot adó rendkívüli élethelyzet megszűnését követően felül kell vizsgálni.
(5) A polgármester az ideiglenes elhelyezésről és a bérbeadói nyilatkozatok és hozzájárulások kiadásáról a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(6) A Felsőzsolcai Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) látja el
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. elemi csapás: a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti fogalom,
2. élettárs: a Ptk. szerinti élettárs,
3. jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvény szerinti jövedelem.
4. rendkívüli élethelyzet: a kérelmező családjában bekövetkezett súlyos betegség, baleset vagy elemi- természeti csapás.
5. közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó.
6. Közérdekű célból történő bérbeadás: az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek, köztulajdonban álló gazdasági társaságok megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezésére biztosított önkormányzati lakás.
7. Vis maior esemény: olyan azonnali intézkedést igénylő igazoltan bekövetkezett rendkívüli körülmény, cselekmény vagy esemény – így különösen tűzeset, elemi csapás –, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani, és amelynek eredményeként a természetes személy lakóingatlana megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, illetve a hatóság a közérdekű elhelyezést elrendelte.
3. § (1) A rendelet alapján kezelt személyes adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, a Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és a GAMESZ adatvédelmi szabályzatának rendelkezései az irányadók.
(2) Az olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmazni kell, az igénylő és a bérlő nem köteles, ha annak a hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi vagy az igénylő és a bérlő írásban felhatalmazást ad az igazolás beszerzésére.
(3) A GAMESZ a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatai ellátásához – e rendeletben meghatározottak szerint – nyilvántartásokat vezet.
(4) E rendelet alapján vezetett nyilvántartások adatait a bérbeadás feltételeinek megállapításához, a bérbeadói hozzájárulás megadásához, valamint a szociális rászorultság elbírálásához lehet felhasználni.
(5) A GAMESZ a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.
A lakásbérlet szabályai
4. § (1) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.
(2) A bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt bérleti szerződése hozza létre.
(3) Önkormányzati lakás csak határozott időre adható bérbe,
a) szociális helyzet alapján legfeljebb egy évre,
b) költségelven történő bérbeadás esetén legfeljebb négy évre,
c) piaci alapon történő bérbeadás esetén legfeljebb három évre.
(4) A bérlő a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 60 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére az önkormányzati lakás a bérleti jogviszony megszűnését követően
a) szociális helyzet alaplán és költségelven történő bérbeadás esetén egy alkalommal újabb egy év,
b) piaci alapon történő bérbeadás esetén két alkalommal újabb két év határozott időtartamra adható bérbe, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérlő a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, közüzemi díjtartozása – társasház esetén közös költség – tartozása nincs, vagy a fennálló tartozás esetén a kérelem benyújtását megelőzően a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíti. A fizetési kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat a kérelemhez csatolni kell.
(5) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat
a) szociális helyzet alapján történő bérbeadás,
b) költségelvű alapon történő bérbeadás,
c) piaci alapon történő bérbeadás
d) közérdekű célból történő elhelyezés,
e) lakáscsere,
f) ideiglenes elhelyezés,
g) átmeneti elhelyezés útján
hasznosítja.
(6) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a Képviselő-testület jogosult megváltoztatni a megüresedett ingatlan bérbeadásának jogcímét.
(7) Nem létesíthető lakásbérleti jogviszony azzal a személlyel,
a) akinek, vagy a vele együtt költöző személynek önkormányzati tulajdonú lakásra bérleti jogviszonya áll fenn, kivéve az átmeneti elhelyezésre vonatkozó bérleti jogviszonyt,
b) akinek az Önkormányzattal fennálló – vagy korábban fennállt – bérleti szerződésből eredően tartozása van, vagy a tartozásra vonatkozóan megkötött részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartotta be,
c) akinek bérleti jogviszonya a kérelem vagy pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül neki felróható okból szűnt meg, illetve 5 éven belül önkormányzati tulajdonú lakásból lakás kiürítése iránti eljárás útján költöztették ki,
d) aki korábban az önkormányzati tulajdonú lakást nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza, vagy azt elhagyta és onnan ismeretlen helyre távozott, a lakás visszavételétől vagy elhagyásától számított 2 évig.
Óvadék
5. § (1) A költségelven és piaci alapon bérbeadott lakások esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg 6 havi bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadék megfizetése szükséges.
(2) Ugyanazon bérlő részére történő ismételt bérbeadás esetén a már befizetett óvadék összegét be kell számítani az új bérleti szerződés alapján fizetendő óvadék összegébe.
(3) Az óvadék a bérlő által okozott és meg nem térített károk, valamint a vállalt és nem teljesített kötelezettségek fedezetére szolgál. A bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvadék igénybe nem vett összegét kamatmentesen vissza kell fizetni.
(4) Nem kell óvadékot fizetni
a) ideiglenes elhelyezéskor,
b) szociális helyzet alapján történő bérbeadáskor.
(5) Az óvadék elszámolására, visszafizetésére a lakás bérbeadó részére történő visszaadását követő 15 napon belül kerül sor.
6. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
1. a szerződő felek megnevezését, bérbeadó székhelyét,
2. a bérlő és a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
3. a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát,
4. a bérleti szerződés létrejöttének idejét és időtartamát, a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételeket,
5. bérlő kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy a bérbeadó az e rendeletben meghatározott adatait, különösen személyes adatait kezelje, továbbá bérlő kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az adatkezelés kapcsán bérbeadó a bérlő személyes adatait harmadik személy részére továbbítsa, így különösen, de nem kizárólagosan a bérlővel szembeni bármely követelés érvényesítésével összefüggésben,
6. a bérbeadói hozzájárulás tartalmát, feltételeit és a bérbeadás jogcímét,
7. a bérleti díj számításának módját, összegét, a megfizetésére vonatkozó szabályokat,
8. az óvadék összegét, visszafizetésének módját, idejét, az óvadék összegét csökkentő tényezőket,
9. a bérbeadó és a bérlő épülettel, lakással, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel kapcsolatos kötelezettségeit, feladatait,
10. amennyiben a bérlő gondoskodik a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételéről, az arról szóló figyelemfelhívást,
11. a bérbeadói hozzájárulás tartalmát a bérbeadót terhelő, de a bérlő által elvégzett munkák elszámolásának módját,
12. annak rögzítését, hogy az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet alapján kell-e energetikai tanúsítványt készíteni, amennyiben igen, akkor a tanúsítvány azonosító kódját és a bérlő nyilatkozatát arról, hogy az energetikai tanúsítványt vagy annak másolatát a bérbeadótól átvette,
13. a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartására, felújítására, pótlására, cseréjére vonatkozó rendelkezéseket,
14. a lakás komfortfokozat-emeléssel járó korszerűsítéséből eredő költségek viselésének, a lakbér módosításának rendjét;
15. bérbeadó 20. § szerinti ellenőrzési joga gyakorlásának feltételeit, módját, és a bérlő ahhoz kapcsolódó együttműködési, tűrési kötelezettségét,
16. a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérbeadói hozzájárulás feltételeit.
(2) A bérleti szerződés melléklete a lakás átadásakor a lakás műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatra való alkalmasságára vonatkozó megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv, továbbá a lakás berendezéseiről és felszerelési tárgyairól készült leltár.
Szociális helyzet alapján történő bérbeadás
7. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérbeadása kérelemre történik.
(2) A kérelmet e rendelet 2. mellékletét képező nyomtatványon írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – lehet benyújtani a GAMESZ-hoz. A kérelemhez csatolni kell az igénylő és a vele együtt költöző személyek nettó jövedelmét tartalmazó igazolásokat és a vagyoni helyzetről büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatot.
(3) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás annak a cselekvőképes, természetes személynek adható bérbe, akinek – a vele együtt költöző személyeket is beleértve –
a) az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri a szociális vetítési alap 150%-át, de nem haladja meg a nettó 128.250 forintot, egyedül élő esetén a nettó 142.500 forintot,
b) nincs olyan hasznosítható gépjárműve, vagyoni értékű joga, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke a szociális vetítési alap ötvenszeresét, vagy
bb) együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap kilencvenszeresét meghaladja.
c) Felsőzsolca város közigazgatási területén vagy a bérelni kívánt ingatlantól számított 30 kilométeres körzetben a tulajdonában, haszonélvezetében, használatában nincs másik beköltözhető lakás, lakóház,
d) nem állnak fenn a 4. § (7) bekezdésében meghatározott kizáró okok.
(4) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap jövedelemigazolásait kell figyelembe venni.
(5) A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások esetében, amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a szociális lakásra jogosultság (3) bekezdésben meghatározott feltételei már nem állnak fenn, a bérlő köteles azt a bérbeadónak 15 napon belül bejelenteni.
(6) Ha a bejelentést követően megállapítást nyer, hogy a (3) bekezdésben előírt feltételek már nem állnak fenn, a következő hónaptól költségelvű lakbért kell megállapítani.
8. § (1) A beérkezett kérelmeket a GAMESZ a beérkezést követően 15 napon belül megvizsgálja és rangsorolja, mely alapján a Képviselő-testület választja ki a bérlő személyét.
(2) A kérelmet el kell utasítani, az eljárást meg kell szüntetni, ha:
a) a kérelmező szociális helyzet alapján nem jogosult,
b) a kérelem nem az előírt tartalommal lett előterjesztve és a kérelmező a hiánypótlásra szóló felhívásnak – annak igazolható átvételét követően – határidőben nem tett eleget.
(3) A kérelem elbírálásáról szóló döntésről a GAMESZ 5 munkanapon belül a kérelemben megadott elérhetőségén értesíti a kérelmezőt.
9. § (1) A GAMESZ döntése alapján a szociális helyzet alapján bérbeadott lakás bérlője amennyiben – a vele együttlakó személyeket is beleértve – az egy főre jutó jövedelme eléri a szociális vetítési alap 150%-át, de nem haladja meg annak 200%-át, a 7. § (2) bekezdésével előírt kérelemhez csatolt jövedelemigazolások alapján lakbértámogatásra jogosult.
(2) A lakbértámogatás a kérelem benyújtása évére – január 1. és december 31. közötti időszakra – kerül megállapításra. Az év közben benyújtott kérelmek alapján lakbértámogatás az adott év december 31. napjáig kerül megállapításra.
(3) A lakbértámogatás havi összege 2.500 Ft/hó, amely összeg a bérleti díjba már beépítésre került.
Költségelven történő bérbeadás
10. § (1) Költségelven önkormányzati lakás bérbeadása kérelemre történik. A beérkezett kérelmeket a GAMESZ a beérkezést követően 15 napon belül megvizsgálja és rangsorolja, mely alapján a Képviselő-testület választja ki a bérlő személyét.
(2) A kérelmet e rendelet 2. mellékletét képező nyomtatványon írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – lehet benyújtani a GAMESZ-hoz. A kérelemhez csatolni kell az igénylő és a vele együtt költöző személyek nettó jövedelmét tartalmazó igazolásokat és a vagyoni helyzetről büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatot.
(3) Költségelven önkormányzati bérlakás
a) közérdekű feladatok megvalósítása vagy
b) ideiglenes elhelyezés érdekében
adható bérbe.
(4) A költségelven bérbeadott lakásra megállapított bérleti díj fizetésére köteles a bérlő, amennyiben a szociális helyzet alapján történő bérletre a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően már nem jogosult.
11. § (1) Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében, költségelvű lakbér megállapítása mellett adható bérbe lakás az Önkormányzattal, az Önkormányzat költségvetési szervével, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasággal közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személynek – akinek az alkalmazása az intézmény, gazdasági társaság szakember ellátásának biztosítása céljából vagy közérdekű célból indokolt –, amennyiben az igénylő és a vele együtt költöző személy
a) Felsőzsolca város közigazgatási területén vagy a bérelni kívánt ingatlantól számított 30 kilométeres körzetben nem rendelkezik beköltözhető lakástulajdonnal vagy beköltözhető lakáson fennálló használati vagy haszonélvezeti joggal és
b) vonatkozásában nem állnak fenn a 4. § (7) bekezdésében meghatározott kizáró okok.
(2) A közérdekű feladatok megvalósítása érdekében bérbe adott lakásra vonatkozó bérleti jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott intézménynél, gazdasági társaságnál fennálló jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony idejére, de legfeljebb négy évre szól, amelyet a bérlő kérelmére a bérleti jogviszony megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlő a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, közüzemi díjtartozása nincs, vagy fennálló tartozás esetén a kérelem benyújtását megelőzően a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíti.
(3) Önkormányzati lakás közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadására a rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lakásba a bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül mást nem fogadhat be,
b) a lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető,
c) a lakás albérletbe nem adható és más célú hasznosítása kizárt,
d) a lakás bérleti joga nem cserélhető el.
(4) A bérleti szerződés megkötését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának indokolással ellátott javaslatát kell kérni.
12. § (1) A polgármester azon igénylő részére, akiknek tulajdonában, használatában lévő lakása, háza elemi csapás vagy egyéb vis maior esemény következtében megsemmisült, vagy lakhatatlanná vált az erre a célra kijelölt költségelvű ingatlanban ideiglenes elhelyezést biztosít.
(2) Ideiglenes elhelyezésre az a természetes személy jogosult, aki
a) elemi kár vagy egyéb vis maior esemény következtében lakását, házát átmenetileg, vagy véglegesen lakóingatlanként állandó tartózkodásra használni nem tudja;
b) Felsőzsolca városban lakóhellyel rendelkezik;
c) nyilatkozik arról, hogy lakhatását más módon nem tudja megoldani.
(3) Vis maior esemény bekövetkezése miatti ideiglenes elhelyezésre kizárólag az a természetes személy jogosult,
a) akinek a vis maior eseménnyel érintett ingatlan a tulajdonát képezi vagy arra vonatkozóan használati joga van,
b) akinek más ingatlan vonatkozásában tulajdonjoga vagy használati joga nem áll fenn, amelyben lakhatása biztosítható lenne.
(4) Az ideiglenes elhelyezésről a polgármester a kérelem benyújtását követő 3 munkanapon belül dönt.
(5) Az ideiglenes elhelyezés időtartama maximum hat hónap, amelyet a polgármester a bérlő kérelmére a bérleti jogviszony megszűnését megelőzően legalább 15 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére egy alkalommal egy hónappal meghosszabbít, amennyiben a bérlő a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, közüzemi díjtartozása nincs, vagy fennálló tartozás esetén a kérelem benyújtását megelőzően a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíti.
(6) Az ideiglenesen elhelyezett személy az elhelyezés időtartama alatt az óvadék fizetési kötelezettség alól mentesül, a lakás lakbérét, továbbá a lakás használatához kapcsolódóan felmerülő közüzemi díjakat köteles megfizetni.
Piaci alapon történő lakásbérbeadás feltételei
13. § (1) A bérlő személyének kiválasztása a piaci alapon történő bérbeadás esetében pályázati eljárás keretében történik.
(2) Piaci alapon önkormányzati lakás annak a cselekvőképes, természetes személynek adható bérbe, akinek – a vele együtt költöző személyeket is beleértve –
a) az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri vagy meghaladja a szociális vetítési alap 250%-át,
b) Felsőzsolca város közigazgatási területén vagy a bérelni kívánt ingatlantól számított 30 kilométeres körzetben a tulajdonában, haszonélvezetében, használatában nincs másik beköltözhető lakás, lakóház,
c) nem állnak fenn a 4. § (7) bekezdésében meghatározott kizáró okok.
(3) A pályázati felhívást a GAMESZ az éves ingatlangazdálkodási koncepció alapján készíti elő és a helyben szokásos módon valamint az Önkormányzat honlapján (www.felsozsolca.hu) 30 napra közzéteszi.
(4) Pályázat csak üres, vagy várhatóan egy hónapon belül megüresedő lakás bérbeadására írható ki.
(5) Nem létesíthető lakásbérleti jogviszony azzal a személlyel, akivel szemben a 4. § (7) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll.
14. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
1. a pályázó adataira és nyilatkozataira vonatkozó formanyomtatványt,
2. a bérbeadó adatait,
3. a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét,
4. a hiánypótlás módját és határidejét,
5. a benyújtott pályázatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,
6. az eredményhirdetés helyét, idejét, módját,
7. pályázni jogosultak körét,
8. a bérbeadásra meghirdetett lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát,
9. energetikai tanúsítványát,
10. a bérbeadás időtartamát és egyéb feltételeit,
11. a lakás megtekintésének időpontját,
12. a lakásra megállapított lakbért,
13. az óvadék összegét,
14. hozzájárulás kérését ahhoz, hogy a pályázó/k adatait sikertelen pályázat esetén is nyilván lehessen tartani,
15. figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ha a pályázó valótlan adatot közöl, a pályázata érvénytelen, ha a valótlan adat közléséről a bérbeadó a pályázat eredményének megállapítását követően szerez tudomást vagy a nyertes pályázó az eredmény megállapítását követően közöl valótlan adatot, elveszti a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó jogosultságát, továbbá a pályázó a valótlan adatközlés megállapításától számított 1 éven belül a bérbeadó által meghirdetett lakáspályázaton nem tehet érvényes ajánlatot,
16. az értékelés szempontrendszerét és szabályait,
17. a pályázat érvénytelenségének eseteit,
18. a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.
(2) A pályázat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és a benyújtási határidőnek megállapított időpont között legalább 30 nap különbség legyen.
(3) A benyújtott pályázathoz csatolni kell a 3. mellékletben meghatározott dokumentumokat. Bármely, az abban meghatározott igazolás vagy bizonyítvány hiánya esetén a pályázat érvénytelen.
(4) A pályázatot írásban – személyesen, postai úton zárt borítékban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton kell benyújtani az e rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon.
(5) A személyesen leadott pályázatok átvételéről a pályázó részére átvételi elismervényt kell adni.
(6) Közös pályázatot benyújtó házastársak és élettársak részére nyertes pályázat esetén bérlőtársi jogviszonyban kerül bérbeadásra a lakás.
(7) A benyújtott pályázatokat a GAMESZ azok formai és jogosultsági ellenőrzése érdekében megvizsgálja. A GAMESZ-t a benyújtott pályázatok tartalma tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A pályázó/k személyes adatairól, jövedelmi viszonyairól másik pályázó vagy harmadik személy részére tájékoztatást nem adhat.
(8) Formailag érvénytelen a pályázat, ha nem
a) az egyedi pályázati felhívás szerinti formanyomtatványon,
b) az igazolások, mellékletek hiánytalan csatolásával, vagy
c) a pályázati felhívásban megjelölt határidőn belül nyújtották be.
(9) Érvénytelen a formailag érvényes pályázat, amennyiben
a) a pályázat a pályázóra vagy az együtt költöző személyekre vonatkozó, a 4. § (7) bekezdésében meghatározott kizáró okok ellenére került benyújtásra,
b) a pályázati adatlapon feltüntetett adatot és nyilatkozatot igazoló irat a pályázati kiírásban meghatározott jogvesztő határidőn belül nem kerül benyújtásra, vagy
c) a benyújtott irat a pályázati adatlapon szereplő adattal, nyilatkozattal ellentétes, továbbá a benyújtott dokumentum eredetisége, tartalma valótlannak bizonyul.
(10) Az érvényes pályázatokat a GAMESZ a pályázatok bontásakor a pályázati felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján pontszám szerint sorrendbe állítja. Az azonos pontszámmal rendelkező pályázók közül a bérleti jogra jogosultságot sorshúzással kell eldönteni. A sorsolás nyilvános, azt a Képviselő-testület folytatja le.
15. § (1) A pályázat eredményét a Képviselő-testület a soron következő ülésén állapítja meg, amely döntést legalább 10 munkanapra a 13. § (2) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.
(2) A GAMESZ a Képviselő-testület döntését követő 5 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről, és felhívja a nyertest 10 napos határidő megjelölésével az óvadék megfizetésére és a rendeletben szabályozottak szerint bérleti szerződés megkötésére.
(3) A nyertes pályázó a lakást annak birtokbaadását követő 3 éven belül nem cserélheti el az Ltv. 29. § (5) bekezdésében felsorolt esetek kivételével.
16. § (1) A bérbeadó a nyertes személlyel bérleti szerződést köt.
(2) A nyertes pályázó a szerződéskötéstől 8 napon belül visszaléphet. Visszalépése esetén a bérbeadó jogosult a második helyezett pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 5 napon belül ajánlatot tenni.
Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése
17. § Figyelemmel az Ltv. 68. §-ában foglaltakra, a szociális intézményből elbocsátott személy kérelmére – amennyiben korábbi bérleti jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg – az önkormányzat köteles soron kívül a korábbi jogviszonyával azonos komfort fokozatú lakást biztosítani.
Felek jogai és kötelezettségei
18. § (1) A lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele az e rendeletben és az Ltv.-ben foglalt feltételek vállalása.
(2) A lakás bérlő részére történő átadásakor és a lakás bérbeadónak történő visszaadásakor jegyzőkönyvet és leltárt kell felvenni.
(3) A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni, melyet bérlő a jegyzőkönyvben aláírásával elismer. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotára, a rendeltetésszerű használatra vonatkozó megállapításokat és a közműmérők állását.
(4) A lakás átadásakor észlelt, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó 5 munkanapon belül köteles gondoskodni.
(5) A leltárban fel kell sorolni a lakás berendezéseit, felszerelési tárgyait és azok tényleges állapotát.
(6) A bérleti jogviszony megszűnésekor a jegyzőkönyvnek a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a lakás bérbeadáskori állapotától való eltéréseket és azok indokait. A jegyzőkönyvet a jelen lévő felek írják alá. Amennyiben a volt bérlő az aláírást megtagadja, ezt a tényt a jegyzőkönyvre fel kell jegyezni.
19. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni az Ltv. 10. § (1) bekezdésében előírtakról.
(2) Az Ltv. -ben meghatározott – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével –, a bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő által történő teljesítését előzetesen a polgármester engedélyezi.
(3) A bérlő a polgármester előzetes engedélyével jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére, ennek érdekében köteles – jogszabályban meghatározott esetekben – a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, továbbá felelős a munkálatok szabályszerű megvalósításáért.
(4) A lakás Önkormányzat költségére történő átalakításáról, korszerűsítéséről, a bérbeadótól átvállalt kötelezettség bérlő általi teljesítéséről a költségvetésben e célra rendelkezésre álló előirányzat terhére lehet megállapodni. A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértékű költségek megtérítését vállalja.
(5) A (2)–(3) bekezdésben foglaltakról a megállapodást a GAMESZ foglalja írásba. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését, befejezésének határidejét és tételes költségeit, valamint, hogy mely munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. A bérlő szükséges és igazolt költségei megtérítésének feltételeit és módját akként, hogy a bérlő költségeit beszámítja a bérleti díjba, vagyis mindaddig nem fizet bérleti díjat, míg költségei meg nem térülnek.
(6) A bérlő a lakást rendeltetésszerűen köteles használni és tisztán tartani, a lakás használata során köteles eleget tenni a lakás használatának feltételeit szabályozó egyéb jogszabályi rendelkezéseknek.
(7) A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a közműszolgáltatóval kötött szerződésben jogi helyzetétől függetlenül köteles eleget tenni és köteles minden év május 31-éig a közüzemi költségek befizetését a GAMESZ felé igazolni nullás igazolással vagy az esetleges díjtartozás rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodással.
(8) A bérlő egyéb lényeges kötelezettségének minősül a közüzemi szolgáltatás díjának határidőben, a közüzemi szolgáltató részére történő megfizetése. Amennyiben a bérlő ezen kötelezettségét nem teljesíti, a bérleti jogviszonyt fel kell mondani.
(9) A bérlő köteles gondoskodni szükség szerint a lakás burkolatainak, ajtajainak és ablakinak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. Köteles továbbá a lakás használatával összefüggő szolgáltatások díjait folyamatosan fizetni.
(10) Az ingatlanon lévő, valamint a lakáshoz tartozó udvar jókarbantartása minden esetben a bérlő kötelezettsége.
(11) Az épületben, lakásban, ezek berendezéseiben a bérlő magatartásából eredően keletkezett hiba, kár megtérítése a bérlőt terheli.
(12) A bérlő az esetleges meghibásodásokról, valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó ok, körülmény fennállásáról haladéktalanul köteles a GAMESZ-t értesíteni.
A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése
20. § (1) A bérbeadó évente köteles a helyszínen – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni a lakásnak a rendeltetés-, jog- és szerződésszerű használatát, kiemelten a bérlő karbantartásra, felújításra vonatkozó kötelezettségének teljesítését és a lakásban életvitelszerűen élők ott tartózkodásának jogszerűségét. A bérleti szerződésnek az évenkénti ellenőrzés tényét, illetve a bérlő tűrési kötelezettségét tartalmaznia kell.
(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.
(3) Az ellenőrzés tényéről és várható időpontjáról a GAMESZ-nek a bérlőt írásban, 8 munkanappal korábban értesítenie kell. Amennyiben a bérlő az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, írásban újabb ellenőrzési nap tűzésével fel kell szólítani kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben a lakásba bejutást a bérlő ismételten nem teszi lehetővé, a tűrési kötelezettség nem teljesítése rendkívüli felmondási ok.
(4) A GAMESZ előzetes értesítés nélkül soron kívüli bérlemény-ellenőrzést tart bejelentés alapján az abban foglaltak kivizsgálása érdekében, amennyiben olyan körülmény merül fel, mely szerint a bérlemény használata nem az Ltv. vagy a szerződésben foglaltak szerint történik.
(5) A GAMESZ értesíti a bérlőt az ellenőrzés megállapításairól, az ellenőrzés során tapasztalt szerződésszegésről, valamint 15 napos határidő tűzése mellett felszólítja a szerződésnek nem megfelelő állapot megszüntetésére.
(6) Amennyiben az ellenőrzés során tapasztalt szerződésszegést a bérlő határidóre nem szünteti meg, a bérleti szerződés felmondásra kerül.
21. § A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni. Ezt a feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a GAMESZ részére bejelenteni. A távollét okának fennállását hitelt érdemlő módon (orvos, munkáltató, tanintézet, más okirat) kell igazolnia.
A lakások bérleti díja, lakáshasználati díj
22. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért bérleti díjat és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni.
(2) A lakások bérleti díjának mértékét a lakás komfortfokozata, nagysága és a településen belüli elhelyezkedése határozza meg.
(3) A lakbér mértéke szociális helyzet alapján:
a) összkomfortos: 208 forint+ ÁFA /m2/hó
b) komfortos: 158 forint+ ÁFA /m2/hó
c) komfort nélküli: 80 forint+ ÁFA /m2/hó
(4) A lakbér mértéke költségelven történt bérbeadás alapján:
a) összkomfortos: 327 forint+ ÁFA /m2/hó
b) komfortos: 249 forint+ ÁFA /m2/hó
c) komfort nélküli: 125 forint+ ÁFA /m2/hó
(5) A lakbér mértéke piaci alapon történt bérbeadás alapján:
a) összkomfortos: 420 forint+ ÁFA /m2/hó
b) komfortos: 315 forint+ ÁFA /m2/hó
c) komfort nélküli: 158 forint+ ÁFA /m2/hó
(6) A hitelesített fogyasztásmérővel nem rendelkező lakások esetében a bérlő a bérbeadó által külön szolgáltatásként nyújtott vízellátásért és csatornahasználatért köteles díjat fizetni. A víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása havi norma alapján történik., mely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján került meghatározásra. A külön szolgáltatás fogyasztásának díját a bérbeadó a szolgáltató közüzemi cégek mindenkori tarifája szerint tovább számlázza a bérlőnek.
(7) A bérbeadó által megállapított külön szolgáltatások díját a lakbérrel egyidejűleg kell teljesíteni.
(8) A képviselő-testület a lakások bérleti díjának következő évre vonatkozó mértékét minden év november 30. napjáig felülvizsgálja.
23. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a bérleti jogviszony megszűnésétől használati díjat köteles fizetni. A használati díj összege a használat kezdetétől számított 2 hónap elteltéig a lakásra megállapított bérleti díj összege.
(2) A jogcím nélküli használó a lakás jogellenes használatának kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni.
(3) Az emelt használati díj mértéke:
a) 3. és 4. hónapban a lakbér kétszerese,
b) 5. hónaptól kezdődően a lakbér ötszöröse.
(4) A használati díj összegét és az esedékesség időpontját a bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított legfeljebb 10 napon belül írásban közli a lakást jogcím nélkül használóval.
(5) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti eljárást megindítani.
A lakásba fogadás, a bérlőtársi jogviszony létesítése, a tartási szerződés feltételei
24. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatja az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket. Bérlő köteles a befogadást bérbeadónak a befogadástól számított 3 munkanapon belül írásban bejelenteni.
(2) A bérlő az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyeket írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályiról szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – a Hivatalhoz benyújtott kérelmére a polgármester írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be.
(3) A polgármester a hozzájárulást megtagadja, ha a befogadandó személy
a) Felsőzsolca város közigazgatási területén vagy a bérelni kívánt ingatlantól számított 30 kilométeres körzetben rendelkezik másik ingatlan tulajdonjogával, használati- vagy haszonélvezeti jogával,
b) a bérlőnek az önkormányzati bérlemény után bérleti díj, használati díj vagy közüzemi díj tartozása van,
c) a (4) bekezdés szerinti tartalommal a jognyilatkozatot nem teszi le.
(4) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személy a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatja, a lakásból köteles kiköltözni és elhelyezésére nem tart igényt. Ezen feltételek elfogadásáról a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell a befogadandó személynek.
(5) Amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérleti jogviszonyt bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül felmondja.
25. § (1) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – a Hivatalhoz írásban benyújtott közös kérelmükre a lakásbérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.
(2) A polgármester írásbeli hozzájárulásával a bérlő és a vele együttköltöző vagy együttlakó élettársa közös, írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – a Hivatalhoz benyújtott kérelmére a (3) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén bérlőtársi szerződést kell kötni.
(3) A polgármester a hozzájárulást akkor adja meg, ha a leendő bérlőtárs
a) önálló jövedelemmel rendelkezik, és
b) a bérlővel legalább 1 éve életvitelszerűen és jogszerűen együtt lakik és
c) nem rendelkezik másik beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti-, használati- vagy bérleti jogával.
(4) Bérlőtársi szerződés már fennálló bérleti jogviszony esetén akkor köthető, ha a bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása nem áll fenn.
26. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban visszamaradt társbérlő részére kell kérelmére bérbeadni.
(2) Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a megüresedett lakrészt annak kell bérbe adni, akinek a külön bejáratú lakrészén keresztül a megüresedett társbérleti lakrész megközelíthető.
(3) Amennyiben a társbérlő a megüresedett lakrészre nem tart igényt, úgy részére a korábbi használattal azonos szobaszámú és komfortfokozatú cserelakást kell biztosítani.
27. § (1) A bérleti jogviszony folytatása ellenében a tartási szerződés megkötéséhez akkor adható hozzájárulás, ha a bérlő határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik.
(2) A hozzájárulást a polgármester megadja, ha
a) a bérlő szakorvosi véleménnyel igazoltan tartásra, gondozásra szorul,
b) a bérlő írásban nyilatkozik arról, hogy nincs jogszabály által tartásra kötelezett hozzátartozója, vagy igazolja, hogy tartásra kötelezett hozzátartozója a tartásra nem képes,
c) írásban nyilatkozik arról, hogy mással nem kötött tartási szerződést, és
d) az eltartó a tartási szerződésben nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a tartásra képes, és kötelezettségeit a szerződés részletesen tartalmazza.
(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához a polgármester akkor járul hozzá, ha az eltartó a 24. § (4) bekezdésében előírtakról írásban nyilatkozik.
(4) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:
a) az eltartó 18. életévét nem töltötte be,
b) az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
c) az eltartó egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,
d) a bérlő életkora, egészségügyi körülményei alapján nem szorul tartásra,
e) a bérlő tartásáról (tartási, gondozási szerződés alapján) más személy gondoskodik.
Albérleti szerződéshez, lakáscsere szerződéshez bérbeadói hozzájárulás
28. § (1) Nem adható hozzájárulás az önkormányzati lakás vagy annak egyes helyiségei albérletbe adásához.
(2) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás a bérlő lényeges kötelezettségszegésének minősül.
29. § (1) Az önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető a polgármester hozzájárulásával, az Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.
(2) Határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén kizárólag határozatlan idejű, határozott idejű bérleti szerződés esetén pedig határozatlan vagy határozott idejű bérleti szerződés köthető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően határozatlan idejű lakásbérleti szerződés helyett a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával határozott idejű bérleti szerződés is köthető.
(4) A polgármester a csereszerződéshez a hozzájárulását az Ltv. 29. § (3) bekezdésében foglaltak szerint akkor adja meg, ha a leendő bérlő vállalja az eredeti bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését.
(5) A lakáscseréhez kért hozzájárulást meg kell tagadni, ha:
a) az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
b) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
c) a cserepartner az Ltv. 29. § (3) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti a megadott határidőn belül, vagy a benyújtott iratok, vagy – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében,
d) a cserével érintett önkormányzati lakás bérlőjének a bérleti jogviszonnyal kapcsolatban bármilyen jogcímen keletkezett pénzügyi tartozása áll fenn, és ennek kiegyenlítését hitelt érdemlően nem igazolja.
(6) Ha a szerződő felek másképp nem állapodnak meg, az eredeti bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást elhagyni.
(7) A hozzájárulást írásban kell megadni, melyben tájékoztatni kell a cserepartnert a bérlői kötelezettségekről és a lakbér összegéről.
Bérleti jogviszony megszűnése
30. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik a bérleti szerződésben meghatározott időpontban, ha az nem kerül meghosszabbításra.
(2) A szerződésben meghatározott idő lejárata előtt is megszűnik a lakásbérleti jogviszony:
a) a bérlő halálával, ha nincs eltartó vagy a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy,
b) a felek közös megegyezésével,
c) a bérleti szerződés Képviselő-testület általi felmondásával.
31. § (1) A bérlő halálát követően a lakásban visszamaradó 24. § (1) bekezdése alapján befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására jogosult, amennyiben a bérlő halálát megelőző 1 évben életvitelszerűen a lakásban lakott és az Ltv. 32. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettséget vállalja.
(2) A lakásban visszamaradó, a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek a lakásbérleti jogviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – az alábbi sorrendben folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, a bérlő szülője.
(3) A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak - eltérő megállapodásuk hiányában - bérlőtársként folytatják.
(4) Ha nincs a bérleti jog folytatására jogosult személy és a bérlő halálával a bérleti jogviszony megszűnik, a lakásban visszamaradó személy, ennek hiányában a bérlő örököse vagy hozzátartozója köteles a lakást kiürítve, a lakásban maradó tárgyak elszállításával a bérlő halálától számított 15 napon belül a bérbeadónak leltár szerint, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó – az örökös vagy hozzátartozó költségére és veszélyére – raktárban vagy más arra alkalmas helyiségben helyezi el leltár felvétele mellett a lakásban maradt ingóságokat, és legfeljebb hat hónap időtartamig gondoskodik azok őrzéséről.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség és határidő elmulasztása esetén a lakásban maradó, a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy, ennek hiányában az örökösök, mint jogcím nélküli lakáshasználók, a 23. § (1) és (3) bekezdés szerinti díjat kötelesek a lakás használatáért fizetni.
32. § (1) A bérleti szerződést a bérlő és a Képviselő-testület írásban, közös megegyezéssel megszünteti, amennyiben a bérlő
a) másik önkormányzati lakásra nem tart igényt, vagy
b) kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kéri és a bérlőnek bérleti díj és közüzemi díjtartozása nincs, vagy azt előzetesen rendezte.
(2) Az Ltv. 26. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben cserelakásra jogosult a bérlő, az önkormányzat pénzbeli térítést nem fizet.
33. § (1) A Képviselő-testület a GAMESZ jelzése alapján a bérleti szerződést 60 napos felmondási idővel felmondja, ha a bérlő 3 havi bérleti díj, közös költség vagy közüzemi díjtartozást halmoz fel.
(2) Amennyiben a bérlő a felmondási idő lejárta előtt a bérleti díj, közös költség vagy a közüzemi díjtartozását kiegyenlíti vagy részletfizetési megállapodást köt, a bérleti jogviszony a szerződésben megállapított feltételek szerint folytatható.
(3) A bérleti szerződés az Ltv. 25. § (3) bekezdésére, valamint a Ptk. 6:348. §-ára alapítottan Képviselő-testületi felmondására írásbeli felszólítást követően akkor van lehetőség, amennyiben birtokvédelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében a bérlőt vagy az általa befogadott személyt a felmondás alapjául szolgáló magatartásra tekintettel jogerősen elmarasztalták.
(4) Bérbeadói hozzájárulás mellőzésével történő albérletbe adás vagy más személy lakásba befogadása esetén a Képviselő-testület előzetes felszólítást követően, legalább 15 napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondja a bérleti szerződést.
34. § (1) A bérleti jogviszony megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt.
(2) A bérleti jogviszony megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésben nem részesül.
Átmeneti elhelyezés
35. § (1) Az épületben vagy a bérlő lakásában a bérbeadó kötelezettségét jelentő munkálatok végzése idejére, amennyiben a karbantartási, felújítási, helyreállítási munkák csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a bérbeadó köteles a bérlő elhelyezéséről a munkavégzés idejére átmeneti lakás biztosításával gondoskodni.
(2) A lakásban a bérlő kötelezettségét jelentő munkálatok, vagy a bérlő által kezdeményezett, bérbeadó hozzájárulásával írásban jóváhagyott korszerűsítési munkálatok végzése időtartamára bérbeadó nem köteles átmeneti lakást biztosítani.
(3) Átmeneti lakás biztosítása esetén
a) a bérleti jogviszony a bérlő által bérelt lakás vonatkozásában szünetel,
b) a bérlő köteles az átmeneti lakással kapcsolatos minden olyan kötelezettség teljesítésére, amelyet jogszabály a bérelt lakás vonatkozásában részére előír.
(4) A bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése és a bérelt lakás kapcsán a bérleti jogviszony szünetelése nem haladhatja meg a két hónapot.
(5) Amennyiben bérlő az Ltv. 18. § (2)-(3) bekezdésében előírtaknak megfelelő felajánlott átmeneti lakást nem fogadja el, elhelyezéséről saját magának kell gondoskodni, mellyel kapcsolatban megtérítési igénnyel bérbeadó felé nem élhet.
(6) Az átmeneti elhelyezésre fenntartott lakásokat üresen kell tartani, melyek számát szükség esetén a Képviselő-testület felülvizsgálja.
A helyiségbérlet általános rendelkezései
36. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – a 36–44. §-okban foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni
(2) Bérleti szerződést üres és a bérlőnek való átadást meggátló joggal nem terhelt, rendeltetésszerű használatra alkalmas helyiségre lehet kötni, valamint olyan helyiségre, amelyre a gátló körülmény az ingatlan birtokba adásáig elhárítható.
(3) Bérlőként természetes személlyel, egyéni vállalkozóval, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel köthető bérleti szerződés. Az olyan jogi személynek és jogi személynek nem minősülő szervezetnek, amely nem minősül a törvény erejénél fogva átláthatónak, a bérleti szerződés megkötéséhez átláthatósági nyilatkozatot kell tennie.
(4) Bérleti jogviszony létesítéséből kizárt az a személy, akinek az Önkormányzattal szemben köztartozása van, vagy akivel, illetve akinek a tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel szemben az Önkormányzatnak lakás- vagy helyiségbérleti jogviszonyon alapuló lejárt követelése van. Amennyiben az adós kérelmezi és megfelelő biztosítékot, így különösen a tartozás összegének megfelelő bankgaranciát ad, úgy jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában az Önkormányzat az adóssal a tartozás megfizetésének átütemezéséről megállapodást köt.
37. § (1) Önkormányzat tulajdonában álló helyiséget a (2) bekezdésben említett kivétellel csak pályázat útján lehet bérbe adni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően két eredménytelen pályáztatást követően a helyiség pályázaton kívül bérbe adható közérdekből, a helyi közszolgáltatások biztosítása, kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében.
(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségre bérleti szerződés határozott időre köthető, amelynek időtartama legfeljebb öt év.
(4) A bérlő – a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 60 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére a bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatti megszűnését követően a bérlemény a Képviselő-testület döntése alapján újabb, legfeljebb 5 éves határozott időtartamra bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeit a bérlő maradéktalanul teljesítette.
(5) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg 6 havi óvadékot kell fizetni. Az óvadék a bérlő által okozott és meg nem térített károk, valamint a vállalt és nem teljesített kötelezettségek fedezetére szolgál. A bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvadék igénybe nem vett összegét kamatmentesen vissza kell fizetni.
(6) A helyiségbérleti szerződés megszűnését követően – amennyiben a bérlőnek nincs bérleti díj tartozása, közüzemi, kommunális díj hátraléka és a helyiség állagának rendeltetésszerű helyreállítása és tisztasági festése megtörtént – a bérbeadó az óvadékot a bérleti jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül visszafizeti bérlő részére.
Pályázati eljárás szabályai
38. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
1. a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvését (település, utca, házszám) alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, közművesítettségét,
2. a helyiség megtekintésének időpontját,
3. a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely stb.) és az abban folytatandó tevékenység megjelölését,
4. a bérleti szerződés időtartamát,
5. az óvadék összegét,
6. a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a beadott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,
7. tájékoztatást, hogy a pályázatot az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot,
8. a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat, azok költségeit és elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
9. a helyiségre, valamint a pályázói kötelezettségekre vonatkozó egyéb feltételeket, kötelezettségek vállalását,
10. a versenytárgyalás eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.
(2) A helyiségek tevékenységhez kötötten is bérbeadhatók.
(3) A 3. melléklet szerinti pályázati adatlapot és mellékletét írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – kell benyújtani a GAMESZ-hoz.
(4) A személyesen leadott pályázatok átvételéről a pályázó részére átvételi elismervényt kell adni.
(5) A pályázati eljárás egy – a pályázati hirdetményben foglalt feltételeknek megfelelő – pályázat esetében is eredményesnek nyilvánítható.
39. § (1) A pályázati eljáráson az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előirt határidőben és tartalommal benyújtotta, valamint akinek , valamint akinek adó-, közüzemi-, és egyéb tartozása nincs.
(2) A pályázat nyertese a legmagasabb havi bérleti díj megfizetésére ajánlatot tevő, azonos bérleti díjra tett ajánlat esetében a bérleti jogra jogosultságot sorshúzással kell eldönteni.
(3) A pályázati eljárás végén a nyertest és a második helyezettet kell kihirdetni.
(4) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével 8 napon belül kell megkötni. A szerződés megkötésének további feltétele a 37. § (5) bekezdésében meghatározott óvadék megfizetése.
(5) Amennyiben a pályázati eljárás nyertese visszalép, a bérbeadó jogosult a második helyezett pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 5 napon belül ajánlatot tenni.
(6) A pályázati eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, ha egy pályázó sem ad be ajánlatot vagy a benyújtott ajánlatok érvénytelenek.
(7) Ha a nyertes és a második helyezett is visszalép a szerződéskötéstől, valamint a pályázati eljárás eredménytelensége esetén új pályázati hirdetményt kell közzétenni.
(8) Amennyiben a Képviselő-testület a 37. § (2) bekezdése alapján a helyiség pályázaton kívüli bérbeadását engedélyezi, óvadékot nem kell fizetni.
A bérleti jogviszony tartama, a helyiség átadása
40. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a
1. a szerződő felek megnevezését: nevét, cégnevét, rövidített nevét,
2. székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – a magyarországi fióktelepének címét,
3. a helyiség címét, alapterületét, egyéb jellemzőit,
4. a helyiségben folytatható tevékenységet,
5. a bérlő főtevékenységét,
6. a képviseletére jogosultak nevét, beosztását és elérhetőségét,
7. kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
8. cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát,
9. adószámát,
10. bankszámlaszámát,
11. elektronikus kézbesítési címét,
12. helyiséggel kapcsolatos kötelezettségeket,
13. a helyiségbér összegét, a megfizetésére vonatkozó szabályokat,
14. az óvadék összegét, visszafizetésének módját, idejét, az óvadék összegét csökkentő tényezőket,
15. a bérbeadói hozzájárulás tartalmát, feltételeit,
16. bérlő kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy a bérbeadó az e rendeletben meghatározott adatait, különösen személyes adatait kezelje, továbbá bérlő kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az adatkezelés kapcsán bérbeadó a bérlő személyes adatait harmadik személy részére továbbítsa, így különösen, de nem kizárólagosan a bérlővel szembeni bármely követelés érvényesítésével összefüggésben,
17. bérlő figyelmeztetését, hogy a helyiségben folytatni kívánt tevékenységgel kapcsolatban az engedélyező hatóságok, szakhatóságok és közüzemi szolgáltatók (a továbbiakban együtt: hatóságok) nyilatkozatát, valamint a jogszabály szerinti tulajdonosi hozzájárulást a bérlőnek kell beszereznie,
(2) A helyiség bérlő részére történő átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a helyiség műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatra, alkalmasságára vonatkozó megállapításokat. A helyiség berendezéseiről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt kell felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár a bérleti szerződés mellékletét képezi. A jegyzőkönyv és a leltár felvételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a helyiség bérbeadónak való visszaadása esetében is.
(3) Nem követelheti a bérlő a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak, tevékenységnek megfelelő állapotba kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.
A bérbeadói hozzájárulás közös szabályai
41. § (1) A helyiségbe befogadáshoz, az albérletbe adáshoz, a helyiség cseréjéhez és a bérleti jog átruházáshoz való bérbeadói hozzájárulás szabályait a rendelet hatálybalépésekor már fennálló és a rendelet alapján kötött szerződésekre egyaránt alkalmazni kell, ha a hozzájárulás iránti kérelmet e rendelet hatálybalépése után terjesztik elő a GAMESZ részére.
(2) A bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a polgármester dönt.
(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását megtagadja, ha a bérbeadói hozzájárulással érintett:
a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,
b) tevékenysége jogszabály rendelkezésébe ütközik.
42. § (1) A bérbeadói hozzájáruló nyilatkozat – a bérlő által harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a bérlő kérelmére adható ki. A bérbeadói hozzájárulásról előzetes nyilatkozatot is lehet kérni.
(2) A bérbeadói nyilatkozat kiadása előtt a bérlőtől és a bérbeadói hozzájárulással érintett harmadik személytől nyilatkozatot kell kérni, hogy vállalják-e a bérbeadó által a bérleti szerződésben és e rendeletben meghatározott előírások teljesítését.
(3) Ha a bérlő vagy a hozzájárulással érintett harmadik személy e rendeletben előírt nyilatkozatokat az erre vonatkozó felszólítás átvételét követő 10 munkanapon belül nem teszi meg, a bérbeadói hozzájárulást meg kell tagadni.
(4) Ha a bérbeadói hozzájárulás alapján a bérleti szerződést ki kell egészíteni vagy módosítani kell, vagy más, a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos megállapodást kell kötni, a bérbeadói jognyilatkozat akkor lép hatályba, ha a szerződésmódosítás, kiegészítés vagy megállapodás a felek által aláírásra került. Erre a bérlő figyelmét a bérbeadói jognyilatkozatban fel kell hívni. A bérbeadói nyilatkozat közlése során meg kell határozni azt az időtartamot, ameddig a bérbeadónak a jognyilatkozatához való kötöttsége fennáll.
(5) Ha a bérlő felhívás ellenére sem írja alá a szerződés-módosítást (kiegészítést), azt a bérbeadói hozzájárulás kiadása iránti jognyilatkozata visszavonásának kell tekinteni. Erre a figyelmet írásban fel kell hívni. A bérbeadói hozzájárulás kiadására vonatkozó jognyilatkozat visszavonása esetén a bérbeadói hozzájárulást vissza kell vonni, és erről a bérlőt értesíteni kell.
(6) A bérbeadói hozzájárulás nélkül történő helyiségbe befogadás, albérletbe adás, a bérleti jog átruházása és cseréje a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.
A befogadáshoz, albérletbe adáshoz, a bérleti jog átruházáshoz és cseréjéhez való bérbeadói hozzájárulás
43. § (1) A befogadáshoz és az albérletbe adáshoz (a továbbiakban: albérlet) való bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a szerződés megszűnése esetén a befogadott személy vagy az albérlő a helyiséget csereelhelyezés és pénzbeli térítés igénye nélkül köteles kiüríteni.
(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy ha a bérleti szerződés cserehelyiség biztosítási kötelezettség mellett szűnik meg, a cserehelyiség megfelelőségénél kizárólag a bérlő vehető figyelembe.
(3) A hozzájárulás feltételeként ki kell kötni, hogy ha a bérleti szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, az albérlő és a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, kivéve, ha olyan személy befogadása történik, aki az Ltv. alapján a bérleti jogviszony folytatására jogosult.
(4) A helyiség albérletbe adásához akkor lehet hozzájárulni, ha a bérlő az albérletbe adás idejére emelt bérleti díjként megfizeti az albérletbe adott helyiségrészre eső, 50 %-kal emelt bérleti díjat.
(5) A bérlő a befogadottnak és az albérlőnek ingyenesen is biztosíthatja a helyiség használatát, de a (4) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
(6) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogát másik önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogára cserélheti el.
(7) Bérleti jog átruházása és cseréje esetén az új bérlővel – a bérbeadói hozzájárulás kiadása érdekében vállalt feltételeket nem számítva – ugyanolyan tartalmú szerződést kell kötni, mint amilyen az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségre a korábbi bérlővel fennállt.
(8) Bérleti jog átruházása, cseréje esetén a bérleti szerződés megkötéséig az eredeti bérlő felel a helyiségbérlettel felmerülő kötelezettségek teljesítéséért, a bérbeadó nyilatkozata nem eredményezi a bérleti jogviszony módosítását.
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
44. § (1) A bérlő köteles gondoskodni a
a) helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról vagy cseréjéről,
b) helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, előtető, ernyős-szerkezet és a biztonsági berendezések karbantartásáról,
c) tevékenysége érdekében szükséges felújításról, a berendezések és felszerelések pótlásáról vagy cseréjéről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben,
e) a helyiségben lévő vezetékek és a bérlemény átadás-átvételi jegyzőkönyvében rögzített szerelvények, berendezések karbantartásáról,
f) a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé.
(2) A bérlő a bérleti díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb tárgyhó 10. napjáig köteles megfizetni.
(3) Tevékenységhez kötötten bérbeadott helyiségek esetén a helyiségben végzett tevékenység megváltoztatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.
Lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai
45. § (1) Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.
(2) Az elidegenítés lebonyolításával a Képviselő-testület a GAMESZ-t bízza meg.
Lakások elidegenítésének részletes szabályai
46. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat
a) az Ltv-ben meghatározott elővásárlási jog jogosultja részére vagy
b) pályázat alapján, versenytárgyalás útján lehet elidegeníteni.
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakások esetén az Ltv. 49. § (1) bekezdésben felsorolt személyeket más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.
(3) Az elővásárlási jog gyakorlására jogosultat a GAMESZ ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történt kijelölésről.
(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más jellemző adatait (cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat)
b) az épület, a lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
c) a lakás forgalmi értékét, vételárát, a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
d) a vételár megfizetésének feltételeit,
e) a lakás megvételének szándékáról adandó válasz határidejét (a továbbiakban: ajánlati kötöttség).
(5) Az ajánlati kötöttség a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított hatvanadik napig áll fenn.
(6) Ha a jogosult a megadott határidőn belül nem tesz az ajánlat elfogadásának minősülő írásbeli nyilatkozatot, az ingatlant az önkormányzat az ajánlatnak megfelelően, vagy annál számára kedvezőbb feltételek mellett elidegeníti.
(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a nyugdíjas vagy a jogszabályban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő jogosult esetében.
(8) Amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt elővásárlásra jogosult az előírt fizetési feltételek szerint a vételre felajánlott lakást nem vásárolja meg, úgy a 47. §-ban foglaltak szerint kell eljárni
Lakás értékesítése lakottan, harmadik személy részére
47. § (1) Ha az elővásárlásra jogosult bérlő a részére vételre felajánlott lakást nem vásárolja meg és a lakás megvásárlására harmadik személy tesz ajánlatot, a harmadik személy által felajánlott vételárat a bérlővel közölni kell.
(2) A bérlőt 30 napos határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy a harmadik személy által felajánlott vételárral, és a harmadik személyre irányadó fizetési feltételekkel a lakást megvásárolja-e.
(3) Harmadik személy részére a lakást csak akkor lehet elidegeníteni, ha a bérlő a vételre történő felajánlás alapján
a) a lakást nem vásárolja meg és
b) a harmadik személy által felajánlott vételáron sem él vásárlási jogával.
(4) A lakást harmadik személynek csak akkor lehet értékesíteni, ha a lakás nem nyugdíjas vagy jogszabályban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő bérlője a részére vételre felajánlott lakást annak forgalmi értékén nem vásárolja meg.
(5) Ha a lakást az elővásárlási jogra jogosult bérlő nem vásárolja meg és a lakás lakottan történő elidegenítésének feltételei fennállnak, az elidegenítés nyilvános versenytárgyalás útján történik. Az ingatlan irányára a lakás ingatlanszakértő által megállapított forgalmi értéke.
48. § (1) Az értékesítésre kijelölt üres lakások értékesítése során a Képviselő-testület a vételárat legalább a lakás forgalmi értékében köteles meghatározni.
(2) A lakás üres állapotban pályázat alapján, versenytárgyalás útján történő értékesítése esetén az ingatlan kezdő vételára az ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi érték.
(3) Az elidegenítéssel megbízott GAMESZ javaslatára az üres lakást akkor is értékesíteni lehet, ha a lakás jelenlegi állapotában nem bérbeadható, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, és a lakás műszaki állapota miatt szükséges felújítása gazdaságtalan.
49. § (1) A lakás forgalmi értékének megállapítása ingatlanforgalmi értékbecslés (a továbbiakban: értékbecslés) alapján történik.
(2) Az értékbecslés során figyelemmel kell lenni az Ltv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokra.
(3) A szociális és a nem szociális helyzet alapján bérbeadott lakás vételára – amennyiben a bentlakó bérlő vásárolja meg – a lakás 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecsló által megállapított forgalmi értéke.
50. § A vételárat
a) egyösszegben vagy
b) részletfizetési kedvezmény biztosításával
kell megfizetni.
51. § (1) Ha a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül
a) egyösszegben vagy
b) kérelmére 15 évi részletfizetési kedvezmény biztosításával, a vételár 20%-ával megegyező összegű első vételár részlet kiegyenlítésével kell megfizetni.
(2) Amennyiben a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdés szerinti elővásárlási jogra jogosult vásárolja meg és az (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési módot választja, a vételárból 1 % árengedmény illeti meg.
(3) Amennyiben a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdés szerinti elővásárlási jogra jogosult vásárolja meg és az (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési módot választja, az első vételárrészlet után fennmaradó hátralékot havonta egyenlő részletekben kell megfizetni.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési mód választása esetén a kezdő részlet befizetése után fennmaradó vételárhátralékot a vevőnek a Ptk. szerinti ügyleti kamattal növelten kell megfizetnie.
(5) Amennyiben a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdés szerinti elővásárlási jogra jogosult vásárolja meg és az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól rövidebb, legfeljebb 5 év törlesztési idő alatti megfizetést vállal, akkor a (3) bekezdésben meghatározott összegre kamatkedvezményben részesül, amelynek alapján az általa fizetendő kamat mértéke évente 1 %-kal csökken.
(6) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési mód szerződésben történő rögzítése után a vevő a vételárat a törlesztési idő letelte előtt kívánja egyösszegben megfizetni, a teljes összegű kiegyenlítéskor fennálló tartozás után a szerződés megkötésétől számított
a) 1 éven belül 3 %,
b) 2 éven belül 1 % árengedmény illeti meg,
c) 2 éven túl a hátralévő időre meghatározott kamatfizetési kötelezettség nem terheli, de köteles százezer forint szerződésmódosítási díjat megfizetni.
(7) Ha az elővásárlási jog jogosultja az (1) bekezdés b) pontja szerinti időszakban a havonta esedékes törlesztő részlet fizetésével késedelembe esik, vagy a vállalt határidőre a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni.
(8) Három havi törlesztő részlet megfizetésének elmulasztása esetén a vevő – kivéve az elővásárlási joggal érintettet – elveszíti a részletfizetés lehetőségét, és az egész vételárhátralék egy összegben válik esedékessé. A hátralék 15 napon belüli meg nem fizetése estén meg kell tenni a behajtáshoz szükséges intézkedéseket.
52. § (1) Üresen álló lakást értékesíteni a Képviselő-testület határozata alapján, nyilvános versenytárgyalás útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A vételár nem lehet kevesebb, mint a 48. § (1) bekezdés szerinti forgalmi érték.
(2) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
2. a lebonyolító megnevezését, székhelyét,
3. a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát,
4. az eljárás tárgyaként értékesítésre szánt ingatlan megjelölését,
5. az ingatlanra vonatkozó fontosabb adatokat:
a) az ingatlan kezdő vételárát,
b) az ingatlan megtekintésének időpontját,
c) az ingatlan komfortfokozatát,
d) az ingatlan alapterületét, szobaszámát,
e) az ingatlan közműellátottságát, műszaki felszereltségét,
6. a kiíró által meghatározott értékelési szempontokat,
7. a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
8. a szerződéskötési biztosíték rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
9. az ajánlati kötöttség időtartamát,
10. a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát,
11. a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,
12. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,
13. tájékoztatást arról, hogy a kiíró a szerződés megkötésétől az ok megjelölése nélkül elállhat,
14. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével, annak visszalépése esetén az utána következő ajánlattevővel kössön szerződést.
(3) Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
(4) A versenytárgyaláson ajánlatot tevő köteles ötvenezer forint összegű szerződéskötési biztosítékot letétbe helyezni a GAMESZ-nál. A szerződéskötési biztosíték a szerződés teljesítésekor a nyertes pályázónál a vételár részeként beszámításra, nem nyertes pályázók esetében visszafizetésre kerül. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet. Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg a szerződéskötési biztosíték a pályáztatót illeti.
(5) Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi. A nyertes pályázót a pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.
A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség
53. § (1) A versenytárgyalási ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására,
b) a bruttó ajánlati árat,
c) szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
d) amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi hitelesített cégkivonat másolatát, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
e) hozzájáruló nyilatkozatot a név (cégnév), lakóhely (székhely) személyes adatok kezeléséhez.
(2) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az eljárást megindító felhívásban közölt, eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
(3) A határidőben benyújtott ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
(4) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – ha a kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
(5) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
(6) A versenytárgyalási felhívásban a határidőket úgy kell meghatározni, hogy az ajánlat(ok) benyújtására legalább 20 napot, az ajánlatok bontására újabb legalább 15 napot kell biztosítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.
A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése
54. § (1) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
(2) A beérkezett ajánlatok felbontása nyilvánosan történik, azon a kiíró, a lebonyolító képviselőin kívül az ajánlattevők vagy meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.
(3) Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
a) az ajánlattevő(k) neve, cégneve,
b) ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
c) az ajánlat értékelési szempontként figyelembe vett elemei.
(4) A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
(5) Érvénytelen az ajánlat, ha:
a) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
b) az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
(6) Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
(7) Eredménytelen a versenytárgyalás:
a) ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által – a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot,
b) ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.
A versenytárgyalás lebonyolítása
55. § (1) A versenytárgyalás lebonyolítását a GAMESZ végzi.
(2) Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
(3) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a GAMESZ feladata.
(4) Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során a korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan vagy az önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
A Versenytárgyalási Bizottság tagjai, az ajánlatok értékelése
56. § (1) A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 4 tagból áll.
(2) A Versenytárgyalási Bizottság vezetője Felsőzsolca Város Önkormányzata Polgármestere, akit távollétében az általános helyettesítésével megbízott alpolgármester helyettesít.
(3) A versenytárgyalási bizottság tagjai:
a) GAMESZ igazgatója,
b) Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottság mindenkori elnöke,
c) Pénzügyi Bizottság mindenkori elnöke,
d) a Képviselő-testület által megválasztott képviselő.
(4) A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy távollétében az alpolgármester és a Bizottság legalább 3 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.
(5) A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.
(6) A Versenytárgyalási Bizottság véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.
Az ajánlatok elbírálása
57. § (1) A benyújtott ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
(2) Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
(3) A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete dönt.
(4) A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a lebonyolító GAMESZ írásban 3 munkanapon belül értesíti.
(5) A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában, illetve a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 8:1. § 1. pontja)
58. § (1) Amennyiben a lakás elidegenítése részletfizetéssel történt, a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
(2) Az értékesített, jelzálogjoggal és jelzálogjog fennállásáig tartó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanok ingyenes vagy visszterhes átruházása csak a vételárhátralék egyösszegben történő kiegyenlítése esetén adható ki az (1) bekezdésben foglalt jogok törlésére vonatkozó engedély.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályai
59. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén a 45–58. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére versenytárgyalás útján kerül sor.
(3) A helyiségek forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecslő által készített három hónapnál nem régebbi értékbecslés állapítja meg. A kikiáltási ár az értékbecslési szakvéleményben a nem lakás céljára szolgáló helyiség forgalmi értéke.
60. § (1) A vételár nem lehet kevesebb, mint a kikiáltási ár.
(2) A versenytárgyalási eljárás során az 52–57. § előírásai alkalmazandók.
61. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlására – az Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultat a GAMESZ az ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történő kijelölésről. Az ajánlat tartalmára e rendelet 46. § (4) bekezdése az irányadó.
(2) Az elővásárlási joggal terhelt helyiség vételára az értékbecslési szakvéleményben megállapított forgalmi érték. Az ár elfogadásáról, az elővásárlási jog gyakorlásáról a jogosult 15 napon belül köteles nyilatkozni (ajánlati kötöttség időtartama).
(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló ingatlant az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, írásbeli kérelmére – legfeljebb egy év időtartamra – részletfizetési kedvezmény illeti meg. Részletfizetés esetén a szerződéskötéskor a vevő a vételár 20 %-át köteles megfizetni. A vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben a Ptk. szerinti kamat mértékével növelten kell megfizetnie.
A részletfizetés szabályai
62. § (1) Amennyiben a lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére részletfizetéssel kerül sor a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan nyilvántartásba Felsőzsolca Város Önkormányzata javára jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A jelzálogjoggal terhelt, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított ingatlan ingyenes vagy visszterhes átruházására a vételárhátralék egy összegben történő kiegyenlítése után kerülhet sor.
(2) E rendelet alapján részletfizetési kedvezménnyel megvásárolt lakás megterhelhető a lakás felújítása, korszerűsítése céljából pénzintézettől igénybe vett kölcsön biztosítására, az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint közüzemi díj behajtása érdekében az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal, illetve végrehajtási joggal.
(3) Az ingatlan minden további megterheléséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges, amelynek megadása a Képviselő-testület hatásköre.
63. § Az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésekor a vételár megfizetését pénzintézeti átutalás útján kell teljesíteni.
A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról
64. § (1) Az Önkormányzat az Ltv. 62. § (1)-(2) bekezdése alá tartozó lakóépületeinek (a bennük lévő lakásoknak) elidegenítéséből származó bevételei az Ltv. 62. § (3) bekezdésében előírt felhasználási célok közül az alábbi célokra fordíthatóak:
a) használt lakás megvásárlására,
b) lakóépület teljes, vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,
c) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,
d) lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is.
(2) Az elidegenítésből származó bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület
a) a tárgyévi költségvetésben vagy
b) egyedi határozattal
dönt.
(3) Az elidegenítésből származó bevételekről, azok felhasználásáról, a felhasználás során levonható költségekről a GAMESZ nyilvántartást vezet.
Vegyes rendelkezések
65. § (1) A GAMESZ folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a bérlő, a lakásba jogszerűen befogadottként és albérlőként lakó személyeket,
b) a lakás alapterületét, szoba és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasház tulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,
c) a bérleti jogviszony időtartamát,
d) a bérbeadás módját,
e) az esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését,
f) a megfizetett lakbér mértékét,
g) óvadék összegét,
h) bérlő tartozását,
i) a bérlemény ellenőrzés időpontját, a feltárt hiányosságok, stb. megszüntetésére előírt határidő megjelölésével,
(3) A (2) bekezdésben előírtakat megfelelően alkalmazni kell a helyiségekről vezetett nyilvántartások esetében is.
66. § Ez a rendelet 2023. június 20-án lép hatályba.
67. § (1) A Felsőzsolca Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2022. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköreit:)
(2) A Felsőzsolca Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2022. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköreit:)
68. § Hatályát veszti Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 7/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet.