Gesztely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelete

Gesztely község Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2008. (VI.4.) sz. ÖK rendelete Gesztely község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2021. 10. 21- 2022. 01. 24

Gesztely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelete Gesztely község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2021.10.21.

Gesztely község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontja és a 12. § (1) bekezdése alapján; a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezési eljárás lefolytatásával a Helyi Építési Szabályzatot és a Szabályozási tervet [továbbiakban: R] az alábbiak szerint módosítja;

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

E rendelet hatálya Gesztely közigazgatási területére terjed ki.

2. §

A belterületi határ

(1) A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot. A belterület határa a terv távlatában a Szabályozási Tervben meghatározottak szerint változtatható.

(2) A beépített és beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.

3. §

Szabályozási elemek

(1) A Szabályozási Terv kötelező és nem kötelező elemeket tartalmaz.

(2) A kötelező erejű elemek csak a Településrendezési Terv módosításával együtt változtathatók meg.

(3) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

a) Tervezett belterületi határvonal;

b) A beépített és beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt területek határvonala;

c) A közterületek és az egyéb funkciójú területek határa – kötelező szabályozási vonal;

d) A szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti legkisebb

távolság;

e) Az eltérő építési övezetek és övezetek határa;

f) A területfelhasználási kategóriák;

g) Az övezeti besorolás;

h) Az övezeti jellemzők:

− a kialakítható legkisebb telekterület mérete,

− a beépítési mód,

− az egyes telekterületen a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke,

− a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság,

− a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke,

− az egyes telekterületen kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke,

− az egyes telekterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek

(környezetterhelési határértékek – emisszió és imisszió),

− a terepszint alatt elhelyezhető építmények funkciói.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási

Terv valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása

szükséges;

b) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, - melyet kötelező

szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

4. §

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG JELE

Lakóterületek L

Kertvárosias lakóterület Lke

Falusias lakóterület Lf

Üdülő területek Ü

Üdülőházas üdülőterület Üü

Hétvégiházas üdülőterület Üh

Vegyes területek V

Településközponti vegyes terület Vt

Gazdasági területek G

Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

Ipari terület Gip

Egyéb ipari- gazdasági és energiaszolgáltatási terület Gip-1

Mezőgazdasági üzemi terület Gm

Különleges területek K

Temető területe K/te

Kegyeleti park K/kegy

Sportterület K/sp

Különleges mezőgazdasági üzemi terület K/mü¹

(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Belterület és külterületi beépítésre szánt területek Szabályozási Terve TRT_02 (1. sz. melléklet) határozza meg.

(3) A beépítésre szánt területek - a különleges területek között felsorolt szennyvíztisztító és hulladéklerakó területek kivételével – csak belterületen helyezhetők el.

5. §

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG JELE

Közlekedési és közműterületek Kö

Közúti közlekedés területe Köu

Zöldterületek Z

Közpark Zkp

Egyéb közterületi zöldfelületek Ze/köz

Erdőterületek E

Védelmi célú erdőterület Ev

Mezőgazdasági területek M

Általános mezőgazdasági területek Má

Szántó művelési ágú területek Má/sz

Gyep művelési ágú területek Má/gy

Kertes mezőgazdasági területek Mk

Mezőgazdasági major Má/ma

Vízgazdálkodási területek V

Folyóvíz medre és parti sávja V/f

Állóvíz medre és parti sávja V/áv

Vízbeszerzési és vízműterület V/m

Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja Vi/cs

Árvízvédelmi töltés V/t

Mocsár V/mo

Különleges beépítésre nem szánt területek Kk

Különleges mezőgazdasági üzemi terület Kk/mü

Temető területe Kk/t

(1) A szabályozási terv az 1., 2., 3., 4. jelű területeken a módosított szabályozási terv (rajzszám: SZT-M_1; SZT-M_2) szerint változik.

(2) ² A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Külterületek Szabályozási Terve TRT_03 (2. sz. melléklet) határozza meg.

6. § A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

(1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket

alkalmazhat.

(2) A lakóterület kialakítása érdekében történő kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést az ingatlan

tulajdonosainak kell kérelmeznie.

(5) A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor

érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.

(6) Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni

7. §

A telekalakítás szabályai

(1) A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás - a 6. § szerinti feltételek

betartásával kialakított közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett –

jelen előírás, a Szabályozási tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

(2) Beépítésre szánt területen építmény csak az 1. § (1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.

(3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké,

és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb

szabályok betarthatók.

(4) A szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás

- a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl - csak a kialakult használat megtartásával és

csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

8. §

A telkek beépítésének feltételei

(1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés – a

(2) bek. kivételével - csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

(4) Beépítésre szánt területen az épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése és

igénybevétele esetén lehet.

(7) A beépítésre nem szánt területeken építési tevékenység az építéshatósági eljárások szabályai

szerint az Étv. 19. § (2) bekezdés betartásával engedélyezhető. A beruházásokkal érintett területek hasznostása, különösen a jelenleg nem beéptett területek esetében, csak a csapadékvZ elvezetésének, vagy helyben kezelésének megoldása esetén, a településrészek egységes és tervszerűen megvalósÍtott, vagy kialakult vízrendezésébe, vízelvezetéséhez illeszkedve valósulhat meg. Amennyiben az egyes közterületeken a csapadékvz elvezetés nem, vagy csak részlegesen megoldott abban az esetben a csatlakozó területeken a keletkező csapadékvízek kezelését az ingatlanon belül kell megoldani.

9. §

Építéshatósági eljárások

(1) Építési engedély csak az övezetre, vagy építési övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított telekre, valamint a beépítésre szánt területen a belterületbe vont építési telkekre adható.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és építési övezete a Szabályozási terv szerint

megváltozik, telekalakítás és építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az építés és telekalakítás a szabályozási tervtől eltérő területhasználat esetén csak akkor engedélyezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, vagy egészségügyi szempontok

miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti területfelhasználás a terv távlatán túl (10, vagy több év) válik esedékessé, és

annak végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé.

Ezen a területen építmény csak ideiglenes jelleggel, visszavonásig érvényes hatállyal, kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető.

(5) A Képviselő-testület a vonatkozó rendeletben meghatározott építési munkák körét az építészeti örökség helyi védelmére kijelölt területen külön rendeletben meghatározottak szerint bővíti.

(6) Az építési engedélyezési eljárás során az építészeti örökség helyi védelmére kijelölt területen az építési engedélyezés feltételeit a Képviselőtestület az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó rendelet megalkotásáig a terv által jelölt építészeti örökség-védelem helyi területén az egyéb jogszabályok megtartásával és akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglevő környezethez. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől eltérő, léptéktelen, a környezetbe nem illő idegen formai és építészeti elemek kialakítását célzó épület, építmény, továbbá a környezet hagyományaitól eltérő építési anyaghasználat.

(8) Közterületen csak a Képviselő-testület külön rendeletével szabályozott építmények építése engedélyezhető.

(9) Állattartó épület építése, és a tevékenységhez kapcsolódó építmények létesítése az övezeti előírások, és a település állattartási rendeletének együttes alkalmazásával engedélyezhető.

(10) Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó, a területhasználatnak megfelelő funkciójú épület építési engedélyével együtt adható ki, kivéve, ha az épület állapota életet, vagyonbiztonságot, állékonyságot veszélyeztet.

(11) Az építési engedély kérelemhez a harmonikus településkép, utcakép kialakításához M=1:500-as léptékben utcaképet vagy fotó-dokumentációt kell készíteni, melyen a tervezett épület mellett lévő 2-2 szomszédos ingatlan építészeti együttesét kell ábrázolni. Az utcaképen az épületek sorát kerítéssel együtt kell ábrázolni.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

10. §

Általános előírások

(1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és –környezet igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

(3) A környezetszennyező források, illetve a szennyezésektől védendő létesítmények körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.

11. §

A föld védelme

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelezettsége.

(2) A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti

Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról.

(3) A település közigazgatási területén a termőföldek védelme érdekében, pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről.

(4) Az építmények terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal

összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.

(6) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(7) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező

szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás

egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(8) Mély fekvésű területek csak szennyezés mentes anyaggal tölthetők fel, úgy hogy a terepen lefolyástalan, pangóvizes terület ne maradjon vissza.

(9) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelet alapján Gesztely nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Bármilyen termőföld használat esetén (gazdálkodás, beruházás, stb.) a rendeletben meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai szerint kell eljárni a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében.

(10) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-,

hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a

közcsatornába bevezetni.

(11) A defláció ellen mezővédő erdősávokat kell telepíteni.

12. §

A vizek védelme

(4) A vízellátással érintett területek szennyvízcsatorna-hálózattal történő lefedését teljes mértékben

biztosítani kell.

(5) A felszíni vizek rendezett elvezetéséről gondoskodni kell.

(6) Vízfolyásba, állóvízbe tisztítatlan szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. A felszíni vizekbe, illetve az élő vízfolyásokba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségének ki kell elégíteni a magasabb szintű rendelet előírásait.

(7) A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme érdekében a tisztítatlan

szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági

és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék

ártalommentes elhelyezése biztosított.

(8) Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett engedhető meg. A közcsatornával még nem rendelkező kialakult építési területeken a közcsatorna kiépítéséig az építés vízzáró szennyvízgyűjtő-medence (közműpótló) átmeneti alkalmazásával, vagy a hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetésével engedélyezhető. A szennyvízgyűjtő medence rendszeres ürítéséről ellenőrizhető módon (vízdíj-számla, szippantásról szóló számla) gondoskodni kell. Az új építési területeken mindennemű építés csak a csatornaközmű megépítése után és az ingatlanok csatornaközműre történő rákötése mellett engedélyezhető.

(9) A területen közműpótló berendezés – kivéve a vízbázisok védőövezeteit, ahol a közműpótló nem megengedett – csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki, illetve használható.

(10) Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett engedhető meg.

(11) Az élővizek partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m védőtávolságon belül új gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő gazdasági épület nem bővíthető.

(12) Veszélyes vagy kommunális hulladék elhelyezése a vízfolyás és csatorna medrekben, illetve a

medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási-, vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

(13) Szennyvizek szivárgása elleni védelem előírásait a hulladékkezelés vonatkozó előírásai szerint kell biztosítani.

A felszíni vizek szabályozása

(14) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni vízjogi létesítési engedély birtokában úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.

(15) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A partok védelmét lehetőleg mérnökbiológiai módszerek (rőzse- és dorongművek) alkalmazásával kell megerősíteni.

(16) A vízfolyások és állóvizek menti parti sávok fenntartására, kezelésére és beépíthetőségére vonatkozó előírásokat az egyéb szabályozási elemek parti sávokra vonatkozó részei tartalmazzák.

13. §

A levegőtisztaság védelme

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó

szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni

b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

(3) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést

okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(4) A község területén kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el,

amelyek légszennyező anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a magasabb

szintű rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

(5) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója

köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról

és tisztántartásáról gondoskodni a magasabb szintű rendeletek alapján.

(6) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett, a belterületi határtól mért 1000 méter széles védőövezet határán kívül. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén figyelemébe kell venni a magasabb szintű rendeletek védőtávolságokra vonatkozó előírásait.

(7) Lakóterületen nem engedélyezhető olyan ipari, kereskedelmi kisvállalkozás, amely zavaró hatással lehet a lakókörnyezetre.

(8) Lakó és vegyes területfelhasználású területen, csak olyan szolgáltatóipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

(9) Hulladék hagyományos háztartási energiatermelő berendezésben, valamint nyílt térben történő égetése tilos. Kis mennyiségben keletkező háztartási papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. A helyi védelem alatt álló területeken nádas és más vízi növények égetése, továbbá a nem védett területeken tarlóégetés csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon lehetséges.

(10) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetése, illetve a tarlóégetés vonatkozásában a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell eljárni.

(11) Környezeti terheléssel (főként légszennyezéssel), illetve annak kockázatával járó tevékenységek által igénybevett területek körül védelmi, illetve biztonsági övezet kijelölése szükséges. A védelmi övezetekben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető.

14. §

Zaj- és rezgés elleni védelem

(1) A település belterületének zaj és rezgés elleni védelme érdekében bármely zajt kibocsátó létesítménycsak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetbenfolytatható, ha az általa kibocsátott zaj és rezgés mértéke környezetében a vonatkozó rendeletszerinti határértéket nem haladja meg.

(3) Saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő, amennyiben a lakóterületen kerül elhelyezésre.

(4) A forgalmi utak mentén a vonatkozó határértéket meghaladó zajjal terhelt sávokban védendő létesítmény telepítése csak passzív zajcsökkentési intézkedésekkel engedélyezhető.

(5) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt berendezést, technológiát, telephelyet és

egyéb helyhez kötött külső zajforrást (a továbbiakban együtt: üzemi létesítmény) csak olyan módon

szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, a meglévőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni,

valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési

munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre a megengedett zajés

rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

15. §

Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását; a közterületek tisztántartását, takarítását, hulladék- és gyommentesítését önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetvédelmi hatóság által kezelésre feljogosított szervezetnek történő átadásról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(3) A település területén kommunális és egyéb hulladék a szükséges gyakoriságú elszállításig csak

zárt edényzetben tárolható.

(4) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

(5) A településen bekell vezetni a szelektív hulladékgyűjtési rendszert, hulladékgyűjtő-szigeteket kell kialakítani. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel. A hulladékgyűjtő sziget kialakítását magasabb szintű rendelet követelményeinek megfelelően kell elvégezni.

(6) A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint a külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartásba kell venni.

(7) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép védelme érdekében növényzettel, palánkkal, illetve egyéb mobil építménnyel takarni szükséges.

(8) Tilos a hulladékok illegális lerakása, égetése!

(9) Az illegális hulladéklerakatokat fel kell számolni, az összegyűlt hulladékot el kell szállítani. A további problémák elkerülésének érdekében az érintett helyeken esetleg konténerek kihelyezésével lehet megoldani az illegális lerakás problémáját.

(10) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes gyűjtéséről és a környezetvédelmi hatóság által kezelésre feljogosított szervezet telepére szállításáról.

Veszélyes hulladék kezelése

(11) A település területén végzett tevékenységek során képződő a vonatkozó rendelet szerinti veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló vonatkozó rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

(12) A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló magasabb szintű rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

(13) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(14) A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb 1 évig.

(15) A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.

(16) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

Folyékony hulladék kezelése

(17) A településen a szennyvizek szikkasztása tilos, szennyvízcsatorna hiányában – annak megépüléséig - vízzáró gyűjtőmedencében történő tárolása engedélyezhető.

(18) A kiépített szennyvízcsatorna-hálózatra való rácsatlakozást minden belterületi ingatlanon végre kell hajtani.

(19) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot elhelyezni, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő illegális szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

(20) Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Ez utóbbihoz az illetékes Vízügyi Igazgatóság és a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását be kell szerezni.

16. §

Sugárzás

(1) A sugárzás tekintetében a vonatkozó törvényekben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A település területén az 1 W-nál kisebb adóteljesítményű, kereskedelmi frekvencián üzemelő

nagyfrekvenciás mikrohullámú átjátszók és adóvevők 1 m-nél nem hosszabb tartóoszlopai a település beépítésre szánt területén lévő építmények tetőfelületén elhelyezhetők.

(3) Az 1 m-nél hosszabb tartóoszlopokon elhelyezésre kerülő átjátszók és adóvevők csak beépítésre nem szánt területen létesíthetők.

17. §

Települési zöldfelületek védelme

(1) A település területén található, egyéb területfelhasználási (főként közlekedési) egységekhez kapcsolódóan kialakított zöldfelületek, zöldsávok védelméről a település önkormányzata gondoskodik.

(2) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény alapján szabad kiadni.

(3) A település zöldfelületeinek védelme érdekében közterületi meglévő fát, egyéb fás növényzetet

kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

(6) A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni - a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével - tilos.

(7) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.

(8) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

18. §

Környezetvédelmi célú övezetek és egyéb szabályozási elemek

A) Közutak védőtávolsága

B) Vízműkutak (vízkivételi helyek) belső védőterülete, vízműterületek

(2) A belső védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő

terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani A belső védőterület rendeltetése: a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól.

(3) A belső védőterület kiterjedése általában megegyezik a kijelölt vízműterülettel, de min. a

vízműkutaktól mért 10 m sugarú kör.

(4) A belső védőterületen csak a vízkivétel létesítményei, ill. a vonatkozó rendelet (123/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet) szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával.

C) Vízműkutak (vízkivételi helyek) külső védőterülete

(5) A külső védőövezet rendeltetése: a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szenynyező anyagok elleni védelem. A külső védőövezet kiterjedése megegyezik az illetékes hatóság által meghatározott védőterülettel, abban az esetben, ha nincs kijelölt védőterület: a belső védőövezet határától mért min 100 m széles védősáv.

(6) A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítményelhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlettermészetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos. A védőövezetben végezhető tevékenységek, korlátozások és előírások végrehajtásáról a 123/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet szerint kell intézkedni.

D) Felszín alatti vízvédelmi terület határa (hidrogeológiai védőterület)

(7) Az övezetbe a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt területek,

vagy felszín alatti térrészek, az onnan kitermelhető vízkészlet meglévő, illetve a tervezett vízbeszerző létesítményei, továbbá azok hidrogeológiai védőterületei és a kijelölt hidrogeológiai védőterületek kívüli feszíni szennyeződésre érzékeny területek tartoznak.

(8) A védőövezetben végezhető tevékenységek, korlátozások és előírások végrehajtásáról a magasabb szintű rendelet szerint kell intézkedni.

(9) Az övezetben keletkező szennyvizek tisztítását, az állattartó telepek szennyvizeinek és trágyakezelésének szakszerű megoldását biztosítani kell. Az övezetben hígtrágyás technológiájú állattartás nem engedélyezhető.

(10) Az övezetben kommunális hulladéklerakó nem létesíthető. A már meglévő, illetve illegális, a vízbázisokat veszélyeztető, kommunális hulladéklerakókat meg kell szüntetni. A vízbázisokra potenciális veszélyt nem jelentő kommunális hulladéklerakók a térségi hulladéklerakó- és kezelőtelepek kialakításáig üzemeltethetők.

(11) Az övezetben nem lehet vízzáró szennyvízgyűjtőt alkalmazni! A csatornázatlan területekeny a szennyvíz tisztításáról a hatósági előírások szerint egyedileg kell gondoskodni vagy ki kell építeni a szennyvízcsatorna-hálózatot.

E) Felszíni vizek parti sávja

(12) A hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló rendelet meghatározása szerint a parti sáv a vizek partvonala, valamint egyes közcélú vízilétesítmények (csatornák, tározók) mentén húzódó és e rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja.

A parti sáv szélessége:

a) a vízfolyások (folyók, patakok) mentén 6 méterig;

b) a közcélú vízilétesítmények (tározó-tó) vízjogi engedélyben meghatározott medrétől számított, legfeljebb 3-3 méterig terjed.

(13) Külterületen a parti sávban általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet (így például fák) ültetése, továbbá az olyan tevékenység, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza. Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság - a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást is engedélyezhet.

(14) Belterületen a mederfenntartási munkák folytatásához a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén ár- és belvízvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a felvonulási területre, még időszakosan sem foglalhatják el a vízfolyások medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket).

(15) A parti sávban épületet, építményt csak kivételesen - ha azt a természet védelméről szóló törvény, különösen a természeti területekre, illetve a védett természeti területekre vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló külön jogszabály szerint meghatározott körben, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az illetékes vízügyi- és természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - lehet elhelyezni.

F) Felszíni vizek védősávja

(16) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény előírásaival összhangban

a) Vízfolyások partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m,

b) tavak partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m

védőtávolságon belül új gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő gazdasági

épület nem bővíthető. Lakóépületek bővítése csak a természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi hatóságok együttes hozzájárulásával lehetséges.

(17) Bármely egyéb beavatkozás és tevékenység a fenti védősávokban csak a természet- és környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság és a vízfolyás tulajdonosának és kezelőjének hozzájárulásával engedélyezhető.

(18) Külterületen a védősávban kizárólag gyepgazdálkodás folytatható a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet értelmében. Tilos olyan növényzet ültetése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

G) Temetők védőövezete

(19) A működő temető telkén belül ahol erre még lehetőség van cserjés, fásított védőterületet, kell kialakítani (belső védőterület).

(20) Új, vagy újonnan megnyitott temető, illetve működő temető bővítési területén a 30 m széles fásított védőterületet kialakítása kötelező (OTÉK).

(21) A temető telkének határától mért 25 m széles védőövezeten belül (külső védőövezet)

a) új lakó és üdülőépület,

b) a tevékenységükből, szállítási forgalmukból adódóan zajokozás kockázatával járó létesítmények,

kivéve a temető működésével összefüggő kiskereskedelmi létesítmény (pld. virágüzlet)

nem helyezhető el.

H) Szélerőmű parkra vonatkozó védőövezetek

(22) Szélkerék, szélerőmű elhelyezése nem lehetséges az alábbi övezetekben:

a) Belterület, és a külterületi beépítésre szánt területek (kivéve gazdasági területek) és ezek 10h

m-es környezete,

b) A szomszéd települések beépítésre szánt területe és 2000 m-es környezete

c) Gazdasági (ipari, kereskedelmi) területek és ezek 6h m-es környezete,

d) Utak és közművezetékek h m-es környezete,

e) A település három oldala (csak egy oldalra telepíthetők szélkerekek),

f) Erdőterületek.

(h= a szélkerék teljes magassága, tehát az oszlop és a felfelé mutató forgó szárny együttes magassága)

(23) A szélkerekek elhelyezésének korlátai:

a) lakóépületektől 750 m zajvédelmi védőtávolság,

b) egyéb épületektől, üzemektől 600 m zajvédelmi védőtávolság,

c) villamos légvezetékektől, közúttól a széltorony borulási távolságát kell védőtávolságként alkalmazni,

d) fásítás, gyümölcsös, épületcsoport, egyéb építmények, melyek a szélviszonyokat befolyásolják

a széltorony 500 m-es környezetében, nem lehetnek.

(24) A szélkerekek telepítésére alkalmas terület egészét nem kell művelésből kivonni, csak a műtárgyak által elfoglalt, s üzemeltetésükhöz szükséges és használt területeket.

(25) A környezeti hatásvizsgálatról szóló Kormányrendelet értelmében a szélerőmű 2 MW összteljesítménytől (védett természeti területeken 200 kW összteljesítménytől) környezetvédelmi engedély köteles tevékenységnek minősül. Szélerőműtorony építése építési engedélyköteles.

I) Rekultivációs területek (volt külszíni bányaterületek)

(26) A volt bányaterületek természeti területek, ezért az újrahasznosítás prioritása a biológiai sokféleség megőrzése és a természeti értékek védelme. Ha a természeti értékek lehetővé teszik, a földtani értékek bemutatása, illetve erdősítés lehet az újrahasznosítás célja.

(27) A rekultiváció, illetve a helyreállítás elsődleges célja az erózió csökkentése kell legyen, oly módon, hogy elősegítse a természetesen lezajló regenerálódási folyamatokat, a várható (már megkezdődött) spontán szukcessziót katalizálja, ennek megfelelően a beavatkozás inkább kezelés jellegű legyen (főként biztonságtechnikai intézkedések, vízrendezés, talajréteg kialakítása, esetleg erózió elleni növénytelepítés stb.).

(28) A bánya újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. Amennyiben kialakultak értékes élőhelyek, erről az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot értesíteni kell, és a további munkálatokat csak annak egyetértésével lehet folytatni.

19. §

Környezeti biztonság

(1) A műszaki biztonság betartásának érdekében a kazánok, nyomástartó edények, tüzelőberendezések, 1 kV feszültség feletti villamos vezetékek, távhővezetékek, veszélyes folyadéktárolók létesítését, bontását a vonatkozó előírások betartásával kell végezni.

IV. Fejezet

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

20. §

A természet és a táj értékeinek általános védelme

(1) A település mindennemű területfelhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok

értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A tájikörnyezeti

adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a

felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti

értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet

szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben)

kell készíttetni.

(2) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

21. §

Természetvédelmi övezetek

Országos jelentőségű természetvédelmi területek

(1) A 66/50 hrsz.-ú telken található Sas-halom országosan védett kunhalom. Megóvása, illetve további károsításának megelőzése érdekében szükséges a felszínformán kívül, annak lábától kifelé mért 15-20 m széles védősáv meghagyását, amelyen belül minden felszínalakítással, földmozgatással járó tevékenység tilos.

(2) A BNPI tervezi az ún. „Hernád-menti Tájvédelmi Körzet” kialakítását. A Tájvédelmi Körzet létrehozása csak hosszútávon várható. A település területén várhatóan védetté nyilvánításra kijelölt területek a természeti területekkel csaknem azonosan helyezkednek el. A kijelölt területeket a védetté nyilvánításig a természeti területként kell kezelni.

(3) A „Hernád-menti Tájvédelmi Körzet” tervezett területét érintő telkek helyrajzszámos listáját az 5. sz. melléklet tartalmazza.

Egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek

(6) A Geszetly területén kijelölt Natura 2000 hálózati elemek az alábbiak:

a) Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (HUAN20004) – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek

b) Zemplén hegység, a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel (HUBN10007) – Bükki

Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek

(7) A Natura 2000 hálózat által érintett telkek helyrajzszámos listáját az 5. sz melléklet tartalmazza.

(8) Tilos a Natura 2000 terület állapota, állaga és jellege elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, illetve tevékenység folytatását - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. A fentieknek megfelelően a jogszabályban rögzített Natura 2000 területeken a jelenlegi területhasználatok fenntartása szükséges, esetleges módosításokhoz az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.

(9) A Natura 2000 területre - ha külön jogszabály alapján védett természeti terület - a Természetvédelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.

(10) Az övezet területén tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza.

(11) Natura 2000 területen a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye, illetve hozzájárulása szükséges

a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez;

b) a terület helyreállításához, jellegének, termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz;

c) az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;

d) talajfelszínen zajló, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.

(12) A Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, így különösen:

a) telekalakítás, területfelhasználás, építés és használatbavétel engedélyezéséhez;

b) nyomvonalas létesítmény és földmű építése engedélyezéséhez;

c) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez;

d) ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezéshez;

e) erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásban;

f) bányatelek megállapítására, módosítására;

g) az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, vagy a kitermelés szünetelésére;

h) meddőhányó hasznosítására;

i) bányászati létesítmények építésére és üzembe helyezésére;

j) továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokra.

Természeti területek

(13) A Természeti területeket érintő telkek helyrajzszámos listáját a 6. sz. melléklet tartalmazza.

(14) Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:

a) a termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újrahasznosításához;

b) a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelek megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüntetetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához;

c) a vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához.

(15) Természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(16) A kataszterezett, illetve később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik. A természetközeli állapotú területeken (természetiterület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, a termőföld művelési ágának megváltoztatása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhetők.

(17) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén.

Nemzeti Ökológiai Hálózat által érintett területek övezete

(18) Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését.

(19) A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(20) Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely- típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

(21) Új beépítés, műszaki infrastruktúra telepítés, bármilyen környezetszennyező, természeti értéket veszélyeztető vagy zavaró tevékenység az ökológiai hálózathoz tartozó területeken nem helyezhető el.

(22) Az ökológiai hálózat övezetébe tartozó területeken nem jelölhetők ki beépítésre szánt területek.

(23) A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(24) Bármilyen környezetszennyező, természeti értéket veszélyeztető vagy zavaró tevékenység az ökológiai hálózathoz tartozó területeken nem helyezhető el.

Egyedi Tájértékek területei

(25) Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a természetvédelmi törvény 7. § (4) bekezdése és a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendelet 1. §-a alapján, az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes természetvédelmi felügyelőséget, mint szakhatóságot be kell

Érzékeny Természeti Területek övezete

(26) Gesztely területe része a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban kijelölt Hernád-völgy fontosÉrzékeny Természeti Terület által érintett területnek.

(27) Az övezetbe – a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelettel összhangban – a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

(28) Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző

V. Fejezet

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

22. §

Általános előírások

(1) A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

(2) Védett közterületet érintő településrendezési tervek készítésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak,

b) egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyenek,

c) a védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,

d) a védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő

legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,

e) A védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az

egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculatterve is.

(3) A védett közterület alakítására rendezési tervet kell készíteni.

23. § [ ]

Építészeti értékvédelem

(1) A nyilvántartott műemléki objektumok felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat az építészeti örökség védelme érdekében területrészeinek és egyedi építményeinek védelmét helyi rendeletben szabályozza. Ennek biztosítása érdekében:

a) helyi területi védelem;

b) helyi egyedi védelem;

c) alatt kell kezelni és nyilvántartani a 6. sz. melléklet szerinti területeket és építményeket.

(3) Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének keretén belül - különösen az Étv. vonatkozó előírásainak betartásával - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló vonatkozó rendelet szerinti szabályokat állapíthatja meg.

(4) A település területén a tetők anyaga szürke hullámpala, illetve régi típusú üvegszál-betétes műanyag, áttetsző hullámlemez nem lehet.

24. §

Régészeti örökség védelme

(1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 7. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség

védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.

(3) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(4) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapotromlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a

munkák megindítása előtt a B.-A.-Z. Megyei Múzeumi Igazgatóságnak be kell jelenteni.

(5) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

(6) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó jogszabályok alapján kell biztosítani.

VI. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

25. §

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A szabályozási jelek összefoglaló táblázatát a 10. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Kialakult helyzetűnek tekinthető egy lakótelek, amelyen áll vagy állt már lakóépület, illetve amelylyel szomszédos telkek beépítettek.

(3) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az elő- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.

(4) A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

a) A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő

nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m2-nél.

b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezet sem építhető

be.

(5) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(6) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához az önkormányzat helyi rendeletével

megállapított parkolót kell létesíteni.

(7) Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülő módon - az alábbi építmények helyezhetők el: elő- és oldalkertben:

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

oldal- és hátsókertben:

d) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő

lefedés nélküli terasz),

e) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

f) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

g) kerti szabadlépcső és lejtő,

h) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(8) Elő-, oldal- és hátsókertek kialakításának szabályai:

a) Előkertek:

1. Az előkertek méretét a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni. (Ha a szabályozási

terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az OTÉK előírásait kell alkalmazni.)

2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított

5 méter, kialakult beépítések esetében a meglévő, vagy a környezetben kialakult értéket

kell alkalmazni.

b) Oldalkertek:

1.TÉK előírásai szerint.

c) Hátsókertek:

1. OTÉK előírásai szerint.

LAKÓTERÜLETEK

26. §

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló; 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) legfeljebb egylakásos lakóépület;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;

c) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

d) nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(3) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a) sportépítmény

b) üzemanyagtöltő állomás

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület

27. §

Falusias lakóterületek (Lf)

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias

karakterű, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) a lakóépületben csak egy önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) kézműipari építmény

e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) sportépítmény

g) termelő kertészeti építmények

(3) A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás

28. §

Vegyes területek

(1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

29. §

Településközponti vegyes területek (Vt)

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és

olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshelyszolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület - legfeljebb 4 lakásos épület min. 200 m2/lakás telekterület esetén,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény.

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

a) zavaró hatású gazdasági építmény,

b) termelő kertészeti építmény,

c) üzemanyagtöltő állomás,

d) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket

szállító járművek számára.

30. §

Gazdasági területek

A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek

(Gksz) és ipari területek (Gip).

31. §

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

(1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára

szolgáló lakások

c) igazgatási és egyéb irodaépület

d) sportépítmény

e) üzemanyagtöltő

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

b) egyéb közösségi szórakoztató épület.

32. §

Ipari-gazdasági területek (Gip)

(1) Az ipari-gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek

környezeti hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A kijelölt területek körül tájvédelmi, településkép-védelmi és környezetvédelmi érdekeknek megfelelően védelmi célú fásítás telepítése szükséges. Az kijelölt területek körül min. 15 méter széles sávban (min. 4 sor fa + cserjesáv) telepítésével véderdősáv telepítése szükséges.

(3) A telepítés során előnyben kell részesíteni a honos, tájba illő fajokat (tölgy, kőris, hárs, stb.), kerülni kell a tájidegen örökzöldek és az allergén fajok (pl. nyárak) telepítését.

(4) Az ipari területek övezetén a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg

kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.

(5) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak

részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

(6) Építési engedély csak akkor adható ki bármely ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt

környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.

(7) Nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és trágya, valamint egyéb bűzös

hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 1000 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 500 méteres távolságon belül nem helyezhetők el.

33. §

Üdülőházas területek (Üü)

(1) Az üdülőházas üdülőterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) szállásépület, kemping;

b) kiskereskedelmi, vendéglátó építmény;

c) sportépítmény.

(2) Az üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás;

b) közösségi szórakoztató épület;

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket

szállító járművek számára.

(3) Lakóépület az övezetben nem helyezhető el. Kivételt képez az egy lakóegységet magában foglaló szolgálati lakóépület, amely nem önálló telken, hanem az üdülőépület (kemping) telkén helyezhető el.

34. §

Hétvégiházas üdülőterületek (Üh)

(1) A hétvégi házas üdülőterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) szállásépületek;

b) kiskereskedelmi, vendéglátó építmény;

c) sportépítmények.

(2) A hétvégiházas üdülőterületen nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás;

b) közösségi szórakoztató épület;

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket

szállító járművek számára.

(3) Lakóépületek az övezetben nem helyezhetők el.

35. §

Különleges területek (K)

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. A parkolást és a

megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(4) A különleges területeken építési engedély csak elvi építési engedély alapján készült engedélyezési terv alapján adható ki.

(5) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.

(6) A református temető területén (kunhalomra települt) épület nem helyezhető el.

(7) A temető telkének határától mért 25 m széles védőövezeten belül (külső védőövezet) új lakó és

üdülőépület nem helyezhető el.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

36. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok,

h) közművek felépítményei,

i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat

egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

37. §

Közlekedési területek (KÖ)

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek,

melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

Utak környezetének rendezése

(4) Új, illetve meglévő utak esetén is gondoskodni kell a tervszerű környezetrendezés, a tájvédelmetés a közlekedésbiztonságot egyaránt szolgáló növénytelepítések és tereprendezés kialakításáról. Az utak környezetrendezési tervét az illetékes útkezelő által jóváhagyott, táj- és kertépítész szakember által készített tervek alapján kell megvalósítani.

(5) Új út mentén már a telekalakítás után, az útépítés megkezdése előtt meg kell kezdeni a fásítási

feladatokat környezetrendezési terv alapján.

(6) A meglévő fásított közlekedési területeken belül elhelyezkedő közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény és az útkezelő jóváhagyásával szabad kiadni.

38. §

Zöldterületek (Z)

(1) Gesztely területén a zöldterületi övezetbe sorolt zöldfelületi elemek az alábbi alövezetek-be sorolhatók:

a) Közpark – jele: Zkp

b) Egyéb közterületi zöldfelületek: Ze/köz

(2) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.

(3) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak táj- és kertépítész szakember által készített kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(4) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(5) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(6) A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Közpark – Zkp

(7) Az alövezetben elhelyezhető:

a) A pihenést szolgáló építmény, műtárgy (pl. pihenőhely, pad, tornapálya, játszószer, stb.)

b) A terület fenntartását szolgáló épület (maximum 2%-os beépítettséggel, a 3,5 m-t meg nem

haladó homlokzat-magassággal)

c) Sportlétesítmény,

d) Játszótér,

e) Szabadtéri színpad

f) Sétaút.

(8) Az övezet rekreációs, szabadidő-eltöltési, sport, és játék, rendezvényszervezési és egyéb funkciókkal is rendelkező parkként fejlesztendő.

Egyéb közterületi zöldfelületek

(9) Egyéb zöldfelületek közé tartoznak azok a kisebb kiterjedésű közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de kiterjedésük, és funkcionális korlátozottságuk miatt a közparkok, közkertek (Zk) övezetébe nem sorolhatók.

(10) Az alövezet folyamatos fenntartásáról (legalább évi 2x-i kaszálásáról, gyommentesítéséről, hulladékmentesítéséről) az Önkormányzat gondoskodik.

(11) Az övezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:

a) Sétaút, burkolt felület,

b) Játszótér,

c) Pihenőhely utcabútorokkal,

d) Növénykazetta.

(12) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

39. §

Erdőterületek (E)

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdő művelési ágú területek, és a földhivatali nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott, de a valóságban erdővel borított területek

és fásítások tekintetében is kötelezően alkalmazandók az Erdőről és az erdő védelméről szóló

törvény (Etv.) előírásai.

(2) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

Ev – az elsődleges rendeltetés szerint védelmi céllal üzemtervezett és ilyen célú üzemtervezésre

javasolt meglévő és létesítésre javasolt új erdőterületek

(3) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(4) Az erdősítés elsősorban őshonos fafajokból álló, elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból

egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.

(5) A telepített erdők állományának tervezése során figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:

a) Az erdősítés elsősorban honos fafajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból

egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.

b) A telepítés során allergén fajok alkalmazását kerülni kell (pl. „vattázó” nyárfajok).

c) Agresszíven terjedő, exóta fajok nem telepíthetők.

(6) Fakitermelést és a faanyag szállítását minden esetben úgy kell végezni, hogy az a visszamaradó élőfában, természetes újulatban, valamint az erdő talajában kárt ne okozzon.

(7) A település egész külterületén a fakitermelések területén a végvágott erdők helyén két éven belül szakszerű újratelepítést kell végezni.

(8) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.

(9) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

Ev – Védelmi célú erdőterületek

(10) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(11) Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.

(12) Védelmi rendeltetésű erdőterületen műtárgyak csak a külön jogszabályok keretei között meghatározott módon helyezhetők el.

(13) Erdőterületen - a kilátótornyok és rádió antennák kivételével - legfeljebb 3,0 m magasságú műtárgyak helyezhetők el.

(14) Ha a védő fásítást valamely tevékenység káros környezeti hatásának a csökkentése érdekében kell létrehozni, a véderdő telepítéséről és fenntartásáról annak a területén és költségén kell gondoskodni, aki a területfelhasználási igényei miatt a környezeti konfliktust előidézte.

40. §

Mezőgazdasági területek (M)

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) Gesztely területén a mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

a) Általános mezőgazdasági terület – Má

− Szántó művelési ágú területek – Má/sz

− Gyep művelési ágú területek – Má/gy

b) Kertes mezőgazdasági terület – Mk

c) Mezőgazdasági major – Má/ma (megj.: beépítésre szánt terület)

(3) A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területeken a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(4) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni, vagy a saját területen öntözéssel vagy szikkasztással lehet véglegesen ártalmatlanítani. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(5) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(6) A belterületbe vonandó jelenleg mezőgazdasági művelésű területeken átmeneti hasznosításként a művelést a belterületbe vonásig fenn kell tartani. A területeken ideiglenes jellegű, a távlati belterületi építhetőség lehetőségét biztosító gazdasági épület elhelyezhető.

(7) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

c) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

d) nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtáv. biztosításával,

e) a távközlés létesítményei,

f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

g) geodéziai jelek, köztárgyak,

h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot

szolgáló építményei,

i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

j) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

k) biztonsági okokból szükséges őrház,

l) komposztáló telep és építményei.

(8) A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített, áthatolhatatlan határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.

(9) Vízfolyások partjától számított legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők.

(10) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(11) Mezőgazdasági övezetekben az alábbi építési előírásokat érvényesíteni kell:

a) Lapos-tetős épület a település- és a tájkép védelme érdekében nem létesíthető.

b) Nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30°-45° között lehet.

c) Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát

előnyben kell részesíteni. Az épületek szerkezetét és homlokzatának kialakítását a táj- és településkép védelme érdekében az elvi építési engedélyben az engedélyező hatóság meghatározhatja.

d) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben

nem emelhető ki.

Birtokközpontok

(12) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 45%-ot nem haladhatja meg.

(13) A birtokközpontra vonatkozóan az OTÉK 29. §-ának (6), (7) és (8) pontjának előírásait is figyelembe kell venni.

(14) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(15) Az övezetben a megengedett építménymagasság lakóépületek esetében legfeljebb 7,5 m, gazdasági épületek, csarnokok esetében 9,0 méter, technológiai berendezések, terménytárolók esetében legfeljebb 25 méter lehet.

Általános mezőgazdasági területek – Má

(16) Az Má övezetben jellemzően elhelyezhető építmények a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges épületek (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtároló)

(17) Az övezet az alábbi művelési ágú övezetekre tagolódik:

a) Szántó (Má/sz),

b) Gyep (Má/gy)

Általános mezőgazdasági terület – szántó művelési ágban – Má/sz

(18) Az övezetben a szántóművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése lehetséges:

a) árutermelő gyümölcsültetvény,

b) gyep

(19) Az övezet területen a termeléshez szükséges gazdasági épületek - nem lakás céljára szolgáló épület – max. 2%-os beépítettséggel és max. 7,5 m homlokzatmagassággal csak akkor helyezhetők el, ha a telek területe min. 3 ha (30.000 m2).

(20) Az övezet területén – a birtokközpontokon kívül – lakóépület nem helyezhető el.

(21) Gesztely külterületén erős a defláció veszélye, ezért a szántóterületek közt húzódó dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítése, mezsgyék meghagyása, esetleges szélesítése szükséges, a terület ökológiai viszonyainak megfelelő honos növények felhasználásával.

Általános mezőgazdasági terület – gyep művelési ágban – Má/gy

(22) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken a gyep művelését fenn kell tartani, amennyiben azok jelenleg más művelési ágba tartoznak, művelési ág váltás esetén a terület gyepesítése szükséges.

(23) A gyepek feltörése indokolt esetben védelmi célú erdőtelepítés esetén lehetséges. (A telepített új erdőkre HÉSZ erdőterületekről szóló §-ának előírásait kell alkalmazni.)

(24) Az övezetben lakóépület nem helyezhető el.

(25) 2 ha-nál kisebb területű teleken építményt, gazdasági célú épületet elhelyezni nem lehet.

(26) 2-5 ha területű teleken csak állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.).

(27) 5 ha-nál nagyobb telken, gazdasági célú épület is elhelyezhető max. 0,5 %-os beépítettséggel, úgy, hogy az épületek magassága nem haladhatja meg a 6 m-t.

(28) Az övezet területén – a birtokközpontokon kívül – lakóépület nem helyezhető el.

(29) A természeti területként is kijelölt gyepterületek kezelését a HÉSZ 21. § Természeti területekről

szóló előírásainak figyelembevételével kell végezni.

Mezőgazdasági major területe – Má/ma

(30) Az mezőgazdasági major terület olyan mezőgazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(31) A mezőgazdasági major területe elsősorban a mezőgazdasági termeléssel és termékfeldolgozással kapcsolatos tevékenységekhez szükséges építmények, és egy család lakhatását biztosító épületek/épületcsoport elhelyezésére szolgál.

(32) Az övezet területen elhelyezhető:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,

b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

c) közművek és közműpótlók,

d) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

e) lakóépület,

f) biztonsági okokból szükséges őrház,

g) komposztáló telep és építményei.

(33) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

Kertes mezőgazdasági terület – Mk

(34) Az övezeben legfeljebb egy tároló épület (alapterülete maximálisan 30 m2, max. homlokzatmagassága 3,5 m) - nem lakás céljára szolgáló épület - és a terepszint alatt egy pince helyezhető el.

41. §

Vízgazdálkodási területek (V)

(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

a) Folyóvíz medre és parti sávja – Vá/f

b) Állóvíz medre és parti sávja – jele: Vá/á

c) Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja – jele: Vi/cs

d) Árvízvédelmi töltés – jele: V/t

e) Mocsár – jele: V/mo

f) Vízgazdálkodási és vízmű terület – jele: V/m

(2) Az övezet területén és a fenntartósávon vagy a kijelölt védőövezeteken belül (lásd: HÉSZ: 18. §/BF) épületet, építményt elhelyezni, bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.

(3) Az övezetben csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(4) Kiemelt figyelmet kell fordítani a jó vízminőség megőrzésére, javítására, ezért csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a víz minőségére nincs káros hatással.

(5) A vízgazdálkodási övezeteket, illetve a hullámteret érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az elvi építési engedély és ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.

Folyóvíz medre és parti sávja – Vá/f

(6) A vízfelületek menti fenntartósávot (lásd 18. §/E) szabadon kell hagyni.

(7) A vízfolyások, mint természetvédelmi értelemben vett ökológiai folyosók esetében az ökológiai folyosókra vonatkozó övezeti előírásokat kell betartani.

(8) Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni.

(9) A vízfolyásokra vonatkozó védőtávolságokat és előírásokat a 18. § E), F) pontjai határozzák meg

(10) Az övezetben tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

Állóvíz meder és parti sávja – Vá/á

(11) A vízfelületek menti fenntartósávot (lásd 18. §/E) szabadon kell hagyni.

(12) Kiemelt figyelmet kell fordítani a jó vízminőség megőrzésére, javítására, ezért csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a víz minőségére nincs káros hatással.

(13) Az állóvíz partjától számított 100 méteren belül csak természetkímélő, vegyszermentes gazdálkodási módokat lehet alkalmazni.

(14) Az övezetben a meder kotrása előzetesen elkészített természetvédelmi és vízügyi szakvélemény alapján engedélyezhető.

Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja – Vi/cs

(15) A csatornák fenntartása és karbantartása a kezelő feladata. Vízbeszerzési és vízműterület – Vm

(16) A vízműterület körül a vízügyi szakhatóság által meghatározott külső védőövezetben, de legalább a belső védőterület határától számított 100 méteren belül, olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetve a vízbe szennyezőanyag kerülhet, tilos.

(17) A vízművek védőterületén belül a vízbázis védelme érdekében a vegyszerek használatát kerülni kell.

(18) Az övezet, illetve belső védőterületének kezelése és fenntartása az a vízmű üzemeltetőjének feladata.

Árvízvédelmi töltés – Vt

(19) Az árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos feladatok ellátását a töltés kezelője végzi.

(20) Az árvízvédelmi fővédvonalak menti 10-10 m széles védősávra építési tilalom vonatkozik. Az övezetben nem lehet építési engedélyköteles tevékenységet folytatni,

Mocsár – V/mo

(21) Az övezetben (mint természetközeli élőhelyben) elsődleges cél a természetvédelmi szempontok érvényesülése.

(22) Az övezet területén bármely új típusú kezelés, és hasznosítási mód alkalmazásával kapcsolatban az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

(2) A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek kidolgozására:

a) az építészeti örökség és az egyedi tájérték védelmére vonatkozó előírások,

b) a természet védelmére vonatkozó helyi előírások,

c) új beépítésű területeken az út és közművesítés hozzájárulásának mértéke.

(3) A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek módosítására:

a) a közterület használata,

b) a település forgalomtechnikai terve,

c) a település környezetvédelme,

d) az állattartás szabályai,

e) a köztisztaság előírásai.

(4) Jelen rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Belterületek szabályozási terve (TRT_02)

2. sz. melléklet: Külterületek szabályozási terve (TRT_03)

3. sz. melléklet: Belterületi határ esetleges változásai

4. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények

5. sz. melléklet: Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek

6 sz. melléklet: Egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek

6. sz. melléklet: Műemlék objektumok felsorolása

7. sz. melléklet: Az építészeti örökség védelmére javasolt objektumok

8. sz. melléklet: A régészeti örökség védelme

9. sz. melléklet: Összefoglaló táblázat a szabályozási jelekről

(5) Jelen rendelet függelékei:

1. sz. függelék: Hidrogeológiai védőidom által érintett területek

2. sz. függelék: HÉSZ készítése során figyelembe vett magasabb szintű jogszabályok (lista)

43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követő ügyekben kell alkalmazni.

(1) A módosítás területein az eredeti Szabályozási tervlap érvényét veszti, a területre az SZT-M_1 és SZT-M_2 rajszámú tervlapok lépnek hatályba.

(2)³ A Helyi Építési Szabályzatot jóváhagyás után egységes szerkezetbe kell foglalni.

(3) A rendelet kihirdetéséről hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.⁴

1. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

(A melléklet szövegét a(z) 2.sz.melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

3. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez⁵

6. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

(A melléklet szövegét a(z) 6.sz. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

7. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

8. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

9. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

10. melléklet a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez⁶

11. melléklet

12. melléklet

13. melléklet

14. melléklet

15. melléklet

16. melléklet

A 10/2008. (VI.4.) önkormányzati rendeletet az 1/2014. (II.14.) önkormányzati rendelet módosította

⁴

A 10/2008. (VI.4.) önkormányzati rendeletet az 1/2014. (II.14.) önkormányzati rendelet módosította

⁵

A 10/2008. (VI.4.) önkormányzati rendeletet az 1/2014. (II.14.) önkormányzati rendelet módosította

⁶

A 10/2008. (VI.4.) önkormányzati rendeletet az 1/2014. (II.14.) önkormányzati rendelet módosította