Szerkesztés...

Kistokaj község Önkormányzat Képviselő-testületének

7/1997. (III.24.) számú rendelete

A szociális ellátásokról

(Egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Lezárva: 2013. december 13.

Kistokaj község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 16. §. (1) bekezdésében, valamint A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.) 25. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

A rendelet célja

Jelen rendelet célja, hogy

1. A szociális igazgatásról szóló törvény, valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályokkal összhangban az Önkormányzat a rendelkezésére álló pénzügyi keretek között differenciáltan megállapítsa:

• az ellátásra jogosultak és az
• önkormányzat által biztosított támogatások körét
• a támogatási kérelmek elbírálásának rendjét

b.)     Az e rendelet alapján nyújtott különböző juttatások kölcsönös figyelembe vételével megteremtse  -a családot, mint alapvető közösségi egységet szem előtt tartó-  kiegyensúlyozott helyi támogatási rendszer feltételeit, valamint az arra rászorulóknak segítséget nyújtson.

Az önkormányzati rendelet rendelkezéseit a szociális biztonság megteremtését szolgáló egyéb jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni és értelmezni.

2. §.

A rendelet hatálya

(1)[1] A rendelet hatálya kiterjed a községben lakóhellyel rendelkező személyekre

(2) A bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre

(3) Az Sztv. 3. § (3) bekezdésében felsorolt személyekre

(4) Az önkormányzati[2] segély vonatkozásában az életet és testi épséget fenyegető veszély esetén a rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed a községben tartózkodó személyekre is.

3.§.

Fogalom-meghatározások

E rendelet alkalmazásában

(1)[3]    Jövedelempótló ellátás

-     [4]

• aktív korúak ellátása
• az ápolási díj

(2)     Jövedelemkiegészítő ellátás:

• a lakásfenntartási támogatás

3. Eseti ellátás:

• önkormányzati segély[5]
• köztemetés

4. A jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, egyedülálló,

tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, aktív korú fogalmakon a Sztv. 4. §. (1) bekezdésében meghatározottakat kell érteni.

4. §.

Szociális ellátásra való igényjogosultság

(1)     Jelen rendelet alapján megállapítható támogatások egymást nem zárják ki, újabb kérelem elbírálásánál azonban a család bármely tagja részére a tárgyévben belül nyújtott valamennyi önkormányzati támogatást figyelembe véve kell eljárni.

(2)     A szociális támogatásra évenként rendelkezésre álló pénzügyi fedezetet az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg, amit időarányosan lehet felhasználni.

4/A. §[6]

Az Sztv. 58/B § (2) bekezdése alapján a településen  szociálpolitikai kerekasztal működik.

A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

Polgármester, Családsegítő Szolgálat képviselője, Gyermekjóléti Szolgálat képviselője, Háziorvos, Védőnő, ÁMK Ifjúságvédelmi felelőse, Óvoda gyermekjóléti felelőse, Szociális Bizottság elnöke, Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó köztisztviselője.

II. FEJEZET

PÉZBELI ELLÁTÁSOK

5. §[7]

Rendszeres szociális segély

Aktív korúak ellátása

1. Az Önkormányzat a szociális igazgatásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítja az arra jogosultak részére aktív korúak ellátását.

(2)     Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításáról – a Sztv-ben foglalt rendelkezések figyelembe vételével –a Jegyző dönt.

(3)[8], [9] Az Sztv. 33. § (7) bekezdése alapján a jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező”

1. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának vagy szikkasztásának biztosításáról gondoskodik,

2. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról gondoskodik,

3. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz – és gyommentesítéséről gondoskodik,

4. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának és kertjének rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról gondoskodik,

5. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben gondoskodik.

(4)[10]  A jegyző a (3) bekezdésben foglaltakat a Polgármesteri Hivatal útján folyamatosan ellenőrzi. Amennyiben a megjelölt kötelezettség nem teljesül, 5 napos határidő kitűzésével az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével felszólítja az érintettet annak teljesítésére. Nem teljesítés esetén az Sztv. 36. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint jár el.

(5)[11][12] Az aktív korúak ellátásának havi összegét a Sztv. ezen ellátásra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani.

(6)[13][14]  Az az aktív korú nem foglalkoztatott személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül, a Sztv. szerinti együttműködési kötelezettségét a Családsegítő Szolgálatnál teljesíti.

(7)[15]   A Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programot készít, melyet megállapodásban rögzít.

Beilleszkedést segítő programok:

1. Kapcsolattartás

A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Családsegítő Szolgálatnál a Szolgálat által meghatározott időpontban köteles megjelenni.

2. Egyéni, illetve csoportfoglalkozáson, tanácsadáson való részvétel

A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részt vesz a számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban.

3. A felajánlott és iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben való részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.

(8)[16] Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a Családsegítő Szolgálat jelzi a megállapodás megszegését.

A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

• az együttműködési megállapodásban foglaltakat nem teljesíti vagy annak elmulasztását az akadályoztatás megszűnésétől számított 5 napon belül nem igazolja.

Az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi, ha:

• a megadott határidőig a Családsegítő Szolgálattal nem köti meg az együttműködési megállapodást,
• ha a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget.
• együttműködési kötelezettségét 2 éven belül ismételten megszegi.

(9)[17] [18]  Ha együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi a rendszeres szociális segélyt a megszegés napjától meg kell szüntetni.”

(10)[19] Az aktív korúak ellátásának megállapítása a kérelem benyújtásának napjától történik, megszűnés esetén az ellátást időarányosan, a megszűnés napjáig kell folyósítani.

(11)[20]    Az aktív korúak ellátásának kifizetésétől a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.

6. §.

Időskorúak járadéka[21]

7. §.[22]

Lakásfenntartási támogatás[23]

(1) Lakásfenntartási támogatást nyújt a települési Önkormányzat az Sztv. 38. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdésben foglaltak alapján a szociálisan rászorult személyek és családok számára.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező köteles az általa lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására. A jegyzőnek 5 napos határidő tűzésével fel kell szólítania a kérelmezőt a szükséges tevékenység elvégzésére. Amennyiben a kérelmező a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(3) [24]

8. §.[25]

Ápolási díj

(1)[26] [27] 

(2)[28]    A Sztv. 43/B. § szerinti esetben az Önkormányzat Képviselő-testülete ápolási díjat állapíthat meg. Az ápolási díj megállapításához be kell szerezni az ellátott tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleményét.

(3)      Az ápolási díjra az a hozzátartozó jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, és a (2) bekezdésben meghatározott szakértő szakvéleményében az ellátott gondozási szükséglete a napi 4 órát meghaladja.

(4)       Az ápolási díj összege:

a.) [29]

            b.) [30]

c.) a 43/B. §-ában foglalt esetben a legkisebb öregségi nyugdíj összegével egyenlő

(5)[31]     Az ápolási díj folyósítása a kérelem benyújtásnak napjától történik, megszűnése esetén –amennyiben az nem az Sztv. 42. § (3) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnik meg– a támogatást a tárgyhó utolsó napjával kell megszüntetni.

(6)[32]    

9. §[33]

Önkormányzati segély

1. Önkormányzati segély annak a személynek, illetve családnak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 140 %-át, egyedülálló esetében 170 %-át. Különösen indokolt esetben a fenti összeghatártól el lehet térni.

(2)   Az önkormányzati segély megállapításáról a Képviselő-testület Szociális és Kulturális bizottsága dönt.

(3)   Az önkormányzati segély esetenként nem lehet kevesebb 2.000.-Ft-nál.

(4)   A polgármester rendívül halaszthatatlan esetben (pl. elemi kár, természeti csapás, haláleset), valamint a Szociális és Kulturális Bizottság akadályoztatása esetén  önkormányzati segélyt állapíthat meg az e §-ban foglaltak figyelembe vételével.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély állapítható meg annak a részére, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott vagy gondoskodnia kell és jövedelme, illetve családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

       A támogatás feltétele, hogy a temettetőnek a haláleset időpontjában kistokaji lakóhelye legyen.

       A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 100.000.-Ft.

       A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni, a temetés költségét számlával kell igazolni.

       A segély odaítéléséről a Polgármester dönt.

Az e célból adható segély összege nem lehet kevesebb 20.000.-Ft-nál.

(6)   Az önkormányzati segély pénzben vagy természetben adható.

(7) Ha az egyszeri támogatás összege a nyugdíjminimum mértékét meghaladja, a döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben a Képviselő-testület a támogatás felhasználását feltételekhez kötheti.

10. §[34]

Temetési segély

III. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

11. §.

Köztemetés

A közköltségen történő eltemetésről a Polgármester rendelkezik. A Polgármester jogosult és egyben köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a Sztv. 48. §. (1) – (4) bekezdésében foglaltak alapján szükségessé válhatnak.

12. §.

Közgyógyellátás[35]

(1)[36]     A Sztv. 50. §. (3) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 200 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum 20 %-át.

2. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról az Sztv. 50. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a Jegyző dönt.

13. §[37]

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

IV. FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

14. §[38], [39]

Családsegítés

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az Önkormányzat gondoskodik a családsegítő szolgálat működtetéséről a Sztv. 64-65 §-ában foglaltak szerint. A feladat ellátása intézményfenntartói társulás alapján a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ útján történik.”

15. §.

Szociális étkeztetés

(1)[40][41]      Szociális étkezést azon személyek részére kell megállapítani, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

• koruk,
• egészségi állapotuk,
• fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
• szenvedélybetegségük
• hajléktalanságuk

miatt nem képesek biztosítani.

          Szociális étkezést kell megállapítani továbbá azon személyek részére, akik az önkormányzattól aktív korúak ellátásában részesülnek.

          Kora szerint rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a 70. életévét betöltötte.

.

(2)[42] [43] [44] [45]A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik.

Az önkormányzat intézményében megállapított intézményi térítési díj 350.- Ft.

A térítési díj összege az ÁFA-t nem tartalmazza.

(3)[46]   [47] [48] [49]A szociális étkeztetés keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díját a kötelezett rendszeres havi jövedelme figyelembevételével kell megállapítani úgy, hogy

- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alatti jövedelemmel rendelkezők esetében ne haladja meg az igénybe vevő egy főre jutó havi jövedelmének 20 %-át.

Abban az esetben, ha az 1 főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, a fizetendő térítési díj  300.- Ft

Abban az esetben, ha az 1 főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, a fizetendő térítési 335.- Ft.”

(4)     A személyi térítési díjakat jövedelemigazolás alapján évente felül kell vizsgálni.

(5)     A szociális étkezésre való jogosultság megállapításáról a Polgármester dönt.

(6)[50]     Az Önkormányzat abban az esetben, ha a kérelmező orvosi igazolással bizonyítja, hogy kora vagy egészségi állapota miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodni, biztosítja az ebéd kihordását. Az ebédek kihordásáért térítési díjat nem kell fizetni.

(7)[51] Azon személyek, akik nem jogosultak a (6) bekezdés alapján az ebéd térítésmentes kihordására, térítési díj megfizetése ellenében kérhetik az ebéd házhoz szállítását.

A kiszállítás térítési díja 40.-Ft+ÁFA/ebéd.

15/A. §

Házi segítségnyújtás

(1)[52] [53] A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az Önkormányzat az Sztv. 63. §-ában foglaltak szerint gondoskodik a házi segítségnyújtás működtetéséről. A feladat ellátása intézményfenntartói társulás alapján a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ útján történik.

(2)[54] A házi segítségnyújtás igénybevétele térítésmentes.

15/B §[55]

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az Önkormányzat az Sztv. 65. §-ában foglaltak szerint gondoskodik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetéséről. A feladat ellátása intézményfenntartói társulás alapján az Iránytű Szociális Szolgálat útján történik.

(2)[56] A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele térítési díj köteles, melynek mértéke

I. Számított intézményi térítési díj                                       Megállapított intézményi térítési díj

szociálisan rászorult                                                          szociálisan rászorult

személy esetén            3.260.-Ft/hó                                  személy esetén              500.-Ft/hó

II.  Számított intézményi térítési díj                                    Megállapított intézményi térítési díj

szociálisan nem rászorult                                                   szociálisan nem rászorult

személy esetén            3.260.-Ft/hó                                  személy esetén              500.-Ft/hó

V. FEJEZET

16. §.

Eljárási rendelkezések

(1)   Az e rendeletben szabályozott ellátások kérelemre vagy hivatalból állapíthatók meg. Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek írásban a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtania.

(2) Cselekvőképtelen személy nevében kizárólag törvényes képviselője, korlátozottan  cselekvőképes személy pedig a törvényes képviselő hozzájárulásával terjeszthet elő kérelmet.

(3) Mellékletként kizárólag okirat vagy olyan személyes, illetve írásbeli nyilatkozat fogadható el, melyet a kérelmező azzal tett, hogy amennyiben annak tartalma nem felel meg a valóságnak, az igényelt támogatást illetve szolgáltatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, az önkormányzatnak köteles visszatéríteni.

(4)  Jelen rendelet alapján pénzbeli és természetbeni szociális ellátásra igényt tartó jogosult az általa előterjesztett kérelemben köteles közölni:

a.)      – személyazonosító adatait (név, szül.hely, idő)

– anyja nevét

– adószámát

– TAJ számát

b.)     pontosan megjelölni az igényelt ellátás formáját

1. nyilatkozni – a rosszhiszeműség következményeinek terhe mellett – saját, valamint családja jövedelmi – vagyoni viszonyairól.

(5) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(6) Jelen rendeletben írt állításokkal összefüggésben az igénylő azokat a tényeket, adatokat köteles okirattal igazolni, amelyekre nézve az önkormányzat naprakész, hiteles tájékozottsággal azért nem rendelkezik, mert az adott ténnyel közvetlenül összefüggő feladat ellátása más szerv vagy személy feladatkörébe tartozik (nyugdíj, járadék, kereset, tulajdoni lap, stb. )

(7)[57] A jövedelem számításánál irányadó időszaknak a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap jövedelmét kell tekinteni.

(8)[58] [59] E rendeletben szabályozott kérelmek elbírálásához a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készít.

      A bérpótló juttatás esetében a környezettanulmánynak a rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek meglétére kell kiterjednie.

      Nem kell környezettanulmány a közgyógyellátás, temetéshez nyújtott önkormányzati segély és a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások elbírálásához. A 6 hónapon belül készült és a Polgármesteri Hivatalban fellelhető környezettanulmány ismételten felhasználható.

17. §.

Záró és értelmező rendelkezések

1. E rendeletben szabályozottakra az 1993. évi III. törvény, valamint ennek végrehajtására kiadott Kormányrendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

            A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő (még el nem bírált ) ügyekre is kiterjednek.

(3)       E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Képviselő-testületének A szociális ellátásokról szóló 6/1993. (VI.9.) sz., valamint az ezt módosító 7/1995. (IV.21.), a 10/1995. (IX.22.) sz., a 13/1995. (X.27.) sz., a 4/1996. (II.26.) sz., valamint A rendszeres szociális segély legnagyobb összegéről szóló 13/1996. (IX.27.) sz. rendelete.

Kistokaj, 1997. március 21.

- Bajor Józsefné -                                                                              - Nagy Katalin -

   polgármester                                                                                          jegyző

Kihirdetve 1997. március 24.

- Nagy Katalin -

         jegyző

                                                                                                   1. számú melléklet[60][61] [62]

2. sz. melléklet[63] [64]