Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 10. 21Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Onga Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Örökségvédelmi Osztály, a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 9/2017. (VIII. 23.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek, továbbá Onga Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2013. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Onga Város Önkormányzat Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A rendelet célja Onga Város sajátos településképének védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (település-rendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
1/A. §1 Onga Város Önkormányzata Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át a településkép védelméről szóló törvényben foglalt önkormányzati hatósági hatásköreit.
2. § (1) A helyi védelem célja Onga város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) a védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása,
(3) a védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területi védelmek kijelölése, amelyek az épített környezet olyan összefüggő vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint olyan térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
4. § (1) A rendelet területi hatálya Onga város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya Onga város településkép védelmére terjed ki.
(3) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.
5. § A rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10 %-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
2. Előtető: Bejáratok lefedésére épített vagy felszerelt szerkezet.
3. Eredeti állapot: Az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
4. Értékvizsgálat: Építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is.
5. Falfestés: A részben reklámnak nem minősülő bármely építési technológiával, festéssel, vagy azzal rokon technológiával készített grafikai mű.
6. Főépület: Az építmények azon csoportja, mely a terület-felhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.
7. Használaton kívüli, romos, felhagyott épület: Emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület.
8. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek: E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.
9. Helyi értékvédelmi területek: A helyi értékvédelmi terület olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak, és melyeket a Rendelet védetté nyilvánított. A helyi értékvédelmi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a városképi jelentőségű közterületek felületeire is. Magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is.
10. Helyi területi védett településszerkezet: A Képviselő-testület által megállapított területi védelem, mely az adott terület település-szerkezetére, utcahálózatára, telekszerkezeté-re, beépítési módjára vagy ezek együttesére terjed ki.
11. Helyi területi védett utcakép: Jellemzően két útkereszteződés közötti, legalább 3-3 beépített telket magába foglaló, a hagyományos településkép megőrzése szempontjából értékes utcarész, ahol a telepítés és az építészeti karakter védendő.
12. Hirdető berendezés (részben reklámnak nem minősülő, közérdeket szolgáló információs berendezés):
a) Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla
b) Cégér: Valamely mesterséges jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
c) Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
d) Citylight: (világító reklám) Változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas függő-leges elhelyezésű, egy, vagy többoldalú 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú digitális kijelzővel rendelkező világító hirdető-berendezés, vagy papíralapú reklám közzétételre alkalmas felület, felirat.
e) CityBoard: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felület, vagy ilyen méretű digitális kijelző.
f) Egyedi címfestett tábla: Olyan rögzített egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, mely a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.
g) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
h) Hirdetőtábla: Hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről
látható építmény.
i) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
j) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
k) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, melyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
l) Megállító tábla: az üzletek, szolgáltató egységek, stb. elé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú.
m) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
n) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
o) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település lakói számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
p) Totemoszlop: Intézmény, vállalkozás nevét, logóját, vagy arculatára jellemző egyéb adatait, információkat feltüntető műtárgy.
r) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
s) Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága legfeljebb 90 cm, vastagsága 10 cm lehet.
13. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus. Kismélységű telek: A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter.
14. Kioszk: Vendéglátóipari helyiség villaszerűen épített, főleg nyári forgalomra berendezett, kerthelyiséggel is ellátott vendéglő vagy cukrászda. Nyitott építmény szabadtéri zenekarok számára általában fedett, oszlopos, oldalt nyitott, rendszerint kerek pavilon. Elárusító pavilon, bódé városok utcáin vagy fürdőhelyeken szabadban levő újság-, virág- vagy más termékeket, ételeket árusító házikó.
15. Közös udvar: A közös udvar olyan kialakult telek, melyen belül az egyes rendeltetési egységek külön tulajdonban álló épület részére kialakított önálló ingatlan nyilvántartási, helyrajzi számmal rendelkező földrészletet tartalmaznak, és az önálló, külön nyilvántartott rendeltetési egységek csak a közös udvaron keresztül közelíthetők meg.
16. Látványterv: A jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
17. Melléképület: Az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.
18. Pasztell és földszínek: A vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs.
19. Pincebokor: Közterületen álló, vagy közterületre nyíló önálló helyrajzi számmal rendelkező pincék, pince építmények, borházak csoportja.
20. Reklám: Olyan tájékoztató jellegű, információt nyújtó, kommunikációs tevékenység, amely a célközönség befolyásolásával hívja fel a figyelmet termékekre, gazdasági, szolgáltatási és egyéb tevékenységekre, azok igénybevételére, valamint a társadalmi célok és a politikai nézetek megismerésére.
21. Reklámhordozó: Reklám közzétételére és elhelyezésére szolgáló mechanikus vagy elektromos kiegészítővel ellátott, sík vagy térbeli, önállóan telepített vagy építményhez rögzített hirdető-berendezés szerkezete.
22. Egyéb reklámhordozó: Sajátos egyedi hirdető-berendezés (pl. szalmabála)
23. Településképi jelentőségű, meghatározó területek: A településkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, és a megjelenésükkel a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
24. Településképi jelentőségű útvonalak, közterületek: A településképi jelentőségű útvonalak, közterületek utcakép-védelmi meghatározó területe az épített környezet olyan összefüggő részére, a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik.
25. Transzparens: Építményre kifeszített, vagy építmények között átfeszített reklámhordozó, mely általában textil jellegű anyagból készül, részben reklámnak nem minősülő, közérdekű információkat hordozó felirattal
26. Utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla;
27. Utcaképi terv: A tervezéssel érintett épület és a szomszédos ingatlanok összességét ábrázoló terv a homlokzat beillesztésével.
28. Városközpont területe: Olyan a városközpont területén lévő meghatározó jelentőségű terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
29. Védett építmények, művészeti alkotások: Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított.
30. Védett érték károsodása: Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi.
31. Védőtető: Erkélyek, nyílászárók szélességi méretét meg nem haladó, az épület homlokzati síkjából legfeljebb az erkélylemez széléig, vagy attól legfeljebb 30 cm-re kinyúló eső és nap elleni védelmet biztosító, helyszínen épített vagy kész termékként felszerelt szerkezet.
32. Zászlótartók: Egyes cégek arculati elemeit, márkanevét és az ahhoz tartozó arculati elemeket, cégjelzését tartalmazó részben reklámnak nem minősülő műtárgy.
33. Zöldterület: Minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a város melyik terület felhasználási egységén belül helyezkedik el, és milyen tulajdonban van.
A HELYI VÉDELEM
A HELYI VÉDELEM FELADATA, ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI,
ÖNKORMÁNYZATI ÉS TULAJDONOSI KÖTELEZETTSÉGEK
6. § (1) Onga Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség
a) meghatározása, - felkutatása, számbavétele, forráskutatása - dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása
c) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítség-nyújtás,
d) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
e) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,
f) a saját tulajdonú védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyre-állítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a városi főépítész irányítja.
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy a védelem alá helyezés iránti írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését, vagy körülhatárolását
b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték rövid leírását,
d) a kezdeményezés indokát,
e) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét,
(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az erre vonatkozó felhívás ellenére a kérelmező 15 munkanapon belül nem egészíti ki, a kezdeményezés nem kerül megvizsgálásra, melyről a kezdeményezőt értesíteni kell.
(4) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre- az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:
a) a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,
b) a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,
c) a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek
d) a védendő érték fotódokumentációja,
e) a védetté nyilvánítás indokolása.
(5) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.
8. § (1) A helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy a védelem megszüntetése iránti írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.
(3) Helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben
a) műszakilag indokolható,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.
(4) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell:
a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,
b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.
(5) A helyi védelem megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.
(6) A helyi védelem megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.
(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
9. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot az értékvizsgálat elkészülte után 8 napon belül a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket 5 munkanapon belül az Önkormányzatnak értesítenie kell.
(5) A rendelet szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) a kezdeményezőt.
(6) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.
10. § (1) Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat a 7–9. §-ban foglalt eljárás lefolytatásával helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
(2) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan
aa) tulajdonosát,
ab) haszonélvezőjét, használóját a tulajdonos útján,
b) az illetékes földügyi hatóságot,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) illetékes állami főépítészt
e) az érdekelt közműveket,
f) a kezdeményezőt.
(3) A helyi védelemre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.
(4) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség tényét nem érinti.
11. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, amelyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartása a rendelet 3. és 4. számú melléklet képezi.
(3) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartásának a védelem szakszerű, rövid indokolására és fotódokumentációjára vonatkozó elemeit a rendelet 2. és 3. számú függelékét képező adatlapok tartalmazzák.
12. § (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értéket „helyi védett érték” feliratú egységes táblával kell megjelölni.
(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, Onga Város Önkormányzata által védetté nyilvánított rendelet számát, a védetté nyilvánítás évét.
(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(4) A tábla elkészíttetéséről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a főépítész gondoskodik.
(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget az adott védett értéken végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja, és a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(4) A tulajdonos kötelezettsége:
a) jókarbantartás, állapot- és állagmegóvás, amely kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére;
b) a védett érték fenntartása és megőrzése, melyet elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani;
c) építési tevékenység (korszerűsítés, átalakítás, bővítés, részleges bontás) során a védett érték jellemzőinek, karakterének megőrzése.
(5) Védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak a főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
(6) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(7) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok keretei között korlátozható.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS KIEMELT TERÜLETEK
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI
14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat az épített környezet településképi szempontból meghatározó alábbi területeit állapítja meg:
a) a településképi szempontból jelentős, meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő, az úthoz csatlakozó telkek sora, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza,
b) a településképi jelentőségű meghatározó területek melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. melléklete tartalmazza,
c) a helyi értékvédelmi területek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza,
d) a helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza,
e) a helyi védelem alatt álló műalkotások, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
f) a külön jogszabályban megállapított műemlék épület, műemlék épület telke, műemléki környezet felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 1. függeléke tartalmazza
g) a régészeti érdekű területek és a régészeti lelőhelyek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. függeléke tartalmazza,
h) a természetvédelemmel érintett területek, melyek összefoglaló ábrázolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
(2) Az épített és természeti környezet településkép védelem szempontjából meghatározó területeinek összefoglaló ábrázolását a 6. melléklet tartalmazza.
(3) A település egyéb területei az (1) bekezdésbe nem sorolt területek.
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET TELEPÜLÉSKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELT TERÜLETEI
15. § (1) Az épített környezet településkép védelmi szempontból kiemelt területei:
a) a helyi értékvédelmi terület,
b) a helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek,
c) a műemlékek területe és a műemléki környezet,
d) a műemléki jelentőségű terület és műemléki környezete,
e) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely.
(2) A természeti környezet településképi szempontból kiemelt területei
a) a természetvédelemmel érintett területek,
b) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
(3) Az épített és természeti környezet településképi védelem szempontból kiemelt területeit a rendelet a 7. melléklete tartalmazza.
(4) A természetvédelmi területeket, az országos ökológiai hálózat területeit, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelt területeket a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
16. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden, a rendeletben nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben
a) a környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
17. § (1) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.
(2) A településképi szempontból meghatározó és a településkép-védelmi szempontból kiemelt területen lévő építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(3) A város közigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti
a) a településkép védelmében,
b) a közbiztonság védelmében,
c) az élet- és balesetveszély elhárításának érdekében,
d) az épület hatásterületéhez tartozók védelme érdekében, vagy
e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.
(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 7. függelék tartalmazza.
(5) A településszerkezet és a településkép védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján végezhető.
(6) Lakó-, iroda-, tároló- és szállítókonténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.
18. § (1) Az egyéb területek - új építésű és átépült családi házas területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzat-burkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
b) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(2) Az egyéb területek - intézményi területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzat-burkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
b) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(3) Az egyéb területek - gazdasági területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményein tilos az élénk, erős, a földszínektől, a pasztell földszínektől eltérő színű homlokzatfestés, homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
(4) Az egyéb területek helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
b) a hagyományos tetőfedési színektől eltérő élénk színhasználat tilos.
(5) Az egyéb területek - külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt a domb tetején és annak közelében elhelyezni.
b) építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színá anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
c) nem alkalmazható az élénk, erős színű tetőfedés.
d) tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.
(6) Tetőfedés esetében nem alkalmazható
a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés a gazdasági területek kivételével nem alkalmazható,
b) főépületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,
c) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető.
(7)2 Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez, valamint a bitumenes hullám- és zsindelyfedés alkalmazása.
(8) A közterület határán épülő kerítések esetén
a) a teljesen zárt, tömör fémlemez kerítés, színtől függetlenül, a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható, a kerítés - sarki telek kivételével - legfeljebb 50 % mértékben alakítható ki zárt kerítésként Sarki telek kerítésének 80 % mértékig áttörtnek kell lenni.
b) Teljesen zárt, típus betonkerítés a gazdasági területek kivételével a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható.
(9) A függőleges homlokzatfelületeken az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével nem alkalmazható a homlokzat felület 15 %-át meghaladó mértékben:
a) nád,
b) kezeletlen farost-, pozdorja-, faháncslemez, deszka,
c) kezeletlen fém,
d) műanyag lemez,
e) szürke műpala (eternit),
f) hagyományos bitumenes lemez.
19. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából - a karácsonyi díszkivilágítás kivételével - nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000 K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.
(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.
(3) A fényeknek – még a díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
20. § (1) Ikres beépítésű épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén
a) az utcavonalra merőlegesen keresztszárny építhető, azonban ennek területe nem haladhatja meg a teljes homlokzat hosszának felét, a tető attika falának magassága az 1,5 métert,
b) az ikres beépítés másik ingatlan részének beépítésekor a már bővített szomszédos építészeti megoldásokhoz illeszkedni kell.
(2) Oldalhatáron álló beépítési módnál
a) utcaszakaszonként a főépületek esetében egységes oldalkerti épület elhelyezést kell megvalósítani,
b) utcaszakaszonként egységes melléképület elhelyezést kell megvalósítani.
(3) A sajátos, egyedi telepítésű épület elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület elhelyezést kell alkalmazni.
21. § A magastető
a) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,
b) építése esetén önálló álló tetőablak nem építhető, kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét,
c) hajlásszöge a 45°-ot nem haladhatja meg,
d) építése esetén manzard tető nem engedélyezhető,
e) építése esetén nem építhető alacsony hajlásszögű, 15° alatti tetőszerkezet,
f) építése esetén a tetőtérben több önálló hasznos építményszint nem alakítható ki.
22. § A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó területeken legalább utcaszakaszonként, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,
b) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
c) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kis-elemes, nagy-elemes beton),
e) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy területegységen belül egy tárgy-együttest alkossanak, vagy egyedi, vagy típus utcabútor család alkalmazásával,
f) nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése,
g) a közterületekre elhelyezett tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és az elhelyezett többi tárggyal.
23. § A kerítés
a) építése során áttört kerítést kell létesíteni, kivéve
aa) forgalmi terhelés mérséklése,
ab) történeti hagyományok megtartása,
ac) utcaképi illeszkedés biztosítása, vagy
ad) építészeti koncepció érvényesítése céljából,
ae) vagy az ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évre, vagy az építkezés idejére épülő kerítés esetében
b) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
c) a tömör lábazat magassága legfeljebb 80 cm lehet,
d) a kapuépítmény legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet.
e) építése és fenntartása során kötelező
ea) az időtálló, minőségi anyaghasználat,
eb) az élénk színek kerülése, a harmonikus, telítetlen földszínek, vagy a fehér szín alkalmazása,
ec) a természetes anyagok használata,
ed) a balesetmentes kialakítás,
ee) műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
24. § (1) Kerti építményt, műtárgyat hátsókertben kell elhelyezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) portaépület előkertben is,
b) földbe süllyesztett pince oldalkertben is,
c) közmű csatlakozási műtárgy, kizárólag növényzettel takartan, elő,- és oldalkertben is,
d) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, elő,- és oldalkertben is elhelyezhető.
25. § (1) A homlokzatok kialakítása során
26. § Az anyaghasználatnak
a) időtállónak,
b) minőséget képviselőnek,
c) természetesnek,
d) nem telítettnek és környezetétől nem elütő színűnek, és
e) árnyalatában pasztell földszínűnek vagy fehérnek
kell lennie.
27. § A tömegformálásnak
a) építészeti minőséget tükrözőnek,
b) arányosnak és
c) funkciójával összhangot mutatónak
kell lennie.
28. § (1) A homlokzat kialakításnak
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazónak,
b) a tagozatokat visszafogottan használónak,
c) díszítésében egyszerűségre törekvőnek,
d) pasztell földszíneket alkalmazónak vagy fehér színűnek,
e) nyílásrendszerében rendezettnek és
f) természetes anyagokat alkalmazónak
kell lennie.
(2) A homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók színét és jellemző osztását meg kell tartani, kivéve, ha a homlokzaton minden nyílászárót egyidejűleg kicserélnek, azonban az illeszkedés és a történeti anyaghasználat ebben az esetben is megtartandó.
(3) Szabadlépcső legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható.
(4) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető nem helyezhető el.
29. § (1) Az előkertben elhelyezett tárgyakat növényzettel kell eltakarni vagy mérsékelni.
(2) Antenna közterület felőli homlokzatra nem rögzíthető.
(3) Szellőzőt és klímaberendezést utcafronti homlokzatra tilos elhelyezni.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, sajátos építményfajtákra jellemző előírásokat hon-védelmi, katonai, és nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmény esetén nem kell alkalmazni.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ZÖLDTERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
30. § (1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -
a) legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasort kell telepíteni, melyek helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell,
b) új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani,
c) ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(2) A telek előkertként meghatározott részét zöldterületként kell kialakítani, mely a közterülettől legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítéssel, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel választható el.
(3) A telek védő zöldsávként meghatározott, valamint a gazdasági területeken lévő telek más besorolású építési telkekkel határos, legalább 5,0 m széles sávját – kertépítészeti terv alapján – fásítani kell. A védő zöldsávban többszintes növényállomány telepítésével környezetvédelmi és látványvédelmi célú takaró fásítást kell kialakítani. A védő zöldsávban tilos épületet, – a közműépítmények kivételével – melléképítményt, és parkolót elhelyezni.
(4) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
(5) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m2 átmérőjű szabad, földes terület maradjon, melyet faverem-ráccsal kell ellátni.
31. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely
a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
c) a művi értékekkel egységben kezelt,
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és
f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosító növényzet telepíthető.
(2) Növénytelepítés során őshonos fajok telepítésére törekedni kell.
(3) A 4. függelék szerinti növények telepítése nem támogatható.
(4) A fásítás során az 5. függelék szerinti növénytelepítést kerülni kell.
(5) A Natura 2000 gyepterületeken az 6. függelék szerinti növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, az állomány visszaszorításáról gondoskodni kell.
(6) A földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen:
a) parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),
b) keserű csucsor (Solanum dulcamara),
c) selyemkóró (Asclepias syriaca),
d) aranka fajok (Cuscuta spp.).
(7) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy
a) egységes arculatot teremtsen,
b) ne eredményezzen zavarosan vibráló burkolatot,
c) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,
d) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,
e) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson, és
f) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviseljen.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
32. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt lakó- és intézményi területen:
a) beépítés telepítési módja: a helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal;
b) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 méter építménymagassággal;
c) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni;
d) cégérek: utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen;
e) kerti építmény, műtárgy: az utcai telekhatártól 6 méteren túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához;
f) kerítés kialakítás: az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém áttört vagy fa anyagú kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely legfeljebb 2 méter lehet. Utcai kerítésen 1 darab gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 darab legfeljebb 1,50 méteres személyi kiskapu nyitható.
(2) Tiltó egyedi építészeti rendelkezések a kijelölt lakó- és intézményi területen:
a) anyag-, színhasználatra: építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk színek alkalmazása. Tilos a homlokzat részleges festése;
b) tömegformálásra: a közterület felőli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épülethez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni;
c) homlokzatképzésre: a meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Átépítés során tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos;
d) homlokzat: tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni;
e) zöldfelületek: utcai telekhatár előtt és a telken 3 méteren belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.
(3) Megengedő egyedi építészeti rendelkezések:
a) anyag-, színhasználatra: a közterületről közvetlenül nem látható homlokzatokon a modern anyaghasználat megengedett;
b) tömegformálásra: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a modern tömegformálás megengedett;
c) homlokzatképzésre: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a hagyományos homlokzatalakítást felidéző, de modern nyílás- és tagozatképzés megengedett;
d) zöldfelületre: a közterületről közvetlenül nem látható udvari részeken vizuális lehatárolásra alkalmazható örökzöld növényzet.
33. § (1) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
34. § (1) A területeken oldalhatáron álló, szabadon álló és ikresen csatlakozó épületek helyezhetők el.
(2) Az épületeket magastetővel, 30-45° tetőhajlásszög között alakítható ki.
(3) A felületképzés során nem alkalmazható 18. § (2) bekezdésében foglalt általános előírás szerint tiltott anyag.
(4) Egy ingatlanhoz legfeljebb két burkolt közterületi gépkocsi beálló vagy parkoló létesíthető.
35 .§
A városközpont területe
36. §
A városközpont átalakuló területei
37. §
Kertvárosias lakóterületek
38. § Hagyományosan kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az épület fő gerincét az utcával párhuzamosan, vagy az oldalkert felőli oldalon merőleges tetőgerincű tetőként kell kialakítani, ha
a) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épületnek, vagy meglévő épület bővítésének tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 7,5 méternél,
b) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor.
39. § (1) Szabadonálló beépítés esetén a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra is tekintettel az épületek tagoltabb tömegformálása megengedett.
(2) Ikres, oldalhatáros beépítés esetén
a) az oldalhatárhoz csatlakozó épületszárnyon félnyeregtető létesíthető, a tetőgerincet a szomszédos épülettel azonos magassággal kell kialakítani,
b) a magastetőnek a szomszédos épülethez utcafronti síkban kell csatlakoznia.
(3) Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.
40. §
Falusias lakóterületek
41. § A hagyományosan kialakult beépítésű falusias lakóterületeken
a) legfeljebb kétszintes, lehetőleg földszint + tetőtér beépítéses épület építhető,
b) az épület fő gerincét az utcával párhuzamosan, vagy az oldalkert felőli oldalon merőleges tetőgerincű kell kialakítani, ha
ba) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 7,5 méternél,
bb) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor.
42. § (1) Szabadonálló beépítés esetén megengedett az épületek tagoltabb tömegformálása, azonban törekedni kell az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra.
(2) Ikres, oldalhatáros beépítés esetén
a) az oldalhatárhoz csatlakozó épületszárnyon félnyeregtető létesíthető,
b) a magastetőnek a szomszédos épülethez utcafronti síkban kell csatlakoznia.
(3) Melléképület
a) oldalhatáron álló beépítés esetében a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon állóan is elhelyezhető,
b) esetében a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható,
c) kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül csak a főépülettel egybeépítve, az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető.
43. §
Gazdasági területek
44. §
Kertes mezőgazdasági területek
45. §
Települési zöldterületek és különleges zöldterületi intézmények
46. § (1) A Történelmi Emlékpark területén építmény, műtárgy, zavaró egyéb építmény nem helyezhető el, a meglévő felújítása nem engedélyezhető.
(2) A terület funkciójához kapcsolódóan csak utcabútorok, pihenőeszközök, szobrok, emlék-művek, műalkotások, ivó kutak, és felszín alatti közmű műtárgyak egyedi megoldásokkal elhelyezhetők.
(3) A területen lévő épületet tilos tovább értékesíteni, fenntartását másnak átengedni.
47. § (1) A közösségi célú zöldterületi intézmények telkeinek, udvarainak rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezetalakítási, zöldterületi tervet kell készíteni.
(2) A zöldterületi intézmények fejlesztése előtt a teljes területre vonatkozó fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.
(3) Az egyes beruházások a (2) bekezdés előírásainak megfelelően elkészített fejlesztési tanulmányterv ütemei szerint valósíthatók meg, törekedve mindig az egységes városképi megjelenés biztosítására.
(4) A sport célú területeken
a) sportépítmények és ezek kiszolgáló létesítményei,
b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények,
c) parkolók
helyezhetők el.
48. § (1) A temető területének rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezet-alakítási és a zöldterületekre vonatkozó fejlesztési tervet kell készíteni.
(2) A temető területeken az urnafalakat a terepadottságok kihasználásával támfalszerűen, vagy részben földdel takartan kell megvalósítani.
(3) A temető területén sírbolt földdel takartan és burkolt felülettel kialakítható. Kripta a vonatkozó rendelet szerinti mértékig építési engedély nélkül létesíthető.
(4) Sírmezőkön belül az egyes sírok fölé önálló felépítmény nem építhető.
A HELYI TERÜLETI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETRE, A MŰEMLÉKI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
49. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályokat e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
50. § (1) A helyi területi, műemléki környezet terület védelme érdekében
a) helyileg védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, új telek kialakítása, vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.
b) a területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint a műemlék megjelenését nem zavaró módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény tekintetében meghatározó jelentőségű az épületek
a) fő tömeg- és tetőformája,
b) külső homlokzata,
c) az alkalmazott anyag
ca) színe,
cb) felületképzése.
(3) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(4) A területen meg kell tartani a hagyományos
a) kerítés- és kapuformákat,
b) építményfajtákat,
c) növényzetet.
(5) A területen a közterületek burkolatát, és berendezéseit különösen az utcabútorokat, a hirdető berendezéseket, a világítótesteket, a pavilonokat, az autóbuszvárókat az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni.
(6) A védett hangulathoz illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani, különösen az utakat, a hidakat, az átereszeket, a támfalakat, a közműveket föld alá kell helyezni.
51. § (1) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület alakítási tervet kell készíteni, mely tartalmazza
a) a burkolati terveket,
b) a mikroarchitektúra elemeket, és
c) a zöldfelületi kiviteli terveket.
(2) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a területen az utcai díszburkolatok kis-, közepes-, vagy nagyelemes burkolat egyaránt alkalmazható,
b) a kis-elemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kis-kocka kő vagy a nagy-kocka kő jellegéhez hasonlít,
c) a burkolókő színe szürke, antracit vagy homok szín lehet, azzal, hogy legfeljebb a burkolatok harmada esetében eltérő színek is alkalmazhatók,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek, különösen aszfalt, beton, kis- és nagy-elemes beton burkolat.
(3) A közterületeken elhelyezhető utcabútorok és egyéb tárgyak kiválasztásánál vagy tervezésénél és színezési terveinek elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, lehetőleg egyedi tervezésű, vagy alkalmas típusú, illeszkedő, időtálló kivitelűek legyenek,
b) el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,
c) a tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,
d) a védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része lehet az egyes épületekre elhelyezett felirat, reklámhordozó arculatterve is.
52. § Helyi védettségű építészeti örökségen épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
53. § (1) A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, kivéve ha az eredeti formában van jelen és ahhoz illeszkedik.
(2) A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megépíthető megszakított vagy végig futó tetőpárkánnyal, amennyiben az az eredeti építészeti karakterhez illeszkedik.
(3) Fekvő tetőablak egyedileg és sorolva is elhelyezhető.
(4) A homlokzaton nagy, összefüggő nyílásfelület, különösen szalagablak, erkélysor nem jelenhet meg.
(5) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést a földszinti portálok esetében is alkalmazni kell.
(7) A területen igazodni kell a meglévő épületek párkánymagasságához.
(8) A területen lévő épület rekonstrukciója során az eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
A HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
54. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
55. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület városképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében IX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Átalakítás során tilos megváltoztatni az épület
a) tömegét,
b) homlokzatát,
c) anyaghasználatát,
d) jellegzetes formai kialakítását,
e.) a falfelületek és nyílászárók arányát.
(4) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkotásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat meg kell őrizni.
(5) Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében az egységes homlokzati megjelenés érdekében az illetékes hatóság a helyreállítási kötelezettséget elrendelheti.
56. § (1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.
(2) A védett épület, építmény
a) hagyományos építészeti értékeit, tömegét, tetőformáját és homlokzati jellegét meg kell tartani,
b) eredeti nyílásrendje, a nyílászárók osztása, a díszek, a homlokzati és kiegészítő tagozatok nem változtatható meg, szükség esetén helyre kell állítani.
(3) A védett épület bővítése esetén
a) az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat, és
b) a tervezett bővítés a meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.
(5) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, az a bontás után a meglévővel azonos, párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.
57. § (1) A helyi védettségű építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.
(2) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védettségű építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességek nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
58. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.,
(3) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védettségű építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében, építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.
A HELYI VÉDELEMMEL ÉRINTETT ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
59. § Az épületek felújításra, átépítésre kerülő földszinti nyílászáróinak anyaghasználata során
a) az eredeti fa szerkezetű, bejárati ajtókat meg kell őrizni, vagy jellegében azonos módon, fából kell felújítani, vagy pótolni,
b) az üzlet portálok anyaga fa, vagy fém lehet, az eredeti állapotnak megfelelő kiosztással,
c) műanyag portálszerkezet csak abban az esetben létesíthető, amennyiben az épület meglévő nyílászárójának megjelenésével azonos megjelenést biztosít,
d) fehér színű műanyag portálszerkezet és nyílászáró nem alkalmazható.
60. § Az épületeken lévő homlokzati elemeket meg kell őrizni, vagy az eredetivel megegyező módon újra kell gyártatni.
A TÁJKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELTEN KEZELENDŐ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
61. § A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni,
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében
ba) földszintes,
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó
épületet kell kialakítani,
c) a kerti építményeket, műtárgyakat
ca) a táji látványt nem zavaró módon,
cb) növényzettel a tájba illesztve,
cc) természetes anyagokból készülően,
cd) a főépülettel összhangban álló építészeti kialakítással
kell elhelyezni.
d) kerítés építés során
da) áttört kerítést, vagy
db) növényzetből kialakított
kerítést kell létesíteni.
e) a kerítés kialakítása és fenntartása során kötelező
ea) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat,
eb) az időtálló, minőségi anyaghasználat
ec) az élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér alkalmazása,
ed) a természetes anyagok használata,
ee) a balesetmentes kialakítás,
ef) a műszaki állapot folyamatos karbantartása.
62. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozóan
a) az anyaghasználat vonatkozásában a 27. § rendelkezéseit,
b) a tömegformálás tekintetében a 28. § rendelkezéseit,
c) a homlokzatkialakítás során a 29. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
d) a zöldfelületek kialakítása során a 31. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása során a 31. § (2) bekezdésének rendelkezéseit,
f) a sajátos építményfajták elhelyezése során
fa) a tájba történő beillesztését meg kell oldani
fb) az antennák nem helyezhetők el
fc) a légkondicionáló kültéri egységei táji megjelenést zavaróan nem helyezhetők el.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, sajátos építményfajtákra jellemző előírásokat honvédelmi, katonai, és nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmény esetén nem kell alkalmazni.
A TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE
63. § (1) A hírközlési sajátos építmények elhelyezésére alkalmas területek:
a) az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni,
b) alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek,
c) az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.
(2) A villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére alkalmas területek:
a) a hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges,
b) a településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére,
c) utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
(4) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken az (1)–(2) bekezdés szerinti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
(5) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
64. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a gazdasági területek,
b) a különleges területek közül
ba) a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
A REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
65. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
66. § (1) A helyi területi védelem alatt álló területeken az 5. § 10. pont a)-c) alpontjai, valamint egy önkormányzati hirdetőtábla, információs tábla vagy faliújság és közérdekű reklámfelület kivételével reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(2) E rendelet 1. melléklete szerinti közterületen reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés útszakaszonként egy darab, egymástól legfeljebb 100 m távolságban helyezhető el. A terület telkein belül az (1) bekezdés szerinti reklámcélú hirdető berendezés létesíthető.
(3) E rendelet 2. melléklete szerinti területen az (1) bekezdés szerinti telken belüli hirdető berendezéseken kívül kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútorok helyezhető el.
(4) E rendelet 4. melléklete szerinti helyi védelem alatt álló egyedi építészeti értéken csak saját címtábla, az egyedi érték telkén egy darab, a helyi értékkel kapcsolatos tájékoztató és információs tábla helyezhető el.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben nem említett terület telektömbjeiben a hirdető berendezések összfelülete nem haladhatja meg 5,0 m2/ha, ingatlanonként a 2 m2 felületet.
67. § (1) E rendelet 1. mellékletében meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) E rendelet 2. mellékletében meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb egyharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
68. § (1) Onga közigazgatási területén kizárólag a meglévő utasváró szerinti építészeti, szerkezeti formai és méretbeni feltételeknek megfelelő új utasváró létesíthető.
(2) Onga közigazgatási területén kioszk az adott terület településképi elvárásainak megfelelő, engedélyezési szintű tervdokumentáció alapján létesíthető.
(3) Onga közigazgatási területén lévő közművelődési intézményekkel számának tízszeres szorzatának megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a két négyzetméter nem haladhatja meg.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk
(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
69. § (1) Onga közterületein reklám
a) fa szerkezetű, horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem
helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelületen, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Onga Város Önkormányzata jogosult az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére.
Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
70. § (1) Onga közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdető-oszlop használatára jogosultak.
(2) E rendelet 2. mellékletében meghatározott, településképi szempontból meghatározó közterületen nem helyezhető elő közművelődési célú hirdetőoszlop.
(3) Valamennyi, a közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
71. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
72. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
73. § (1) Óriásplakát a település belterületén - kivételes települési közérdek kivételével - nem helyezhető el.
(2) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, amely
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,
b) nem korrodálódik,
c) állékony,
d) karbantartása könnyű,
e) nem használ élénk színeket,
f) a reklám megjelenését nem befolyásolja,
g) másik reklámhordozót nem takar el.
(3) Reklámhordozó 5 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el, azonban minden üzlet számára biztosítani kell legalább egy reklámhordozó kihelyezését.
(4) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha
a) a felújítás megkezdésének időpontja az építési naplóba történt bejegyzéssel igazolható,
b) építési napló vezetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az érintettek vállalják azt, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.
(5) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.
74. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részlet képzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
75. § Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklámhordozó nem helyezhető el. Egyéb közmű berendezésen legfeljebb 2 darab, A1-es méretet meg nem haladó méretű reklámhordozó helyezhető el.
76. § (1) Megállítótábla kizárólag
a) az akciós termékek hirdetése számára megengedett,
b) A1-es méretű lehet,
c) a településképi védettségekhez és karakterekhez igazodó, a védettségi szintnek megfelelő, ahhoz illeszkedő lehet.
(2) Megállító tábla csak ott helyezhető el, ahol a balesetmentes közlekedés biztosítva van és az elhelyezés a gyalogos forgalmat nem akadályozza.
(3) Reklámhordozóként utánfutó közterületen, vagy közterületről látható módon nem helyezhető el.
(4) Totemoszlop és zászlótartó csak üzemanyagtöltő állomások és 300 m2-nél nagyobb kereskedelmi egységek esetében helyezhető el.
77. § A helyi területi és egyedi védelemmel érintett épületek közterületi homlokzati vonala előtt elhelyezett szék, asztal reklámfeliratot nem tartalmazhat.
AZ EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
78. § Az egyéb műszaki berendezések esetén
a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
b) arányos, és
c) a funkcióját tükröző
kialakítás alkalmazható.
79. § Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználata során
a) nem rozsdásodó;
b) minőséget képviselő;
c) könnyen karbantartható;
d) élénk színeket nem használó;
e) az épület vagy építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
anyag használható.
80. § (1) Védett és településképi szempontból meghatározó területen a közmű létesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.
(2) Védett és településképi szempontból meghatározó területen
a) vezetékes elektronikus és hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett,
b) a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.
81. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)
a) meglévő közműoszlopokon,
b) épületek tetőszerkezetén takart módon
helyezhető el.
82. § (1) Védett és településképi szempontból meghatározó területen magas tetős épület esetén, táblás napelem vagy napkollektor nem helyezhető el közterületről látható módon.
(2) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.
(3) Homlokzati napelem elhelyezésének igazodnia kell az épület nyílásméretéhez és kiosztásához.
83. § (4) Védett épületen homlokzati napelem nem helyezhető el.
84. § Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének
a) illeszkednie kell a homlokzat képébe,
b) takart módon kell történnie.
c) helyi védelemmel érintett épületeken a településképi jelentőségű útvonal felőli oldalon közterület felől látható módon klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
85. § Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerűsített bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély-köteles, egyszerű bejelentés-köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.
86. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész feladata.
(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,
b) tervezett tevékenység rövid leírása;
c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása, a pontos anyag és színhasználat megjelölésével.
(3) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:
a) építési helyen belüli építmény elhelyezés
b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése
c) az illeszkedés szabályainak megállapítása esetében
d) egy építési telken több épület elhelyezése esetén.
e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál
f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése esetén, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen.
g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.
h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy esetében
i) közterületről látható változást eredményez
j) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény elhelyezése
k) vízfelület létesítése
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
b) felvetett javaslatok
(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(6) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
87. § (1) Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása a 8. melléklet szerinti körben kötelező.
88. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi.
89. § A polgármester az önkormányzati főépítész alapján a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek, kérelmezőnek, és feltölti az elektronikus tárhelyre.
90. § (1) A kérelmező kérelmét a 9. melléklet szerinti tartalommal papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, kérelmező nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
(3) A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.
(4) A településképi véleményezési eljárás során
a) településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek és illeszkedési szabályoknak,
b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
ba) a földszinti alaprajz, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, akadályozza vagy nem zavarja-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
c) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy építmény
ca) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
cb) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
cc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,
cd) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozást és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatot,
ce) a közterület fölé benyúló építmény-része, szerkezete és berendezése befolyásolja-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.
d) vizsgálni kell, hogy
da) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során készült emlékeztetőben foglaltakat,
db) amennyiben da) pontban foglalt emlékeztetőben foglaltak mellőzésre kerülnek, az eltérő megoldás azzal egyenértékű vagy kedvezőbb-e,
e) vizsgálni kell, hogy a kérelem tárgya megfelel-e a rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(5) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
(6) Ha a polgármester az megállapított határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
91. § A településképi bejelentési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 10. melléklete tartalmazza.
92. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 11. melléklet szerinti körben az építési tevékenységet megelőzően.
93. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a főépítész szakmai álláspontját megismerve hatósági határozatban dönt.
(3) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:
a) a településképi megfelelőség körében elsősorban
aa) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,
ab) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés,
ac) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja,
ad) közterület mentén az épület kialakításának módja, feltételei,
ae) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei, valamint
af) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítása.
b) a kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelés,
c) a környezet kialakult illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
d) a tervezett jövőbeli beépítéshez történő illeszkedés,
e) a kialakult magassági adottságokhoz történő illeszkedés
f) a reklám-, illetve hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelés
(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A polgármester döntésében nem javasolja, illetve megtilthatja, ha a tervezett építési munka:
a) A helyi területi védettség esetén a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár;
b) A helyi területi védettség esetén a településkép feltárulása szempontjából zavaró megjelenésű, színű, formájú, a település általános építészeti színvonalát rontja;
c) Helyi egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatainak, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épület-tartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár;
d) bármely védettségi és településképi szempontból meghatározó kategória esetén a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték vagy településkép megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(6) A polgármester döntésében a rendeletben foglalt településképi követelményt egyedileg is meghatározhatja az alábbiak szerint:
a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, a portálokon és nyílászárókon elhelyezett reklámgrafikák megjelenését;
d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását;
e) előírhatja és korlátozhatja reklámhordozók, hirdetőfelületek, hirdető berendezések, cégérek, cégtáblák, címfeliratok elhelyezésének módját és formáját.
(7) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS
94. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése.
(2) A településképi kötelezés és a kötelezés alapján lefolytatott településképi kötelezési eljárásra a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletszabályai az irányadók.
95. § (1) Amennyiben a kötelezett a településképi kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot (a továbbiakban: településképi bírság) szab ki. A kötelezésben foglaltak elmaradása, nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot ismételten ki kell szabni.
(2) A településképi bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legnagyobb összege egymillió forint.
(3) A településképi kötelezési eljárásban a bírság kiszabásakor és mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(4) A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.
A HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG
96. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
cf) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; valamint
cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság).
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
97. § Onga Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
Záró rendelkezések
98. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.
99. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Onga Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 2/2016. (II. 10.) önkormányzati rendeletének 6. § 1.2.23. pont (2) bekezdés, a 6. § 1.2.24. – 1.2.34. pontok tömegképzés, architektúra, anyaghasználat, színezésre vonatkozó előírása, a 11. § (1); (13) és (18) bekezdése, a 33. § (9) bekezdés, az 54. § (5) bekezdés, az 56. § (2); (3) bekezdés előírásai.
1. melléklet
1. K-Ny-i irányba a 3605 számú Felsőzsolca-Bekecs összekötő út ongai belterületi szakasza, a Berzsenyi és Dózsa Gy. utak mentén az úttal határos ingatlanok beépítése
2. É-D-i irányba a 3701 számú Onga-Szikszó összekötő út ongai belterületi szakasza, a Petrovics út mentén az úttal határos ingatlanok beépítése
2.
melléklet
3. melléklet
4. melléklet
1. rk. templom, 2. Kóczán kastély 3. Darvas közösségi ház és múzeum 4. Onga, Rákóczi u. 4.
a. Ongaújfalu, Darvas kastély 6. Ócsanálos, harangláb
b) Ongaújfalu c) Ócsanálos
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
|
|||||
ESETEI |
A polgármesteri |
||||
TERÜLET |
LÉTESÍTMÉNY |
MÓDJA: |
|||
I. |
II. |
III. |
|||
A |
A település egyes - alábbiakban felsorolt - területeihez kötődő településképi véleményezési eljárás |
||||
1. |
Védett helyi művi értékkel érintett vagy azzal szomszédos ingatlan esetén, helyi értékvédelemmel érintett területen, műemléki környezetben |
építmények |
önkormányzati főépítész közreműködésével |
||
2 |
A településképi szempontból jelentős útvonalak és a mellettük fekvő, az úthoz csatlakozó teleksor területén. |
||||
3. |
Településképi jelentőségű meg-határozó területek esetében |
||||
4. |
A SZT szerinti településköz-pont vegyes területen |
||||
5. |
Az országos közutak mentén elhelyezkedő közlekedési, köz-műépítési területnek jelölt telkeken és a vele szomszédos telkeken/építési telkeken |
||||
7. |
A SZT szerinti különleges területen |
||||
8 |
A SZT szerinti gazdasági te-rületen településképi szempontból jelentős utak melletti, ahhoz csatlakozó teleksor területén |
önkormányzati főépítész közreműködésével |
|||
B |
Az egész település területén egyes - alábbiakban felsorolt - építményekhez kötődő településképi eljárás |
||||
1. |
a./ |
kettő vagy annál több ren-deltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sor-ház, láncház, átriumház) - településképet érintő - homlokzatának megváltoz-tatása |
önkormányzati főépítész közreműködésével |
||
b./ |
az OTÉK vagy a HÉSz szerint csak kivételesen engedélyezhető |
||||
c./ |
szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel ha annak a talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 6,0 m-t |
önkormányzati főépítész közreműködésével |
|||
d./ |
emlékfal építése, amely-nek talapzatával együtt mért magassága megha-ladja a 3,0 m-t |
||||
e./ |
10 méternél nagyobb teljes magasságú, önálló anten-natartó szerkezet és csatla-kozó műtárgy |
||||
C |
A település egyes területein, egyes építményekhez kötődő településképi véleményezési eljárás |
||||
1. |
A kertes mezőgazdasági jelű övezetek területén |
a./ |
90 m² szintterület fölötti építmények és |
önkormányzati főépítész közreműködésével |
|
b./ |
a lakó funkciót is magukba foglaló épületek |
||||
2. |
A település látványvédelemmel érintett kiemelt térségi övezeteiben |
a./ |
90 m² szintterület fölötti építmények és |
||
b./ |
a lakó funkciót is magukba foglaló épületek |
||||
3. |
A település beépítésre nem szánt területein |
a./ |
10 méternél nagyobb be-építési magasságú építmé-nyek |
önkormányzati főépítész közreműködésével |
|
b./ |
250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű épít-mények |
||||
4. |
A vasútvonal mentén |
a./ |
zajgátló építmények |
||
9. melléklet
10. melléklet
Kérelmező tölti ki |
Kérelem - Településképi véleményezési eljárás lefolytatásához |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
A kérelem a 16/2017.(XII.13.) rendelet 11. mellékletének ..................pontja alapján kerül benyújtásra |
|||||||
I. Építtető adatai (kötelező) |
Tervező adatai |
||||||
Név: |
Tervező: |
||||||
Lakcím vagy székhely: |
|||||||
Levelezési cím: |
Levelezési cím: |
||||||
Kapcsolattartó: |
Tervezői jogosultság sz.: |
||||||
Tel./e-mail: |
Tel./e-mail: |
||||||
Kérelmező: |
Építtető; Ingatlan tulajdonosa |
||||||
II. Építési helyszín adatai - az ingatlan adatai |
|||||||
Ingatlan címe: |
Hrsz.: |
||||||
Igen |
Nem |
Igen |
Nem |
||||
Területi védelem |
|
|
Közterület |
|
|
||
Helyi egyedi védelem |
|
|
Önk. tul. v. kezelés |
|
|
||
III. Építési tevékenység |
|||||||
a) rövid leírása: |
|||||||
b)a tervezett épület(ek) részletes adatai: |
|||||||
ba) telken létesítendő épületek száma: |
db |
be) tervezett építménymagasság: |
m |
||||
bb) telek területe: |
m2 |
bf) tervezett szintterületi mutató: |
m2/m2 |
||||
bc) telek tervezett beépítettsége: |
% |
bg) parkolóhelyek, garázsok száma: |
db |
||||
bd) zöldfelület tervezett mértéke: |
% |
bh) közművesítettség: |
|||||
bi) az épület(ek) rendeltetése (több rendeltetési egység esetén az egyes rendeltetési egységek elnevezései /lakások, üdülő, szállás, stb./ és darabszámuk felsorolása): |
|||||||
IV. Az ÉTDR tárhelyre feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentáció |
|||||||
ÉTDR azonosítója: |
Az ÉTDR tárhelyre feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma |
||||||
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal |
|
||||||
b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is) |
|
||||||
c) reklámelhelyezés ábrázolása |
|
||||||
d) rendeltetés meghatározása |
|
||||||
e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról |
|
||||||
f) egyéb (nem kötelező): |
|||||||
11. melléklet
Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni |
|||||
I. |
II. |
||||
A |
Bontási tevékenységek esetében |
||||
1. |
építményt, építményrészt érintő bontás tudomásulvételéhez kötött, vagy bontás tudomásul vétele nélkül végezhető bontási tevékenység esetén |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon minden esetben, |
||
b./ |
településképi meghatározó területen, ha a tervezett építési tevékenység utcaképet, településképet érint. |
||||
B |
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabályban meghatározott alábbi építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén |
||||
1. |
Építmény átalakítása, felújítása, helyre-állítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó |
||||
c./ |
kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész település területén |
||||
2. |
Meglévő építmény utólagos hőszigetelé-se, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlok-zat felületképzésének megváltoztatása |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben, |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó |
||||
c./ |
kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész település területén |
||||
3. |
Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, meg-változtatása |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben, |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó |
||||
c./ |
kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész település területén |
||||
4. |
Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben, |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó |
||||
c./ |
az országos közutak mentén elhelyezkedő - a SZTben - közlekedési, közműépítési területnek jelölt telkeken és a vele szomszédos telkeken/építési telkeken |
||||
5. |
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot. |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó |
||||
6. |
Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átala-kítása, korszerűsítése, bővítése, megvál-toztatása |
a./ |
az országos vagy helyi védettség alatt álló építményeken, illetve területeken, valamint azok környezetében |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó |
||||
c./ |
az országos közutak mentén elhelyezke-dő - a SZTben - közlekedési, közmű-építési területnek jelölt telkeken és a vele szomszédos telkeken/építési telkeken |
||||
7. |
Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldség-verem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítá-sa, átalakítása, korszerűsítése, bővítése |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingat-lanon és műemléki környezetben |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó |
||||
8. |
Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berende-zés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó (továbbá egyéb műszaki be-rendezés, mint pl.: parabolaantenna, lég-kondicionáló egység, napelem) építmé-nyen vagy építményben való elhelyezése |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingat- lanon és műemléki környezetben |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó |
||||
c./ |
kettő vagy annál több rendeltetési egysé-get magába foglaló épület, továbbá iker-ház, csoportház (sorház, láncház, átrium-ház) - közterület felőli homlokzata - ese-tében az egész település területén |
||||
9. |
Építménynek minősülő, háztartási hulla-dék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűj-tő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelye-zése. |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon és műemléki környezetben |
||
10. |
Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változása |
a./ |
a település egész közigazgatási területén. |
||
11. |
Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingat-lanon és műemléki környezetben |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó |
||||
C |
Építési engedélyezési eljáráshoz nem kötött, építési tevékenységnek minősülő egyéb tevékenység |
||||
1. |
Közterületen bérleti szerződés keretében végzett, építési tevékenységnek minősülő |
a./ |
fokozott védelmet élvező közterületeken. |
||
2. |
Zajgátló építmények |
a./ |
a vasút- és a főútvonalak mentén. |
||
3. |
Utasváró fülke építése |
a./ |
a település egész közigazgatási területén. |
||
D |
Építési engedélyhez nem kötött - reklámok elhelyezése tekintetében: |
||||
1 |
A településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében valamint az országos vagy helyi védettség alatt álló építmények, illetve területek környezetében az 1 m2-nél nagyobb hirdetőberendezések elhelyezése reklámhordozó berendezés, reklámfelület létesítése (kivéve a címtáblák, megállító táblák, reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-belső berendezések létesítése) esetében; |
||||
2 |
A település táj és természetvédelemmel érintett kiemelt térségi övezeteiben állandó vagy mobil tartószerkezettel rendelkező, önálló megjelenésű hirdető felület létesítése esetében |
||||
E |
Építmények rendeltetésének (rendeltetés módjának) megváltoztatása esetében: |
||||
1 |
Építési engedélyhez nem kötött tevékenységgel megvalósuló, meglévő építmények rendeltetésének (rendeltetés módjának) megváltoztatása esetében |
a./ |
a település egész közigazgatási területén |
||
1. függelék
2. függelék
helyrajzi |
védettség jogi jellege |
Törzsszám |
védett örökségi érték neve |
|
|---|---|---|---|---|
0107/8 |
régészeti lelőhely |
16157 |
37. sz. főút |
|
0109 |
régészeti lelőhely |
16157 |
37. sz. főút |
|
0121/15 |
régészeti lelőhely |
16160 |
Bársonyos patak kanyarulata |
|
0121/16 |
régészeti lelőhely |
16160 |
Bársonyos patak kanyarulata |
|
0128 |
régészeti lelőhely |
85723 |
Borsószer |
|
0130/10 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
|
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
0130/12 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
0130/5 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
0130/6 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
0136/3 |
régészeti lelőhely |
85723 |
Borsószer |
|
0136/4 |
régészeti lelőhely |
85723 |
Borsószer |
|
0136/5 |
régészeti lelőhely |
85723 |
Borsószer |
|
0136/6 |
régészeti lelőhely |
85723 |
Borsószer |
|
0136/7 |
régészeti lelőhely |
85723 |
Borsószer |
|
0138 |
régészeti lelőhely |
16160 |
Bársonyos patak kanyarulata |
|
0146 |
régészeti lelőhely |
16160 |
Bársonyos patak kanyarulata |
|
0149 |
régészeti lelőhely |
78465 |
Temető-dűlő |
|
0160/4 |
régészeti lelőhely |
16160 |
Bársonyos patak kanyarulata |
|
0160/5 |
régészeti lelőhely |
16160 |
Bársonyos patak kanyarulata |
|
0163 |
régészeti lelőhely |
47029 |
Újfalu, Bársonyos és vasút köze |
|
0164 |
régészeti lelőhely |
47029 |
Újfalu, Bársonyos és vasút köze |
|
0166/2 |
régészeti lelőhely |
47045 |
Újfalu, Lila-major |
|
0166/7 |
régészeti lelőhely |
47045 |
Újfalu, Lila-major |
|
0168/4 |
régészeti lelőhely |
47045 |
Újfalu, Lila-major |
|
0171 |
régészeti lelőhely |
47045 |
Újfalu, Lila-major |
|
0172/2 |
régészeti lelőhely |
47045 |
Újfalu, Lila-major |
|
0172/5 |
régészeti lelőhely |
47045 |
Újfalu, Lila-major |
|
0263/3 |
régészeti lelőhely |
16163 |
Állami gazdaság |
|
0263/6 |
régészeti lelőhely |
16163 |
Állami gazdaság |
|
0276/3 |
régészeti lelőhely |
32218 |
Nagy – erdő |
|
0276/4 |
régészeti lelőhely |
16152 |
Nagy – erdő |
|
0286 |
régészeti lelőhely |
16152 |
Vár – domb |
|
0297/1 |
régészeti lelőhely |
16152 |
Vár – domb |
|
0303/7 |
régészeti lelőhely |
73653 |
Ócsanálos, Felső-erdő dűlő |
|
0311 |
régészeti lelőhely |
73653 |
Ócsanálos, Felső-erdő dűlő |
|
0312/3 |
régészeti lelőhely |
73653 |
Ócsanálos, Felső-erdő dűlő |
|
0312/4 |
régészeti lelőhely |
32220 |
Töltés zug É-i része |
|
0324 |
régészeti lelőhely |
32220 |
Töltés-zug É-i része |
|
0342/3 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
059/1 |
régészeti lelőhely |
54272 |
Elkerülő Út |
|
060 |
régészeti lelőhely |
54272 |
Elkerülő Út |
|
061/3 |
régészeti lelőhely |
54272 |
Elkerülő út |
|
061/56 |
régészeti lelőhely |
57273 |
Bene-halma |
|
061/57 |
régészeti lelőhely |
57273 |
Bene-halma |
|
06 1/58 |
régészeti lelőhely |
57273 |
Bene-halma |
|
061/60 |
régészeti lelőhely |
57273 |
Bene-halma |
|
061/61 |
régészeti lelőhely |
57273 |
Bene-halma |
|
061/75 |
régészeti lelőhely |
57273 |
Bene-halma |
|
062 |
régészeti lelőhely |
57273 |
Bene-halma |
|
064 |
régészeti lelőhely |
16159 |
Bene-halma, Vasúti átjáró |
|
|
régészeti lelőhely |
16157 |
37.sz. főút |
|
|
régészeti lelőhely |
16157 |
37.sz. főút |
|
065/3 |
régészeti lelőhely |
54272 |
Elkerülő út |
|
073/3 |
régészeti lelőhely |
54272 |
Elkerülő út |
|
077 |
régészeti lelőhely |
16157 |
37. sz. főút |
|
078 |
régészeti lelőhely |
16157 |
37. sz. főút |
|
096/8 |
régészeti lelőhely |
16159 |
Bene-halma, Vasúti felüljáró |
|
098 |
régészeti lelőhely |
16157 |
37. sz. főút |
|
099 |
régészeti lelőhely |
16157 |
37. sz. főút |
|
1301 |
régészeti lelőhely |
92215 |
Turul Emlékműtől Északra |
|
1302 |
régészeti lelőhely |
92215 |
Turul Emlékműtől Északra |
|
1308 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1309 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1310 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1311 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1312 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1313/1 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1313/2 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1314 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1315/1 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1315/2 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1316/1 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1316/2 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1317 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1318 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1319 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1320 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1321 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1322 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1323 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1324 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1325 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1326 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1327 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1329 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1330/1 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1330/2 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1331 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1332 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1333 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1334 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1335 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1336 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1337 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1338 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1339 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1340 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1341 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1342 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1343 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1344 |
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
|
régészeti lelőhely |
16156 |
Kis-hegy |
|
1346 |
régészeti lelőhely |
92215 |
Turul Emlékműtől északra |
|
2087/1 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2103 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2104 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2105/1 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2105/2 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2106/1 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2106/2 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2107/1 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2107/2 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2108 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2109 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2110 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2111 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2112 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2113/1 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2113/2 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2114 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2115 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2116 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2117 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2118/1 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2118/2 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2119 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2120 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2121 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2122 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2123 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2124 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2125 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2126 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2127 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2128 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2130 |
régészeti lelőhely |
73655 |
Ócsanálos, Kinizsi Pál utca 7-21 |
|
2133 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2134 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2135 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2136/1 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2137 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2138 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2139 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2140 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2141 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2142 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2143 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2144 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2145 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2146 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2147 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
|
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2149 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2150 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2151 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2152 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
2153 |
régészeti lelőhely |
32216 |
Ócsanálos, Nyárjas-dűlő |
|
539 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
541/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
542/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
542/4 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
543/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
544/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
545/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
546/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
547/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
548/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
549/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
550/1 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
550/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
551/1 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
551/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
552/1 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
553/1 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
554/1 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
555/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
556/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
557 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
562/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
563/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
564/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
565/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
566/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
567/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
568/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
569/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
570/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
571/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
572/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
573/2 |
régészeti lelőhely |
16155 |
Ifjúság utca |
|
678 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
679/2 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
679/3 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
679/4 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
680 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
689/1 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
690/1 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
693/1 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
694 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
695/1 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
696 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
732 |
régészeti lelőhely |
39666 |
Onga-halom |
|
733/1 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
733/2 |
régészeti lelőhely |
39666 |
Onga-halom |
|
733/3 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
734/2 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
735/2 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
736/1 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
739/1 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
739/2 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
739/3 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
765 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Anyagbánya |
|
79/2 |
régészeti lelőhely |
37504 |
Református templom |
|
79/3 |
régészeti lelőhely |
37504 |
Református templom |
|
79/4 |
régészeti lelőhely |
37504 |
Református templom |
|
80 |
régészeti lelőhely |
37504 |
Református templom |
|
871 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
872 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
873 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
874 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
875 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
876 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
877 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
878 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
879 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
880 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
881 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
882 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
883 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
884 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
885 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
886 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
887 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
888 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
953 |
régészeti lelőhely |
16161 |
Agyagbánya |
|
3. függelék
4. függelék
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
zöld juhar |
Acer negundo |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
parlagfű |
Ambrosia artemisiifolia |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
lándzsáslevelű őszirózsa |
Aster lanceolatus |
kopasz őszirózsa |
Aster novi-belgii |
fűzlevelű őszirózsa |
Aster x salignus |
kerti seprűfű |
Bassia scoparia |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
süntök |
Echinocystis lobata |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
csicsóka |
Helianthus tuberosus |
parlagi ligetszépe |
Oenothera biennis |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
alkörmös |
Phytolacca americana |
karmazsinbogyó |
Phytolacca esculenta |
kései meggy |
Prunus serotina |
akác |
Robinia pseudoacacia |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
5. függelék
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
6. függelék
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
Az 1/A. §-t az Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 18. § (7) bekezdése az Onga Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.