1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajóbábony Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat.)

(2) Az önkormányzat székhelye: 3792 Sajóbábony, Bocskai út 2.

(3) Polgármesteri Hivatalának hivatalos megnevezése, címe: Sajóbábonyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) 3792 Sajóbábony, Bocskai út 2.

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe Sajóbábony város közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) Az önkormányzat kormányzati funkciónak rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

3. § Az önkormányzat pecsétje kör alakú „Sajóbábony Város Önkormányzata” felirattal középen Magyarország címerével.

4. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló.

(2) A címer és zászló használatának rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § Az önkormányzat hivatalos honlapja www.sajobabony.hu

6. § Az önkormányzat által kiadott helyi újság a „Bábonyinfó”.

7. § A „Városnap” minden év szeptember első szombatja. Sajóbábony várossá nyilvánításának alkalmával az önkormányzat ünnepséget tart.

8. § Az önkormányzat helyi kitüntető címeket alapít és adományoz, alapításának és adományozásának szabályait önálló önkormányzati rendelet állapítja meg.

9. § Az önkormányzat testvértelepülései:

10. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásnak mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban – esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

11. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható feladat és határköreit törvény állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a 3. mellékletben meghatározott hatásköreit a polgármesterre, és a jegyzőre ruházza át.

12. § (1) A Képviselő-testület tagjai: a polgármester és az önkormányzati képviselők.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

13. § A képviselő-testület

14. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságtól, a jegyzőtől, intézményvezetőktől, a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösségek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról és azok esetleges figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztésről állást foglaló, véleményező bizottság megnevezését.

(5) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri hivatal tanácskozó termében tartja.

15. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(3) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését, utalást az előterjesztés írásbeli, szóbeli jellegére, valamint azt, hogy a napirendeket, mely bizottság tárgyalja meg.

(4) A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

(5) Az alakuló ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 10 nappal előbb kézbesíteni kell. A meghívó és a napirendi pontok előterjesztései papír alapon vagy elektronikus úton (e-mailen) kerülnek megküldésre.

(6) A képviselő-testület összehívására vonatkozó kezdeményezést - a javasolt napirendek megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokaival - írásban kell a polgármesterhez benyújtani.

16. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit – melyek időpontja a munkatervében meghatározásra kerül – általában a hónap utolsó keddi napján 10 órai kezdettel tartja.

(2) A képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időponttól eltérően is összehívható: rendkívüli ülés.

(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők, az ülés telefonon is összehívható, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell. A telefonon történő összehívás esetén az írásos előterjesztés az ülésen is kiosztásra kerülhet.

(4) A sürgősségi előterjesztések és a rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzésére.

(5) A képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

17. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) Az egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

18. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület üléseit a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) Ha képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.

(4) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. A polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével is összehívhatja.

(5) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

19. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

(2) A polgármester minden előterjesztés felett külön vitát nyit, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(3) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb 3 percben kiegészítheti.

(4) A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszol.

(5) A hozzászólások leghosszabb időtartama 3 perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további 2 percet használhatnak fel. A bizottság elnökének – akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagnak - a bizottság véleményének, állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb 3 perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekintetni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6) A polgármester hozzászólást biztosíthat az ülésen részt vevő választópolgárnak, ha azt a választópolgár indokaival alátámasztva kéri. A hozzászólás időkeretet a polgármester állapítja meg.

(7) A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásában nyilváníthatja ki.

20. § (1) A képviselő-testület tagjai ügyrendi kérdésekben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ügyrendi javaslat: a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(2) Törvényességi észrevétel esetében a jegyző a vitában 3 perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(3) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb 3 perces időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

21. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászólás nincs.

(2) A vitát a képviselő-testület – a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt – a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig - a javaslat pontos szövegének meghatározásával – kell megfogalmazni.

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét a polgármester vagy az előterjesztő kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

22. § (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) A polgármester gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében a polgármester:

(3) A polgármester a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármesternek (2)–(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

(5) Ha a polgármester ugyanazon képviselőtől a (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt az (2) bekezdés ad) pontjában foglaltak miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén, indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 20 %-os csökkentését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

23. § Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés rendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztést, ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

24. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelt-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát és kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell.

25. § (1) A napirend tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítvány:

(2) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

26. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással, illetve név szerinti szavazással történik.

(2) Név szerinti szavazást az Mötv.-ben meghatározott eseten túl akkor kell tartani, ha azt valamelyik képviselő kezdeményezi és arról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) Név szerinti szavazást tartani nem lehet ügyrendi kérdésben és a bizottság létszáma és összetétele tekintetében.

(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők felállva igen, nem illetve tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(5) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a polgármesternek, aki kihirdeti az eredményt.

(6) A névszerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

27. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazás lebonyolításra Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

28. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A képviselő-testület tagjai igennel, nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

29. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a jegyző javaslatait.

(2) A polgármester a napirendek tárgyalása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntéssel eltérhet.

(4) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(5) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetőleg bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.

(6) A szavazás során a napirendről levett előterjesztéseket a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján a meghatározott időpontban tartandó ülés elé kell terjeszteni. Ha időpontról a Képviselő-testület külön nem döntött, azt a polgármester határozza meg.

(7) Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, az általuk meghatározott ülésre be kell terjeszteni.

30. § (1) Az előterjesztés lehet:

(2) Az előterjesztéseket írásban kell – papíralapú és elektronikus formában – a Polgármesteri Hivatal titkárságára leadni a Képviselő-testületi ülést megelőző 12. napig.

(3) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(4) Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) Az előterjesztéseket a polgármester által meghatározott személyek, illetve intézmények részére kell megküldeni elektronikus úton.

31. § (1) Előterjesztés megtételére jogosult

(2) Amennyiben az előterjesztő tisztségviselő, a Polgármesteri Hivatal közszolgálati tisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személy is megnevezhető. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő jogait és kötelezettségeit.

(3) Az előterjesztő Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, a meghívóban feltüntetett előterjesztést visszavonhatja. Azt a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.

32. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

(2) Sürgősségi indítványt – legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig – a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség okát, a döntési javaslatot és az előterjesztő aláírását.

(3) Támogatottság esetén a sürgősségi indítványt a főnapirendi pontok megtárgyalása után tárgyalja a képviselő-testület.

(4) A sürgősségi indítvány elutasítása esetén a képviselő-testület dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra munkatervbe felveszi-e.

33. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a jegyző 5 nappal az ülés előtt a meghívó közzétételével értesíti a lakosságot. A közzététel helye: az önkormányzat honlapja, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblája.

(2) A képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyveibe bárki betekinthet a polgármesteri hivatal titkárságán.

(3) A zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(4) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései az információs önrendelkezési jogról szóló törvény rendelkezései szerint a www.sajobabony.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak.

34. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében, melyre megállapodást köt. A képviselő-testület Sajóbábony város fejlesztése, a város funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, tovább közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik az önszerveződő közösségekkel.

(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőit, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

(4) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzati tisztségviselői részt vesznek az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein, a városban működő civil szervezetek vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szerveznek.

(5) A képviselő-testület a költségvetésnek függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelynek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

35. § (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak figyelembe vételével, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről 10 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a honlapon történő közzététellel, lehetőséget biztosítva arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(5) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.

36. § (1) A képviselő-testület, vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismerése érdekében várospolitikai fórumot tarthat.

(2) Várospolitikai fórum szervezhető a város önszerveződő közösségei, társadalmi szervezetei, egyes városrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

(3) A várospolitikai fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a választópolgárokat a meghívónak az önkormányzat honlapján, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő közzétételével a rendezvény előtt 5 nappal kell értesíteni. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.

(4) A fórumot a polgármester vezeti. A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit.

(5) A fórumról feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

37. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:

(2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, az évszámot zárójelben a kihirdetés napja követi.

(4) Az elfogadott rendeletek hiteles szövegét, a jegyző a helyben szokásos módon kihirdeti.

38. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

39. § (1) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános véleményeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet.

(3) A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre minimum 7 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő- testületi ülések előkészítését.

(4) Az általános véleményeztetésre történő megjelentetésre a Polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint a város honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.

(5) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

(6) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított 1 évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

40. § (1) A képviselő-testület által megalkotott rendelet kihirdetésének módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) A jegyző a rendeleteket közzéteszi az önkormányzat hivatalos honlapján.

(3) Az egyházak, valamint a civil szervezetek hirdetményeit a polgármester jóváhagyása esetén lehet elhelyezni a hivatal hirdetőtábláján.

41. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, az évszámot zárójelben a kihirdetés napja követi.

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A normatív határozat kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés útján történik.

(4) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a jegyző vezeti.

(5) A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

(6) Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

42. § (1) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit zsinórral átfűzve kell összefogni oly módon, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.

(2) A jegyzőkönyv összefogása után a hátoldalon az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulával kell a zsinórt a papírhoz rögzíteni, a zárócédulát a jegyző szignózza.

43. § (1) A képviselő-testület tagja önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2) Az interpelláció az önkormányzat szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

(4) az interpellációt a képviselő-testület ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(5) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül kell írásban választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(6) Az interpellációra adott szóbeli, illetőleg írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

(8) A kivizsgálása eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testület legközelebbi soros ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

44. § A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

45. § (1) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a jegyző bejelentést tehetnek.

(2) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről a polgármester a képviselő-testület soron következő rendes ülésén tájékoztatást ad.

46. § (1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, az önkormányzati feladat-és hatáskörök megvalósításáért a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt a választói érdekeinek képviseletében.

(2) A jegyző a polgármesteri hivatal útján köteles a települési képviselő számára a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítását megadni.

(3) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a polgármesteri hivatalban betekinteni, azokról másolatot, jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésire vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A A képviselő fogadóórájának feltételeit, a képviselő igénye szerint a jegyző a polgármesteri hivatal útján biztosítja.

(5) A képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a képviselő-testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásról.

(6) A polgármester felkérésére vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni a képviselő-testület ülésének előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben, delegációk fogadásának megszervezésében, városi rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.

(7) Köteles a közmeghallgatáson, a várospolitikai fórumon részt venni.

(8) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 1 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra meg kell állapítani.

(9) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz.

47. § (1) A képviselőt, ha feladatainak ellátásában 30 napon keresztül vagy azt meghaladóan akadályoztatva van, az akadályoztatás időtartamára a tiszteletdíj nem illeti meg.

(2) A képviselő, a bizottság elnöke, akadályoztatását haladéktalanul köteles a polgármesternek bejelenteni.

48. § (1) A tiszteletdíja a (3) bekezdés szerinti mértékben mérsékelhető annak, aki két egymást követő testületi- vagy bizottsági ülésen igazolatlanul nem vesz részt.

(2) Nem minősül igazolatlan távollétnek

(3) A tiszteletdíj mérséklésének időtartama három hónap, a tiszteletdíj mérséklésének mértéke a tiszteletdíj 25 %-a. Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés megismétlése esetén a tiszteletdíj mérséklésének időtartama hat hónap.

(4) A távollét igazolásául szolgáló okiratot legkésőbb a képviselő-testületi ülés, bizottsági ülés napjáig, a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az ok megszűnését követően haladéktalanul a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A tiszteletdíj mérséklésére a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testület felé.

49. § (1) A képviselő-testület egy bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság elnevezése és létszáma: Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság, létszáma 5 fő, 5 fő képviselő-testületi tag.

(3) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

50. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

(4) A bizottság a képviselő-testület munkaterve alapján készített munkaterv szerint végzi tevékenységét.

(5) A bizottság határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, az évszámot zárójelben a kihirdetés napja követi.

(6) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

51. § (1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.

(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

(4) A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

52. § (1) A bizottságok

(2) Valamennyi tájékoztató jellegű előterjesztés megtárgyalását a Képviselő-testület a témája szerinti illetékes bizottság hatáskörébe utalja.

53. § Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság feladatai:

54. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester pecsétje köralakú „Sajóbábony Város Polgármestere” felirattal, középen Magyarország címerével.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy az 5 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésüket a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(4) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott határkörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

55. § Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

56. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosított, amennyiben a pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.

57. § A polgármester együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

58. § A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

59. § A polgármester ügyfélfogadást tart minden páros hét szerdai napján 8,00 - 12,00 óráig, 13,00 – 15,30 óráig.

60. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

61. § (1) A jegyző feladatainak ellátásában a polgármesteri hivatal közreműködik.

(2) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(3) Ellátja a Képviselő-testület, a bizottság(ok), valamint a polgármesteri hivatal működésével kapcsolatos feladatait.

62. § A jegyző ügyfélfogadást tart minden páratlan hét szerdai napján 8,00 - 12,00 óráig, 13,00 – 15,30 óráig.

63. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a jegyzőt az a köztisztviselő helyettesíti, akinek a munkaköri leírása tartalmazza.

(2) A jegyző és az őt helyettesítő köztisztviselő egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat ugyancsak munkaköri leírásban kijelölt ügyintéző látja el – legfeljebb az ok felmerülésétől számított hat hónap időtartamban.

(3) A képviselő-testület a hat hónap lejárta után – betöltött jegyzői státusz esetében - ismételten dönthet a jegyző további helyettesítéséről a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

64. § (1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottsága, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére önálló polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal elnevezése: „Sajóbábonyi Polgármesteri Hivatal”

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározása a képviselő-testület által határozatban jóváhagyott Sajóbábonyi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kerül meghatározásra.

65. § (1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiséghez tartozók életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat biztosítja a helyi roma nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzatok) működési feltételeit a következő módon:

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontokban foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között létrejött közigazgatási szerződésben kerül sor.

(4) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(5) A (4) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

66. § Hatályát veszti a Sajóbábony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (X.29.) önkormányzati rendelet.

67. § Ez a rendelet 2024. október 14-én 11 óra 30 perckor lép hatályba.